Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-05-26 / 1168. szám

mi. toi. 1168.«. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, -amelyek nefc hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1934. május 26. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm Q0iaga9 sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismerttető közlemé­nyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor, előre fizetendő. Államit blrdelöknah nagy ket«azméfl( Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* ság, társadalom és művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadéhivatali II, Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos éráki délután 4—6-ig. EXNCR KORNÉL: ny. államtitkár LÁTOMÁSA £S PÜNKÖSDI ÍRÁSA: A FÖLDI ÉLÉT és a TÚLVILÁG Szentül higyjük, hogy a mi éle­tünk nem más, mint keresztben való átjárás a oilúg nagy völgyén. Az új életbe. Még húsz évvel ezelőtt az iroda­lom, a tudományok, a művészetek művelése,, tisztelete és csodálása. minden téren az elsőségért való ne­mes versengés kötött le bennünket. Ennek. a‘ századokon át viruló kor­szaknak véget vetett az esztelen és valójában céltalan világháború. Most a világ nagy völgyében va­gyunk, a mélyponton, gazdasági és erkölcsi válságok nyomása alatt, véres politikai küzdelmekben a harcélen, életünket kockáztatva, — vagy gyáván mindig a hátvédeim­ben meghúzódva. A szerepek külön­bözők. Míg egvesek esztelenül és mértéktelenül dőzsölhetnek, addig mások, a nép zöme nélkülözések, szenvedések, küzködések és „két- ségvizek" területén kénytelen átha­ladni. Nem ritkán ezreket és ezre­ket pusztító nagy betegségek csök­kentik a tömeget aminek előttünk ismeretlen: felsőbb célja van. A lelkek zöme e vándorlásában már kezd a mindenható Istenben teljes hitével bízni és lassan, óva­tosan haladva, a világ völgyének másjk oldalára emelkedik. így be­jut az új életbe, az Égbe, ami még nem a Mennyország, csak annak végtelenül nagy előcsarnoka. Tör­hetetlen hittél és csodás kitartással, meg elhunyt szeretteink segítse gével sokan be fogunk jutni az Ég­be, de, onnan maja csak a láthatat- lau Szentháromság — Egyisfen Íté­letére a Mennyországba. Látom a tömeget! Zsolozsma száll föl az ajakéról. Ismerem... isme­rem. Dalol a föld... iigen, igen, ezek a „magyar föld dalai \ ahogy meg­álmodta a Palatinus-család fejedel­mi sarja, királyi utóda: — József Ferenc, vitéz, a tudós ... a poéta. Áhítattal zengi a tömeg: „ ... Kétségvizeken, Ha messziről üzen És int felénk a part: Virágmezőket tart Élvező szemünk elé S 'mi nézünk a part felé: „Ól akkor feltör mi belőlünk va­lami. . (És száll a zsolozsma mind erő­sebben, mind hangosabban...: „ .. .Mert szótalan, mint rügyek fa- k adása, Jégveréskor szirmok szakadása." „Felbuzog és ima is lehetne, Vizeken a partig elmehetne, S ottan örömzokogássá válva, Mint örömkehely a virágok közt állna.“ „Kétségvizeken. . .“ Igen, ott, ott, ahol járunk és tör­tetünk az új élet, az új világ felé. És felzug újból a zsolozsma: „ „. .Érzem s nem tudom kimondani, Egy törvény ős keze, Talán — idő lesz zord neve! “ „Kétségvizeken. . . “ És ; megnyílnak az Égtájak leg­szebbjei, ahol bizonyára viszont fogjuk llátni elhunyt szeretteink egy résbét-, akikkel most lélekben teljesen egyesülhetünk. Ezek közölt vannak már szentek is, sőt az érde­mekkel halmozottak között angya­lok is. És jönnek felénk tárt karokkal... Itt nincs idő múlása, nincsenek nehéz, sanyargató munkák, csak fölemelő feladatok. Ily feladat pél­dául: akiket szerettünk: a kegye­lem. irgalom és könyörület útjain keresztül, a Mennyország legszebb helyeire, a lelki élvezetek és gyö­nyörök, az öröm és boldogság örök ligeteibe elvezetni. Látom... látom... a Földnek es az Égnek korlátlanul hatalmas Urát, amint a világvölgy közepén magas piramis tetején trónol, hogy Utál jen elevenek és holtak ^fölött. Ide, az Ég kapujánál Ítélkező Min­denható elé jut az élet minden volt zarándoka. Látom... látom... a zarándokok váratlanul gyorsan emelkednek a írón elé, hogy meghallják az Ur Íté­letét. Azok, akik oly gonosz életet éltek, hogy kegyelmet és irgalmat nem érdemelnek, az ítélet alapján kénytelenek az Ég nagy kapujától visszafordulni, keresni a nagy tisz­tulást, vagy az örök bűnhőaést. Aklik megtisztulva és érdemeket szerezve jelennek meg az ítélkező Szentháromság Egyisten előtt, kö- nyörülettel fogadtatnak, bocsánatot, kegyelmet és irgalmat kapnak. Tel­jesen megtisztulva, az örök boldog­ság részeseivé válnak. . . És össze­találkoznak ezek a hazájukból a vi­lág völgyén keresztül az Ég felé za­rándokoló áhitatos tömep’frel. A nagy múlt összeborul velünk, a nyomorult jelennel. Látom a nagy táborokat, amint ott torlódnak az Ég kapujánál. Fé­lelem és aggodalom száll ja meg az összegyűlt lelkek tömegét, mert vá­rakozótok kell s elfogja őket a két­ség, hogy talán soha sem fognak bebocsáttatni az Égbe. Felháborod­va és türelmetlenül követelik sokan a bebocsáttatást, de a nagy tömegek megnyugosznak és lecsillapodnak végül a zajongók is meghajtva fe­jüket az isteni bölcsesség előtt. A megértők felett jűzl'éng csap fel, az új élet, az új világ jelképe, a megértés, a tudás, ,a jóság jelképe. Mert hogy éppen Pünkösd napja van, a tizedik nap Jézus Krisztus Mennybemenetele után, amely ün­neppé vált napon jelent meg haj­dan a Szentlélek a szorongva félő együttlétben tehetetlenül várakozó és megmentésükért u Szentlélekhez könyörgő apostolok között. Zúgás támadt akkor is, csaknem kétezer év előtt, mint valami nagy szélvi­har, mire minden egyes apostol feje fölött megjelent egy tüzes nyelv, ami bátorságot öntött az apostolok­ba, akik közül Széni Péter kilépett az addig védelmül és menedékhe­lyül használt házból. A háromezer­ből álló néptömeg csodálattal és áhítattal hallgatta a tüzes nyelv ha­talmának erejét és mindenben alá­zattal szolgálta az apostolok céljai­nak elérését. E történelmi csodaképnek felidé­zése a : megigézett tömegcsoportot új imára bírta, térdre borulva s ez­zel a megteremteti egyetértésben és együttérzésben legyőzhetetlen erő­vel előrenyomulva, célhoz juttatta. Megnyílt az út az új életbe, az új világba, ahol a bölcsesség és érte­lem, a tanács és az erősség, az irga­lom és a megbocsátás Istene, a Szentlélek van velünk. Boruljunk le a nagy Isten előtt, aki a szörnyű csapások után meg­nyitja előttünk a szebb, a boldo­gabb jövendőt. léres nászút” kedvezményének kérdése is. A banketten tósztoló miskolci Hen szel mann tanár Lillafüredet és a vadregényes köt ideális nászutas. helynek yCiace meg. Nevezetes előadói voltak a záróközgyülés- nek Pöltzel Jenő b. ü. ni. min. oszt. taná­csos, aki a fürdőtörvény kihatásairól és Csépay Károly dr., aki a Basedow-kór kli­matikus therapiájának lillafüredi eshetősé­geiről szólott igen bíztatóan. A Balneológiái kongresszus — elmond­hatjuk, dicsérvén a főrendező agilis főtit­kárt, Frank Miklós dr.-t —- úgy tartalmilag, mint társadalmilag igen sikeres volt és méltán csatlakozik e nagy múltú egyesület- régebbi nagyközgyüléseinek emléknyomda-. kához. Nemes J. György dr. A hegyvidéki XII-ik elöljáróságot leg­utoljára állítják fel. Előbb a zuglói, majd az angyalföldi keriületet szervezik meg. Téli színház épül Budán, még pedig a Helios mojzgót alakítják át a Margit kör­úton, amely -évek óta használaton kívül áll. Most egy vállalkozó színpaddal sze­relteti fel, színházzá alakíttatja át a régi mozit .ahol egészéves színházat alapít. Terve szerint, kabaréműsort mutat be előbb. A szörnyetegek kertje — Üsállatok szoborcsoportjai a Zugligetben — — Lendl Adolf dr. tervezete Árpád emlékmű ... — Nehogy megbotoljunk " iSfargíTf ay' TíTkárd műnk atíu’sfTnTT T öllaT^ol fényképekké] illusztrált hosszabb tanul­mány jelent meg Honalapító Árpád vezér táborhegyi sírjáról a Budai Napló múlt évi novemberi számaiban. Cikkünk a napi saj­tóban élénk visszhangot válytott ki, sőt az Cgjvik napilap ezt követően heteken át tar­totta napirenden a kérdést, ama feltevésnek adva kifejezést, hogy a sírt nem az óbudai Táborhegyen, hanem az újonnan megtalált Raktár-utcai „cella trichorá”-nál kell ke­resni. Közben e téves megállapítás — amint az előrelátható volt — persze megdőlt s leg­utóbb éppen Garády Sándor min. tan. mu­tatta ki, hogy a cella trichora helye és tá­volsági mértéke egyáltalában nem felel meg a korabeli kútfők jelzéseinek. Az általános érdeklődés azonban már a főváros közgyűlése elé is vitte ezt a nem­zeti szempontból annyira fontos kérdést, an­nál is inkább, mivel még a háború előtti időben az emléktemplomra vonatkozó tör­vényes fedezet is megvolt, sőt annak terve­zésére a pályázatot is kiirták. Akkoriban Schulek Frigyes, közben elhalt neves épí­tész terve került olfogadásra, mely szerint — mint ismeretes — az emlékmű a ma már felhagyott, régi Bécsi-úti temetőtől észak­ra fekvő domboldalra kerülne s a Bécsi-út- tal és a mai Farkast oroki úttal szerpentin- utak kapcsolnák össze a domb oldalában. — ■ Ez a terv került most ismét előtérbe s ezért 4— amíg nem késő —, két fontos dologra kell felhívnunk az illetékes hatóság figyel­mét, amelyek e 20 év előtti terv megváltoz­tatott módon való kivitelezését tennék szűk ségessé. Az első s fontosabb érv az, hogy a jelzett temetőtől északra fekvő domboldal legkevésbbé történelmi helye az Árpád sír valószínű fekvésének, mert az összes kuta­tók szerint Alba Ecclesia e temetőtől délre feküdt, idább és közelebb a városhoz. A cikkünkben jelzett kolostorromok a mai Bohn téglagyár területén rejtőznek a’ föld alatt bizonyára a mai napig is. Tholt Titusz, aki 50 év előtt szintén foglalkozva a sír ke­resésével a legészakibb fekvést vette számí­tásba szintén csak a mai Farkastoroki út elején s nem pedig a temetőn túli végén gyanította a sír fekvését. Ennélfogva véle­ményünk szerint a mauzóleumot nem a te­metőn túli, hanem az inneni domboldalon kell felállítani és pedig körülbelül a Bécsi­ül 178. szám felett levő máig is alig beépí­tett s gazdaságilag sem értékesített kopár domboldalon, mely legjobban közelítené meg a tényleges sír feltételezett helyét. E megoldás a másik fontos okból is elő­nyösebb volna a Főváros számára. Ugyanis az eredeti terv szerint a templo?n ma oly helyre kerülne, mely csak drága kisajátítá­sok útján volna megszerezhető a közben már beépült és gazdaságilag is kellően értékesí­tett területek tulajdonosaitól ,nem is szólva arról, hogy a nozzútnrlozo szerpentinül eV ' készítése teljesen felborítaná a már meg szokott és bevált Farkastoroki-út közleke­dését, melyet emiatt alkalmatlan, az eddi­ginél sokkal magasabban fekvő hegyoldal­ra kellene hosszadalmas- eljárással • át építő­éi, ezzel újabb kisajátítási és időbeli ne­hézségekkel akadályozva meg a kegyelet es terv mielőbbi megvalósítását. Az emlékmű­nek az általunk javasolt délibb helyre való, régészetileg is indokoltabb áthelyezése ezt a nehézséget is kiküszöböli mert e helyen az ott kezdődő Farkastoroki-út forgalmát és trasszát még egyáltalában nem zavarná meg. Örömmel, állapíthatjuk meg, hogy a Budai Napló révén megindult kezdeménye­zés ily rövid idő alatt.kerül a megvalósítás Stádiumába. A lehető történelmi hitelesség és a kiviteli nehézségek mielőbbi elhárítá­sának érdekében szükségesnek véltük fenti okfejtésünket. Filléres fürdtizést — filléres nyaralást — Az Orsz. Balneologiai Eegvesiilet kongresszusa Lllaflireden — Az Orsz. Balneológiái Egyesület múlt hó­ban tartotta nagysikerű kongresszusát és közgyűlését kb. 120 tag jelenlétében, ügy az országos, mint a helyi hatóságok kikül dötték képviselőiket a vendéglátó Földmű­velésügyi Minisztérium díszbankeltet adott, Miskolc város pedig külön látta vendégül áz egyesület tagjait a mindjobban fejlődő Görömböly-Tapolca fürdőn. A tudományos ülések során Búd főorvos £j. ]cözlcórházaknak a fővárosi fürdőkkel va­ló kooperációjáról tett értékes javaslatot, amire a jelenlevő Barla-Szabó József OT1 igazgató-főorvos nyilatkozott az OT1 iiii «ló­kórház tervéről. Előadtak még: Czukor fő­orvos, Szász Sándor dr. főorvos, Rausch Jvány dr, tanár az ivókúrák klinikai érté­kéről, Korbulv, Lillafüred orvosa a gyógy­helyen tervezett újításokat, így a vízgyógy­intézet tökéletesbítését helyezte kilátásba. A gazdasági osztályban Bánlaky Géza el­nök, Tauaz Béla dr. főorvos és Felber Li- pót igazgató számoltak be a nagyjában kedvezőnek látszó statisztikai adatokról, melyek fürdőink és ásványvizeink prosperi­tása mellett szólnak. A budapesti, fürdők forgalmának vissza­esése ellen Nemes Jenő dr., a heti egy „fil­léres fürdőn áp^. bevezetését javasolta. A kongresszust megnyitó Vámossy Zoltán dr. elnök-professzor háborús mintára ugyancsak „filléres nyaralási akciót” sürgetett. Szóba került még a filléres akciók során á „fii­Ha igaz, hogy Budapest kezd divatba jönni a világjárók között, akkor gondos­kodnánk kell arról évről-évre, hogy itt mindig valami újdonság varja azt is, oki már járt itt. Ilyen volna az „ősállatok kertje“, a- •zoknak a vízözön előtti, őskori szörnye­tegeknek a í cementből készült „állat­kertje“, amit talán most a kelenföldi mú­zeumot környező kertbe tervez Lendl, de amely alkalmasabb a budai hegyvidék érdekességének [fokoztLsáiiaj, Elvégre \a L bpdaí hegyvidék megérdemli, hogy érde­kes látnivalókkal emeljük természeti szépségeit. •_ Lendl Adolf terve, hogy ‘ ligetszerű környezetben mutassa be a régen kihalt, ősvilági, óriástestű, vagy nagyon különös­nek^ látszó álllatfajókat, természetes nagy­ságú cementbeton-szobrok alakiában, ter­mészetes környezetben, szabad ég alatt. Itt-ott készítettek már ilyen cement- . szobor-csoportozatokat; különböző szau- ruszokat, szörnyeket, melyek a közönség előtt legfeljebb csak névszerint ismerete­sek; de hogy ezek milyen érdeklődésre számíthatnak, igazolja a legújabban le­zajlott reklámbotrány, a skótok részéről kigondolt Jodrnessi > szörny hirdetése, a? egész világon elfogadott és százszoro­sán megismételt csodajneséje. Ennek so­rán, az angol lapok megállapítása szerint, az iérdekelt skót vidéknek három téli hónap alatt 200.000-né 1 több turista vendé­gje volt, ami kereken (magyári .pénzre át­számítva) 6 millió pengő több bevétellel gazdagította az egyébként ismeretlen | Lochness falut. íme, egy szörnyeteg is mennyit ér! Remélhetjük, a mi őslénykertünk ész­revehetően . fogja . idegenforgalmunkat emelni. És a tudományos ismeretek ter­jedését is fogjla szolgálni, mert hiszen Lendl itt nem akar holmi mesebeli ala­kokat bemutatni, hanem a tudományos múzeum kertjébe illő komoly valóságnak megfelelően, mindamellett nagyon erede­ti és mutatós külsővel akarja állítani az egyes ősvilági alakokat és fejlődési foko­zatokat, különösen a jelentős nagy fajo­kat. Például: az egyik tisztáson áll óriás mléreteiben a köznéven ismert mamut és kissé elkülönítve a többi, szintén már ki­halt elefánt rokonsága. Máshelyütt látjuk — mondjuk —. a lovak fokozatos kiala­kulását, őselődeiknek korszakról-kor- szakra váltakozását. Tovább menve, sze­münkbe ötlik bokrok között & történel­mi időkben kihalt órdásszarvas három mé­ter széles agancsaival! — és én kérde­zem: van-e Lazánkban vadászembeír, aki ennek kedvlóért nem jönne legalább egy­szer Budapestre, Budabathra, hogy ezt a csodáullatot, láthassa ? Az Tgaunodon, a rettenetes Bronto­saurus, 4a vízmedencébe ! fektetendő Ichthyosaurus, a borzalmaskülsejű Trice- ratops, meg a többi gyíksizervezető óriás­alakok külön csoportozatban, közöttük 40 méter hosszú, 20 méter mlagas fajok! - és én kérdem újból: nem érdeklőd­nék-e mindenki az ilyen furcsa teremt­ményeknek természetes környezetben való bemutatása iránt ? Ha a tervezett tudományos kertek megvalósíttatnak, alighanem az őslény­kertnek is lesz határozottan észrevehető idegenvonzó ereje, különösen akkor, ha ennek képes leírását az egész világon el­terjesztjük. És Lendl nem éri be azzal, hogy ter­vezetében felsorolja az itt kiállítandó fa­jok neveit, hanem elmagyarázza tüzete­sen annak módját is, hogyan lehet és ho­gyan kell ezeket cementbeton-szobrok alakjában elkészíteni, ő ennek a módját —r ahogyan kéziratában olvastam — - a hamburg-stellingeni állatkertben megis­merte; ott kísérleteztek legelőbb ilyen óriás állatszobrok elhelyezéséivel. Azóta már többfelé riendeztek be őslénykerte­ket; a legnagyobbat legújabban Los Angeles kaliforniai nagyváros külső ha­tárában, ahová megszámlálhatatlan töme­gekben kirándulnak az odavalók. Ennek a tudományos kertnek megnyitása ott le­írhatatlan nagy idegenforgalmat eredmé­nyezett. Néhány jeles tudósunk, Lambrecht Kál­mán dr., Gaál István dr. és mások, bizo­nyára szívesen segítenek bennünket ab­ban, hogy ezt a tudományos kertet .a Zagligetbea, miként az előbbieket a Ke- 1 énföldöu. miméi tanulságosabban és vál tóz;» tusa bban berendezhessük. Eh P. , Piros pünkösd napján volt 223 éve^ hogy drága ereklyénket: Szent 1st vájt - : Jobbját Mária Terézia Raguzából Budára ■ : hozatta, ahol azóta is a várkápolnában ; őízik. A száguldozó nehéz autóbuszok és ‘teher- s autók állandó remegésben tartják nemcsak a. várbeli lakosokat, hanem & régi házakat iá, amelyeknek évszázados falai össze-visz-; szarepedezettek már. i Százezer rózsa fog nemsokára virítani a tabáni temető helyén, európai látványos- sággal megáldva e sokáig elhanyagolt helyek . öt fürdőkádhoz folyik közvetlenül a Ru­das-fürdő „J u v e n tu s” forrásvize amely­nek gyógyhatása egyenlő a gasteiniyel. Ezeknek a fürdőszobáknak keresletére jel­lemző, hogy állandóan két hónapra vannak előjegyezve és lefoglalva, a nap minden órájára. Riasztó hírek terjedtek el a Rudasfür- dő Attila forrásának eldugulásáról. A tisztogatás munkája révén a pompás, ké­nes forrás — a parádi víz javított budai kiadásban — most egyike lesz a legbő- vizüebbeknek, amely pencenkint 45 litert • termel. Uj egyházközség alakult a Felső-Krisz- tinavárosban. Rövidesen új templom is épül, amelyhez Ács Simon vez'étrigazgató és Dworák Albert járultak nagy részben hozzá. Francia emlékek a budai Várban TÁBORI KORNÉL Könyvekben sok fontos és érdekes emlék­ről találunk feljegyzést, amely francia-ma gyár vonatkozásokról szól, históriai s művé­szi vonatkozásút egyformán, de ma is meg­jövő, látható épület vagy hiteles műtárgy kevés akad. A párisi Louvre, avagy a Musée Cluny tjermeiben aránylag nagyszámú olyan műtárgyat találtam amelyiknek magyaror­szági eredetét elég pontosan ki tudójuk mu­tatni. Idehaza sok elpusztult értékről csu­pán leírások, vagy hébe-hóba reprodukciók nyújtanak fogalmat. Az utóbbi években mégis sikerült autentikus módon a közön­ség elé tárni muzeális értékű tárgyakat, melyok kétségtelenül a francia-magyar kap­csolat körébe tartoznak. A középkori Budának, illetve pestnek igen érdekes emlékei a Halászbástya lapidá riumában vannak és dr. Horváth Henrik egyetemi m. tanár, mint a múzeum vezető­je, kitünően gondoskodott szemléltetésükről. Az egyik, különösen nagyméretű márvány­lap, amely 2.38 XL-G uréter nagyságú, oly föírást visel, amelyből megállapítható, hogy Nagy Lajos király Henricus nevű .előkelő udvari embere nyugodott alatta. Egy másik töredékről, amelyen -1483-as évszám van, már hiányzik a halott -neve, de Horváth szerint a világhírű francia Ohatil- lon-nemzetséggel volt rokonságban, mert ennek cimerképe világosan észrevehető: Li-' iomok hat evetbőrrel.. Nagyon szépen sti­lizált növényindák lépik él a kőlápot és erősen emlékeztetnek a kései XIV. századi francia illuminált kódexek lapdíszltésére. Emlékezzünk rá, hogy Chatillon Anna, III. Béla királyunkkal együtt, mint felesége a budavári koronázó templomban kapott vég-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents