Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-06-04 / 1169. szám
BMaiHapw 1934. junms 4. Teljesen újjáalakítva n) szakszerű vezetéssel megnyílt a BUDOGYÖNGYE VENDÉGLŐ és ÉTTEREM 44, 41, 83-ls villamosmegálló és 5, 22 autóbusz S20LID POLGÄRI ARAK I Elsőrendű magyar és francia konyha Menürendszer Naponta zene Aiilalmédiai T.l.lon 64—6-23 flogy a forró vízben tojást főznek és disznót pörkölnek, másik megemlíti, hogy tenyérnagyságú halak élnek a meleg vízben, sót békák is, amelyek a Duna hideg hullámaiba dobva megdöglenek. Akkoriban főleg beteg lovak gyógyítására használták a meleg vizet, de a parasztok és szölömunká- sok maguk is nyakig ültek a szabadban a meleg vízben. A Fehérvizeknél a lakosok a magukkal hozott 2 hordót 2 egymás melletti forrásból töltötték meg az egyiket forró, a másikat jéghideg vízzell Egyik forrás a be ledobott rézpénzt ezüsttel vonta be, másik pedig forróvize miatt Purgatoriura (Fegefeuer) gyanánt szolgált. Egy akkori angol utazó Európa legjobb ftlrdőlnek mondja a 8 budai forrást és lát ' ta, hogy. a törökök is mennyire becsben tartják azokat, amennyiben: — „kérész tény kolostorokból elhozott lecsiszolt sírkő vekből rakják ki padlóját és falait”. A törökök a fürdőkben massziroztatták és borot- váltatták magukat. Délelőtt a férfiak, délután a nők fürödtek. „Az istenként tisztelt szent Gül Baba emlékére pedig éppen a fürdő fölé épített türbét Mahomet pasa 1550-ben.” Megemlítik az utazók, hogy a Duna pesti partján is vannak kénes források, de oly • közel a vízhez, hogy már kisebb áradásoknál s víz alá kerülnek! (Hol lehetett ezek helye, talán a Margitsziget északj szegletében levő forrásokra céloztak?) A könyv II. fejezetében a szerző a fürdők 100 év előtti leírását adja képekkel illusztrálva. A Sáros (ma Gellért) fürdőről megjegyzi hogy különösen a beteg lovaknak jó, de emberek is1 használják, vize 37 fok K.; egy közös fürdő ára 2 krajcár, kőfürdő 12 krajcár, kádfürdő 30 kr; a Budas (vagy zöld Oszlopos fürdő) németül: Bruckbad (a mellette levő repülőhíd miatt), kőfürdője 24 krajcárba kerül. Itt lakószobákat is lehetett bérelni, elég drágán, mert 2 személyes szoba napi ára 1—2. forintig terjedt. A Rácfürdő, j amelyet . az ördögárok vize fölötti hídon, keresztül lehetett megközelíteni, a legrégibb,: alhévvizü íürdő, mert már 1433-ban hasz- í nálták. A Királyfürdő 48 fok-os vizét egy 100Q öl hoszú csatorna vezette oda a József- hegy alatti forrásból. Szerzőnk szerint nem1 a magyarból törökké lett Sokoli (Sólyom); Mustafa pasa építette,, mint ezt ma emlék-J tábla is jelzi ,hanem ennek elődje, Arszlan | pasa 1559-ben. Ez drága fürdő volt, mert 3; kr volt a közös és 1 írt a kádfürdő. A Felhév vizek között a Császáríiirdő a legrégibb, már H. Géza egy okmánya is említi 1148-' ban. A török világ előtt trinitárius szerzete-' seké volt, később dervis kolostor lett; ide 3 évenként zarándoklat jött Gül Baba sírjának meglátogatására. (Jó lenne a szokást most ismét felújítani!) A források 1650 táján 4 tornyos kőfallal voltak körülvéve és 30 malmot hajtottak (Kaisermühlen). Linz- bauer még látott benne török feliratú köveket, amelyeket azonban „itt senki elolvasni nem tudott”. Vájjon ezek még megvan- . nak-e? (Egy része. A szerk.) A fürdőt azután Marczibányi István vette meg 1802-ben az Irgalmasok részére akik azóta is bírják. Itt a kád és kőfürdők egyaránt 30 kr-ba kerültek. Érdekes adatokat olvashatunk itt a mai Zsigmond-utcai lótuszvirágos őstőről. Ez eredetileg halastó volt, melyet már István ffy említ 1540-ben s mesterséges földgáttal lett felduzzasztva; vize 2 malmot hajtott. Szerzőnk szerint e tó a tatai tóval van összefüggésben (!) s ha szintje csökken, akkor a Rudas és Rácfürdő vize is apad. A benne ma is szabadon tenyésző Nimphea thermalist Kitaibel Pál telepítette ide a nagyváradi Püspökfürdö vizéből. A Császárfürdőnek 11 forrása volt, 2 hideg, 2 langyos és 7 forró (51 fokos). A mellett© levő Luckersbadot (nem Lukasbad) 10 forrás táplálta: 1 hideg, 6 langyos, 1 meleg, 2 forró, tehát a Király és Löpormalomforrá- sjokkal együtt 21 forrása v.olt a felhév vizeknek. Egyedül a „Velibég forrás” holléte merült feledésbe. — lyen volt 100 év előtt Buda-„Fürdőváros” képe! Ezzel szerzőnk be is fejezi a budai fürdők leírását s áttér azok vizeinek elemzésére, megemlíítvén, hogy azok első analízisét a meisseni születésű német orvos, Agri- cola végezte 1550-ben, utána Marsigli 1695- ben, Krausz 1770-ben, Österreicher (az első magyar zsidó orvos) 1781-ben s végül Kitaibel vizsgálta meg a vizek tartalmát. Ma mosolyra késztet az alkatrészeknek az akkoriban divatos nyelvújítás diktálta rossz magyarsággal történt elnevezése mint pl. kénsavas mészag és szikag, kesereg (keserűsé), vasats és timag (timsó). Itt említi meg, hogy a Hárshegyen egy régen felhagyott vasbánya.• (I?) van s hogy a Krisztinavárosban 2 fúrás alkalmával barnaszenet (!) találtak. (Talárf érdemes volna ez adatok valóságának utánanézni!) Már ő is megemlíti a bullái gyógyforrások ama különlegességét, fiogy szénsavas gázokai együtt fordulnak elő, melyek gyógyhatásúkat erősen emelik. - A gyógyvizek „az egészség szent horgonyainak” használatáról szóló fejezetben megemlíti, hogy Nagy Károly a pogány magyarok (talán avarok) megkeresztelésére használta őket s a békásmegyeri (f) meleg- forrás mellett építtette fal az Álba Maria kolostort is, mely mellé később Árpádot is temették. A budai ivókúrák hasznát Pfiszterer András orvos ajánlotta először 1800-ban, de — mondja szerzőnk — „az úszás sportjának gyakorlására is igen alkalmasak s gyermekeinket inkább erre tanítsuk s ne a zsinóron át való ugrálásra”. A gyógyvizeket fürdő, tussolás, gőzölés, iszappakolás, ivás és öblögetés formájában lehet használni és pedig bőrkiütés, daganatok, angolkór, aranyér, sebek, csúz, máj, epe, vese, lépba- jok esetében. „Persze — mondja epilepszia, szemhályog és váltóláz 9llen, mint sokan hiszik, nem használnak. A kúra 7—21 napig tartson, 1—1 fürdő pedig fél—1 óráig naponta kétszer, de szappant a gyógyvízben használni nem szabad.” Végül már 100 év előtt követelte az ősz- szes budai gyógyfürdők „medico-politikai” egységes igazgatását, egy „Ofner Thermal Verwaltung”-ot — (és nem Badestadt, azaz fürdővárost) — amely felügyelne az „árakra, erkölcsökre (!) és tisztaságra”, pontos kartotheket vezetne a betegekről annak megállapítására, hogy a fürdők mily betegség ellen mily mértékben használta, gondoskodnék zenéről és szép kirándulásokról a budai hegyekbe, valamint arról, hogy roszindulatú rágalmazók a fürdők hírnevét ne rontsák. Ugyanis 1827-ben egy Krickel ne vő osztrák utazó azt hiresztelte, hogy a Kácfürdőbon „macskanagyságű patkányok” ijesztik a betegeket. (íme, az osztrák élelmesség már akkor megkezdte a magyar fürdők diszkrcditálását!) S bizony azt még ma is elmondhatjuk a szerzővel, hogy „örök kár, hogy Buda, amelynek sorsa a régi időkben Európa legtöbb országával szorosan össze volt kötve, amelynek felszabadításánál minden nemzet fegyvere zörgött és ezernyi hős távol hazájától vérző sebekkel itt lélckzctt utolsót, amelynek kiválósága minden nyelven fel van jegyezvo, most még páratlan fürdői miatt sem részesül semmilyen irodalmi méltatás, ban! Ugylátszik --- sajnos — ez is egyike ama „régi daloknak, melyek mindig újak maradnak! ... Margittay Rlkáíd-dr.! Sófíaj a Bibictelepröl — Ccvél a Sxerkessztöfiösz — Hogyha kedved támad egyszer elsétálni, Hová hívogatnák a sósfürdő fái; Cement bilincsbe vert ódon forrtás mellett. Réten át a lábad messzebb útra kelhet, A ma még csavargó Tiótényi-űt mentén Kik cirkalmazták ki, nem t*om, olyan ferdén, Vagy tán szintén hőség járt, mikor kimérték, S attól görbült el az útjelző vasmlérték) Rátalálsz a kajla nevű új telepre. Bíbicnek nyilván egy góbé keresztelte. Ment bizony tavaszkor, úgy hóolvadáskor Szigetek a házak, s tengert lát a vándor. Bibicet nem lelsz itt, de annál több néha, Mig a tócsák vannak, a brekegő béka. S mert az idegenek méltán csodálkoznak, Egyesek kívánnák hívni kertvárosnak Ezt a máskülönben szép kiesnek készült Telepet, ahol már vagy kétszáz háiz épült. Kert, ha fiatal is, mégis zsendül már most; Ám honnan kerítik a névbe a várost ? Mert odatartozunk bár a városvéghez, A tizenegyedik friss kerületéhez, Várost bizony nem látsz, bár vakultig niSzized: Itt magad mindenkép faluhelyen érzed. I or van bőven itten; a szemét meg prima. Caöry, ha még élne, minket róla hívna Az a osufolódó pesti nagyközönség, Kinek tükörsima aszfalt, sem elég még; Csakhogy, — jól megértsed I — ez a mi szemetünk (Idegeneknek is nevezetességünk; Ment hogy szemétpénzt itt adóként „bekérnek", Hire sincs szemetet elhordó szekérnek; A szemetes kocsik innen mitsem visznek, Annál inkább hozzák sűrűn a sok „miszt-et". Legutóbb husvétra feltöltötüélk szépen A Bikszádi uccát; úszik az szemétben. Hirdették, ez jó lesz, jön salak majd rája; De a környék azt még pünkösdkor is várja. Amíg permetezte áprilisi eső, Addig nem bukott a sok rondaság elő: Rothadó ntaraneshéj, üszkös petrezselyem, Almtacsutka, rajta penész, mint a selyem. Ami együttvéve, mig nem nyílt a rózsa, Zamatos illatot lehelt szájba, orrba. De mióta fújnak a perzselő szelek, Itt is csillog, ott is ragyog minden telek. A sok fényes portól, mit a szél hordoz szét: Apró üvegforgács, törött klozetcserjép, Mit téglás szekerek finom porrá zúznak, S az éles parányok a gégékbe jutnak. Bár hiába szól, de dicséretre méltó A por ellen küzdő főorvosi vétó; De csak nem mondhatná jeles főorvosunk, Hogy kivétel volna a mi üvegponunk, > KASTÉLY KERTJE u., marczibAnyi-tér REMEKBE ÖLTÖZVE MEGNYÍLT Golféin és Splró-Jazz Délután és este lánc Bankett, Bridzs és Gardenpartik részére külön kert- Hangulatvilágitáe — Nívó 9*ee ée 12-ei autóbusztól 2 perc Tulajdonos: FIGYELMESSY JÓZSEF ‘“““k ^szerénysége folytán: szumir- alckidok) a természet nagyszerű megfigyelői voltak és minden megmozdulásra, így a vallásban is és a transcedentális dolgokra szintén Ős-Ten természetében kerestek ^magyarázatot. így aztán egy ?a.?Tszerű symbolikus természetkultusz fejlődött ki a mágia népeinél, amely a term&zetes megfigyelések okadatolása alapján jutott el a Kozmikus Teremtő- ben rejlő szent Háromság fogalmához, az ,JÍ?«í,*ar,)£C1.6 és belső megváltás gondolatához, (Krisztusi és nem szemita messziamzmus értelmezésében) a Boldog- asszony kultuszához és ahhoz 'az erkölcsi szabálygyűjteményhez, mely több évez- red után a zsidó ó-testamentum tizparan- csolatja réven jut a többi népek tudomására is. Ur varosában Cig-ur-at templomában, melyet nemrég ásott ki Leonard Woollev professor a British Muzeum számára, már Krisztus születése előtt tiz- ezer évvel hirdették a mágia papjai mind- ezeket a tanokat. Az Ős-Ten (Isten, Bál, Ur) országának eljövetelét jósolták, ame- *y?j. Jui;án (Ur-alföldje), Irán (Ur-fel- foldje) mintájára Ur-án (Isten, az Ur országa) névvel jelöltek meg. ebből az ősmagyar szóból keletkezett a görög urá- nosz, melyet helytelenül fordítanak még egyháznak is mennyországnak, mert az tisztán Isten-országát jelenti. Firudun Ős-Ten tiszteletére alapította a Balaton és Bakony vidékén a kolostorokat s élesztette szimbolikusan a szent tüzeket, hogy a mágia népei sohase feledkezzenek meg az Ur ró 1. Szent Gellértet megihlette az Istener- dő fensége s megérezte annak Teremtőjét és a könyvben idézet gondolataihoz hasonlókat olvashattunk jóval későbben Berzsenyi Dánielnél is („Isten I kit a bölcs lángesze fel nem ér, csak titkon érző. lelke, óíhajtva sejt...“.) Ez mágia, ez Túrán, ez Firudun hagyomány. Olvassuk tovább szent Gellért vallomásait : „Nagy misztérium a beborult ég, mélységes relytélyek borítják el és magasságot szózatok felhői . . ." Magasztos turáni gondolatok, csak ilyen környezetben születhettek. Olyan témák, amelyek Turánt (magyarság) és Iránt (indó-árja) foglalkoztatták évezredek előtt, amikor a rabszolgafajok emberi áldozatokat mutattak be borzalmas faragott bálványaiknak és kultúráról fogalmuk sem volt. Nem ismerték a Kozmikus Teremtő Atyát, amikor a turáni Szent Könyvek (Rigveda I.) már a szent Háromságot, az irániak pedig (ind-áirija) szent könyvükben, a több ezer éves Bkagavadgita-ban már magyarázzák az inkarnációt és megváltást. A Bakonybélt ővező őserdőkben talán Firudunt, Zsirka és Gerence (Gerencsér) táltosokat is hasonló gondolatok foglalkoztatták, akárcsak szent Gelléntet, a táltosok keresztény jogutódját. Ez a misztikus hangulat ott Bál pagonyjában a bakonybéli ős-apátság titka, mely termé- ?zeí"m®Sfí§Tyelésre, gondolkozásra és imádságra ösztökéli a halandó embert, j .e? íf j választotta ki a bölcs világhódító Fírudun ezt a vadregényes helyet a Bakonyban ős-Ten tiszteletére és meg- h&gyta, hogy addig legyen turáni papjai kezén, míg parancsolatait teljesítik. És teljesítették, ma is papok őrzik Ős-Ten csodálatos istenerdőjenek titkait. II vendéglátás művészete — Beszélgetések a lekér asztal üröméi rül és múltjáról. Irta: Gundel Károly ven déglösmester. Budapest, 1934. Kiadja a Magyar Szakácsok Köre. — Ez a kitűnő könyv nemcsak a magyar inyesmesterségnek, a gasztronómiának gyarapodását jelenti, hanem a régi, hagyományos magyar vendéglátás stílusának is őre, tenyésztője és tanítómestere. Hagyományt vesztegető, stílust felejtő elamerikásodott napjainkban az életformákat illtetően szükség van arra a lélekben modern, formákban konzervatív hagyományosságra, amellyel Gundel Károly egyszerű családoknak és új gazdag családoknak egyaránt megmagyarázza, mit és mit ne, hogyan és hogyan ne adjon e vendéglátó asztal. A jó mu.Ior és magyar vendéglátó eréhy kis magyar Codexe ez a pompás könyv. Brillat Savarin nagyszerű francia, de mi magyarok vagyunk s a magyar vendéglátás ősi formái közelebb állanak hozzánk, mint a nyugatiak. A könyv erre oktatja olvasóit, egy nagystilúsú Mester művével, aki méltán áll az idegenforgalom tengelyében, hiszen a magyar vendéglőskultárát nyilvános helyiségeinken keresztül látja az idegen. Gundel Károly, mint a családi asztal modorának nevelője jelentkezik. Históriás gyűjtése á régi magyar művelődéstörténeti irodalom idevágó adatait gyűjti tetszetős, kellemes csokorba. Mivel a Budai Napló mindig a régi magyar polgári hagyomány őre volt, engedje meg nekünk Gondét Károly, bogy a jövőben egy-egy fejezetét közöljünk a kitűnő munkából, amelynek legfőbb stílusát az adja meg, hogy szerzője veudég- lősmesternek írja magát. Ez is hagyomány és stílus. Bevilaqua Borsody Béla dr. KISFALUDY SZÍNHÁZ III., Lafos-alca 111. elérhető az 5, 7, 9 51 villamoasal Jonlua l-én baarntatáira kerfil a világaikét! árt ÁBRAHÁM operett Bál a Savoyban Janim 7-lg minden este lla9 érékor, vasárnap d. a. Vad, 6 áe l/*9-kor. Jegyek —.20 Ilii től 1.50 P-lg elővételben Remek zene. Szenzációs táncok. Hangulat. UJ ÜZLET! díjtalanul házhoz szállítja a megrendelt festék-, háztartási-, Illatszer és pipere árul festék. Üzlet II., Zsigmond-u. 9. Dobja el hirdetésünket! ha Ont bárki olcsóbban vagy elözékenyebben kiszolgálja I 3 azaz három méter 140 cm széles, kitűnő minőségű divatos férfi őltőnyszővet óriási választékban, sötétkék és fekete színekben . „ _ _ hozzávalóval együtt 1Ü xíl Pengő 32.-. 27.- és Cim: CSAK AZ UDVARBAN OLCSÚ MARADÉKVÁSÁR SZÖVET- ÉS TEXTILRAKTÁR Budapest 32 Király u. 32 Sarokház Postai rendeléseket évtizedek óta lelkiismeretesen teljesítünk Nyári cipő és szandál különlegességeim megérkeztek. Budaiaknak olcsóbb árak. DIÓSI CIPŐSZKLON VI. Teréz-körut 1/B. Címre figyelni í KELLEMES SZÓRAKOZÁSI talál a Rózsadombi HABPAI-éttehem pompás Kertjében 11. KÚT UTCA 13 BŐR 0\D, RETIKÜC és STRANDT/ÍSK-A KBÖRÖNDÖSkü II.. MARGIT-KÖRUT 51-53. Salát mli&ely Budának legjobb vacsorázó és szórakozó helye RÓKALYUK VENDÉGLŐ t, ÉTTEREM Schrammel zene I Kellemes kerthelyiség. Túl.: GÖMBÖS JÓZSEF 11., Csalogány« utca 30. sz. PAPLANT MATRACOT legolcsóbban Budán a készítőnél kaphat GÖBBÖS l„ Mészúros-u. 12 (ágú. sarok) Tslefon: 54-9 21. Mindennemű átdolgozásokat a legolcsóbban készítek. AUGUSZT Hűvösvölgy I., hidegkúti ut zz cukrászda ÉTTEREM MENÜ SZALONJAZZ ÉS CIGÁNYZENE S3-as vlllÄmoÄ, 5-ös Autóbusz TELEFON: 64-0-02 TERVEZ, KIVITELEZ, KKRBKHTKRT JONKE KÁLMÁN kertépítő I., Bognár-u. 5. Tel.; 64-7-68. Mindennemű ÉPÍTÉST, ATALKKITASÍ, TATAROZÁST legkÉdvezÍbbYn*1 ráírni TÖMÖR” Építési Vállalat r f t. II. ZSIOMOND-II. 14. TC. 3ZO-7-4. 99 Költségvetés ée felvilágosítás díjtalan. És kinek hörgőit a homokpor bántja. Orvosságul szíjjon még üvegport rája. Ám, mint minden rossznak, ennek is van haszna. Legalább is ez a suszterok vigasza; Mert a sok cserépcsik. üvegszilánk s egy s más Oly pompás, hogy tőle csizmatalp is elvas. De hát panaszomnak ne legyen ez éli: Utóvégre kell a suszternek is élni; Hisz a mai koriján tengődünk kutyául. Ráüljön, akire kis kereset hárul. Nos, ha már elértünk ime a kutyához. Nézzünk be egy kissé a sok kutyásházhoz. Tapasztalhatod majd, hogy kerülhessék meg Nyugodtan a hivatalos bölcsességet. Megtudjuk untalan rózsaszín plakátról, Mely igen szigorún az ebzárlatról szól. Hogy kutyát pórázon szabad csak vezetni, Sót még szájkosár is kell, vagy hát ilyesmi. No, e rendeletnek úgy tesznek eleget, ' Nappalra a gazda megköti az ebet, Ha csak feledésből nem hagy ajtót nyitva, Vagy okos a kutya s maga is kinyitja, Mert hiszen fogalma nincs a tilalomról. Ami nem neki, de a gazdájának szól. így aztán, mivel hogy egy évben csak egyszer Jár kutyavadászni erre a gyepmester, S akkor is már jókor az eb megszagolja: Járhat hát nyugodtan, vígan csatangolva. No de estefelé megszün minden rabság, Felderül az ebre az édes szabadság; Nem törődik véle rendőr, ki itt nincs is, Sem kerülő, ha kieresztik a pincsit; A rabságot megunt álnok farkaskutyák Az ijedős lánykát ugyancsak ugatják. És ha nem eresztik hámarost ki őket, Mind szörnyűségesen, riasztón üvöltnek. És ha szabadulnak, akkor van csak koncert 1 Visszhangozik tőle minden szoba, bolt, kert. S mert még nem egy háztáj ma is keritetlen, Nyargalásznak bátran telkeken, úttesten. Éppen azt nem értem: ugy-e az ebzárlat Arra való volna, hol veszettség járhat, , óvják meg az ebet csavargó kutyától, S tartsák az embert is kósza ebtől távol? No már arra volnék igazán kiváncsi, Mit eddig egy könyvben sem tudtam találni: Estefelé vaj‘ már nem gilt a veszettség? E bajt meg az ebek csak nappal szereznék ?. . . De hát egyelőre elég legyen ennyi. Más boldogsággal sem tudunk még betelni. S félünk nagyon attól, hogy az új kerület Nagyjai felénk is egyszer elkerülnek, , S boldogtalanok mi, ha szemet nem hunynak, Nem örülhetünk már ez idillikumnak. Yan-Csi.