Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-01-28 / 1185. szám

mil. HI. 1185. si.

ELŐFIZETÉS

Egy évre . • 24.— P

Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f.

Egyesületek, amelyek nék hivatalos lapja, tagjai féláron kapják

1935 január 28

HIRDETÉSEK

Egy hasáb széles, 1 mm miagag sor egyszeri közlésnél 30 fül'. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- lyek megállapodás Szerint.

A hirdetés dija mindenkor elftre fizetendő.

állandó hirdetőknek sin kslfsinlsi

Bude erdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- eég, társadalom és művészet terén szolgáló újság

FELELŐS SZERKESZTŐ:

VIRAÁG BÉLA

Szerkesztőség és kiadóhivatal ■ II, Batthyány u. 83. Telefoni 50-2-96. Hivatalos óráki délután 4- 6-ig,

NEM ÁLOM,

KÜZDELMES VALÓSÁG

az uj honfoglalás

— Válasz Vákár P. Arthur cikkére —

Kedves Barátom!

„A budai álmodozók között... “ című legutóbbi kedves és hangulatos cikkedre van nehány megjegyzésem mert az „álmodozás“ nem fejezte ki azt, amit mi akarunk, vagy — még szükebbre fogva, — amit én csinálok. Ez nem álmodozás, amint nem volt az Hanibál átkelése az Alpokon — hogy mind járt egy régi kedvenc hasonlatommal kezdtem — és nem álmodozott Bolyai János, umikor azt írta, hogy uj világot teremtett a geometriában, de nem álmodozott Petőfi sem, amikor azzal vigasztalta az édesanyját, hogy — „dicső neve költő fiadnak, anyám, soká, örökkön él“.

Kedves Barátom! Az emberiségnek ezek a kiválasztottjai próféták voltak, önmagukból a jövőbe láttak: — ezek tudták, hogy mit és hogyan kell csinálni, tudták, hogy mit akarnak s azt meg is csinálták akkor, amikor a kortársaik sokszor még felfogni sem voltak képesek elgondolásukat, nagyakarásuk hatalmas cselekedeteit.

Álmodozhatott-e Verne, vagy Jókai — bár az ő álmodozásuk is ott járt a jöoőbelátás keskeny csapásain —, de ők nem tudták ás nem is akarhatták megcsinálni a tatran- gidávidi elgondolásaikat! De nézd az előbbieket : s Cézáron át a Dúcéig, Puskás Tivadartól Zsigmondy Viltmosig és Semmelweisig, ezek nem álmodoztak, ezek tudtak, mert erősen akartak, teremtettek is. Gáncsolták, gúnyolták Zsigmondy Vilmost s ma mégis az ő szobra áll a Városligetben és nem az ellenfélé. Semmelweist megőrjítették, mégis őt faragták kőbe a hálás utódok s azok a gyönyörű márvány gyerekek ma is reá tekintenek ott az Erzsébet-téren!

Álmodozók voltak-e Árpád, a hét vezérrel együtt, amikor elindultak az őshazából, hogy visszaszerezzék ősapáik földjét ?

Kedves mégis, hogy Te — és néha mások is — meglátjátok a mi sok akarásunkat s olyik méltányolja egy-egy kedves megemlékezéssel, bár — ha megharagszol is — a ma- am részéről tiltakozom az ellen, ogy azt, — amit én akarok és akarva csinálok — „álmodozásnak“ nézzed és hirdesd, mert az kevesebbet mond, mint amit Magad is mondani akartál.

Miről is „álmodozom“ hát én? Lássuk, csak úgy kapásból!

Arról, hogy vannak még Pest-Budán s a csonka országban olyan gyógy- és hőforrások a magyar föld mélyében, amelyekről senkisem álmodott s azokra uj fürdőket, gyógyhelyeket, uj ipari és gazdasági lehetőségeket építhetünk: — inni, fürödni, gyógyulni, idegenforgalmat csinálni, fűteni, melegházi növényeket termeszteni, újfajta energiát fejleszteni lehet, és: kell is belőlük csinálnunk. Ez nem i imodozás, kedves Vákár Arthur barátom és föl- dim, már azért sem, mert Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Szeged, Szolnok, Pestszenterzsébet s a Rudasfürdő uj forrásai mind olyan ógy, hő és ásványvizek, amelyek- n ma már százezrek fürödnek, gyógyulnak, s ezek helyére a föld mélyén tudva — én mutattam reá. Fűtik velük a szolnoki és debreceni fürdők épületeit, virágot, primőrt termesztenek a debreceni városi kertészetben. Vidékiek, idegenek ö- zönlenek oda,' ahová különben sohasem mentek volna: Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe, Pestszenter- zsébetre.

Hiszem, tudom, hogy még sok ilyen és jobb forrást fogok ennek a kifosztott, megnyomorított hazának, ennek a megmaradt magyar földnek a felszínére hozni, mert a- kurom, hojpr pótoljuk, — amit egyelőre elveszítettünk : a Hargita, a Mezőség,. Hérkulesfürdő, Félixfür- dő, Pöstyén, Daruvár, Lipik, Gsíz, és a többi gyógyforrásaiban. Többet jobbat, különbet, csinálunk: fürdőország, olcsó energiaország leszünk, mert tudom — megmutattam — hogy lehet s akarom, hogy legyen!

Aztán „álmodozom“ gőzbányászatról, földigázról ugye? Hát igen, de vájjon álmodozás voült-e a 127.5 fokos hőség ott Hajdúszoboszlón kétezerharminckét méter mélyen — s álom volt-e az, hogy a karcagi ezerkétszáz méteres fúrásban megsütöttem a krumplit, tojást, szalonnát, kolbászt? Ezt bizony tíz év előtt még magam sem álmodtam volna! Ha már megcsinálták a gőzbányászatot Tötszkánában és Kaliforniában, miért ne akarnók itt nálunk is megcsinálni? Mert vannak, akik nem akarják — mondhatnád ! De megcsináljuk, mert akarja ez az itteni kilenc millió és a másik szétszórt tízmillió magyar, mert akarja majd kétezermillió ember, mert ez a föld ingyen melege, a legolcsóbb energia, több: a megvalósult utópia! Akard Te is Pajtás !

Vagy ne emlékeznél a mi Erdélyünk sok földigázára? Hát ez sem álmodozás, hogy itt a főváros környékén is eleresztettünk már az ősz óta háromszázezer köbmétert belőle, ugyanolyant, mint Kissármáson any- nyi milliót. De az sem álom — ugye, — hogy Debrecen világítógáz szükségletének a felét a debreceni földigáz pótolja már, hogy Hajdúszoboszlón egy járás villamosságát állítják elő az ottani földigázból s még marad-annyi, hogy a vasúti kocsijainkat is az világítja. Majd nie goi tágosítja az az elméket is.

Csak többet kell utazni arrafelé, ahol ilyen olcsó- energiaforrásokat terem az alföldi szikes s a turáni lelkű libapásztorgyerek magyarázza majd meg a fővárosi uraknak, hogy nem álom ez á sok kincs, hanem munkaalkalom, gyár, kenyér, jólét, gazdagság, áldás és békesség: nagy krisztusi akarás, szent, kárpótló magyar megvalósulás.

Ez nem álmodozás, Kedves Barátom és földim, én tudom, hogy valóság! — s Neked és minden magyarnak — ha még nem is tudná

— meg kell tanulnia, hogy ez a megvalósult ígéret: — az új honfoglalás!

PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr.

VJ tervek,

uf esszmék

merültek fel azoknak az előadásoknak a révén, amelyeket a fürdőügy két kiváló tényezője: — Bánlaky Géza, mint a székesfővárosi fürdők központi igazgatója és

— Szviezsényi Zoltán mint az Országos Fürdőügyi és Gyógyhelyi Bizottság ügyvezető igazgatója fejtettek ki a balneológiái társaságok körében. Akciók ezek, amelyek lehetnek tévesek is de mindenesetre életet jelentenek, ami növeli a kö. zönség bizalmát. Nehezen hihető, hogy a zeg-zugos, régen épült Rácfürdőben újabb építkezések nélkül 40—50 ágyas kísérleti kórházat lehetne berendezni. A kurko. missziő működése elé nagy várakozással tekint a közönség, de elsősorban azt várja, hogy a bizottságot megfelelő szakemberekkel egészítsék ki, mert mostani összeállításában együttese ugyan mindazon tényezők képviselőinek, amely tényezők döntő befolyással vannak az idegenforgalomra és fürdőügyre, de mégsem képzelhető el a fürdőkérdésnek olyan döntő ha. táskörü szervezete, amelyben eddig még nincsen sem orvos, sem hydrológus, sem pedig geológus. A tekintély mellé ezek a szakemberek adják a gyakorlati tudást és nyugtatják meg a közönséget, hogy itt nem egy teoretikus testület áll a lüktető élet egyik nagy kérdése élén, hanem gyakorlatilag is nagyképességú szakemberek szolgálják ezt a nagy ügyet. A kur. komisszió ügyrendje nem merülhet ki csupán propagandában, mert azt ma kiválóan intézi a székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, élén Zilahy Dezsővel, — az idegenforgalom kérdését némi reformálás után elvégzi az IBUSz, lemondván arról a belső, házi forgalomról, amely legutóbb is kellemetlen botrányokba keverte ezt a vállalatot, amelynek élén azonban olyan kiváló szakember áll, mint Bársony Oszkár, — vagy gyógyvizeink kivitele, a. melyet uagyon ügyesen szolgál számos keserűvízvállalatunk. elsőhelyen a világ, szerte ismert Saxlehner cég. Ezeket legfeljebb ellenőrizni, segíteni újabb területek meghódítására serkenteni volna hivatva a kurkomisszió és feladata tulajdonképpen abban me.'űl ki majd, hogy az említetteken kívül, felölelje a fürdőügy még oly nagyszámban megoldatlan kér. dóséit oldja meg a legsürgősebben.

Uj gondolatok vetődtek fel a Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi bizottságában is, ahol Gyömrei Sándor titkár a külföldiek által behozott nemes valutáinak pengőre való átváltásának nehézségeit tette szóvá, — amit B a 1 k á- n y i Kálmán azzal toidott meg, hogy e célból vasárnapi inspekciós szolgálatot kell bevezetni a Némzeti Banknál. — Bársony Oszkár azt kívánta, ahogy a múlt számunkban Tábori Kornél kifejtette, hogy a „pesti souvenirének alkalmas csecsebecsékről és cikkekről készítsenek jegyzetet, —; H o 11 ó s y István pedig erősebb propagandát vár az utazási pengőcsekkfüzetek terjesztésénél. — Lassan-las'san mégis csak megindul a munka az idegenforgalom és fürdőügy érdekében, ahogy azt évtizedek óta követeli a Budai Napló.

Hollós Mátyás Társaság

legutóbbi értekezletén Hennyey Vilmos dr. államtitkár indítványára fölkérte Pávai Vájná Ferenc dr. főbányatanácsos, fő- geológust, hogy tájékoztassa a társaságot émlékiratszerüen összefoglalt tanulmányban azokról a már föltárt, vagy a mai tudás szerint megállapítható gyógykin- csekről, amelyek Budán a viiugfürdő fejlesztését előnyösen szolgálják. Tájékozta, tást kért ebben arról is, hogy a Tabán domboldala és völgye igér-e uj gyógyforrásokat és lehetséges-e, hogy a Városmajorban is föltárható olyan forrás, mely ezt a gyönyörű parkot használná fel keretül, de egyúttal összekötő láncul szolgálna a hegyvidéken feltárható gyógyforrásokhoz, — amit a kiváló geológus rövid időn belül hajlandó a társaság elé terjeszteni.

A budai ünnep tervébe talán szerencsésen beleilleszthető „táltosjátékok“ ü- gyét ismertette Remsey György festőművész, rámutatva azok ■világhírre érdemes és páratlanul álló érdekességére, amit már a Kormányzó úr őfőméltósága is elismert és azok rendezésére a gödöllői park egy részét engedi át. Beilleszthetők ezek azonban ama nemzeti ünnepek keretébe is, amelyekkel Buda történeimé, nek kiemelkedő eseményeit készül megünnepelni a Hollós Mátyás Társaság.

Az óbudai téglagyárak agyagbányásza, tával kapcsolatban több ízben előfordult, hogy a térképen feltüntetett utakat egyszerűen elbányászták a turisták elől. Mivel ez a megoldás igen súlyos városgazdasági érdekeket sértett, a hatóság ismételten foglalkozott a kérdéssel. A sokat hánytorgatott probléma most lezárásához közeledik, mert maguk a gyárak is belátták, hogy lassúbb termelés esetén tiz. tizenöt esztendeig (?) békésen folytathatják működésüket. A kitermelés lejtősen, tehát nem falszerűen történik, s így a későbbi rendezés elé nem kerülnek leküzdhetetlen akadályok.

A hegyi drótkötélpálya ügyét, mely a Jánoshegyre közlekedne, tette szóvá a Budai Társaskör legutóbbi ülésén Hoór- Tempis Móritz, ami a hegyvidék fejlődését rendkívül szolgálná. Az ülés felkérte Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselőt és Oszoly Kálmán szfőv. biz. tagot, hogy az ügyet a polgármesternél szorgalmazzák.

A főváros rendezi a svábhegyi fogas- kereküvasut környékét. Az uj szabályo. zás során a vasút mentén három méter széles gyalogjárót építenek az alsó pályaudvartól a svábhegyi megállóig. Sürgősen sor kerül az egész környék szabályozására is.

Uj adókerületi beosztás lépett életbe a fővárosban januárban. Az I. kerületi adófelügyelősé»’ alá tartozik a I. közigaz. gatási kerület újonnan megállapított területe ( a régi I. kerületnek az Orom utca, Csend utca. Sashegyi út, Érdi út, ördögorom és Farkasvölg- vonalától északra a II. köz. kér. határig terjedő része) A 11. kerületi adófelügyelőséghez az egész II. közig, kerület; a III. kerületi adófelügyelőséghez pedig a III. közig, kerület egész területe tartozik.

A budai panoráma szép pontja lehetne a Kis-Svábhegy, melynek nagy domborulatáról szép kilátás nyílik, azonban Pest felől nem érvényesül, beolvad a mögötte lévő Svábhegybe. A teteje még beépítetlen. Ha valami szerencsés emlékművet tudnának ráállítani, rögtön kiválnék a háttérből, a panoráma gazdagabb lenne egy sziluettel és tágasabb a nyert kén. mert a Svábhegy is megkapná a kellő perspektívát. Erre különben is sziikség van, mert a Svábhegy gerincén épült zárda a hegy perspektíváját rontja. Ugyanis belerajzolódik a hegy körvonalába, azonban ennek az épületnek a formája nem monumentális, csak, nagy. Hozzáképest minden látott épület eltörpül. Ez megzavarja a nézőt, hogy vájjon azok túl kicsinyek-e, vagy ez abnormálisán nagy. A hegy nagysága megbecsüléséhez is előnytelen mértéket ad. Pár méterrel lejebb a sziluett megzavarása nélkül kellett volna építeni. Lám az új

szanatórium van akkora, de szerencsés elhelyezésével nem zavar, hanem disziti a hegyet. Mind aggasztóbb lesz a városkép a Déli-vasut mögött, ahol egyre- másra épülnek a 4 emeletes bérkaszárnyák. Ezek az ottani régebbi villarayon környezetét tették tönkre, tűzfalaikkal az egész vidék képét s kilátását megzavarva.

Politikai

„Stillhalte“

szóval jellemezte a pártélet helyzetét ma Budán, — e hó 17-én az óbudai Egységes Polgári Körben rendezett borgazdaestén PETRACSEK LAJOS dr. országgyűlési képviselő kijelentve, hogy éppen ezért most a politikáról beszélni nem akar. Van azonban Óbudának sok más kérdése és első helyen talán éppen a forrásügyek kérdése és némi szatírával megjegyezte, hogy a mai pénztelenség mellett talán majd „egy amerikai pénzcsoport,, oldja meg ezt az életbevágó kérdést és feltárja a Buda alatt lévő kincseket. Általános tiltakozást váltott ki a bejelentése, hogy az óbudai híd, amely életszükséglete ennek a városrésznek és enélkül Óbuda fejlődése nem várható,

8 év alatt épül fel a főváros hozzájárulásából és majd csak 1942-ben fognak hozzá az építéséhez.

A politikusokat így ferde helyzetbe hozzák, mert nem lesz mit igérniök a választóknak. A maga részéről azonban ígéri, hogy ebbe bele nem nyugszik és mindent elkövet, hogy a híd mielőbb elkészüljön. Azután udvarias, kedves szavakkal a hölgyeket köszöntötte.

Andréka Károly fejtette ki azután, hogy a III. kerület fejlesztése egyúttal az egész főváros érdeke is és üdvözölte a Budai Naplót és a Keletről visszatért főmuftit is. Majd Bede József r. tanácsos köszöntötte Andrékát, aki lankadalanul küzd Buda érdekeiért és fölemlítette,

A fürdőügyi nagygyűlésen Kovácsházy tanácsnok értékes előadása után, felszólalásomban örömmel adtam kifejezést, hogy végre az illetékes körök is felösmerték: Budapest fürdővárosi fejlődése elsősorban orvosi probléma, — de Budának legfontosabb legsürgősebb kérdése is. Budapestnek természeti adottsága megvan arra, hogy gyógyfürdőhely lehessen, de csak az orvosokon és geológusokon múlik, hogy azzá fejlődik-e, vagy sem. Mit érnek a fényes fürdőpaloták s mit ér a fürdő hírneve, ha az orvosok nem küldik el oda betegeiket. Karlsbadot valóban az orvosok tették naggyá. Egyrészt a karlsbadi orvosok tudományos és egyéni munká. jukkái, másrészt a fürdőn kívül álló orvosok, akik betegeiket Karlsbadba, job- banmondva karlsbadi orvosokhoz küldték. Orvos csak akkor küld fürdőre beteget, ha annak feltétlenül szükségét látja. Beteg csak akkor megy fürdőbe, ha az orvosa azt gyógykezelés szempontjából kívánja.

Budapestet Karlsbaddal összehasonlítani nem lehet mindenben. Nem pedig a- zért, mert a tapasztalat bizonyítja, hogy csak azok a fürdők fejlődnek, amelyekben szabad verseny van: az úgynevezett nyílt fürdőkre, aminő Karlsbad.

Budapest azonban „zárt“ fürdő mert Itt fürdőrendelést

csak a fürdőkben alkalmazott hivatalos orvosak végeznek.

Ezeknek meg igazán nem lét érdekük, hogy saját irodalmi munkásságukkal, tőkebefektetés és fáradozás által megszerezzék más orvosokkal azt a kapcsolatot, amelynek révén a beteg fürdőbe kerül. Budapestnek van több jeles fürdőorvosa, de állásuk sine curát jelent. Karlsbadnak 250 orvosa van, akik egy emberéletre való munkássággal teremtették meg

sokezer orvossal a kapcsolatot a világ minden táján.

Budapest egycsapással | igazi fürdővárossá lehetne, ha Budapest orvosai befolyhatnának rendeléseikkel a fürdőkkel való gyógykezelésbe. —

Ez a dolog punctum saliense.

De a kérdés megoldása nem is olyan egyszerű. Az orvosok részéről a balneológia sohasem részesült kellő’ értékelésben. Az orvosvilág skepticizmusa a fürdők hatását és eredményét illetőleg mindig fennállott. Tapasztalatuk ezen a téren vajmi kevés volt és hajlandók voltak a gyógyeredményeket minden más körülménynek (beteg kikapcsolódása az otthonból stb.) csak épen nem az ivókúráknak és fürdőknek tulajdonítani. De a legfontosabb, hogy érdekük ellen van: a betegeket elküldeni távoleső fürdőkbe, ahol más orvosok érdekkörébe kerülhetnek. Magyarán mondva: el is veszhetnek.

Az orvosi tudomány a legszebb tudomány. Az orvosi pálya a leghálátlanabb hivatás. Minden hivatás önzésen alapulhat, de legkevésbbé az orvosi. Az egész társadalom az. orvosok érdekei ellen cselekszik, amikor az orvosok érdeke ellen biztosításokba tömörül. Igazságtalan dohogy már 1902-ben törvény biztosította a budai hidat, de 32 év alatt mégsem épült fel. A kedves rokonszenwel fogadott beszéd után Philipp Kálmán a borgazdákat köszöntötte, elsősorban Petracsek {Lajost, aki hiába tiltakozik, mert Óbuda benne látja az uj pártvezért továbbá köszöntötte szellemesen Rózsa Zsigmond, Frankendörfer és Téri Miklós dr. specialista örvöst, akik kedves szavak kíséretében köszönték meg az üdvözlést.

Még Pávai Vájná Ferencet kívánta hallani a közönség, aki azzal kezdte szavait, hogy hasznára akar lenni a fővárosnak, csakhogy itt nem mindenki csinálhatja azt ami szép, jó és hasznos/ ő keresi a természet kincseit a föld mélyén és kudarcaképpen emlegetik Lillafüdédét, ahol azonban mégis van meleg víz és olyan csodásösszetételű gyógyvíz is, a- mely a gyöngecsontú gyermekek páratlanul álló gyógyvize. Azt is felhozzák ellene, hogy Hajdúszoboszló adósságba verte magát mélyfúrásai miatt, csakhogy ott - is olyan forrásokat tárt fel, amelyek ' értékesítésére tőkecsoport alakult s ez átvállalta a város adósságait. Debrecen is hires gyógyfürdő lett a fúrások révén. Óbudán már kétezer év eiott olyan fürdők álltak, aminők ma nincsennek. Pedig Budapest környékén, ahol patakokban folyik az értékes gyógyvíz a Dunába, számos új sós, jódos forrás • vár feltárásra ahogy azt a legújabb források bizonyítják. A gyógyvizek kellő felhasználásában sincs köszönet, amit az bizonyít, hogy a világhírű keserűvizek területén ma sincs ivókúra. A budai hegyekben szinte veszedelmes a karsztvíz nagy tömege és mégsem ezt használjuk fel ivóvíznek, hanem a piszkos dunavizet. A földigáznak is oly tömegei tárhatók föl, amelyek ellátnák Budapestet világitógázzal. Pénzt is lehet szerezni minderre s ezért. =5 nem veszti el a hitét, mert a főváros is megkapja majd az ellenértéket, de nem maradhat el Karcag mögött. Lelkesen hisz abban, hogy az ő akarása átragad minden tényezőre, amivel naggyá és gazdaggá tesszük a fővárost. A jelenlévők lelkes ovációban részesítették a nagy népszerűségnek örvendő főgeológust.

log az orvosoktól azt kívánni, hogy "maguk is érdekeik ellen cselekedjenek s küldjék betegeiket fürdőbe.

össze kell tehát a beteg és az orvos érdekeit egyeztetni, hogy az orvos betegeit fürdőbe küldhesse.

De hogyan? Ha a budapesti fürdők és az orvosok között olyan kapcsolat létesül mint a fürdőorvosok és fürdők között, akkor minden orvos szívesen küldi betegeit a fürdőbe. Ez pedig abban áll, hogy a kezelőorvos a fürdőkura alatt- is orvosa marad a betegnek, a fürdő nemét, s a kúrát ő szabja meg és ellenőrzL A fürdők rendelésének jogát át kell származtatni a hivatalos fürdőorvosokról a kezelőorvosokra. A hivatalos 'fürdőorvos a beteg fürdőkezelésében semmikép se vegyen részt, nem vizsgálhatja, tanáccsal el nem láthatja, vele kontaktusba sem léphet. Hivatása csak abban állhat, hogy ellenőrzi: az orvosok által előirt és rendelt fürdőket a rendelésnek megfelelően elkészítették és dosirozták-e, egyáltalán a betegek az orvos intenciójának megfelelően használták-e a fürdőket? Ennek igen ‘ egyszerű a módja. Amint a gyógytár csak receptre szolgálhat ki gyógyszert, úgy a beteg is csák rendelésre kaphat fürdőt. Sőt még

ivókúránál a forrásvizet sem volna szabad orvosi rendelés felmutatása nélkül kiszolgáltatni.

Amint a fürdő, ha valóban gyówfürdő. nem közömbös, úgy a forrásvíz sem közömbös dolog. Csak előzetes orvosi vizsgálat állapíthatja meg, hogy ez a nagymennyiségű forrásvíz nem ró-e túlnagy feladatot a szívre, nem terheli-e meg az organizmust és képes-e a szervezet azt a mennyiséget egyáltalán kibírja-e.

Fürdőhelyeken kötelező, az előzetes orvosi vizsgálat, a beteg rendelés nélkül fürdőt nem kaphat. A felelősséget valakinek viselnie kell és a fürdőben előfordult hirtelen halálesetek és ezekből származott kártérítési perek folytán lépett életbe a fürdőleirás kényszere. Az ösz- szes német és csehországi fürdőkben megvan ez a kötelezettség. Miután minden betegnek fürdőorvosa van, a forrásvizek használatához fürdőhelyen külön rendelo- lap nem szükséges, de sok helyen ezt is föl kell mutatni.

Tehát fürdőket, ivókúrákat csak a fürdőn kivü! álló orvosok rendelhessenek. De hogyan rendeljenek, amikor ezen a téren tapasztalatuk nincs? Hát éz épp nem nagy baj. A fürdő-rendelőlapokat az orvosok a fürdőtől kaphatják, a rendelés lehet akár sablónos, ha a beteg a kezelőorvos ellenőrzése alatt marad, aki a fürdőket óvatosan fokról-fokra adagolhatja és hamar reá fog jönni arra, hogy a fürdő a beteg javára, vagy ártalmára szolgál-e. Az orvosok hamar tapasztalatot szerezhetnek, lassanként minden budapesti orvos balneológussá fejlődnék. Meggyőződhetnek a fürdők hatásáról és lelkes ajánlói lesznek a fürdőknek.

Amint a páciensnek hinnie kell orvosában, úgy az orvosnak is hinnie kell a gyógymódban. Ha az orvosok eredményt érnek el a fürdőkkel, akkor éz hamar

CUKOR MIKLÓS dr.i

Hogy lehetne Budapest világfilrilő

— Kovácsházy Vilmos tanácsnok előadásához —-