Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-11-15 / 1205. szám
2 Budai Napló 1935. november 15. kimutatta, hogy miben rejlik az új autóbuszvonal révén elért eredmény. Szekeres Sándor dr. táblai tanácselnök, Sugár István, a Siesta-szanatőrium igazgatója,. Vándor Mihály dr., az Istenhegyi Társegyesület elnöke, Bayer min. titkár, Kerey altábornagy hozzászólása után Tárnok Béla dr. memorandumát egyhangúlag elfogadták és azt küldöttség útján a polgár- mesterhez és a főpolgármesterhez sürgősen felterjesztették. A közalkalmaz otiak sérelme áss arcképes igazolvány körül — Károsodik a MÁV is — Az a sérelem érte a közelmúltban a közalkal mazottakat, hogy a m. kir. Államvasutak a félárú jegy váltására jogosító arcképes igazolvány kiállítási árát a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak számára — régebben 2 pengő — újabban 9 pengőre emelte és ugyanezt a hozzátartozók számára külön-külön évi 24 pengőre, ami az utóbbi évek nehéz gazdasági viszonyai között hatványozottan sújtotta ezt a hatalmas társadalmi osztályt. Ma, amikor minden drágul, amikor a hazáért élni is igazán nagy feladat, segíteni' kellene ezen annál is inkább, mert az államnak ez semmiféle újabb megterhelést nem jelent. A felemelt kiállítási díj miatt maguk, a közalkalmazottak a saját személyük számára sem váltják ki az igazolványt. A családtagok számára pedig azt lehet mondani, hogy a legritkább esetben. így sokkal kevesebb igazolványt dilit ki a MÁV, tehát kevesebb a bevétele már a kiállítás körül is, ami számottevő jövedelem volt. Az egész vasúti jegyet megfizetni a közalkalmazottak túlnyomó része nem tudja, ennélfogva egyáltalában nem utazik. Eddig legalább évente egyszer-kétszer elutaztak nyaralásra, látogatásra, temetésre, lakodalomra, szüretre, disznótorra. Ha csak évente egy utazást számítunk fejenkint, akkor is többszázezer utazás árától esik el az állam évente, ami nagyösszegű bevétel elmaradását jelenti. Hétköznapokon a vonatok csaknem teljesen üresen szaladnak és mégis csak jobb volna, ha Vonatban — féljegy árán is — ülnének. Tunulsá erre a filléres gyorsvonatok sikere és — több helyiérdekű vasút üzemének a beszüntetése. Ez az arcképes igazolvány minden alkalomra szóló, kéznél levő, azonnal felmutatható személyes igazolványt is jelentett, akárhol volt erre szükség más irányú kedvezmények (hajó, színház, fürdő) igénybevételénél. Fontossága volt ennek a gyerekeknél is, akik számára értékes igazolási eszköz volt. A nyári szünidő gyermekigazolványa csak három hónapra .szól. Célszerű volna, ha a közalkalmazottak intézményei és egyesülései küldöttségileg megkeresnék a kereskedelemügyi minisztert, aki föltétlenül jóakarattal viseltetik irántuk és megkérnék, hogy ezt a többszázezer embernek jólmegérdemelt szociális segítséget és technikai megkönnyítéseket nyújtó igazolvány ügyét a régi alapon intéztetné, amit már'csak a Budán nagyszámban lakó tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak nevében mi is kérünk —■ és elrendelné, hogy a jövő 1936. esztendőre a félárújegy váltására jogosító arcképes igazolvány kiálltási ára, úgy mint azelőtt, családfőre és hozzátartozóikra egyaránt 2 pengőben állapíttassák meg. Ennek mindenki csak hasznát fogja látni. Úgy az állam, mint az állampolgár. Szombathy Kálmán. A sasadi városrész fejlődése A „Sasadi Ingatlantulajdonosok Egyesületének” október hó 20-án megtartott rendes közgyűlésén Székely Miklps ügyvezető-alelnök a jelentésben beszámolt az egyesület másféléves munkásságáról. A jelentés szerint a Sasadi Ingatlantulajdonosok Egyesülete az úttörők nehéz munkájára vállalkozott; arra, hogy a fővárosnak ezt a gyönyörűséges, hegykoszoruzta részét; a Sasadot, amely már a középkorban is ugyanezen a néven volt ismeretes, kiemelje ősi elhagyatottságából. Büszkén mondhatja az egyesület, hogy Sasad ma már benne van a köztudatban, hogy élni akar, hogy vágyai, kívánságai vannak, amelynek érvényt tud és érvényt fog szerezni a jövőben. ^ Az egyesület első lépésének eredményeképpen bejelenti hogy az Érdi-út véglegesen kiépült. Az egyesület vezetősége azonnal megtette a szükséges lépéseket az iránt is, hogy a 8-as autóbusz végállomásod helyezzék ki a zsidó-temetőhöz, mert ezt a közérdek így kívánja. A Sasaddal szomszédos Farkasrét oly erős ütemben épül, fejlődik, hogy a modern közlekedési eszköz közellétét már nem nélkülözheti, ezenfelül pedig a temető-látogatók ezrei is joggal megkívánják, hogy a 8-as autóbusz a köztemető új, egyre jobban terjeszkedő részeihez is kiszállítsa őket. 1934 junius 15-én előterjesztést tett az egyesület a polgármesternek, aminek eredményeképpen megkezdődött a Tömös-utca földmunkálata. A Süveg-utca fél-úttestjének és járdájának kiépítése megtörtént és folyamatban van a Dajka Grábor- utca egyik, már kiépült szakaszának az építése, míg a Rákó-utca rendezésére vonatkozó rajzok a helyszínen való kitűzés alapján szintén elkészültek. A Sasadon terpeszkedő bódék eltávolítására, az utcák és utak őszi salakozására, az utak fásítására is gondja volt az egyesületnek; a salakozás és a nyári öntözés és olajozás minden évben az egyesület kérelmére és sürgetésére történik meg. Nyilvános illemhely felállítását kérték a köztemető előtti térre s remélhetőleg ez hamarosan felállításra is kerül. A vezetőség eljárása eredményeként az egész Sasad közvilágításának az ügyét revízió alá is veszik. Még a múlt esztendő végén beadvánnyal fordultak a polgármesterhez az egész Sasod egységes csatornázási tervének elkészítése ügyében. Indokolt előterjesztést tettek a belügyminiszterhez, akitől a Sashegy és a Sasad üdülőhellyé való nyilvánítását kérték. ■ Ügyvezető alelnök indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki háláját és elismerését Becsey Antal, dr. Csillery András, Bechtler Péter, Nagy Ferenc és Szántay István törvényhatósági bizott- s&§i tagok iránt, akik a Sasadi Egyesület minden közérdekű ügyét lelkesen támogatták. ELSŐRENDŰ MUNKÁT KÉSZÍT VAU GÁBOR CIMFESTŰ II., ISKOLA-UTCA 18 TELEFON HÍVÓ: 56-8-63 A Víziváros fejlődése — kiüldözi a kispolgárokat! Rohamos fejlődés észlelhető legújabban Budapest II. kerületében, a „Vízivárosban“. A fejlődés, a munka örömébe azonban üröm is vegyül. Erről kívánok ezúttal szólni. A Vízivárosban tömegével laknak igen szerény viszonyok között élő kispolgárok, kiskereskedők és kisiparosok. Ezek legnagyobb része egy ; szoba-konyliás lakásban lakik, amiért havi 25—30 pengőt fizet. Nincs „modem kényelem“, nincs „összkomfort“, de van fedél fölöttük, ami alatt szerényen meghúzódva élik nehéz küzdelmes életüket munkaalkalom és megélhetési forrásukhoz aránylag közel./ E szerény lakbért meg tudják és becsületükre legyen modva, meg is fizetik. Ennek 3—4-szeresét azonban képtelenek megfizetni ‘^s éppen ezért mint a dúvad ijesztett nyáj, úgy megvannak riadva e jobb sorsra érdemes kispolgárok. Ha ez így tart, ami kívánatos ugyan — hova menjenek? Hol húzódjanak meg? Kézenfekvő a felelet, de egyszersmind könnyelmű és lelkiismeretlen is; Menjenek a közeli falvakba, a perifériákra. Buda összes lakossága, amely hibáján kívül a sors mostohasága révén itt szegényedett el, vándoroljon ki? Ha ki is kapcsoljuk a lelki, a méltányos- sági szempontokat e kérdésből, e rideg álláspontnak, a gazdasági szempontnak is ellentmondnak. Sűrűn megismétlődnek a főváros törvényhatóságában azok a különben jogos sirámok, hogy a környék lakossága Budapesten keresi megélhetését, de szükségletét nem itt szerzi be és főként nem járul hozzá Budapest közterheinek viseléséhez. Ezt a helytelen, káros helyzetet észszerű-e növelni? Szabad-e lehetetlenné tenni e helyhez ragaszkodó kispolgárság itt maradását? Nem volna megokolható ez a felfogás sem lélektani, sem erkölcsi, sem gazdasági alapon. A város fejlődését megakadályozni nem szabad, az őslakosságot kiüldözni észszerűtlen és lelkiismeretlen volna. A megoldás egyszerű: olcsó, egyszerű kislakásos házakat kell építenie — esetleg a fővárosnak, amelyek azonban a mai kor legszerényebb követelményeinek megfeleljenek és amelyek alagsori helyiségeit műhelyeknek képezzék ki. Ez elsősorban a főváros kötelessége, saját jól felfogott érdekében. De a magántőkét is könnyen ide lehetne terelni, hosszabb ideig tartó adómentességgel, ipari üzemeknek nyújtani szokott olcsó víz, villany, gáz stb. szolgáltatásával. Az ilyen magánvállalkozáshoz a főváros igen jutányosán, vagy talán egészen ingyen is adhatna a magasabb cél érdekében telket, vagy legalább is hosszú időre szóló bérleti jogot. De minden kedvezmény nélkül is jo üzletnek mutatkozik a sok lerombolt kis ház lakóinak igényeit kielégítendő kis házak építése. A részletkérdésekhez nem szólok, az szakértő dolga. Ügy érzem azonban, hogy áldozatok árán is meg kell menteni az egyes városrészek őslakosságát Budapest érdekében. Pénzes Mihály dr. Utat a parkhoz! A Vár Bécsi-kapujának a felépítésével kapcsolatosan más fontos kérdések megoldására is alkalom kínálkozik. Ugyanis a Lovas-utcának az Államnyomda alatti részén néhány évvel ezelőtt létesített igen kedves, rendezett és gyermekjátszótérrel ellátott kis parkjának a Prímás-bástyával nincsen közvetlen összeköttetése és a park a Várból csak nagy kerülővel vagy a Bethlen-bastya- sétány végétől a Lovas-úton át, vagy még nagyobb kerülővel a Bécsi-kapun át közelíthető meg, különösen az előbbi a nagy bástya alatti hirtelen és szűk kanyarodása miatt a parkot látogató gyermekeknek és idősebb egyéneknek nem egészen veszélytelen közlekedési hely. A Bécsi-kapu felépítésével kapcsolatosan többizben felmerült az az aggodalom, hogy az a Vár mai személy- és járműforgalmának nem fog megfelelni s azért is határozta el a Közmunkák Tanácsa, hogy az új kaput a réginél szélesebbre építteti. Hogy a kapu a személyforgalom egyik igen jelentős részétől mentcsíttes- sék, azon kívül a lovasutcai parknak is a Várból való közvetlen megközelíthetése elérhető legyen, __ két megoldás kínálkozik, amely az építkezéssel kapcsolatosan nem nagy költséggel volna megoldható. Az egyik: — az Országház-utcának az Államnyomda melletti lépcső folytatásaképpen egy újj lépcső készítése; a másik pedig —. miután a Brandenburgi-bástyán lévő alsó lőrések arra engednek következtetni, hogy oda a bástyán belül lejárat vezetett, — ennek helyreállításával lehetne a kis parkba lejáratot létesíteni. Mindkét megoldás úgy a belügyminisztérium és az Államnyomda, mint a laktanya személyi forgalmának jelentékeny részét bonyolítaná le s azzal nemcsak a Bécsi-kapu személyi forgalma csökkenne lényegesen, de a lovasutcai park is a közvetlen lejárata révén a Prímás-bástyához és a Várhoz tartozóvá, a bástyán sétáló ’ közönség részére pedig megközelíthetővé válna, ti Dubonai. Kelenföld fejlesztése Nyomortanyák, bódélakások, — gátak és töltések POTflKY VILMOS a Rádió révén közismert zenekara a seiffert-kávéhAzbuh szórakoztatja az úri közönséget a tél folyamán Szokatlan és a maga nemében páratlanul gyakorlatias utat választott az új XI. közigazgatási kerület vezetősége a hatáskörébe vágó 'árosfejlesztési problémák megismerésére és megoldására. A kerületi programm összeállí- ása előtt ugyanis tanácskozásra hívta össze a őrületben dolgozó egyesületeknek képviselőit, akik városrendezési kérdésekkel foglalkoznák. Ilyenformán közvetlen értesülést szerzett az löljáróság a lakosság széles rétegeinek kívánságairól. Most írásban ismertette a kerületi elöljáróság az egybefoglalt kívánságokat, várospolitikai, városfejlesztési és szociális szempontokból rendezve és egyeztetve azokat úgy, amint az a magasabb közszempontok figyelembevételével a vezető elöljáróság hivatása! Míg egyfelől a magunk részéről a valóban szó nemes értelmében demokratikus és mindenképpen bölcs eljárásért úgy dr. Duday Alajos tanácsnok-elöljárót, mint Mottl János műszaki főfelügyelőt a köz nevében örömmel öszöntjük, addig — másfelől — a kerületi programm tárgyát a következőkben ismerteti „sasadi Ingatlan Tulajdonosok Egyesülete“. A hatalmas kiterjedésű Set. Imre város az utóbbi években igen gyorsan fejlődik, úgy lapályos, mint a hegyes-völgyes részén. A dunaparti részeken számos új gyártelep létesült, ami a település és a népsűrűség gyors emelkedését hozta magával. A település a városra nagy feladatot ró, mert igen sok utat :ell közmüvekkel ellátni, ami a kelenföldi részen a talajvízzel való külön küzdelmet is jelent. Az adminisztratív építésrendőri feladatok összetornyosuló lömkelegébeni külön pontot alkot a szocializmus és városkép szempontjából egyaránt tűrhetetlen nyomortelepek és barakk-telepek megszüntetése, valamint a háború alatt és után keletkezett bódé-lakásoknak a városképből való eltüntetése. Ugyané szempont vezette és vezeti a Xl-ik kerület elöljáróságát az anyagtelepeknek a kertvárosból való kiszorításánál is. A szabályozás kérdéseinek középpontjában áll az összekötő vasúti híd és a déli-vasúti pályaudvarra vezető töltések problémája. Ezek a kerületet három részre osztják és ottlétük minden szempontból csapás az egész Szt. Imre városra. Minden erővel támogatni kell a Duday dr. tanácsnok-elöljáró és Mottl műszaki főfelügyelő által felvetett azt a kitűnő eszmét, hogy a Déli-pályaudvart egyáltalán szüntessék meg, a kelenföldi pályaudvart pedig helyezzék át a Budafoki-út mellé, az Andor-út magasságában. Ezáltal az összes bajok egy csapásra megszűnnének és a Szt. Imre város komoly fejlődésének nem volna többé fizikai akadálya. A délivasúti pályaudvar megszüntetésével kapcsolatban feleslegessé válik az az alagút, amely a Kis-Gellérthegy alatt vezeti át a vasútat. Hogy a nagyértéldí mű kárba ne essék, helyes volna talán, ha belőle a hatóság gáz- és bombabiztos üzemi helyiségeket csinálna, ahonnan az egész budai légvédelmet is irányítani lehetne. A megépülő Horthy Miklós-híd környékének kiépülését elősegítendő, a kerületi elöljáróság rendkívüli adómentességet javasol, mint bevált eszközt, az itt tekintetbe jövő területekre. Örömmel üdvözöljük az elöljáróságnak a Gellért-téri Hév állomás megszüntetését célzó terveit, mert végre be kell szüntetni a város szívében lassan kullogó vonatok közlekedését, amikor a fejlődés útja a gyors auto- busz-forgalom felé vezet. A joggal elégedetlenkedő és elkeseredett sasadiakra is gondolt az elöljáróság, amikor a Sashegyi-úti autóbuszvonalat a Sasadi-úton keresztül akarja vezetni, illetve kapcsolatba hozni a város szívébe futó valamelyik vonallal. Ez az autóbusz-kérdés Sasad legégetőbb problémája, amelyet azonban nem lehet- rentabilitási és üzleti kérdések . szellemében megoldani. A programmból látható, hogy az elöljáróság szeme úgy a fennálló mint a jövő fejlődési kérdéseken állandóan rajta van. A sasadi Sasok Sürgős partvédelmet a Balatonnak! trta: Margittay Rikárd dr. Irta: Az ületékes tényezők is rájöttek már, hogy a Balaton e csonka hazánk egyedülálló kincse, hvrol-eyre több és több idegen keresi fel, akik mindnyáján az elragadtatás hangján beszélnek a látottakról; bármily sivár is a gazdasági helyzet, a üalatonparton évenkint százával nőnek ki a földből a szebbnél-szebb nyaralók, munkát adva ezze1 az iparosok ezreinek. Kül- és belföldi pénz ozonlik tehat a Balaton 200 km-es partszegélyére. Külföldi vizek partvidékén luxusberendezke- draek épülték a magyar fürdővendégek pénzéből, nug a Balatonpart sokáig a legelhanyagoltabb állapotban maradt: villany, vízvezeték, szenny- csatorna, társalgó terem (Kursalon) rossz idő ese- tere, meg ma is hiányzik a legtöbb népes fürdő- telepről is. Van azonban egy ezeknél is fontosabb hiány, mdy a iegsurgosebb pótolnivalók egyike s a Ba- latonfejlesztes tennivalói között a leglényegesebb: rögzítem kell a Balatonpart vonalát! A nasrv európai tavak partja kemény sziklába ágyazva évszázadok óta változatlan,. — a Balaton partja homokos, vagy agyagos lösz, úgyhogy'a víztükör magassaga úgyszólván évről-évre változik, miáltal a Balaton partjának vonala bizonytalanná lesz, ami tetemes anyagi károsodásnak és ion- bizonytalanságnak kútforrása. Ezen most már sürgősen segíteni kell! , ,A Balatonpart legutolsó nagy felmérése 80 evvel ezelőtt történt! Az akkori térképek rongyokra szakadva fcküsznek a telekkönyvi hivata- lok térképtáraiban s má már egyáltalán nem megbízhatok A szombathelyi földmérési felügyelőség most folytatja az újabb felméréseket, ami sokáig elhúzódik még, mert csak csekély anyagi alap áll rendelkezésre. Így azután a múltban sok helyen megtörtént az az csefy hogy a vevő telekkönyvi kiterjedés szerint vette meg a balatonparti telket s arra számított, hogy például — mint a Gardatónál látható, közvetlen a vízpartra építi majd villáját. A Balatonról azonban saját kárán azt kellett tapasztalnia, hogy az nem Garda-tó, mert a telkét ,— amikor építeni akar rá, — nem találja, mert csak papíron van meg és tényleg elnyelte a víz. Ez azonban a jobbik eset: volt olyan szerencsétlen villatulajdonos is, aki villáját annak idején a szárazon fekvő partra építette, 4—5 ev alatt azonban a Balaton vize előrehaladva, teljesen alámosta a vízparti villákat, úgyhogy azok rombadöltek. Fényképek fekszenek előttünk ba- latonzamárdi villákról, amelyeket a Balaton hullámai mostak el és döntöttek halomra. Ugyanily helyzet van a kövesebb zalai parton is, ahol pl- Zánkán a telekkönyv szerint szárazföldnek jelzett telken ma félméteres víz áll. Ez a lehetetlen helyzet tovább nem tartható ! Valakinek felelősnek kell lennie azért, hogy a parti telektulajdonos vagyona ilyképpen megsemmisül. Ha telekkönyvileg meg lehetett a telket venni, akkor az szárazföld is legyen, ne pedig víz! Van ugyan Siófokon zsilip, melynek megfelelő kezelcse mellett a Balaton vizét a kellő alacsonysagra lehetne leereszteni, de úgylátszik, vannak ellentétes érdekek a Balaton két partján a tulajdonosok között, — egyiknek a mély, másiknak a sekély víz az érdeke, — melyek mindeddig megakadályozták ez ügy végleges megoldását, már pedig ezt tovább
