Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-12-17 / 1241. szám
34. évfolyam Biiaapest, 1936. december 17 1241. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPIT OTTA: V I R A A G.;B É L A SZERKESZTIK LIPPAY GYULA DR. és OLTY ANTAL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: L, KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Megalakult a III. kerületi városrendezési és Stadion-bizottság Rendkívüli társadalmi mesmezdulás Óbuda fejlesztése érdekében Wutdsoc Uecceqz - Budán Az újságokban egyre kisebb helyre szorulnak az angol trónváltozás körül felmerült események. Talán éppen most időszerű megmondani, hogy az a szeretet, amelyet Windsor hercege velszi herceg korában fővárosunk és nemzetünk iránt mutatott, ma semmivel sem kisebb érték számunkra, mint akkor volt, mikor ennek melegét az angol trón várományosa részéről élveztük és semmivel sem kevésbé meleg az a viszonzás, amelyben ezt részesítjük. Szeretnénk, ha a herceg, amikor újból visszatér, ne csak napokra jöjjön hozzánk, hanem szorosabban idefűzhetnénk őt Budához. Felvetjük a gondolatot: nem volna-e helyes, ha Budapest-székesfóváros az angol követség utján a Tabánban, melyet a világ legszebb helyének kívánunk kiépíteni, vagy a Margitszigeten, amely máris az, telket ajánlana fel Edvárd hercegnek ? Nemcsak azért, mert ha ezt elfogadná, beláthatatlan áldást jelentene Budapest idegenforgalmára, de elsősorban azért, mert tudjuk, hogy a volt angol király, akinek ereiben magyar vér is folyik, megszerette ezt a: várost, éppenűgsj ennek népe őt és oly kevesen vannak, akik szeretnek bennünket, hogy minél szorsabb szálakkal kell idefűzni a kevesek egyik legkiválóbbikát. JlotUmnece-uha A jól teljesített kötelesség öntudatával közöljük, hogy a Budai Napló egyik felvetett gondolata hamarosan valósággá lett. Nemrégiben rámutattunk arra, hogy Rothermere lord iránt érzett minden magyar hálája elemi kötelességgé teszi, hogy utcát nevezzünk el nemzetünk e nagy barátjáról. A fővárosi Közmunkák Tanácsa legutóbbi ülésén pótolta ezt a régi mulasztást. Akinek majd dolga akad a Rother- mere-utcában, meleg szívvel és kegyele- tes hálával fog feltekinteni az uj utcatáblám és minden alkalommal feléled az emlékezés: az, akinek nevéről az utcát elnevezték, volt alz első, aki csonka határainkon kívül belezúgta a világ közömbös közvéleményébe igazságunkat. Kívánjuk, hogy ennek az igazságnak a beteljesedését Rothermere lord is megérje, övezve hálánktól és felszabadulásunk örömétől. 38 mogyoc vácov Mi, akik egy milliós világváros történelmi, kulturális és természeti értékekben legértékesebb részének fejlődéséért harcolunk, tudjuk talán a legigazabban megérteni azt a mérhetetlen munkát, észt, ideget és szivet követelő szünet nélküli harcot, amelyet a magyar vidéki városok polgármestereinek és vezetőinek kell folytatni városaik érdekében. Harmicnyolc magyar1 város polgármestere ülésezik az ország első városának üléstermében. Harmincnyolc vidéki város sikeres és meddő harcai, próbálkozásai, reményei és csalódásai kerülnek megvitatásra. Nagy tervek és szerény eszközök egymást emésztő viaskodása között kell ennek a harmincnyolc férfiúnak haladni a maguk ele tűzött célhoz, rögös, akadályok drótkerítésével elzárt útjukon. Szívünk minden melegségével köszöntjük a harmincnyolc polgármestert és rajtuk keresztül harmincnyolc törekvő és dolgozó magyar város áldozatkész lakosait. Köszöntjük őket a közös sors és közös küzdelmek legmelegebb bajtársi érzésével és kérjük munkájukra Isten áldását. Nagyjelentőségű, a III. kerület jövő fejlődésére messze kiható, döntő lépésre határozta el magát az Óbudai Stadion Bizottság, amikor egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy eddigi működési körét kibővíti és ennek megfelelően címét is megváltoztatja. Óbuda helyére a III. kerület lép a maga egységes nagy területével és a bizottság a jövőben az egész kerület jogos érdekeiért száll síkra régi harcos kedvével, lelkes munkájával és a jövőbe vetett hit törhetetlen bizodalmávaL A nevezetes és a III. kerület életében fordulatot jelentő gyűlést december 7-ére hívta össze a Bizottság, hogy a ráháruló uj feladatok helyes megoldásának módozatait megbeszélje, a munkálatoknak megfelelően címét megváltoztassa és a szükségessé váló uj bizottságokat életre keltse. A gyűlést Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes, elnök nyitotta meg, melegen üdvözölve a nagy számban megjelent érdeklődőket és közölve azok nevét, akik kimentették magukat, közöttük Szendg ; Eár^Jy polgármestert és Csillérg Andrást, a keresztény párt elnökét. Utána Martin Gyula ügyvezető igazgató számolt be a Bizottság eddigi tevékenységéről és a kiadott füzet propagandahatásáról. A füzetet, mely úgy belső tartalmával, mint külső alakjával, mindenütt nagy tetszéssel találkozott, küldöttségileg juttatták el a pártok vezetőihez és a közélet több vezető egyéniségéhez. Bíztató szavakat kaptak mindenfelől. Szendy polgármester az óbudai terv akadályául azt tartotta csupán, hogy a terület nem a városé, mert akkor módjában lenne felajánlani. Mint áthidalást azt ajánlotta, hogy a bizottság foglalkozzék a terület megszerzésének problémájával. A főváros bármikor hajlandó máshol fekvő ingatlanával elcserélni. Beható eszmecsere következett, amelyben a polgármesteren kivül résztvettek a küldöttség tagjai, köztük Andréka Károly, Botzen- hardt János, Hüttl Károly, Vörösváry Miklós, Orova Zsigmond törvényhatósági bizottsági tagok, Toperczet Ákosné országgyűlési képviselő, Fellner Alfréd gyáros és még többen. Szerintük az lenne a legkönnyebb megoldás, ha a székesfőváros eladná a Vizafogónál levő telekkomplexumát, mert a befolyó vételárból az óbudai terület ötödáron lenne megvásárolható. A küldöttség azzal a megnyugtató érzéssel távozott, hogy számíthat a polgármester jóindulatára, aki a józan megfontolások embere. Felkereste a Bizottság Kelemen Kornélt, az OTT elnökét is, aki előtt Botzenhardt János és Fellner Pál országgyűlési képviselő voltak a Bizottság szószólói. Örömmel vette tudomásul, hogy Kelemen Kornél már csak a sportszempontok szem előtt tartásával sem fog primitiv, vagy meg nem felelő megoldást választani, hanem nagy felkészültségével és Berlinben is bővült tapasztalatai alapján olyan Stadion megalkotását fogja forszírozni, mely eddig elért sporteredményeinkhez méltó. A- Közmunkatanácsnál dr. Algyai-Hubert Pál fogadta a küldöttséget. Dr. Kuncze Lajos üdvözlő szavai után boldogan hallottuk, hogy a Közmunkatanács az összes eddig szó- bajöhető terültetek közül az aranyhegyi megoldást tartja a legmegfelelőbbnek. Álgyay-Hubert Pál nagy tudása, modern felfogása, Budapest fejlődésére irányuló nagyszabású tervei lebilincselték a küldöttséget. Óbuda támogatói hatalmasan meggyarapodtak, az alelnök kivételes egyéniségének csatlakozásával. A bizottság — jelentette be Martin Gyula — a lehetőségekhez alkalmazkodva a látogatásokat folytatja. A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszámoló után Pólya Antal dr. adófelügyelő, társelnök terjesztette elő azt az indítványát, hogy mivel a Stadion-kérdés megoldásának előfeltétele Óbuda rendezésének a megoldása és a híd elkészítése, alakuljon át a bizottság hatáskörének kibővítésével III. kerületi városrendezési és Stadion Bizottsággá. Ez az uj bizottság alkosson kilenc alosztályt, külön elnökökkel és előadókkal, külön bizottsági létszámmal, mert a megoldandó problémák tömege és terjedelme oly nagy, hogy egy kézben és egy bizottságban a munkatorlódás veszélyeztetné és csökkentené a hatást. Az indítványhoz nagy alapossággal és hozzáértéssel, a kerület szeretetétől áthatottan szóltak hozzá: Hüttl Károly dr., • Csáktornyái Lajos dr., Frankendorfer Alfréd, Gaupp József, Philipp Kálmán, Nádas Béla dr., Szondy László, Friedländer Jenő, Schaffer István dr., vitéz Kovács Aladár, Gellért Ernő és Schaffer József. Valamennyien a cím és hatáskör kibővítése, továbbá a. bizottságok felállítása mellett foglaltak állást és a munka eredményét az albizottságok előkészítő tevékenységétől várják. Ezután egyhangúlag járultak hozzá, hogy a bizottság uj neve III. kér. városrendezési és Stadion Bizottság legyen, amelynek élén továbbra is a régi vezetőség marad: fővédnök vitéz dr. József Ferenc királyi herceg, védnökök: Bárczy István dr., Benárd Ágoston dr., Csillérg András dr. és Nagy Emil fl fogalmazóit miniszterek, Lamotic Károly dr. alpolgármester, báró Lukachich Béla ny. altábornagy, Preszlg Elemér főispán, Sipőcz Jenő dr. polgármester, Senn Ottó MÁV. elnökigazgató és Zsit- vay Tibor ny. igazságügyminiszter. Elnökök: Andréka Károly és Botzenhardt János, ügyvezető elnök Martin Gyula. Azután megalakították a kilenc bizottságbt. A propaganda bizottságba, amelynek főfeladata az 1937. január közepe táján rendezendő nagygyűlés előkészítése, Hüttl. Károly dr., Pólya Antal dr-, Vörösváry Miklós dr., v. Komárnoky Gyula, Kaszás József dr., v. Móra Mihály, Zboray Sándor dr., Kőszegi Imre, Schaffer István dr., Noé Lajos, Gaupp József, Proóz György és Krén György kerültek. A közlekedési bizottság elnökei: Bogyós József dr., Kuncze Lajos dr., Senn Ottó dr., előadója Frankendorfer Alfréd. A sportbizottság elnökei: Petrovácz Lajos dr., Kuncze Géza és Hüttl Károly dr. Előadók: Olgyay István és Gellért Ernő. A legnagyobb csendben történt meg a képviselőházba való benyújtása ennek a törvényjavaslatnak, amely minden jószándék és jóakarat mellett is, egyes részeiben — ha azok törvénnyé válnak —■ kiszámíthatatlan veszedelmet rejtenek magukban a városi ingatlantulajdonosokra. Kétségtelen, hogy sok jóakarat és jószándék vezeti az illetékeseket, amikor a részben még rendezetlen városrendezési és építésügyi kérdéseket egységes kódexbe kívánják foglalni. Ezt a törekvést csak örömmel üdvözölhetjük. A törvényjavaslatot a képviselőház illetékes bizottságai már le is tárgyalták, sőt már megkezdődött a plénum előtti tárgyalása is s hogy az még nem fejeződhetett be, annak a közbejött karácsonyi szünet az oka. Nem volt még törvényjavaslat, amely a magántulajdon, tekintetében ilyen nagyjelentőségű lenne, mint ez és mégis megtörtént, az a rendkívüli eset, hogy az érdekelteket a javaslat készítésénél meg sem kérdezték. Cikkünknek az a célja, hogy felhívjuk az illetékes érdekképviseletek figyelmét a törvényjavaslat azon sérelmes* pontjaira, amelyek, ha törvénnyé válnak, megszűnik a városi ingatlantulajdonosok jog- biztonsága, az ingatlanvagyon állandó értékként való tekintése, mert az a mindenkori kormányhatalmak és hatóságok önkényének lenne kiszolgáltatva a benyújtott törvényjavaslatnak ebben a formában való jóváhagyása esetén. A törvényjavaslat első fejezete helyesen kötelezi a városokat, hogy záros határidőn belül állapítsák meg városfejlesztési és városrendezési tervüket. Nagyon fontos mindezeknek a kérdéseknek előzetes és határozott megállapitása, mert igy minden városi ingatlantulajdonos előre tudhatja. A telekkönyvi bizottság elnökei: báró Lukachich Béla, Zboray Sándor dr. és Bihary Jenő dr. Tagjai: Kemény Lajos, Scháffer István dr., Lug mag er József dr., Ringer Lajos dr., Friedländer Jenő, Traisch Frigyes és Angermann József. Előadók: telekügyekre: Zboray Sándor dr., házadómentességi ügyekre: Friedländer Jenő. Az egészségügyi bizottság elnöke: Kliburszky János dr., előadó: Szondg László dr. Tagjaiul meghívják a kerületi orvosokat. A sajtóbizottság elnöke Kézdy-Kovács László dr. társelnökök: Csáktornyay Lajos dr., Czuli Nándor, Halász Árpád dr., Gaupp József. Tagjai a budai lapok szerkesztői, munkatársai és a Budán lakó újságírók. A híd és városrendezési bizottság elnöke: Szigeth Gábor. A bizottság magában foglalja a III. kerületi hivatalok vezetőit, törvényhatósági bizottsági és kerületi választmányi tagjait. A kiállításig bizottság elnökei: Sándor Mátyás dr. és Szörényi Rezső. Előadók: Kovács Gyufa tanár és Scháffer József mérnök. A muzeális és templomépítö bizottság elnökei: Kuncze Lajos dr. és Nagy Lajos egyetemi tanár. Ez a keret még kibővül, mert az összes kerületbeli egyházak, pártkörök, kaszinók, kultur-, dal-, sport- és temetkezési egyesületek, helyi érdekképviseletek, gazdálkodó, kereskedő, iparos és munkás alakulatok mind felhívást kapnak arra, hogy a bizottságok működésében tevékenyen részt vegyenek egy-két tagjuk delegálása, vagy elnökségük utján, hogy az így kiegészült albizottságok tényleg eredményes munkát végezhessenek, az érdeklődést a III. kerület lakosságára kiterjesz- szék és az egész kerület, nagy tömegei révén is, résztvegyen ebben a közérdekű, hatalmas megmozdulásban- > A gyűlés abban az emelkedett hangulatban oszlott szét, hogy ilyen nagyarányú megmozdulással megvan a remény arra, hogy az elhanyagolt III. kerület megtalálja a helyét a nap alatt. mit tegyen városi ingatlanával kapcsolatban. Helyes az is, hogy ennek megállapítását a javaslat az egyes városok önkormányzati jogkörébe utalja. Minden város maga tudhatja legjobban, mire van és mire nincs szüksége, illetőleg milyen teher viselése lehetetlen reá nézve. Azonban a javaslat 3. §-ának b.) porija kimondja, hogy a belügyminiszter az iparüggi miniszterrel egyetértőén köz.érdek- ből a várost a rendezési terv megváltoztatására kötelezheti, sőt az f.) pont értelmében a városias kialakításra szánt területet, továbbá a rendezési tervet vagy annak egyrészét. úgyszintén a rendezés megváltoztatásának tervét bármely városban megállapíthatja: a terv elkészítését Budapest székesfőváros környékén, bármely városban, a Fővárosi Közmunkák Tanácsára bizhatja s a várost arra kötelezheti, hogy a munkák költségét egészben vagy részben viselje. A javaslatnak ez a rendelkezése mélyen belenyal az egyes városok önkormányzati jogába, de nagy veszedelmeket rejt magában a városi ingatlantulajdonosokra is, mert hiszen az előre elkészített városfejlesztési és városrendezési tervbein nem bízhatnak, mert azt a mindenkori kormány bármikor közérdekre való hivatkozással felboríthatja. Már most megtörténhetik, hogy ugyanaz a miniszter, aki jóváhagyta az eléje terjesztett város- rendezési terveket, avagy ha nem ugyanaz a miniszter, esetleg a következő, a közérdekre való hivatkozással azokat hatályon kivül helyezheti. Hol itt a jog és vagyonbiztonság? Igaz ugyan, hogy csak közérdekből teheti ezt meg a kormány. De ki dönti el, hogy mi a közérdek és mi nem az? (Folytatjuk.) F. B. Megszűnteti a várost ingatlantulajdonosok jogbiztonságát a városrendezési és építésügyi törvényjavaslat
