Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-17 / 1241. szám

193fc december 17. Budai Napló Éhgyomorra naponta igyák egy pohár Kristály-vizet UácMnUca^cácM szitáik ftOI-ten Három krajcárért léptek sztrájkba a kőműves- segédek 1701-benl, mert a 30 krajcár napszámot igen keveselték és 33 krajcárt követeltek. Buda fő és szabadkirályi város tanácsa junius 21-iki ülésén erre elrendelte, hogy tekintettel az élelmiszerek igen olcsó árára, a kőművessegédeknek 30 krajcár­nál magasabb napibéri nem szabad fizetni ,,a mes­tergarason“ kiyttl. t Hej, boldog krajcáros időkl Amikor a mai két villamosjegy árából egy egész napig élni lehclettl Kétszázharminc év előtt nagyon rá kellett néz­ni a mészárosok és pékek körmére, ahogy azt Bu­da város tanácsának 1706. május 31-iki határozata mutatja, amely megparancsolja, hogy a polgári mé­szárosok a rendellenes nehezéktől tartózkodjanak, a húst vizsgáltassák meg és a polgári sütők egyfor­ma és teljes súlyú kenyeret süssenek, mert „ahány lat hiányzik, annyi tallér büntetési“ Ebben aztán a történelem folyton megismétli magát, amiből az a tanulság, hogy a jó gyorsan elmúlik, a rossz pedig megmarad. Budára hozzák-e a Nemzetközi Vásárt? Pénteken avatják fel ai Uj Szent János-kórház uj nőgyógyászati osztályát Pénteken délelőtt avatják fel ünnepélyes ke­retek között az Vj Szent János-kórház most elké­szült, az orvostudomány és higiénia minden újí­tásával és eszközével felszerelt és berendezett gyönyörű szülészeti és nőgyógyászati osztályát. A fővárosnak ez az amerikai stílusban berendezett uj kórháza minden tekintetben egyedülálló egész Európában, de vezető helyen áll az egész világ nőigyógyászati intézményei között is. Az osztály vezetőjének, Mansfeld Ottó Pál dr. tudományos és operatőri munkássága olyan látó gatottá tették az osztályt, hogy Szendy polgármes­ter és Salamon Géza tanácsnok szükségesnek tar­tották uj osztály létesítését. Es közel egymillió pengős költséggel megépült Európa legszebb és Legmodernebb szülészeti és nőgyógyászati intéz­ménye. A Kis-Svábhegyre néző, déli és délnyugati fekvésű, abszolút csendet biztosító uj osztályon 140 beteget lehet elhelyezni a legnagyobb kénye­lemben. Teljesen izolálva vannak itt a lázas és láztalan betegek részére szolgáló szobák, a tiszta és nem tiszta műtétekre szolgáló műtőtermek, az előzetes orvosi vizsgálók, a fürdők, társalgók, mert gyönyörű télikertszerű • társalgók is vaunak - a tálalók,- a laboratóriumok, nyilvántartók, a közös :és külön- betegszobák. Meglepőek azok a modern betegágyak, ame­lyek a gyors operációra szoruló betegeknek lehe­tővé teszik a pillanatok alatti operációt, anélkül, hogy a beteget ágyából kimozdítanák. Az ágy egy fogantyú lenyomásával a közepén kettéválik, egy másik fogantyú lenyomásával a fél-ágyrész derék alatti része kissé felemelkedik és nyomban hozzá­illeszthetők a lábtartók a billenő műtőasztallal és a műtét máris lefolytatható. Minden ágy mellett rádió. A betegek nyugal­mát biztosítja, hogy a csengőket teljesen kiküszö­bölték. A csengők helyett fényjelzések vannak. , A betegek orvosi utasítás szerint előirt élelme­zését a rendkívül nagy szeretetnek örvendő Euláha Szent Vincés-nővér látja el továbbra is, aki már most dolgozik a karácsonyi ünnepély előkészítésén. Széles körökben keltett visszhangot Becsey An­talnak a Budai Napló hasábjain legutóbb megje­lent cikke a Nemzetközi Vásárnak, a Horthy Mik-' lós hid elkészülése után, Budára való áthelyezésé­ről. Becsey Antal elgondolását már számos hiva­talos tényező magáévá tette és az általános tet­szésre talált mái- minden felé. Megkérdeztük a Nemzetközi Vásár vezetőségét, mi- a véleményük Becsey Antal elgondolásáról. A vásár vezetősége egyelőre nem nagyon lelkesedik a kelenföldi megoldásért, amit az alábbi nyilatko­zat bizonyít, amelynek afz „audiatur et altera pars“ elvénél fogva is helyet adunk: — Foglalkoztunk már több Ízben Becsey Antal eme tervével — mondták nekünk — és megtár­gyaltuk azt a főváros közgazdasági és közlekedési ügyosztályának vezetőjével, Babarczy István báró tanácsnok úrral is. Ennek kapcsán megállapítottuk, hogy hosszú ideig nem lehet szó a vásárnak a Ke lenföldre való áthelyezéséről. —• Az állandó kiállítási terület feltölése és el egyengetése óriási munkát kíván. Az ottlevő göd­rök feltöltése mintegy kétmillió pengőbe kerül­ne, további kétmillió pengőbe pedig a területnek közművekkel való ellátása. Ez már együttvéve négymillió pengő. — Ha már most azt tekintjük, hogy mibe ke­rülne az állandó vásár felépítése, akkor — ha ab hói indulunk ki, hogy a városligeti Iparcsarnok ípülete hárommillió pengőt ér, legalább is a hiva­talos becslés és a főváros tűzbiztosítása ilyen ösz- szegre szól — meg kell állapitanunk, hogy leg­alábbis kétakkora épületre lenne szükség, mint az Iparcsarnok. Tehát legalább hatmilliót kellene a két épületbe befektetni. 'Evvel szemben unalmassá válna a vásár, mint ahogy a bécsi vásár vezető­sége is valahányszor Budapestre jön a Nemzetközi Vásár megtekintésére, . állandóan ismétli, hogy menyivel elevenebb és változatosabb a Budapesti Nemzetközi Vásár, mint a bécsi, mivel nem állan­dó, hanem mindig uj. Bécsben mindig ugyanazon á helyen van minden, mig Budapesten az által, hogy évről évre újból építik a vásárt, az sokkal változatosabb, tarkább, frissebb és ötletesebb; ami pedig az anyagi részt illeti, annak az összegnek a kamataiból, amibe az ál­landó vásár építése kerülne, évről-évre felépít­jük a vásár összes pavilonjait és bódéit, ami még azzal a nemzetgazdasági előnnyel is jár, hogy évről évre egész sereg építész, iparművész, ; ácsmester és Rengeteg egyéb iparos jut munkához- A vásár vezetősége tehát, mint láthatjuk, ra gaszkodik a mostani megoldáshoz. Ebben a kér­désben az utolsó szót a felsőbb hatóságok fogják kimondani, elsősorban, a főváros meg a kereske delmi, iparügyi kormányzat. Tőlük függ tehát, hogy Budára, a Kelenföldre kerül-e a Nemzetközi Vásár, vagy továbbra is megmarad-e mostani helyén a pesti Városligetben. Hogyan találták meg a budai keserfivizeket ? ejP Egy hasznos R-Jr Karácsonyi ajándék a nélkülözhetetlen SINGER varrógép ebben az ízléses kivitelben SINGER VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRS. IV, Semmelweís-ulca 14 VII. RéUczI-úf 18 vin-lér 1 BUDAPEST VII, Rákóczi-út 68 II, Co VI, Andrássy-út 33 Vili, Baross-utca 86 EGYESÜLETI ELET A napokban olvashattuk a világhírű budai Saxlehner cég egyik fűitekének halálhírét a lapok­ban, amellyel kapcsolatban érdekes visszaemlékezé­sekét hallottunk a magyar közgazdasági életben ma oly nagy szerepet játszó keseriivizek feltalálásáról Kell Sándor ny. sörgyári vezérigazgatótól, lapunk régi barátjától. Kell vezérigazgató, aki évtizedekkel ezelőtt ma­ga is hozzájárult a magyar gyógyvizek világhíré­nek megalapozásához, elmondotta lapunk munka­társának, hogy a 60-as évek elején c források még ismeretlenek volthk s Saxlehner Andrásnak, a vi­lágcég megalapítómnak a Váci-utcában előkelő posz­tónagykereskedése volt. E minőségben nemcsak a pesti szabóknak szállította a jóminőségü külföldi posztónemüeket, hanem a pestvidéki községek kis­iparosainak is. Vevői közé tartozott többek között egy budaörsi szabó is, aki — mivel az akkori idők­ben sem volt minden fenékig tejfel, — egy szer csak fizetésképtelen lelt s a Saxlehner cégnél fennálló tartozását sem tudta kiegyenlíteni. Az öreg Saxleh­ner erre magához hivatta a budaörsi atyafit, akivel végül is úgy egyezett §ieg, hogy tartozása kiegyen­lítése fejében elfogadja adósának egy kelenföldi tel­két. Saxlehner megtekintette egy szép napon a tel­ket s mivel annak fekvése megtetszett neki, elha­tározta, hoyg azon nyaralót fog magának építtetni. A villa el is készült, a tulajdonos be is költözött, a kertész szép virágültetvényeket varázsolt a puszta mezőre, fákat ültetett, azonban azt tapasztalták, hogy a fák sehogysem akarnak nőni, a kutban pe­dig valami lehetetten rossz, ihatatlan viz gyülemlik össze Már nagyon megbánta az öreg Saxlehner, hogy ennyire becsapódott a rossz telekkel, de egy­szer csak látogatóba jött hozzá egy németországi barátja, akinek egy Rajna melletti helységben GYORSÍRÁST és gépírást KÖZMŰ iskolában ■ II., ISKOM-U. 27. SZÍN. ■ — Kétezer családnak luttat karácsonyi alándékot Óbudán a Fellner család ^ A Leipziger Vilmos-cég főnökei, mint a múlt­ban, úgy az idén is, nagyszabású karácsonyi akció­val igyekeznek emlékezetessé tenni a III. 'kerület nyomorgó, szegény családjainak Karácsory szent ünnepét. Harminc vagon szenet ajánlottak fel, hogy abból ezer család fejenként három métermázsát kapjon. Ezenfelül ezer gyereknek juttatnak téli meleg ruhát, pullovert és cipőt. A szétosztás munkáját a III. kerületi elöljáróság, az óbudai és újlaki ró­mai katholikus, az óbudai református, evangélikus és zsidó egyházközségek végzik. Bekapcsolódnak ebbe Andréka Károly és Martin Gyula jótékonysági akciói is. Külön gondoskodik a maga szegényeiről özvegy Fellner Hemrikné, aki sok száz családot lát el tüze­lővel, ruhával, élelmiszerekkel és pénzsegéllyel. A Fellner-család ezeknél a jótékonysági akcióknál nem kíván a nyilvánosság, előtt szerepelni. Közel egy évtizeden át gyakorolja, minden ünnepség mel­lőzésével a jótékonyságot és igyekszik enyhíteni azok sorsán, akik a segélyezésre a legjobban rá­szorulnak. 1. VIRIIÍG ILONA U„ MARGIT KOBDT Ma. MOZDULAT- MŰVÉSZETI ISKOLÍJA TELEFONI 1-tM-Z?. Az első térzene ötszáztizenhárom évvel eze­lőtt volt■ Budavárában Zsigmond király kívánsá­gára, aki a harsonásoknak és hegedősöknek biz­tositó levelet adott, amelyben megparancsolja, hogy Nagyboldogasszony temploma elölt (ma helytelenül Mátyás templomnak nevezik) Űrnap­ján muzsikáljanak. A királyi levél míg megjegy­zi: „Ha nem tennék, akkor egy évre kitiltják őket a városból'’ ipollinaris nevű keserüviz-forrása voll. Saxlehner elpanaszolta baját e barátjának, aki erre kiment a villába a viz megízlelése végett s ámulva tapasz­aiul, .hogy á kutban a talaj dolomitos málladéká- ból származó keserüviz van, még pedig sokkal tö­ményebb, mint az ő forrásálban, vagy az Ural hegységi vízben, amelyek akkor Európa egyedüli keserűvízforrásai voltak. AUólfogva már minden gyors ütemben ment. Az öreg Saxlehner felhagyott a posztókereskedelem- mcl, megvásárolta a környező kelenföldi telkeket s 1863-ban már ismertté vált a Hunyadi János ke­serűvíz neve. Nemsokára 80 hold területen 184 for­rás ontotta a gyógyvizet, Párisban divattá vált aperitif gyanánt a budai keserüvizet inni, Indiába hajórakományok vitték a Saxlehner-forrás vizeit s a, cég a háború előtt a „békebeli milliomosok1 sorába tartozott. Persze egyre-másra szereztek ku­tató-jogokat a Rákóczi, Ferenc József és más forrá­sok tulajdonosai is az Őrsöd (Dobogó) dűlőben s a maguk részéről is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar budai keserüvizet világhírnévhez juttassák. A világháború persze véget vetett e virágzó ex­portüzletnek is s a kivitel nagyon visszaesett. Csak újabb időben sikerült ismét nagyobb fogyasztó pi­acot szerezni ugyancsak Franciaországban a Hu­nyadi János keserüviznek s értesülésünk szerint ott külön vállalat alakult a budai keserűvizek for- gnl ómba hozatalára. A megállapodás szerint az első évben 70.000 palack kerül kivitelre s a 10 éves szer­ződés mindig nagyobb exportmennyiség elhelye­zésére nyújt lehetőséget. így remény van arra, hogy a magyar keserüviz ismét azt az előkelő helyet hó­dítja vissza a kiviteli statisztikák számoszlopai so­rában, amelyet a háború előtt állandóan elfoglalt. Dr. MABGITTAY RIKÁRD I Karácsonyi ajándékok egnagyobb" választékban y.. VILMOS CSÜSZÍR UT45■ -T.: I-II9-I7 KISS FERENC Illatszer, háztartás, fotoszakilzletben Budán: I. Endresz Gr-tér4b.T-: 1-668-22 Szakítani ■ nehéz dolog. A Magyar színház mu­talta be elsőnek karácsonyi darabját, C-sathó Kál­mán „Szakítani nehéz dolog" c. vígjátékál. Az il­lusztris iró korábbi regényói, a „Kék táska“-1 dra­matizálta a Magyar színház számára azzal a ked­ves, finom, üdítő hangulattal-teli légkörben történő cselekménnyel, amely Csathó Kálmán minden Írá­sát jellemzi. Kellemes a darab és kitűnő az előadása. Kis Manyi, az újból felfedezett komikus naiva tesz ismét tanúbizonyságot arról, hogy az igazga­tóság jó kezekbe telte le a naiva szerepet. Cs. Aczél Ilona, mint minidig, szeretetteljesen kedves. Bilicsi Tivadar és Törzs Jenő, utóbbi komikus szerepében rendkívül mulatságosak. A gördülékeny előadást Csathó Kálmán, mint „rendező” is jegyzi. A darabban előforduló, de betétszerűnek ható invenciózus zeneszámokat Szécsén Mihály verseire Buday Dénes írta. (Nagypál Béla) Kisfaludy Színház III., Óbuda, Lajos-u. 111. és Rupp Imre u. 36. December 18-tól december 22-ig bezárólag Snapsz hercegnő (KONTUSOWSZKA) Főszereplők: Acs Rózsi, Simányi Márta, Föl­des Klári, 'Tamás Benő, Boháty Lajos, Föld- váry Sándor, Orlay Sándor, Bánky Béla, Rákos István, Szügyi Zoltán, Tompa Imre. Neielejtsenei előre gondoskodni szil­veszteri kabarénkra szóló jegyéről Két nagy vidéki színház igazgatója pályá­zik a Budai Színkörrel. A halálra szánt Budai Színkör életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy egyszerre két nagy vidéki színház is játszani szeretne benne a jövő idényben: Horváth Árpád debreceni és Sziklay Jenő szegedi társulata. A debreceni Csokonay Szín­ház igazgatóját maga a város készül a főváros jó­indulatába ajánlani. Több törvényhatósági bízott-1 sági tag aláírásával beadvány érkezett Kölcsey Sándor polgármesterhez, tegye lehetővé, hogy Hor­váth Árpád, abban az esetben, ha a játszási enge­délyt megkapja, akadálytalanul bevonulhasson tár­sulatával a Budai Színkörbe. Arról is szól a be­advány, hogy Debrecen városa adjon kifejezést azon óhajának, hogy a maga részéről is szívesen kapcsolódna kulturközösségbe a fővárossal. A polgármester már a legközelebbi közgyűlés elé ter­jeszti a beadványt, amelyet minden valószínűség szerint egyhangúlag fognak elfogadni. Szegedről érkezett jelentés szerint a szegedi színház kitűnő igazgatója, Sziklay Jenő is lépéseket tesz, hogy a jövő évre megkapja a Budai Színkört. A Kisfaludy-színház legutóbb a Dalol a ba- lalajka (Orlov) című operettet hozta színre. Szép sikere volt a vendég Havassy Miminek, a kolozs­vári szinház volt primadonnájának, kinek már a toalettjei is feltűnést keltettek. Elek Piri és Zelenay József főleg ügyes táncszámaikkal tűntek ki. Ga- letta Ferenc (Alexej tábornok) úgy kellemes hang­jával, mint művészi játékával igen nagy hatást ért el. A darab fényes kiállítású rendezése is Galetta Ferenc érdeme. Löránd József vezetésével a zenekar is igen nagyban járult hozzá a sikerhez. (,P. O. dr.) A Nemzeti Szalon kiállítása. A Nemzett Szalon művészeti egyesület, a ,iThe British Council* és a budapesti angol követség védnöksége alatt, be­mutatja az angol birodalom szépségeit és érdekes­ségeit a „The Times” fotoriportjain keresztül. Az ünnepi megnyitás december 17-én, csütörtökön, dél­ben 12 órakor lesz. A kiállítás nyitva van: dec. 18—23-ig naponta 9—6-ig és dec. 24—27-ig naponta 9—2-ig. — A Budai Klub előadóestje^ A Budai KLub december 15-én, kedden este társasvacsorát ren­dezett, melynek folyamán Rózsás Pál székesfővá­rosi műszaki tanácsos: „Barangolás Pest-Buda ut­cáin“ címmel tartott előadást. A III. Kér. Keresztény Tanügyi Bizottság és a Keresztény Községi Párt HL kerületi szervezete december 15-én az újlaki r. k. „Kul- turház” nagytermében kulturestét rendezett, ame­lyen Rossa Ernő, dr. Felkag Ferenc tanácsnok, Bánky Margit operaénekesnő, dr. Bierbuuer Vir­gil építésztanár és Hlubik Antal szerepeltek. A zon- gorakiséretel Rossa Ernő tanár látta el. A műsor után vacsora volt. A Pénteki Borgaz da társaság estje. A Bu­dai Polgári Kör és a Budai Ügyvédek Egyesülete az 1901. december 18-án alakult Pénteki Borgaz- deftársaság fenn álllásának 35-ik évfordulóján a Budai Polgári Kör helyiségeiben tartja Borgazda Estjét. A borgazda tisztjét Zboray Gyula dr tölti be. Orova Zsigmond dr. előadása Párizsról. A Hl. kér. Egyesült Polgári Társaskör december 17-én, csütörtökön 8 órakor előadóestét rendez, melyen dr. Orova Zsigmond törv. hat. biz. tag, társelnök ,Csevegések PárisróT’ címmel előadást tart. Az I. kerület a vezető kerületek közé került a kolduspénzek megajánlásánál | Nagyjában már kialakulnak azok a keretek, amelyek között a főváros adakozó készsége a kol­duskérdésben megnyilatkozik. A polgármester és a kerületi elöljárók felhívásának egyes kerületek­ben megvolt a várt hatása és az önkéntes meg­ajánlások sűrű egymásutánban futnak be az elöl­járóságokhoz. | Bennünket, budaiakat jóleső érzéssel tölt el, hogy az adakozások terén a kicsiny I. kerület a vezető kerületek közé került. Ebben a kerületben a megajánlások havi átlaga eddig hétezer pengő és ezzel a jelentős összeggel a negyedik helyre került. Előtte csupán az V., VI. és Vili. kerületek állanak. míg a többiek csak messze mögötte sorakoznak. Az I. kerületben van a legnagyobb megaján­lás: egy háromszázpengős, ezenkívül van több 50, 30, 20 és 10 pengős. Feltűnő, hogy az adakozók sorában a kisemberek jobban buzgólkodnak, mint a gazdagok. A kis cselédek, a háztartási alkalma­zottak igen nagy százaléka sietett filléreivel a nyo­mor enyhítésére. MÁR AKKOR IS... Kilencven év előtti elődünk igy jelenti be a budai varróiskola megnyitását: A budai evangélikus gyülekezet elöljárósága elhatá­rozd, hogy az eddigi nőiskolával egy munkaiskolát is fog összekötni, mellyben 30 Kr, haut díjért egy ügyes nevelőnő leczkéket ad and a női munkákból. Okosság/ Különben is több már a zongorázni, mint varrni tudó nő.v PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk _BUDAN .Márvány“ RÁDIÓ hat. eng. villanyszerelési vállalat I. MÁRVÁNY-UTCA 21. TELEFON i 1—522—95 v ágú pal **l *»• m‘ XI., Horthy M. at 21. T. : 2-680-16. XI., Horthy M. at 04 meieoR II.. Mamit - Egret 50 52. Csillár I Mdltl TllUwl Hánay Elemér L* KrlsiUna-krt I2S. (Missziós házban] T-: 1-563-75 Minden márkát rádiót a lakásán díjtalanul bemutat Í1.C««f«| _________Ri.slstl I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents