Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-06-15 / 1198. szám
/ ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai /élúron kapják XXXII. évi. 1198. sz. Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. miaga9 sor egyszeri közlésnél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- íyek megállapodás szerint. A. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény 1935, junius 15 Buda én dekei« a várospolitika, közélet, közgazda- sátj, társadalom és művészet terén szolgáló újság A függöny legördüli a kei felvonásból álló választási operett után és a közönség elég unbttan tér napirendre tölötte. Most a föggöny mögött dolgozik a rendező, hogy előkészítse a nagy életdrámát, ami az igéretáradat alapján most kerül majd előadásra. Ami eddig történt, az tulajdonképpen csak formaság, a lényeg az, hogy a nemzetet miképen tudjuk talpraállítani és az általános világromlásban olyan helyzetbe hozni, amely létét biztosítaná addig, amíg új v'ilágáramiások új viszonyokat teremtenek. Az általános nagy bizonytalanságot, amelyben Európa ma él, az a ferde és beláthatatlan helyzet teremtette, amelybe a három világváros: — London, Páris és Berlin jutott a légitámadások eshetősége révén. E városok mindegyike meg van győződve, hogy 4—5 irányból történő légitámadás esetén óriási katasztrófák érhetik. A bizonytalau- ságot fokozza az a forrongás, amely ma lázban tartja Ázsiát, de minden fordulatában veszélyezteti Európát. Minden kétezer esztendő meghozta a nagy népvándorlást Keletről, amely az ottani népfajok rendkívüli elszaporodásának a következménye. Kína legfeljebb 400 millió lakost tud eltartani, de már akkor is óriási tutajokon az azokra hordott egy méteres iszapban kell rizst tér ■ rnelui, hogy polgárait elláthassa, Kinta lakossága most túl van az 500 millión, Japánban, Mandzsúriában szintén van 50—40 milliónál több olyan lakó, akit az ország eltartani már nem tud. És hasonló a helyzet Indiában. Ez a —• csaknem kétszázmillió — emberfelesleg okoz- ,za .a. .zavarokai méj* -a« sok'<33? az~ tendős kínai közigazgatási rendszer mellett, mert 10—20 ezer emberből álló hadseregszerüen megalakult éhező bandák minden áron élelmet igyekeznek szerezni éhező családjaiknak. Japánország vállalta a nagy feladatot, hogy rendet teremt Ázsiában és egyelőre békés telepítések útján igyekszik kenyérhez juttatni az éhezőket. Jáva szigetén élő hazánkfia és munkatársunk írja, hogy a japán kormány tárgyalásokat ■ folytat Hollandiával, miszerint az ottani vizenyős területeket szabályozva, engedje meg ötvenezer japán család letelepedését, ami ellen azonban a holland kormány tiltakozik. Valószínű, hogy a kelet-indiai nagy szigetek mindegyikére igyekszik telepeseket átvinni Japán. Ma még kéri az engedélyt, de holnap — talán már fegyveres kézzel lesz kénytelen azt kicsikarni, hogy éhező népét megmentse. A sötét árnyék, amely a bizonytalanságban élő Európára borul, ennek a másfélszázmillió ázsiai éhezőnek az elhelyezése. Ha ez a tömeg megindul Ázsia felől és az előrelátó japán politika irányítása mellett áttelepül a turáni és altáji vidékre és még tovább — Oroszországba, akkor oly arányú népvándorlás előestéjén állunk, amelyet föltétlenül sötét éjszaka követ majd Európábaji. Oly nagyarányú népeltolódások következnek be, amelyek évezredek óta államot alkotó népeket tolnak majd át más világrészekbe. Beláthatatlan a következménye ennek a mindinkább közeledő veszedelemnek, amely a japán bölcsesség mellett, talán ldevésbbé lesz hátrányos az Ázsiából származott nemzetek számára, aminők a Déloroszországban lakó turáni eredetű népek és inkább az örök ellenség: Oroszország és Japán állammal szemben álló nyugati hatalmak ellen irányul. Lehetséges, hogy száz év múlva Párisban szláv nyelven beszélnek majd és ott új birodalmút alkotnak a kiszórt íott oroszok. A világfelfordulásnak ebben a szörnyű perspektívájában a magyar nép rokonszenves 'elbánásra számíthat, de föl kell vérteznie magát arra az időre, amíg a nagy változások bekövetkeznek. Nekünk a sors megadta mindazt, ami a jövőt biztosítaná, ha meddő politikai harcok helyett a képviselőház időt és módot adna a kormánynak, hogy megindítsa azokat a munkálatokat, amelyek biztosabb alapon és nyugodtabb körülmények között tennék lehetővé e nemzet boldogulását. Itt van az az óriási energia, amit az egész Alföld rejt a mélyében, a forró víz, amely lehetővé teszi mezőgazdasági életünknek új alapokon való átszervezését, amit már külföldön is tudnak az élelmes népek, és megkísérlik annak kihasználását, de itthon mi csak gyógyszert látunk a forró vízben, nem pedig nemzetfenntartó energiát. A Máv mintegy ötvenmillió pengőt fizet ki nyugdíjképen olyan egyéneknek, akik a földtől származtak el és szívesen térnek oda vissza, mert nyugdíjuk alig haladja meg az 5—600 pengőt évenkint. Még kísérlet sem történt azonban arra nézve, hogy ezeket a nyugdíjasokat a primőrtermelésre rendezzük be olymódon, hogy az állam fölépíti kétholdas területeken azokat a primőrtermelő kis gazdaságokat, amelyek termését, valamely élelmes és kereskedőkből alakult „külkereskedelmi“ társaság értékesítene a nagyvilágon, ahol ma túlnyomó részben felváltotta már a húsevést az egészségesebb zöldségtáplálkozás. Külföldön egy holdas területeken, rend- . kívül drága tüzelőszerek felhasználásával kitünően megélnek a termelők, viszont nálunk a földművelő és régi rendszer szerint gazdálkodó paras'zt 15 holdból sem tud megélni. Ellenben az ingyen fűtőerő mellett, ami a primőrtermelés költségeinek 75%-át teszi, mi 50% -kai FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA olcsóbban tudjuk ezt a termelést bevezetni. Három-négy kis csoporttal kellene ezt elkezdeni, akik kapnák a telepet, az oktatást és két évig még nyugdíjat, — hogy az eredményeket látva, a továbbiak iránt biztosan intézkedhessen az állam. Ha csak a Máv-nál takarítható meg 50 millió nyugdíj, akkor a vármegyék, városok és állami alkalmazottaknak ily módon való elhelyezése óriási összegeket, takarítana meg az illető hatóság számára, ami föltétlenül olcsóbbá tenné a világítást, fűtés:, közlekedést és a kisiparos által használt energiákat. De megnyitháió volna az országban száz és száz kis bányatelep, a- hol mindenütt 8—10 család nyerne elhelyezést és mód nyílna olyan kincsek feltárájára, amelyek ma még ismeretlenek előttünk. A választás levéssé érdekelte a választóközönséget és inkább kényszerből szavazott, mint lelkesedésből. Nem az a-'■fő, hogy ki kormányozza az országot, hanem az, hogy miképen. A mai kormányrendszer bizonyára a legjobb akarattal és az emberi tudás, legteljesebb kihasználásával hajlandó a bajokon segí- tetni, ha munkájában nem: tartóztatják azok a pártok, amelyek éppen a néprétegek jólétét írták a zászlójukra. A választások mögött legördült a függöny, amely mögött most folyik a rendezés nagy munkája s az ország sorsa függ. attól, hogy az újból felgördülő függöny micsoda mozgalmas drámát táj' elénk. DL BON AI PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: I» Hlaros-utca 23. telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Több mint két évszázada keresik, kutatják magyar régészek, történészek, tudósok és lelkes hazafiak Árpád fejedelem óbudai sír- át. Akadtak neves tudósok, akik a sír pontos fekvéséről is hitet mertek tenni. Jászay Pál, a korán elhunyt jiagy történetíró a mai Kis- eölli-kastély helyére helyezte Fehéregyházát. Rupp Jakab, a főváros nagy topografusa az Aranyhegynek a római fürdőre néző lankáira tette a Honfoglaló sírját. Wekerle László dr., mármarosszi- geti tanfelügyelő (az egykori miniszterelnök testvére) Árpád sírjának egyik legbuzgóbb kutatója, a Victoria téglagyár telkén előkerült középkori templomromokban vélte Álba Maria helyét megtalálni, Ho- réczy Aladár meg az óbudai temető mellett jelölte meg a felkutatásra fontos területet. Ám minden buzgó és elmés kutatás dacára Árpád sírja máig sem került napvilágra sem Óbudán, sem a vidéken, sem máshol. A föld megőrzi titkait, s van abban is igazság, hogy a magyar föld híven megőrzi legnagyobb fiának évezredes síri nyugalmát. Mintha ez a titoktartás misztikus utalás lenne arra a szép mesére, amelyben ősi kincset keresnek egy nagy apának fiai. Keresik és kutatják, felásnak mindent, de a kincs nyomára csak nem tudnak rájönni, mert ez a kincs csak egy nagy lélekben létezett, hogy örök serkentője, buzdítója és lelkesítője legyen eljövendő nemzedékek gyermekeinek. De a földet alaposan felásták és dús termést adott. Még 1929-ben a Nemzeti Újság hasábjain Budapest legrégibb és legelhanyagoltabb városrészéről, Óbudáról cikkezve fölvetettem az Árpádváros elnevezésének eszméjét. Ezért ajánlottam az Óbudára tervezett Nemzeti Stadion nevéül: Nemzeti Árpád Stadion Jelnevezést. Az óbudai Hegyvidék Szövetség régóta propagálja az Árpádváros elnevezés gondolatát. Most lesz a felszentelése az Óbudai Hegyvidéki Szövetség Árpád-zászlajának, Árpádváros tíllső zászlajának, amelyet a Honfoglaló legendás alakjával, az Árpád-nemzetség címerével és a magyar mitológia szent madarával a Turul-lal készülnek felékesi- teni. Az Árpádváros első zászlajának zászlóanyai tisztére Anna kir. hercegasszony őfenségét kérték fel, aki történelmünk nagy nőalakjaihoz: Gizella királynéhoz, Bruns- j wich Terézia grófnéhoz. a Kani- zsay Dorottyához és felejthetetlen I emlékű Erzsébet királyasszonyunk- hoz hasonlóan német földről jött hozzánk, itt magyarrá lett és lelkileg összeforrott ezzel a nemzettel, mely szeretettel ölel mindenkit, aki őszinte szívvel közeledik feléje. Anna királyi, hercegnő ősei évszázadokkal ezélőtt vérségi kapcsolatba kerültek az Árpádok nemzetségével. A fenséges zászlóanyában tehát az Árpádok nemzetségének egy késői leszármazottját köszöntjük. A kir. hercegasszony magyarsága elvezet bennünket azokba a dicső időkbe, amikor Óbuda büszke tornyai még az Árpádok büszke piros-fehér zászlait lengették. Most csak Árpádváros első zászlóanyja lesz Ő kir. Fensége, remélhetően rövidesen a kir. hercegi családdal együtt Árpádváros hivatalos születés ünnepének központja, mert ne feledjük hogy a Habs- burg-ház egyik korai jeles tagja, Ágnes királynő volt az utolsó árpádnak, III. Endre királyunknak hitvese, aki hat évtizeddel élte túl királyi urát és egy svájci zárdában élt jámbor szororként leányá- , val, az utolsó Árpád-sarjjal. Évszázadok óta vándorolnak Ágnes királyné földi maradványai kolos- torról-kolostorra és közelednek egyre jobban dicsősége egykori színhelye : Magyarország felé. Ma már egy karintiai bencés kolostor kriptája őrzi azokat, és ha az óbudai Árpádvárosában felépül majd a millenáris törvény által szentesített fogadalmi emléktemplom, Árpádváros első .egyházába nemzeti Árpád-ünnep keretében: hozhatjuk majd haza kriptájába az u- tolsó Árpád hitvesének földi maradványait, amlynek hazaszállítására már egy alkalommal felhívtak Hómlan Bálint dr. vallás- es köz- oktatásügyi miniszter figyelmét. Uj nevek, uj eszmék születnek ma a függetlenségét visszanyert magyar földön. Szegényebbek lettünk anyagi javakban, de gazdagabbak a szabadság lelki javaival. Ma minden nagy célok szolgálatában áll. A magyar főváros kerületneveinek ki kell fejezniük e város két évezredes patináját. Ezért kell az óbudai hegyvidéknek az Árpádváros nevet felvenni. Palóczi Edgár. Óbuda — Árj Mérhetetlen kincseket ont magából a föld Örszentmiklóson Anglia és Amerika is érdeklődik iránta Felfigyelt az egész világ az Őrszen tmiklóson, tehát Budapest közvetlen közelében feltörő gázömlésekre, amelyek ma még nem rendszeresek, de némely napon az 50.000 köbméter mennyiséget is túlhaladják. Ezt a kútfúrást, illetve a régen magára hagyott kutat, évek során át figyelmen kívül hagyta a tudományos kutatás, míg most Pávai Vájná Ferenc dr., a Földtani Intézet megbízásából tanulmány tárgyává tette a főváros közvetlen környákét, amelynek során került előtérbe az őrszentmiklósi kút, amely állandóan adott annyi gázt, hogy a szomszédos lakósok ezzel főztek és világítottak. Az elhanyagolt kút tisztítása és a fúrás folytatása vezetett a meglepő eredményekre, de ezek a munkálatok is csak Pávai Vájná sürgetésére és kapacitálására váltak lehetővé és jártak ily világsikerrel. Ma már minden érdekelt tényező méltányolja .ezeket az eredményeket és kedves igazságot szolgáltat nekünk, akik rendületlenül bíztunk a sikerben. Áldanunk kell a sorsot, mely csaknem az összes tehetséges mélyfúrókat külföldre sodorta, ahol tudásuknak megfelelő magas pozíciókat töltenek Se, — hogy Pávai Vájná Ferenc ős turáni vére annyira rabja a magyar földnek és annak áldozza fel minden tudását, agitá- cióját és életét. Hol volnánk Pávai Yajna Ferenc nélkül? Y. B. Küldöttség járt a Hév-ügyben junius 7-én a főpolgármesternél, a szentimre- városi egyesületek részéről, Becsey Antal vezetésével. A küldöttség — illetve a szentimrevárosi polgárság — nevében Becsey kérte a Hév székesfővárosi vonalain az egységes városi tarifa és tökéletes menetrend sürgős életbeléptetését. A főpolgármester válaszában kijelentette, hogv a tarifa leszállítását és az egységes menetdí j életbeléptetését a maga részéről is sürgősnek tartja s mindent elkövet, hogy az intézkedés még a nyári szünet előtt megtörténjék, — inkább a sajáy pihenését is elhalasztja. — A küldöttség a kedvező választ megköszönve, megnyugvással távozott. Budai Polgári Kör május 31-én rendezte közgyűlését Kozma Jenő dr. örökös főv. biz. tag elnökletével. Melegen ünnepelték a megnyitó beszédet mondó elnököt, majd Makol-dy Viktor tanár titkári. Fekete Jenő pénztári jelentést olvasott fel. A lelépő választmányi tagokat újból megválasztották, ezután mindnyájan átvonultak a Pénteki Borgazdu társaság estjére, amikor a társasvacsorán vitéz Bárczy Boldizsár volt a bor- gazda. b o r a y Gyula dr. a Társaság évi működését ismertette. A Péntekiek ezévi utolsó estjén is sokáig maradtak együtt a tagok és vendégek, a már szokásossá vált emelkedett" hangulatban. Szebeny Antal emlékezetére junius 13-án délután 5 órakor az I. kei. emlékbizottságba tömörült egyesületei gyász ünnepséget rendeztek a nagy emlékű budai képviselő sírjánál a farkasréti temetőben. Emlékbeszédet mondott Szabó Árpád dr., a Gázgyár igazgatója, a Szabadpolgári Kör társelnöke. A Budai Dalárda a simái énekelt. Hulló vakolat, ócska épületek Abban mindenki egyetért Budán, hogy a fővárosi idegenforgalom súlypontja ideesik, tehát elsősorban fontos, hogy a lés rendezettek legyenek. Abban is mindenki egyetért, hogy ezek a követelmények nagyobb részt csak követeimé' nyék, amire felhozhatnánk indokul a gazdasági válság, elszegényedés elkoptatott frázisait. Mindenek ellenére mégis csak kell valamit tenni, hogy a hámló vakolatok, rendetlen utcák, dísztelen kerítések, szemet-lelket facsaró sikáiorából kijussunk és a lehetőséghez képest meg- felelő tatarozási és rendezési mu ukákkal Budát méltónak avassuk az egyre nagyobb jelentőségű külföldi és belföldi idegenforgalomra. Möller Károly dr., a Vállalkozás és Építkezés című műszaki lap szerkesztője legutóbb érdekes cikkben foglalkozott az elhanyagolt fővárosi épületek állapotával, amelyek közül külön kiemeli, hogy nedves és pusztul a krisztinavj' *o- si plébánia templom, sötét, szellőzd fon az alagút, omladozó és ósdi az óhu iái fő-téri dohány raktár, hogy csak a legfontosabbakat emelj ük ki szakszérú Kritikájából. Kifogásolja, hogy a műemlékek bizottsága nem fordít gondot a Lánchíd fő rendezésére, hogy a bécsi au- tó-ut végleges megoldása még mindig késik, pedig „fontos volna a becsi an- tóútnak már régebben tervezett áthelyezése, hogy *az' érkező idegent a pompás budai hegyvidék panorámája fogatdja. nem pedig az Óbuda teherforgalommal túlzsúfolt utcái. Óbuda falusi jellegű utcái kedvesek, de ezek nem alkalmasak a forgalom lebonyolítására.“ Nem szégyen a szegénység, de a gon- dozatlanság mindig szégyen. Több évre kiterjedő tatarozási tervezetre van szükség, amely megváltoztatja, kellemessé teszi Buda arcát és munkához juttatja a tengődő magyar építészetet. A hónapokig tartó választási küzdelmek utolsó felvonása is lezajlók és Budapest parlamentje, az új törvényhatóság szervezetében megújulva készül elő arra a munkára, amelyhez a polgárság bizalmát megnyerte. Bizonyára voltak olyanok is, akiknek közreműködése az új keretek közt értékes lett volna, de nem volt lehetséges; az új fővárosi közgyűlés mégis sok olyan embert bekapcsolt a törvényhatósági munkába, akiknek közszereplése kiemelő értéke lesz a magyar főváros legközelebbi történetének. A legméltóbbak között is méltó hely illeti meg ANRÉKA KÁROLY ny. rendőrfőkapitány helyettest, aki már 1925 óta tagja, 1951 óta pedig örökös tagja a törvényhatóságnak, Óbudának pedig hosszú idők óta telke, szive és spiritus rec- tora. BECSEY ANTAL megválasztása is csak a köz szolgálatában! eltöltött hosszú évtizedek újabb elismerése. Az ő munkája nélkül nehéz volna elképzelni Budapest üzemének szinte amerikai ízű felődését, szaktudása pedig közkincse a főváros életének. Kelenföld nemes patrónusa és minden igaz ügy védelmezője. HARRER FERENC Dr. sorsa össze van kötve a közélettel. Édesapja: Harrer Pál, Óbuda polgármestere volt. Nyugalmazott alpolgármester, nv. meghatalmazott miniszter és a budapesti egyetem magántanára. A Rózsadomb fejlődése elválaszthatalanul van összekötve munkájával. HENCZ LAJOS most került a közélet reflektorfényébe, de tudományos munkásságával hosszú idő óta elismert nevet vívott ki magának. A közérdeklődés emelte a polgárság vezetői közé, vele együtt JUHÁSZ JENŐ Dr. személye is most kapta meg a reger megérdemelt publicitást. Mint festő ék mint író is elsőrangú munkásságot fejt ki, csak lapunk legutóbbi számára hivatkozunk, melyben széles látókörű cikket írt a hegyvidék jövőjéről'. OROVA ZSIGMOND Dr. egyike azoknak, akik Andréka Károllyal szervezték az óbudai polgárságot. Mélyhatású szónoki emlékezetes szép mondása: Mi Óbudán nem azt nézzük, ki milyen templomba jár, hanem hogy ki imádkozik! PÁLYI GYULA Dr. a reformnemzedék tagja, aki a mai kereskedelmi miniszterrel és a sajtófőnökkel együtt kezdett szerepelni a közéletben, amelynek értékes Ígérete. PETRACSEK LAJOS Dr. hosszú évek küzdelmes munkájával szerezte pieg Budán a legszélesebb körű elsimerést. Mint ország- gyűlési képviselő is minden gondolatával a polgárság legfontosabb létérdekeit szolgálja. Kiváló szervezőképességéről tett tanúságot az előző választások alkalmával is és Akikre számit Buda polgársága
