Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-11-19 / 1237. szám

4 an Budai Napló 1936. november 19. Buda nagy kérdései ^ ' J_? "^WiT '*'W3F ’«SBSSfiER«. a főváros költségvetési vitájában III. A székesfőváros költségvetési vitája a megszo­kott tárgyilagossággal folytatódott. Murca szónok felszólalása bizonyságtétele volt a megértésnek és szeretetnek, amellyel a főváros parlamentje a vá­ros vezetői, intézményei, alkalmazottai és polgárai iránt viseltetik. Különös örömmel állapítjuk meg, hogy Buda hosszú éveken át mostohán kezelt problémái most már fokozott megértéssel talál­koznak. ■' őskeresztéay katakombák az uj Szent János kórházban A közegészségügyi költségvetés során Mohaupt Gyula, a közkórházi személyzet kér­déseivel foglalkozva, elmondotta, hogy az Uj Szt. János kórházban őskeresztény katakombákat ta­lált, gőzfűtéses csövekkel, csatornákkal súlyosbítva. Ezekben lakik az ápoló személyzet. 'Ezzel kapcso­latban emberibb elhelyezést sürget számukra. Majd a maga és Gáldg biz. tag. nevében a következő indítványt nyújtja be: Bővítsék ki a Szent Margit kórházat ,,A székesfőváros törvényhatósági bizottsága felkéri a polgármestert, hogy a III. kér. Szent Margit közkórház fülészeti, belgyógyászati és sebészeti osztályainak kibővítéséről, illetve a kórház férőhelyeinek a jelenlegi 143 ágyról 300 ágyra való kibővítéséről a legcélszerűbben gon­doskodjék.” Autóbuszt a fürdőkhöz K. Császár Ferenc autóbuszjáratokat sürget a Lukács- és Császárfürdőkhöz és hiányolja a Gel­lértheggyel való összeköttetést, ahová csak gyalog lehet feljutni. A Jánoshegyre, a páloölgyi barlang­hoz is csak magánvállalatok fuvaroznak. Ezután a Rudas-fürdő fejlesztéséről szólt. Helyteleníti a Rudas teljes lebontására és a Tabánba való áthe­lyezésére felmerült tervet, ami — szerinte — há­rom és félmillió pengőbe kerülne. Ennek egyéb­ként is súlyos akadályait látja. A Rudas vize nem tárolható és legfontosabb gyógyalkatrészei éppen akkor- hatnak, amikor felszabadulnak. A fürdőt tehát ott kell venni, ahol a viz van. Szükségét látná, hogy a Rudashoz 14-16 szobát építsenek, úgyszintén vendéglőt. Ezen kérdéskomplexumon felül foglalkozzanak — mondotta — azzal, hogy a Tabánnal is kell valamit csinálni. A tabáni gyógyszálló egész Európából ide vonzza a betegeket Boros László, ugyancsak a Rudas kérdéséről szólva, úgy tudja, hogy amit Császár Ferenc a Ru­das-fürdő kibővítéséről és a tabáni gyógyszállóról mondott, az már elhatározott, sőt végrehajtás alatt levő terv. Sürgeti beszéde további folyamán a 2- 300 szobás tabáni gyógyszálló felépítését, amely Európa valamennyi országából, a betegeket ide tudná csábítani. A szállodakérdéssel foglalkozott költségvetési be­szédében Gandy Jenő is, aki a tabáni luxusszálló meg­építésénél a magánvállalkozást szeretné bekap­csolni. Egyben azonban szükségesnek tartaná, hogy a Gellért-szállodára egy ötödik emeletet húzzanak. Meg kei! építeni a Gellérthegyre a siklót Tauffer Gábor idegenforgalmi kérdésekről szól­va, panaszolja, hogy az idegennek még azt sem nyújtjuk, ami rendelkezésünkre áll. A Gellérthegyre a feljutás oly fárasztó, hogy nemcsak az idegenek, hanem a pestiek, sem merészkednek fel, tehát vagy autóbuszjáratot kell indítani, vagy megépíteni a tervezett siklót. Majd a Svábhegy és Jánoshegy könnyebb hozzáférhetőségét sürgette. A benyújtott indítványokra Salamon Géza ta­nácsnok adott választ. A 'Szent Margit-kórház ki­bővítésére vonatkozólag kijelentette, hogy az át­fogó kórházprogrammban ez is szerepelni fog. 2000 pengő barlangkutatásokra A következő szakasz vitájánál Kdbakovits József a pálvölgyi, szemlőhegyi, ferenchegyi barlangkutatások előmozdítására nyúj­tott be indítványt. Némethy Károly tanácsnok felszólalása után a közgyűlés 2000 pengőt szavazott meg e célra. FÜRDŐ ÜGY, IDEGENFORGALOM BIMM———i——fflTfffT!——K ------ —. Rovatvezető: TÁBORI KORNÉL — Pro paganda-előadások vidéken a budai gyógyfürdők érdekében Irta; Dr. Nemes J- György Mindazt a sok cikket, melyiet a belső für­dőpropaganda érdiekében saját szerény szenné- lyem.be® is papírra vetettem, fokozottam lát­szik igazolni a külföldi valuták leértékielésé- nek problémája. Ma, amikor potom 140 pen­gőért hirdetnek — útiköltséggel és autókárok- kai együtt — egyheti ráma—velencei fortait- utazást, kétségtelen, hogy a külföldi fürdőven­dégek dömping árkedvezményeklet haljsízoló ré­tege meggondolja, hogy a drága pengőcsekke­ket vegye-igénybe hosszabb budapesti fürdő­kúrákra. De mindlettől is eltekintve, minden orszá­gos fürdőcentrum' idegenforgalmának alfája a belső idegenforgalom és én igen kórosnak tar­tom, hogy nálunk, ahol még sok'-sok balneo­lógiái követelmény pótlásnál, fejlesztésre szorul (kürszalon ivócsaomok, térzene, fedett kolonnád!, diétás csarnok stb.) a hazai balbő idegenfor­galom elhanyagolásiával (mindjárt a (látszólag jobb valutájú idegenek beszervezésére gon­doltak a funkcionáriusok. A látszateredmények csalókák'. Nincs biz- tosabb. mint a halmi orvosok' és a hazai be­tegek megnyerése. Jöhet határzavar, valutan leértékelés, konkurrenciák egész sorai's akkor a hazai betegamyagra sem alapíthatunk, ha a külföld elmaradt a divatból mi kimaradván... Láttam nemrég Olaszonstzág KarlsbiaJdjábam. Montecatiniben. hogy a reliativ kevés számú külföldi kturázó mellett hány és hány tízezer olasz polgár vonult ki reggelente fanatikusan ivókurázni ai konyhasós langyos forrásokhoz. Igaz. hogy 46 millió olasszal szemben negyed­annyi magyarral kell számolnunk s annak is nagy hányada külföldrajongó. De jobb meg­szervezés esetén a mi hinterlandunk is nagy fürdlőpublikumot tehet ki. Ebben a tekintetben a háború előtti időkre mutatok, mikor a Császárfürdő és az Erzsébet- sósfürdő tele volt 91 jó vidék betegamyagäval. Lehet, hogy nagyobb és gazdagabb volt az ország, de az orvosi propagandla is intenzivebb és jobb volt, fürdőink és ai vidék orvosai kö­zött a kooperáció teljesebb és familiárisabb. Pedig ak'kor is volt Karlsbad és Franzensbad. Igaz viszont, hogy a CsonkahJaiza balneolo- giai értékeit ima mindjobban kiaknázzák. Pá­vai Vájná fúrója felhozta Debrecen Hajdú­szoboszló hőforrásait, minden nagyobb ^cent­rumnak meg van 91 maga fürdőalkahna és tu­lajdon fővárosának gyógykincseit is konkur- rens féltékenységgel tekinti. Ámde ezt kölcsö­nös otvosí jóindulattal csereakciók keretében lehetne lebonyolitakii 1— úgy a propaganda- tevékenység, mint a bíeteganyag tekintetében. Utalok éhben a tekintetben egy külföldi javaslatra: Mollinary francia tanár elnevezé­sére: „themnoclimatische social“ néven pró­bált mintegy három évvel ezelőtt nálunk ak­ciót indítani dgondMáisjanak, mely szerint egyes országok között is fürdőhelyi indikációk szerint cserélődtek volna ki az arfflaf rászo­rulók. Nekünk bőven lévén hőforrásain«.', ide rheumások jöttek volna s azok hediyébe tőlünk alpinklimára valók utaztak volna idegenbe stb. Ha nem is ilyen érteleimben, de feltétlenül ki lehetne cserélni ,ar budapesti publikumot ai vi­dékivel, így például a szoboszlói jódforrások- ra pesti beteganylagniallo volna szüksége stb. Mindenesetre azonban módot kellne nyúj­tani arra, hogy a vidéki orvostársadalom' és a müveit közönség Illusztrált szabadelóadások' utján, a szó rábeszélő ereje révén ismerje rnieg újabb gyógyértékeinket, a főváros uj forrá­sait, azok gyógyienergíáját a .legújabb tudo­mányos buvárlatok eredményeinek tükrében. Mert valljuk be, egyetemi éveink eltelte óta hihetetlen teória-tömegek és kísérletek léptek fel a biochemia; és hydrologia terén és pl. a belső szekréciós mirigyek és anyiagcsenefor- galom tekintetében eg'éslz uj megismerések van- njak ai fürdői- és ivókurahasznáillalt kapcsán,, melyek azok gyógyértékeit egész uj megvi­lágításba helyezik, — a rádióaktivitásról nem is szólván. Egészen jól elklépzeShető volna, hogy pl. 'hietente más és más városban rendezne a bu­dapesti Központi Gyógyhely Bizottság az ille­tő helvi orvosszövetség szerve utján úgy az orvosoknak, mint a műveit nagyközönségnek vetítettképes egészségügyi előadást, a buda1- pesiti 'gyógyforrásak geológiai, történelmi és gyógyhatástani aidlaitadnak színes, propaganda- tiv felsorolásával és az általános utazási, el­helyezk'edéfci, kurahiasznlálati tuühkigalzitások megadásával. Ugyanakkor a vidéki fürdővá­rosok Budapesten viszonoznák a fürdőügyi is­meretterjesztő előadásokat. Ez csak első állomása lenne a belső pro­pagandának. melyről úgy tudtom komolly terv áll készem Nemcsak utazási és megszállási kú­rák' lehetségesek a hazai pubükuimlmaík, de rá­mutatunk arra a nagy hiányra, hogy meny­nyivel. de mennyivel több füridőző és1 ivóku- rázó akadna magából! a fővárosi lakosságból és a vidékről felutazó, üzletileg, vagy látoga­tóba jövő publikumból is, hai ke®» belső pro­paganda hívná fel a figyelmét arra, hogy a fellmlelegített fürdőszobai víz mégsem gyógyí­tó hőforrás és a mesterséges karlsbadi só sem természetes ivógyógy-ásványvíz! De erről a kérdésről engedtessék meg .mais­kor bővebben beszélnem. Mert csak ismételten ráakartam mutatni, mint könnyen kivihető propaganda i szközre: a vidéki előadásokra, a budapesti gyógyfürdők és kúrák vidéken való intenzivebb elismertetése érdekében. A Tabán problémája A Budapest Fürdőváros Egyesület november 19-én, csütörtökön 6 órakor a Szent Gellért-gyógy szálló hangversenytermében ülést tart, amelyen Fischer József építészmérnök, kir. tanácsos elő­adást tart ezzel a címmel: „A Tabán rendezésének problémája József Ferenc dr. klr. herceg külföldi útja A Budai Napló értesülése szerint dr. József Ferenc kir. herceg, mint a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke hosszabb külföldi útra megy és Európa északi államaiban személyesen tart előadásokat Magyarország idegenforgalmi értékeiről, elsősorban a budai gyógyfürdőkről. • Ismeretes, hogy Skandináviában milyen sok a reumás beteg és hévizeink gyógyító, hatását épen ott érdemes alaposan ismertetni. A királyi herceget Szviezsényi Zoltán min. ta­nácsos, a Fürdőváros Egyesület alelnöke fogja el­kísérni és ugyancsak tájékoztatni fogja fürdőink­ről a skandináviai közönséget és az orvosi szak­köröket. Tormay államtitkár előadása Nagyon érdiekes vitaestét rendeséit a Ro- tary-Klub az idegenforgalomról. Dr. Nagy Emil elhökölt és dr. Tormay Géza államtitkár, mint az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal el­nöke ismertette színes és komolyértékü elő­adásban az állami hivatali intézkedések' hosszú uj. sorozatát az idegenforgalom érdekében. Raj­ta kívül az Idegenforgalmi Hivatal részéről níég dr. Válkay Bertalan és dr. Bogsch Ala­dár alelnökök, továbbá a Fürdőváros Egyesület részéről Zilaihy Desfiő igazgató szólal­tak fel, jnlajd Quittner Ervin, Münnich Aladár, Kresz Károly, Koós Zoltán, Harsámyi Jenő (IBUSz), dr. Balkánryi Kálmán, dr. Ripka Fe­renc és Serbán Iván rotaristák egészítették ki eijtekes felszólalásaikkal a vitaest anyagát. A felszólalásokat nemsokára folytatják Balkányi indítványára külön Rotary-ülésen. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA Iskolában II., ISKOU-U- 27. SZÉN. — Nemzetközi idegenforgalmi Illés Budapesten A világ egyik legjelentősebb idegenforgal­mi szervezete Budapesten tartja legközelebbi ülését, november 21-től 26-ig. alkalmasint Sir Francis Towle elnökletével. Towle. Anglia leg- • legnagyobb szállóinak vezére, egész sor hotel igazgatóságénak elnöke és több nagy vasúti vállalat irányításában is előkelő szerepe van. Az Alliance Internationale dte THotieliére egyik alelnöke, Manemcich Ottó hivta meg Bu­dapestre a hotelvezéreket és maga is fontos indítvánnyal szerepel a tárgysorozatban. Fők'ép a magyar ifjúság külföldi elhelyezkedését cé­lozza a javaslat, aminek akadályait eddig a csereálklalimazásban nyelvünk elszigeteltsége miatt nehéz volt elhárítani. Fürdőügyi nagygyűlés' Budán Az Országos Balneológiát Egyesület november 22-én, vasárnap délelőtt tartja gazdasági nagygyű­lését a Szent Gellért-szálló zenetermében. Bánlaky Géza elnöki beszámolóján kívül több referátum lesz s ezek közt főkép a magyar fürdők és üdülő­helyekről szóló, amelyet dr. Tausz Béla ad. elő, tarthat számot általános érdeklődésre. A rendes tárgysorozaton kívül megbeszélik a lefolyt szezon tanulságait és azokat a körülménye­ket is, amelyek az évad menetére előnyösen, vagy zavaróan hatottak. Fontos indítványokat is fognak tárgyalni a nagygyűlésen. EGYESÜLETI ELET A Budái Katholikus Kör Wolfl Károly-em* lékünnepie. A Budai Kath. Kör nov. 16-án este kegyelete® ünnepet tartott Wolff ^Károlyi em­lékére. A disztenmlet megtöltő közönség élén a budai társadalom szájmos 'előkelősége is jelen volt, ígyi Vaírgha Imre, a legfőbb 1 állami számvevőszék elnöke, Mészáros János, érseki helytartó, továbbá dr. Csiiléry András, a ke- refeztény községi párt 'elnöke, Mojrer Imre táblád tanácselnök. Az emlékbeszédet Gévny- Wolff Nándor ny. állann ti tikár, társelnök mon­dotta!, jutánál felavatták Wolff Kjárolynak Hoffmann Géza festőművész által festett ké­pét. Malily Győző, az Operaház tagja énekelt ezután operaáriákat Kisfaludi Melanie zongo- rakiséretévelL Lengyel Gabriella, hegjedűmű- vós/nő és Mtojzer Margit operaénekesnő nagy hatású számai után dr. Szőke József ítélőtáb­lái tanácselnök imondtott záróbeszédet, amely­ben Wolff Károly elveinek követésére buzdí­totta a hallgatóságot. A Hymnusz elémeklésévied végződött a kegyelletes. ünnepség. A III. kerületi Keresztény Tanügyi Bizottság kulturestét rendez november 19-én, csütörtökön este félhat órakor a Keresztény Társaskör nagytermé­ben (Korona tér 2) Bednárz Róbert dr. prelátus, központi elnök a Bizottság célkitűzéseiről beszéL Dr. Balanyi György egyetem tanár, kegyesrendi fő- gimn. igazgató a mai Spanyolországot ismerteti.» Petry Kató, a m. kir. Operaház tagja Erkel, Liszt és Kodály műveiből ad elő, zongorán kiséri Sze-. pessy Erzsébet. Móra László Író, főv. iskolaigaz­gató legújabb költeményeiből ad elő és Lázát Klári zongoraművésznő előadja Chopin As dur balladá­ját. Műsor után vacsora, amelyre 1 pengő 10 fillé­res vacsorajegyek Farkas János kartársnál kapha­tók. •' TiŰ Lipót ünneplése. Az Első Budai Polgá­ri Betegsegélyző és Temetkezési Egylet november 15-én délután diszülés keretében ünnepelte Tltl Lipót tagtársát, aki ezen a napon töltötte be életé­nek 90-ik évét. A diszgyülésen megjelent nagyajtai dr. Kozma Jenő, az egylet fővédnöke és dr. Vezér Károly h. elöljáró, az Egylet diszelnöke is. Titl Lipót munkás tagja a budai polgárságnak. Az egylet alapítása, 1883 óta működő tagja az Első Budai Betegsegélyző és Temetkezési Egyesület­nek. Szemerédy Elemér elnök megható szavakkal méltatta érdemeit, valamint azon 12 tagét is, akik már több, mint 40 éve tagjai az egyletnek. Érde­meiket a diszgyülés jegyzőkönyvben örökítette meg s az egybegyült egyleti tagok s hozzátartozóik aján­dékaikkal halmozták el az ünnepeltet, akit nagyon meghatott a szeretetnek ez a meleg megnyilvánulá­sa. “ Megkezdődik a téli társasélet. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club társadalmi szakosztálya no­vember 28-án rendezi ezévi első bálelőkészitö teáját a Gellért-szálló márványtermében. Az újjászervezett rendezőség élén vitéz Tóth László, Csík Ferenc és Szentpétery János állanak. Meghlvóigénylés: XI., Fe- hérvári-u. 16. T: 2—586—48.) ZIKHÁZ —, Bilcfic tanár ur A színházi hét eseménye Balázs Sándor vígjá­tékának, a „Bikfic tanár ur”-mák nagy sikere volt a Magyar Színházban A romlatlan, tisztalett!! Völgyi tanár ur — őt hívják a tanítványai inkább becéző, mint gúnynéven Bikfic tanár urnák — beleszeret a kisvárosi kávéház kasszatündérébe és el is jegyzi. A dologból nagy botrány lesz, a’ ta­nár ur a társadalmi erkölcs és a kari becsület megsértésének súlyos vádjával kerül a tanári kon­ferencia elé. Az ítélet lesújtó: távoznia kell, el kell hagynia meghitt otthonát, házát, kertjét; virágait és diákjait. Az utolsó pillanatban jön a mentő, Sárika, az uj énektanárnő személyében, aki rábír­ja a kasszatündért, hogy „lépjen ki a tanár ur éle­téből.” A tündér búcsú nélkül hagyja el a kisvá­rost és Bikfic tanár ur megtalálja kései boldog­ságát Sárikában. A közönség lelkesen tapsolt a nagyhatású darabnak és a szereplőknek, akik kö­zül Törzs Jenő Bikfic tanár ur, Tttkoe Ilona a kasszatündér és Vaszary Piroska Sárika szerepé­ben váltak ki ragyogó művészjátékukkal. A ^dara­bot Törzs Miklós, Törzs Jenő fia rendezte kitünően. (M. M.) Lauri Volpi és Németh Mária a Városiban. Fényes külsőségek között tartották meg az Aida előadását a Városi Színházban, az Operaház ren­dezésében. Lauri Volpi kezdeti indiszpoziciója le­küzdésével újból beigazolta világhirességét. Rád a' mes szerepében nemcsak gyönyörű tenorjával, (Je színészi alakításában is tökéleteset nyújtott. 'Németh Mária gyönyörűen énekelt, ismét magával ragad­va szép hangja varázsával előkelő hallgatóságát. Amneris szerepében Némethy Ellának volt jó estje, Svéd Sándor férfias, érces baritonjáról és Székely Mihály nemes basszusáról kell még megemlékezni. Nagypál Béla. A Kisfaludy Színház nagy sikerrel hozta színre az „Egy asszony hazudik" c. bűnügyi tör­ténetét. A gyilkos urinő szerepében Bölcsőföldi Sári kiváló művészi alakítást adott. Poór Irén (szoba­lány)- és Fáskerty Mária (szabónő) nagyon élethű volt. A nyomozó rendőrtiszt szerepét Károlyi Ist­ván adta nagy hatással. Sarlai Imre ta gyilkos nő férje), Földvári Sándor (főkapitány), Soót Mihály (sofför) és Makó László (a portás élethü alakításá­val) tűnt ki az együttesből. Nov. 20-tól 26-ig a Meseáruház c. operett kerül színre. I. Krisztina-körut 155- 167. Tel.: 1—666—05. November 19-25-ig: A szerelmet város (Jan Kiepura parádés filmje, Buday Dénes zeneszerző dalaival.) A fekete maffia (főszerepben Georg O'Brien.) _* PAL OTA MOZGÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents