Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-02-17 / 1157. szám
Budai Naplö 1934. február (7 Biidán: II., Margit-körut 6. $z. (Zsigmond-utca sarok) ' Telefon ;52-0--36JUSZT GYULA OPTIKAIT FÉNYKÉPÉSZETI SZ/VKÖZLETE PUNKTAl. ÉSUÍ.TRASIM ÜVEGEK UORGNEITEK látcsövek MÉRNÖKI MŰSIEREK. SZOLID ARAK?. ban 563 önálló fejedelemség van és azoknak talán a fele hun-szittya eredetű s így rokonunk. Meg van tehát a természetes kapcsolat és,^ ha Budapest székesfőváros 1 megtalálna a módját annak, hogy 30—40 ilyen fejedelmi családot Indiában azzal igyekezne annak a szerencsés eszmének megnyerni, hogy Budán töltsék a nyarat, •* a Tabjáh kérdése már is ragyogd megoldást nyerne. Az egyik: módja az volna, hogy alkalmas telket ajánlana a város ezeknek a fejedelmeknek a ■Tabánon, ami talán megérné az áldozatot, mert divattá tudnánk tenni Indiában,'hogy'-az uralkodó családok Budán, a Tabánon töltsék a nyarat és akkor nemcsak az a 30 feje delem élne itt, hanem külön csoportok alakulnának a budai hegyvidéken és megteremtenék azt a világraszóló látványosságot, amely Budára vonzaná a nyugatot. Ezelőtt három évvel már fölvetette ezt az eszmét e lap hasábjain Nemes I. György dr., aki azt indítványozta, hogy „ ... a Tabánnak a Gellérthegy lábához eső és a fürdővároshoz tartozó részén bizonyos parcellákat a főváros felajánlana a velünk baráti viszonyban levő államok népjóléti (rokkant) intézmények, államfőinek gyógyintézmé- nyek, szállók, villák építésére, — miként azt a bolgár példa igazolja ...“ .......Lehetetlennek tartom, hogy pl. áz itt járt és oly elragadtatott patialai maharadzsa, — vagy a japán császári hercegi pár ne fogadná szívesen és nem építené föl villáját a fölajánlott telken. . .“ Mindenesetre merész elgondolás, egészen elüt a hétköznapi megoldásoktól. De föltétlenül megéri, hogy néhány hónapra félretegyük egy minden eredetiséget nélkülöző pályázatot és — felhasználva az itt járt maharadzsák itt szerzett kedves emlékeit — megtegyük ezt a kísérletet. Ha nem is lesz eredménye, nem ártunk vele az ügynek. A budapesti idegenforgalom és fürdőügy hivatalben vezére Kovácsházi Vilmos tanácsnok minden gyakorlati eszme iránt kellő fogékonysággal rendelkezik és talán szívesen foglalkozik ezzel a gondolattal is, mely ha nem is származott kebelbeli embertől, hanem a budai irodalmi és művészi egyesületnek, a Hollós Mátyás Társaságnak egyik legutóbb megvitatott elgondolása, [amely lehetővé tenné a mai nagyon] manyos magyar tőke nélkül a Tabánnak oly mesésarányú beépítését, amely föltétlenül nagy előnyére válna Budapestnek. Még egysser Casanova és a budai me Fenyő Miksa, az illusztris író szólt hozzá ai Budai Napló legutóbbi számában Berényi János gróf egy előbbi cikkéhez, amelyben az utóbbi úr Giacomo Casanova di Steingalt Cavaliereniek állítólagos budai tartózkodásáról, mint valóságról írt. Fenyő Miksa a leghivatottabb arra, hogy a kérdéshez hozzászóljon, hiszen 1915-ban kiváló nagyszabású tanulmánya jelent meg Casanováról. ő volt az első, aki a 18. .századvégi nagyvonalú diplomáciai pályafutást megfutó Lovag életével és működésével behatóan és kritikailag foglalkozott. Fenyő Miksa tanulmánya megjelenése előtt a magyar köztudat csak a „trágár Casanova“ írói személyét ismerte, a Lovag ,, Emlékiratai* -ból ugyanis számos silány és ostoba pornográfus ponyvaregény készült. Fenyő Miksának tökéletesen igaza van: a Mé- nwir.es egyik kiadásában sincs szó a Cavaliere budai tartózkodásáról. Eddig rendben is volna1 a dolog. Legyen szabad azonban egy érdekes furcsaságra rámutatnom. 1913- ban — ha jól tudom, Elek Artúr tollából —'1 valahol! megjelent egy novella', nlely Casanova budai szerelmi históriáiról szól. 1928-ban a história egy újabb budai tárgyú novellában megjelent. Néhány hót múlva egy tabáni tárgyú előadásban megemlékeztem a budai Casa- novarmende-mondáról. Megemlítet- tsm L^irtó Miksa tanulmányát és a novellát, mély elgurította a mendemonda szárnyaskerekét. Legnagyobb megdöbbenésemre néhány nap múlva egyik napilapunk vasár- napi számában cikk jelent meg „Casanova tabáni házáról“. A cikk mellett ott volt a szóbanlevő dupla- manzárdos, kispolgárias barokk-ház ír*-a hadnagy utca 14. számú háza. Két hét múlva a Litteratura mint harmadik változatot közölte a men- de-mondát, illetőleg egy finoman írott, novellaszerű írásban, mint valóságot közölte ezt. Én erre a Nemzeti Újságban és a Budai Naplóban megírtam ai mende-monda kialakulásának menetét. Legutóbb megint a Budai Napló-ban írtam a mende-inondáról. i Ezzel szemben — a Budai Napló 1913.-Í évfolyamát forgatva, annak április 25-i számában egy Casanova Budán című cikket találtam, mely források megnevezésével közli azt, amit én 19T3-\ban mint novellát olvastam. A Budai Napló cikke nevezetesen elmondja, hogy a „Mémo- ires“-t 1836-ban Zech József brassói teológus magyarra fordította. E fordítás alapján HeU Albert írt egy Casanova-tanulmányt. Ebben leírja a Cavaliere budai napjait. Ezek abban az időben estek meg, mikor a Cavaliere megszökött a Doge-pa- lata padlásán levő börtönből. Fűimébe szökött egy bárkán. Itt megismerkedett Hoyos Lajos gróffal. A gróf rábízta barátnőjét, egy kis francia színésznőt, arra kérve a Lovagot, hogy kísérje a dámát Budára. A Lovag a hölgyikével el is indult Budára, ahol reumáját akarta gyógyíttatni áz egyik tabáni Török fürdőben, de Pécsett Kisfaludy János sümegi földbirtokos megszöktette az erre úgylátszik, könnyen kapható hölgyet. A Lovag a Tabánban Kosztits Péter vendégfogadósnál vett szállást. „Ez a ház máig is áll a Hadnagy utcában“ írja Held illetőleg a Budai Napló. A Lovagot a csinos Kosztits Száva,, a vendég- fogadós lánya szolgálta ki. Beleszeretett a Lovagba, de a lány két udvarlója Velics Petar és Markbcac Petar éjjel-nappal vigyáztak a lányra. Egy este szökést próbáltak, de a két legény kocsijukat a Gellérthegy tövében elfogta, a Lovagot fél- holtra verték, Veliosi bicskájával még a Lovag bokájába is beleszúrt. A leányt hazavitték, á Lovagot vérbe fagyva ott hagyták az úton. Hajnalban magához tért elvitette magát Schneidner József belvárosi ötvös- mesterhez. „Féltem,“ — írja Casanova — „hogy a két rác legény a Dunába dob. Ha ez Velencében történik meg, a Lagúnák vize lett volna a sírhelyem.“ Pesten találkozott réiri ismerősével, Dobay kapitánynyal. Ez orvosit hozatott a félholt Lovaghoz, sőt holmijait is áthozatta a tabáni vendégfogadóból. A szép Szávát ezalatt már eljegyezte a megbocsájtó Velicsi Petár. Mi igaz ebből? Ki volt Zech József, ai brassói teológus és hol olvasta az esetet? Ki volt Held Albert és hol jelent meg tanulmánya? Vájjon nem Casanova egy i 788-ban megjelent másik írásában — Histoiré ae ma fuite des prisons de la Répub- l'ique de VeniSe-ben — van szó az esetről ? Tény. hogy 1755-ben került a velencei börtönbe és onnan csak másfél év múlva szabadult meg. Lehet, hogy a Zech-féle fordítás is misztifikáció. Addig míg valaki rá nem szánj!' magát arra, hogy ennek a kérdésnek utána nem jár: — Nem dönthető el. mi és mi nem igaz a Casanova mende-mondából. Bevilaqua Borsody Béla dr. GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógy Intézet, Külön férfi ét női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Vissza a magyar nevekhez! — II hét vezér neve mindennapi név Keleten alakban megvannak. Nem látszik valószínűnek, hogy e személy és városnevek a Biblia nyomán kerültek volna bele az e nevek használata idején ugyan még „pogány hiten“ Levő de már akkor „egy- istent valló" magyarok nyelvébe, hanem inkább valami -közös eredetre kell gondolnunk, annál is inkább, mivel e nevek a Bibliában túlgyakran fordulnak elő, mintsemhogy véletlen játékának lehessen e sok hasonló hangzást tulajdonítani. — (Károli Gáspár féle ford.) így pld. Arad, mint Hebrontól délkeletre eső Judeai- város szerepel Kánaánban: „És Keneusnak, a Mózes ipának fiai is felmentek a pálmák városából a Juda fiaival, a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól és elmentek és betelepedtek a nép között." (Bírák I. 16.) „Mikor pedig meghallotta a Kananeus, Arad királya, aki lakozik vala dél felől, hogy jön Izrael a kémeknek utána, meg- ütközék Izraellel és foglyokat ejte közülük“ (IV. Móz. 21, 1. és 33, 40.) De szerepel Arad, mint személynév is, mint a Benjamin törzséből való Zebadia fia (I. Krón 8. 15.) Igen gyakran fordul elő Árpád, mint egy Észak-Syriában, Aleppőtól északnyugatra fekvő város neve. „Hol vannak Hámátnak és Árpádnak istenei? Hol Séf árváimnak, Hónának és Hivvának istenei? És Samatriát is meg- szabadították-e az én kezemből?“ (Kérdi az Ur e pogány városok (!) elpusztulása után.) (II. Kir. 18.34.) „Hol vannak Hámát, Árpád és Sefárjáim városok királyai ?“ (U. o. 19, 12.) „Megszégyenült Ernát és Árpád, mert gonosz hírt hallottak és remegnek, mint a háborgó tenger, mely nem nyughatik." (Jeremiás 49, 23.) „Nem megvettem-é Kálnót (I) mint Karkemist és Hamátot mint Árpádot, Samatriát, mint Damas- kust? (Ésa. 10, 9. 37, 13.) Sűrűn olvasgatjuk a Béla nevet is, aki mint egy idegen faj uralkodója (I) hódította meg Edomot, amelyet saját régi fővárosából, mint uralkodói székhelyéről kormányzott. „Király vala Edomban Béla, Behor fia s az ő városának neve Dinhába vala.“ (1. Móz. 36, 32.) Ezek a királyok, akik uralkodának Edom földén, mielőtt az Izrael fiai között király uralkodott volna: Béla Behor fia, az ő városának neve Dinhába vala. (I. Krón. 1. 43.) Benjámin fiát is Bélának hívták. Benjamin fiai Béla, Béker és Jediabel (I. Krón. 7. 6.) s Bélától származott a „Belaiták1 nemzet sége (IV. Móz. 26. 38.) Igen érdekes, hogy szerepel a Bibiiá ban egy Balatan nevű babylóniai király is, akinek- a hagyomány szerint „kutyafeje“ (!) volt. Talán valami tatár ivadéktól nyerte volna nevét a — Balaton? — „Ebben az időben küldött Perodakh Balatan, a babylóniai királynak, Balatan- nak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak (a zsidók akkori királyának), mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.“ (II. Kir. 20.' 12. és Esa. 39. 1.) Minthlogv tudvalévőén az a és o rokonhangzók (így pld. az első ember neve, Ádám, — ősmagyar nyelven „Edon“ a Biblia eredeti szövegében (idomnak •'angzik, (mely szó „embert“ jelent) talán itt is lehet valami összefüggés a babyléni Balatan király s az ősi magyar szent tó, n Balaton neve között? ... Margittay Rikárd dr. hírek. Világkiállítás lesz 1935-ben Brüsszelben, ahogy azt a Züricher Zeitung jelenti, ami meglepetést kelt, mert eddig erről aligha tud valamit a nagyvilág. Orel Géza dir. főigazgató e hó 11.-én a Budapesti Asztalosipartestületben a műhelynevelésről, a szakképzés révén elérhető remeklésről, a mintaszerű tanonciskoláról és a sürgősen megnyitandó gyakorlatig asztalostanonc iskoláról adoitt elő, bogy így európai hírnevű butorasztalos- ságunkat megmenthessék. Nagy Antal kamarai alelnök és az ipartestület örömmel tette magáévá az illusztris előadó javaslatát. Budai Iparosok és Kereskedők Köre a jövőben esti összejöveteleit nem szerdán, hanem pénteken rendezi és kéri tagjait, hogy úgy ezeken az esti, mint pedig a vasárnap déli összejöveteleken minél nagyobb számban jelenjenek meg. GYERMEKKÉPEK Blahosnál II , Ftt u 81 Az Orsz. Szt. Gellert Egyesület Ka- menszky Gyula vezetésével a Szent Gellert szállóban április 2.-án rendezi kul- tűrdélutánját. —$ Kempelen Farkasról, a zseniális feltalálóról nemrégen megemlékeztünk és most az egyik laptársunk is róla Írva megemlíti, hogy Buda sokat köszönhet neki, mert a várbeli kolostorépületet színház céljaira átalakította. Nem szerencsés dicséret ez, mert a nagy zseninek ez az egyetlen, de nagytévedése és hibája. V irágh Benedek páter meg is átkozta. Az Angolkisasszonyok zúgligeti templomában a nagyböjt folyamán minden péntek délután 6 órakor szentbeszéd kíséretében, keresztúti ájtatosságban részesíti Huszár Elemér dr. lelkész a hívőket. Vallásos estét rendezett e hó 14.-én a budai református egyház, amelynek műsorán szerepelt Csapó Mária pompás éneke, M oi 1 n á r Margit kitűnő szavalata és, F e 1 l n e r Frigyes dr. egyet tanár színes előadása Japánról. Az estén előkelő közönség vett részt. L0RGM0H0K Zibrinyinél I., Attila utca 8 A park-temetők kiképzése rövidesen megkezdődik, ahogy arról már hírt adtunk. A tabáni temetőben nyugvó . .200 negyvennyolcas honvédet közös sírba teszik és nagy síremléket állítanak föléje. A vízivárosi temetőben, amelybe 1780-ba kezdtek temetkezni Buda legelőkelőbb familiáí, szintén sok a történelmi emlék jellegével, bíró sír, amelyeket' a temetőparkban a régi Buda iránti kegyeletijeiéül szintén épségben megőriznek. Az erre fordított költség közel negyedmillió pengő lesz. BUDAI KRÓNIKA T- Ezerharminchét emberrel kevesebb született Budapesten a múlt évben — a tisztifőorvos jelentése szerint —mint amennyien meghaltak, mert 10.104 születéssel szemben 11.141-en Ihattak meg. A főváros Jakósságának fogyását a lassú bevándorlás ellensúlyozza. — Házbér uzsorások karmaiban van sok helyen a főváros s ezért most felmondja az összes magánházakban elhelyezett hivatali bérleményeket. — A fővárosi üzemek kikerülnek a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága ha- tasköre alól. — A Vasárpénztárt próbaidőre átveszi a Községi Takarékpénztár. — A közüzemi dijak tényleges leszállítása a pénzügyi egyensúlyt felborítaná s ezért egyelőre szó sem lehet azok leszállításáról. A májusi nagy idegenforgalom pénzügyi részét a Hitelbank, a Községi Takarékpénztár, a Magyar-Olasz, a Leszámítoló- és pénzváltóbank és az Ibusz közösen bonyolítják le. — A száz fővárosi vitézi telek helyét a_ VI., VII. és X. kerületben jelölte ki a főváros. — Uj idegenforgalmi irodát állít fel a Leszámító Bank. — Az 1934. évi kereseti-,; jövedelem- és vagyonadó-vallomásokat február 28.- ig kell beadni. — A személyzet illetményeiből levont kereseti, külön és rokkantellátási adót február 25-ig kell befizetni. TUÓSI CIPÖSZACON VI., Teréx~1cörut I/B. Címre ügyelni I a fővárosi könyvtár ÉVKÖNYVE A budapesti könyvtárak között már évek óta csak a Fővárosi Könyvtár ad ki működéséről évenkint jelentést. A Fővárosi Könyvtár most megjelent évkönyve annál is inkább érdeklődésre tarthat számot, mert a könyvtár az utolsó évtizedben Budapest legnépszerűbb és legjobban használható könyvtárává fejlődött, melynek olvasói körében Budapest társadalmi életének minden rétegéből igen nagy számmal foglalnak helyet. A Fővárosi Könyvtár tudományos jellegű központi könyvtára ma az egyetlen intézmény, amely a szellemtudományok minden ágára kiterjeszti gyűjtését, a főváros különböző részeiben elhelyezkedő 13 fiókkönyvtár pedig a széleskörű köz- művelődés szolgálatában áll. A mai közállapotok a közművelődés fejlődésére éppen nem kedvezőek. Ezért különös érdeklődésre tarthat számot a könyvtár évkönyve abból a szempontból is, hogy megismerjük a főváros lakosságának szellemi érdeklődését és azokat a módokat, amelyekkel a főváros a közélet e fontos szükséglete érdekében a mai viszonyok között is nagy kultúrpolitikai érzékkel szolgálja a magyar közművelődést. ENYVVÁRI JENŐ könyvtárigazgató az évkönyv elején közzétett jelentésébeu hálás szavakkal emlékezik meg a főváros vezetőiről, akiknek a főváros egyre romló költségvetési helyzetében is gondjuk volt a főváros művelődésének biztosítása. A könyvtár igazgatója az anyagi erők csökkenésének következményeit kénytelen volt elsősorban a közönség könnyebb kulturális igényeit szolgáló fiókkönyvtárakra hárítani, mert. a tudományos központra nézve a könyv beszerzési költségek csökkenésével egyenes arányban álló gyarapodási redukció az egész magyar szellemi életre káros hatással lett volna. Hogy a fiókkönyvtárak gyarapodásában - beállott érzékeny csökkenés némikép ellensúlyozható legyen, fokozott gondoskodás történt, hogy a fiókkönyvtárak a nagy forgalom következtében erősen rongálódó anyagát minden erővel konzerválják. A IfÖTiyvíarignyp^tp j „ 1n — 1 r fejezetében beszámol a könyvtár pénzügyeinek, személyzeti ügyeinek, gyarapodásának alakulásáról, valamint az egyes osztályok működéséről. A jelentést statisztikai kimutatások kiséirik. Ezek szerint a könyvtár múlt évi gyarapodása 20.503 kötet volt; ebből 7894 kötet a központi könyvtárra, 12.609 kötet pedig a fiókkönyvtárakra esett. A gyarapodás nyelvek szerinti és szűkök szerinti megoszlására szintén kimutatásokat .közöl a jelentés. A nyilvános szolgálat áttekintéséből kitűnik, hogy a könyvtár összésen 1,150.244 kötetet adott olvasóinak. E számból 118.872 kötet a központi könyvtárra, 1,031.372 pedig a fiókkönyvtárakra esik. Érdekes kimutatást tartalmaz a könyvtár kölcsönzőinek foglalkozási statisztikája is. Az évkönyv' a múlt szokásaihoz híven szakok szerint közli a központi könyvtár szerzeményeinek válogatod jegyzékét, valamint a Budapesti Gyűjtemény beszerzéseinek időrendbe csoportosított jegyzékét is. A beszerzések jegyzékéhez részletes tárgy és névmutató készült. Az __ évkönyv kimutatást nyújt a könyvtár kurrens folyóiratainak, valamint a könyvtár kiadványainak soráról is.' Ezeken kívül az évkönyvben két ta,- nulmányt találunk: K e 1 é n y i B. Ottó' könyvtáros Erhard Schön magyar ...vő-., natkozású metszeteiről, K o c n Lajos könyvtári felügyelő pedig Bráhmsról értekezik a zeneköltő centenáriuma alkalmából. A Fővárosi Könyvtárinak a magyar szellemi élet és az általános közművelődés terén betöltött egyedülálló szerepe mindenképen indokolttá teszi, hogy n könyvtár a jövőben mentesüljön működésének eredményességiét gátló költségvetési redukcióktól. A racionális köz- igazgatás eleve is amellett szól, hogy é bevált és kiváló eredményeket fölmutató intézményt a mai nehéz gazdasági viszonyok között átsegítsük a jobb időkre, CSERE-BERE Vennék készpénzért /ongorát vagy pianinőt. Fenyő, Erzsébet körút huszonhat. Telefon: 402—06. „Ibach“ pianínó, mesés, olcson.. sürgősen eladó. II., Retek u. 10. II. 3. Telefon: 55—7—65. S vábhegyi ^ sanatorium 8 u bal pin (430 m) diétás gyógyintézel mór napi lő.— pengőért legtökéletesebb szanatóriumi ellátást nyújt 5 _6-szori étkezéssel, vízkáréval együtt Meg rendelhető a szélieslöyő' rofii Ásvány vízüzemnél, I, Gél lért rakpart 1. Tel.: 53-0-QqKedves munkatársunk Margit- ! tay Rikárd dr. kimutatja alább kö- ’ j zölt tanulmányában, hogy már az 5 | ószövetségben is szerepeltek olyan < magyar nevek, mint Árpád, Attila, 7 ' Béla és a nemzeti érzést erősítené, ’ I 1 okozná a nemzeti öntudatot, ha ' | lassan visszatérnénk azokhoz az ős• i magyar családi nevekhez, amelyek ■ i a történelemből ránk maradtak és ■ ! itt-ott elvétve még élnek nálunk, de r élnek föltétlenül a turáni világban 1 és élnek Indiában, ahol hétköznapi • nevekként szerepelnek: — Ond, } Kond, Tass, Huba és Előd. A régi 1 okmányokban találjuk az alábbi 1 keresztneveket: Bencs, Betlön, Bocsó, Szabolcs^ és a női nevek kö- zott Gyöngyőke, Gyöngyvér, Me- nyétke, Saraidu és bizonyára talál- 1 nánk még sok ilyet, ha ezt valaki ■ tanulmány tárgyává tenné. A németek mesterségesen esi- r nádak ilyen neveket: Wolfgang és Gotlieb, hogy, védekezzenek ezzel a j nemzetköziség eilen, mi pedig kap- í vakaptunk az olyan furcsaságokon, mint Adolár, Alfonz^, Albert, Gaston, 5 Fülöp,, Izsó, Soma, Kamii, Jákó, • Manó, Móric, Konrád, Miksa, Vil- ‘ mos, amikhez igazán kevés közünk ■ van. A keresztény vallás csak azokat a neveket! fogadja el a keresztség* ben, amely neveknek a vallásban szentjeik vannak és talán ez okozta, hogy a régi szép magyar nevek , lassan kikopnak a nyelvből. Nem baj. Egy kis erőszakkal megint be tudjuk őket hozni, ha megerősödik nemzeti öntudatunk ,amit szolgáni kíván az alábbi kis tanulmány is. Magyar nevek az Ószövetségben Nem tartozunk ama' túlzók közé, kik boldogult Horváth. Mihály nyomán Nabu- kodonozor babylóniai király neve alatt »hagy bunkóval hadakozó úr“-at értenek, de. mégis csak feltűnő, hogy a Biblia la* pozgatása közben lépten-n yomon akadunk oly nevekre, melyek nyelvünkben, — és csakis a magyar nyelvben, és másban nem, — ma is úgyizólván változatlan * Li
