Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-06-11 / 1170. szám
XXXI. évi. 1170. sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületei:, amelyek net hivatalos lapja, tagjai féláron kapják 1934. gunius 11. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fill, Szövegsor ára 2 P. Ismentető közlemények megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Nagy-Budapesi st magyar főváros jövője Három vidéki színezetű város egyesítéséből ötven év alatt világvárossá fejlődött Budapest Sokan emlékezünk még, hogy ott, ahol' most fényes körutak futnak, léces fakerítés állott a ragyogó kirakatu boltok helyén. Pest városa a Rókus kórháznál végződött és a Kertész utca és Kerepesi út sarkán, a Pesti 1 lazai fényes palotája helyén, állott nagy keresztig vonult ki a halottat a temetőbe kisérő közönség s ott áldotta meg a pap, mert niagyon messzire esett az új kerepesi temelő. Azóta nagyot fordult a világ és hetedik helyre kerültünk Európa világvárosai között. Akkor nemcsak Bécs, de még Pozsony is fölényesen nézte Pest vergődését, aki ma már versenytársuk és átvette Bécs szerepét a Kelet felé. De hátra van még a legnagyobb lépés. Meg kell teremteni Nagybudapes- tet, hogy egyenrangúvá tegyük ezt a várost Európa vezető nagy városaival. Talán gazdaságilag is megsegítené Budapestet mai szűkös viszo nyai között, ha hozzácsatolnánk a szomszéd, de Budapesttel már összenőtt telepeket, községeket és városokat, hogy megalapozzuk Nagybu- dapestet, amelynek új nevét hamar megtanulná az egész világ, rokonszenves visszhangot keltve a Keleten is Magyarország új nagy fővárosa: — Budavára. Az új fővárosi törvény nem foglalkozik kimondottan ezzel a kérdéssel, de megadja rá a módot, hogy a törvényhozás egy rövid törvényben kimondja a szomszédos községek csatlakozását. így Budapesthez csatoltatnék Újpest, Rákospalota, Palotaujhely, Pestújhely. Rákosszentmihály, Mátyásföld, Cin- kota, Sashalom, Kispest, Pestszent- jőrinc, Pestszeniterzsébet, Csepel. Budafok, Albertfalva, Kelenvölgy, Máriaremete, Üröm, Csillaghegy és Békásmegyer. Ez a tizenkilenc község ma már négyszázezernél több lelket képvisel s azoknak a fele Pesten keresi kenyerét, de jövedelmét Budapesten kívül költi el, ezekben a szomszédos községekben, ott fizetvén adóját is. Ez az adó pedig Budapestet illeti. E községek bekapcsolása nem új gondolat és két évtized óta kisért i\r agy Budapest terve, melynek megvalósítását nagyrészt az a téves hit hátráltatta, hogy óriási terheket vállalna a főváros azzal, ha kénytelen volna ezeket a községeket budapesti mérték szerint mért közművekkel ellátni. Ezt a beruházási harminc-negyven esztendőre is beoszthatja a főváros vezetősége, oly gyűrűalakú beosztással, amelyből mindenki ázit is kiolvashatná, hogy mely esztendőben kerülnek közvetlen közelébe ezek a fokozatosan kiépített közművek. A beruházás apró lépésben emelkednék és az adó már az első esztendőben teljes égé szében ide folyna be. * Különös módon aktuálissá vált ez a kérdés most, amikor a kormány rendkívüli hatáskörrel felruházd i főpolgármestert állított, Borvendég Ferenc személyében, Budapest elé- pe, azzal, hogy e kiváló képességű és a székesfőváros minden ügyében jártas yezérférfju révén rendezi és megoldja mindazokat a kérdéseket, amelyek megoldást és elintézést eddig nem találtak. Az új főpolgármester a legapróbb részletekig ismeri Budapest óriási adminisztrá- oiőját, tisztában van annak a múltból örökölt hibáival és látja azokat a formákat, amelyek mellett ez a nagyrahivatott város a jövendő előrelátható nagy küzdelmeiben meg tudja állani helyét, Általános megnyugvást és bizalmat kelt az, hogy Borvendég szin- magyar származású. A magyar nemzetet reprezentáló székesfőváros mnltjában szinte aggasztó tünet volt, hogy annak legfőbb hivataU tisztségeiben idegennevű főintéző tisztviselők ültek, sok téves következtetésre adva alkalmat. Borvendég Ferenc már külső formákbun is a magyarságot képviseli, szinte feltűnően igazolya a magyar nemzet és faj veleszületett, évezredeken át megőrzött, világuralomra 'hivatott, kiváló képességeit. Viharszülte nehéz idők, sorscsapások mindig kiváltották a nemzet valamely rétegéből azokat a vezéregyéniségeket, akik az elesett nemzeteit felemelni tudták. Debrecent sohasem égette föl a török, pedig főbírói nem voltak képzett diplomaták, csak — bölcs magyarok. Baross Gábor idején tizenegy expresszvonat keresztezte egymást Budapesten, — Sza- lay Péter világhírre emelte a magyar postát. Mindennek megjött a maga embere. A magyar sorsnak különös forduA minap elterjedt az a hír, hogy a Közmunkák Tanácsa a Kossuth Lajos-utcát vissza akarja keresztelni Hatvani-utcára. Néhány nap múlva megérkezett a cáfolat: a Közmunkák Tanácsa nem foglalkozott ezzel a gondolattal. A hir csakugyan hihetetlenül hangzott, a nyilatkozattal tehát a kérdés el van intézve. Ezzel kapcsolatban az egyik lapban olyan cikk jelent meg, amely a város különböző helyein levő, hasonló hangzású helynevek egységesítése ötletét veti fel. Lehetetlennek tartja, hogy a budai Kis Rókus-utca neve megmaradjon, amilata. hogy mostj amikor ezt a magyar metropolist az idegen népek kezdik megbecsülni, — izig-vérig magyar egyéniség került e város élére, oly kivételes jogkörrel és küldetéssel, amely megadja neki a módot, hogy a Budapest fejlődéséhez szükséges nagy lépést megtegye és lehetet len városnevét, — mely a szomszédoknál a pestis gondolatál is felkeltheti —• a maga egyéniségéhez mérten, rokonszenvesebb névvel cserélje föl. Ösztönös, ianoitikus magyar fantázia kell, hogy cl töltse a nagy változtatásokra kiszemelt és hivatott egyéniségek lelkét, hogy minden tevékenységüket, kijelölt útirányukat a magyar nagy nemzeti eszmének szolgálatába állítsák, megalapozva így a rejtelmes nagy magyar jövendőt. Kemény veretű magyar legyen, aki megteszi, az új irányban azt a nagy lépést, amely megteremti Nagy-Budapesteti és visszaadja neki a Kelet felé Világító ősi nevét: - Budavára! ,1 DUBONAI PÁL kor a Rókus kórház Pesten van. Kifogásolja, hogy az Ország-tér Pesten van, az Oi'szágház-utca pedig Budán. Ugyanígy nyilatkozik a pesti és az óbudai Bécsi-út, a Rákosmező és a Rákos-utca, a kőbányai serfőzők és a belvárosi Sörház. utca, a belvárosi Só-utca és a ferencvárosi Sóház-utca dolgaiban. Igaz, hogy a Rókus kórház mesz- sze van a Kis Rókus-utcától, de halva született dolog lenne a pestibudai helynevekről letörülni azt a kevés várostörténeti mázt, ami még megmaradt, ama furcsa törekvés dacára, amely egész Európában páratlan és egyedülálló „utcakereszte- lősdi" címén pusztította el a Három Város, Pest, Buda és Óbuda régi utcaneveit. Ezért helyes dolog lenne, ha a Közmunkák Tanácsa megvalósítaná aa a tervét hogy a régi utcákon táblákat helyez el, amelyek az utcanevek históriáját örökítenék meg. Természetesen teljes felülvizsgálás alá kellene venni a régi utcanevekről elterjedt mendemondákat, illetőleg mindazt, amit az érdemes néhai Schmall Lajos írogatott össze ezekről. Mert hogy például csak egy apróságot említsünk, Schmall köny. ve nem tudja, hogy a Nádor-utca ősének a Szél-utcának — Wind- gasse -— semmi köze a „Szél“-hez, mert az ntca neve Winde gasse volt, ez pedig — Hajócsigát jelent. Az utca végén volt az ú j Repülőhíd csiga helye, az a csúsztató, amelyen a Repülőhíd és a Hajóhíd pontonját kihúzták. Fontosabb dolog lenne, ha a Közműn kák Tanácsa néhány régi budai utcanevet úgv örökítene meg, hogy azokra a Tabán helyén állítólag talán — esetleg — véletlenül felépülő új negyed utcáit nevezné el. ilyen a középkori budai Csikszer- utca, a Vadkan-utca, a Cserbokor- utca, Nemesember-utca, Pacsirtás- domb-utca. Buda török emlékeit is megörökíthetné néhány stílusos utcanév. Ha Párisban lehet egy Passage de la Reine d'Hongrie: a Magyar királyné utcája, Budán is lehetne egy Ilidse-utca — Fürdőutcája, egy Deli-utca, egy Effendi- U'tca. Idegenforgalmi szempontból jó lenne egy Flandriai-utca, egy Lombardiai-utca a sok lombardiai és flandriai telepes után. így a Sze- . beay Antal-tér is- visszanyerhetné emlékeit, a „Szarvas tér“ nevét és a város nemzetiségi színei is feltar. kállnának. Bevilaqua Borsody Béla dr. Ohne Pest! Maradhat-e Budapest a székestöváros neve? Berlinből írja egyik ismerősöm, aki többször járt már Budapesten és ottani magyar ismerőseim mondják el neki a Budai Napló egyes közleményeit, hogy ,, . . . nekem is az a hitem, hogy a Budapesti! nevet föl kell cserélni, mert önkéntelenül „die Pest“ jut az esjzembe, pedig a ti fővárosotok az életet és az egészséget szolgálja gyönyörű fürdőivel. . .“ Fürdőváros, amelynek a nevében benne van a pestis. Furcsa. Maradhat a Duna balpartja Pest-nek, jobbpartja Budának, de tegyük meg nevének a felettünk álló ős-magyar várat és legyen az egész város neve — Budavára I * A beérkező vitázó, helyeslő és cáfoló levelek közül Boghen György építőmlér nők leveléből vessjz.Uk ki azt, hogy a székesfővárosnak fürdőváros jellegét kefí. okvetlenül kidomborítani az új elnevezésben és azt írja, hogy „ . . . Éppen ezért sem Budavár, sem a Buda név — nézetem szerint^— nem Szolgálja e kívánt célt, — találóbb: Budafüred. . “ Találóbb, de vidékies izű. Nincs benv ne felszárnyaló fantázia szerintünk. A lap vezető helyén Nagy-Budapestről van szó és felsorolja a cikkíró azt a 19 községet és telepet, mely így Budapesthez csatoltatnék. Csodálatos név alakulna ki, ha mindannyi követelné függetlensége ellenében, hogy az ő neve, vagy annak egy része kerül jön bele a város uj nevébe. Keresztrejtvény fejtegetők megkísérelhetnék az így kialakuló nevek megszerkesztését. Hannover sem vette be Altona nevét, amikor egyesültek. Nincs arra szükség. Nekünk megvan a magyar székesfőváros számára ősi nevünk. Ezt 70 év előtt elfeledték a pestiek. Ezt jóvá kell tennünk. P. D. 0 „11“-es autóbusz- és a rózsadombi kilátó Azt a gyönyörűséges tájképet, amelyre kilátást nyújt az Erzsébet hídon átjövő s a farkasréti temetőig közlekedő uj, 8-as autóbuszvonal a rajta utazd szemlélőnek, irta le elragadtatással Palóczi Edgar tanár kedves budai honfitársam „A 8-as“ címmel, megfogadva, hogy ezentúl, ha idegent vezet, először ezt az uj vonalat járja be vele. Minden szavát ugyanoly őszinte elragadtatással aláírjuk mi rózsadombiak is. Nem is a féltékenység vagy vetekedés adja most kezünkbe a tollat. Hanem csak az a teljesen önzetlen cél, hogy a Sashegy mellett felhívjuk úgy kedves írótársamnak, mint mindazoknak — fővárosiaknak, vidékieknek, belföldieknek, külföldieknek — figyelmét, akik fanatikus rajongói csodás fekvésű fővárosunknak, a „11-es“ autóbusz vonalára is, amely a mi szépséges Rózsadombunkat futja be a budál Statisztika-parktól a Vérho lom-térig és amelyen a város szivéből néhány perc alatt néliánV fillérért, hogy ne mondjam : ..Uftpéért“ - elérhető sa-z a Rózsadomb, illetve -4- a Józsefhegyi kilátó, ahonnét az összes közismert, kilátókkal vetekedő káprázatos panoráma nyilik közvetlen- közeiből, éles kontúrokkal úgy a kormos- füstös városra, mint a lábainknál méltó- ságosan hömpölygő Dunára s az egész budai hep'vkoszorúra CsepeLtől-Szentendré- ig, amely panoráma — különösen nyáresti kivilágításban — felejthetetlen élmény a benne gyönyörködőknek. Gondterhes irodai óráink után üljünk fel tehát a 11-es autóbuszra, ránduÍjunk ki pár perc alatt pár fillérért hétköznap is lelkünk felüdülésére a kies Rózsadombra, fedezzük fel a szerény „Józsefhegyi-kilátót“ és vigyünk el oda minden idegent is, hogy örökre megemlegesse a „Duna királynőjének“ páratlan szépségét. Szól ez a buzdítás az Ibusznak is, de szól a főváros vezetőségének is, mert hiányzik miég a József hegy ormán a megfelelő kioszk. Pedig megérdemelné! És a Beszkárt is hirdethetné — csekély élelmességgel — összes villamos és autóbusz kocsijain feltűnően, hogy a „11-es“ autóbuszon a város szivéből pár perc alatt pár fillérért kényelmesen elérhető a legközeelbbi, leg- csodásabb kilátó a „Józsefhegyi-kiláto“ — A „Hévvel a szabadba," vagy „Fogaskerekűn a Svábhegyre" — reklámhirdetés mintájára: „11-es autóbuszon két tantusz- ért a Józsefhegyi kilátóhoz.“ Nádas Béla dr. A Hatvani-utcától a Kossuth Lajos-utcáig és vissza 11 trianoni évfordulón a Kelenföldi Polgári Kör társasestién felszálait: Kozma Jenő dp. — A kör üdvözölte az uj elöljáróságot — Trianon szomorú évfordulóján, június 4.-én társasestiét rendezte a Sósfürdő termeiben a „Kelenföldi Polgári Kör“, amelyen a másfél évtizedes nemzeti gyásznak adott kifejezést az ott összegyűlt nagy társaság, — de üdvözölte egyúttal az új Xl-ik kerület új elöljáróságát is. A megjelenteket Fejélr János dr. ügyv. elnök üdvözölte. Az ünnepi beszédet Szacsvay József dr., a Kör ügyésze mondotta, amelyben rámutatott arra, hogy a trianoni szerződés nem szerződés, mert ellenkezik a jog szellemével, az emberi' igazságossággal és nem a méltányosság, hanem a gyűlölködés szülte. Aizé az ország, — mondotta, — akié a föld, már pedig ezt a földet magyar karddal és magyar vérrel szereztük. Utána vitéz Nagy Iván dr. miniszteri titkár, a Külügyi Társaság tagja tartott előadást az elszakított részek^ magyarságáról, a trianoni határon 'túli véreink rettenetes szenvedéseiről. Nagy Iván megrázó előadása után Kiss Menyhért dr. író, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja szavalta el gyönyörű irredenta költeményét, a „Magyar Miatyánk“-ot, amely úgy hatott abban a megihletett, áhitatos hangulatban, mint a pusztuló magyarság könnyes fohásza. Végül U r a y Margit zongorázott: Balázs, Thegze-Gerber és Fráter-nótákat azzal a művésizi előadóképességgel, szivbőlfakadó magyar érzésA műsoros est után iársasvacsora volt az újonnan megszervezett elöljáróság tisztikara tiszteletére, ahol ,a|z elöljáróság egész tisztikara D u d a y Alajos dr. elöljáróval az élén testületileg megjelent. A vacsorán jelen voltak: Kozma Jenő dr., a Kör díszelnöke, számos városi bizottsági tag, a kerületi hatóságok képviselői, Csiky János, a Goldberger Sám. F. és Fiai rt. igazgatója, Qzeitler Béla, a Felten Guilleaume kábelgyár rt. igazgatója. A Sósfürdő összes termőit zsúfolásig megtöltő előkelő közönség előtt emelkedett szólásra D e v e c i s Mihály elnök, aki méltatta és megköszönte Szacsvay Jóizsef, Nagy Iván, Kiss Menyhért előadását és Uray Margit nótáit. Ezt az estét azért kapcsolták össze az elöljáróság ünneplésével, hogy úgy mutatkozzanak be, abban a szellemben, amelyben élnek, dolgoznak a szebb magyar jövendőért. Végül üdvözölte Duday Alajos elöljárót, méltatva szeretetreméltó, közvetlen egyéniségét és kiváló tehetségéit. A taps és éljen csillapultával KOZMA JENŐ dr., a Kör díszelnöke szólalt fel. Arról az egyetértésről beszélt, amely egyetértés a társadalom összes tényezői között a mai súlyos helyzetben meg kell, hogy legyen. Egy új háború réme kisért. Nyilvánvalóvá lett a leszerelési konferencia sikertelensége, a népszövetség tehetetlensége. Előrelátható volt, hogy a franciák nem fogják bevárni azt az időt, Szobrot Madáchnak Budán Szégyen, hogy még nincs szobra Madách Imrének, aki megalkotta a világirodalom egyik legnagyobb művét és vitt ismét magyar nevet az emberi művelődés történetének legnagyobb nevei közé, örökkévaló emléket emelve ezzel nemzetének. Idegenek keresik a szobrát és mi csak zavartan hallgatunk. Ha eddig elmulasztottuk, majd most megcsináljuk. A nagyvilág is most kazd felfigyelni arra, hogy akitől ezt a hatalmas ajándékot kapta, az magyar volt. Annak az országnak a fia, amelytől éppen most vették el mindenét. A Madách szoborbizottság Liber Endre h. polgármesterrel az élén a Budai Napló szerkesztőségének szives segítségével a n agy közönséghez fordul. Pénzt kérünk a Madách szoborra! A legkisebb áldozat is elég. Ha ' mindenki ad, akkor a gazdag ember pengője s a szegény ember kétfillérese bőven összeadják a szobrot. Mi budaiak járjunk elő jó példával, ment a szobor bizonyára BuFabinyi Tihamér dr. m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a Balaton legfontosabb problémáiról a rádió útján mondott beszédét a Balatonvidék nagy érdeklődéssel fogadta. A „Balaton miniszterének“ vezetésével máris sok történt a vasúti közlekedés javítása, új utaizási kedvezmények, a villamosvilágítási reform, a fásítás rendszeressége, a nagy áldozatkészséget kívánó vízvezetékek és más jelentékeny fejlesztő-munkálatok érdekében, ami komoly reménységet nyújt a jövendőre. Az előadás külön füzetben is megjelenik. A víz-kérdés nyáron mindig előtérbe nyomói és sok gondot okoz az illetékeseknek. Becsey Antal, egyik legkitűnőbb vízügyi szakértőnk kijelentette, bogy a mostani nehézsé. gek ismét igazolják azt a már evekkel ezelőtt hangoztatott álláspontot, hogy a főváros vízellátásának legalább egy részét a Dunától függetleníteni kellene. Számtalan alkalommal mutatott már rá ő is és Pávai- Vajna Ferenc dr. főigeológus is a budai hegyekben rejlő hatalmas karsz!t víz-1ömegekre, amelyeket fel kellene kutatni és amelyek ^ nagy bősége a budai oldal vízszükségletét ki tudná elégítem. A főváros már két évvel ezelőtt bizonyos összeget dán épül. .Mielőtt a gyűjtés hivatalosan megindult volna, csak a szobor gondolatának puszta hírére is megindultak az adományok Budáról Úgy érezzük, hogy .voltaképpen felesleges a kérő szó és elegendő az egyszerű bejelentés, hogy a gyűjtés megindult. ' Aiz Országos Madách Imre Szoborbizottság április 7.-én alakult meg, fővédnöke: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. A szoborbizottság nevében, annak ügybuzgó főtitkára, Pacher Béla dr. tanácsjegyző kéri, hogy az adományokat legcélszerűbben közvetlenül az „Országos Madách Imre Szoborbizottság" 50.450 sz. postatakarefcpénzfarí folyószámlájára küldjék be. Kívánatra a szobor- bizottság gyüjtőíveket is rendelkezésre bocsát és azokat az érdeklődőknek postán megküldi. A szoborbizottsághoz intézett levelek a főtitkár hivatalába (Központi Városháza, Közművelődési ügyosztály, I. pav. földszint 5.) küldendők. megszavazott a hegyvidéki karsztvizek felkutatására és a Földtani Intézetet kérte meg a munkák elvégzésére. A Földtani Intézet hozzá is fogott a kutatásokhoz és már kijelölt egyes alkalmas vízszerző pontokat, de a végleges előterjesztés még nem készült el és a kutatási munka is meglehetősen lassan halad előre. A rómaipart szabályozásáról írt érdekes cikket dr. Lugmayer József a „Budai Ingatlan Ujság“-ban, melyben többek között kifejti, hogy az illetékes hatóságok elejtették azt a régi tervet, hogy a villaövezetbe tartozó Róma i pántot a kereskedelmi hajózás érdekében kiépítsék. Ezért az érdekelt parti birtokosok a bérlő csónakházvállalkozókkal 1929 nov. 15-én az 50 öl széles Duna-rakpart tervének elejtését kérték azzal, hogy a közlekedés résziéire a birtokukat terhelő von- tató út szélesitessék ki annyira, mint a békásmegyeri határban. Ezzel elérhető volna, hogy a székesfővároshoz méltó oly sport- és weekend-telepek létesüljenek, mint a Nemzeti Bank Sportegyesületének telepe és a Békásmegyer határában épült modern higiénikus sporttelepek. Ily szabályozás megakadályozná, hogy a székes- főváros illetékes hatóságai a közterület részére leadandó területeket a hozzájuk tartozó Dunaparttal bérbeadják oly vállalkozóknak, akik a főváros egyik legszebb részén oda nem illő deszka-épületekkel rontják meg a tájkép Szépségét és keleti jellegű bazár szeré életet varázsolnak az egyedüli vizmenti villatelepre.