Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-01-31 / 1155. szám
XXXL fat. 1155. sí. ELŐFIZETÉS Egy évre 24.Negy ed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budát Napló Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság A kiszáradt kút 1934. lannár 31. HIRDETÉSE« Egy hasáb széles, 1 jüin. magas sor egyszeri közlőnél 30 fill1, szövegsor ára 2 P. Ismertető k-özlemé- iyek megállapodás szerint. V hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. tusadó klrdstiknak un Mntatai FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadáhivatali II, Batthyány u. S3 Telefon a 50-2-96. Hivatalos áráki délután 4—6-ig. mint az élet tragédiájának egyik okozója, szolgáltatja a témát a német literatúrai egyik legszebb költeményéhez. Vonatkozhat ez a jelképes költemény az egyes embernek az életére;, de vonatkozik a nemzetek életlére is. A nagy pusztaságban eltévedt utazó — aki teveháton járja a pusztaságot — rémülten tapasztalja, hogy tevéjét a szomjúság már a veszettségig gyötri, a- mikor a távolban föltűnik a pusztuló oázis, ahol bizonyára kutat találnak. Odaérve, utas és teve, még rémültebben azt látják, hogy a kút kiszáradt. A megveszett teve az ember ellen fordul, aki ijedtében a kútba mászik, ahol a kövek közül egy málnabokor nőtt ki és ebbe kapaszkodva, igyekszik menekülni a teve elől. Amikor lenéz a kút fenekére, azt látja, hogy odalenn egy utálatos sárkány tátja a száját és várja; hogy a kapaszkodó ember beleessék. Felülről a veszett teve igyekszik halálra marni a szerencsétlent, míg alulról a sárkány torka tátong feléje;,, és akkor észreveszi, hogy fölváltva két kis egér, fehér és fekete — nappal és éjjel - kapa reál a bokor gyökerei körül, rágcsálva azokat, s így a bokor | előbb-utóbb kiszakad a kövek kö- [ zül. Tehát biztosan el kell pusztul- I nia, de 'kétségbeesésében meglátja a málnabokron az érett bogyókat, és mindéről megfeledkezve — nyúl a bogyók után. Ezt csináljuk mi is. A balsors ver te magyar nemzet mai, szomorú helyzete csaknem minden vonatkozásban hasonlít a kiszáradt kútban vergődő ember ■állapotához. Fölöttünk a megveszett teve. — őrült nagyzásban élő boeskoros szomszédaink szövetsége, a bolsevizmus hullámverése ; átallunk az elnyeléssel fenyegető sárkány — a körülöttünk örvénylő szláv tenger; a nemzeti élet gyökereit éjjel-nappal aláásó és bontogató veszedelmek : — búzatermelésünk csődje, ipari piacok hiánya, munkanélküliség. És a közöny rettenetes pusztaságában sehonnan segítséget nem várhatunk, legkevésbé attól a Nyugattól, amelynek védelmében ezer évig véreztünk, feláldozva magunkkal hozott nagy kultúránkat, amely évszázadokon át vezetőállasaimé tette Európa keleti részén a magyar nemzetet. A nyugat nagy államai oly ellenséges, megszégyenítően lealacsonyító, valamely kóbor mongol hordával szemben sem méltányos, minden áldozatos szolgálatról megfeledkező, a halálra ítélt rab sorsára emlékeztető módon bánnak velünk, hogy ma már komoly politikusok foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Magyarországnak ikeresnie kell a módot, a- mely biztosítaná számára a mai világrend egvik vezérlő keleti államának: — i Japánnak védelmét. Meg kell keresnünk a közelebbi kapcsolatot a japánok nagy nemzetével, — meg kell kötnünk azt a vérszerződést, amely biztosítaná a számunkra japán nagyhatalmi szavát Az európai nemzetek térde megremeg a „japán“ szó hallatára, amely nép — ereje tudatában — sohasem ült le ahhoz ,ai játékasztalhoz, ahol egy-két kártyalapra volt föltéve valamely vergődő nép sorsa. A mi sorsunkat még arra sem méltatták. Néhány angol képviselő sportszerűen foglalkozik a magyar igazság 'kérdésével. Aláíratta azt az ívet, amely e kérdés napirendre tűzését kéri az angol parlamenttől 150 képviselővel és — ha valamikor lesz rá az angol alsóháznak! ideje, napirendre is tűzik, ha — az angol külügyminiszter megengedi. Az olaszok se veszik ezt oly komolyan, mint magyar kérdést, hanem csak úgy, mint az olasz gyarmatpolitika ugródeszkáját. Ki törődik) tehát velünk a Nyugaton ? A lengyel most a saját sorsát kovácsoljál, a bolgárt megcsonkítot- táüijj a finn, az észt gyönge. Európában senkire sem számíthatunk és csak jóakarattal erőszakolt kísérlet Bethlen István grófé. lehetetlenségünkben keressük a bogyót nemzeti ■ létünk kiszáradó kút jóban. A nagyobb bogyót, — mely a Városházán terem. Ne siessünk vele, mert ez is elfogy. Nemzeti létünk nagy fordulásában ott vár a munka minden dolgos kézre, minden gondos agyra. Át kell alakulnunk búzáttermelő országból kerti vetemények, a keresett főzelékféléket termelő országgá. Ha eddig Európa búzaföldje voltunk, legyünk ezentúl Európa veteményes kertje. Rendszeresítenünk kell gyümölcstermelésünket és kereskedelmileg meg kell szerveznünk mindezek kivitelét. Meg kell nyitnunk a bányákat áz ország minden vidékén, hogy a mérnököktől le a bányamunkásokig ezer és ezer család jusson kenyérhez. — nyúlhasson a málnabogyó után. Mindezt megelőzik £i> mélyfúrások, amelyek ingyen adják a szükséges energiát, forró vízben, földgázban. Föltárjuk így a még ismeretlen gyógyforrásokat is. Ha olcsón termeljük a főzelékféléket és Magyarországon felére száll le a megélhetés költsége, minden északi nép itt keres majd gyógyulást. De meggyógyulnak a lelkek is, mert türhetőbb, elviselhetőbb lesz az élet a leszállított fizetések dacára. Kenyérkereső lehetőségeket teremtsünk. A nagyobb málnabogyóért folyó harcban ma még megtalálhatjuk a kiegyensúlyozás lehetőségeit. A rosszul informált miniszterelnöktől csak rövid út vezetett a jólinformált miniszterelnökhöz. Gömbös Gyula kormányelnök ajtót tárt annak a Kozma Jenőnek, aki tíz éve kovácsolja már egységessé a polgárságot és ezzel megnyílt az ajtó a kormányelnök nagy nemzeti elgondolása kereteihez annak a polgárságnak, amely a mai világrend fenntartója. Ezt kell megerősíteni új termelő lehetőségekkel. ' A kiszáradt kút felett ott fújtat, mint a megveszett teve, a szovjet rém is, — ezzel szemben a polgári várakat erősíteni kell, hogy az újabb nagy megpróbáltatások idején bírják a harcot. Dubonai Pál Elméiéiben - Fürdőváros gyakorlatban Bucíabalt) löbb mint egy évtizede a mérvadó körök arról tanakodnak, miképpen kellene „Budapest fürdővárost“ megteremteni és -senkisem akad, aki megállapította volna, hogy ez a kívánság már régen teljesült, mert Budabath a világ egyik legszebb fürdőhelye. Nincs c világon hely, amelynék fényesebben berendezett fürdői és szállodái volnának, mint Budabath- nak. Ellenben nincs olyan határ- szélentúli obskúrus kis fürdőhely, amelynek annyi külföldi fürdöven- dlége ne volna, mint Budapest fürdővárosnak. Pedig fürdővendég nélkül a legcsodálatosabb fürdőhely is értéktelen valami. Viszont igaz. hogy 'külföldi fürdővendégeket idehozni, a legnehezebb feladat. Az északi államok reumabetegei Németországnál tovább nem mennek. Olaszország, Franciaország és Belgium betegei nem igen hagyják el hazájukat, mert nem túlságosan drága nőfürdői, tengeri és tavi fürdőhelyei vannak. Az amerikaiak I és angolok pedig főleg Francia- és Olaszország elsőrangú hőforrású ! fürdőhelyeit látogatják. „Németországnak 185 reumaellenes fürdŐhe- j lye van“ és Aachen fürdőt 770 körül Nagy Károly császár hívta életre s a német-római császárok 700 esztendőn keresztül, elhalmozták ajándékokkal, kívánságokkal, de 1200 éves fennállása után. néhány évtizeddel ezelőtt csupán kétezer volt a fürdővendégek száma. Ebből okulva, neküník is minden rendelkezésre álló fillért csupán arra szabad fordítanunk, hogy fiirdőnendégeket hozzunk ide. A Hollós Mátyás Társaság kebelében tervezett ankétok bizonyságot tesznek arról, hogy van mód ennek a kérdésnek megoldására. — Igenis, kínálkozik mód arra, hogy egy hivalkodó, úgynevezett fürdővárosnak. necsak „mérvadó körei“, nemcsupán elzárkózó „elhivatottjai“, hanem — fürdővendégei is legyenek. Tatárdi P. Gergely Harc a Stadionért — Budai szó — a Kelenföldiekhez Irta : Csáktornyái Lajos dr. orvos Óbuda fölébredt. Óbuda évszázados tespedtsége után követeli, hogy a főváros egyenrangú városrésze gyanánt kezeljék. A Magyar Nemzeti Stadion ügye lett az a hatalmas erő, mely Óbudát fölrázta ősi álmából. Óbudának követeljük a Nemzeti Stadiont, mert ez az országnak érdeke, nemzeti ügye. Nem propagáljuk sem az óbudai-téglagyári, sem az óbudai-hajógyári szigeti tervet, bár ezek Óbuda belterületén (fekszenek, mert meggyőződésünk, hogy az aranyhegyi megoldás tökéletesebb, s a legalkalmasabb és a városrész mostoha sorsában is — új korszak kezdetét jelentené. Most Kelenföld is igényt formál a Stadionra, pedig Kelenföldnek van Gellért-fürdője, van Műegyeteme, van két hídja, van Horthy Miklós útja. Fehérvári (sugár) útja, van világvárosi kultúrája, s Óbudának — nincs semmije, csak kiaknázatlan természeti kincsei. Ezek kiaknázása érdekében segíteni kellene egymást, mint budai testvéreknek. Kelenföld hátránya, hogy délen fekszik, az uralkodó szelek épp úgy odaviszik a port és füstöt, mint a többi délen fekvő helyekre. A Duna vize ott már összegyűjtötte a kloakák minden szeny- nyét, hogyan akarnák abban az evezős, vagy pláne úszóversenyeket rendezni ? Vagy azt' akarják tán, hogy vizipolő- saink keserüvizben lubickoljanak ? Nincs alkalmas területe,, hogy a százezernyi tömeg zűrzavar nélkül szétoszoljon. Azt mondják: fő vasúti vonal mentén fekszik a Lágymányos. Épp az a baj. Az ország legfontosabb fővonalának menetrendjét nem lehet megzavarni sportvonatok beállításával. Egy új állomás építése pedig 1 millió pengő költséget jelent. Kelenföld jelenleg nagystílű világváros, de nincs az a művészies miliője, mely a modern sportváros és olym- piai falu építésénél elsőrendű szükséges ség. Mint József Ferenc ki'r. herceg legutóbbi értékes beszédében rámutatott: „Tűzfalak és gyárak koszorúja nem valami csábító idegenforgalmi tényező I - Végül Kelenföldön a Stadion építése, a terület feltöltése, a magas turbinák, stb. horribilis költségekbe kerülne. Keresni Kelenföldön az Aranyhegy mintájára alkalmas helyet — komikum. Ezzel szemben az aranyhegyi megoldás előnyei döntenek. Aranyhegy levegője kristálytiszta, ózoudus, por és füstmentes. A Duna vizét a Római-fürdőnél még nem fertőzték meg a csatornák. Itt vannak a Római-fürdő páratlan bőségíi. ideális 22 fokos hőfokú forrásai. Az óbudai vasútvonal nincs túlterhelve, tehát alkalmas -a tömegszállitásra. Közvetlen közelében van a már kész, 10 vágány ú hatalmas állomás, de itt a Hév, a Besz- kárt, a Mftr, és itt megy el a Bécs— Budapesti országút 1 A Kelenföldön felhasználható területnek legalább tízszerese áll itt rendelkezésre. Legnagyobb része vagy ajándékba fölajánlott, vagy fővárosi, illetve állami terület. A telek ára Kelenföldön 100—300 P, itt 2—8 P. Itt otthont találnak az összes sportágak, beleértve még a téli sportokat is. Egyedül csak itt vonható be a Stadion keretébe a magyar sport legújabb büszkesége, a vitorlás repülés, mert a gépek a Stadion határhegyi hangárjából szállhatnak le a nagy síkságra s gyönyörködtethetik a nézőiket mutatványaikkal. De pompásobb hátteret a Stadion számára a Hármashatárhegy—Ürömhegy _ I é terhegy, s háttérben a Nagykcvély koszorújánál festő sem képzelhet. S az I Aranyhegy tetejére tervezett Árpád- szobrot is. — S itt történelmet lehel minden : Aquincum, a maga romjaival, a még meglevő római amphitheatrnm, bizonyságául annak, hogy már 2000 évvel ezelőtt ez volt a sportváros. — Az ideérkező idegen megillető.-' ■ fog itt megállni és küldi majd ide uarátait és ismerőseit. Végül pedig az aranyhegyi megoldás a legolcsóbb. Nálunk, Óbudán nincs önérdek és spekuláció, hanem áldozatkészség és lelkesedés és igazság. Mi azért akarjuk itt a Stadiont, mert csak itt építhető fel legolcsóbban, csak itt építhető fel azonnal. Tegye félre Kelenföld az önzést és az egyéni érdekeket, nem akarom mondani, hogy irigységet és — álljon mellénk. A Stadion Budán marad. Ezért állottak mellénk olyan tekinté- | Íves urak is, akik nem óbudaiak, sőt kelenföldiek, mert az aranyhegyi megoldásban a nemzet érdekét védik a gyors felépítés lehetőségével. Mellettünk van dr. József Ferenc királyi herceg, a vezető pártpolitikusok : Kozma Jenő. Be- nárd Ágoston, Csilléry András. Wolff Károly, a közéleti előkelőségek közül: Berzeviczy Albert, Gerlóczy Zsigmond, Harrer Ferenc. Nagy Emii; a sportférfiak közűi: dr. Petracsek Lajos, Bánhidy Antal, v. Csik László, Lumnitzer Sándor, Rotter Lajos, Bárány István és még sokan mások, akik, ismétlem, nem is óbudaiak. de akiket az igazság meggyőzött. Kelenföldiek ! Álljatok mellénk ! II tabáni romhalmaz Buda-fürdő ügyében megindult mozgalom élénk érdeklődést váltott ki. Sokam azt kérdik, bogy miért vált ennyire sürgőssé ez a kérdés most, bogy érdemes még a harangokat is felreverni. A válasz egyszerű: — lebontották a Tabánt és a főváros központjához ily közelfekvő városrészben nem maradhat meg éveken át így a csúf romhalmaz. Ide fürdővárost terveznek, pedig ezen a helyen fürdővárost létesíteni közpénzen nem szabad. Fürdővárost, ahol a beteg vendég hetekig tartózkodik, nem lehet berendezni ott, ahol nines éltető levegő, nincsenek árnyékos séták, nincs idegcsillapító csend és nyugalom. Ha rögtön be is fásítanák a Tabánt, ott árnyék, park, tíz éven belül aligha lesz. Sétányokat is nehezen lehet ott teremteni, hacsak a hegyre nem vezetjük fel azokat, ami a miaukon járó, reumás betegnek felette alkalmatlan. A csendet és nyugalmat zavarja a főváros nagy forgalmú körútja. De ott vannak a gyógyforrások! Helyes és azok szomszédságát szabadon is keil tartani a jövendő fejlődés számára. De költséges szállodákat, gyógytermeket, ivócsarnokot és egyéb szükséges fürdőberendezést teremteni ezen a helyen nem szabad, mert nincs is rá pénzünk. Nem szabad addig, amíg nincsen meg u lényeg: — a fürdő vendég. Vannak hatalmas szállodáink — sajnos — konganak az ürességtől. Ezeknek újabb konkurrenciát teremteni nem szabad. A fürdőforgalom érdekében szükség van, hogy a fürdővendégek nagy tömegét minél olcsóbban és lelkiismeretesen ellássuk és kéQ a tisztaság, nehogy egyik ittjárt, őszinte angol barátunk szavait mások is ránk olvassák, hogy Buda — a Balkán kapuja. De mi lesz a Tabánnal ? A Budai Napló régebben — a háború előtt azt ajánlotta, hogy ott a törvényhatóságok építsék fel az ott dívó stílusban palotáikat, mintegy a királyi palota országos kerületéin. Ezt szerencsésen elmulasztottuk, pedig irredenta szempontból most fontos volna, akkor ezt néhány átirattal és belügyminiszteri sürgetéssel le hetett volna rövid úton elkezdeni és már készen is állana. Most más megoldást kell keresnünk. Építse fel Tabánt — idegen tőke. Ha a külföldi tőke saját kockázatára alkalmasnak találná azt u helyet gyógy fürd oh elv létesítésére, az ilyen vállalkozást minden módon segíteni kellene, mert az minden erejével igyekeznék betölteni a létesített új kereteket, amelyeket azután esetleg harmincévi használat után — a szerződés értelmében fejlődésképesen (adna viasza a vállalkozás a fővárosnak. Ha akad ilyen vállalkozó-csoport, -az a magántőke minden élelmességével és mozgékonyságával a ma teljesen hiányzó í ü rdő vendég- forgalmat is megteremti. De közpénzen a mai viszonyok közt ilyen kockázatot vállalni a legnagyobb vétek vélna. Ez volna a Tabán egyik megoldása. A Tatján lebontása zavartalanéi folyik. Már csak 31 ház áll ott, áttMyék közöl 9 a fővárosé, 19 a Közmunkák Tanácsáé, és 2 magánkézben van. Egy jpe- dig a Bernátk Józsefén alapítvány tulajdona. A Közmunka Tanács 19 házát a főváros elcserélte a Károly király út 15. sz. bérházzal. Egy év alatt 696 házat ürítettek ki. A főváros deficitje húszmillió pengőre rúg a múlt évi zárszámadás és az ezévá költségvetés hiányával, amit az állam által történő jövedelem-elvonás idéz elő. Az óbndni téglagyárakban a bányá- szást összhangba akarják hozni a Bécsi át és hegyvidék szabályozásával. Ezzel a téglagyárak kitelepítése újra évtizedekig húzódik el. A főváros racionalizálásának eddigi eredménye, hogy 100.000 pengőt takarított meg csupán a nyomtatványok egységesítése által és a közigazgatás további egyszerűsítésével és javításával, hamarabb lehet elintézni aktákat és bármilyen ügyeket. Két budai érdek kapcsolása flz óbudai Stadion ós Buda Császárfürdó Több cikkben foglalkoztak már azzal az eszmével, hogy Buda északi fürdőcsoportjának, a felső hévizeknek fellendítésére Buda- Császárfürdő környékén közlekedési központ teremtendő. Rámutattunk arra, hogy Buda-Császárfürdőt élénkebben, rendszeresen és céltudatosan be kell kapcsolni a buda- pest-esztergomi és az esztergom-al- másfüzitői vasúti szárnyvonalak kihasználásával a budapest-bécsi vasúti fővonalba, illetve annak forgal- niába. Az a terv, hogy a Nemzeti Stadion Budán, közelebbről az Aranyhegy lábánál, a Mocsáros-dűlőben épül- JUU meg, Buda északi fürdőcsoport jára már csak azért is nagy előnyt jelentene, mert ez egész közlekedési rendszerének újabb átgondolását. átszervezését és kiépítését szűkségszerűen időszerűvé teszi. Viszont amikor a Nemzeti Stadion leendő helyének kérdését most már rövidesen el kell dönteni és pedig a budaiak elgondolása szerint, rá kell mutatnunk arra is, hogy az óbudai vasútállomás igen előnyös lehetőséget nyújt arra, bogy a nyugatról Budára igyekvő nézősereg a Nem- zeti Stadion közvetlen környékét vasúton közvetlenül is elérhesse. Komáromtól Pest keleti pályaudvara 112 Km távolságra van, Óbuda vasúti állomása csak 87 Km távolságra. Óbuda — a távolságot tekintve — 25 Km előnyt és ugyanilyen arányban olcsóbb menetdíjakat is jelent. Sajnos; időben Óbuda még hátrányban van, mert pl. — az 1933-as nyári menetrendből indulva ki — a Becsből (Ostbahnhofról) reggel 8 BHBMI
