Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-03-31 / 1162. szám
1934. március 31 «XI. évf. 1162. sz. előfizetés 24.— P . 6.- P Egy evre . Negyed évre Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek neik hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb Széles, 1 mm. tniagas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető köziem d- lyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* •ág, társadalom ás művészet terén azolgélé ujség FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztöeég és kiadóhivatals II, Batthyány u. 6?. Telefons 50-2-96. Hivatalos érék: délután 4—6-ig. Valamikor régen. . . a békevilág egyik boldogabb esztendejében egy északolaszországi út után Budapestre be sem kukkantva, atyafi- látogatóba mentem Zilahra. Nagykárolyban soká kellett a csatlakozó vonatra várnom és elhatároztam, hogy a rendelkezésemre álló pár Óra alatt alzt csinálom, amit odakint: terek, templomok, múzeumok. Az ellentét az olasz szépségek után szívfacsaróén nagy volt a mi hátrányunkra és éreztem, hogy nagyon sok Kossuthra és Széchényire volna szükségünk még vagy három emberöltőn keresztül hogy magyar Vidékünk úgy megállítássá a versenyben a helyét a külfölddel szemben, mint Budapest a világvárosok között. Es mégis, amikor olvasom a különböző utazási irodák különböző húsvéti úti-programmjait, úgy érzem, hogy a tavaszt Budapestünk nem használja ki eléggé idegenforgalmi szempontból. Mert, hogy ilyenkor van nálunk pl. a gazdasági tenyészállatvásár az csak részben a tavasszal kapcsolatos intézmény és inkább arra vezethető vissza, hogy csonka-hazánknak is fővárosunk a forgalmi gócpontja és így éppen a magyar vidék szempontjából is, a hasonló kiállítások rendezésére ez a legcélszerűbb hely. t Én arra gondolok, hogy az időnek tavaszra válását fel kellene használnunk arra, hogy az északi országok utazni vágyóit idecsalogassuk a tél börtöne után, a mi köszvény elleni foró fürdőinkhez, a mi múzeumainkhoz, templomainkhoz, pompás széltől védett sétányainkhoz, operáinkhoz stb. nem is beszélve elsőrangú éttermeinkről s a rádióból immár világszerte ismert cigánymuzsikánkról, no meg a jó ízű magyar borról amit világteremtése óta minden költő egyenesen a nőnemű angyalokkal emleget együtt. Azt gondolom, hogyha nincs is olyan attrakciónk mint pl. a „hus- vet Rómában" vagy a „Tavasz ébredése a Riviérán, de mégis vannak olyan értékeink (múzeumok, könyvtárak stb. stb.) és olyan lelkiélményekkel felérő intézményeink (forrófürdők, gyógyforrások stb. stb.) amelyek alapot jelenthetnek egy megszervezendő idegenforgalmi propaganda eredményességéhez. Északon is vannak rokonaink pl. a finnek, akik körében még az atyafiságos érzés ápolása is latba jöhet anélkül, hogy nekik pl. nagykárolyi csalódásról kellene panaszkodnak. Náluk a magyarországi tavaszt eredményesen lehetne propagálni. Hogy kereskedelmi és pénzforgalom szempontjából ez mit jelent, még ha reá mutatunk arra u megélénkült üzleti forgalomra, amit most legutóbb egyedül a mezőgazdasági kiállitá s es tenyészállatvásár csinál itt. De a húsáéinak Budapesten nemcsak ezt a feladatot kellene jelentenie számunkra, hanem azt is. hogy minden tavasszal egy lépést előre kellene tennünk a városépítés, a város-szépités terén, de meg azon a vonalon is, hogy az itt való élés ne csak kellemes, de egyben elvisel- hetően olcsó is legyen. Budapesti kereseti mértékkel mérve, itt drága a telefon, a posta, a közlekedés, az autótartás, a szórakozás, a sör — ára a békebelinek háromszorosa —, drága a kávé, a tea, — a fáma azt mondja és a sorból nem marad ki a mindennapi kenyér sem —, hogy mindez azért, mert minden kiló es minden literárun, de meg minden jegyen is, akkora adó- es vámteher terpeszkedik, mint — viszonylagos mértékkel mérve — az egyiptomi fáraók gúlái. A tavasz az új tervek, az új munkákra való gyürkőzés ideje. Hogy tudjon takarékoskodni az a polgár, akinek minden zsebében u vám- és adószedő kaparász. Hogy tudjon munkára lendülni az a kar, amelyet a közterhek mázsás súlyú ' kövei húznak vissza. Hogy születhessen meg a vállalkozási és munkakedv, ha a sokkal rosszabb kereskedelmi-, hitel- és forgalmi viszonyok közepette több, mint két- szerannyi adót kell egy-cgy polgárnál- Budapesten fizetnie, mint a bekeben, nem is beszélve arról a teher többletről, amit az OT1 és a MABI meg egyéb rendkívüli adók jelentenek és amik együttesen adjak azt a lelki diszpozíciót, hogy pl. 40 éves cégek főnökei unják meg a „síi,can -t és vonulnak tapasztalataikkal vissza, vagy ami még rosszabb, mennek el az örökkévalóság útjára. Maga a körmeinkre néző Mr. iyler is feljajdul helyettünk, ami- ®önaz a(^ózás túlfeszítettségéről emlékezik meg jelentéseiben és joggal borzad el a polgár, ha látja egyenes-adó könyvének 26 kivetési sorát és irtózva észleli, hogy még mindig van két üres sor, amit az adóügyi bürokrácia eddigelé kitöltetlenül hagyott. . . A tavasz új feladatokat, új törekvéseket kell, hogy , jelentsen mindazok számára, akik akár a maguk, akár nemzetük jövőjével, törődnek. Végighallgattam a tavasszal Hoór-Tempis professzorunk egyik előadását, amely összehasonlító kimutatásban tárta elénk azoknak a gépi lóerőknek a számát, amelyek az egyes kultúrnemzetek termelését szolgálják. Adók tekintetében mi úgy vagyunk ellátva, mintha azt háromszor annyi lóerő segítené elviselni,- mint amennyi ténylegesen a magyar termelési szolgálja. Consulók, itt valamit tenni kell. mert különben még több üzletajtó zárul be es hiába — az ujonan született adóalanyok még igen soká élik a tehertől mentes szárnyú pillangó eleiét, dacára annak, hogy az egy, fejre eső adóösszeg kiszámító ■ sónál a körültekintő statisztikus fok az o fejeiket is számításba veszik. A hús vét a háztartásban nemcsak a legszebb ünnepek egyikére való előkészületek sorát jelenti, hanem magát a* ünnepet is. A magyar közéletben pedig Deák Ferenc híres húsvéti cikke óta a húsvét valahogy új politikai törekvések megszületését, új bölcseség megszívlelé- sét jelenti. Azoknak kell meglátni a bajokat, akik legmagasaubról figyelik a nemzet munkáját, hiszen az ő szem- határuk mégis a legnagyobb körű és azért adunk mi nangoi polgártársaink panaszának, hogy az ne az okvetetlenkedők és súsárolók ajkairól hangozzék el oda felfelé. Ha mi Budapesten új lendületet akarunk, ha azt akarjuk, hogy a vállalkozók szemében megint fel- csillogjon a munkakedv fénye, akkor könnyíteni kell az adóterheken és korlátok közé kell szorítani a kartelleket. Annak nagyon érdekes története van, hogy a különböző kartellek acélkörme mért tud három-r.égvsze- res életerőt kiszorítani a jámbor polgár testéből, de a legfőbb oka mégis az, hogy jött ugyan egy nemzeti felbuzdulás a destrukció által okozott romok eltakarítására, de nem jött megfelelő hitelpolitika arra, hogy a nemzeti szervezkedés gazdasági téren is megtehesse a magáét. A régi bankok az érdekköreikbe tartozó vállalatokat racionalizálták, leépítettek, alimentalták úgy, ahogy érdekeiknek megfelelt, az ezeken kívül állók pedig, ha hitelt akartak — mehettek a sóhivatalhoz. A nemzeti gondolat nem kapta meg a szükséges gazdasági alátámasztást és így: nem leli honját a hazában. Pedig enélkül nincs magyar feltámadás ! A tavasz új építkezések kezdete a magángazdaságban. Így kellere lennie a nemzet gazdaságában is. Uj építkezés pedig — és itt nemcsak házakra gondolunk — csupán az észlelt bajok orvoslása után lehet. Megkötöttük az olaszokkal és az osztrákokkal az új hárma-» szövetséget. Gyönyörű tavaszi vetésnek Ígérkezik, de csak úgy, ha tisztában vagyunk vele, hogy mit akarunk. Az állam szeme: minden polgár szeme. Az állam hangja: a közvélemény hangja. Az állam karra: fnin- den polgár karja. Ennek a közvéleménynek egy jelentős része a budai polgárság hangja és h í ezt a hangot figyeljük, akkor azt halljuk, hogy itt kívánják az u. n. fiirdópolitika további folytatásai benne a Tabán felépítésével, valahogy úgy, ahogy Mussolini Róma részével tette. Kívánják a nemzeti stadionnak megépítését legalább úgy ahogy Mussolini az örök városban megépítette, hogy a sok vonalon nemzetközi viszonylatokban ds diadalira- magyar sport jelenlkezh ?6oCll iX7- j egyik legközelebbi olimpiás/ra. Kívánják a Szí. Margitszigettel szemben levő budai Dunapart rendezését, a Honalapító Átpaa-hid megépítését, Árpád vezér sírhelyének végleges megállapítását és a törvény útján biztosított emlék fölépítését, a nemzetközi autóutat képező Bécsi utat övező hegyvidék itnde- zését, a város egész lakossága nevében az u. n. Római part rendezését — hisz ez a part a pestiek egy részének: a nyári orom. Valahol a Margit híd körül állandó budai színház építését Ezeknek csupán egy része állami es községi feladat, egy része a magánvállalkozással oldható meg. Íme ez a budai húsvéti építő Programm váza, amelyek külön-külön is szolgálják a város tökéletesebbé, szebbé tételét és nemcsak munkaalkalmat adnak, hanem jövedelmeket-jelen.enek részint közvetlenül, részint közvetve i A nagy városépítők emléke még akkor is él, amikor a propyieumok már ledőltek. Szeretnők, lia (tömbös Gyula városépítő vezér lenne, úgy, mint nagy baratja Rómában. Ez Budának húsvéti kívánsága. Buda nagy ünnepe két év múlva, a visszafoglalás 250. évfordulója alkalmából az „Idegen- forgalmi Szövetség“ javasolja, hogy hivatalos állami és egyházi ünnepségeket rendezzenek s bizonyos külföldi testületeket is htilvjanak meg 1936-ra. Emlékezetes, hogy 1686- ban hatezer brandenburgi és még több más német stb. harcos volt a török védőrséget ostromlók sorában. Egyes német városok és tartományok szívesen veszik, ha most az emlékünnepségre meghívót kapnak és részben megőrzött régi zászlaik- kai, fegyvereikkel és más emléktárgyaikkal vonulhatnak föl. Talán sikerül külön emlékkiállítást rendezni, amelyhez a Nemzeti múzeumban is meglehetősen gazdag történelmi .anyag (található. Szóba került, hogy külföldről is kérnek anyagot. így reánknézve különösen értékes unikumok, eredeti följegyzések, rajzok könyvek és egyébb tárgyak vannak a bolognai Mar- sigli múzeumban. Gróf Marsigli Alajos volt az, aki a sikeres budavári ostrom haditerveit készítette. De más vonatkozásokban is nagyjelentőségű működést fejtett ki. Közvetlenül az ostrom után igen pontos leírást készített Budaváráról. Például a török fürdőkről, mérnökileg is perfekt, hiteles rajzokat csinált. Senki annyira teljes képet nem adott a magyarországi hadműveletekről. De bejárta az egész országot és „Ca- talogus pla'ntorum cirtm Danu- bium“ című jeles munkájában először adja a magyarországi flóra enumerácíóját. Nagy tudományos gyűjteményében sok a magyar vonatkozás. Marsigli másolta le a Székelyföldön egy rovásfáról azt a rovásírásos naptárszöveget is, amelyet dr. Sebestyén Gyula fejtett meg Bolognában. Olaszország részéről megvan a hajlandóság arra, hogy hivatalosan is résztvegyen a budai ünnepségeken. Reánknézve nagyobb jelentőségű a 250-es évforduló, mint Bécsre nézve az volt, amelyet 1933-ban tartottak. Az egész ország másfélszázados elnyomatásának megszűnése, a törökuralom vége Európa számos államának figyelmét Buda felé fordította. Tervezik, hogy hadijátékokat, carousselt és más hasonló látványosságokat is rendeznek, amelyekbe esetleg az annak idején itt küzdött nemzetbeliek, utódjait is bevonják. ÁrpáiI sírját a Demjén téglagyár környékére helyezi uiabban Garááy Nagy érdeklődés mellett tartotta meg Garády Sándor miniszteri tanácsos az „Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak“ ülésén március 24.-én, d. u. Az óbudai Fehéregyháza és Árpád sírja című előadását amely hivatva van a 150 éve vajúdó kérdést új és talán végre sikeresebb irányba terelni. Az érdekes felolvasáson a székesfőváros képviseletében Né- methy Károly dr. tanácsnok, a székesfőváros régészeti érdeklődésének lelkes támogatója, Pacher Béla dr. és Gárdonyi Albert dr. főleveit^i- ros jelent meg. Ott láttuk Jakubo- Dich Emid dr., Mihalik Sándor dr., Nagy Lajos dr. és régészeti életünk több jeles képviselőjét. — Alföldi András dr. egy. tanár elnökölt. Garády Sándor min. tanácsos előbb összefoglalta a kutatás 150 éves történetét, attól a naptól kezdve, hogy Katona István, a híres történetíró a XVIII. század 80-as éveiben Nagy Lajos királyunk 1355. évi határjáró oklevelével kezében végigjárta az óbudai hegyeket, de határozott eredményre nem tudott jutni. Majd kimutatta, hogy az Árpád-malom, Római fürdő és Csillaghegyi forráson kívül az Óbuda nyugati részén elhúzódó hegyoldalon ma is 17 forrás létezik még. Ismertette Fehér egyházára vonatkozó bőséges adatainkat 1296-ból, amikor külön község volt, amely a veszprémi püspök és káptalan alá tartozott és akkortájt ment át az esztergomi érsekség hatáskörébe. Nem tartozott tehát az óbudai káptalan alá. Mint külön plébániával rendelkező község, amelyhez a szomszédos Békásmegyer és más községek is tartoztak, Óbuda területének azon a részén kellett feküdnie, amely közelebb van Békásmegyerhez. Az esztergomi nagyút Óbuda északi részéből kb. a mai Miklós tér tájékáról indult ki Garády szerint s követte a régi római út nyomát. A fehéregyházai nagyút pedig a mai Pacsirtamező—Szőlő-utca— Vörösvári- és Bécsi-út lehetett, egészen aJDem ián téglagyárig. A szőlőkből a Fehéregyháza felé vezető nagy út az volt, amely a volt Dem- jén téglagyár északi végéhez közel csatlakozott a régi esztergomi úthoz, ezért keresi Garády Fehér egyhazát a Demján téglagyár környékén és javasolja, hogy 3 helyei: végeztessenek ásatásokat : a Demján téglagyár környékén, a református templom déli oldalán és a Király-dombtól észak-nyugatra. Az utóhatásét helyen azért, mivel Garády 'DmifJi 1600-ból való képe alapján afkirálvi, vagy királynői várat (KiscKároly megöletése helye!) a Király-dombtól északnyugatra keresi, míg a református templom környékén előkerült nagybecsű leletekben a káptalani templom maradványait sejti. Végezetül négy pontba foglalva cáfolta az előadó Gatterer nézeteit. A cella trichorát kis méretei és nem keletelő apsisa miatt sem azonosíthatja Fehéregyházával. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött „budai polgár“ XVIII. század elejéről való feljegyzéséiben Gatterer tévesen olvasta F ehéregyházat T örökháza helyett, hibázott akkor is, amikor Fehéregyházát a káptalan területére helyezi (káptalan és pálosok viszálya!) és rámutatott arra, hogy Gatterer az utak elnevezésében is ellentmondásba keveredik. A kérdés természetesen az újabb feltevéssel sincsen végleg eldöntve. De reméljük, hogy Garády Sándor min. tanácsos buzgó és érdekes kutatásait, melyek a közelmúltban <« nyéki királyi vadászlak felkutatásával oly nagy fontosságú eredményre vezettek, most is szerencse fogja koronázni, bár a felkutatandó kerület feltárása oly nagy, hogy a véletlen szerencsére kell bízni Árpád sírjának hamari feltalálását. Palóczi Edgár A kelenföldi csodapalota — Természettudományi Muzeum. — Lendl terve — Irta: hennyei HENNYEY VILMOS dr. Lendl Adolf tanár terve szerint a Múzeum területe a Duna mellett, az új Boráros téri hídtól és e hídhoz vezető új úttól az i s^zckötő vasúti hídig, illetve a vasúti töltésig nyúlna el, a Dunával párhuzamos vonalon a Budafoki út határolná. A terület még beépítetlen, kisebb részében víz alatt all cs ^eltöltésre vár. A Duna mentén védő- gát vezet, amelyen egy fái kai övezett, széles sétakorzó húzódna végig, mint a Műegyetem előtti korzó folytatása. Lendl a múzeumot a természettudományok templomának nevezi, mert nemcsak tudományosan rendezett száraz gyűjteményeket nyújt, hanem ezeket a képzeleti erőre ható művészi képekkel, diorámákkal és más részletekkel átszőve, vonzóvá, érdekessé és látvánvossá teszi A látogatót így fokozatosan bevezeti a természet titkaiba, az nemcsak okul és tanul, hanem a gyűjtemények szemlélődésében elfogódottan meg-megáll és elgondolko-.va a látottak során, szinte felemelkedik lelkiiletében, áhi- tatos hangulatba a teremtő mindenhatóság csodálatára. A megszokott múzeumi gyűjtemények elrendezésében olyan újítás ez, mely a tanulást egyrészt élve zetes szórakozással, másrészt szinte vallásos elmélyedéssel tudja párosítani. A Dunakorzóra nyíló hatalmas villamos fáklyával ékített bejárat mögött tágas „élőkért“ következik, amelyben művészi csoportokban az emberiség fejlődése alakul ki a Tátogató szeme előtt. Itt találjuk a cikk végén közölt költői feliratokat A föld hosszú kialakulásának időszakait, a kőzeteket, ásatag csontokat, növényi maradványokat, helyenkint beillesztett művészi diorámák, élénken ható látványos képek teszik élvezetessé és egyúttal könnyen felfoghatóvá. 32 ilyen kép egy-egy geológiai korszakot dolgoz fel. A földkéreg első megszilárdulásától az ősgránit, szienit, stb. megmere- désétol kezdve a vulkánikus kitörések, a hegységek, vizek és földrészek keletkezéséig. Atalantis elsülyedése, a mai kor kialakulása képekben Dohul el szemünk előtt. A dioráma sorozatban minckn korszaknak megfelelő állati és növényi formákat látunk. Az elsőket és egyszerűbbeket, aztán a tökéletesebbeket, fejlettebbeket. Megértők a változások folytonosságában a kiima és egyéb adottságok hatásával a szervezetek haladó fejlődését. A A husvéí — Budán Irta: SZICAGVI KjtUOCV
