Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-11-15 / 1205. szám

1935. november 15.

Hóm oKssem

Homokszem vagyok a szennyes föld porában, Valaha a büszke sziklának a része,

Fenn ragyogtam én isf arany napsugárban És testvérem volt a hegyek orma-bérce.

Mélyen a völgyben, lent laktak az emberek, ß félve nézték, hogy mily elérhetlen vagyok, Csodálták ormaim, hótól mint fénylenek J3 pihentek vállamon napba néző sasok.

Most a földön fekszem; sötét vad viharok Sodortak le engem, le a föld porába.

Senki se tudja már, hogy most is az vagyok,

Aki fönn ragyogtam fénylő napsugárba\

Vagy tán akkor mégis meglátnak majd engem, Hogyha zúzott testem a földből kilátszik,

.S megcsillanok megint, mint a kis gyémántszem, — Mert a nap sugara csak én velem játszik.

Udvarhelyi K. Imre.

Személyi hírek

PABINYI TIHAMÉR dr. pénzügyminiszter megtekintette a Turul Szövetség által rendezett ■egészségügyi kiállítást a városligeti Iparcsarnokban.

PETRACSEK LAJOS dr. orszgy. képviselő, mint a törvényhatósági bizottság tagja irányítja a költségvetési vita rendjét.

SIPŐCZ JENŐ dr. főpolgármester erős influenzája miatt csak hétfőn jelent meg néhány órára hivatalában, hogy a betegsége alatt felhalmozódott folyó ügyeket elintézhesse.

SZENDY KÁROLY polgármester a vasárnapi rádióelőadásáért járó 100 pengő tiszteletdíját a kormányzóné nyomorenyhítő akciója javára utalta át. — A polgármestert ünnepies külsőségek között főprotektorává avatta a Foederatio Emericana 15 éves fennállása alkalmából. — Névnapja alkalmából számos küldöttség ünnepelte őt a polgármesteri hivatalban.

LIBER ENDRE alpolgármester, aki a közelmúltban a főváros szobrainak történetét írta meg, .az „Uj Budapest” című várospolitkai hetilap közlésében értékes tanulmánnyal számol be Budapest templomairól.

Dorogi FARKAS ÁKOS dr. tanácsnok, kormányfőtanácsos, az elnöki ügyosztály vezetője, kihallgatáson jelent meg a kormányzónál és megköszönte az őt ért kitüntetést.

SEMSEY GÉZA dr. székesfővárosi főállatorvost, a fővárosi közvágóhidak igazgatóhelyettesét, a műszaki és gazdaságtudományi egyetem .állatorvosi osztályán egyetemi magántanárnak képesítették. A kultuszminiszter ezt most megerősítette.

VÁLYI NAGY GÉZÁT, az országos nevű poétát írói munkásságának 25. évi évfordulója alkalmával meleg ünneplésben részesítették a Petőfi Társaság november 10-iki ülésén.

HORONYI PÁLFI AURÉLT az elnöki ügyosztályból a közélelmezési ügyosztályba helyezte át a polgármester, mint Rosta János tanácsnok helyettesét, ahol minden irányban kipróbált szaktudását értékesíti.

KARÁTSON FERENC dr. ny. min. oszt. tanácsos lett az Ipari Jelzálogintézet vezérigaz- zgatój'a:

KISS FERENC, a Gázművek budai városi irodájának osztályfőnöke és Tóth János helyettes főnök 40 esztendőt meghaladó közszolgálat után nyugalomba vonultak.

TULY GÉZA főfelügyelőt nevezték ki a Gázművek budai városi irodájának főnökévé.

Pápai áldás Budának. XI. Pius pápa Jfemes Antal dr. c. püspök budavári plébános .aranymiséje alkalmából megküldte neki és híveinek áldását. Nemes püspök a vasárnapi szentmise végeztével, zsúfolásig megtelt koronázótemplomban híveinek ünnepélyes keretek között adta át a pápa áldását. Utána Lumpéi Vilmos egyházközségi világi elnök előbb a hívek soktagú deputá- ciója, majd az egyházközségi tanács és képviselő- testület küldöttsége élén, felköszöntötte a jubilánst, «mit az mélyen meghatva köszönt meg. Ezzel az aktussal Nemes Antal c. püspök be is fejezte működését és saját kérelmére a hercegprímás fel is mentette a további munka alól.

A nagyiarányokban növekvő telefon díjbeszedőhivatal főnökének Hence Lajos dr. posta- és távirdaigazgatót nevezte ki a kereskedelemügyi miniszter. A postaközigazgatás egyik legfontosabb ügykörének az élére került így Hencz Lajos dr., a kiváló szakember, aki új beosztásában is érvényesíti tudását és rendkívüli képességeit, emelve a magyar postának tekintélyét, amely világvonatkozásban is első helyen áll.

Megjavul a Várhegy látképe a Krisz- tina>-körút felől azzal, hogy Szendy Károly polI

Budai Napió 5

gázmester elhatározta az Attila-utcában dísz- telenkedő és az új pompás útvonal kiépülését gátló „Szegényház” eladását. Telke 1700 négyszögméter s ezt 12 140 öles parcellára osztva, árverés útján eladják, hogy ott 12 új bérpalota épüljön. Kikiáltás ára 300 pengő négyszögölenként. . A befolyó pénzből modernebb, nagyobb „szeretetotthont” építenek megfelelő helyen, ahol nem rontja olyan hagyományos történelmi hely látképét, mint a budai vár.

Ötödik emeletet építenek a Gellert - szállóra, hogy az idegenforgalom örvendetes fellendülése óta főleg a nyári hónapokban jelentkező szobahiányon segítsenek. Az ötödik emelet ráépítésével a szálló és a gyógyfürdő építészetileg még inkább érvényesülne, befogadóképessége pedig 50 új szobával és 24 fürdőszobával bővülne. A figyelemreméltó beadványt Hegedűs Ármin műépítész, a Gellért- szálló tervezője nyújtotta be a fővároshoz. A terv megvalósításával már is foglalkozik a törvényhatóság.

Grác város polgármestere, Hans Schmid és a gráci elektromosművek igazgatója hétfőn tisztelgő látogatást tett Szendy Károly polgármesternél. Az osztrák vendegek több napon át Budapest 1 üzemeit és intézményeit tanulmányozták.

FOTÓCIKKEK Zihrinyinél I., Httila-ulca 8

Oszlopos ivókúracsamokot terveznek merész elgondolású vállalkozók, a Királyi várbazár átépítésével az Ybl Miklós-térre és — ezt mutatták be a „Budapest Fürdőváros Egyesület“ legutóbbi választmányi ülésén József Ferenc főherceg elnöklésével A tervezők Gecső Jenő és Lichtmann Győző főmérnökök, akik a tetszetősnek látszó tervet ismertették, amellyel szemben az a vélemény alakult ki, hogy ez a hely már térbelileg is kicsiny és eléggé távol esik minden gyógyforrástól. Ha csak talán Pávai Yajna Ferenc...?

A „Budai Társaskör“ e hó 2-án költözött át új helyiségeibe I., Pauler-u. 21. szám földszint 3 alá. Ripka Ferenc elnök most arról értesíti a tagokat, hogy az új helyiséget november hó 14-én, csütörtökön nyitják meg.

Gyászoló galambok. Meglepően szép és megható jelenet volt Ostián Antal elhúnyt városbíró temetésén a galambok gyászának kifejezése. Tudvalevő, hogy az elhúnyt híres galambtenyésztő volt és nevét az ország határán túl is ösmerték, számos galambtenyésztő egyesület elnöke, dísztagja volt, amely egyesületek megjelentek a temetésen, magukkal hozva egy-egy zsák — galambot. Amikor a lelkész beszentelte a koporsót és leengedték a sírba, az egyesületek egymás után bocsátották szabadra a hozott galambokat, amelyek felszállva, tájékoztatás miatt néhányszor körülrepülték a temetőt és megtalálva a helyes irányt — haza szálltak. Egymás után röppent fel egy-egy galambraj és a gyászoló közönség áhítatos figyelemmel kísérte a galambok gyászának e szokatlan, de végtelenül kedves megnyilatkozását.

Turáni Máriát festett JJnghváry Sándor festőművész, a Hollós Mátyás Társaság tagja Tiszanyárád község temploma számára, amelyet Waelder Gyula építész tervezett. Ez az első Máriakép, a mi Nagyboldogasszonyunk képe, aki nem ült csacsira, hanem ős turáni magyar szokás szerint lóháton járt. Rendkívül rokonszenves hatású kép, közvetlen és magyar.

Drágaköveket és törött nemesfémet vásárol: SZERAFIN GY. I, Roham-u 8

Külső-Kelenföld panaszai. A Külső- Kelenföldi Ház- és Telektulajdonosok Szövetsége folyó hó 4étl Kovács Géza elnök vezetésével rendezett összejövetelén a legnagyobb megdöbbenéssel és elkeseredéssel tette szóvá, hogy a főpolgármester határozott ígérete ellenére a HÉV-tarifa-revizió ügye mindeddig elintézetlen maradt és elhatározta, hogy e kérdés sürgős megoldása érdekében újabb mozgalmat indít.

A vendégfogadás művészetének minden titkát ismeri a magyar nemzet — állapítja meg cikksorozatában egyik belga újságíró, aki részt- vett a Gyógyhelyi Bizottság által rendezett újságíróösszejövetelen. A legelőkelőbb belga lapban számos fényképpel ellátott cikkekben írja le Magyarország mai politikai és gazdasági helyzetét és hosszasan fejtegeti Budapest fürdőváros jelentőségét.

„Budapest ma a legmodernebb világfürdöt — írja — amelynek gyógyforrásai már 'a középkorban is híressé tették a várost. A magyar orvosok világhírnévnek örvendenek és a reumagyógyítás terén páratlan gyógyításokat művelnek. Budapest egyébként ma az elegáns európai világ találkozóhelye is. A külföldinek, aki Budapestre ellátogat, az a benyomása, hogy igazi európai műveltségű szigeten él, távol a mostani zavaros és feldúlt világtól. A magyar o legszebb értelemben vett nemes faj, amelynek nem kell nemesi diplomáit bemutatnia, hogy nemes eredetét igazolja. Nincs a földkerekségen még olyan ország, mely annyira ismerné a vendég- fogadás művészetének minden titkát és úgy gyakorolná a finom udvariasságot, amely egymaga már a szellemi nagyság egyik jellegzetes megnyilatkozása. Magyarország a háború utáni években rendkívül sok szenvedésen és megpróbáltatáson ment át, de a jobb jövőbe vetett hite tántoríthatatlan. Ez az erős hit és ez a szilárd akarat feltétlenül megnyitja számára a szebb jövő kapuit."

BUDAI VIGADÓNÁL Corv n-tér 5. Tel.: 53-5-32. KOTSIS ERZSÉBET művészi fényképész

A budai hegyvidék barátai elhatározták, hogy erőteljesebb mozgalmat indítanak e természetadta szépségünk jobb értékesítése érdekében és a „Budai Hegyvidék Barátainak Társasága“ (BuHeBaT — indus szónak látszik e rövidítés) Galánthay Glock Tivadar tábornok-elnök meghívá- sara e hó 15-én este fél 9 órakor találkozik a Gresham-kávéházban. De miért Pesten?

. ^ Kisfaludi-Színház nagy sikerrel hozta

színre a „120-as tempó“ című vígjátékot. A bankigazgató leányának szerepében Jatzkó Cia tökéletes alakítást adott. A férfiszereplők közül egyéni humorával különösen Kormos Ferenc tűnt ki ■ (Richter bácsi szerepében). Nagyon jók voltak Kardos József (az elnök), Körössy Zoltán, Cseh Iván, Tossy Béla és Erdössy László is. Nov. 15-éig d. u. fél 6 és este negyed 9 órai előadásban az „Aki mer, az nyer“ c. operett kerül színre, majd az »É9y görbe éjszaka“ és a Süt a nap“ c. darabok következnek.

Megállott a kakukóra .. .

_ Sokatmondó beszédes szimbólum ez a cím azon a versesköteten, amelynek szerzője Viraág Béla, s amely a közeli hetekben a Hollós Mátyás Társaság kiadásában jelenik meg. Akik elolvassák a kötetet, csodálkozással teszik majd fel a kérdést, hogy tulajdonképpen az írásművészet melyik formájában csodálják a szerzőtt... Viraág Béla mint újságíró, a Budai Napló betüerdejéből mindig úgy rajzolódott elénk, mint aki finomodott éleslátással és megkapó közvetlenséggel tud véleményt mondani mindarról, ami szeretett Budánk életével összefügg. Be hol rejtőzött az a másik Viraág Béla, aki most verseskötetében mutatkozik be nekünk 1 Mily titkok küszöbéről indult elf Mikor építette lelke szebbik félére azt a fehér elefántcsont tornyot, amelynek ablakait és ajtaját kitárja felénk, hogy lelkünk fölé ringassa az érzések csodalatos zenéjét, amely nemcsak a gondolat ritmusában,de formai művészet tekintetében is — legjobbjaink szellemi alkotásai mellé állítja Viraág Béla verses kötetét. Budapest nagylendületű fejlődése idején, az 1885—1895 közötti években írta százával azokat a szatirikus szép verseket, amelyekkel sarkantyúzta az elmaradottakat, — de írta románcait és azokat a viharzó költeményeit, amelyek a magyarság nagy hivatását, titáni múltját és titokzatos jövőjét énekelték meg. „Megállott a kakukóra,“ ... Megáll és lassankint elfakul az a világ is, amelyet Viraág Béla és kortársai képviseltek. De bármilyen célok és eszmények után is igazodik majd a vajúdó jelen, mindig lesznek emberek, akik könnyharmatos lélekkel idézgetik vissza azt a múltat, amely Viraág Béla verseskötetéből romantikus bájjal és meleg varázzsal élvenedik félénk.

rétyi Székely Miklós dr.

Helyreigazítás. Legutóbbi számunkban a szerkesztőnk visszatéréséről szóló hírben, sajtóhiba révén kezelőorvosának neve: — Domány Endre dr.

— tévesen jelent meg így: —Dormány, amit ezzel kötelességszerűen helyreigazítunk.

Emlékestjén, amelyet a korán elhúnyt Makkoldy Ferencnek szentelt a „Pénteki Bor- gazdatársaság“, Sziámik Ferenc dr. főorvos korm. főtanácsos üdvözölte a nagyszámban megjelenteket és Zboray Gyula dr. mondotta az emlékbeszédet, méltatva az elhunyt hazafias érdemeit.

30.000 gyógyulást kereső vendég tartózkodott a fővárosban hosszabb-rövidebb ideig, — 3900 külföldi orvossal vettük fel a kapcsolatot, — nagy propagandát jelent' a vendégül látott számos külföldi újságírócsoport, — 600 orvost láttunk vendégül, akik egyenként jöttek a fővárosba, ezenkívül — 220 tagúi osztrák, 280 tagú német, 32 tagú svájci tanulmányúton lévő társaság tekintette meg Budapest gyógyfürdőit. —. Félmillió fürdőprospektust adtunk ki az összes európai nyelveken, — a Magyar Filmiroda pedig filmet készített Budapest Fürdővárosról és — 2000 külön fénykép is készült. Ezekről számolt be a távollévő Szviezsényi Zoltán igazgató helyett Félber Lipót, a Kulturkomisszió gazdasági főnöke a Gyógyhelyi Bizottság beszámoló gyűlésén.

Beethoven-est. Weisz Margit, a kitűnő zongoraművésznő, aki évekkel ezelőtt Mozart remekműveinek emlékezetesen sikeres előadásával tette nevét közismertté és népszerűvé, az idén három estére terjedő hangverseny-ciklusban lép a pódiumra. Vasárnap volt a ciklus első estje, amelyen csupa Beethoven-mű volt műsoron. Weisz vlargit klasszikus stílusban gazdag, színdús fantáziával, bársonyos billentessél szólaltatta meg Beethoven remekeit és elmélyedő előadásában maradéktalanul érvényre jutottak a klasszikus remekművek szépségei. A Zeneakadémia termét zsúfolásig megtöltő közönség zajosan ünnepelte Weisz Margitot az egész est folyamán.

Évadnyitó kultúrestjét a budavári „Actio Catholica” vasárnap, e hó 10-én rendezte a budavári leánygimnázium termében. Nemes Antal dr. címzetes püspök megnyitóbeszéde után Haasz István dr. táb. püspök ecsetelte előadásában élénk színekkel a különböző vallások felfogás sát a keresztény hittel szemben. Lumpéi Vilmos egyházközségi világi elnök mondott köszönetét az előadásért. Végül Zimmermann kisasszony Áve Máriákat adott elő, Várhelyi Antal kíséretével.

A kézmüiparosok érdekeit szolgálta a „Turul“ Szövetség az „Egészség hete“ rendezésével és annak keretében. Ezt igyekszik meghálálni az I. kér Iparoskor és e hó 14-én, csütörtökön este, különleges társasvacsorát rendez saját helyiségében, a borgazda tisztjét pedig Petracsek Lajor dr. orszgy. képviselő és városatya, a budai iparosok igaz barátja vállalta. Egyúttal évadnyitó vacsora is, amely alkalommal márvány emléktáblán megörökítik Korányi Márton érdemeit az Iparoskor fellendítése körül.

Vándoigerleg versenyét rendezte e hó 9. és 10-én saját lövöldéjében Oszoly Kálmán elnöklete alatt a „Buda-Hegyvidéki Polgári Lövészegyesület“, amelyen 6 egyesület vett részt, az egyéni versenyen pedig 14-en. A serleget ismét a „Buda- hegyvidéki Polg. Lövészegyesület“ csapata szerezte meg. Az egyéni versenyek győztesei: Jávor Zoltán 276 ponttal, — a női versenyben: Nagy Sándomé 260 ponttal.

Asz óbudai ásatások, és

— tévedések

Az óbudai régiségek buzgó kutatója: R. Réw Sándor megállapítja, hogy tévesen nevezve felcserélik a Kálvin-utcai és főtéri középkori maradványokat. A Kálvin-utcai ásatások révén I felszínre került középkori díszes épület romjait, ahogy azt a Budai Napló is a múlt alkalommal megírta, a prépostsági templomnak vélik, míg a Fő-téren és a régi „Montursdepot“ alatt lévő hatalmas épületmaradványokat a nagyhírű kla- rissza-kolostomak minősítik. Pedig éppen fordítva áll a dolog. A református templom és a Kál- vin-utca nagyrésze a világlátott Zsigmond király 1391-iki oklevélben is csodálatos művészetűnek nevezett apácakolostor, — míg a főtéri romok a Péter király által alapított Szent Péter prépostsági templom alapjait rejtik. Nem csoda, ha manapság is összetévesztik a két nagyarányú építkezést, hiszen az 1300-as évek derekán még a pápai okmányok másolatai is összecserélik a két közeli szomszédságban lévő templomot és a kla- risszák Szűz Mária templomát a székesegyházénak jelzik.

Ebbe a hibába azonban nekünk nem szabad beleesnünk.

Több határj áró levél adata azt a felfogást támogatja, hogy a Szent Péter székesegyház a Duna mellett, az akkori főforgalmi út mentén, mint a többi nagy templom is, a mai Fő-tér keleti oldalán állott. Már Havas is, Budapest régiségeinek nagynevű kutatója ilyen irányban tapo- gatódzott azt mondván, hogy a mai hajógyárutcai Zichy vadászkastély környékén állhatott a székesegyház.

E nagyszerű templomról különben a lengyelek Galliis krónikája is megemlékezik, amelynek szerzője 1112. év körül Óbudán járt és a Szent Péter bazilikáról azt mondja, hogy eddig „a megkezdett módon egy király sem fejezte be” az építését. Szent László is segítette a királyi kincstárból 360 pénzzel az óbudai nagy egyház építését, ahogy azt II. Géza 1148. évi oklevele tanúsítja.

Különben II. Géza korában az óbudai, akkor még budainak nevezett káptalan befejezte a bizonyára ó-keresztény bazilikára emlékeztető románstílű templom építését, amelyről Díváid azt állítja, hogy négy sarkához egy-egy tornyot iktattak, hogy külsejének hatása jelentősebb legyen. Ö is úgy vélte, hogy az ősi székesegyház helye a régi katonai ruharaktár helyén, a mai Fő-téren lehetett, amelynek építéséhez nagyrészt a rómaikori épületek falait használták fel.

A meglevő kevés adat szerint száz évig a fejlődés élénk idejét élte az óbudai Szent Péter prépostsági templom, de a tatárjárás után már roskadozó állapotban van. Erről értesíti Róbert Károly a pápát, az írva kérvényében, hogy a káptalan szegénysége miatt nem tudja helyreállítani az elhanyagolt templomot és ő, a király is csak akkor vállalkozik erre, ha a pápa megengedi, hogy a dömösi Szent Margit prépostságot az óbudaival egyesíthesse.

Hogy a renoválás ekkor megtörtént-e, azt nem tudjuk, de hogy Róbert Károly neje, Erzsébet a visegrádi Zách tragédia után Óbudára költözvén 1355-ben a klarisszakolostor alapításával egyidő- ben, azt újjá építette, arról biztos tudomásunk van. Olyan nagy és szép lett akkor a Szent Péter templom, hogy vetekedett a büszke püspöki székesegyházakkal.

Ezután még 135 év múlva is, Mátyás király halálakor, amikor Óbuda az Anjouk alatti fényes virágzás után Budavára előtérbe nyomulásával faluvá süllyedt vissza, a Szent Péter temploma még mindig épségben áll és az itt átutazó Ransanus püspök így emlékezik meg róla: Itt Óbudán, amely olyan, mint egy csöndes falu, van egy bazilika, amely felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva olyan nagyszerű, hogy nem is illik erre az elhagyatott helyre és úgy hat, mintha valami híres városban emelték volna.” Persze, hogy ez az utazó nem tudta, hogy 100 évvel ezelőtt itt még milyen fényes élet volt s valószínűleg az akkori óbudaiak gyámoltalansága miatt is tevődött át Zsigmond idejében a súlypont a Pestihegyen levő új Budára s így hanyatlott fokozatosan Óbuda a ma is érezhető mostoha sorsába.

De a mohácsi vészig még ebben az állapotban is volt élet a hatalmas székesegyházban, amit