Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-01-12 / 1153. szám
Budai NapTö 1934. janúár vözölve a párt minden tagját, azt kérve, hogy a párt az eddig mutatott hűséggel ét odaadással támogassa a párt veieret. Lelkesebben már aligha lehetne ünnepelni embert, mint ahogy a jelenvoltak ezt Kozma Jenővel tették, akivel mindenki koccintani akart és akinek mindenkihez volt egy jó szava. Azután hirtelen szólásra emelkedett Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő és azzal kezdte, hogy körülnézve azt látja, hogy mindenki itt van, aki itt volt. Ez a legnagyobb elégtétele, legerősebb igazolása a pártpolitikai irányzatának. Az elmúlt esztendő nehéz esztendő volt és gyakran kellett a pártvezetőségnek számot vetni, hogy helyes utón jár-e? és tartsa-e a frontot? Tartotta becsülettel, tisztességgel, mert szeretettel támogatta öt munkájában a párt s azért ma kony- nyü a helyzete, amikor ezen kedves estén felszólal, mert bizalom sugárzik téléi minden szemből, ami átsegíti őt minden akadályon. Félreismerték az ő törekvését, aki a Polgári Egység pártjának megalkotásával a nemzet egység alapjait vetette meg és azok, akik ebben ellentetet láttakés igekeztek azt megteremteni, a nagy egységet bontottak. Mi is százszázalékig követeljük a nemzeti egység megteremtését, mi is ezeket az elveket szolgáljuk és ezért állunk a kormány mellett. Visszatekintve a múlt esztendőre, amikor a párt pozícióját kellett megvédeni, örömmel látja, hogy ma mindenki itt van és aki nincs Itt — az nem hiányzik. Nem azokat érti ez alatt, aki ma csak azért mentek el innen, mert szűk már a part számára ez a helyiség és soknak már nem jutott hely, — de érti azokra, akik nem ismerték fel a helyzetet és nem látták tisztán az igazi zászlót Ez a párt nem gyöngült, sőt nagyarányokban megerősödött, amit annak a becsületes politikának tud be, amellyel senkit megtéveszteni, félrevezetni nem akartak. Ez a párt nemcsak ebben a teremben él, hanem elindult Budáról és ma erős a város minden részén. Az elmúlt esztendő gazdaságilag sem óólt fö, de kéz a kézben élni fogunk, mert meg lesz a betevő falatunk. A kormány egyedüli gondja, hogy könnyítsen minden egyés polgár helyzetén s ha az elmúlt esztendőben sok keserűségben is volt részünk, még is ápoltuk a polgári összefogást, mely a kormányzat egyik erős forrása- A pártprogramm tisztessége vonzotta a polgárságot s annak a kezéből kapta az inperiumnt, amelyet azonban csak addig gyakorol, amíg hívéi hűségétől meg van győződve. De úgy véli, hogy az elmúlt tizesztendő emlékét, sem a vezetők, sem a polgárok leikéből kitörölni nem lehet. A polgári egység segítségével elfoglalt pozíciót feladni nem szabad, mert ezt követeli a polgárság minden nagy érdeke, amely ma a Polgári Egységes Pártjához fűződik. Ez összeforrott társaság együttműködésének az alapi öve a józan megítélés és a hűség, amely együtt lüktet a magvar főváros minden érzésével, amely kitermelte a párt vezetőit, de követeli egyúttal azoktól ennek a becsületes irányzatnak a betartását, ezen az utón való továbbhaladását. Az újév programmja rövid és egyszerű: — azt kell tenni, amit a polgárság hioátu Téves az a felfogás, hogy magánérdekeket a párt nem szolgálhat, mert a sok magánérdek alkotja tulajdonképpen a közérdeket, amennyiben ez alakítja ki a közvéleményt. Ilyen az ifjúság nagy kérdése, amely aggodalommal tölt el mindenkit és számára is ez a legaggasztóbb téma, mert pusztán ígéretekkel ezt megoldani nem lehet, bűnt követ el, aki többet igér, mint amit teljesíteni tud. Súlyos aggályok közt keresi a reális módokat, hogy miképpen lehetne ezt a kérdést sikerrel megoldani, mert igazán és őszintén osztozik a szülők és az ifjúság gyötrődő fájdalmában. A Polgári Egység Pártja van hivatva irányítani e nagyváros jövendő sorsát, mert a polgárság képezi a kialakulás magját s éppen ezért nem engedheti meg, hogy a fórumról félreállitsák a polgárságnak ezt a jellegzetes pártját, amely a jövőben csak gyarapodhat, magához ölelve a polgárság óriási tömegeit. Hittel, szeretettel, bizalommal erre űriti poharát I A lelkes szavak után, mint a hangyaboly mozdult meg a termet zsúfoltan megtöltő hallgatóság és szűnni nem akarró éljenzés közben ünnepelték a polgárság nép szerű vezérét. Kozma Jenőt. Megjelent itt és részt vett a társasvacsorán minden pártvezér, egyesület, testület, amely ragaszkodik Kozma Jenő személyéhez, de ott voltak az ismert országos és várospolitikusok, a társadalmi osztályok vezérei, képviselői, de ott volt Buda is, ahogy az álábbi hiányos névsor mutatja: Aigner Ottó, Altstock Pál, Anda Géza, Andréka Károly, vitéz dr. Arváthfalvy Nagy István, Bakay Tibor, Baránszky Gyula dr. Becsey Antal, Beke Mózes, Benedek Szabolcs, Böngérffy Géza, Bu- csánszky Bertalan, Csiszár Nándor dr„ Dorner Gvula, Éder Ernő, Fáber Fülöp, ifj. Gaár Vilmos, Gloetzer József, Grenyó Bertalan, Günther Tivadar, Gyöngyöshalászi Takács Gyuláné, Halwa Sándor, Harrer Ferenc, Hegedűs Miklós, dr. Hoór Tempis Móritz, Horváth Lajos, Hubert Vilmos, Kármán Norbert, Kovács József, Kozma Gyula, vitéz Marcsekényi Imre, Martin Gyula, Nagy Béla, dr. Nagy Lajos, Nagyőszi Ferenc, Nemes I. György, Németh Béla dr., Okolicsányi Kuthy Dezső, Oszoly Kálmán, ifj. Oszoly Kálmán, Orova Zsigmond dr, Pásztélyi Vilmos, Pásztory Zoltán, Pénzes Mihály dr., Piazza Győző, Pompéry Elemér, Rákos Zoltán, Rószás Pál, SóváryEmil, Steinberg Albert, Szász Albert, Szentirmayné, Szibinkits György, Téry Miklós dr., Trauschenfels Frigyes, Ugrón Gábor, Vezér Károly dr., Vigyázó Géza dr., Wéber Sándor, Zajty Ferenc, Zboray Gyula dr. II dunántúli népművészet ébredése A világtörténelem nem ismer egyetlen kultúrnemzetet sem, almelyek hőskora oly hosszú időt élt volna, mint a miagyaré. A hőskor levegőjében mindig ott; szárnyal a, nép művészete, az é'et — és e változatos tragikomédiának, a kedélye. Amikor más népek a békesség napsugarad világában összegyűjtötték műveltségük, művészetük jobblétet' biztosító kincseit; — mi szegény, rokontalan maroknyi nép, tatárral, törökkel, nétaef tel harcolVa védtük önmagunkat és véd- tük Nyugait-Európa kereszténységéi, kultúráját, de mi magunk pusztultunk számban* és vagyonban egyaránt Mi voltunk az „előőrs“ népi, amely dalolva ment aj harcba, évszázadokon át. A világháborúban is ugyanez a sons ért és vert bennünket. Miért? Mert erre rendelte nemzetünket a Gondviselés. Mert a sas csak a magasban, viharverte sziklák között találja meg fészkét és életét, — mert ai pacsirta is csak a küzdelmes magasságban dalol, jólehef tudja, hogy ott inem talál búzaszemet. A mi népünk fiatalságának fájj szelleme: — a harcban a vitézség’ — békében a. szorgalmas; becsületes munka - pihenés idejében! a (túdatslatt * nép művészet. Nincs nép a közelségben, mely a magyart eredeti benső élete szineiben, fellángolásábatni túlszárnyalni tudná. Bizonyság ennek a ruházkodása, ünnepi szokásai, virágai, kézimunkája, dáliái, táncai. Micsoda művészi készség és hangulati érvényesül minden lelki megnyilatkozásában. Ez a nagy nemzeti gazdagság, amely legnagyobb részben némán, vagy szétszórva pihen népünk lelkében, az egyes falvakban máris énekes és láncos csoportok alakulására vezetett. Személyes meggyőződésein' alapján állíthatom, hogy ezek a népnziinmüveket játszó falusi alakulatok, lelket gyönyörködtető produkciókra; képesek. Ma, amikor a kormányférfiak politikájuk gerincévé tették aj nemzeti egységes akarat és gondolkodás kialakítását; amikor a társadalom IegjoLbjai az erős nemzeti. szellem talajára építve végzik ai bel és külföldi propaganda áldozatos munkáját, valóban1 elérkezett annak az ideje, hogy a magyar falu népe nagyértékü művészi megnyilatkozásait hozzáértő módon, nemes irányban, a tapasztalat útmutató világítása mellett kiképezzük és a nemzet egyetemes érdekeinek szolgálatába megszervezzük. A nemzeti erő pillérei, az egyes egyének tettrekészségének ni képességének élő köveiből alakulnak ki.. Ezeket kellő helyre, a nyilvános érvényesülés lehetőségének fórumára kell állítani. Ez a be- aivatkozás, amely a* falu fiatalságát, - ezt a- meglevő és nagyszerű nyersanyagot — művészi formába, foglalja; tökéletes művészi -legyen, de emellett fegyelmezett érzékkel is bírjon, — és vezérelje a célkitűzésénél a nép lelkének csalhatatlan ismerete, — a népnek és művészetének szeretette. A természet ölén' élő, a földet ápoló ember a nemzet fájának legfőbb gyökere. Ez kapcsolja össze a nemzeti kultúr-virágokat termő fáját az édes balzával, ezzel a megszentelt anyafölddel, anjely nélkül nincs viruláa, sem a nemzeti műveltség, sem a művészet gyümölcsös kertjében. A nemzetköziséget mímelő város és főváros művészete elveszti legértékesebb jellegét; a1 nemzeti szint;, hajósaik időközönkint ai falu kincses leikéből ajz igaz nemes, romlatlan, gyönyörű magyar nyelv zengő hullámain át megei ősítésit nem kap. A falu .magányából kisarjadó népművészet fénykévéje sugárzásától kipirul a. városi ember halvány arca és az élet önmagát hajszoló forgatagában elfásult lelke felfigyel a mindannviunknak oly drága szülőföld soha ni merni múló, édes emlékeire. E napokban Budára tette át működését — a nagy idők nyomán —, a Dunántúli Közművelődési Egyesület, élén két nagy értékünkkel: — Nagy Emil1 és — Kozma Jenővel. Mindkét férfiúban! a népnek és a művészetnek bőséges szeretet ét látom ahhoz, hogy a Dunántúl pompás népművészetét a főváros nyilvánossága elé hozza*, gazdagítsák, gyarapítsák a: nép jóllétét és a városi ember nemzeti érzését. Tegyék pedig ezt. az őket jellemző áldozatos lelkesedéssel, kitartással és erős akarattal, mert végeredményben a legmagaszto- satob célt: — ai „revíziós propaganda" céljait valósítják miéig. A költő szavai jelöljék meg az utat: „Ha- jó ai cél, mit kitűzél magadnak, akadnak akkor biztos eszközök!“ Szalav Sándor dr. Olcsóbba teszik esz, életet es.mélyfúrások — A szén és kén bűnei — Ezt aia igazságot vontjai te llajpunk legutóbbi vezércikke, minit ai m;ai napok legfonitosiabb kérdését. A tiszitviistelők fizetését! leszállítani már nem lehet1, ai nyugdijaikat sem, tehál(I olcsóbbá kell tenni a megélhetést. A mélyfúrások révén nyert melegvíz 75 százalékkal olcsóbbá tenné ai fii télit, — alz így előállított villanyt, közlekedést! és világítást 50 % -kall. Ezt kiszámítani naigyon egyszerű dolog, merít tulajdanlképeii csaik a fúrást és a melegvíz vezetékének költségeit kellene 20—25 év alatt törleszteni. Minden ipari üzem. amelty ma villamoiscrőre vaui berendezve, felével olcsóbbain termelne, de gőzerővel dolgozók is sokat t|a;karíithiatná- naik meg, mert a íz 50—60 fokos vizet olcsóbban lehelt 90 fokra* fölmellegí- feni, minit a 15 fokosat. A fővárog mielőbb kéntelen lesz áttérni ia melegvíz fűtésre, még pedig elsősorban laz olyan iskolákban, ahol központi fűtés nincs és, ahol a zsúfolt tantermek miatit állandóan küzdenek a frigs és jobb levegőért. A haizai fiattal szenek tudvalevőleg még sok kénes-gázt fejlesztenek, ami sok gyermek silányabb szervezetét nagyon megvigeli. A székesfővárosról tudott dolog, hogy rendkívüli módon és nagy áldözaífckész- sóggél gondozza iskoláit — e téren laltán vezet is Európába® — s így nem térhet ki a különböző egészségügyi szervezetek és tekintélyek szakvéleménye elől, amelyek a, nem eléggé érett! szenek kénltermelésével hozzák kapcsolatba ai gyermekek egészségének évről-évre jelentkező és fokozódó csökkenését. A meleg, sót al forró víz itt. áll mérhetetlen mennyiségben alattunk, minit iái jó Isteni különög áldása. Csak meg kell fúrni ezft aiz áldott magyar földet és Soha kú nem apadó bőséges mennyiségben lelsz meleg, sőt forró vizünk. Minél szélesebb körben terjed így al melegvíz-fűtés, lalnnál tisztább lesz e város levegője, ami Budán létkérdés;, merit: lüste®,■ kénes, kormos levegő, aiz annyira kívánt fürdővárosnak sehogy sincs előnyére^ Ma még a drága: távfűtés van előtérben, de azt rövidesen ia| mély- túrások révén föltárt hőforrások vize lógja fölcserélni, mert ezt csak rövid távolságokra kell elvezetni, s így kevésbé hül lé útközben, mint a távolról vezetett, mestersége&en hevített vizek. Budapestien, de főleg Budán egészen biztos eredménnyel — minden téren minden nlagy területű ház udvarán megfúrható a föld és 100 —200 méternyi mélységben már meglelhető a kivárdt1 meleg viz. De a. tudomány ma* nem isi lse itt, hogy ezek a mélyfúrások ai forró viz melleit, mily csodás hatású gyógyvizeket is tárkaitmajk fel. Példa erre a Rudas fürdő mellett föltárt három új forrás, amelyek közül kettő világhírre méltó gyógyforráfe. De van, más1 fontos hivatása is ennek a meleg víznek. Ezek a! mélyfúrások s az így nyert meleg víztömegek felhasználásuk után, megfelelő mennyiségben táplálnák a: téli kikötőt és megoldást nyerne a Dunamenti egyetlen melegoizű téli kikötő kérdése is, ami rendkívüli hasznot jelentene Budapestnek. A mélyfúrások által feltárt meleg viz tehát' tisztábbá, egészségesebbé tenné Budán a levegőit, — megkímélve gyermekeink egészségét és védené a1 kén kihatásai éllen, - megteremtené a melegvizu téli kikötőt, — olcsóbbá tenné laí fűtést, ai világítást, a közlekedést és az ipa - ri termelést, —amivel óriási mértékben szállítaná le " a megélhetés költségeit ma, a. redukált fizetések és nyugdijak is a várható árdrágulások idején. A kérdés napról-napna sürgősebbé válik és világhírű geológusok nagy gárdája ált rendelkezésünkre, hogy valóra1 válása. Dubonai Pál Történetek az alvó Balatonról . avagy egy badacsonyi kirándulás viszontagságai Irta : Margittaiy Rikárd dr. Bár a Balaton idei szezonjai már befejeződött és szépséges Csipkerózsikánk ismét belemerült 10 hónapos álmába, mégsem lehet elég korán hozzáfogni az értiizedes mulasztások sűrű pókhálószövevényének szétvagdalásához, hogy az első nyári napsugár legalább azok egy .részétől megszabadulva, csókolhassa, életre az alvó királykisasszonyt. Ifjú és tett- erős kereskedelmi miniszterünk már az idénl is megmutatta, hogy nem is annyira mindig aj pénz, hanem inkább al jóakarat s energikus közbelépés tehet csodákat a nemtörődő slendriániságok közepette, melyek még a régmúlt tábíabiróvilág mentalitásával akarnak mai is meglenni. Kultúrtörténeti szempontból ugyan érdekes^ erről a letűnt időiről olvasni, amikor a balatonmenti uraság egyrészt azért nem fürdött, mert „náluk csak a kacsa meg a zsidó fürdik, úriember nem", másrészt pedig, mert „okos ember kényszerítő szükség nélkül nem megy a vízbe", vagy diiró| hogy márciusban indultak el a követválasztásra Dunántúl, de cslak szeptemberben! értek oda, mert közben áz útbaeső otyafiságot kellett végiglátogatni, viagy amikor iái betyárokat üldöző pandúr aj korcsanaasztal egyik végén fogcsikorgatva: volt kénytelen nézni az asztal másik végéni duhajkodó hairamiát, m,ert — az asztali közepe fölött húzódó mestergerenda jelezte iái megyehatárt, amelyet átlépnie már nem volt szabad. Répa Rozi története.' • Ez időkből való könyvben olvastam, hogy a Badacsony alatt folyó Eger-pata- kön álló Diskay uraségi majomban szolgált valaha egy Répa Rozi nevű ciínoska ’j kis cseléd, akit éppen emiatt ai fiaital földesúr egy éjszaka nagyon megriasz- j tori. Rozi alzonmód hajodonfőtt mezítláb elszaladt a pán kilométerre levő Ürge- lyuk csárdába a tolakodó elől. Éppeni ott I tanyázott bandájával Sobri Jóska, akit a közeli Bakon yból szorítottak oda al pandúrok. Vigasztalja Sobri a síró leányt s küldi két betyárját az urasághoz: „azonnal írjon levelet, melyben bocsánatot kér erőszakosságáért a tisztességes leányzótól, ha* pedig nemi teszi, maga megy el a levélért, de akkor ia két füle lesz a pe- osét rajta . Rövidesen meg is hozzák *a betyárok a levelet, Sobri átadja a leánynak s megkérdi tőle : „Hát most hlaza- mégy-e édesanyádhoz, vagy vissza a Diskay malomba, vagy pedig velem tovább a, Biliege csárdába, betyár szeretőjének ?“ Rozi könnyezve válaszol’: „Megyek én kenddel a Biliegébe, vagy akár a világ végére“. . . Vele is maradt holtáig. Nézzük csak a térképet, rta'jta vlaln-e a Diskay malom, az Urgelyuk, meg a Biliege csárda ? Rlafjitla bizony, nézzük hát meg, mi maradt «, 80 év előtti betyár- romantikából I „Ez is csak nálunk történhetik“. A somogyi partról csak egyszer egy heten megy Földvárról célirányos hajó al főszezonban is Badacsonynál, s o* kifüggesztett menetrend szerint déli 12 órára ér oda. Sebaj, 12.10-kor megy tovább onnan a vonlot Tapolca felé, azzal1 útbai lehet ejteni mindezeket a helyeket. De persze a hajó késik, merni sokait, csak 15 percet, szerencse; hogy a vonat is késik 10 percet s éppen akkor ér oda a badacsonyi állomásnál, mikor az onnan 100 lépésre eső hajókikötő előtt gőzösünk megáll. És mit gondolnak, a. vasút megvárja azt az 5 percet, amíg a hlajó tovább utazni akaró utasad elérik a vasúti kocsikat ? Oh, esze ágában sincs, hanem vígan fütyülve és pöfékelve hagyja a kiránduló társaságot falképnél. Notabene, a legközelébbi vonat csak 5 óra mulviai jön. Hát ez laiz például, amire csakugyan rá lehet mondani, hogy „ilyesmi csak nálunk történhetik“. Mert nem képzelhető él. hogy bármily vtaeak kis osztrák, vagy olasz fürdőhelyen a mozdonyvezetőnek, vagy kalauznak ne volna; instrukciója, árnál, hogy ha látja iaz amúgy is oTy ritkán járó hajót kikötni, várja még Be azt a pár percet ,amíg az esetleg átszállói akarók odaérnek s nie rontsák el a kirándulók napját. Ez sem kerül pénzbe, hanem csakis kultúra dolga ! Két klasszikus szerelmes vára. Mivel az általam idecsaJogatott társaságból még többen a Badacsonyt sem látták, elhatározzuk, hogy ha már lecsúsztunk egyelőre Répa Roziról1, megnézzük a. bűbájos Himfy szerelmei köHő- jéneik és ideáljának egykori kúriáit amiig a következő vonat jön. Nekiindulunk a hegynek: Uramisten, előbbi mcT- gunJF még el sem szállt s máris itt az újabb bosszúság! Azt hiszem, az egész ország legrosszabb útjai az, (aimel'y a. Tihany utáni második legnagyobb balatoni nevezetességhez, a Badacsonyra vezet. Az utat borító bazaltkövek ugyanis nem lapjukkal, hanem élükkel Vannak felfelé állítva, úgyhogy Danié poklának útja sem lehet hegyesebb éleikkel kikövezve. Maré fölérünk, már több női cipősarok hullott el a cstatatéreni, de a férfilábbeliek ^ is erősen fel fogják Pendíteni a ci- pésmpaxt, mely az út építőjét bizonyára toég ma is évi iiseteletdíjban részesíti. Mérd. ninlcsi ott legalább oldalt egy csík simát jó út a: turisták számára elkészítve? Igaz, hogy fenn a1 páratlan panoráma mindenért kárpótol, de a romantikus lelkek mégis meg vannlak bántva, mikor látják, hogy a Kisfaludy szerény présház még szerényebb „múzeumnak“ berendezett szobájában a sümegi igazi múzeumiban elhelyezett eredeti Kisfaludy relikviák kopott fényképei lógnak csak a falon, a gépírásos magyarázó szövegek papírszalagján el vausnak rongyoJódva, alig olvashatók s a vitrinekben főleg a Balatoni Szövetség évekkel ezelőtt megjelent érdektelen kiadmányai porosodnak. Ma etz a kegyeleteg hely inkább az Eszterházy pincészet céljait szolgálja, mely itt a falon lógó borárjegyzékek szerint méri a kirándulók számára a becsi- pésire igen alkalmatos nedűket, . . És sajmlosl még ennek a szegényes és elhanyagolt berendezésnek is örülnünk kell, mert legalább valami s al múlt hagyományait tisztelő utas a mágiái fantáziájával pótolhatja a műgond hiánya folytán nélkülözött méltó keretet. Mert ha az utas át akar menni a* szemben levő volt Szegiedy Róza kúriába, hogy kegyeletét lerója e magyar „ewige Geliebte“ léptei által nevezetessé lett helyen, ott még különösebb meglepetés fogadja. T. i. egy fekete festékkel kent írású fa • tábla, mlely szerint : „Idegeneknek tilos a bemenet!“ Megtudjuk, hogy a gyönyörű régi stílusú emeletes, nyílt oszlopos tornácé kúria most a Hertelendy uraságé, oda bemenni nem lehet s különben is, ott semmiféle relikvia, nincsen; Azt hiszem, ez isi olytain dolog, amit szó nélkül nem lehet tudomásul venni. Mert tiszteletreméltó elv ugyan „az én házam az én váram“ jelszavai, de ez csak olyan helyekre voniatkozhatik, amit a régmúlt dicsőséges, vagy költői emlékei nem szenteltek meg. De ha egy előkelő csalfádnak sikerült a magyar Állaim előtt megszereznie egy ily kultúrtörténeti érdekességgel bíró, sőt műemlékszámba vehető épületet, — ha* az nem élt laZ éppen ily alkalmaikkor szükséges törvényes „elővételi jogával“, akkor a „noblesse oblige“ elvén éppen ellenkezőleg, meg kellene nyitni kapuit aZ odazarándoklók előtt s ha már nem is mindig, Re a hét bizonyos napján, bizonlyos órában, akár beléptidíj mellett is, az ott összegyűjtött relikviákat, képeket, szobaberendezést megmutatni az érdeklődő közönségnek. Bezzeg Olaszországban hány olyan hely van, ahol soha ölem is volt az a hires ember, akinek lábnyomát ott drága pénzen mutogatják, nálunk meg még az igazi emlékhelyeket is becsukják messziről jött kirándulók, orra előtti Sobri Jóska nyomában. Ily épületes gondoláitok mellett leélünk a hegyről s kisvártatva: csakugyan jő a motoros, mely továbbvisz Tapolca felé. Érdeklődéssel nézünk ki az ablakon s Apáti előtt meglátjuk 'az Egerpiaiakot: Uiraimfia, ott van a malom is, rajta* a deszkaipalánkon ia. fehérrel festett felírás: „Diskay gazdaság Yorkshire tenyészete“. Erre Ikd kell szállni a vonatból: itH) szolgált 80 évvel ezelőtt Répa. Rozi, nem messze onnan csakugyaln még arc Urgelyuk csárda épülete is megvan a Szent György hegy komor bazalt oszlopai áfáitt. Persze ma. már merni csárda, hanem csak lakóház, mert mióta a vasút megépült, a kocsiút melletti csárda is elvesztette létalapját. A betyárokra azonban miár mi sem emlékeztei « mint halljuk. a feljebb; Tapolca felé eső Billege- csárdai sincsen mán meg. A birtok új kézbe került azóta, mely a düledező csárdát földig leromboltatta, a romantikára niem adtak samimit, „a régi idők örökre eltűntek, miai csak egy puszta őrizi még a Biliege nevet, pedig nóta is szólt valaha arról, hogy : „Répái Rozi Biliegében, Ül Sobri Jóska, ölében. Karját nyalkán! átalfonja; Száját csókra igazítja* ..." Az ecséri teunplomrom és a füredi színház. Ezzel kapcsolatba® kell rámutatnunk egy szomorú jelenségre, mely pedig fontosságánál fogvai sürgős orvoslást igényelne s ez: a szükséges gondoskodás hiánya a Balaton környékének érdekes és értékes műemlékei megtartására; Békefi Rémig néhai nagytudoimányú zirci apát alapvető munkájában a Balaton kömyé- (Folytatása az 5-ik oldalon)
