Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-12-20 / 1182. szám
XXX. M. 1182. g. ELŐFIZETÉS Egy évre . ! 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron lopják 1934 jjecemtw ü HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fill'. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- íyek megállapodás szerint. 4 hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Állandó hlnlttikiuk nsn kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos óráki délután 4-6-ig. Robinzon. gyermek-ifjúságom álma, S felejthetetlen szép kalandjai. Szólaljatok meg nékem mostanába’, Ti elmerült part üdv harangjai! Szólaljatok meg, itt van a karácsony, Ajándékom legyen tündéri múlt. ... S fölütvén a könyvet, éledt az álom, S szemem édes-keserű könnybe fűlt. Jó Robinzon testvér, szilárd hajódat Eltörte a felzúdult tengerár, Bús martaléka lett a mentő-csónak, Mert a háborgó tenger: vad betyár. S hogy így bősz habok sátéka lettél, Mi sem maradt másod, mint Istened: De embernek nincs is drágábbja ennél, ó juttatott neked egy szigetet. ...itt van a Karácsony ! irta: Havas István A Senki-szigetén kezdted élűiről Az élatet, kezdtél építeni, Szenvedésed, kínod hogy megenyhüljön, Munkába kellett azt meríteni, raragtál fát, követ a bús magányban, Tájó volt melletted csak hű ebed ... És elmerült szemed az Óceánban, Mioőn szállt a nap a hullám felett. Harminc évig néztél; mindegyre hitted, Hogy jön érted ember, jön majd hajó. Megcsodáltak, tudom a büszke szirtek, Azt gondolták: mily hiábavaló! Hisz emberevó jött. vad ember-állat Rút martalóca, az istentelen. Harcot kezdtél velők s szerezve társat: Ketten hittetek már a szigeten. Hej, Robinzon, ifjúkori barátom, Hogy sírtam én valamikor veled. Egy emberöltő ép, jött a karácsony, Mint ahogy most szintén megérkezett. Olvastalak mnhón gyermek-örömmel, S az ünnep élmok közt vepült tova. Szivem, mint Pénteké, testvér-gyönyörrel, Dobogta, hogy el nem felejt soha. Oh, Robinzon, ifjúkori batátom, Ki hitte vón’ akkor, mit ma tudunk. Hogy jön egymásra sok-sok harcos karácsony, S hogy elsüllyed hajónk és elbukunk. Sok-sok év után is sorsod a régi, S bennem mégis más könnyeket fakaszt... ölelj magadhoz, hadd tudjak remélni. És várni hajót, nagy-hazát, tavaszt! HENNYEY VILMOS dr.: Buda jövője: — a fiirdftügy és az idegenforgalom A napokban megalakított fürdőügyi bizottsággal, amelynek élén oly kipróbált munkaerőt van alkalmam üdvözölni, mint amilyen Szviezsényi Zoltán: Budapest fürdőügye egy jelentős lépéssel haladt előre. Szükség is van erre a lépésre, mert e téren ed a lépés a kezdeményező intézkedések közé tartozik. Magyarországon az idegenforgalom örvendetes virágzásnak indult a nagy világégés óta, de a fürdőügy — József Ferenc főherceg szavait használva — még most is gyermekcipőben jár. A fürdőkúrát használó idegenek száma Budapesten — a hiányos adatokat kombinálva — körülbelül évi 1000-re rúg csak. Ilyen belföldi forgalomról nincsen adatunk. Ha tisztán akarunk látni, úgy teljesen külön kell választanunk a fürdőügyet a magyar idegenforgalom ügyétől. Nevezhetnénk ezt „vendégjárásnak” is. Kár, hogy a fürdőügy még nem áll statisztikailag tisztán előttünk, mert az országos idegenforgalomról vannak bőséges és kielégítő adataink, de a főváros iürdöügyében ezeket még nélkülözzük. A meglevő statisztikából csak azt látjuk, hogy a fürdőket hány bel- és hány külföldi látogatta, de arról nem kapunk felvilágosítást, hogy ezek közt mennyi a futóvendég és hányán használtak gyógykúrát. A gyógyfürdőkkel kapcsolatos szállóknál meg van ugyan az állandó és ideiglenes vendégek közötti megkülönböztetés, de — sajnos — a Gellértszálló forgalmánál, amely a többi nagyszálló ebbeli forgalmát nyolcszorosán meghaladja, a fürdővendégek száma így — különválasztva — nincsen. Azt sem tartjuk helyesnek, hogy a statisztika szerint a gyógyszállóban hét napig tartózkodó idegen már állandó vendégnek számít. A Budapestre érkező bel- és külföldi vendégekre nézve azt kellene tudnunk, hogy gyógyfürdőkúra használatára érkeztek-e és e célból minő és hány fürdőt vettek igénybe. De a gyógyfürdőkúra elnevezés legalább tíz fürdőhöz legyen kötve. A magánlakásokban elhelyezkedő idegenekre vonatkozó adatokra is szükség van, mert azok száma az összes idegenek számának majdnem a felére rúg. A fürdőügy fejlődését, csak ilyen statisztika alapján lehet ellenőrizni. A gyógyfürdő fejlődésénél szem előtt kell tartani, hogy a külföldi nagy fürdők — Hofgasten és Badhall adatait idézzük — virágzásukat elsősorban az lottanl belföldi forgalomnak köszönik. Az osztrák gyógyfürdőkben a fürdővendégek általában 85—88%-a belföldi, azután jő csak a közvetlen szomszéd országokból eredő idegen- forgalom és végül csak 3—4% esik a távolabbi angol, amerikai, stb. látogatókra. Ebből azt a tanulságot kell levonnunk, hogy Budapest fürdőváros és általában a magyar íürdőügy elsősorban a belföldi forgalom kifejlesztése révén virágozhat fel. í A magyar fürdőügy megfelelő igazgatásával és kezelésével kell elejét vennünk, hogy a magyar közönség a külföldi gyógyfürdőkre menjen. Csak egy eklatáns példára utalok. Ott van Pávai Vájná által csak nemrég feltárt Hajdúszoboszlói _ _ jód-bromos fürdő.Mégis BadháTTba utazunk, mert ott a gyógyvíz mellett (megtaláljuk a kulturális szükségletet és megtaláljuk a — megfelelő és mégis olcsó elhelyezkedést. | > Ezzel kapcsolatban utalok arra, hogy Hajdúszoboszlónak milyen fejlődési lehetősége nyílik, ha dr. Lóránd egyetemi tanár, karlsbadi orvos legújabb kutatásait tekintjük. Tudományosan megállapította azt, hogy a jódbró- mos fürdő nemcsak az érelmeszesedéseknél elsőrangú jelentőségű, hanem kitűnő megelőző hatással van a rákmegbetegedéseknél. Badhall és a német, továbbá olasz hasonló természetű fürdők ezt a körülményt is kihasználják, amikor fürdőiket ismertetik. Utalunk arra, hogy Japánban, ahol jódtartalmú tengeri növényeket esznek főzeléknek, a rákbetegedések — más országokhoz mérten — csak egyszázadrészre rúgnak. A magyar fürdőügy és Budapest fürdőváros kérdéseiben tehát szintén arra kellene törekednünk, hogy elsősorban a belforgalmat és a közvetlen szomszédos keletre fekvő országok forgalmát biztosítsuk magunknak. A magyar fürdőügy megfelelő vezetésével az ország számára meg kell mentenünk azokat a milliókat, amelyeket honfitársaink évenkint Karls- badba, Joachimsthal-ba, valamint az osztrák gyógyfürdőhelyekre kivisznek. De ezt csak a megfelelő feltételek megteremtésével érhetjük el. E feltételek: az egészségügyi viszonyok, a csatorna, vízvezeték, villanyvilágítás létesítése fürdőhelyeinken, továbbá a megfelelő olcsó elhelyezkedés biztosítása. Budapesten ezek a feltételek már megvannak, itt azonban hiányzik egy másik fontos tényező: — az egészséges ózondús növényzeti levegő. Budapest csak úgy válhat fürdővárossá, ha a Tabán rendezésének alkalmát fel tudjuk használni. Ha itt, ezen a területen, amelyet a budai gyógyvizek központjává lehet avatni, egy nagy parkot létesítünk, amely a Gellérthegy lejtőivel kapcsolatban megadja azt a környezetet, ahol az egészségét kereső fürdővendég elhe- lyezkedhetik. Egészen más szempont alá esik a magyar idegenforgalom fejlődése. Az Országos Statisztikai Hivatal adataiból látjuk, hogy ez a forgalom 1924 óta évi 35.000-ről, 1933-ban 70.000-re emelkedett. Ehhez hozzájön még az a körülbelül 31.000-re menő olyan idegen, akik a megszállott területről jöttek Magyarországra. Idegenforgalmunk tehát megnyugtatóan fejlődik, bár még mindig messze vagyunk Bécstől, amely ugyanakkor 266.000 külföldi idegent látott vendégül. Úgy latoré mégis a „vendégjárás” a jó szó. Az idegenforgalom fejlődésében nagy része van1 az úgynevezett látványosságoknak. Ezek közé számít a világháború óta már az a körülmény is, hogy Budapest, mint teljesen önálló ország fővárosa és mint politikailag szereplő tényező, az idegenek érdeklődését kém fel. A külön rendezett látványosságok, mint amilyen ßl. Szent Istváii ünnepe, évről-évre, mindnagyobb külön vendégtömegeket vonzanak az országba. Arra kell tehát törekednünk, hogy e látványosságokat a vendégjárás szempontjából szaporítsuk. A Tabán felépítése erre is adna alkalmat. Amint a Budai Napló hasábjain ismételten hangoztattuk, egy irredenta telepet kellene ott létesíteni, amely Nagymagyarország minden vidékének néprajzi különlegességeit, életmódját és művészetét mutatná be. Egy másik ilyen alkalmi látványosság lenne például, ha Budavárának a törököktől (való visszafoglalását ünnepelnök meg. Ennek a Nyugat civilizációja szempontjából történelmileg felette fontos eseménynek 1936-ban van a 250-ik évfordulója. Csák Viktor miniszteri tanácsos a főpolgármesterhez már régebben nyújtott be részletes tervezetet ennek az ünnepélynek mikénti megrendezésére. Ilyen történelmi évfordulókat más, más városban minduntalan megünnepelnek, és ez mindannyiszor újabb etapja a külföldi forgalom emelkedésének. A külföldi fürdőhelyeken is rendeznek ilyen látványosságokat. Hofgasteinnak sikerült jégünnepélyek rendezésével, síkurzusokkal, zene estélyekkel, fényes táncmulatságokkal a külön téli forgalmat rövid néhány év alatt tízszeresére felemelni. Már meghaladja a drágaságáról hírhedt szomszédos Badgastein idegenforgalmát. Igaz, hogy a fürdővendég Hofgasteinban decemberben is napfényt és ózondús levegőt talál. A gondolat tehát az, hogy a íürdöügyet egészen külön és /.nás szempontból kell fejleszteni .mint az országos Idegenforgalmat. A fürdőügy egészségügyi-geológiai szakismereteket kíván és súlypontja elsősorban a belföldi betegek igényeinek kielégítésén nyugszik. Az idegenforgalom ezzel szemben a külföldi propagandára fekteti a fősúlyt. Erről azonban nem kell bővebben szó- lanunk, mert a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal és a magyar idegenforgalom számos más tényezője az utolsó években valóban elismerésre méltó módon felelt meg feladatának. Míg a magyar idegenforgalom nagy fejlődést mutat, addig a fürdőügy még most is „gyermekcipőben” jár és gondozása külön szervezetet és szorgalmas alapvető munkát kíván meg. Ismételten üdvözöljük Szviezsényi Zoltánt, akitől a fürdőügy kérdésében, a fürdőügyi bizottsággal együtt korszakot alkotó működést várunk. A genfi siralom&ús&ba kitett magyar mellé három hóhért is kirendelt a művelt Nyugat, pedig tudta, hogy ártatlant ítél majd halálra. De az igazságszolgáltatás e torzképe mégis felébresztette a becsületes nemzetek lelkiismeretét. Nem állhatott meg burkolt vádként az a gonosz elgondolás, hogy a barbárokat ki kell Szorítani Európából", mint ahogy kiszorították már a törököt. A balkáni erkölcs szerint most — a mongolnak mondott — magyarra került a sor, hogy helyet adjon a kultúrált európai családban a rácnak és az oláhnak. Ebből az európai kultúrából nem kérünk már. Annak mértéke szerint tényleg a második kultúrnép Európában az oláh, mert tisztjei ügyesebben ruzsozzák az ajkaikat, színesebbre festik a körmeiket, mint a franciák. Vértelen ajakkal s az örökös kardmarkolástól véraláfutott körmökkel védtük ezer éven át ezt a vénhedő Európát, amely végül — hálaképpen — a siralomházba juttatott, mert baráti kezet nyújtottunk a velünk ezer éve békében élő tótnak és horvátnak. De még másért is. Mi leszünk ismét ütközőpontja annak a népsáncnak, amely mint elválasztó vonal két részre osztja Európát: — a lengyel-magyar- olasz szövetség, amely azonban csak Szinte elképzelhetetlen, hogy bent a varosoan, a belső varosban, évszázadok óta beépített területen, az elmúlt évszázad alatt sehogysem tudott fejlődésnek indulni a Vízivárosnak az a része, amelyet háromszög- szérűén határol a Fő utca, a Batthyány utca, folytatásaképpen, a Hattyú utca és a Margit körút. Egyetlen fejlődése a város e részének akkor volt, mikor a Margit kör- útat sajátította ki és szabályozta a város. Az ide nyiló utcák, ide eső része fölépült, mert nagyrészt üres telkek voltak a régi várfal mentén. A többi maradt úgy, ahogy száz éve áll. A Fő utca csak az utolsó 30 év óta épül, a Batthyány utca csak most kezd épülni. E háromszögön’ belül dermedten áll ez az elátkozott városrész. Ennek a dermedtségnek sok és nagy oka van. Elsősorban a mélyudvarú, szűk- frontú, cipóházikók. A kapu — sokszor csak ajtó — és egy-két ablak. Ilyen ház magasra nem épülhet. Másodsorban a kösűekedésre ^ alkalmatlan utcák. Nem nyílnak főútvonalakról és nem is torkolnak ilyenekbe. A Medve utca a zeg-zuges Csalogány utcától indul a Ganz utcáig. A Gyorskocsi utca a Vásárcsarúgy védheti meg a Nyugatot a szláv bolsevizmus gyilkos áradata ellen, ha közös határaink lesznek, északon a lengyellel és délen az olasszal. Ez fáj. Ezért hurcoltak a genfi siralomházba, ahonnan csak az angol becsület, az olasz barátság és a lengyel testvériség mentett ki, — szent jogainak gyakorlását róva fel bűnül a magyarnak, pedig akárhogy morog a móc, akárhogy csacsog a cseh, mi ölelő karokkal fogadjuk ezentúl is az ősi földjükön sanyargatott, onnan kiüldözött tót atyafiankat és horvát testvéreinket. Fürdüévetl 'Megemlékeztünk arról, hagy „tavaszi ünnepi hét” rendezését határozta el a főváros. Bizonyára alkalom nyílik az ünnepi játékokkal kapcsolatban nevezetes íürdőkultúránk bemutatására. E cél szolgálatában rendkívül életrevaló ötletet vetett fel, főleg fürdőink népszerűsítése érdekében, Friedlender Jenő az Óbudai Takarékpénztár Rt. igazgatója. Beadványt intézett az illetékes hatóságokhoz, amelyben fürdőév megrendezését javasolja. Elgondolása szerbit egy teljes éven át, kedvezményekkel, megjelelő sajtópropagandával kell Budára vonzani a külföldieket. Be kell mutatnunk, hogy a budai fürdőélet minden évszakban rengeteg szépséget nyújt azonfelül, hogy a betegék számára a gyógyulás lehetőségeit is biztosítja. Az itt lüktető fővárosi kultúráiét viszont világvárosi Igényeket elégít ki, így tehát a gyógyulást és szórakozást kereső külföldiek egyaránt hasznosan és kellemesen tölthetik nálunk idejüket. A fürdőév gondolata bizonyára kellő visszhangra talál, mert célszerű és hasznos és úgy véljük, hogy ez a propaganda nagyon hatásosan egészítené ki a főváros nagyvonalú idegen- forgalmi tevékenységét. nők háta mögött kezdődik és a Kacsa utcában a Törvényszék háta mögött végződik. A Horvát utca és a Fazekas utca szűk, sok szorulóé fordulóval minden közlekedésre alkalmatlan, pedig kiszélesítve — ahogy a városházán tervezik is — a Margit körút folytatása lehetne, annak Királyhegy utcai fordulójától, mint főútvonal futna a Donáti utcán át a Várba. Nagy jövőjű útvonal. A Fő utcáról' nyíló keresztutcák között nagy jövője lehetne a Csalogány utcának, a Széna téren át a Retek utca és Olasz fasorral szép látképet nyújtó útja lesz Budának... ha kiépül. A megtorpanó Szegényház utca ( ma Görgey u.) folytatást kaphat a Kacsa utcában, ha a Kapás utca közepén teret sajátítana ki a főváros, ami nem járna különös költséggel. A Vitéz utca — zsák utca. A Ganz utca is. A Csapiáros utcáról nem is szólva. Ezek mind tudott dolgok — mérnöki tervek — jámbor óhajok, — ki nem vihetők, mert a kisajátítás nem segít ezeken az apró kisfrontú házakon. A lakásbérek évről évre csökkennek, mert minden kényelmet nélküAz elátkozott városrész
