Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-10-03 / 1203. szám
XXXII. w. 1203 U. iv.'ilh okt. 3 ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják 1935. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fül'. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek msy tsdnimta Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- Felelős szerkesztő : •ág, társadalom és művészet terén szolgáló ujaág Főmunkatárs: VIRAÁG BÉLA Szombathy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. Telefoni 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. « Egészen különös felfogás I TT"»**"——• ' alakult ki a városDofitikával szemben az utóbbi időben, az. országos i politikában beállott változások ré- ; yen. Akiknek nem jutott hely az j országos politikában, azokkal elhitették, hogy azzal teljesen egyenrangú a városi politika, holott éppen aiz ellenkezője áll. Az országos politika hatalmi célokat szolgál, nagy gazdasági és társadalmi átalakulásokat ván hivatva vezetni és állandósítani, az uj világnézetek számára medreket ásni és ügyelni arra. hogy az .iey behömpölygő idegen áramlások nem romboló, hanem alkotó erőt vigyenek a nemzeti életbe. Ezzel szemben a városi közélet egészen más alapokon fejlődik, egészen más célokat szolgál és egészen különös gazdasági alapokon épül fel. Az országos politika pártjai itt csak «egészen letompitott színekkel jelenhetnek meg és üdvösen szolgálhatják azt még a legszélsőségesebb univerzális alapon szervezett pártok is. Itt legkevésbé van jogosultsága a hatalmi törekvéseknek, mert alig képzelhető el olyan bizottsági taar. aki a város bármely tervezetét előterjesztésében —csak azért támadná, mert évekkel ezelőtt másiránvu párt tagja vetette lel az uj gondolatot és dolgozta azt. ki ezen az alapon a város vezetőd sége. Se magának, se a kerületének nem használna, sőt éppen ellenkezőleg, -- ártana önmagának is és a polgárság igyekezne megtorolni azt, hogy az ő javát szolgáló városi tervet ellenezte. A székesfővárosnak vezetősége ■ talán önkéntelenül is — valami régi magyar, józan elgondolás alapján fejlődött ki. A város élén ott; áll a nádoidspán, mint főpolgár-' mester, aki mögé sorakozik a régi I vármegyei rendszerhez hiven, a modemül megjavított megyei kor- s mányzat, élén a polgármester — az * alispánnal. Az ország legintelligen- ’ sebb közönsége megköveteli, hogy ; életadta szakmákat felelős minisz- / terek és államtitkárok kormányoz- < zák, nevezvén őket tanácsnokok- J nak, főjegyzőknek, — szóval szé- kesfővárosi tanácsnak. A legjobb rend minden tehetség érvényesülő- i sére, minden értékes terv szakszerű ; k eresztü 1 vitelére. Maga a városi közélet a lehető- • ségek politikáját űzi, mert minden ténykedése arra vonatkozik, hogy i a felmerült jó terv megvalósítása- i hoz megvan-e a megfelelő pénzügyi fedezet. Nem lehet várospolitikának nevezni néhány uj utcának a megalapozását, vagy valamely gyalogjáró salákozását és — mégis az. Ki tudja mi lehet a következménye ? A várospolitikában mérvadók azok a kérdések, amélyek egy-egy városrész fejlődését szolgálják. — Ezek a kérdések sokszor annyira összefüggőek a szomszéd városrészek és a város általános fejlődésével, hogy még kerületi kérdésnek sem mondhatók. A városi tanács igazán nem a- szerint kormányozhatja a várost, hogy valamely terv az egyik kerületben népszerű, a másikban pedig már alig-alig kelti fel az érdeklődést, hanem egyedül azon az alapon, hogy az uj terv, elgondolás mennyire szolgálja a város és a polgárság érdekeit. Csapnivaló rossz várospolitikus volna, ha például — budai oldalon — nem volna tisztában azzal, hogy nekünk itt négy-öt nagy kérdésünk van, amelyek óriási területek jövőjét döntik el. így elsősorban : — a DÉLI VASÚTI PÁLYAUDVAR kérdésének végleges eldöntése és annak az ároknak, amely a Krisztinavárost kettészeli, a betemetése. Óriási fejlődésnek állja útját ez az árók, amelynek dacára az árkon túl mégis megindult a nagyarányú fejlődés. De árkon innen tespedő a városrész A Krisztinavárosnak másik fontos, nagy kérdése: — a VÉRMEZŐ. Nem kell hozzá különös zsenialitás, amely megállapítaná, hogy lehetetlen dolog a város belsejében, még pedig a fejlődés leghivatottabb részén, miszerint egy 21 holdas kaszálórét állitsa meg ezt a fejlődést, csak azért, hogy ott néhány száz újoncot képezzenek ki. Ez a mező annak a képzeletbeli fürdővárosnak délutáni központja lesz a betegek számára — ha világszép ; parkká alakítják át — ahol a be- ; teg, aki délelőtt gyógykezelteti magát, a délutánját kellemes, szivet- lelket felderítő, megnyugtató helyen tölti eb A sors különös játéka megadta hozzá pompás főúri épületben, a Karátsonyi palotában azt a patinás központi épületet, ahol a kül- és belföldi beteg mindent megtalál : — a központi hivataltól, a nemzetközi kaszinótól kezdve ittlétének minden döntő tényezőjében. A II. kerület fontos kérdése a budai hegyvidék folytatólagos kiképzése — nyaralás szempontjából — a pesti oldal $zámára. Mert a Pasarét, a Hűvösvölgy már betölti hivatását és sor kerül most a ROMANTIKUSABB SZÉPVÖLGYRE, amelynek csak a fő útvonalát kell kiépíteni és ellátni azt a közlekedéssel, ami egyszerűbb körforgalommal is elérhető, ha a Nyugatitól kiinduló 4-es a Hüvösvölgyön át jár ki és kerül be a Szépvölgyön át, vagy fordítva. Ez az egy hurok megteremtené a kapcsolatot Pest és a hegyvidék között. Uj életet vinne ez Újlakra, ahol ma oly ritka az építkezés és pompás levegője dacára kevés a többemeletes bérház. Óbudának nagy kérdése A HID, amely már szerencsésen kezdi ixáÚgy látszik ős magyar szertartás ez. mert mióta ez a város épül, azóta állandóan temetünk gyógyforrásokat, amelyek talán nagyobi) értéket képviselnek, mint aminőnek elfogult emberek állítják be azokat. Ki ne emlékezne odaát Pesten az Első Pesti Hazai Takarékpénztár Deák Ferenc uccai építkezésére, ahol csaknem egy évig azért állott meg az Épükezes, mert egymásután bukkantak föl különféle források, amelyek — természetesén — be lettek temetve, el kellett tömni, ahelyett, hogy azok vizét olyan helyre vezették volna, ahol az értékesíthető. így jártunk az Erzsébet-hid építkezésénél a budai hid-Tőt környező gyógyforrásokkal. — így temették el a Vízivárosi temetőben az ott felbuggyant hatalmas keserűvízforrást, — így áll hasznavehetetlenül számos feltárt forrásunk, — sőt lassan ezeket is eltemetik, mert nem illenek azok terveibe, akik csak az irodában _ geológusok, akik csak papiroson és az Íróasztalon tudnák fúrni ®kik szerint minden más ember ál- ía If eltárt forrást be kell temetni. Erre vonatkozik az alábbi levél, ame- lyet matrasállású egyéniség intézett a lapunkhoz : * Talán sehol sem olyan hálátlan dolog produkálni valamit, mint nálunk. Itt soha sem azt szidják, aki semmit sem csinál, hanem azt, ki elég meggondolatlan, értékes és hasznos munkájával a tehetetlenek irigységét és féltékenységét maga ellen kihívni. Egy példa: ötven évig senki sem talált Budapesten felszínre kiömlő forró gyógyvizet. Akikor Zsigmondy Vilmos fúrta meg a Margitszigeten és a Városligetben. Azóta csak akartak ilyet fakasztani, de a sikertelenséget senkinek sem rótták fel bűnül. Harmadéve végre a Rudasnál három új gyógyforást fedeztek fel. Az egyik a „Juventus”. Ez rádiumosabb mint a gasteini vizek s hire már is túlnőtt az ország határain. A másik kettő vize is különb a Rudas eddigi forrásainál, de azért az egyiket a Döbrentei parkban levőt eltömték, hogy miért, senki sem tudja! Az idén azután a Tabán helyén kezdődtek meg a forráskutatások, sőt már három geológust kéritek fel. Találtak is már a„ első két forrásban olyan két kénes í rrást, amilyen még nfem volt a Tabá- „n és egész kis patakban elfolyó k forróbb mint a Szent íme fürd. ’digi forrásai. A harmadik fúr , st megy a fehér- sastéri iskola nál és lesz a hetedik a Rudas ' ’-bán környékén, mert a hatod 'melyet a nyáron fakasztottak : zsébet hid budai nyitani Óbuda jövőjét, de megnyit- i ja majd azt a háromszáz holdas gyönyörű parkot is, amely a Má- I tyáshegy tetején épült egy emberöltőn át, egy csendes erdőfőmérnök terve alapján, akinek a hálás utódok ott bizonyara szobrot emelnek, ahogy szobor illeti meg majd annak a városi vezérembernek az emlékét is, aki ezt a gyönyörűen kultivált területet bele tudja vonni a város életebe. Ezért fontosabb az Óbudád hid, mint a lágymányosi, amely folytatja a Ferenc József hid városépítő nivatását, aminek a Fehérváriét és környéke köszöni kiépülését 1 és amely hid tovább fejleszti a Kelenföldet a vasúti összekötő hid felé, ahol már a modern városrendezés nagytudásu mérnökéi megvetették egy csodálatosan szép városrész alapjait. E nagy kérdések mellett befejezik a Tabán rendezését, Európának szállodai nagyvállalkozói elé terítve az uj világváros egyik legszebb részét és megtalálja a Tabán is a maga nagyvárosi megoldását, akár, mint a fürdőváros egy része, akár, mint villaváros, — amelynek országos vonatkozású és az egész országot! idekapcsoló hivatását — sajnos —i elmosta a szerencsétlen háború éb a megcsonkított ország szomorú sbrsa. Az itt felvetett kérdések nem újak a városházán, élnek minden városi képviselői lelkében, de — ugyebár —* egyáltalában nem állíthatók párhuzamba az országos politikával, amely a városnak .segítségére siethet a hidak kiépítésével, , a Vérmező és —ja Máv útján — a ; Déti vasút kérdésének megoldásával. j BUBONÄ3 PÁL •». _ láb ánál, már eldugták. Csak egy nagy kő mutatja, hogy ott is egy olyan gazdag kénes gyógyforrás van eltemetve, amelyik magáiéi folyt volna be a Rudas medencéibe, ahová most szivattyúzni kell a vizet! Senki sem kérdi, hogy miért ezek a forrástemetéseik, ha már keresték és megtalálták őket? Ahelyett, már másodszor olvassuk némely újságban azt, ami legfeljebb másodsorban volt a fúrások célja, hogy nem találtak még olyan forró vizet, amellyel fűteni lehetne. Mintha bizony azért romboltuk volna le a Tabánt, hogy ott természetes forró vízzel fűtött házakat építsünk? Hogy ne kelljen elismeréssel adózni annak és azoknak akiknek új, nem is remélt gazdag gyógyforrásokat köszönhetünk, el akarja hitetni az üzleti féltékenység és szakmai irigység, hogy semmit sem ér az eddigi munka és áldozat, mert nem találtak még Olyan vizet, amivel házakat fűtsenek. Mit mondanak, ha majd olyan is fakad? Nyilván azt, hogy most már nem lehet a Tabánban fürdővárost építeni, mert termális vízfűtéssel elmarad a fürdőváros legfőbb kelléke a füst és korom! Csak tessék nyugodtan féltékeny- kedni és irigykedni, mert ha ki .tudja miért, el is tömtek új forrást, van még és már négy újabb s készül a hetedik. Bár nem fúrtak hétszáz, csak kettőszáz méter mélységig, már van az egyikben ötven fokos forróság, mennyi lesz ,ha tényleg megjelenik a falrafestett ördög s hétszáz méterig fúrnak? Tessék csak nyugodtan féltékenykedni és irigykedni s így lesz Buda tényleg fürdőváros, még pedig füst és korom nélkül! A Budai Napló már most örül Buda új gyógyforrásainak s hálás azok fölfedezőjének. Hisszük, hogy eljön az eredményes munka széleskörű általános elismerésének ideje is! Egyelőre rostéijük az ellenkezőjét! PARKOT LÉTESÍT a főváros az újlaki Dunaiparton, .a Zsigmond, Dara, Harcsa utcák és a Dunapart közti 4070 négyszögölnyi területen. A területet a főváros a Budapesti Gőzmalom Rt-tól szerezte meg. A területen parkot építenek és a rakpartot fis kiépítik, almi régi kívánsága a környék lakosságának. beiktatása megpecsételése volt annak a szerencsés és kedves frigynek, amellyel Budapest közönsége ismét ki tudta választani magának a legméltóbb férfiút, hogy a világváros hajóját boldogabb idők hajnaláig az éjszakában is biztos kézzel vezesse. Nem méltatni akarjuk az embert, ezt elvégzik helyettünk mások de, visszatér emlékezetünkbe a magyar főváros melegszívű polgármesterének első hivatali ténykedése, amikor elment a gyermekek közé, magához ölelte azokat, akiktől mindenünk : — a jövőnk, boldogságunk, az életünk függ, s akiknek egészséges arca, mosolygós szeme minden keserves csaló- ’ dás után is kibontott szép ígérettel hinti lelkűnkbe a feltámadás hitét. I Ez a gesztus, ez a férfias, apás lehajlás a kicsinyekhez; bemutatkozásnak legkedvesebb, programúdnak a leggazdagabb volt. Aki eny- nyíre tud örülni a gyermekszivek mosolyának, az csak erőskezű kormányosa lehet a várospolitika és az országos ‘politikai elet hullámveréseinek is, mert a jövőt és történelmet nem emberek, pártok és stílusok fogják biztosítani a magyarságnak, hanem az életre, munkára születő gyermeklégiók. Szendy Károly polgármester ezzel nemes példát mutatott nemcsak 'a politikusoknak, hanem minden férfiaknak és programmed adott nemcsak \holnapra, hanem egy uj ezerévre. Programmot, amelyre büszkék vagyunk. BUDAI SFINX Gönögiüzek gyultak az éjszakában és Buda« polgársága megint azt hitte, remélte, hogy neki is a melegségből, a lényből, a jóból is jut — de elmúlt a káprázat és ... új csillagok nem jöttének... Feketébb maradt az éjszaka s a régi őrtüzek körül idegen árnyékok settenkednek. Éjszaka van. Mindnyájan érezzük, hogy milyen fekete, milyen sötét ez az éjszaka. Hiába riadunk fel, ha valahol megfőj jak a kürtöt, a szívünk nem egész melegével dob" ban rá vissza... Ez volna a megváltó szava? Mert sokan vannak, akik talán jószándékkal, akarják újra szervezni a polgári élet légióit, de nagyon kevesen, akiknek hivó szavára elindulhatnánk biztatóbb holnapok felé.-Ésu| homályos éjszakára hatalmas kontúrokban nehezedik fa a: háttérben a Siinx keményebb árnyéka, amely előtt lelohadnak a görögtüzek. A régi szentély papjai, ha új próféták lettek is, — fia bálványok is talán már az új oltárokon — de amikor leszáll a fekete éjszaka misztikus sötétje, lopva óvakodva, visszasompolyognaik a Spínx néma nagysága elé, hogy kibékítsék a múltat a görögtüzekkel és nyitva tartsák a visszavonulást a késlekedő hajnal utánra. A Siinx pedig csak .nézi ezt az éjféli nagy kisértetjárást — némán, mosoly nélkül. Talán hang nélkül. Tudja, hogy minden bábu" latnak egyszer vége lesz. Talán kellett nekünk a görögtüa, a szirénák búgó hangja, távoli zászlók lobogtatása, hogy nagy letö- röttségünkbenn, siralmas tengödésünkben megmaradjon továbra is Buda annak a más, patinás világnak és hogy a mi életünk mosolygásunk és erkölcsünk ne essen sárba, szemétbe — s ha öntudatlanul is, tán táv- • utakon járva — várni tudjuk az igazi virradatot A Sfinx nagy úr, A Sfinx hatalma nagy'és ' titokzatos. A sereg szabadságra ment. Voltak! albérlője lett idegen eszméknek, de fél- szemmel odasandított némán, szótlanul... ahol a Sfinx szeme rebben, ahol a Sfinx álmodik. A III. kerület problémái Budapestnek október 1-től közigazgatásilag legnagyobb területe a III. óbudai kerület lesz, amikor a mai legnagyobb X. kerület egy részét átcsatolják az új XIV. (zug- ló)i kerülethez. A X. kerület eddig 4031 hektár területen fekszik. A népsűrűség a X. kerületben 18.4 százalék, az új XIV. kerületben pedig 35.9 százalék, a IL. kerületbe:« a népsűrűség .17.8 százalék. A kö/iga&.-utás sokszorosan nehezebb Óbuda:, aho, számolni kell a hegyvidékkel való kapcsolat nehézségeivel. A Vörösváii úttól északra fekvő terület közlekedési viszonyai i.ian, o- sak, ezért a kérdés nehéz iéve még szembeötlőbe. Minden kerületnek természetes határa a fi; útvonalaikra esik. Kivét-.! a III. kerület, ahol az Üstökös és Vérhalom utca a halár egy része, amely 'kitolandó volna a Margit körútig és a Zárda utcáig Igv aztán nem nyalna be a II. kerületnek egy kis csücske a III. kerületbe, másrészt psdi.r megszűnne az anomália, hogy a hatóság saját területére egy idegen területen át jusson. Ideje volna már, hogy Óbudával végre az illetékesek érdeme szerint foglalkozzanak. Nem is említve az idegenforgalmi érdekeket, Óbuda volt évszázadokon keresztül a nemzeti hagyományok szent helye, a polgári srkV,esek fisztiútabb felfogásának fészke. Óbuda fejlődésének szempontjából jóvátehetetlen hiba volna annak az elgondolásnak a megvalósítása, amely Óbuda megkerülésével Hüvösvölgyön keresztül akarja az idegenforgalmat lebonyolítani. Az Óbudai út rövidebb is és ez a városrész a jövő fejlődésnek minden feltételét magában rejti. A városfejlesztés és rendezés szervei, amikor ügykörükben eljárnak, éppen csak azoknak a véleményeit kérik ki, akik minden részletben is ismerik a partikuláris vonatkozású kérdéseket. A Lajos utcáról kihelyezendő volna a villamos a Duna parira a HÉV útvonalára és ez esetben a Lajos utcai fővonal felszabadulna az autóbusz közlekedés számára. Megfelelő adókedvezménnyel még tőkehiány mellett is hallatlan módon fellendülne az építkezés és így rövidesen Óbuda lenne a főváros legegészségesebben, legmodernebbül felépülő városrésze. Természetes ehhez nemcsak a társadalmi összefogás, hanem az illetékesek jóakarata is kell, akik előkészített állapotban megadnak minden előfeltételt a városfejlesztési politikához,. mert Óbudán a közigazgatás élén erösakarású tehetséges ember áll, aki lelkének és agyának minden gondolatával Óbuda fejlesztésének az ügyét szolgálja. Hanthy Haidekker elöljáró és Gergely főjegyző kiváló közigazgatási szakemberek, akik az élet más vonatkozásaiban is szivükön viselik a III. kerület sorsát. Ünneplő sssivvel gyűlt egybe szeptember 25-én a II. kerület és Buda polgársága, hogy megemlékezzék két kiváló főtisztviselőjéről, akik nemcsak a hivatali érintkezésben voltak vezetői a kerület társadalmának, hanem áldozatosan tudtak résztvenni a hétköznapok problémáinak szolgálatában is. THORD AI LAJOS dr. az I. kér. népszerű tanácsnok-elöljárója szülőhelyéről, Nagybányáról hozta a magyar fővárosba a faj szeretetét. Különös jóindulattal fordult közszolgálata során az elesettek felé és a szegényügy rendezésére kidolgozott tervei mintaképül állíthatók az egész ország szegényügyének gyökeres megoldására. Thordai Lajos dr. elöljáró közszolgálatának harminc esztendeje a pozitív munka, a kötelességen túlmenő lelkes szolgálat jubileuma is és éppen ezért tudott a IL kerület és a főváros tisztviselőkara oly imponáló összhangban együtt ünnepelni a nevezetes évfordulón a kerület és Buda társadalmával, mert Thordai elöljáró megteremtette ennek a közvetlen, szívélyes együtt- munkálkodásnak értékes feltételeit. De a tanácsnok elöljáró munkásságában kiemelkedő szerep jutott a II. kerület élén VEZÉR KAROLY dr. tanácsi főjegyző, elöljáró-helyettesnek is, aki egyik legrégibb munkása a budai törekvéseknek s akinek neve szintén mindenütt^ szerepel, ahol a kerület nagy társadalmáért kell áldozatot hozni. Soksok szív, sok-sok letörölt könnye a legszebb rózsacsokor, amelyet láthatatlanul nyújtott át a polgárság és a szegények társadalma Vezér Károly főjegyzőnek, aki példát mutatott minden főtisztviselőnek: előkelő állásban is hogyan kell hű maradni a mindenki gondjához. Forrás temetés Szendy Károly
