Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-24 / 1242-1243. szám

1934. december 24. Budai Napló 3 Aranyos Jézuska tárd ki az ég kékbársony függönyét és szórd le a csodákat, a gyönyörűséges álmokat, emlékeket, vágyakat, meséket erre a szomorú földre. Az ad venti köd áthatolhatatlan sűrűjén át nyúlj le édes-pici áldott kezeddel a körülöttünk oiharzo véres káoszba, az egymást vadul marcangoló em­berek közé. Állifsd meg meleg simogatásoddal u fékevesztett szív és lélekindulást, csukd le az istentelenség vörös mérgével tajtékzó ajkakat .és nyisd életre a félelemtől megdermedt szemeket Teremts rendet a tűrhetetlen zűrzavarban, gyújtsd meg a karácsonyi újjászületés élet-csillagszikráját az 'összckuszáltan vergődő civilizációban, változ­tasd a fenyők zöldjével vetekedő örök remények teljesedésévé az egetostromló igazságtalanságokat és ezüst-szárny as seregeid hozzák le a bőségszarút v szivenditö magyar nyomorúság megenyhité- sére. Repítsenek, himbáljanak bennünket a mindig erősebben zengő budai harangok karácsonyi hang­hullámai vissza Bethlehembe,, vigyék el oda bol­dogan reszkető zengésükben Buda lelkét, hogy az ott, az örök remények forrásában megfürödve, utat mutatni térhessenek vissza a nemzetnek. Engedd magadhoz Jézuska, Te égszemü Gyermek, égi s földi király a betlehemi istálló Ínségébe, az em­beri sors mélységébe, szivetszoritó szegénységébe, megalázottságába minden magyarokat, hogy az első karácsony csendjét, békéjét, megnyugvását, szeretetét, odaadó lelkesedéséit szívhassák ma­gukba. Már látjuk, hogy 1936. évvel ezelőtt a végte­lenül édes és tiszta csendben hogy elevenedett meg a „gyönyörű szép, titokzatos éj”, hogy fes­tett ki a boldogság bíborában a „csöpp rózsale­vél’’ és hogy az isteni szeretet, mint a legbizta­tóbb vigasztalás „Kisdedként az édes Ur jászolá­ban megsimul szent karácsony éjjel.” Halljuk már az angyalok és a régi pásztorok dalát, érez­zük a két évezred előtti kiáltóan szörnyű emberi különbségek kiegyenlítését, az elvadult ellenségek összebékélését, a megtiportak s üldözöttek, a csa­lódottak s a megkérgesedettek, a sajgó sebüek s kiábrándultak újjászületését. Drága Jézusunk! a Te csillagfényes szemed, a Te szeretetet, jóságot, alázatot megmérhétetlenül sugárzó lelked hozott nekik gyógyulást és a Te folyton áradó, ujjongó, szerető, áhitatos szived hirdette, permetezte a vi­gasz, az életkedv, a bizalom, az igazság, az el­szántság, a biztatás égi balzsamát beléjük. Oh édes Jézuska! Mi árva. mindenünkből ki­fosztott magyarok is ezt kértük tőled. Vágyódunk a betlehemi újjászületés csodája után. Teremtsd újjá bennünk és körülöttünk a világot. Csurgasd le drága szivedből a szépséges élet édes izü mé­zét a máért és holnapért, a kenyérért és az éle­tért tragikusan birkózó, szenvedő, aggódó ma-, gyarokba. Tündököljön felettünk is a Te üstökös csillagod s oszlassa fel illatos téli földünkről a magyar karácsonyt fojtogató ködöt. Vidáman da­loló fényes angyalaid, az évszázados imákkal kö­rülötvözött budai templomok gyertyafényes, áhi­tatos éjféli miséi, pici és nagy budai házak, be­csületes otthonok, iskolák, jótékonysági egyesüle­tek ragyogó karácsonyfái hirdessék újra, hogy el­aludt a gyűlöld, csendes az éj felettünk és csak imádkozó lelkek, örömszerző szivek, ajándékok­kal terhes kitárt kezek — jóság, béke, boldogság van a magyar1 földön. S akkor fogd kézen a gyermekeinket, csó­kold reájuk a csodát, hogy lássanak, hogy lás­sák a felszállt adventi köd fényes utcájának a végén a leggyönyörüségesebb angyalfiát: megté pett, irtózatosan sebes nemzetünk összeforradá- sdt. Hozd el nekünk ezt a csodás angyalfiát, hogy ne maradjon emlék és ne legyen álom a régi Magyarország és benne a régi kincses Budának boldogsága. R. Réw Sándor Miért nem fűtik a budai koronázó Mátyás templomot? kilencszázéves múlt fűzi a magyar népet a Koronázó Főtemplomhoz, melyet szorgalma- san látogat nemcsak hazai közönségünk, ha­nem naponta számos idegen is. Szívesen jön ide mindenki, hisz az ősi templomban nem­csak történelmi kincseket talál, hanem,- hála és köszönet a Székesfőváros Vezetőségének.- oly kiváló egyházi muzsikát hallhat, melynek hire messze túlterjed hazánk határain. Leg­jobb énekeseink és zenészeink működnek itt s adják tudásuk legjavát, hogy mentői mél­tóbb módon szolgálhassák a magyar egyházi muzsikát. Csak egy körülmény nehezít meg téli idő­ben minden ittlétet: a templom nincsen fűtve. Hogy ez mit jelent úgy közreműködőre mint balgatóra, azt szomorúan tapasztaljuk.- üik szorgalmasan látogatjuk vasár és ünnepnapo­kon templomunkat. A ' kórus önfeláldozása mintaszerű, ezt el kell ismerni. Nagy hidegben énekelni és muzsikálni tut nagy , kivánalom. Egy meghűlés végzetes lehet .az énekesre. Szeretettel kérjük a polgármester urat ve­gye jó indulatába ezt a dolgot. Talán lehetne a ffitéskérdést akként megoldani, hogy az ál­lam is járuljon hozzá. A pénzügyminisztérium közvetlen szom­szédja a templomnak. Ha innen vezetnék át hétköznapokon a melegítést, ez nem volna tulnagy kiadás és akkor vasárnapokon a tem­plom fűtőberendezése,-melyet sürgősen újra kellene épiteni,-elegendő meleggel láthatná el az összes templomhelyiségeket. Bis dat.qui cito dat! Mire van szüksége Szent Imre-városnak ? Irta DUDBY LlUOS tanácsnok-elöljáró A közelmúltban foglalkoztam a Szent Imre vá­ros 10 éves fejlődésének történelmével, a követke­zőkben rátérek azon szempontokra, melyek a kerü­let fejlődésére fontosak és kihatással bírnak A főforgalmi utak közül elsősorban a Vcrpeléti- utaí kell megemlítenem, mert ez az útvonal kínál­kozik beépítettségénél fogva elsősorban arra, hogy a Horthy Mikló s-hidnak 1938-ban meginduló for­galmát levezesse, miért is ennek az útvonalnak át­építése a Budafoki-ut és a Műegyetemi-rakpart be­kapcsolása mellett már nagyon időszerű. Az útvonal erős igénybevétele már most kívá­natossá teszi, hogy a Horthy Miklós-hidtó! elin­duló, a Fehérvári-uti aluljárónál áthaladó és a Ke­lenföldi pályaudvarnál végződő Szent István ut megnyitása és kiépítése a közel jövőben meg­valósuljon. Sürgősen kiépítendő volna a’ Horthy Miklós-utat és a Budaörsi utat összekötő Hamzsa- bégi-ut, mely már ma forgalmas. A sürgősen meg­nyitandó, illetve kiépítendő főforgalmi utak közé kell a Tétényi ut és nz Etele ut kiépítésit is soroz­nom. A közúti és vasúti forgalom lebonyolításánál el­sősorban keresztül kell vinni a Hév.-nek a Szent Geltért-térről való kihelyezését és a villamos tari­fának a határig való kiterjesztését Megépítendőnek tartom a Horthy Miklós-uttól a Tétényi-uton és Csurgói-uton át a Fehérvári-utha bekapcsolódó villamos körforgalmi vonalat, niely a Sósfürdő, de főként az alsó Kelenföld lakosságá­nak szükségletét volna hivatva kielégíteni. Az autobuszforgatomnak, a kerületen át való ve­zetése, a Hamzsabégi-ut vagy a Budaörsi-ut igény­bevétele mellett az uj repülőtér forgalmo fog lö­kést adni. A fürdőügynek a Rudasfürdő küszöbön átló átépítése és vele kapcsolatban a rádiumos gyógy­vizeknek felhasználása az ország határán tulme nőén hírnévül fog szolgálni. Úgy a Rudasfürdö, mint a Gellértfürdo for­galmi utak mentén fekszik, előttük még a legkisebb területű pihenő sétány sem terül el. A Rudasfürdő átépítésekor szükségesnek tartom a Duna felé eső oldalon a Döbrentei-téri sétány és a fürdő előtt a rakparti útnak megszüntetését és sétánnyá való átalakítását. A sétány kérdését ki kell terjeszteni Szent Imre- városra is. Jelenleg a kerületnek nincs sétánya E célra a szabályozási terv szerint rendelkezésre ill a Szent Imre herceg-ut, l'adrusz-utca éi Lenke- tér közti terület, mely sivár, elhagyott állapotánál fogva már rászorul a székesfőváros gondozására. Kerületünkre nagy kihatású lesz az állandó ki­állításnak a Horhy Miklós-híd és az összekötő-vas­úti^ hid közt a Budafoki ut és a Dunapart közti terv­bevett elhelyezése. Kívánatosnak tartom a terv na­pirenden való tartását. Ugyancsak napirenden kell tartani a természet- tudományi múzeumnak és kertnek az Összekötő-vas­úti hid alatt, a „Nádorkert” területén való elhelye­zését. A testnevelés szempontjából a polgári lövész- £s sporttelep létesítését az Összekötő-hid töltésével párhuzamosan haladóan a Budafoki-uttól a Duna elé eső Tőváros területén honvédelmi szempont­ból is sürgősnek vélem. Színművészeti szempontból jelentős esemény len­ne a szabadtéri színpad megvalósítása. Kerületünk­ben erre két hely is kínálkozik. Az egyik a Gellért­hegy északi oldalán az Orom utca alatt levő amphi- teatrum-szerü mélyedés, a másik a kis Gellérthegy délnyugati oldalán fekvő fővárosi kő porbánya he­lye.. Ez utóbbi hely ma-holnap úgyis művészi meg­oldásra szorul. ■ Közintézmények létesítése közül megvalósítandó­nak vélem a szülész-otthont és bába képzőt. Fel­vetem evvel kapcsolatban a Sósfürdő kérdését is. A Sósfürdő vize, mint ismeretes, speciális női bajok gyógyítására alkalmas. Prosperálni azonban nem lúd, mert a vállalat tőkeszegény. Helyesnek tarta­nám a szülész-otthonnak és bábaképzőnek a fürdő­vel való egyesítését és ottan való felépítését, ahol különleges gyógyvíz és üdülő sétány áll rendelke­zésre. Meggondolandó, nem volna-e helyes a áóí- fürdőt a székesfőváros fürdő politikájába bevonni. A tűzbiztonság és a kerület önálló volta sürgő­sen megkívánja, hogy központi helyen és pedig a Horthy Miklós-körtér közelében fekvő egyik for­galommentes utcában, tüzőrség állíttassák fel. A Szent Imre-város lakossága az utolsó nép- számlálás óta több mint 21 százalékkal szaporodott. A Horthy Miklós-hid megnyitásával a kerület újabb fejlődést vár. "Ezzel a fejlődéssel a köz- igazgatásnak is lépést kell tartania. Szükséges te­hát, hogy a kerületi elöljáróság hivatalainak vég­leges elhelyezése és nyugodt ügyvitele biztosítva legyen és a polgárság jogos igényeit kielégítse, vagyis, hogy az elől járósági épület befejeztessék. Hanthy-Haidekker János elöljáró: Tiz év múlva Óbuda lesz Budapest legszebb része Mi készül és mi kell Óbudán - Hanthy-Haidekker János kerületi elöljáró nyilatkozata Óbuda és az egész 111. kerület nagy változások előtt áll. A tervezett uj híddal kapcsolatban meg­fiatalodik, átalakul az egész kerület^ amelyet eddig méltatlanul elhanyagoltak. Az uj év elején a kerü­let kitűnő vezetője, Hanthy-Haidekker János elöl­járóhoz fordultunk, kérve, hogy mondja el terveit, uj céljait a kerülettel kapcsolatban, Hanthy-Haidekkor János dr. a következőkben vázolta azokat az elgondolásait, amelyek sürgős megvalósításától függ ennek az indokolatlanul elhanyagolt kerületnek fejlődése és olyan kialakulása, amely méltó összhangba hozza patinás múltú, szép környezetével: — A legnagyobb reményekkel eltelve tekintek a III. kerület jövő fejlődése elé — kezdte meg ér­dekes nyilatkozatát Hanthy-Haidekker elöljáró — és merem állítani, hogy 10 éven belül a III. kerü­ld Budapest egyik legszebb és talán legmodernebb része lesz. A Dunapart rendezésével és az óbudai hid megépítésével kapcsolatban rohamosan fog meg­indulni az építkezés, úgy hogy hosszú idő után végre mégis csak munkához jut a III. kerület ér­demes iparossága és fellendül a kereskedelmi élet. — A jövő esztendőre elkészül a Zsigmond tér parkozása, amelynek munkálatai serényen és fenn­akadás nélkül folynak. Gyönyörű park létesül a Császárfürdő mellett lévő baraképülei helyén is. Erre már régen szükség volt, mert a nemzetközi uszómérkőzések alkalmával mind a barak, mind pedig a helyén megmaradt, betonvonalakkal szegé­lyezett térség, kellemetlen, szépnek igazán nem mondható látványt nyújtott a versenyekre érkező külföldieknek és Budapestieknek egyaránt. — Nagyarányú parcellázás kezdődik már rövide­sen a kerületiben. Elsősorban a lebontott Lujza- gőzmalom hatalmas telekkomplexuma kerül felosz­tásra. Itt igazán a legalkalmasabb hely kínálkozik models- gyönyörű paloták építésére, mert hiszen előtte húzódik el a kiépített park, a hömpölygő Du­nával, kilátással a Margitszigetre. Halálra van Hel­ve a cemenggár is. — Ha meglesz a parcellázási engedély — ami­re számítani lehet — villa-erdő fogja borítani és széppé varázsolni a Szenilöhc'gyét. Tudomásom sze­rint parcellázni óhajt a Salgótarjáni téglagyár is a Folyondár utca nyugati részén. — Melyek azok a legszükségesebb feladatok, amelyek megoldása nem tűr halasztást? — vetet­tük fel a kérdést. Honthy-Haidekker elöljáró mo­solyogva adta meg a választ: —h Hát bizony feladat éppen elég van! így min­denek előtt sürgősen kellene a Kolosy-téri piac ügyét rendezni. Mostani állapotában nem felel meg sem az esztétikai, sem az egészségügyi követelmények­nek. Nem tűr halasztást a Római-part rendbehoza­tala sem, ahol nyáron át annyi ember fordul meg. örömmel könyveli el a III. kerület közönsége azt a hirt, hogy rövidesen a Szépvölgyi-ut és a Zöld­in áli-ut is megkapja a régvárt ajándékot: az autó­buszt. — Nagyon fontos és sürgős volna a Guggerhcgy- nek vízzel való ellátása és a Királydomb környéké­nek rendbehozása. A Nagyszombat utca és a Via­dor utca között elterülő Királydomb úgyszólván a kerület központjában van és itt szemet szuróan meredeznek a részben lebontott házak tűzfalai az égnek. Egy régi amphiteátrumot is próbálnak most itt felszínre hozni. Kívánatos volna a mai állapo­tot a Királydombon mielőbb megszüntetni és a fa­lak törmelékeit elhordatni, a sok lim-lommal együtt, amely ezt a nagyon is szem előtt fekvő területet elbontja. — Élénken foglalkozik a kerület azzal a gondo­lattal, hogy nagyobb szabású kiállítást rendezzen, amelyen Óbuda történeti fejlődésének korszakait vonultatja fel és bemutasson minden olyan moz­zanatot és emléket, amely Óbuda gazdag múltjá­val kapcsolatos. Ettől a kiállítástól nagy idegen- forgalmat is remél a kerület. — És a Schmidt Miksa-kastély? Mi lesz vele? — Ennek a kastélynak az ügye kivülesik a ke­rület hatáskörén. Nemrégiben bizottság járt kinn, hogy a hagyatékot átvegye. Ebben a kastélyban ré- gente a trinitárius rendnek volt temploma, lehet, hogy gondolnak arra, hogy ezt a templomot uj- hól felépítsék, régi stílusában. Mindenesetre sok szép elgondolás lehetőségét rejti magában ez a ré­gi kastély,* amely most a fővárosé. Ezekben ismertette a III. kerület égető kérdé­seit Hanthy-Haidekker elöljáró, aki ma a legnép­szerűbb ember Óbudán. Rövid elöljárói működé­se alatt mindenki szimpátiáját megszerezte, ami pedig nagy szó ebiben a nehéz kerületben, ahol oly rengeteg munkára és oly meleg szívre van szükség. ItavácsóHiyi ének a vnzq&zÜMÍclút l^ídusoUcóí * Karácsony esti hangulat. Kinek ne jutnának eszébe azok a szivszagyató történetek, amelyek a szegény koldusról szólnak, aki dideregve, éhesen húzódik a fényesen kivilágított ablak alá és könnyes sze­mekkel nézi, mint állnak a csillogó karácsonyfa kö­rül a gazdagok, a jóllakottak? .1 szégéng pesti kot dusokra gondol az ember ilyenkor. Jaj, de most jut eszünkbe: Budapesten már nincsenek koldusok, nincs karácsonyi szentimentális romantika! Igaza van a köttőknek: a modern élei megöli a poézist. Mi lett a koldusokkal? Elhatároztam, hogy kö­rülnézek az „egykori” kéregetők közt. Megnézem, hogyan élnek, mit csinálnak? Illik ez ilyenkor, ka­rácsony tájban. Es itt meg kelt mondanom: -cso­dákat láttam. Olyan csodákat, amiigenek csak a bib­liában fordulnak elő. .4 főváros a vakokat látókká, a némákat beszédesekké, a sántákat délcegekké va­rázsolta. Ki hinné ezt a huszadik században? Szakavatott „cicerone’’ vezet az óbudai téglagyá­rak környékén lévő ngomortangákra. Otthon van itt. közülük való, mindenkit ismer. Elsőnek a „Sánta” Vilihez vezet. A Sánta Vili otthona nem a legbarátságosabb, de ő maga sem az. Karosszékben ül, messzire kinyújtott lábakkal. Fel sem áll, mikor beköszöntünk hozzá, még a ka­lapját sem billenti meg. Amikor megkérdezem, mi­lyen változás állott be életében a koldusrendelet következtében, mogorván, panaszkodva feleié, hogy mindent elvettek tőle, de semmit sem kapott cse­rébe. A főváros csak az édesanyjának ad valamit, maga nem volt igazolt koldus. Hátrakötött térd­del. rongyokba bugyoláli lábfejjel, mankón bicegve állt ki eddig a „standfára” és ebből elég jól megéli idáig. De most? Szégyelje magát a főváros. . . Innen kalauzom egy másik odúba vezet, ahol egy „valódi” nyomorék öregasszony foltozgat egy rongydarabot, amelyről azt állítja, hogy ing. A tűz­helyen csak parázslik a kialvó tűz, olt vannak a ha­tósági ebéd maradványai. 4 vénasszong mégis pa­naszkodik. Igaz, hogy a Szent János kórház kápolnájáig kel­lett minden nap elmennem, de pénz! is kerestem, meg ebédet is kaptam a hatóságtól. Most keveseb­bét keresek. Meg azután ott a templomajtóban mégis csak hallott az ember egyet mást a világ folyásáról. Most? Egész nap itthon kuksolhatok, a kutga se jön felém. Másik odú. A rozoga ágyban lázbeteg f iát olasz- srang, körülötte nyolc-fiz éves kislány tesz-vesz. A beteg asszonyka szívesen felel: — Velem jót tettek az urak. .Vem kell ilyen gya­lázatos időben aftóról-ajtóra járnom és ezt a kis­gyermeket magára haggnom. 4 fiam, aki 12 éves, heti hat pengőt keres Djpesten. Most, hogy ágyban maradhatok, talán meg is gyógyulok. Tovább nem mentem, mert kalauzom unta már a kisérést. Sürgetett, menjünk n bormérésbe, fizes­sem meg a kialkudott fél liter kadarkát.. Bementünk egy ütött-kopott kocsmába. Vezetőm rámutat nz egyik vendégre: — 4 gavallér Miska. Vállas, hatalmas óriás. Hangja mély. dörmögö. Vezetőm a fülembe súgja: —Vei koldus volt a Belvárosban. „Szegény vi­lágtalan”. Most dolgozik, szénhordó munkás. Megkérdezem: —| Maga is koldus volt? Csodálkozva néz rám. — Már hogyne lettem volnál Süketnéma voltam a Vilmos császár utón... Így feíf csodái a főváros 1936. karácsonyán. Hegedűs Sándor emlékezete. Harminc esz­tendeje, hogy Hegedűs Sándor kereskedelem­ügyi miniszter, a Magyar Hírlapírók Orszá­gos Nyugdíjintézetének alelnöke meghalt. Az évforduló napján, december 28-án. hétfőn dél­ben 12 órakor a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete megkoszorúzza nagy halottjá­nak a Kerepesi-út melletti temetőben lévő sír­ját. Koszorút helyez kiyáló elődje sírjára Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter is. A kolera se bírt Budával Ötvem esztendővel ezelőtt a fővárosba be­hurcolták a kolerát és bizony nagy volt a ré­mület Buda és Pest lakosai között. 40—50-en betegedtek meg naponta. Akadt dolga bőven betegedtek meg naponta. Akadt dolga bőven a sírásóknak. Legenyhébb volt a járvány Budán, mégis itt voltak a legóváitosabBak. Míg az I. és II. kerületben naponta átlagban csak 1 megbete­gedés volt, a VI., VII„ Vili., kerületben 7—20 között változott az uj megbetegedések száma A főváros megalakította a központi és kerü­leti járványbizottságokat. Az I. kerületben 1 betegszállító kocsi volt es annak ellenére, hogy ez hála Isten — kényelmesen el tudta látni a dolgát, az óvatos budaiak még egy járvány- kocsiért folyamodtak a központi járványbi­zottsághoz. Rövid, de mereven elutasító volt a válasz, amely imigyen szólott: — Az I. kerületi járványbizottság újabb betegszállító kocsit kér. A központi bizottság nem látja szukjségét és a kéretem teljesítésére nem hajlandó. ■ A budapest-országnti szentferencrendi plé­bánia egyházközsége december 20-án. vasár­nap délután műsoros kulturdélutánt rende­zett az egyházközség kulturházának díszter­mében. Mascagni szimfóniáját adta elő az egy­házközségi zenekar. Bemutatásra került az egyházközségi énekkar előadásában Jurassa Emil: Gloria c. műve és Gauss: Karácsonyi hangulat-a. Az ének- és zenekart Schleicher frigyes egyházközségi karnagy vezényelte Katona Jenő a szociális katolicizmus kérdé­seiről adott elő. Az érdeklődő közönsé«* zsú­folás^ megtöltötte a Zárda-utcai dísztermet és hálás tetszésnyilvánítással fogadta az előadá­sokat.

Next

/
Thumbnails
Contents