Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-01-26 / 1211. szám
33. évi. 1211. sz. ELŐFIZETÉS negyedévre 6 —P Egy évre. . 24.— P Egyes szám 40 f. Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1936jan.26 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, i mm magas sor egyszeri közlésnél 30 f. Szövegsorára 2P. Ismertető közlemények megállapodás szerint 1 hirdetés dija nluttolor előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaFelelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság V I R A Á G BÉLA Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6—lg .......ha valahol Budát szépíteni, Bud át fejleszteni lehet, én minden alkalmat megragadok.. Buda iránt rajongó szeretettől ! szinte forró sorokat — kedvesen hozzám intézte a polgármester wr, de — . Budának száll Viraág Béla Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Azt a kedves kérést intézte hozzám, hogy Budával kapcsolatosan küldjék a Budai Napló legközelebbi száma részére, hogyha nem több, de legalább egy-két arasznyi írást. 25 éve vagyok budai lakos, munkás férfikorom legszebb idejét Budán éltem le, hát hogyne lennék hálás Budának és hogyne szeretném azt a Budát, amely az én komoly, nehéz munkám után friss levegőt, pihenést és új erőt ad és adott naponként és ahol budai lakásomban naponként és állandóan élvezem az Isten alkotta természet gyönyöreit. Természetes tehát, ha valahol Bu'dát szépíteni, Budát fejleszteni lehet, én minden alkalmat megragadok. A Bécsikapu újraépítéséhez is van némi közöm, az új budai utakhoz, az új Horthy Miklós Vársétányhoz ugyancsak. igen sok tervem van még nagy Budával, amelyeket előkészületlenül persze a polgármester nem dobhat ki a nyilvánosságra. De viszont életem első 25 esztendejének emlékei, a gyermek- és férfikor Pesthez köt. Mi tagadás, Pest utcáin csatangoltam, Pest porában játszottam, tehát Pest irányában is elfogultsággal viseltetem. Ismerem Pest szegény népének küszködését és küzdelmét a mindennapi élettel. Ismerem a várossal együttjáró szociális nyomort, amelyet a polgármesternek minden eszközzel mérsékelnie kell és bizony minden lehetséges, de elmaradt intézkedésért ő felelős. Én tehát az egész Pestet nemcsak mint polgármester hivatalból, de mint ember is őszinte és határtalanul áldozatos szeretettel imádom és nézem a problémáit. Kétségtelen azonban, hogy a nagyotfejlődött és egészen kifejlett Pest után természetes dolog, hogy a fejlődés gyorsabb tempója tekintetéb 3 n Budán van a sor, ami egyébiránt szemmellátható, de megállapítható a statisztika írásainak kérlelhetetlen számaiból és betűiből. Talán nem lesz érdektelen a nagy nyilvánosság előtt az sem, ami engem a közeli napokban a legnagyobb örömmel töltött el, t. i. a budapesti népszámlálás eredménye, 5 év alatt 62.000-rel szaporodott a közigazgatási Budapest. Ez az 1,066.000 lakos nemcsak Budapestnek hallatlan vitalitását és életerejét, hanem az ország energiáját és fejlődési erejét mutatja. Tisztelettel üdvözli; Sssenáy Károly polgármester egyedülálló értékek más városokkal szemben és azokat túlszámyalóan, mondhatjuk azt, hogy megérdemeltük őket. Meggyőződésem, hogy aki a főváros fellendülését akarja, csak ezt az utat tarthatja szem előtt: — Buda fellendülését kell akarnia. S meggyőződésem, hogy nincs és főleg a székesfőváros ügyeinek intézésére és irányítására hivatottak között nincs, aki ne akarná ezt az egyszeres, de kettős fellendülést, amely hasznára szolgál az érdekelt egyénnek, hasznára az elhatározó közösségnek és hasznára végül az országnak is. Budai bankó Elgondolások Camotlc alpolgármester tervével kapcsolatosan A-Moll — Óbuda nem nyugszik bele abba, hogy annakidején ő is hozzájárult az Andrássy-út építéséhez, most azonban az Andrássy-út nem akar hozzájárulni Óbuda újjáépítéséhez. Lamotte Károly alpolgármester roppant praktikus tervet dolgozott ki, ahogy azt legutóbbi számunkban ismertette is, hogy miképpen lehetne megoldani Óbuda újjáépítésével járó költségek ügyét. Tovább fejlesztve ezt a gondolatot, adódik az a terv, amit valószínűleg az alpolgármester úr is megforgatott már agyában, hogy Budapest szabályozásának, átépítésének költségeit mily módon lehetne fedezni úgy, hogy ne mindig kelljen számolni a város pénzügyi helyzetével. Szükség volna tehát egy olyan értékre, amely nem volna ugyan pénz, de azért pénzszámba menne. Az elgondolás egyszerűnek látszik. A székesfőváros közgyűlése — a törvényhozás felhatalmazása alapján — minden telket Budapest területén megterhelne egy bizonyos százalékkal és az így kikapott összegre — lehetőleg ötven, de esetleg százmillió erejéig — bankószerű kötvényeket adna ki, amelyekkel fizetni lehetne bizonyos városi követeléseket, amilyen a csatornázás, útépítés, járdaépítés, fásítás és más ilyen tisztán városi követelést, tehát közkézen forogna és mintegy saját külön pénze volna Budapestnek. A város nevének megváltoztatása „Buda1, vagy „Budavár“ névre föltétlenül kell, hogy bekövetkezzék, mert végre még is „pestis-mentessé“ kell tenni a magyar székváros nevét. És akkor meg volna ennék az új pénznek a címe is, lesz, „Budai Bankó“, esetleg „Budavári Bankó“. Föltétlenül könnyítené a várossal szemben a forgalmat és valószínű, . hogy megmaradna a száz százalékos értéke, mert a fedezet kitűnő és első helyen egy-két százalék egészen biztos követelés, a nélkül, hogy bármiképpen terhelné a tulajdonost. Merész nagy perspektívát nyit ez a tervezet mindazokra a munkákra nézve, amelyek ma csak költséghiány miatt állanak elintézetlenül és oly rendkívüli forgalmat hozna rövid időn belül ebbe a kötvénypénzbe, amely így a polgárság jólétét is hivatva volna szolgálni. A tervet néhány pénzügyi szakember vetette fel és legközelebb talán már eziránt előterjesztéseket tesznek a Városházán, ahol bizonyára megtalálják e terv előnyeit és hátrányait és esetleg újirányú, nagy lépésekben haladó fejlődés indul meg Budapest jövendő kialakulása felé, amely egyúttal jövedelmet biztosít a város polgárságának. (V. B.) _BUDA JÖVŐJE i — BUDAPEST JÖVŐJE! Irta: dorogi FARKAS ÁKOS dr. tanácsnok, a polgármesteri elnöki ügyosztály vezetője Buda fejlődése van soron! Irta: Liber Endre alpolgármester Csodálatosképpen Budapest építkezései nem mutatják azt a súlyos gazdasági helyzetet, amelybe az ország és élén fővárosa került. Szinte a földből nőnek ki a lakópaloták és egy- egy felkaroltabb utca egész külsejében meg- újhodik. Ez a fejlődés, amelyet a belső élet fejlődésének nevezhetnénk, párhuzamosan jár — és szerencsénk, hogy így van — egy másik fejlődéssel, mely a külső élet fejlődésének mondható. Míg a nyugat nagy idegenforgalmi központjai félére, negyedére esett idegenforgalommal küzdenek, nálunk megbízható statisztikák egyre emelkedő létszámot mutatnák és akkor, amikor a kishitűség egészen egyszerűen azt mondhatná, hogy csendes stagnálás a sorsunk, míg kivárhatjuk a jobbrafordulást, e helyett nagyratörő tervek töltenek el és nem az utópia messzi ködfátyolában, hanem egy egész megfogható közelségben: Budapest fürdőváros! A kettős város, mely csodálatos összhangban egészíti ki egymást összeillő, hiánytalan egész- szé, a „Budapest fürdőváros“ gondolat megvalósítása felé törekedve is nagy erőforrást talál abban a változatosságban, ahogyan a természeti adottsága a két városfél között megoszlanak. A fürdőváros gondolat súlypontját a természet Budára helyezte és a páratlan hőforrások, jóformán egy kivételével mind Budán fakadnak, ide rögzítvén a fürdőket is. De a gyönyörű hegykoszorú, a kellemes üdülést nyújtó erdők, a nyaralóhelyekkel vetekedő villatelepek is mind itt ékeskednek. A másik oldalon pedig ott van, mint megint más varázsú vonzóerő a világváros kerete, minden ledületével és szórakozásával. Ha a fürdőváros jelszót tetté akarjuk fejleszteni és ezt a gondolatot akarattá érlelni, akkor ezeket az idegenforgalmi adottságainkat kell fejlesztenünk, — nem a részért önmagában, hanem az egészért. Amint volt idő, amikor mindez értetlenül pihent és minden igyekezet a metropolisz ragyogásának növelésére irányult, úgy most a helyes kibontakozás érdekében ki kell építenünk a fürdőváros helyhezkötött lehetőségeit, ki kell használnunk, amit a jó sors Budának adott, mert csak ha a magunk erejéből kiaknázzuk és munkába állítjuk azokat az előnyöket, amik Az a nagyváros, amelyet Budapestnek nevezünk, tulajdonképpen többezeréves emberi település. Amennyire az ősrégészet a régi nyomokat felkutathatta, ennek a településnek legősibb magva a tabáni hévforrások körül alakulhatott ki. A fejlettebb emberi társadalom gazdasági tevékenysége magával hozta a közlekedés, az egymással való érintkezés fontosságát és a technikai akadályok fokozatos leküzdését. Így keletkezett a tabáni őstelepülés körül a rév-átkelés a Duna jobb- és bal- partja között. A túlsó oldalon kialakult a rév- átkelésnek ellenkező pontja, ahol sokszor várakozni kellett arra, hogy az odaérkezők átkelhessenek. Az ideiglenes szállásokból lassan állandóbb szállások lettek, a kereskedők kirakodtak, odagyűltek messzeföldről olyanok, akik a kereskedőktől vásárolni akartak s így ott is egy kezdetleges emberi település keletkezett, amely azonban csapán tükörképe lehetett a budainak. A római uralom idején a Duna egyideig mint birodalmi határvonal szerepelt és a település súlypontja ismét a budai oldalon volt. A balparton csupán kisebbfajta római erődítmény épült, amely a népvándorlás hullámait is kibírta, úgy hogy a magyarok bejövetele idejében ez a rómaikori pesti vár még fennállott, jóllehet a budai oldalon lévő tabáni őstelepülést a viharos évszázadok valószínűleg teljesen megsemmisítették s legfeljebb Óbuda állott. A tatárok 1242-ben fölégették az időközben felvirágzott Pestet és IV. Béla királyunk okos országépítő politikája révén a fejlődés súlypontja a Duna által jobban védett jobbpartra, Budára került át. Buda virágzott fel az elkövetkező évszázadokban és ez a virágzás ismét elhomályosította Pestet. Buda volt a fontosabb, a jelentősebb, noha fejlődésének jogi eredete IV. Béla királynak Pest város részére adott adománylevelére vezethető vissza. A hódító török szultán uralma is felismerte Buda stratégiai és kulturális fontosságát es másfél évszázadon keresztül a nagy világbirodalom egyik legjelentősebb katonai erőssége volt. Most ünnepeljük Buda várának a törököktől való visszafoglalása 250 éves évfordulóját. Ez a visszafoglalás a mai Budapest fejlődésének a kiinduló pontja. Pestet egy évvel előbb, 1865-ben foglalták vissza a törököktől és mégis nem Pest, hanem Buda visszafoglalása tekinthető a mai modern Budapest születésnapjának. A két város fejlődése ezután ismét váltakozva következett be. Buda mindaddig vezetett, amíg az akadálytalan település a pesti síkságot előtérbe tolta Buda hegyes-völgyes területével szemben. De Pest csakhamar magához ragadta a vezetést, mert a város magvát alkotó és egykor szigetszerűen kiemelkedő Belváros körül gyűrűszerűén új és új települések tömege .kényelmesen talált helyet magának és így a síkság természetes előnye elsősorban Pest kifejlődését segítette elő. Mint ebből a rövid visszapillantásból is látjuk, a Duna két oldalán épült város egyes részeinek fejlődése hullámszerűen, lüktetésszerúen váltakozott és a közigazgatásilag különálló két város között nem egyszer versengéssé vált. Azonban a világosabban gondolkozó emberek előtt nyilvánvaló volt, hogy ez a két város tulajdonképpen testvér- város és a versengés: a testvérek versengése, úgy, hogy az egyesítés abban a pillanatban természetes következmény lett, amikor technikailag megoldották a Dunán való biztonságos és mindenkor zavartalan átkelést. Ez pedig a Lánchíd megépítésével 1849-ben következett be. A tradíciókhoz való makacs ragaszkodás sokszor jelenti a fejlődés akadályát, hogyha elfeledkezünk a tradícióknál is fontosabb és magasabb érdekekről. Így volt ez Pest és Buda közigazgatásának egyesítése előtt is. A magyar szabadságharc dicsőséges korszakát is az jellemezte, hogy a tradíciók tiszteletreméltó bástyaövezetéből lerombolta mindazokat a részeket, amelyek a nemzet további mindazokat a részeket, amelyek a nemzet további felvirágoztatásának, további fejlődésének akadályai voltak. Nem volt vita annak a szükségességnek a felismerésében sem, hogy Budát és Pestet egyesíteni kell. Ezt 1849 június 24-én a független magyar kormány belügyminisztere rendeletileg kimondotta — a külön mezővárosként kifejlődött és Budával egybeépült Óbudát is beleértve — a következőkben: „Miután ezen három hatóság együtt bír azon hivatással, alkotni a magyar álladalom fővarosát, s ez egyesítés nélkül közigazgatásukból egység, összehangzás, egyszerűség, gyorsaság és pontosság örökké hiányozni fogna, mint hiányzik a személy- és vagyonbiztosítók ott, hol három, most külön hatóság nyújt az üldözött vétkesnek menhelyet. Miután a főváros csak úgy lesz hatalmas, ha benne egy igazgató hatalom lesz, csak úgy lesz léteiében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak úgy lesz boldog, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel. Miután a magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, melynek élő erejét főleg Pest — történeti és emlékezetét főleg Buda adja
