Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-06-15 / 1198. szám

/ ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai /élúron kapják XXXII. évi. 1198. sz. Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. miaga9 sor egyszeri közlés­nél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- íyek megállapodás szerint. A. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény 1935, junius 15 Buda én dekei« a várospolitika, közélet, közgazda- sátj, társadalom és művészet terén szolgáló újság A függöny legördüli a kei felvonásból álló választási operett után és a közönség elég unbttan tér napirendre tölötte. Most a föggöny mögött dolgozik a rendező, hogy előkészítse a nagy életdrámát, ami az igéretáradat alapján most kerül majd előadásra. Ami eddig történt, az tulajdonkép­pen csak formaság, a lényeg az, hogy a nemzetet miképen tudjuk talpraállítani és az általános világ­romlásban olyan helyzetbe hozni, amely létét biztosítaná addig, amíg új v'ilágáramiások új viszonyokat teremtenek. Az általános nagy bizonytalan­ságot, amelyben Európa ma él, az a ferde és beláthatatlan helyzet te­remtette, amelybe a három világvá­ros: — London, Páris és Berlin ju­tott a légitámadások eshetősége ré­vén. E városok mindegyike meg van győződve, hogy 4—5 irányból tör­ténő légitámadás esetén óriási ka­tasztrófák érhetik. A bizonytalau- ságot fokozza az a forrongás, amely ma lázban tartja Ázsiát, de minden fordulatában veszélyezteti Európát. Minden kétezer esztendő meghoz­ta a nagy népvándorlást Keletről, amely az ottani népfajok rendkívü­li elszaporodásának a következmé­nye. Kína legfeljebb 400 millió la­kost tud eltartani, de már akkor is óriási tutajokon az azokra hordott egy méteres iszapban kell rizst tér ■ rnelui, hogy polgárait elláthassa, Kinta lakossága most túl van az 500 millión, Japánban, Mandzsú­riában szintén van 50—40 milliónál több olyan lakó, akit az ország el­tartani már nem tud. És hasonló a helyzet Indiában. Ez a —• csaknem kétszázmillió — emberfelesleg okoz- ,za .a. .zavarokai méj* -a« sok'<33? az~ tendős kínai közigazgatási rendszer mellett, mert 10—20 ezer emberből álló hadseregszerüen megalakult éhező bandák minden áron élelmet igyekeznek szerezni éhező család­jaiknak. Japánország vállalta a nagy feladatot, hogy rendet teremt Ázsiában és egyelőre békés telepí­tések útján igyekszik kenyérhez juttatni az éhezőket. Jáva szigetén élő hazánkfia és munkatársunk ír­ja, hogy a japán kormány tárgya­lásokat ■ folytat Hollandiával, mi­szerint az ottani vizenyős területe­ket szabályozva, engedje meg öt­venezer japán család letelepedését, ami ellen azonban a holland kor­mány tiltakozik. Valószínű, hogy a kelet-indiai nagy szigetek mindegyi­kére igyekszik telepeseket átvinni Japán. Ma még kéri az engedélyt, de holnap — talán már fegyveres kézzel lesz kénytelen azt kicsikar­ni, hogy éhező népét megmentse. A sötét árnyék, amely a bizony­talanságban élő Európára borul, ennek a másfélszázmillió ázsiai éhezőnek az elhelyezése. Ha ez a tömeg megindul Ázsia felől és az előrelátó japán politika irányítása mellett áttelepül a turáni és altáji vidékre és még tovább — Oroszor­szágba, akkor oly arányú népván­dorlás előestéjén állunk, amelyet föltétlenül sötét éjszaka követ majd Európábaji. Oly nagyarányú nép­eltolódások következnek be, ame­lyek évezredek óta államot alkotó népeket tolnak majd át más világ­részekbe. Beláthatatlan a következ­ménye ennek a mindinkább közele­dő veszedelemnek, amely a japán bölcsesség mellett, talán ldevésbbé lesz hátrányos az Ázsiából szárma­zott nemzetek számára, aminők a Déloroszországban lakó turáni ere­detű népek és inkább az örök ellen­ség: Oroszország és Japán állam­mal szemben álló nyugati hatalmak ellen irányul. Lehetséges, hogy száz év múlva Párisban szláv nyelven beszélnek majd és ott új birodal­mút alkotnak a kiszórt íott oroszok. A világfelfordulásnak ebben a szörnyű perspektívájában a magyar nép rokonszenves 'elbánásra számít­hat, de föl kell vérteznie magát ar­ra az időre, amíg a nagy változá­sok bekövetkeznek. Nekünk a sors megadta mindazt, ami a jövőt biztosítaná, ha meddő politikai harcok helyett a képvise­lőház időt és módot adna a kor­mánynak, hogy megindítsa azokat a munkálatokat, amelyek biztosabb alapon és nyugodtabb körülmények között tennék lehetővé e nemzet boldogulását. Itt van az az óriási energia, amit az egész Alföld rejt a mélyében, a forró víz, amely lehe­tővé teszi mezőgazdasági életünk­nek új alapokon való átszervezését, amit már külföldön is tudnak az élelmes népek, és megkísérlik annak kihasználását, de itthon mi csak gyógyszert látunk a forró vízben, nem pedig nemzetfenntartó ener­giát. A Máv mintegy ötvenmillió pen­gőt fizet ki nyugdíjképen olyan egyéneknek, akik a földtől származ­tak el és szívesen térnek oda vissza, mert nyugdíjuk alig haladja meg az 5—600 pengőt évenkint. Még kí­sérlet sem történt azonban arra nézve, hogy ezeket a nyugdíjasokat a primőrtermelésre rendezzük be olymódon, hogy az állam fölépíti kétholdas területeken azokat a pri­mőrtermelő kis gazdaságokat, ame­lyek termését, valamely élelmes és kereskedőkből alakult „külkereske­delmi“ társaság értékesítene a nagy­világon, ahol ma túlnyomó részben felváltotta már a húsevést az egész­ségesebb zöldségtáplálkozás. Kül­földön egy holdas területeken, rend- . kívül drága tüzelőszerek felhaszná­lásával kitünően megélnek a ter­melők, viszont nálunk a földművelő és régi rendszer szerint gazdálkodó paras'zt 15 holdból sem tud megél­ni. Ellenben az ingyen fűtőerő mel­lett, ami a primőrtermelés költsé­geinek 75%-át teszi, mi 50% -kai FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA olcsóbban tudjuk ezt a termelést bevezetni. Három-négy kis csoport­tal kellene ezt elkezdeni, akik kap­nák a telepet, az oktatást és két évig még nyugdíjat, — hogy az eredményeket látva, a továbbiak iránt biztosan intézkedhessen az ál­lam. Ha csak a Máv-nál takarítha­tó meg 50 millió nyugdíj, akkor a vármegyék, városok és állami al­kalmazottaknak ily módon való el­helyezése óriási összegeket, takarí­tana meg az illető hatóság számá­ra, ami föltétlenül olcsóbbá tenné a világítást, fűtés:, közlekedést és a kisiparos által használt energiákat. De megnyitháió volna az ország­ban száz és száz kis bányatelep, a- hol mindenütt 8—10 család nyerne elhelyezést és mód nyílna olyan kincsek feltárájára, amelyek ma még ismeretlenek előttünk. A választás levéssé érdekelte a választóközönséget és inkább kény­szerből szavazott, mint lelkesedés­ből. Nem az a-'■fő, hogy ki kormá­nyozza az országot, hanem az, hogy miképen. A mai kormányrendszer bizonyára a legjobb akarattal és az emberi tudás, legteljesebb kihasz­nálásával hajlandó a bajokon segí- tetni, ha munkájában nem: tartóz­tatják azok a pártok, amelyek ép­pen a néprétegek jólétét írták a zászlójukra. A választások mögött legördült a függöny, amely mögött most folyik a rendezés nagy munkája s az or­szág sorsa függ. attól, hogy az újból felgördülő függöny micsoda mozgal­mas drámát táj' elénk. DL BON AI PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: I» Hlaros-utca 23. telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Több mint két évszázada kere­sik, kutatják magyar régészek, történészek, tudósok és lelkes haza­fiak Árpád fejedelem óbudai sír- át. Akadtak neves tudósok, akik a sír pontos fekvéséről is hitet mer­tek tenni. Jászay Pál, a korán el­hunyt jiagy történetíró a mai Kis- eölli-kastély helyére helyezte Fe­héregyházát. Rupp Jakab, a fővá­ros nagy topografusa az Arany­hegynek a római fürdőre néző lan­káira tette a Honfoglaló sírját. Wekerle László dr., mármarosszi- geti tanfelügyelő (az egykori mi­niszterelnök testvére) Árpád sírjá­nak egyik legbuzgóbb kutatója, a Victoria téglagyár telkén előkerült középkori templomromokban vélte Álba Maria helyét megtalálni, Ho- réczy Aladár meg az óbudai temető mellett jelölte meg a felkutatásra fontos területet. Ám minden buzgó és elmés kutatás dacára Árpád sírja máig sem került napvilágra sem Óbudán, sem a vidéken, sem más­hol. A föld megőrzi titkait, s van abban is igazság, hogy a magyar föld híven megőrzi legnagyobb fiá­nak évezredes síri nyugalmát. Mintha ez a titoktartás misztikus utalás lenne arra a szép mesére, amelyben ősi kincset keresnek egy nagy apának fiai. Keresik és kutat­ják, felásnak mindent, de a kincs nyomára csak nem tudnak rájönni, mert ez a kincs csak egy nagy lé­lekben létezett, hogy örök serken­tője, buzdítója és lelkesítője le­gyen eljövendő nemzedékek gyer­mekeinek. De a földet alaposan fel­ásták és dús termést adott. Még 1929-ben a Nemzeti Újság hasábjain Budapest legrégibb és legelhanyagoltabb városrészéről, Óbudáról cikkezve fölvetettem az Árpádváros elnevezésének eszmé­jét. Ezért ajánlottam az Óbudára tervezett Nemzeti Stadion nevéül: Nemzeti Árpád Stadion Jelnevezést. Az óbudai Hegyvidék Szövetség régóta propagálja az Árpádváros elnevezés gondolatát. Most lesz a felszentelése az Óbudai Hegyvidéki Szövetség Árpád-zászlajának, Ár­pádváros tíllső zászlajának, amelyet a Honfoglaló legendás alakjával, az Árpád-nemzetség címerével és a magyar mitológia szent madará­val a Turul-lal készülnek felékesi- teni. Az Árpádváros első zászlajá­nak zászlóanyai tisztére Anna kir. hercegasszony őfenségét kérték fel, aki történelmünk nagy nőalak­jaihoz: Gizella királynéhoz, Bruns- j wich Terézia grófnéhoz. a Kani- zsay Dorottyához és felejthetetlen I emlékű Erzsébet királyasszonyunk- hoz hasonlóan német földről jött hozzánk, itt magyarrá lett és lel­kileg összeforrott ezzel a nemzet­tel, mely szeretettel ölel mindenkit, aki őszinte szívvel közeledik feléje. Anna királyi, hercegnő ősei év­századokkal ezélőtt vérségi kapcso­latba kerültek az Árpádok nemzet­ségével. A fenséges zászlóanyában tehát az Árpádok nemzetségének egy késői leszármazottját köszönt­jük. A kir. hercegasszony magyar­sága elvezet bennünket azokba a dicső időkbe, amikor Óbuda büsz­ke tornyai még az Árpádok büsz­ke piros-fehér zászlait lengették. Most csak Árpádváros első zász­lóanyja lesz Ő kir. Fensége, remél­hetően rövidesen a kir. hercegi családdal együtt Árpádváros hiva­talos születés ünnepének központ­ja, mert ne feledjük hogy a Habs- burg-ház egyik korai jeles tagja, Ágnes királynő volt az utolsó ár­pádnak, III. Endre királyunknak hitvese, aki hat évtizeddel élte túl királyi urát és egy svájci zárdá­ban élt jámbor szororként leányá- , val, az utolsó Árpád-sarjjal. Év­századok óta vándorolnak Ágnes királyné földi maradványai kolos- torról-kolostorra és közelednek egy­re jobban dicsősége egykori színhe­lye : Magyarország felé. Ma már egy karintiai bencés kolostor krip­tája őrzi azokat, és ha az óbudai Árpádvárosában felépül majd a millenáris törvény által szente­sített fogadalmi emléktemplom, Árpádváros első .egyházába nemze­ti Árpád-ünnep keretében: hozhat­juk majd haza kriptájába az u- tolsó Árpád hitvesének földi ma­radványait, amlynek hazaszállítá­sára már egy alkalommal felhívtak Hómlan Bálint dr. vallás- es köz- oktatásügyi miniszter figyelmét. Uj nevek, uj eszmék születnek ma a függetlenségét visszanyert magyar földön. Szegényebbek let­tünk anyagi javakban, de gazda­gabbak a szabadság lelki javaival. Ma minden nagy célok szolgálatá­ban áll. A magyar főváros kerü­letneveinek ki kell fejezniük e vá­ros két évezredes patináját. Ezért kell az óbudai hegyvidéknek az Árpádváros nevet felvenni. Palóczi Edgár. Óbuda — Árj Mérhetetlen kincseket ont magából a föld Örszentmiklóson Anglia és Amerika is érdeklődik iránta Felfigyelt az egész világ az Őr­szen tmiklóson, tehát Budapest köz­vetlen közelében feltörő gázömlé­sekre, amelyek ma még nem rend­szeresek, de némely napon az 50.000 köbméter mennyiséget is túlhalad­ják. Ezt a kútfúrást, illetve a régen magára hagyott kutat, évek során át figyelmen kívül hagyta a tudo­mányos kutatás, míg most Pávai Vájná Ferenc dr., a Földtani Intézet megbízásából tanulmány tárgyává tette a főváros közvetlen környákét, amelynek során került előtérbe az őrszentmiklósi kút, amely állandó­an adott annyi gázt, hogy a szom­szédos lakósok ezzel főztek és vilá­gítottak. Az elhanyagolt kút tisztítása és a fúrás folytatása vezetett a meg­lepő eredményekre, de ezek a mun­kálatok is csak Pávai Vájná sürge­tésére és kapacitálására váltak le­hetővé és jártak ily világsikerrel. Ma már minden érdekelt tényező méltányolja .ezeket az eredményeket és kedves igazságot szolgáltat ne­künk, akik rendületlenül bíztunk a sikerben. Áldanunk kell a sorsot, mely csaknem az összes tehetséges mély­fúrókat külföldre sodorta, ahol tu­dásuknak megfelelő magas pozíció­kat töltenek Se, — hogy Pávai Váj­ná Ferenc ős turáni vére annyira rabja a magyar földnek és annak áldozza fel minden tudását, agitá- cióját és életét. Hol volnánk Pávai Yajna Ferenc nélkül? Y. B. Küldöttség járt a Hév-ügyben junius 7-én a főpolgármesternél, a szentimre- városi egyesületek részéről, Becsey An­tal vezetésével. A küldöttség — illetve a szentimrevárosi polgárság — nevében Be­csey kérte a Hév székesfővárosi vona­lain az egységes városi tarifa és tökéle­tes menetrend sürgős életbeléptetését. A főpolgármester válaszában kijelentette, hogv a tarifa leszállítását és az egységes menetdí j életbeléptetését a maga részéről is sürgősnek tartja s mindent elkövet, hogy az intézkedés még a nyári szünet előtt megtörténjék, — inkább a sajáy pi­henését is elhalasztja. — A küldöttség a kedvező választ megköszönve, megnyug­vással távozott. Budai Polgári Kör május 31-én ren­dezte közgyűlését Kozma Jenő dr. örö­kös főv. biz. tag elnökletével. Melegen ünnepelték a megnyitó beszédet mondó elnököt, majd Makol-dy Viktor tanár titkári. Fekete Jenő pénztári jelentést olvasott fel. A lelépő választmányi tago­kat újból megválasztották, ezután mind­nyájan átvonultak a Pénteki Borgazdu társaság estjére, amikor a társasvacso­rán vitéz Bárczy Boldizsár volt a bor- gazda. b o r a y Gyula dr. a Társaság évi működését ismertette. A Péntekiek ezévi utolsó estjén is sokáig maradtak együtt a tagok és vendégek, a már szo­kásossá vált emelkedett" hangulatban. Szebeny Antal emlékezetére junius 13-án délután 5 órakor az I. kei. em­lékbizottságba tömörült egyesületei gyász ünnepséget rendeztek a nagy emlékű budai képviselő sírjánál a farkasréti te­metőben. Emlékbeszédet mondott Szabó Árpád dr., a Gázgyár igazgatója, a Sza­badpolgári Kör társelnöke. A Budai Da­lárda a simái énekelt. Hulló vakolat, ócska épületek Abban mindenki egyetért Budán, hogy a fővárosi idegenforgalom súlypontja ideesik, tehát elsősorban fontos, hogy a lés rendezettek legyenek. Abban is min­denki egyetért, hogy ezek a követelmé­nyek nagyobb részt csak követeimé' nyék, amire felhozhatnánk indokul a gazdasági válság, elszegényedés elkop­tatott frázisait. Mindenek ellenére mégis csak kell valamit tenni, hogy a hámló vakolatok, rendetlen utcák, dísztelen ke­rítések, szemet-lelket facsaró sikáiorából kijussunk és a lehetőséghez képest meg- felelő tatarozási és rendezési mu ukákkal Budát méltónak avassuk az egyre na­gyobb jelentőségű külföldi és belföldi idegenforgalomra. Möller Károly dr., a Vállalkozás és Építkezés című műszaki lap szerkesztő­je legutóbb érdekes cikkben foglalkozott az elhanyagolt fővárosi épületek állapo­tával, amelyek közül külön kiemeli, hogy nedves és pusztul a krisztinavj' *o- si plébánia templom, sötét, szellőzd fon az alagút, omladozó és ósdi az óhu iái fő-téri dohány raktár, hogy csak a leg­fontosabbakat emelj ük ki szakszérú Kri­tikájából. Kifogásolja, hogy a műemlé­kek bizottsága nem fordít gondot a Lánchíd fő rendezésére, hogy a bécsi au- tó-ut végleges megoldása még mindig késik, pedig „fontos volna a becsi an- tóútnak már régebben tervezett áthelye­zése, hogy *az' érkező idegent a pompás budai hegyvidék panorámája fogatdja. nem pedig az Óbuda teherforgalommal túlzsúfolt utcái. Óbuda falusi jellegű ut­cái kedvesek, de ezek nem alkalmasak a forgalom lebonyolítására.“ Nem szégyen a szegénység, de a gon- dozatlanság mindig szégyen. Több évre kiterjedő tatarozási tervezetre van szük­ség, amely megváltoztatja, kellemessé teszi Buda arcát és munkához juttatja a tengődő magyar építészetet. A hónapokig tartó választási küz­delmek utolsó felvonása is lezajlók és Budapest parlamentje, az új tör­vényhatóság szervezetében megú­julva készül elő arra a munkára, amelyhez a polgárság bizalmát megnyerte. Bizonyára voltak olya­nok is, akiknek közreműködése az új keretek közt értékes lett volna, de nem volt lehetséges; az új fővá­rosi közgyűlés mégis sok olyan em­bert bekapcsolt a törvényhatósági munkába, akiknek közszereplése kiemelő értéke lesz a magyar fővá­ros legközelebbi történetének. A legméltóbbak között is méltó hely illeti meg ANRÉKA KÁROLY ny. rendőrfőkapitány helyettest, aki már 1925 óta tagja, 1951 óta pedig örökös tagja a törvényható­ságnak, Óbudának pedig hosszú idők óta telke, szive és spiritus rec- tora. BECSEY ANTAL megválasztása is csak a köz szolgá­latában! eltöltött hosszú évtizedek újabb elismerése. Az ő munkája nélkül nehéz volna elképzelni Bu­dapest üzemének szinte amerikai ízű felődését, szaktudása pedig közkincse a főváros életének. Ke­lenföld nemes patrónusa és minden igaz ügy védelmezője. HARRER FERENC Dr. sorsa össze van kötve a közélettel. Édesapja: Harrer Pál, Óbuda pol­gármestere volt. Nyugalmazott al­polgármester, nv. meghatalmazott miniszter és a budapesti egyetem magántanára. A Rózsadomb fejlő­dése elválaszthatalanul van össze­kötve munkájával. HENCZ LAJOS most került a közélet reflektorfé­nyébe, de tudományos munkás­ságával hosszú idő óta elismert ne­vet vívott ki magának. A közérdek­lődés emelte a polgárság vezetői közé, vele együtt JUHÁSZ JENŐ Dr. személye is most kapta meg a re­ger megérdemelt publicitást. Mint festő ék mint író is elsőrangú mun­kásságot fejt ki, csak lapunk leg­utóbbi számára hivatkozunk, mely­ben széles látókörű cikket írt a hegyvidék jövőjéről'. OROVA ZSIGMOND Dr. egyike azoknak, akik Andréka Ká­rollyal szervezték az óbudai pol­gárságot. Mélyhatású szónoki em­lékezetes szép mondása: Mi Óbu­dán nem azt nézzük, ki milyen templomba jár, hanem hogy ki imádkozik! PÁLYI GYULA Dr. a reformnemzedék tagja, aki a mai kereskedelmi miniszterrel és a saj­tófőnökkel együtt kezdett szere­pelni a közéletben, amelynek érté­kes Ígérete. PETRACSEK LAJOS Dr. hosszú évek küzdelmes munkájá­val szerezte pieg Budán a legszéle­sebb körű elsimerést. Mint ország- gyűlési képviselő is minden gon­dolatával a polgárság legfontosabb létérdekeit szolgálja. Kiváló szer­vezőképességéről tett tanúságot az előző választások alkalmával is és Akikre számit Buda polgársága

Next

/
Thumbnails
Contents