Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-10-15 / 1232. szám
r 3rJ c34. évfolyam _____________ Budapest, 1936 október 15 1232. szám Vár ospolitikai, közgazdasági és társadalmi hetilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, KRISZTINA.KŐRÚT 113/b TELEFON: 1-502-66 Buda nagy kérdései Szendy polgármester költségvetési expozéjában Uj kormány írta: Daday-Novák Sándor Alig temettük el Gömbös Gyulát, máris megindult a politikai élet zajlása. Ma már új kormány intézi az ország sorsát, Darányi Kálmán kormánya. Akármily fájdalmas is a halál, az elmúlás gondolata, bele kell törődnünk a megváltoztathatatlanba: az élet nem állhat meg egyetlen pillanatra sem. A „le roi est mórt, vive le roi“ örökéletü igazság, amely minden formában és minden esetben az életnek a halál fölött való diadalát hirdeti. Remekül szimbolizálta ezt a régi osztrák-magyar hadsereg szolgálati szabályzatának az az intézkedése, amely elrendelte, hogy katonai temetéseknél a zenekar, amely a sírbabocsátás pillanatáig komor gyászindulókat játszott, nyomban ezután vidám indulóba fog és pattogó ütemű zene hangjai mellett tér vissza a temető kapujától. Horthy Miklós kormányzó úr bölcsessége Darányi Kálmánra bízta az ország ügyeinek intézését és az ország egyértelmű megelégedéssel vette azt tudomásul. Nem foglalkozunk a napi politika „úri huncutságaival“, a kormányváltozás azonban nem napi esemény, olyan közügy, amelynek a nemzet életére rendkívüli a kihatása. Éppen ezért nagy megnyugvással látjuk, hogy mind a kormányzópárt, mind az ellenzék bizalommal van az új miniszterelnök személye iránt, ami fontos előfeltétele a jobb jövőnek. Darányi Kálmán budai ember. Itt él a Krisztinavárosban. De nemcsak ebben a fizikai értelemben budai. Gondolkozásában, lényében, egész egyéniségében az. Mert mit jelent emberi vonatkozásban ez a szó: budai? Jelenti — legalábbis a mi felfogásunk szerint — az úri, nemes gondolkozást, a konzervatív, tiszta erkölcsi életet, a tradíciók tiszteletét egyesítve a haladás és fejlődés szeretetével, az Isten és Haza mélységes imádatát, minden emberi érték tiszteletét, megértést a becsületes törekvések iránt, kemény visszautasítását mindannak ami mindezzel ellenkezik. Mindebben budai Darányi Kálmán és ezt az értékét fogadja egyöntetű szeretet minden oldalról. Kormánya majdnem teljesen azonos Gömbös Gyula kormányával, ami biztosítja az ország fejlődésének zavartalanságát, a politikai átmenet zökkenő nélkül valóságat. Darányi Kálmán szerény, halkszavú, nobilis úriember. Nem a forradalmak és ellen- forradalmak lökték fel a magyar politikai élet szintjére, tiszteletreméltó, nagy családi hagyományok örököseként jutott, tehetsége és tudása segítségével az országot vezető végrehajtó hatalom élére. Személye tradíciókat jelent, biztonságot, főképpen abban az irányban, hogy felforgató tendenciák nem fognak érvényesülni alatta. A főváros' lakosságának külön elégtétele, hogy a belügyi kormányzat élén továbbra is Kozma Miklós vezeti az ügyeket. A fővárost erős kapcsok fűzik a belügyminiszterhez, aki annyi jelét adta Budapest ügyei iránt való szeretetének. Különösen a fürdőváros megoldásának nagy feladata az, amelyet Kozma Miklós nagy megértéssel karolt fel és nekünk, akik ezt a kérdést Buda szempontjából a leg- fontosabnak tartjuk, nagy öröm, hogy Kozma Miklós kezében marad továbbra is a fürdőváros sorsa. Kedden megkezdte a pénzügyi bizottság a főváros jövő évi költségvetésének tárgyalását és Szendy Károly polgármester tartalmas, nagyvonalú expozéban ismertette mindazt, amit a költségvetéssel kapcsolatban szükségesnek tartott elmondani. Mindjárt elöljáróban állapítsuk meg, hogy a költségvetési tervezetet egyöntetű bizalom fogadta, de ami ennél több: teljes és tökéletes bizakodás is. A kettő között nagy a különbség. Bizalommal fogadta a főváros minden egyes alkaiommal Sipőcz Jenő költségvetéseit is. Nem volt ember, aki kételkedett volna abban, hogy Sipőcz Jenő, mint polgármester, a legkörültekintőbb gondossággal, az előrelátás bölcsességével és a főváros érdekeinek hűséges szem előtt tartásával állította össze a költség-előirányzatokat. Nagyobb és több bizalmat, mint amennyivel a főváros törvényhatósága és Budapest minden egyes polgára jutalmazta Sipőcz Jenőt, nem kívánhat Szendy Károly sem. De míg az elmúlt esztendők fájdalmas redukciói keserű mellékízt adtak minden egyes költségvetési előterjesztésnek, addig a mostani expozé nyomán általánossá lett a bizakodás is, az az optimizmus, amely nélkül nincsen jövő. Amikor Szendy Károly elfoglalta a polgármesteri széket, kijelentette, hogy ő optimista: optimista nemcsak azért, mert a javulás jelei már mutatkozni kezdenek, hanem azért is, mert optimizmus nélkül nincs élet. Annak, aki egymillió ember életének irányítását, egy hatalmas világváros sorsát intézi, telve kell lennie optimizmussal. E nélkül nincs, nem lehet munka, alkotás, jövő, a hit nélkül végzett munkán nincs, áldás. Joggal hivatkozhatott költségvetési beszédében a polgármester arra, hogy az ö optimizmusa reálisnak bizonyult. Az a költségvetés, amelyet 1937-re terjesztett elő, határozott felelet. Perfektuálása azoknak a várakozásoknak, amelyeket a polgár- mester ültetett el a lelkekben. Megszüntet minden kételkedést, minden aggodalmaskodást: eredmény, amely önmagáért beszél. Az is igaz azonban, hogy ehhez az eredményhez évek munkájára volt szükség, elszánt erőfeszítésre, mint a föld mélyébe elzárt bányászoknak ahhoz, hogy a napvilágra ássák ki magukat. De sikerült: itt a napfény, a levegő, az élet: az új költségvetési előirányzat feltámadást hirdet. Van Szendy Károly expozéjának egy mondata, amely Sipőcz Jenő legutolsó expozéjának egyik lirai vallomására emlékeztet. Sipőcz ebben a mondatban hangsúlyozta, hogy a legszűkösebb időkben sem szabad megfeledkezni arról, hogy Budapest milliós világváros és ezt a világvárosi jelleget nem szabad kockáztatni olyan természetű takarékoskodással, amely kárt okozhatna. Szendy Károly mostani expozéjában a következőket mondta: — A kiadások előirányzatánál már sokkal nehezebb volt a helyzet, mert abból kellett kiindulnom, hogy nem elegendő a normál-szükségletek fedezése, hanem a főváros fejlődését, jövőjét mindig újabb lépésekkel kell előre vinni. A főváros az ország díszes kirakata, amely a külső világgal szemben az egész ország haladó kultúráját, magas színvonalát mutatja, miért is nekünk mindent meg kell tennünk városunk továbbfejlesztésére. Jólesik ezt az önkénytelenül visszatérő refraint hallani. Azt bizonyítja, hogy abban a nagy munkában, amelynek egy pillanatig sem szabad megállnia a kultúrfölény biztosítására, nem áll be fennakadás. A magyar fővárosnak különbnek, szebbnek, szellemben és kultúrában messze kimagaslóan ragyogóbbnak kell lennie, mint azoknak, akikkel szemben egyedüli fegyverünk éppen ez a bizonyos kulturfóleny. Nem: Szendy Karoly nem kockáztatja ezt a fegyverünket. * A közvéleményt, főképpen pedig Buda lakosságát a költségvetésnek főképpen azok a részei érdeklik, amelyek a jövőt szolgálják, vagyis az új beruházások. Eljutottunk oda, hogy városrendezés és •fejlesztés terén Budáé az elsőség. A polgármesteri expozé vázlatosan felsorolja, milyen természetű beruházásokat kíván elvégeztetni •Budán, megemlíti azonban azt is, hogy újabb beruházó kölcsönnel is szolgálni akarja a főváros jövőjét. A Budát érdeklő főbb tételek: az óbudai kisajátítások, a Horthy Miklós-hídhoz vezető út építése, a régi kegyúri templomok restaurálása, az új : óbudai útvonal és a Bécs felé vezető új útvonal kiépítése, a budai főgyűjtő-csatorna megteremtése, a Rupp Imre-utcai és hengermalomuti mellékgyűjtő létesítése és a Pasaréti-út környékének csatornázása. Költségvetésen kívül pedig a hegyvidéki elöljáróság felépítése, a Víziváros és Óbuda szabályozása, a fürdővárosi programm további fejlesztése, parkozások, meg egyéb építkezések, amelyek mind-mind Budát szolgálják. Szendy Károly polgármester a Budai Naplónak írott egyik cikkében azt írta: ,fNagy terveim vannak Budával", megállapíthatjuk, hogy a mostani költségvetés kereteiben ezeknek a nagy terveknek első részlete máris realizálódik. A Buda-Alsóvárosi—Sósfürdő Egyesület beadványban piacot kért a fővárostól. A közélelmezési ügyosztály a kérelemre azt válaszolta, hogy szívesen ad piacot, ha az egyesület garantálja, hogy megfelelő forgalma lesz az új piacnak, lesznek vevői és elegendő számú árusítója. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban beszélgettünk Kosta János tanácsnokkal, a főváros közélelmezési ügyosztályának vezetőjével, akit megkérdeztünk, nyilatkozzék a budai nyilt piacok és vásárcsarnokok helyzetéiül, azoknak alakulásáról. Rosta tanácsnok a következőket mondotta erről a mindenkit érdeklő kérdésről: — A Buda-Alsóváros Egyesület kérésének elintézésénél a múltak tapasztalatai vezettek bennünket. Nem akarunk úgy járni, mint az a németvölgyi piac esetében történt, ahol 27.000 pengő költséggel felépítettük a piacot és azután nem kaptunk árusítókat. Jóllehet ingyen adtuk a fülkéket, mindössze két-három árusító akadt, de azután azok is otthagyták az új piacot, ahol nem találták meg számításukat, úgyhogy kénytelenek voltunk a bódékat lebontani és azokat máshol elhelyezni. Megkérdeztük ezután Rosta tanácsnokot, ismertesse a többi budai piac helyzetéi. — Sajnos, sok az üres fülke az óbudai, kórházutcai piacon is. A piac egyes részei teljesen elhagyatottak. a Krisztina-körúti piac se váltotta be egészen a hozzáfűzött várakozásokat, Budapest sasadi városrészének lakossága nagy örömmel értesült Szendy Károly polgármesternek arról a pompás elgondolásáról, hogy Sasodon megteremti a középosztály villavárosát. Sasadnak minden adottsága megvan arra, hogy szelíd, derűs lankáin, amelyek már a török hódoltság idejében is híresek voltak ízes gyümölcseikről, új kertváros- rész alakuljon ki. Klimatikus viszonyai ennek a vidéknek valóban egészen elsőrendűek; a legkiválóbb orvosok szakvéleményei tanúskodnak erről. Levegője tiszta, ózondús s déli fekvése sok előnyt biztosit az ott megtelepülik részére. A Sasadi Ingatlantulajdonosok Egyesülete, amely három év óta lankadatlan szorgalommal és fáradsággal munkálkodik a Sasod fejlesztéséért, már eddig is szép eredményt ért el s bevitte a köztudatba, hogy Sasad egyike a főváros ama részeinek, amely a hatóságok részéről minden támogatásra és felkarolásra érdemes. Nem tagadjuk, sok olyan dolog hiányzik a költségvetésből, amit benn szeretnénk látni. Rengeteg a tennivaló Budán, hiszen sok évtized mulasztásait kell jóvátenni, kipótolni. A hegyvidéken, meg a külsőbb területeken, amerre a város rohamos fejlődése dübörgő léptekkel halad, sok a panasz és kívánság, amelyeket a mostani költség- vetés csak kis részben orvosol. De azt is tudjuk. hogy aki sokat markol, keveset fog: egyetlen év alatt nem lehet mindent megoldani, amit hosszú évtizedek megoldatlanul hagytak. Ebben a tudatban őszinte örömmel, megelégedett szívvel üdvözöljük az új költségvetési előirányzatot. Reméljük, hogy a pénzügyi bizottsági és költségvetési tárgyalások során a budai törvény- hatósági bizottsági tagoknak sikerül még többet, még jobbat elérniök. — Egy azonban bizonyos: a főváros vezetőségéből nem hiányzik a megértés és szeretet Buda nagy kérdései iránt, amelyeknek megoldását a mostani tervezet jelentős lépésekkel viszi előbbre. aminek az az oka, hogy meglehetősen néptelen a környezete. Előtte a Vérmező terül el, mögötte és balra tőle a Délivasút. Majd ha beépüt a környék és a Délivasntat kihelyezik, akkor benépesül a piac is. — Általában véve — mondta Rosta tanácsnok — a piacok kérdésében nekem az a felfogásom, hogy a helyi piacok veszítettek jelentőségükből. Elnéptelenednék sok helyen, mert a kereskedelem mozgékonyabb, közelebb van a fogyasztókhoz, a kereskedők házhoz szállítják az eladott árut, szóval kényelmesebben hozzáférhetőek, mini a piacok, amelyek néhol bizonyos távolságra esnek a vásárló közönségtől. Éppen ezért nem tervezünk új piacokat. A meglevőket megtartjuk, új piacokat létesíteni azonban kockázatos, merész dolog lenne. óvakodnék attól, hogy a főváros költségén hasonló eset ismétlődjék meg, mint az a németvölgyi piaccal történt. Elmondta még Rosta tanácsnok, hogy a többi budai piacokon a forgalom normális. Ez azt jelenti, hogy sem az árusok, sem a vevők részéről nincs panasz, kivéve természetesen a Batthyány- téri vásárcsarnokot, amelynek elnéptelenedése már évek óta komoly gondokat okoz a főváros vezetőségének. Volt idő, amikor ennek a piacnak a megszüntetésére is gondoltak, most azonban ezt a gondolatot elvetették és továbbra is fenntartják ott a piacot. A Sasadi Ingatlantulajdonosok Egyesülete részéről Székely Miklós ügyvezető alelnök az alábbiakban ismerteti a Budai Napló nagy nyilvánossága útján Sasad problémáit: — A Budai Naplónak az a rendkívül érdekes és feltűnéstkeltő cikke, amely Szendy Károly polgármester nagyszabású tervéről számolt be, osztatlan megelégedést és tetszést váltott ki az ingatlan- tulajdonosok köreiben. Hálás is ez a polgárság Szendy Károlynak, mert tudja, hogy ő Sasad őszinte barátja és pártfogója. Meg vannak róla győződve, hogy a Sasadnak villavárossá való kiépítését fokozatosan keresztül is fogja vinni. A múltban a Sósaddal alig törődtek. Egyesületünk fellépése azonban egyszerre megváltoztatta a helyzetet s ma már az ottani lakosság jogos kívánalmai meghallgatásra találnak. És ennek eredményei mutatkoznak a telekárak lassúütemű emelkedésében, valamint a folytonos építkezésekben is. Nem épít űj piacokat Budán a főváros, de a mostaniakat fenntartja Beszélgetés Rosta János tanácsnokkal a budai piacokról Uj fejlődési lehetőségek a Sasadon Szendy polgármester sasadi terveinek nagy visszhangja
