Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-01-12 / 1153. szám
XXXI. évf. 1153. si. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.:— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek neik hivatalos lap ja., tagjai féláron kapják Búdat Napló 1934. január 12. hirdetések Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fiit Szövegsor ára 2 P. Ismertető köziemé- ivek megállapodás szerint. A. hirdetés dijai mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kláyiinény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* aág, társadalom ée művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség ée kiadéhivatal i II, Batthyány u. 83 Telefont 50-2-96. Hivatalos éráki délután 4 6-ig. ma A Nemzet Stadion mint gazdasági erő A budai polgárság égető kérdése Most, amikor országunk fővárosának polgársága a: szó szoros értelmében pályaválasztás előtt áll, és egy szinte általános népvándorlás méretű helycserét végez, az aranyhegyi nemzed Stadion, minit élesztő a gyurmát, úgy duzzasztja és dagasztja ai lehetőségek elgondolásait. A Nagy-Maigytarország készen omló és ömlő gazdasági kincseit:, a vidék éléstár ált, aiz ipar hozamát, a kereskedelem szerzeményeit egy 16 milliós nemzet ku 1 tűrigényléseit, a bn- zábajn rejlő aranyfedezetét, a jóléttől duzzadó kiválóak buzdító, törtető és magával ragadó lelki pres- tige-ét elszedte tőlünk Trianon. A földnek, víznek, fámák, gyümölcsnek. gabonának,, állatnak és mindem egyéb nemzet gazdagító érték erejétől léjs tápjától megfosztott lakosságnak pótlásul és csere gyanánt újabb kereseti lehetőségeket kell biztosítani: már most és mielőbb, nehogy ai táphiányos, testi- lélki skorbut betegségbe essünk, ami már a vég kezdetét jelentené. És im, Huszár Aladár főpolgármester egyik újévi nyilatkozatában rámutat arra : „hogy most már a külföldi I idegenjárás komoly méreteivel lehet' számolni és ez az idegenforgalom fellendülése beláthait.a:tlan lehetőséget nyújt Budapest számárai, mert a mai nehéz viszonyok között ez az iparág'cu, amely" a kereseti- alkalmaik óriási tömegét jut- . latija iá polgárság számára. Az út, amit megtettünk — mondja* tovább — nehéz volt, de most már számolhattunk azzal, hogy Budapest divatba jött, a . i külországok utazni vágyó publikuma előtt és ezért, rajtunk • áll, hogy a lehetőségeket kihasználva, felfokozzuk Budapest gyógyfürdőváros jellegét. A propaganda megindult t|? a külföldön már ismerik a hatalmas gyógyitónyezőlket, amelyek <a legkülönbözőbb betegségek ellen kiválóan beváltak. Természetesen tovább kell haladnunk, annál is inkább, mert bizakodással nézhetünk az idegen fopgaílom nagyarányúvá tétele és ia fürdőváros megvaló- isítása: elé.“ Ez a megnyilatkozás már további programmot. ad, egyelőre a gyógyforrások é? kihasználásuk érdekében olyan létesítményekről, amelyek Európai, de sőt a világ betegeit mozdítsák cs vezessék fővárosunk felé. Ám ne feledjük, hogy a beteg nehezen mozdítható és hogy utazási készsége nem egyenlő lendületű az utazási eszközök felfokozott gyorsaságával. A mngyialr virtus f oly ton-f oly vasit megismétlődő sportdiadalai már a bajnokságok mérlföldköveiivel jelzik az utót), amelyen ai világfürdő gondolatával párhuzamosan, a sport gyorsan mozgó, nagyobb, egészséges, a: viadaltól lüktetőbb tömegeket érdeklő,, változatos attrakciókkal csábítják iatz idegenek soklalságát a magyar fővárosba. Mindent meg keilil tennünk, hogy sportkészrsé- güníknek és kulturális berendezésünknek legalább annyit áldozzunk, mint amennyit mlalgámak a ..világ- fürdő“ nagy eszméjének áldozni szándékozunk. És ne feledjük, hogy a betegeket gyógyító fürdőteieo előmunkálattal Inteni bb érésnek, betegeknek szóló propaganda halkabb — szinte az egész vonalon klinikai — megfigyelő természetű, és annak szembeszökő eredményei csak esztendők múlva mutjathaitók fdl. Az egészségeseket vonzó sport- tömegek utazási vágya, . okuM-si igyekezete, at világ tájait összekötő gyors és percrőí-percre gyorsuló „szállítási“ lehetősegek, fővárosunk elkerülhetetlen központi fekvésénél a sport művelőinek: (tehát csaknem az egész lakosság közreműködésének) kihasználása inellett korunk olyan lehetőségeit tárja- elénk, amelyek átsegíthetnek bennünket ezen a legm'aibb megélhetési helycserén, amelynek méretei szemünk láttára: érik el a régi elfeledett valóságos népvándorlás méreteinek nagyságát. De kényszerít egyúHÜlal, hogy a1 termelésben is megtegyük ezt a helycserét. amely [szintén gigantikus méretű lesz, amikor búzatermelésről áttérünk a zöldségtermelésre, ahol szintén a melegvíz« források uegítenek minket. A magyar virtus, amelynek mosit A Budai Ingat lato tulajdonosok 'Egyesülete legutóbbi népes értekezletén dr. Bárdos György elnök az adómentességre vonatkozó rendelkezéseket ismertette és rámutatott annak fontosságánál, hogy a csiLádiházalk építkezése terén teljes st ,'gnáció áll be, ha az építtetők a 30 éves adómentességben neanl részesülnek. A Budán szépen megindul, kis lakóház építkezésieknek nem szabad szünetelni, mert n lakosság széles rétegében él a vágy. hogy saját családi lakóházához jusson és ha. ezt Budán nem tudja aneg- salósíüani. elmegy a. környéki városokba. Az utolsó években a1 lakosság tekintélyes része hagyta el a, fővárost és meg- duzzasztottia Újpest Kispest, Rákospalota és a' többi városokat pedig az itteni lakosok nagy része a- fővárosban keresi kenyerét és ia, fővárosnak elsőrendű érdeke volna!, hogy itt szaporítsa a fogyasztóképesek számát. Kovafeek Ferenc a> Kőművesmestereik Szövetségének ü. v. elnöke szerint minél több kispolgárnak kell megadni a? lehetőséget ahhoz, hogy ai saját házában lakjék; Az igazi boldogság niem mi szűk bérházakban van, hanem a szép külső vidékek egyszerű ‘kis otthonában, melynek minden talpaLaitnyi rögét szeretettel ápoljál & gondozza tulajdonosa. — Dr. Lugmatyer József társelnök Óbuda1 fejlődése érdeAz Attila jubileumi ünneplésével a világnak tudomásul adjuk, hogy megdönthetetlen igazság az, amit krónikáink hirdetnek és szentiül hiszünk a hun-magyar azonosságban. Ezt Igazolják munkáikban legújabban Hóman Bálint, Gombóca Zoltán egyetemi tanár, Meliöh János, Császár Elemér, Németh Gyula egyetemi tanárok, B-üassa József és sokan mások. A hun-magyar orientációt azért szorították eddig háttétbe, mert a finn-ugor rokonság kapcsolatának előtérbejutásával a két tudós csoport számára szűknek bizonyult ait Akadémia és mert az osztrák uralom által támogatott finn-ugor irányzat anyagi' előnyöket is élvezett. a porondon győztesek jóidőre ők maradtak. Balassa dr. megállapítása szerint a finn-ugor fajiság ma már megdőlt, csak nyelvanyag átvételéről van szó, ezzel szemben győzött a régi skytha, hun-magyar, tűik faji azonosság orientációja, amelynek kiegészítő része a finn-ugor csoport is. A németek szívesen neveztetnék magukat hunnak azért, hogy szoros kapcsolódásba juthassanak az indiai népek históriájával és kulturtörtéinietével. Iigy tettek indo-gea-- mánok. Amikor az egész világ a hunfajta népet a magyarhoz köti, Ugyanúgy ősi krónikáink is, bűn volna ezt megtagadni. Attilát az égés világ, mint a hadvezetés tudományának elismerten legnagyobbját ismeri, aki mellett Nagy Sándor, Cézár és Napoleon eltörpülnek. A világ köztudaitába újból bele kéül vinni, hogy a magyar, az erdélyi székely, ahogy ők mindig is hitték, Attila népe, a légi, 3000 éve ottlakó Teke-törzs utóda. A világnak meg 'kell tudnia, hogy Attila és népe nem volt barbár. Az Isten ostornak is csak így használhatta Attilát. Attila nem pusztította el Rómát, csak megintette a jóra. van a konjunktúrája, biztosíték rá. hogy a; sport, mint nagyban, tehát világ viszony latban űzött nemzeti életpálya gyorsabb ütemben juttat eredményhez bennünket, mint a legnagyobb stiluisu, lassan gyümölcsöző gyógyító fürdőberendezés. Ezért, al nagy és kényszerű kereseti helycserének biztos sikere érdekében fkfell sportin tézményeinket és 'Sportberendezéseinket erőltetett tempóban egyre magasabb fokra emelnünk; ezért kell a Bportpályá- kait, de főleg a nemzeti erő kifejezését, a Nemzeti Stadiont mielőbb és minél tökéletesebben és a jövőnek megfelelő nagyságban megépíteni. A Nemzeti Stadionnak - az idegenforgalomban kiütköző nemzet- gaizdaisági jelentőségét elvitatni nem llehet és éppen ez erőisí ti meg az aranyhepvi Nemzeti Stadion létjogosultságát is. Ringer Lajos dr. kében szól. Az óbudai híd felépítéséinek nem' szabad oliban maradnia' és a' Stadiont sem leheli máshová elhelyezni, iiuinl egyedül , • legalkalmasabb helyre: Óbudára. Bo/ó Gyula műépítész az építtetőnek nemcsak adómentességet ad. hanem uniós kedvezményekben is 'részesítené mert az építkezés elsőrangú nemzetgazdasági érdek. Dr .Tárnok Béla a szép budai hegyvidék 'káros elhanyagolásáról beszél. Kie-mleii azt .1 szomorú képet, amelyet a KissVábhegy egyik része nyújt, ahol mai már telek nincs is beépítetlenül és .f-fég mindig út nélkül vannak a lakosok. Dr: Kaszás József törövényhiailfeági bizottsági tag a fejlődés érdekében: szükségesnek tartja, hogy az ingatlaintlulajdonosolk kívánságaikat állandóan napirenden tartsák. A zsúfolt lakásviszonyok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az egészségügyre, ezt iránt orvos napról-naiprn szomorúan látja. A főváros még távol vau- attól, hogy lakásbőségről beszéljenek. Az üresein álló lakások legnagyobb részes lebontásra régen megéreti ócska, rozoga viskókban van. Sok helyen még az életbiztonság sincs meg. Dr. Bárdos György elnök bejelenti, hogy a legsürgősebb feladatok orvoslása céljábór és a'z óbudai híd építésének folytatása, érdekében az illetékes hatóságokat memorandumban keresik fel. A Vandálok fejedelme viszont, amikor megállt Róma falainál, a pápa hiába való kérelme dacára felgyújtotta és kipusztitotta Rómát. Az Attila jubileum hivatása, hogy a magyar létek megint megteljen a régi legendás idők történetével és a szithákról, a hunokról és Attiláról szóló legendákat ujbóf' mithelégiánkba iktathatjuk be. A hunfajta népekkel való kapcsolat felvétele azt jelenti, hogy jelen időben magunk mellett testvérként tudhattuk azokat a nemzeteket és népeiket, melyek magukat skytha, illetve turk fajuaknak tudják, pedig ezeknek a népeknek száma nagy, sok. Egy nemrég megjelent angol munka Európa és Előázsia turáni népeit 55 millióban állapítja meg. Indiában a turk, skytha, hun, dravida és mongoloid népek -számlái kb. 150 millió. Ehhez járul Kína és Japán rcflcann'ép csoportja. Desericius a tizennyolcadik százan közepén és végén a vatikáni könyvtánbam kutatott, ennek volt az eredménye az ő ötkötetes nagy munkája a hunok és magyarok eredetéről és őseiről, ő fedezte fel többek közt Julián barát levelét, illetve Julián ''urát rendtársának a levelét a Vatikánban amelyet Magna Hungáriából irt volt a pápának, megtalálván Magna Hungáriában az ott visszamaradt magyarokat. Több kötet foglalkozik a kínai krónikák hunokra vonatkozó adatainak feltárásával és átültetésével. Többek közt olyan részletek kerülnek napvilágra, amelyek Európában eddig publikálva nem voltak. Egy másik kötetben az indiai turkok és ugorok magyarra) egyező szókincse kerül a tudományos világ elé egy mintegy 1200 ilyen sző. keretében. Három-négy kötetben kapjuk .az indiai szaktudósok ismertető munkáit a skytthák és hunok indiai betelepüléséről. A 24 kötetből álló Attila jubileumi sorozatot kiegészíti egy 800 mü címét felölelő Attila bibliográfia. Az 1930—31-es kiadású angol lekszikon a hunok négy csoportját mutatja be: 1. az Aittila-fele hunok, 2. a magyarok, 3. a fehér hunok, akiket a magyarokkal azonosít a lekszHcon, 4. indiai hunok, akiket Viszont a fehér hunokkal azonosit a lexikon. India őstetepülőinek úgy a lexikon, mint más szakkönyvek a hunokat és a ákythákat tartja, sőt a m|aá legjelentősebb indiai népcsoportok és fejedelmek ezektől származnak. A magyar őstörténet és krónikák a magyart skythnmk és a skythaság keretéiben hunoknak mondják. iA két állítást kapcsolva, a magyar ősi múlt egyetemesen kapcsolható India őstörténetéhez és kuitiurhistó Hójához. Száz esztendő óta mesterségesen irtják, kezdetben Ausztria parancsára a magyar Köztudatból a hun -azonosság tudatait, énért nem került lefordításra latinból Mátyás óta például Boníinius nagy történelmi munkája. 1934 lesz 600 év előtti születésének évfordulója. Bonfmiudban a következő kitételek olvashatók; Tudjuk, hogy a .pápa őszentsége nagy tudós és jós hírében állt, de akkor igazán téved, amikor az ő alle- mamnjadnak kedvezvén, a m agyar históriát meg akarja fosztani attól az értékes tudattól, hogy ők hun leszármazottak. Ezért nem tehetett Bomfiniust eddig lefordítani. Bonfinius mellett. Pray haitaßmas munkája szél a hunok, avarok és a magyarok régi dolgairól. Magyarul első ízben kei rül kiadásra Zajty Ferenc révén. A polgári egység ünnepe Kozma Jenőt lelkesen köszöntötte pártja a Polgári Egység Klubjában UfévI üdvözlések Budán és Pesten — Hirtelenül tűzte ki a Polgári Egységes Pártja e hó 8.-án estére Kosma Jenő újévi üdvözlésének, — eleinte csak szűkebb pártkörben tervezett, — de váratlanul óriási arányokat öltő ünneppé kialakult évadnyitó társas- vacsorát, az Akadémia utcai klub- helyiségben. A tágas termek alig birkák befogadni az ünnepies hangulatban érkező közönséget, mert mindenki igyekezett kezet fogni a pártvezérrel az évforduló alkalmából és mindenkinek volt egy jókívánsága, amelyet — ha két szóban is, — de föltétlenül akart neki elmondani. Az összes pártkörök vezetőegyéniségei, Buda és Pest számottevő polgárai jelentek ott meg ünneplő ruhában csak talán épen maga a pártvezér Kozma Jenő, aki minden ünneplésnek és tüntetésszerü felvonulásnak ellensége, jelent meg szürkében, nem is gyanítva, hogy a párt táborát alkotó polgárság mily nagy arányú óvációban kívánja ót részesíteni. A termek és előcsarnokok túlzsúfoltsága miatt a később érkezők közül sokan, nagyon sokan kénytelenek voltak az üdvözlő iv aláírása után sajnálattal távozni. Már minden hely el volt foglalva s akinek nem jutott ülőhely a falmentén állva várta a vezért, aki az utóbbi hónapok erősen zajló politikai vizén oly nagy nyugalommal és igazsága teljes tudatában, oly biztosan vezette a párt hajóját, szolgálva ezzel Gömbös Gyula miniszterelnök nemzeti nagy elgondolását, amely nemzeti egységbe tömöríti a magyarságot. A társasvacsorához némi késéssel érkezett meg Kozma Jenő, de maga az ünnepi szónok Usetly Béla dr. is utolsó pillanatban érkezett és alighogy kezet fogott Kozmával már is szólásra emelkedett, hogy üdvözölje a vezért. Meg-megújuló éljenzés, a párt- hűség és baráti érzés megismétlődő, lelkes megnyilatkozása közben a klub háznagya kért csendet, üdvözölve a megjelenteket és fölkérte Usetty Bóla dr. országgyűlési képviselőt, hogy ünnepi beszédét mondja el. t/seffy Béla rokonszenves egyéniségét előbb lelkes óvációban részesítették és esek ennek csillapultával kezdte el beszédét, — tiltakozva az ellen, hogy ünnep beszédet mond, mert csak beszámolja éheit a múltról ás programmot adni jövő számára. Ez az ország ma nem beszédeket vár, hanem tetteket. A múltra tekintve vissza, sajnálattal látja, hogy az adóalanyok lassan elhullanak, de újak nem jönnek a helyükbe. Meggyőződése szerint a párt köteles támogatni a kormányt, mert akik cifra frázisokkal jönnek, azok a közőniéget akarják megtéveszteni A kormánytámogatás nem zárja ki azt, hogy a párt becsülettel ne harcoljon e polgárság érdekeiért, ahogy azt a nyugdíjjavaslat vitája is bizonyítja, ahol a pártnak sikerült — és ezt hálával ismén el - elfogadtatni a miniszterelnökkel javaslataik nagy részét A párt nem vállalja e fejbólongatás szerepét és fölemeli a szavát minden olyan kérdésben, ahol a polgárság nagy érdekeiről van ázó. Ezt a kötelességet tiz év óta gondosan teljeaiti is a párt és éppen ezért fájt, hogy akadtak, akik «zembe állították egymással e párt tagjait, ami azonban kevés sikerile járt, el is múlt, és ez ez összeforrott polgári tábor ma erősen áll régi álláspontján, nem engedve megát félreállitani. A vezető politikusnak nem lehet a célja, hogy keserűségeket váltson ki a párt tatjaiból, hanem a nemzeti unt initl is áldozatkészséget kell fölkeltenie és erősíteni a bizalmat a jövendő iránt, A Polgári Egység pártjának tízesztendős nagy munkáját a destrukció ellent küzdelemnek szentelte, fölemelve az elesetteket, mert a párt erős hittel néz a jövőbe, amely felé kell irányítani a nemzet útját. A várospolitikában ii ezek az eszmék domináltak a párt munkájában éa csak igy sikerült Kozma Jenő bölcs vezérlete mellett deficilmenlesn vinni át a városi az ujeszindöbs, szigorúan állva • pártvezér álláspontján, hogy minden egyes fölösleges fillért meg kell takarítani e túlterhelt, áldozatkész polgárság javára. A szigorú takarékosság mellett azonban közmunkákat is teremtett a párt, nem sietve el e nagy kérdések megoldását, mint ahogy a Tabán rendelteit ia csak gondos megfigyelés ás megfontolás után intézte el. Ez a párt sürgette a. Vásár- pénztár ügyének kivizsgálását is (áljen Páyr Hugi), anélkül, hogy túlzásokba ment volna, mert senkit sem üldöz, senkit pellengérre állítani nem kíván. Sürgette a Rudasfürdő kiépítését is, mert fejleszteni óhajtja a fürdőügy kérdését, amely szintén a polgárság anyagi érdekeit szolgálja. Ezt a pártot nem vezeti a hiúság, nem vindikálja az egyedüliséget éa szívesen folytatja közösen azt a munkát, amit a jövő megkövetel. Ez a vároa köteleaaég- szerűen törleszti a mull adósságait ■ ebben számíthat mindig a Polgári Egység pártjára, de az élet forgalmát megakasztani nem engedi. Az ország érdekeit szolgálták akkor is, amikor a Rudasfürdő ügyét sürgették, mert szolgálják vek az idegenforgalmat, amelynek révén nehéz kérdések oldhatók meg. Mindezekben a közérdekű törekvésekben és célkitűzésekben a legnagyobb érdem az elnököt illeti, Kozma Jenót, aki ritkán tapasztalható rutinnal vezette a párt ügyeit. Leszerelte azt a mohóságot, amellyel a párt türelmetlen tagjai siettetni akarták a kérdések megoldáaát, ami azonban néha nem is volt oly nagy báj. Hálás köszönetét mond ez elnöknek ezért a fáradhatlan munkásságért a múltban éa arra kéri a Mindenhatót, adjon neki erőt, hogy a jövőben is ily sikerrel vezesse ennek a világvárosnak a polgárságát e boldogabb jövő felé, megtartva ót e párt élén. Kívánja, hogy Kozma Jenő vezeeae a pártot e nehéz időkön át az Ígéret földjére, Lelkesen éltette Kozma Jenőt, ad30 éves adómentességei kérnek a családi íjászokra a Budai Ingatlantulajdonosok Attila jubileum Jegyzetel*, az Ünnepi programm szegélyére
