Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-01-01 / 1209. szám
XXXII. 1209. sz. ELŐFIZETÉS Negyed évre 6.— P Egy évre. . 24.— P Egyes szám 40 f. Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja I CÖJ Napló 1936 jan. 1, HIRDETÉSEK Egy hasiá) azéles, i mm. magi* sor egy- szeri közlésnél 30 £. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint I hirdetés dija niodeusr előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság Felelős izerkesztő: V 1 R A ÁG BÉLA Szerkesztőség és Telefon: 50-2-96. kiadóhivatal: 1, Maros-utca 23. Hivatalos órák: délután 4—6-ig ETELE-FURED? £)(J fJJ l j L~\ / Vliucs UgfiUdoic Budának, serűvízforrásoknál, az őrmezőn épülő ivócsarnoknak. Természetes, hogy ezt meg kell előznie 3 szépvölgyi!teái cementgyár és az összes óbuda- újlaki téglagyárak végleges beszüntetésének Erre a füstre már ma sincs szüksége Budának A közlekedés kérdése az, amely egyedül okozhat gondot. De itt is kínálkozik az a megoldás, amely a 4-es villamost vinné a Hűvös völgyből át a Szépvölgybe és körforgalmat teremtve így — a Szépvölgy-utcán. át vinni vissza azt a Berlini-térre. Ennek lehetne egyil szárnyvonala a mátyáshegyi elágazás. Viszont ennek a szárnyvonalnak mentén kellene já ratni az új autóbuszt Etelére. A közlekedés meg^rejntése egyedül is ele gendő, hogy a Szépvölgy és vele kapcsolatos romantikus hegyvidéki részletek divatba jöjjenek, kiépüljenek. A Szépvölgyre szüksége van az erősen fej-! lődő, épülő Lipótvárosnak, amelynek felső új! része a Margitszigettel szemben hamar válik i erős kereskedelmi városrésszé, kapcsolódva azt új híd révén Óbudához, — a legideálisabb kö-j zelfekvő nyaralóterületet kapva a Szépvölgy- ben. De megindulna ezzel Buda északi részének természetes fejlődése, amely tulajdonképpen a hivatott fürdő — üdülő — és nyaraló része az egész városnak. Csak azok a „fordított“ városi viszonyok tették lehetetlenné a vízmentén fölfelé való egészséges városépítést es férjeszkedést. Igyekeztem a legegyszerűbben, elmondani mindezt, pedig lelkes szóval szerettem volna, hirdetni, de kerülnöm kéllett minden színt, nehogy délibábos fantáziának mondhassa bárki Légfürdő nélkül nem lehet teljes — Buda világiiirdő í Viraág Béla. az adóhivatalok illetéktelen beavatkozása miatt az építési engedély megszerzése valóságos küzdelmet jelent. A kormány hangoztatott jó szándékait az illetéktelen, önző tényezők és hatalmas befolyások állandóan zavarják, a velük való elbánáshoz pedig hiányzik a bátorság. A hatalmon lévőket legtöbbször magas származásokban, cselekedeteikben állandóan zavarják a társadalmi nekszusok. Mussolini, Hittler alulról a népből jöttek, őket nem feszélyezi cselekedeteikben semmi sem. Nálunk a tömeg letargikus, esodaváró! Az intelligencia a 150 éves törökhódoltság és a 400 éves Habsburg-uralom alatt elszokott az önállóságtól, az önálló gondolkodástól minden vonatkozásban. Meg kellene szervezni a független szabad polgárokat, csakhogy ilyenek már igen kevesen vagyunk. — Függetleníteni kellene a sajtót az anyagi kötöttségektől. E kettő nélkül csak diktatórikus úton remélhető javulás. De hol késik a mi Megváltónk! Vigasztaló azonban, hogy az egyre súlyosbodó, kétségbeejtő helyzetben, a reakció törvénye alapján ki fog termelődni a gyógyuláshoz szükséges ír. ÍÚJ ESZTENDŐ, ÚJ KORSZAK! KESERŰSÉGEK... — Széljegyzetek egy cikk ügyében írt levélen — írta: FISCHER JÓZSEF kir. tanácsos, építész Lehetetlenség, hogy gazdasági vonatkozású és mindnyájunk létérdekeit érintő témáról írjak a rideg tényállásokra való hivatkozás nélkül, ezek pedig ma már annyira elszomorítók, súlyosan aggasztók, hogy azoknak egyszerű érintése is már lá- zítás számba megy. Ha mégis azt kívánod, kedves Barátom, hogy gazdasági kérdésekben véleményemet nyilvánítsam, alábbiakban egyelőre néhány észrevételt leszek bátor tenni: Teljes meggyőződéssel állítom, hogy gazdasági bajaink orvoslására, eltüntetésére, minden tárgyi és anyagi előfeltétel megvolna. A gátlások, az akadályok, az egyének mentalitásában, a megzavart tiszta meglátásokban és az erkölcsök romlottságáén és züllöttségében, továbbá a túltengő egyéni önzésben és hiúságban látom. Elképzelhettük volna mi valaha például azt, hogy a gonosztevőket üldözni, knrtani hivatott főkapitányok és helyetteseik nyugdíjaztatásuk után aktív ügyvédi prakszist folytathatnak, magukra vállalván a gonoszok védelmét megfelelő honorárium ellenében. Cinikus dolog, amikor az illető, most mint védőügyvéd, volt alantas referenseivel a gonosztevők felmentésének lehetőségeiről tárgyal. Ily kisiklásokkal azonban nemcsak a jogászvilágban, hanem minden más foglalkozási téren is, sajnos, bőségesen találkozunk. Nem találkozunk-e lépten nyomon, pl. műszaki vonatkozásban is, könnyelműséggel eszközölt, hibás, káros befektetésekre, magas pozícióban ülők részéről felmentő véleményekkel? (Bethlen- udvar, Albertfalva stb. esetek.) Az állandóan letagadott, de a valóságban fennálló álláshalmozások ismert ténye, nem elke- serítően vöröspolaó-e a küszködő, gyötrődő, kétségbeesett munkanélküliek tömegének szemében? Megélhettük azt a csodát is, hogy adóhatóságaink, — a finánc — töltik be ma a legmagasabb műszaki polcot, felleb- bezhetetlenül ítélkezve a beépítések mikéntje és módja felett! Vagy, amikor cementünk, cukrunk, vajunk stb. fél- és harmadárban kaphatók külföldön csak azért, hogy legnagyobb bankunk pénzügyi- és devizapolitikáját végelpusztulásunkig folytathassa! Beszélünk továbbá magas nívójú városrendezésről, mikor az új létesítmények legtöbbje, min-1 den normális alkotás megcsúfolása (kelenföldi, óbudai városi kislakások, a texasi ízű új Zugló, aj Lágymányos), de a város szívében, központjában! is rövid 30 év óta elkövetett rombolások csupán az ötletszerűséget, a kapkodást igazolják. Ilyenek a lebontott Nemzeti színház, a Dréher-palota esete, a megoldatlan belvárosi templom ügye. Ezzel szemben Budán: a lebontásra ítélt Közmunkatanácsi épület és Wekerle háztömb, a Fehérsas-téri iskola, a lebontásra ítélt Bethlen-udvar, mennyi vagyonpusztítást jelentenek egy, az idegenforgalmat előmozdítani hivatott szép városkép kialakulása helyett. Ki, vagy kik felelnek ezekért az elítélendő, á polgárokat súlyosan károsító tényékért? A Lágymányoson természetadta tavakat töltenek be, drága pénzen, aminőket külföldön városkép szépítése érdekében, sport és egyéb célokból áldozatok útján létesítenek. Avagy talán a városgazdálkodás nyugtat meg? Mi annak idején, a közlekedési mizériák ellen népgyűléseket hívtunk össze. A régi B. K. V. T. villamosain tolongás, — a kocsik belsejében állóhely nem létezett — az utazás olcsó volt és a vállalat képes volt tartalékjaiból azt a „Nova“ R. T.-ot létesíteni, amelynek 50-nél több jövedelmező bérháza van. Ezt a vállalatot a város megváltotta, de a „Nova" nélkül és csapni való gazdálkodással ma ez a vállalat — drága díjtételek mellett is — pasz- szív és sok millióval el van adósodva. A hibák és bűnök tömegeivel állunk szemben szinte tehetetlenül! A szabadpályán működők szervezetlenek és intézményesen tönkretétetnek a túlzott közterhek és a hivatali vegzatúrák révén. , Az építési engedélyek gyors megadása helyett Borult az ég Keleten is, Nyugaton is es Délen is, — de a magyar élniakarás akkor nyilatkozik meg a legerősebben, amikor — szinte kétségbeejtő súllyal — nehezednek rá az életviszonyok. Lehet, hogy e súlyos harcban összeroppanunk, — dé csüggednünk nem szabad. A Kelet borúján át —- onnan is csillan felénk a fény, — ha újabb eltiprásunkra készül a Nyugat .M^^örtént sokszor, tanultunk belőle. De már az a tudat, hogy folyton erőseb- Jben fog össze a magyap, — megadja az erőt, gy szembe nézzünk a joveiüiovei.J Mindnyájunk büszkesége, Budapest, talán sohasem volt olyan öntudatosan erős, mint ma. X budai írók, művészek és tudósok egyesülete, a „Hollós Mátyás Társaság“, amely sohasem olt szervilis, élt a maga szerénységében és ápolt minden gondolatot, amely a magyarság múltját, jelenét és jövőjét érinteni volna hi- atva, — most hódoló felirattal készül üdvözölni a székesfőváros nagyrahivatott Tanácsát abból az alkalomból, hogy Szendy Károly polgármester és Felkay Ferenc tanácsnok útnak indították azt a fenséges gondolatot, mely sze- int a város iskoláiban minél rövidebb időn belül megkezdi a magyar ősiség, a sokezer éves dicső magyar múlt rendszeres tanítását. Gyönyörű magyar gesztussal törli le ezzel ólunk négyszáz esztendő gyalázatát, aranybetűkkel írva be nevét a Nemzet történetébe. X belső meghódolást követi majd az idegen világ meghódolása. Az új esztendő hozza meg az áldott új korszakot, amelyben ismét önmagára ismer a magyar! A Nemzet áldása kíséri mindazokat, akik a nagy nemzeti meglátások korát nyit ják meg számunkra! Hennyey Vilmos. Monte Carlo — a Margitszigeten — Játékkaszinóról tanácskoznak — A legnagyobb sláger az idegenforgalomban — Érdekes tárgyalások folynak azokban a párnázott ajtajú hivatali szobákban, amelyekben a magyar idegenforgalom ügyeit intézik. A legnagyobbjelentőségű ezek között a nemzetközi játékkaszinó felállításának terve. Kovács- házy Vilmos dr. tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője, aki az idegenforgalmi ügyek legkitűnőbb szakemberei közé tartozik, tárgyalásokat folytatott az illetékes tényezőkkel a játékkaszinó felállítására vonatkozó ajánlat ügyében. Ebben a nagyhorderejű kérdésben a főváros a kormánnyal is beható tanácskozást folytatott s úgy látszik, ezeknek a tanácskozásoknak volt a következménye, hogy a múlt héten Kovácsházy Vilmos tanácsnok Bécsbe utazott, hogy a külföldi tőkecsoport megbízottjaival megtárgyalja a játékkaszinó ügyét és az ezzel kapcsolatos idegenforgalmi vonatkozású kérdéseket. A Budapesten felállítandó játékkaszinó megvalósítása ezzel döntő stádiumba jutott. Az a körülmény, hogy a főváros idegenforgalmi ügyeinek egyik legfőbb irányítója személyes érintkezésbe lépett a külföldi ajánlattevőkkel, azt mutatja, hogy a játékkaszinó felállítása elől mereven elzárkózó és bizonyos szempontból aggodalmaskodó kormányköröket sikerült a tervnek megnyerni. Ügy a kormány, mint a főváros most már végleges formában hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy Budapesten nemzetközi játékkaszinót állítsanak fel. Az az érdeklődés, amellyel a nyugati országok nemzetei Magyarországot kísérik — a játékkaszinó felállításával kétségkívül olyan idegenforgalmi réteget fog idevonzani, amely a magyarországi idegenforgalmat nagy merteRöeö fogja növelni, mert azok; akik az ilyen szórakozások iránt érdeklődnek, nem kiszámított fillérekkel és a társasutazások beosztott programmja szerint jönnek Magyar- országra. Az óbudai villamosközlekedés javításának lehetőségeit társasvacsora keretében beszélték meg a III. kerületi egyesült Polgári Társaskörben. A társasvacsorán a társadalmi alakulatok vezetőin kívül részt vettek: a budai érdekeket oly nagy gonddal ápoló Usetty Béla, a BSzKRT elnöke, dr. Hanthy Haidekker János III. kerület elöljárója és vitéz Komárnoky Gyula a közlekedési szakosztály elnöke. Érdekes adat Budapest idegenforgalmáról. Az idegenforgalomnak az a lendületes fejlődése, amely az 193Aes évben tapasztalható volt, az idén is folytatódott. Az elmúlt évben az első 9 hónapban 470.000 volt a külföldi utasok száma, míg az idén körülbelül 560.000-ret tesa ki az idegenekből előállott forgalom. Feltámasztják a propellerforgalmat a Dunán, mihelyt megalakul az állam új hajósvállalata: a Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Rt. A propellerforgalmat annakidején azért szüntették be, mert üzletileg nem volt jövedelmező. Nem törődött senkisem azzal, hogy a propellerek eltüntetésével romantikus színfoltot töröltek le a Duna I tükréről. Sváb-telepítés — Új kataszter szerint kell megkeverni a lakosságot — Budapest környéke nem maradhat svábjellegű Évszázados harcok alatt kipusztultak a Budát, Pestet környező ősmagyar falvak első telepesei: — a magyarok. Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Üröm, Üzbég, Üllő, Ráckeve, Zsámbék, Párnáz, Csobánka, Soroksár, Csepel lassan megteltek a bécsi kormány alattomos intézkedései révén sváb telepesekkel. Néha alattomban* néha gúnyos merészen irányították ide a települést, még előjogokat is biztosítva a sváb és tót települők számára. A magyar kormány most bölcsen a telepítés rendszeresítését vette tervbe és ennek keretén belül meg kell oldani Budapest székesfőváros idegen körzetének kérdését is, mert lehetetlen, hogy éppen a magyar főváros látképét zavarja meg az az idegen szín, amely ma méltán kelti fel az idegenek olyirányú gondolkodását, hogy talán éppen ezek a környező falvak az őstelepülések és maga a főváros, de főleg Buda valami ős-germán telep. A kérdés megoldása egyszerű. Ha voltak a monarchiában kormányok, amelyek lehetővé tették, elrendelték ezt a megtévesztő idegen települést — akkor kell, hogy módja és joga legyen a mostani magyar kormánynak olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik az itt nem kellemes telepesek — károsodása nélkül, sőt talán valami anyagi előnyök nyújtása mellett — más vidékre való telepítését. Valami új kataszter, valami törvény révén meg lehet erősen ritkítani e Budapestet környező falvak idegennyelvű lakosságát — helyükre tősgyökeres magyar családokat telepítve. Törvényhozó bölcseink bizonyára hamar megtalálják ennek a módját, amit szívesen szolgál Budapest székesfőváros tanácsa is. Most megvan rá az alkalom. (V. B.) pompás hegyvidéke dacára, pedig a hévízkúrák így nyernének végleges befejezést. A légfürdő tulajdonképpen csak folytatása a gyógykezelésnek és ez képezi az átmenetet a rendes életmódhoz. Fontos azonban azért is, mert a hévízkúrát használó beteg kísérete szívesen használja mint üdülést. Tenyerén hozza e fontos kérdés legkedvesebb megoldását az a jobb sors, amely most Budára köszöntött. Van a székesfővárosnak egy csendes hivatala, az „erdészeti hivatal“, amely közvetlen pénzbeli hasznot nem igen hoz, de áldásos működést fejt ki, mert fásítja Budapest környékét és javítja ezzel levegőjét. Ennek a hivatalnak az élén állott évtizedeken át Gukler főmérnök, aki a Mátyáshegy tetejét képező, elhanyagolt platót harminc éven át rendezte és mintegy háromszáz holdas parkot létesített ott, amely ma már teljesen kifejlődött, csak éppen útjai nincsenek kiépítve, csak kijelölve. Némi áldozattal egységes, összefüggő területté alakítható át ez a hatalmas park, de csatolható hozzá a Schmidt-féle hagyaték is, ami a területet még növelné és itt épülhetne fel az „Etele“ nevű füred, mintegy párja „Lillafüred“-nek. Vizet majd fúr hozzá Pávai Vájná Ferenc dr.,.hogy saját melegvizű strandfürdője legyen, fent a platón. „EfeZe“-füred föltétlenül vonzaná Pest előkelő cégeit, esetleg Buda „százéves“ cégeit is megmozgatná s így rövid időn belül előkelő fürdőhely épülne Óbuda-Űjlak fölött, and föltétlenül fejlesztené ezt a városrészt, amit az új híd is erősen növel majd. A levegő gyógyhatásúnak szentelve ezt a helyet, — valami rendkívül nagyarányú, de Vön ovii csarnokot killen? berendezni a különböző belélekzési kúrák számára, — ami emlékeztetne a reichenhalli „GradierKäus“ ismert csarnokára. Pándánja volna ez a kelenföldi ke-
