Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-11-05 / 1235. szám
1936. nové#ahet 5. Budai Napló Buda nagy kérdései a főváros költségvetési vitájában hogy a polgármester ur szép sétát tett a Svábhegye», személyesem győződött meg az ottani viszonyokról. Nagyon kiérem, egyszer a polgárin ester, vagy az alpolgármester ur tisztelje meg Óbudát szép sétáival. Lamottte Károly alpolgármester: Legalább ugv isunvrem, mint a bizottsági tag ur! Miliők Sándor: Úgy látszik' az alpolgármester ur azt t* részt, amelyről beszéltek, kihagyta, Nem hiszem, hogy nyédtóztatatt látni az ottani bozótokat és liepedhupás utakat, mert akkor nem méltóztatna tűrni, hogy az útépítési osztály nem fordít nagyobb gondot azokra az utcákra. több visszásságot tesz szóvá, végül a következő határozati javaslattal terjeszti be:- Indítványozom, nnondja ki a közgyűlés, hogy a III. kerületi előlljfáróság útépítési I költségelőirányzatát 60.000 pengőről 80.000 pengőre emeli fel. — Vftlyi Ferencz a Pilsud- szky-út kiépítéséről Vály lóerone eilőrebocséjtja, hogy a pau-ti- [kliláris érdekek előterjesztését csak akkor ítarja jogosmaik. lm azok a főváros érdekéivel (összekapcsolhatók, tízért a XII. kerület egyet- i lemegy problémáját említi fel, y,1 Pilsudszky- út kiépítését. Egyetlen ingatlan van. amely ■ még nem adta le az utcarészlethez szükséges ingatlanrészét. Arra kéri a polgármestert, hasison oda, hogy ez mielőbb megtörténjék. Erre vonatkozólag indítványt terjesztett be, melyben a közgyűlési; felkéri a polgármestert, hogy a XII. kér. Pilsudszky-át megnyitásához [szükséges ingatlanok átadását haladéktalanul [tétesse folyamatba és az 1938. évi költségve- ttés'be iktassa l>e az út megépítését.“ (Helyeslés) Szántay István a XI. kerület csatornázásáért ás a Bibicz-telep fásításáért Szántay István az idő előrehaladott voltára való tekintettel bővebb indokolás nélkül a következő két határozati javaslatot terjesztette ellő: 1». „Hívja fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy még a tél beállta előtt gondoskodjék az illetékes ügyosztály utján ö XI. kerület külső resize) át- és csatornjaszülkségle- tének kielégítéséről. Különösein azon utcák .részére, amelyeken járda uinc6, betölílapos, vagy salakos járda (készíttessék. A Lágymányos alsó részein a nyílt -csatornák hozassa-7 •nak rendbe. Az u'j balatoni mfiút által szelt Attak ^és" bVÜötö '' utak ihoaassainaik 'sürgősen r|endbe. . 2. Hívja fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy az úgynevezett Bibicz-telep és a Sasad utcáit sürgősen fásíttassa, lehetőleg mézelő fáikkal, esetleg a lakosságnak adassék ki fővárosi- facsemete elültetésére, irányítás amellett. Vélyi Lajos a hegyvidék támfal problémájának tanulmányozását sürgeti Vályi Lajos: Tiszteli Közgyűlési Méltó z taifjsuinflk1 megengedni, hogy felolvassam indít - \ anyaimat: llivja fel a közgyűlés a polgármester urat a budai hegyvidék támfal problémájának a tanulmányozására és az intézményes megoldás előkészítésére. . Második indiványom: Az 1957. évi ut- és csatornaéplitési költségvetés keretében feltétlenül gondoskodjék a polgármeser ur a sa- sadi I. Ráró-utca első szakaszának kiépítéséről. 2. a Süveg-utoa egyoldalú kiépítésének kiegészítéséről. 5. a Vörösvári-utoa. alsó szakaszának és a Cenkbegy utca csatornázásáról: gondoskodjék továbbá 4. a Gellérthegyen és ,ai Sashegyen átvezető úgynevezett tranzverzális ut egységes ehnevezéséről. (Helyeslés.) Budapest szék'esőváros törvényhatóságéban komoly [alapossággal folyik a költségvetés vitája. Ami a tárgyilagos hallgatót ebben legjobban megkapja, az a vita felemelő komolyságai. A pártokra szaggatott törvényhatóság bámulatos és tiszteletre érdemes egységben igyekszik a főváros és népénék érdek’eit megvédelmezni. Auteltett minden szónok szavából kicsillan az autonómia szeretete és védelme. Ez maga a legbeszédesebb bizonysága annak, hogy milyen jogtalan és igaztalan mindén támadási, amely a főváros önkormányzatát éri. Lehetnek' pártbeli, világnézeti, sőt társadalmi ellentétek fs wl saékelsfőváros törvényhatósági képviselői között — de sziklaszilárd az az egység, melyet a főváros és annak minden intézménye. iránt való szeretet és segíteni akárás kovácsolt egybe. Ehhez az egységhez méltó a vita szelleme is és az egységet szolgálja a Budai Napló is Hangsúlyozzuk ezt azért, mert nem az egység megbontása, hanem a budai Krónikás hűsége ési olvasóink fokozott érdeklődésének kielégítése a célunk, amikor e helyen a vitának budai vonatkozású részét ismertetjük. Természetesen a szónokok személyében sem válogatunk pártállás szerint. örömmel regisztrálunk minden felszólalást, amely Buda és a budaiak érdekeit szolgálja^ Petrovácz Gyula indítványa Petrovácz Gyula' vetett fel elsőnek budai ügyet a költségvetési vitában. Az idegenforgalmi ügyekről szólva kívánta, hogy a Gellert-Jszálló mellett építsenek polgári hotelt a középosztály számára. A Rudas mai épülteié — mint mondotta — nem méltó Budapest fürdővároshoz és reméli, hogy a Tabánban sikerül végre a világváros és fürdőhely közös értékeit (összekapcsolni. Szólott még a margitszigeti Sportuszodáról. . amelynek' fejépiteréfoez^Tfeloso arányim®, 'j járult hozza Budlapesit. Méltó, hogy százezer- pengős jövedelméből most Budapest is megkapja ennek az összegnek a felét. Ez megfelelő volna az egyes kerültetek uszodáinak és strandjainak a megépítésére. Sümegi Vilmos és Payer Károly az óbudai kidért Sümegi Vilmos előadta, hogy immár 40 év óta állandóan és most ismét sürgette a több mint 50 ezer lakost számláló Óbuda vészére a hidat. Nagy derültséget keltett, mikor elmondotta, hogy Magyarország legnagyobb publicistája. Bartha Miklós, a tervezett hídról tréfásan ezeket irta: „Hogyan lehet ilyesmit kívánni, hiszen ez a szegény emberek hídja volna. Azután pedig ez lenne az egyeilen híd, amely nem is menne neki egy hegynek.“ Maid arról beszélt, hogy a gázgyár hirdeti. hogy nálla vegyék a kokszot. És aki azután rendel, ha budai, annak Óbudáról szállítják'. ö például jji II. kerületbe lakik. Ha Óbudáról viszik a kokszot akkor előbb el kell azt vinni a Mörgithidig és megint visz- szu. — Peyer Károly ugyancsak sürgette az óbudai híd megépítését. Abt a reményét fejezte ki, hogy a főváros áldozatkészsége lehetővé teszi majd az' Óbuda—-Újpest összekötő hid megépítését, amely a városfejlődésének uj lehetőségeit fogja biztosítani. Felhívja ózonban a figyelmet arra, hogy mily|en tűrhetetlen állapotok tesznek azon a környéken, ahol' a téglagyárak vonulnak' végig. Ezen az állapoton segíteni kell, mielőtt a hid felépül. Láng Lajos a fővárosi ingatlanok jövedelméről szólva, kevésnek tartjp a Jánoshegyi és Gellérthegyi Kioszkok bérét. Friedrich István a Tabánról és a fürdőkerűlet kiegészítéséről Friedrich István ,a -20-30 éves Tlabán problémáról beszélt. „Megvették — mondotta — a házakat, kisajátították azokat. Azután 20 évig újból gondolkoztak. Most mi történi- Lebontották — szépen parkírozták, [gaza yőll Zsitvaymak, aki azt mondotta, hogy ne nyúljanak a Tabánhoz, amíg nincs átfbgó koncepció. Fürdővárost csak úgy tudunk létesíteni, ha először valamilyen fürdőkerületet létesítünk Mikor ai iBethlen .udvart 'építették, már tudták róla, hogy mi lesz ott, de az akkori politikai hullám opportunizmusa °da építette azt a csúnya hodélyt. Két évvel ezelőtt azt hitte, hogy lebontják. amióta* .azonban Bethlen megerősödött — nem fogják lebontani. A fürdőváros kellékeiről szólva azt sürgette, hogy legalább egyelőre, a Gellérthegy körül texlejmltsünk olyan területet, ahol iá, leve- gő jobb. Foglalkozott ezután a Déli pályaudvar kérdésével, melyet már 20 éve emlegelnek, — de nem történt semmi. Elítélő vzavak- I kai emlékezett meg arról, hogy ai Svábhegyen [azon a téren, ahol szép kis templom, haíal- Imus hősi emlékmű, gyönyörű iskola áll. egyszerre csak, — anélkül, hogy a* szomszédos érdekeitek közül, bárkit megkérdeztek voLua.- trafiképiilte.tet. állítottak (el, amelynek „he •ményfüstjé az iskola középső főbb lakába száll. . . Hencz. Lajos: n^z első kerületi elöljáróság épülete már csak múzeumnak való“ Hencz Lajos köszönetét mond a polgármesr térnék azért a nyilatkozatáért, hogy ,a XIE kerületi elöljáróságot rövidesen, lehetőleg a XIII. kerületi elöljárósággal egvidőben, fogja felállítani. Ezzel a hegy: időknek, egy. régi kívánsága teljesül és lehetővé válik, hogy a kerületi választmányok egyszer már életbe - tépjenek és működésűkéi, hivatásukat mindlen kerületbe® megkezdjék’. Miajd igy folytatta: Mél tózta ssanak megengedni. hogy megemlítsem még a II. kerület helyzetét, ahöl az elöljáróság épem ® Lánchídfőnél van. tehát ai II. kerület egyik barkában. úgyszólván a legnehezebben megköZe. üthető helyen. Ennek az 'elöljáróságnak semmi körülmények között nincs itt a helye Pártom megállapítása szerint ennek vagy a Pálffy-térenj, vágj' az igen köny- nyen megközelíthető! Széna-téren volna helye. Mindkettőre meg is volna a lehetőség,, mert hiszen ott városi telkek vannak. De hat nem volnának is, ezekben a részekén nem olyan, drága a telek, hogy azt a-, főváros mégszerezni es odia élői járó sági épületéit emelni n j tudnia. Ezzel sze-mbenei érdek'es — mondta — hogy pártomnak aß F. kerülethez tjartozó | tagjai azt kérik, hogy a II. kerületi elöljáróság adja át épületét az IT kerületnek, mert sokkal könnyebben meg lehet közelíteni, málsré-zt pedig az a hely, a régi budai városháza, ahol az I. kerületi elöljáróság el van helyezve, múzeumnak, de nemi elöljáróság-! nak való épület. Beszéde további, során a Mátyástemplóm restaurálási munkálatainak befejezését sürgeti és a koronázó főtemplom, fii.thetetlensé- gét panaszolja. Dorner Gyula a budai főgyűjtőcaalorna építéséről és a várbeli barlangok feltárásáról Dorner Gyula ut- és csatom a építési kérdésekkel foglalkozott, amelyek nem oldhatók meg a költségvetés alapján. A csatornázási és útépítési kölcsön a nagy beruházásoknak!' csak egy kis részét fe/dlezi, de azek közt a m(unkák közt is váH'ogartni k'edilL hogy melyek szolgálják a város fejlődését, széppé, naggya tételét és amelyek elvégzései nem tűr halasztást. Programmot kell tehát adni és. meg kell határozni mekkora összegre van- szükség^aa. Programm miegerősátéséhez. Indítványt térő jesztett elő, hogy a* polgármester haladéktalanul inditsla meg az út- és csatornaépités-i beruházó kölcsön .előkészítő munkálata it, továbbá állapítsa meg a végrehajtandó muti. kák vúnható költségeit és Programmját. i Eziuéán |3 budai fogy üijűőcsia torna építésének kérdését tette szóvá. Ez a munk'a nem1 tűr további halasztást. A budai Dumapartnak teigy óriási szakasza, az összekötő vasuti-hidt'61 egésze® á Zsigmond-térig, Óbudám, á" tehető legk'étsegbeejtőbb helyzetben van. Alig van fürdőnk, amely ne a Dunapar- - ton* lenne, pedig a Dunapart előtt szenny- > i szigetek vannak. Ez igy van a Geilértfürdőinél, az ördögárok betöltésénél, ahol épe® a Tabánnál van' a Duna partja. Dorner Gyula ezután ai budai Várba® lé* vő barlangok és nyílások feltárásának' ügyé-f vei foglalkozott. Annakidején a boldogult törvényhatósági tanács épen a szónok iditvá- nyúra 4000 pe®igőt juttatott ezeknek a bar-* tangóknak a feltárására. Mlai már villamoson hirdetések hívják fell a közönség figyelmét: ezeknek a barlangoknak a megtekintésére. A várbeli 'barlangok kezdlauek attrakciószámbu menni A 4000 pengő különböző intézkedések folytán 2000 pengőre kopott le, kéri tehát, hogy ezt az összeget emeljék 2000 pengővel 5000 pengőre. Kimutatja), hogy erre a célra tu kijelöli képen a fedezet is megvan a hegyesiuszc\mlás. vizsgálatára iseánt 40(1000 pengős összegbe®. ,Ha a Bécsi-kaputól a Fehérvári-kapuig tér- I j.edő alaguth’álózatot feltárjuk, jendkívüli 'idegenforgalmi látványosságra tettünk szert, I úgyszólván semmiből. Erre vonatkozókig be- !Erjesztette a szónok inditványát. Bechtler Péter a Horthy Miklós-hid budai környékének rendezéséről Bechtler Péter előbb a fővárosi kertészet munkásainak’ bérkérdésével foglalkozott, majd a Ketenföld-lúgymányosi területnek ajz uj •Horthy Miklllós híd építésével kapcsolatos pro- Ibüémáival. Ez a kerület, az utóbbi évtizedben [erős fejlődésnek indult. 1925-ben 41.000 lakosa :voít a kerületűtek, ma pedig 59.000 lakosa ’viam. A Horthy Miklós-hid elkészülése után meg erősebb fejlődés vár erre a Városrészre. A budai oldalon nincs kialakult, véglege? terv a hídfő környékének rendezésére, de legjobbnak Wiargha László régi tervét tartja az eddig készült rendezési tervek közül. A hidfő-környék rendezésére most pályázatot írtaik ki, amelyek alapján , a közmunkatanács .most uj tervet készített, untéiyniek az a hibája, hogy „hurokmániába'1 esett. Többet kell törődni a Sósfliirdő mögötti területtel, ugyamigy Sasad vidékével is, ahol sok' az uj települő. Az összekotő-kidnál több stralmd fürdőt létesitettek. egy-egy nyári vasárnapon 8-10 ezer ember megy oda, de liiincs ezen a szigeten épített út, sőt ivóvíz sincsietn. Ezután, több indítványt nyújt be, köztük a Lenke-tér parkírozásának befejezésére, to- \ ábbá a Breznói-köz előtt levő terület rendezésére vonatkozó indítványokat ist Szepessy Albert: „Sokat költenek Budára“ Szepessy Albert szerint, minthogy a fővárosnak mijnden vezére' Budán lökik, ennélfogva tehát minden* pénzt Budára visznek. A főváros költségvetésének 67 százalékát fordították — mint ezt már kimutatta — Buda ellátására. Többét kellene fordítani Angyalföld’ igényei-,, unit kielégítésére. Bényi Károly: „Utat a Viiányosi-út és a Buda- keszi-út között“ Bényi Károly az útépítésekkel kapcsolatos megszívlelendő kívánságai kapcsán a* Margit-« körút épikezéseivel foglalkozott és többek között a következőket mondotta*:- Ott, ahol lehet, az utakat leltétlenül szélesítsük ki. Liegven szabad ebből az alkalomból egy példát fehoznoni. A Margit-körút egyik oldala szépem ki volt építve, a másik oldalán padiig csupán apró házak voltaik,, amelyek később lebontásra kerültek. Amikör a házakat lebontották és a körút útvonalát megépítették, ■nem gondoltak a kiszélesítésre Pedig a Margit-körút részben oi Pasarét felé, részben pedig a Némeílvölgyi-út irányúban fői közlekedési vonal lesz és el tudom képzelni azt az idői, amikor nem.csa|k minden két percben jön arra egy autó, hanem, épen úgy, mint Páriában, ott nyolcasával haltadnak majd az autóik, de nem. tudnak előbbre jutni az útvonal keskenysége miatt. Az ilye® most adódott esetet mindenesetre ki kell használni és az építési engedélyeket úgy kell kiadni, hogy a háztulajdonos ‘az úcca * szélesítésére megfelelő sávot hagyjon a ház felépítésiékor. Bőszedében kifejtette, hogy szükség volna a XII. kerületi Áldássy-féle tellek felosztására, mert ezzel lehetőség nyílnék' a Yirányos-út és ' Büdialkeszi-út között uj összekötő út meg- nyitá.-árg. Erre azért' van nagy szükség, mert cíiak nagy kerülővel liehet ezt az útrészt megközelíteni. A ‘ vita következő szónoka Miliők Sándor Mélyen* tisztelt Közgyűlés! Szepessy bizottsági tagtársam arról panaszkodott, hogy az útépítési .(hitlelek 67 százalékát Budaija költik. Szepessy Alberti (közbeszól): Az egész költségvetés. 67 százalékát! Miliők Sándor: Annál rosszabb! Mégis azt;' látom, hogy ebből az összegből Óbudára nagyon kevés jutott. Ha Óbudán végigmegyünk. nem nagyon vesszük észre, hogy a főváros túlságosan sokat áldozott volna Óbuda belső részeire. Valamelyik lapba® azt olvastam. ' Buda előnyben Gáz- és légitámadás ellen Búdéin künnyebb a védekezés Ismeretes, hogy a múlt ihétem értekezlet volt a fővárosnál, amelyen a gáz-és légvédelem* kérdését tárgyalták. Ezen az értekezleten' a hozzáértők egyhangúra® megállapították, hogy gáz éls légi támadás szempontjából Budán sokkal könnyebb a védekezés, mint Pestem*. Ez természetes is. Buda nincs annyira össze- zsufolva, mint Pe-t. A dombok', Ikertelk és fáj stitott területek megvédik a lakóházakat a mérgező gázoktól, amelyek természeté az', hogy egyenletesen lepik el a megtámadott területet!. A hegy es~völ gyes szaggatott terepet nem tudják úgy elönteni a mérges gázóik, mint a silk területe®' fekvő baloldali városrész utcáit, másrészt pedig légi támadásnál a budai oldal épületei, éppen a hullámos terepnél és szétszórtságuknál fogva nem szolgáltatnak nagyobb .célpontot. A hivatalos megállbpítás bizonyára elő fogja mozdítani Budla fejlődését Mert habár senjti- sem akar háborút és irtózottal viseltetünk még csak a gondolata iránt i-„ mégis csak számolni fognak az építtetők' azzal, hogy olyan terepién építtessenek, ahol házaik gáz és légi támadás esetén kevést bé vannak kitéve veszedelemnek.
