Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-12-10 / 1240. szám
1936. december 10. Budai Nanló ó J n ö r a k, v JAVÍTÁS TARJÁNYI SZAKKÉPZETT ÓRÁS XI» Horthy Mllc.l6a ROrlér 7. WttlIMMIMMMMMMMMOHOi i Megkezdik a Rudas* fürdő épitkezéseit i A fűváros kiírta a pályázatot a Rudasfürdő kazánházának és kéményének lebontására. Több, mint egy évtized óta tervezik, hogy ezt, az egész környéket elcsúfító épületet lebontják, most végre valóra válik a terv: vállalatba adják a lebontást és újévre eltűnik a föld színéről az öreg, kopott kazánház és kéménye. A Rudasfürdőnek gáztüzelőre való átalakítása már befejeződött, minélfogva a kazánház már üzemen kivül van. Márciusban megkezdik az ivócsamok kijbővi- tését is. Loggiaszerű fedett sétányt létesítenek, mely a kibővített ivócsarnok előtt kezdődik és négyszög alakban tér oda vissza, magábafoglalva az egyes forrásokat is, amelyeket belekapcsolnak a fedett sétányba. Szó van arról is, hogy esetleg a kazánház helyén uj ivócsamokot építenek. Ennek a költségeire azonban egyelőre nincs fedezet. Amint a télnek vége, február végén, vagy március elején, megkezdik az uszoda és az Ásványvizüzem épületének tatarozását is, hogy a Rudasfürdő átépítésével együtt végre európai, a fürdővároshoz méltó legyen a fővárosnak ez a fürdőtelepe. Jtlác Ueiucft éu ttöU U... Nem uj keletű gondja a fővárosnak a Dunai rajtpartok kiépítése. Amikor pedig azt hiszik, hogy mát túl vannak rajta, akkor a város pompás fejlődése ismét újat kíván ezen a téren is. Az 1866. évi lapokban ezt olvassuk: „Az alsódunai rakpart kiépítésére még szükséges költség kölcsön utján ez- idő szerint alig lévén eszközölhető, a helytartóság felhatalmazta a városi tanácsot, hogy 170.000 forint erejéig kötelezvényeket bocsásson ki különböző összegekre és ezen kötelezvények készpénz gyanánt adassanak a vállalkozó építőmesternek. Ezen kötelezvények a rakpart elkészítése után egy évvel leszriek beváltandók.” Mintha csak ma lenne. Mindössze a beváltási terminusok lettek kissé hosszabbak . . . volt elsőrangú mestere. Ketten aapilották a soká hires volt „Magyari testvérek bandáját”. Legendás hirü naturalista muzsikus volt a nagykárolyi Fátyol Károly cigánygordonkás, akit Wagner Richárd is nagyra tartott. A hódmezővásárhelyi 'Czutor Béla, általában csak „Béla cigány, az egész Alföld kedvenc művésze volt. A róla szóló „Vásárhelyt sétatéren Béla cigány muzsikál kezdetű nóta szövegéi Dankó .Pista írta. A szegedi Balog Károly, Erdélyi Náci (alias Kukac) és Mun- ci Lajos. Országos hirü volt Bokor András, Dombi Marci• a két szatmári prímás: Hiripi és Sugár. (Gvadányi idejében). Benczi Gyula és Járai Elemér, Nyíregyháza és a Sóstó hires cigányai az ungvári Tutyi testvérek, a nyíri pajkos Kandurék úri cigánya volt a gőmöri Domby Marci. Sátoraljaújhelyen az 1880-as évek hosszú, őszhajú hires prímása volt Mányi Lajos. Bunkó Vince; Matus, a sümegi kaszinó híres öreg prímása. 1870. után Berkes Lajos Pesten; az 1880-as években Badtcs Béla, a pesti Pannónia szálló országoshirű prímása. Az öreg XVI.-ik Bácz Pali, akit' Liszt Ferenc éjszakákon át élvezettel hallgatott; 36 fia volt, mind zenész. Hires, kedvelt gavallér cigánya volt Kolozsvárnak az oláh megszállásig a ma is élő öreg Csikói. A pesti Spolarits kávéház közkedvelt prímása brossai Kozák Gábor, az erdélyi cigányoknak Banda Marcival, Kóczéval, Radios Bélával egyenértékű büszkesége, a nemzeti népdalok kitűnő hangszerelője, a cigányzenészek országos egyesületének elnöke, akit 1926. december 25-én Radics Béla fia 300 cigánnyal kisért ki a temetőbe. Salamon János a magyar és erdélyi cigányprímások nesztora, (szül. Kolozsvárt 1824-ben, meghalt u. ott 1899-ben) 1848—49-ben tábori zenekar vezető volt az erdélyi 31-es honvéd zászlóaljnál, Bem hadregében. Darázs Miska Párisban, H orvát Marci Stockholmban, Kálozdi Jancsi Londonban szereztek babérokat és vagyont. A cigánykirályok közé tartozott Banda Marci, akinek Casals Pablo, a világhírű gordonka művész is lelkes csodálója volt, úgyszintén Kócz.í Antal, akiről Sarazate, a világhírű hegedűművész azt mondta, hogy: „Ez az ember nem is a hegedűjén játszik, ez maga az éneklő hegedű." Az élők közül Lányi Géza, Pongrácz Lajos, Bácz Laci, So- vánka Sándor. Befejezésül említem még, hogy Nagvmagyaror- szágon mintegy 20.000 cigányzenész muzsikált; a „Bihari zeneiskolában“ ingyen tanítják a tehetséges cigánygyerekeket. A „Prímás szindikátus’ -nak 1930- ban 57 tagja volt, s Budapesten vau a „Magyar cigányok országos egyesülete" Ma Budapesten mintegy 1600 cigányzenész él, amelyből csak mintegy 400-nak van keresata. Elkószllllek a budai központi pályaudvar tervei Kót év alatt, kétmillió pengős költséggel a Lenke-tér vonaléban, a kelenföldi töltés mentén épül ax uj pályaudvar Nagy örömet keltett, amikor Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a Déli vasutat kitelepítik a Krisztinaváros közepéből. Ez a terv azóta már határozottabb formákat öltött. Most a Budai Napló abban a helyzetben van, hogy a Délivasut kitelepítésének terveit és az uj budai központi pályaudvar kialakításának részleteit mér konkrét formában is ismertetheti. Az uj budai központi pályaudvar terveit a Máv műszaki osztálya már elkészítette és felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez, aki a Közmunkatanácshoz tette át azokat. A Mávnak ugyanis az a terve, hogy Budapest részére két központi pályaudvart létesít, egyet a pesti oldalon, egyet pedig Budán. .. Mindaddig, amíg a fedezetet erre meg nem találják és amíg a tervek teljesen el nem készülnek, a pesti oldal részére a keleti pályaudvar lenne a központi pályaudvar, míg Budán a Délivasut kihelyezésével kapcsolatban már most felépítik a budai központi pályaudvart. A Közmunkatanács csupán kisebb módosításokat talált szükségeseknek a Máv áltuj készitett terveken, egyébként pedig elfogadta azokat. Ennélfogva most már rövidesen meg is kezdődhetnek az uj budai központi pályaudvar építkezései. Az uj pályaudvar helyéül a lebontandó vasúti töltés helyén, a Lenke-tér vonalában levő üres telkeket szemelték ki. amelyeknek nagyrésze a főváros tulajdonában van, úgy hogy telekkisajátításokra alig lesz szükség. Az uj budai pályaudvarba futnának be az összes dunántúli vasúti vonalak, igy a trieszti, a bécsi, a gráci és a zágrábi gyors- és sze mélyvonatok. Az átszállást a budai központi pályaudvarról a pesti központi pályaudvarra motoros vonatokkal oldanák meg, amelyek a két pályaudvar közt közlekednének. Minthogy a pesti központi pályaudvar felépítésének ideje még a messze jövőben ködlik, a motorosok a budai pályaudvarról egyelőre a nyugati és a keleti pályudvarra szállítanák az átszálló utasokat. Az uj budai központi pályaudvar teljesen modern rendszerű lesz. Körülbelül olyan, mint a berlini Friedrich-Strasse Bahnhof, vagy a lipcsei pályaudvar. Aluljárókkal, a modern pályaudvar-építési technika minden vívmányával és kényelmével. A töltés magasságában épül a pályaudvar, amelybe naponta legalább ötven vonatpár fog befutni, az összes személy- és gyorsvonatok, amelyek a Dunántúlról érkeznek. A kelenföldi pálgaudvar, mint budai rendező és teherpályudvar marad meg és folytatja működését. A kelenföldi állomást külön vágányok kötik majd össze a balparii teherpályaudvarokkal az összekötő vasúti hídon át, hogy a teherforgalom ne za- i varja a személyforgalmat. A budai vasútépítési tervek megvalósítása a Máv számítása szerint 6,000.000 pengőbe kerül, amiben az összes költségek bennfog'altatnak. A Máv ugyanis úgy számítja, hogy a főváros a szükséges telkeket ingyen engedi át, urijog elismerési dij fejében. A tervek szerint két évig tartana az építkezés, ami azt jelenti, hogy, ha 1937. év őszén kezdik meg a munkát, úgy 1939. őszére fejeződnék ez be. Minthogy azonban fontos volna, hogy 1938. augusztusára, amikor óriási tömegek érkeznek a fővárosba az eukarisztikus kongresszusra, mór készen legyen az uj pályaudvar, lehetséges, hogy már kora tavasszal megkezdik az építkezést és fokozott tempóban siettetik annak befejézését, hogy a kongresszusra már teljesen készen álljon és lebonyolíthassa azt az óriási forgalmat, amelyet akkorra remél a magyar idegenforgalom. Mindaddig, amíg az uj pályudvar fel nem épül, természetesen szó sem lehet a déli pályaudvar lebontásáról és a vasúti vonal kitelepítéséről. A Délivasut mostani területe is a fővárosé és ezért a Máv csak urijog elismerési dijat fizet. A Máv úgy kalkulálja, hogy ha a főváros visszakapja a délivasuti területet, szívesen fogja ingyen rendelkezésre bocsátani az uj pályaudvarhoz szükséges leteket. A fővárosra azonban óriási megterhelést jelent az a nagy költség, amellyel a Délivasut területének feí,- töltése járna. Mint ismeretes, a vasút egészen a Gellérthegyi a'agutig lemélyitett vonalon halad, ezt az egész hcUalmas területet fel kell tölteni, hogy a telkek értékesíthetők legyenek és ott uj városrész alakuljon ki. Ha kitelepítették a vasutat, úgy feleslegessé válik az alagút is, amelyet gázv,édelmi őrhellyé alakítanak át, a felszabadult területen épülő városrész számára. A nagy építkezés htamillió pengős költségét a kormány bocsátja a vasút rende’kezésére. Úgy tervezik, hogy építési sorsjegyek utján biztosítják ezt az összeget, de az is lehetséges, hogy a MABI-tól. vagy az OTI-tól rövidlejáratú kölcsönt vesznek fel erre a célra. Ugyanis arra számítanak, hogy a Délivasut telkeinek értékesítéséből) a fővárosnak annyi haszna lesz, hogy a telkek eladási árából fedezni lehet majd az összes költségeket, a telekértékeme lési adó egymagában fedezni fogja azokat. AKadályolc a rQeuma-hLÓrQász leörül Ismeretes, hogy Szendy Károly polgármester bejelentette a rheuma-kórház megvalósulását. Közölte a nyilvánossággal, hogy a főváros tárgyalásokat folytat az Irgalmasok rendjével és ezek a tárgyalások eredményeseknek 'átszanak. Most akadályok merültek fel a rheuma kórházzal kapcsolatban. Az Irgalmasok ugyan hajlandók felépíteni a kórházat a maguk területén, de azt kívánják, hogy az ne legyen közkórház, hanem magánintézmény, amelynek szanatóriumszerű jellege volna. A főváros viszont ezt nem akarja. A fővárost szociális szempontok vezetik elsősorban ennek az intézménynek létesítésénél, azt kívánja, hogy a kórház belföldi betegeinek legalább 50 százaléka olyan szegény beteg legyen, aki nem tud szanatóriumi árakat fizetni. Már pedig, ha az uj intézmény nem lesz közkórház-jellegű. akkor drága lesz. ami nem célja a fővárosnak. A tárgyalások még nem fejeződtek be, de remélhető, hogy végül is eredményesek lesznek. Itt említjük meg, hogy a polgármester által bejelentett rheuma-kil|tató intézetre vonatkozó tárgyalások is folynak. Van Bremen, a világhíres rheumakutató és bükéi Pap» Lajos dr., a főváros fürdőinek főigazgatója állandó levelezésben vannak egymással az uj intézmény terveinek pontos kidoN- gozására vonatkozólag. [ Karácsonyi ajándékok legnagyobb választókban y.. VILMOS CSbSZiB ÜT 45 - T.: I-II9 I7 KISS FERENC Illatszer, háztartás, fotoszakilzletben Budán: I. EnJresz Cy- lár 4b. T-: 1-668 22 A sxéKely-Kapu és öds Keleti rokonsága Keöpe Viktor dr. előadása A Magyar Földrajzi Társaság előadóestélyén, december 7-én, a Tiszti Kaszinó dísztermében szép számmal megjelent előkelő közönség előtt élvezetes előadást tartott Keöpe Viktor dr.. Ismertette a székely-kapu és ház szerkezetét, felépítését. Összehasonlította azokat a keleti turáni népek, a kínai, japán és indiaiak építészetével — .is arra a következtetésre jut, hogy azok mind rokonságban vannak a miénkket. Képekben mulatta be a székely és csángólakta vidék kettősereszű, faragott kapuit. Utána elvezetett messze Keletre. Egymásután jelentek meg a kínai művészek nagyszerű alkotásai: a ragyogó lakkal bevont hármas kapuk, fölötte a színes majolikával csempézett cifra tető, a porcellán és márvány kapubejáratok. Mintha csak szemünk előtt keltek volna uj életre a mi árva, kevéssé méltányolt székely-kapuink. De amíg minálunk a sok vérzivataros század az elszegényedéshez, a leegyszerűsítéshez vezetett — addig odakünn a jóié, a császálrok fámosolygó kegye gazdaggá, fényessé tett mindent. A továbbiakban kimutatta Keöpe Viktor a kapcsolatot a japán meg az indiai kapukkal is. Utána áttért a székely és magyar izű ház ismertetésére. Eredetét éppen úgy, mint a kapuét, ősidőkre vezette vissza. Felfogása szerint az már a hunok és magyaroknak magukkal hozott kincse volt. Másfélezer éve nem volt kapcsolat őseink és a keleti rokonok között, tehát már elválásukkor sajátuknak kellett lennie. A sok üldöztetés ellenére is csak azért tudott megmaradni, mert mélyen benngyökerezett a nép lelkében. A rokonságot elsősorban a kinaival, a ház azonos felépítésével mutatta ki. A tornác elhelyezése, az oromfalon is körülfutó eresz, mind közös tulajdonság, amelyet mind a székely, mind a csángó, mind a kínai, sőt a japán házon is meg lehet találni. A kapuk és házak csodálatos hasonlóságát első pillantásra nem is érti az ember. De megmagyaráz- hatóvá, érthetővé válik, ha számításba vesszük, hogy a hunok sok évszázadon át laktak a kínaiak szomszédságában. Kínai feljegyzések szerint a Kr. e. VII. században már szoros kapcsolatban voltak. A kettőseresz nem alapvető kelléke ennek az építészeti iránynak, az csak a jólét, a gazdagság, a megkülönböztetés jele úgy nálunk, mint Keleten. Továbbfejlesztése a sokereszes pagodához vezet. Egyik irányát a majolikával, porcellánnal fedett kínai pagodák mutatják, a másik irányt fafelépítésben megtaláljuk Sziámbán, de főleg Sörméban. A bőrmai sokereszes, cifrán faragott pagodák a tni faragásunk gazdagsággal tele színes másai. Épületeiket annyi disz takarja, hogy a rokonságot szem beöllően csak az egyszerűbb épületeken látjuk. Ugyanezt a gazdag székelyfaragást fedezhetjük fel Északindiában, főleg a Bacsputságban. Ez is hunlakla vidék volt. A. hunok több évszázadon át uralkodtak egész Északindiában. Indiában az anyag is megváltozott, az már nem fa, hanem a legfinomabb márvány. Itt fejlődött ki a meseszerű, any- nyira csodált dzsén építészet. S mi valóban büszkék lehetünk, hogy a világnak talán legszebb építészeti stílusa a mi ősi építészetünkkel rokon. Nem más, mint annak pompában, gazdagságban nevelkedett gyönyörű hajtása. Keöpe Viktor előadása folyamán számos eredeti képpel alátámasztva nemcsak azt bizonyította, hogy megvan az eredeti székely-magyar építészeti stüusunk, hanem azt is, hogy ennek tovább-fej- lesztéséhez megvan a szükséges széles, szüárd alap. Már a hazánkban feltalálható sokféle motívum kincsesháza elégséges ahhoz, hogy pompás, igaz magyar építészetet fejlesszünk. De ezenkívül is bármikor segítségül hívhatjuk a minden lehetőséget felölelő, kimeríthetetlen rokoni kapcsolatokat Kínából, Indiából. Azért megbocsáthatatlan vétek, hogy sajátunkat, lelkűnktől távolálló, idegen stüusok kedvéért eny- nyire elhanyagoljuk. Elsősorban az állami és városi hatóságoknak kellene nemcsak minden középületet magyar stílusban felépíteniük, de egyes városrészekben azt mindenkire kötelezővé is kellene tenni. Magyaros építészetünk felvirágoztatásának tehát nincs akadálya. Könnyűszerrel fejleszthetjük azt a legmagasabb tökélyre — csak igaz magyar szív, szeretet és lelkesedés kell hozzá I Az Országos Gárdonyi Társaság december 10-én délután 5 órakor, a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Clubjában, VIL Erzsébet- körut 43. felolvasó ülést tart. A felolvasó ülés műsora: A könyvek karácsonya. Megnyitó. Tartja: Simon Lajos. Gaál Mózes emlékezete. Tanulmány. Irta és felolvassa: Móra László. Versek. Irta és felolvassa: dr. Tarczay Gizella. Dalok. Sásdyné Schack Manka saját szerzeményeiből ad elő. Jászai Mari. Irta és felolvassa: Vághy Panna színművésznő. Költemények. Irta és felolvassa: Zalai Fodor Gyula. Beszéljünk a Halászó macska uccájáról. Értekezés. Irta és felolvassa: Barbarits Lajos. Teghze-Gerber Miklós, Társaságunk tagjának dalai. Énekli: Cselényi József. Zárószó. EGYESÜLETI ELET A Budai Iparasok és Kereskedők Körének családi estje Fényesen sikerült a Budai Iparosok és Kereskedők Körének legutóbbi családi estélye. A kör helyisége alig tudta befogadni a vendégeket és a kör tagjait. A vendégek között ott láttuk dr. Hennyei Vilmos államtitkárt, Kapcza Imre osztály- főnököt, Grenyó Bertalant, a II. kér. Iparoskor elnökét, Piazza Viktor szkfv. biz. tagot, a Budai Napló szerkesztőit és másokat. Az estélyt Hubert VUmos hálafohásza nyitotta meg a Kormányzó fényes római fogadtatása alkalmából, majd Gegus Dániel tartotta meg nagy érdeklődést kiváltó előadását Amit a céhek mesélnek” cimen, amelyet a Budai Napló már közölt. Hozzászóltak: Kapcza Imre, Pásztélyi VUmos és Hubert VUmos, akik melegen üdvözölték az Uluszt- ris előadót. Fábián József lelkes szavakkal üdvözölte a megjelent vendégeket, különösen a Budai Napló szerkesztőit, akik először jelentek meg a körben. — Az estén a borgazda tisztet Fábián József. Hubert Vilmos és Ravasz László elnökök látták el. Ravasz László zárószavai után cigányzene mellett hajnalig tartó tánc következett. I. VIROBG ILONA .„.«TÄ'Ui n„ MARGIT KÖBÖT Ma. TELEFON» !-***-». Nagy Lajos dr. előadása & Hl- kér. Egyesült Polgári Társaskörbem Nagy Lajos dr. egyetemi m. tanár a Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet igazgatója a III. kér. Egyesült Polgári Társaskör helyiségében november 26-án tartotta meg vetített képekkel kisért előadását a római víziorgonáról. A rekonstruált orgonát Mengay Emil szólaltatta meg Littasy György operaénekes énekki sérete meUett. A nagyszámú és előkelő hallgatóság lelkes tapssal honorálta a kiváló előadó tudóst. A Virágkedvelők Egyesülete szobanövény és kiskertápolási tanfolyamot tart. December. 10-én, csütörtökön d. u. fél 5 órakor az egyesület helyiségében VIII. Eszterházy-u. 4. sz. alatt „örökzöld cserjék" cimen Füredi Jenő tart előadást. Minden érdek'ödót szívesen látnak. Felvilágosítással szolgál a központi iroda: VI. Podmaniczky-u. 29. IL 9. (Telefon: 1-163-53.) PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk ==BUDÁN_ U fin ft phl hat. tag. villanyszerelést és alszakl véli. VHUU mi -------------CSIlláRO*------------XI. , Horthy M at 21. T. : 2-*80 86 XI.. Horthy M. at 64 „Márvány“ RADIO I. MÁRVÁNY UTCA 21. TELEFON, 1—522—95 I m£TP.OI/ Margit - Korul 50 5». I IIIW A WVIV csiliéti tusiét tnitowi