Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-07-02 / 1199. szám

mii, ért, im.«. előfizetés Egy évre . . 24.— P Negyed évre 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek net hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1935. jullus 2 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. megás sor egyszeri közlés­nél 30 fill, szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- tyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő, tilsadé blrdsiéknsk isit ktdnzaiiy Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* •ág, társadalom és művészet terén szolgáló újság Felelős szerkesztő : V I R A Á G BÉLA Főmunkatárs: Szombathy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatalt I, Maros utca 23. telefon ■ 50*2-96. Hivatalos érék i délután 4- 6-ig. Megállóit a kakukóra... Megállók én is egy szóra, talán még nem az utolsóra. . . , *}{ Az idő ugyan könyörtelenül ha­lad. és kivételt még a szerkesztők­kel! sem tesz. Hát még, ha verseket is írnak. Pedig én is azzal kezdtem fél század előtt, amikor Szabó Endre bátyám közölte az„ Ustökös“- ben első románcomat, még pedig Vajda Zsigmqnd művészi kivitelű rajzának fametszete keretében. Ez volt életem fordulópontja. Félszáz esztendő rohant el felettem azóta. Hálát kell adnom a jó Istennek, hogy a nagy megpróbáltatásokkal is megbirkóztam az ötven év alatt. De végre is csak — megállóit. a kakukóf.a. .. • Elkopik. évek folyamán minden, még a szív is. Ez a kis motor, mely 72, év óta itt dobog bennem, és hajt­ja , a vérem, velem örvend, velem busuj, 7, mondhatnám éjjel-nappal. Mert különös, rendszertelen életet ójjink mi , újságírók, akik nemcsak kenyéradó pályát kerestünk, ha­nem célokat is tűztünk magunk elé. Ifjan a világot kívánjuk boldo­gítani. 'Nagy világeszmék szolgála­tába szegődünk. 1892-ben, mint a Horváth Gyula szerkesztésében megjelenő „Magyar Hírlap1' or­szággyűlési tudósítója ismerkedtem meg Puskás Tivadarral, a világszer­te ismert feltalálóval és az ő talál­mánya alapján Budapesten létesí­tettük a Telefoh Hírmondót, — egyedül csak Budapesten sikerült és sehol a nagyvilágon másutt. Gyerekemberek voltak, . akk még étnek azídc közül- akik velem dol­gozlak, de talán már azok is elfe­ledték, hogy az én szavam hívta életre, én vittem tovább ezt a mo­dern vállalatot, mert Puskás három havi együttműködés után, itt ha­gyott magamra. Nagy megilletődés- sel emlékezem rá vissza mindig. Boldoggá tesz a tudat, hogy első bizálimas munkatársa én voltam. Ragyogó magyar lángész volt. Még őt is elfeledték. Hát még engem... Az élet pedig tovább sodort. . . Férfikorunk delén a nemzeti gon­dolat uralja lelkünket. A nemze­tem, a hazám, a népem sorsa. A ki­lencvenes évek végén, amikor a milleneumi Budapest átvette az or­szág vezetését, — innen indult ki. ide tért vissza minden. Budapestet kellett világvárossá fejleszieni. Már egy évtzeddel azelőtt, a nyolcvanas évek végén, amikor a Csávolszky Lajos szerkesztésében megjelenő, akkor vezetőszerepgt betöltő „Egyei- értés"-nél dolgoztam rövid ideig, ke- .rült kezembe egyik regensburgi ta­nár könyve: — ,',Víllágutak jelentő­sége a világtörténelemben’-. Ez kel- ’ tette fel bennem az érdeklődést az idegenforgalom iránt. Szerkesztőm bíztatására néhány cikkem jelent meg erről a kérdésről, amely azóta is fogva tartja lélkemet. Szapáry Pál gróf idején, a Park-Cllub szá­mára szerkesztettem képes' szépiro­dalmi hivatalos lapot, és ez a fia­tal, lelkes mágnás megértette, át­erezte az idegenforgalom, nagy fon­tosságát. Vele együtt igyekeztünk általánosítani az érdeklődést az ide­genforgalom iránt. Akkor nem volt rá valami nagy szükségünk. Ma­gyarország virágzott, nagy volt és gazdag. Vergődésemet ezen a ki nem ta­posott ösvényen, sokan megmoso­lyogták. Boldog emlékezetű Rózsa­völgyi Gyula alpolgármester — mint a főváros tanácsnoka —- magához kéretett és megmagyarázta; hogy nincá'mást mit mutatnunk az ide­gennek, mint a Margitszigetet és a- Vágóhidat. Np, ez igazán nem sok. De mutatott egy a múlt szá­zad közepén megjelent Baedeckert. ahol Pesten, mint látványosság sze­repelt: „ . .. . am Donaustrand die grichisehe. Kirche mit ihrem rothen Marmorportale. . .“ Tényleg, nem volt egyebünk. Se Országház. se ki­rályi palota,!sem hidak. A külső Lipótváros, a Margithidon innen, ! züllött, lerongyolt, apró bflntanyák telepe volt. Kevesen is voltunk, akik bírtuk, de nem csüggedtünk. Már akkor erősen' szolgálta töreki' j véseinket a Zsigmondy, által t—oly sok gúny kíséretében — megfúrt Artézi torrás vize, ezer méternél nagyobb mélységből. Ue élt- már akkor is a Sárosfürdő átépítésének gondolata a Városhá­zán. Márkus főpolgármester, — Bárczy István (akkor még báró Sa­cher Lista) a maga rapszódikus el­gondolásaival, — a mindenre fölfi­gyelő jegyző: Liber Endre — vit­ték előbbre ezt a tervet. A fürdő átépítésének első költségvetése ak­kor készült, amikor még gyertyák mellett dolgoztak az azóta tebontott régi városházán és — az építkezést akkor fejezték be, amikor a város­nak már elektromos művei voltak. A jelentéktelennek ígérkező Sáros- fürdőből így lett a világszerte elis­mert Gellért-fürdő. Ezzel a fürdővel alakult ki a ma­gyar fürdőügy nagy kérdése. Ak­kor már Budán éltem, ahová 1905- ban költöztem. Láttam a nagy elmaradottságot, — és láttam a nagy lehetőségeket. Csak a budaiak nem látták. Buda polgárságát- kellett felrázni abból - a fejlődő Pestet bámuló — ön­tudatnélküliségből, amely romlásba vitte az ósdi Buda népét. Vállaltam a feladatot, pedig ak­kor már több volt az ősz. hajszá­lam, mint a fekete. Eleinte egyedül csak Becsey An­tal állt mellém, bölcs szóval, egy­szerű tervekkel szolgálva a Budai Napló utján a budai öntudat lassú ébresztését. Azután jöttek uj embe­rek : Szebeny Antal, Ripka Ferenc, Platthy György és Kozma Jenő. Sok gúny . kisért utamoD és sok ^félreértés. Ä városházán eleinte szintén félre értettek. Azt hitték, hogy a három egyesitett várost egy­mástól ismét elválasztani törek­szünk. — pedig Nagy Budapest hí­vei voltunk mindnyájan. Ma már lobogva él a budai öntu­dat — a Budai Napló olvasóinak nagy tábora lelkes öntudattal épiti Budát — csak épen az én fejem őszüli meg, az én szivem kopott el, szóval — megállott a kakukóra ! Ijl i J iz évvel ezelőtt azt hittem, hogy a lapom révén nyugalmas szemlé­lője lehetek Buda fejlődésének, a- mely most Szendy Károly polgár- mesterben és Király Kálmán ta­nácsnokban melegszívű pártfogók­ra talált. Sítj nos a viszonyok leromlottak és minden romlást elsősorban a sajitó érez meg. A folytonos izgalmak megőrölték a7. egészségemet isés keresnem kel­lett azokat az erőket, amelyek ré­vén a Budai Napló uj szárnyakon száll tova Buda szebb jövője felé. A régi gárdában számosán vannak akik Budát a Budai Napló révén, annak írásain keresztül ismerték és szerették meg. Ezeket szólítom most az első frontba, hogy közéleti szereplésük ideién szerzett tudásukat Buda ér­dekeinek szolgálatába állítsák. Buda jövőjének talaját tovább kell ásni, forgatni — gondos ker­tész kézzel — elhinteni a termőma- got és én — ahogy «tizévvel ezelőtt készültem és írtam :♦.... én, az öreg kertész lassan elmegyek...“ vht/lAG BÉOl Megint új gyógyforrásokat tárt fel Pávai Vájná Ferenc dr. főgeolóeus, főbányatanácsos, aki legutóbb töbK sike­res fúrást végeztetett aj Rudas-fürdő kör­nyékén. Most 80 inétet mélységben talál­ták meg a rakodópart alatti viz szélén a hévizei, amelynek hőfoka 45 fok. Egyút­tal félfakasztotta már az első mesterséges tabáni gyógyforrást is. Vize felszínre ömlő s melegebb, mint a Szent Imre fürdő régi forrásai. Kénes viz, amilyen eddig nem volt a Tabánon. Remélhető, hogy Pávai Vájná és szakértő társai a rendel­kezésükre álló vállalkozókkal, — a fű­tésre szolgáló forróvizet adó kutat is meg­fúrják. Útépítést kezd júliusban a főváros összesen 223.000' pengő költséggel. A bu­dai részen a Bimbó utca, Branyiszkó út. Endrődy .Sándor utca, Ágoston utca. Vörösvári út, Dayka gábor utca, Kapy utca, Eszék utca és Törökbálinti út épí­tését hajtják végre. Sor kerül az;, Okbán­hegyi árok régóta várt. befoltozására is, amiért oly nagy harcot folytatott a kör­nyék és a kerület polgársága. re látható volt —.fennállása óta jelentő­sen fejlesztette és biztos alapokra fek­tette idegenforgalmunkat. Hatalmas há­lózatot épített ki és óriási arányú állan­dó propaganda-tevékenységével a világ minden kulturnemzetének polgárait Bu­dapest felé irányítja. Ebben a munká­ban oroszlánrésze van SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN dr. igazgatónak, aki személyes értékeivel, felkészültségével, az idegenfogalom irán­ti lelkesedésével átütő erővel tudja kép­viselni a fürdőügy és gyógyforrások ér­dekeit. A főváros idegenforgalmának ro­hamos emelkedése elsősorban annak a munkának a következménye, amelyet* Szviezsényi Zoltán ,dr. és közvetlen mun­katársai már a múltban kifejlettek. Ez a propaganda már számtalan érdeklődő csoportot irányított Budapestre. Ha csak a legutóbbi eredményeket tekintjük is, szükségképen felfigyelünk a Kurmisszió sallangmentes, de annál intenzivebb te­véken ységére. A főiskolai nemzetközi élet figyelmét és érdeklődését .is felkeltette Budapest iránt a Kurkomisszió propagandája Áp­rilisban 50 lett diák járt nálunk taAul- mányuton, júniusban pedig a finn egye­temi énekkarok látogatták meg a Duna királynőjét, Budapestet. A finn magyar diákcsere akció is. szép sikerrel zárul s legközelebb 50 lengvel egyetemet végzett gyakornokot üdvözölhetünk városunk fa­lai között. Májusban negyven főnyi angol orvos­csoport járt nálunk s annak elnöke dr. Percival J. Hay következő levelet intézte a Gyógyhelyi Bizottság igazgatójáénak : „Nem tudom szavakba foglalni — írja — hogy milyen nagyszerű ha­tással volt az angol orvosokra Bu­dapest gyógyfürdőinek tökéletessé­ge és szépsége. Hálásak vagyunk, hogy az angol orvpstudomány szá­mára felfedezhettük Budapest für­dővárost. A budapesti gyógyfürdők megtekintésé európai tanulmány­úink legértékesebb tapasztalata, amelyet betegeink érdekében hasz­nosítani fogunk.“ Esti iparan csendült fel a forró júniusban. Az árpádkori belvárosi plébánia öreg harangja hirdette Budapest népé­nek, hogy hat esztendőre újra ve- zéri pálcánál tisztelték meg azt a férfiút, aki tudásával, lelkesedésé­vel, állandó aktivitásával eddig is biztos kézzel vezette a válságokkal, viharokkal küzdő magyar főváros hajóját. SZENDY KÁROLY invenciója, ragyogó szervezői ké­pességei, rokonszenves egyénisége és bebizonyitoftan nagyvonalú múltja felrázták és új irányba in­dították Budapest népét. Aránylag rövid polgármesteri szereplése is egész sereg kezdeményezésre, al­kotásra adott alkalmat s a jövő leg­biztosabb záloga: szép, becsülettel megharcolt eddigi működése. Bele Úbiida szabályozása Évtizedek óta vajúdó kérdése volt B11 danák á Tabán és (3büdá rendezése és amint az első radikális operáció sike­rült, mindenki előtt világos volt, hogy a másik megoldás sem késhet soká. A Közmunka Tanács RAKOVSZKY IVÁN DR. elnök gondos programmja és városré­szeinknek már sok szép »eget adó elgon­dolásai alapján Óbudának és Újlaknak a szabályozási tervek elkészítésével meg­adta a modern fejlődési lehetőséget. A magyar szaklapok közt előkeld he­lyet elfoglaló 56 éves „Vállalkozók Lap­ja“, — amelyet kitűnő gonddal Lakatos Mihály szerkeszt. — most hosszabb cikk­ben ismerteti ennek a nagy jövőre hiva­tott és ugyancsak nagy múlttal rendel­kező budai résznek szabályozását. V árosfej lődési, esztétikai, közegész­ségi- és közgazdasági szempontból is fontc^ Óbuda újjáépítése, mert ennek folytán erőteljesebben irdulhat meg a hegyvidéki település. # Az óbudai átvezető forgalom, amely foutos. nemzetközi úthálózatot is kapcsol Budapesthez, az eddigi állapotban nem ■volt méltó világvárosi igényekhez. Óbuda belterületi utain és utcáin az országúti erősebb közlekedés csak sziyárgássze- rűen tűd lebónyolódni, éppen ezért nagy jelentősége lesz a Szentendrei utat és Pacsirtamező utcát összekötő ' új útsza­kasznak. Természetesen az egész szabá­lyozási terv, főlég az új utak megépítése föltételezi az új híd megépítését, mert enélkül komoly" eredményekre gondolni sem leheti Ebben az esetben lesz csak értelme qnnak is, hogy a külső Bécsi út forgalmát a Vörös vári úton át vezessék a Dunához. A három régi, műemlék, a Kiscelli kastély, az óblidaíkatholikvs plébápia- templom és neoklasszikus ízlésű izrae­lita templom, szervesen illik ” az új ter­vekbe, amely gondoskodik középületek és hőn óhajtott' parkok elhelyezéséről is. Széles utat terveznek a Margitsziget­tel szemben a Dunaparton s a Császár- fürdő parkjához hasonló pnrksávot ve­zetnek végig az új út mentén. Megold­ják a Zsigmónd utcai szűkület kérdését és a Rózsadomb keleti részét Újlak for­galmába kapcsolják be. Óbuda, és Újlak belterületének beépítését zártsoros, csat­lakoz^ udvaros háztömbökkel oldják meg. a kisebb utcákban pedig előkertek létesítését írják elő. A rendkívül érdekes terveket, mint ismeretes, a Közmunka Tanács egyhan­gúlag elfogadta . és FORSTER GYULA kereskedelemügyi államtitkár javasla­tára az előkészítés fáradságos munkájá­ért egyhangú köszönetét szava ztak vRa- 'fcérvszfcy Iván dr. elnöknek és FODOR SÁNDOR miniszteri tanácsnoknak, aki mint a mér nők-osztály főnöke, hosszú időn ke­resztül közvetlenül irányította a szabá­lyozási tervek —• egész Buda és az egész ióyfáros jövőjére oly nagyfontosságú alapmunkálatait. HeumaKutató intéztet és reumaRórQúzt tudót kapcsolódni a legszegényebb rétegek, nyomorult sorsra ítélt gyer­mekek életének elrendezésébe; nap­sütést hozott a sötétségbe és a hit világosságát gyújtotta meg ott, ahol nem volt más, csak kétségbeesés. A vezető és az ember mély szociá­lis érzékével- párosult kultúra sze- retete, dinamikus alkotókedve mo­dern lendületet biztosítottak a vá­rosigazgatásnak, amelynek előké­szítő iskoláit ugyancsak a magyar főváros szolgálatában járta végig. A bizalom, pártokon felül álló tár­sadalmi hűség megnyilatkozása volt új megválasztása, amelyből élet. megerősödés, gazdasági lendü­let következhet csak. A zengő ha­rangszó a szivek muzsikája volt, a választás pedig a legszebb koszorú, amellyel a polgársúg legérdemesebb jóakaróját, vezérét tüntette ki. Felszökkent az idegenjárás — A Gyógyhelyi Bizoilság munkája — Az Észt Orvosszövetség veze­tősége a Gyógyhelyi Bizottság meg­bízásából megtekintette a budapes­ti gyógyfürdőket és , behatóan ta­nulmányozta az észt betegek buda­pesti gyógykezeltetésének Tehetősé­geit. Az észt orvosok meglátogat­ták: a Szent Gellért, a Szent Lukács, a Szent Margitszigeti és a Széchenyi Gyógyfürdőt, valamint a Császár- fürdőt. ahol részletes tájékoztatást nyertek a Budapesten alkalmazott gyógyel járásokról. A Saxlehner Keserüvizlelep meghívására világ­hírű'es világszerte használt keserű­vízforrásaink^ és látogatást tettek üi Svábhegyi Sza­natóriumban. hubek dr., az Észt Orvosszövetség elnöke a legna­gyobb csodálkozás és elismerés hang fán nvilaikozott a hudaDtjsii gyógyfürdőkről s hangoztatta, hogy az észt orvosok teljes mértek­ben meggyőződtek a budapesti gyógyfürdők páratlan gyógy­hatásúról és hazájukba vissza­térve, a'legnagyobb propagan­dát fogják kifejteni betegeik között, hogy a jövőben ne a német, a cseh­országi, vagy az osztrák fürdőket keressék fel gyógykezeltetés végett, hanem kizárólag Budapestre utaz­zanak, ahol egyrészt a gyógyulás lehetőségei, a thermálvizek bősége és minősége miatt a legnagyobbak, másrészt pedig olyan országban tartózkodnak1, amelynek lakossága iránt az észt nemzet évszázadok óta testvéri és baráti érzelmeket táplál. Az Észt Orvosszövetség elnöke ily értelemben felhívást intézett a Szö­vetség Í800 tagjához, akik minden bizonnyal örömmel fogják a buda­pesti gyógyfürdőket betegeiknek ajánlani. 1 ^ " A Gvógyhelyi Bizottság — amint elő­A Nemzeti Újság május 30-i számában érdekes cikk látott napvilágot. Szviezsé- nyi Zoltán dr.. a Központi Gyógyhelyi I Bizottság nagytehetségű és roppant agi­lis igazgatója vázolta a Budapesti „Kur- komissio" célkitűzéseit és közeli prog­ramját és mint befejezett fényt, a nem­zetközi jellegű, hqn óhajtott reuma- kórház és reumakutató intézet megalko­tását és felépítését. Alniolyen örömmel olvasta Budapest fővárosnak — a ther- mák metropolisának — minden rajon­gója ezt az elhatározást és bízik annak kivitelében, (hiszen amit eddig Szviezsé­nyi igazgató kézbe vett, azt szívós ener­giájával dűlőre is vitte), épen annyin nem lehet befejezett ténynek minősítem azt, hogy a Nemzetközi Reumakutató in- zetei véglegesen a - Császárfürdő tájékán építsék fel. Jelen sorainkat a tudomá­nyos balneológia iránti tisztetlétünk for­málja ki és ebből származó következte­téseinket fektetjük papírra, megjegyez­vén, hogy már az idei Balneologiai Kon­gresszus megnyitó ülésén mondotta Szendy Károly polgármester, how a reumakórház felépítésének helyét ille­tően nem egységes a közvélemény és épúgy van szó a Gellértfürdő tájékáról, mint a Császárfürdőről. Ezt a kérdést a telek- és építkezési-, valamint más pénz­ügyi és gazdasági problémák útvesztő­jéből tisztán és egyenesen csakis a bal­neológiái érdekek szempontjából lehet helyes irányban mérlegelni. Váinossy professzor szerint is a bu­dapesti hévvizek kül- és belföldi propa­gandájának alfája az orvosi tudományos kutatás kiépítése és annak bizonyító erejű propagandája. Intézményes regiszt­rálása ■ a hévvizek használata fólvtán beállott gyógy eredményeknek — a kül­földi orVdsok legmegkapóbb szószólója. Igazán értékes gyógyeredményeket, csakis, a legértékesebb hőforrások hasz-' nálatúval fogunk produkálni. így tehát mindenekelőtt, azon hőforrások közelé­ben kell építeni a kutatóintézetet és kli­nikát, amelynek analízise és gyógyener- giája , a legértékesebb balneológiái re­ményekre jogosít. Hogy erre feleletet adhassak, át kell vizsgálni a fővárosi gyógyforrások legutóbbi analíziseit. Si­kerrel lapozhatjuk etekintetben az Orsz. .Balneológiái Egyesület legutolsó ftirdő- ismertetőjet. amelyből kitűnik! hogy a reuma-kúráknál számba jöhető hőforrá­soknál melyek a legértékesebbek. Vala- i mennyit a hőfokukban rejlő győgyerő, jellemzi, tehát gyógyvizeink melege egye­nesen a kádakba bocsájtva, ezerszer élőbb és hatékonyabb gyógyfáktor. mint a háztartásokban fölmelegített vízvezej téki víz. De. disztingválni kell és lehet is, éppen azért, amint Szviezsényi Zoltán .is említi, mert néha az egymás közeiét ben fakadó, egyenlő hőfokú források fizikokémiai ' és tartalmi értéke egyiket a másik fölé helyezi. A tudományos balneológia a legutóbbi évtized alatt — különösen ,a biokémia és fizikoterápiás felismerések további haladása '-folytán' nagy eredményeket mutathat fel. Német, trancia és angol tüdősök .egyaránt számos, egészen meg­lepő felfedezést tették a gyógy;vizek át­értékelése terén. Jelentő példa a radio­aktív tértyezők szerepének felismerése, a bőrnek a fizjokémiai niikroingerek iránti rendkívüli érzékenységé, a beke­belezett ión-oknak az egész anyagcserét és "belső mirigykiválasztást befolyásoló hatásának megismerése. A parányi sók finoman osztott oldatában orvosság ada­goknál is vehemensebben és kitünóbbon tudnak hatni. Vizeink mészionjai ,is oly finom eloszlásban szerepelnek, hogy egészen a veseutakig jutva fejthetik ki gyulladást gátló hatásukat. A gyógyforrások isteni adottsága: a gyógyítás, a gyógyforrások születésének pillanatában a legerősebb. A gyógyfor­rások tényezői ott érvényesülnek ideá­lis szüzességükben, romlatlan molekulá­ris és gázalakú elrendeződésükben, ügy fürdő-, mint főleg ivókúra Karsbadbán és itthon is a források közvetlen közélé­ben és idejében Végezhető legalaposab­ban. Másként áll ez a keserűvizek kér­désében, melyek koncentrált, hideg oldat- kdmlexumok. elállnak, hatásúkat1 később is (megfelelő eldugaszolás esetén) jól ki­fejthetik. De kénes-rádiumós héwizeink a forrás közelében hasziiálhatók leg- fókozottabb gyógy hátassal úgy fürdésre, mint ivásra és' ennek előreböcsájtása után mindenki be fogja látni, hogy ha­tást kutató intézet létesítése is csak ilyen hatásos közelségben lehetséges. A gyógyvízbe merülő ember és a gyógyvizet bekebelező ember sejtrend- szére. vérkeringése, anyagcseréje lesz a Kutató Intézet vizsgálati anyaga. Ezek­nek a vizsgálatoknak az eredménye lesz az, ami propagandára lekottázva kike­rül külföldre és annak az indulójára küld ide az orvos Idegen beteget, valu­tát. -‘Eredményesnek éS csalo^atófiaK 'kell Ipnni ebeknek »^tanulmányoknak: éppen 1 §|§S,tj kell bizonyos ..tekintetben kifogá- , sóinunk azt, hogy a. jógsefbegyi fürdC- ! csoport közelébe --tervezzék az interná- 1 cionális reumaintézményt, A hőhatás- vizsgálatgfc egyedül, nem hoznak Buda­pest hőforrásainak * perdöntő bizonyíté­kod kiválóságaik mellett. A Rudasfiridő- től északra közvetlen van1 ma1 a l'éjgerté- ®i®sehb iypgypgyforrások centruma is. A k§öer.tcs°pprth°z tartozó, a Szent Imre- A®9lerdő és a feltárandó tabáni forrá­sok környékét kell a Kutató Intézet he­lyéül (mint a legértékesebb gyógvalVatú forasok centrumát)- megjelölni. Ä Csá­szár- és Luk'ácsfürdők vízmennyisége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents