Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-11-10 / 1179. szám

Bußal Napló 19’54. november ahol Budától Visegrádig folytak a nagy vadászatok. Valamikor itt termett a legmelegebb tűző óbudai bor, amelynek tövei közt a mai nemzedék diákjai még böngészhettek a mézédes fürtöket. És amit a Mindenha­tó adott és pedig bőséges kezekkel adott, abból mindent, még a hernyó perspektí­vája' ember se vehetett el. Ezt a vidé­két éri legmelegebben a nap, ezt a vidé­két óvják legjobban a viharoktól a tó- lőtte elhúzódó bércek es ezért volt lehet­séges a szemle során az egyik kert tulaj­donosának az a kedves figyelme, hogy október végén orgonafájáról pompás, illatos orgonafürtöt szakíthatott le az Elöljáró számára. A szemlén résztvett társadalmi egyesüle­tek remélik, hogy talán mégis felfedezik az illetékesek ezt a szép hamupipőkét és elviszik a milliós nagyvárosnak arra a báljára, ahol bőség, ahol ragyogás van, hogy végre elérhesse célját, amire a Te­remtő által alkottatott. Sz, Gy. A fiatalok, küzdelme az öregek ellen — Örökös &arc — és nincs vége — Berlin, 1934. október 15. Sok szó esik manapság az „öregek es Jiatuluk" szembenállásáról, melyet ke- nyérharcnak is neveznek. Vezércikkek es tüntetések, kongresszusok és beszédek a legkülönbözőbb orvosságokat ajánlják en­nek a betegségnek a meggyógyitására. Mert betegség, legalábbis így publikálják és könyvelik el a sok sikertelenség után. Ez a probléma nagyon régi keletű, és teljes győzelemmel az egyik fél részére sem oldható meg. Ellenben lehetséges va­lami kompromisszum, amely mind a két felet kielégíti és mind a két részre nézve méltányos. Ennek a „megegyezésnek“ a fő pontja mind két párt tudásának, tehet­ségének, képességének és az évszázadok leszűrt és lehiggadt tapasztalatainak figye­lembevételével kimondaná, hogy a fiatal­ság: a motor, a hajtóerő, — az öregek: a kormány kerék, a fék. A kettőnek a mun­kássága külön-külön terméketlen. A fia­talság a nyersanyag, esetleg márvány vagy homok, hogy azt szoborrá faragjuk akkor nem mindég Michelangelo a szob­rász! Viszont a pari ágon fekvő homokból sok hasznosat csinálhatnak a hozzáértő kezek. Tehát az egymásrautaltság kézen­fekvő. Ennék az egymásrautaltságnak a szükségességét azonban az „öregek kaszt“- ja akarja a legkevésbbé tudomásul venni. Különösen például ha arról van szó, hogy egy húszéves mondjon bírálatot egy négy, venéves munkájáról.'Kiindulva pedig ab­ból a sarkalatos igazságból, hogy negy­ven az kétszer húsz, tehát aki negyven évet élt, az föltétien okosabb, tapasztal­tabb. tanultabb, stb. —- Nem akarok itt védőbeszédet mondani a húszévesek mel­lett, erre a húszéveseknek semmi szüksé­gük nincs, annál is inkább, mert húsz év múlva minden mai húszéves úgy gondol­kozik majd, mint a mai negyvenévesek. Ennek az egész problémának lélektani okai vannak és azok oly mélyen feksze­nek, annyira beidegződtek, hogy meg­KISFALUDY SZÍNHÁZ lll> Lajos-utca 111 (elérhető az 5, 7, 9, 51 villamossal November 9 töl (péntektől) R DOROZSMAI SZÉLMALOM Nov. 11 -én (vasárnap) d. u. 3 órakor kedden és szerdán este MESÉK AZ IRÚCtPRŰL Filléres árak! — Kellemesen fűtve! legyek 20 fillértől 1.50 P-lg elővételben ha nem engedjük a fiatalságot levegő­höz jutni, elzárjuk előlük az utat egysze­rűen azért, mert fiatalok akkor megtör­ténik, hogy értékek sikkadnak él, melyek nélkül az emberiség talán -szegényebb lett volna a fonográffal, egy darab kultúrával, egy „Szeptember végén“ című költemény­nyel. Mert nem lehet általánosítani, hogy az igazi tehetség előbb-utóbb utat tör magának. Ha megfosztjuk az igazi tehet­séget az érvényesülés lehetőségétől, ak­kor rendszerint utóbb tör magának utat mint előbb, és ennek végeredményben az emberiség látja a kárát. A közelmúltban történt, hogy éhen­j,alt Pesten egy fiatal festő, akiről halála után megállapították, hogy rendkívül te­hetséges, zseniális — volt. Magábanveve az a tény, hogy éhcnhalt nem is annyira felháborító, mint az, hogy mig élt „nem értek rá“ tehetségét felfedezni. Manapság sokan választják a halálnak ezt a nemét, de a tüdővész is divatos. Szóval ebben semmi újdonság nincs és kis túlzással még romantikát is belemagyarázhatunk. De kérem: mi lenne, ha az ilyen -ro­mantikákról lemondanánk és az „illeté­kesek“ még az illető halála előtt igye­keznének a -szemüket kinyitni?! Holló Pál bolygatásuk vagy pláne operálásuK szin­tén — talán még súlyosabb — pszicho­lógiai akadályokba ütközne. Hogy meny­nyire nem lehet korhatárt vonni és meg- döntetlen dogmaként kimondani, hogy hol' kezdődik az öregség vagy hol végződik a fiatalság arra legjobb példa a történe­lem és az élet A harminchét éves Caesar mikor Nagy Sándor szobra előtt kifakadt: „21 éves korában már meghódította a vi­lágot és én még semmit sem csináltam!“ akkor ez a Caesar még korántsem volt öreg. És nem volt fiatal akkor sem, ami­kor 52 évvel a vállain testi és szellemi erejének teljében dicsősége magaslatán állott? Nem az évek száma tesz valakit öreggé (értve a feltétlen felsőbbségetj, hanem a tapasztalatok, a tudás (nem a diploma) és tettei. Számtalan példát tudnék mondani. Példákat, melyeket ma még nem ismer­nek el, mert idő kell minden megismeré­séhez és csak a megismerés után jön az oly sokszor hiába várt elismerés. De néz­zük a már „elismerteket“: — Macedóniai Nagy Sándor magaköré gyűjtötte idős mi­nisztereit és azt mondotta: „Miért nem szóltok, ha hibázom?“— A miniszterek hallgattak. — „Vagy csinálok hibákat és 1 ti azért nem figyelmeztettek, mert nem látjátok, akkor ostobák vagytok; vagy látjátok, hogy hibázom és nem szóltok, akkor árulók vagytok!“ — Ez a fiatalem­ber 25 éves korában megalapította az ó- kor második legnagyobb városát: Alexan- driát. — A fiatalabbik William Pitt 21 éves volt mikor Nagy Brittania miniszte­re lett. — A 16 éves Edison a mozgó vo­naton szerkeszti saját lapját és 31 éves korában már mint ismert fetaláló meg­ajándékozza a világot a fonográffal. — Mussolini 27 éves volt amikor az „Avanti" szerkesztését átvette és tíz évvel később' már Olaszország diktátora. — Az alig 24 éves Napoleon Toulonnál döntő győzel­met arat az angolokon és három év múl­va elfoglalja Lombardiát és legyőzi a ha­talmas Habsburgokat. — Fridtjof Nansen a 27 éves gyerekember az első, aki fel­kutatja Délgrönlandot. — A fiatal Pus­kin, a legnagyobb orosz költő megírja a világirodalom egyik legszebb remekét az „Eugen Onegin“ époszt. Élt 38 évet. — Nagy Péter megreformálja a hadsere. get és a flottát, beutazza Európát, Hol­landiában mint hajóács dolgozik, 17 éves korában egyeduralkodó, 31 éves korában megalapítja Pétervárt. — Petőfi Sándor 26 éves korában már — nincs. 26 éves és már eljutott a világ többi halhatatlan­jai kö/é. És ott sem az utolsó helyre!.. Ez csak egy kis választék. Folytatni ! lehetne még hosszú oldalakon keresztül. Természetesen ezzel nem azt óhajtom bi- zonyitani, hogy minden 21 éves fiatalem­ber alkalmas miniszternek, vagy mind­egyik 27 éves tud lapot szerkeszteni. De ­Hetenkínt kétszer uf alakban jelenik meg a kormány engedélyével újévtől a BUDAI NAPLÓ Hétfőn mint BUDAI HÉTFŐI UJSfiG és szerdán rendes szövegével. A lap kiadását új, életerős érdekeltség veszi át, — viszont a szerkesztőség a régi marad. Kérjük m. t. előfizetőink szives türelmét és további jóakaratu pártfogását, amely XXXI. év óta kiséri a BUDAI NAPLÓ t. HÍREK Buda, november 9 Kelenföld el keresztelése „Szent Imre város“ névre, nem találkozott mindenütt azzal a lelkesedéssel, ahogy azt sokan vélték, talán éppen Kelenföldön a legke­vésbbé és föltétlenül ellenzik azt mind­azok, akik hívei a történelmi hagyomá­nyoknak és az ősi kultúrával bíró, de csak nagyon csekély részben kidombo­rított ősmagyar gondolatnak. Kelenföld már régi elnevezése ennek a vidéknek és a honfoglalással kapcsolatos események és legendák szülték. Most, hogy Budán, éppen a Kelenföldön nagy kulturális mozgalom indult meg, erősen kihasznál­ják a szervezők azt a sajnálatos körül­ményt, hogy a „Magyar Tudományos Akadémia“ olyan rejtegetett, takargatott utakon és nem méltó arányokban szol­gálja a magyar ősiséget, ami tulajdon­képen első és legfőbb feladata volna. A nemzeti érzés ápolása az a pajzs, ame­lyen szomszédaink minden rosszakaratú törekvése megtörhet és egyedüli véde­lem a mind hatalmasabb arányokban fe lénk zúduló nyugati kultúra támadásai­val szemben, amelr, elsöpréssel fenyegeti a mi különleges, ősi kultúránkat. Ma már nem egyszer esik szó tudományokkal foglalkozó egyének társaságában, hogy Budán „Nemzeti Akadémia“ címen uj kultúrintézményt kellene létesíteni, a- melynek egyedüli célja a nemzeti irány és a magyar ősiség ápolása és kutatása lenne. Uj községi párt van alakulóban Bu­dán, amely főleg a kispolgárok zömére számít és magját képezné a „Kispolgárok Országos Szövetségének“ budai alakula­ta, amelynek itt Budán mintegy 1200 tag­ja van. Csatlakozik melléje a „Nemzeti Munkapárt", amely most gyűjti tagjait és eddig mintegy 300-an jelentették be csatlakozásukat, nagyobbrészt iparosok és az adó terhei alatt nyögő kis háztulaj­donosok. A Kispolgárok Orsz. Szövetsége most vándorgyűléseket tart és főleg az asztaltársaságokat keresi fel Buda külön­böző vendéglőiben, hogy azokat testüle­tileg történő belépésre bírja. Az új pár­tot „BUDAI PART“ néven igyekeznek népszerűsíteni és tudtunkkal érintkezést tehát ezelőtt 62 esztendővel. Előbb Budai* Polgári Társaskörnek, majd 1879-től kezd­ve budai körnek hívták, mai nevét csak 1892-ben vette fel. Nagyon érdekes s ta­lán tanulságos is körünk első alapszabá­lyának 1 §-a, mely szerint: „A kör jeligé­je: egyetértés, barátság, kedélyesség. Czélja: A társas élet előmozdítása és pe­dig kedelyes társalkodás által, az egyetér­tés megszilárdítása és szorosabb barátsá­gos viszony létesítése, miért is ezen kör semmi pártszinezettel nem bir s minden vallási, politikai és községi ügyek iránti viták helyiségéből kizárvák.“ Ez a rendel­kezés 50 év előtt, 1884-ben azzal a változ­tatással volt életben, hogy a községi ügyek a tilalom alul kivétettek. Emléke­zetem szerint, mar a 80-as évek végén a Budát közösen érdeklő ügyeket is itt tár­gyalták le, melyek közül még ma sincs megoldva a budai allando színház ügye, az óbudai híd pedig meg van ugyan sza­vazva, de megépítése még mindig a jövő zenéje. Ebben az időben Hunfalvy János volt körünk elnöke, egyetemi tanár és hires tudós. Az alelnökök között pedig már he­lyet foglalt Ludvigh János, akkor minisz­teri tanácsos s későbben a közigazgatási bíróság másodelnöke, akinek buzgóságát es egyéni fényes tulajdonságait megőrizte a hú emlékezet. Éveken át Soóváry Fe- rencz volt a kör érdemes gazdája, ki mint kolozsvári pénzügyigazgató tragikus véget ért. A jegyzői karban pedig buzgón mű­ködtek Kollár Lajos, későbbi elnökünk, Csorba Ferencz és Vas Tamás, a ki akkor még. nem volt Tamás bácsi, hanem a hölgyek előtt is kedves helyre legény. Én magam akkor még nem voltam a tagja a budai körnek s 1887-ben léptem át a kör küszöbét, mikor az én atyai bará­tom, Exner Nándor, az Exner Kornél édes atyja, itt tartotta nevenapját, ame­lyen az egész közigazgatási bíróság s a kör előkelőségei: Darányi Ignácz, Rupp Zsig- mond, Rupp Imre is megjelentek. Hát bizony a hajnali órákban kerültem haza a várba, tisztelt elnököm Madarassy Pál társaságában, aki fél 9 órakor már kere­sett a hivatalban, de bizony nem talált ott. Ettől kezdve úgy én, mint a közigazga­tási bíróság más tagjai is, gyakran meg­fordultunk a körben s résztvettünk kedé­lyes estélyein. Nekem a gyakoribb érint­kezésre alkalmat adott egy párbaj is, mely két körtag között keletkezett s melyben párbajsegéd voltam. Az ügy sokáig hú­zódott s nagy port kavart fel. Becsületbi- róság is ítélkezett. A becsületbiróság el­nöke Bárczy István volt. Bárczy István államtitkár édesatyja, akkor honvédelmi miniszteri tanácsos s a bírák között helyet foglalt Wekerle Sándor is, aki akkor cím­zetes miniszteri tanácsos volt. A becsület­biróság bölcsességének köszönhető, hogy az ügyet a rákospalotai erdőben vér nél­kül befejezhettük. Ha őszinte akarok lenni, be kell valla­nom, hogy 50 év előtt Buda nemcsak kis varos volt, de jóformán német város is. A budai polgári kör szintén csak részben volt magyar. A budai polgár németül be­szélt s a budai tisztviselő-családokban is otthonos volt a német szó. Tapasztalásból mondhatom, hogy a várban a heti vásárokon alig lehetett hallani magyar szót. A fiatalság mégis ott sétált a járdán rendületlenül. Nem azért, hogy a német szóban, hanem azért, hogy a bevásárló hölgyekben gyönyörködjék. Ezek közül a vonzerők közül ma is emlé­kezetemben van e£y néhány: Rupp Zsig- mondné, Exner Nándorné, Tisza Paula, a miniszterelnök leánya s a két szép bá­rónő, Tunkl Aranka és Natorp Aliz.«. A budai polgári kör megalakulásakor (1872) az alapszabályok két nyelven nyo­mattak ki, németül és magyarul s a né­met szöveg megelőzte a magyart. A tár­sadalmi mozgalmak is két nyelven folytak le s a német és magyar előadások egyen­súlyára gond volt. Igaz, hogy az 1879-ben hatóságilag jóváhagyott uj alapszabályo­kat már csak magyarul nyomatták ki, de Csorba Ferencz dr. még 1889-ben is szük­ségét látta, hogy a közgyűlésen azt az indítványt tegye amely szerint a kör ta­nácskozási nyelve legyen a magyar. Fél- század előtt a magyar nyelv ügye az egész fővárosban rosszul állott. A Budu- pesti Hírlap 1884. okt. 19-iki számában egy hirt közöl, amely szerint egy angol fiatalembert Budapestre küldtek, hogy megtanuljon — németül. Ez ugyan tréfá­nak látszik, de Budán akkor nem volt lehetetlen. Voltak ugyan minden kerület­ben magyar asztaltársaságok, de ezek mű­ködése még akkor nem volt elég hatá­lyos s inkább társadalmi egyletek voltak, mint magyar nemzeti alakulatok. Az idő azonban meghozta a maga gyümölcsét, a budai polgárság szivében élő nemzeti ér­zés és a magyar iskola csodát művelt s ma joggal elmondhatjuk, hogy Buda egyik ékessége a székesfővárosnak és minden ízében magyar. keresnek az „Egységes Községi Polgári Párt“-tal, fölajánlva annak együttműkö­dését, elsősorban a választásoknál, de minden aktuális budai kérdés sürgős meg­oldásánál is. Hatvanéves fennállása megünneplésére' készül a Budai Dalárda s ez alkalomból köriratot küldött a lapoknak, a mely­ben a nagynevű Dalárda múltját ismer­teti. Valami nagy tévedés révén azonban kimaradt ebből Szeghő Sándor orszá­gos karnagy neve, akiről pedig tudott do­log, hogy R i p k a Ferenc elnökkel ők állították újból talpra, a múr-múr a meg­szűnés szélén álló egyesületet és — emel­ték európai magaslatra nemzetközi díjat nyerve, szolgálva ezzel a lesújtott ma­gyarság szent ügyét is. Modern szállodává alakítja át az Es­planade szállót uj tulajdonosa Slum Fri­gyes mérnök, aki 100 ezer pengőt szánt a szálló épület teljes átalakításaira és va­lóságos budai családi otthont teremtve ott. Telefon lesz minden szobában, fürdők és lehetőleg állandó lakók. Megépítik a Ró. zsadomb oldalán a szálló emeletes kert heyiségét is teri-aszos nyári helyet adva ezzel ennek a városrésznek Az uj tulaj­donos célja az, hogy a felhévizi fürdők­nek teljesen tiszta, kényelmes mérsékelt árakkal dolgozó szállói teremtsen, nagy társaságok számára berendezett helyisé, gekkel. Kökorszakbeli lelet a budai Dunaparton Sági János, a keszthelyi Balatoni Mu­zeum néprajzi osztályának volt vezetője érdekes kökorszakbeli leletre bukkant a Zsigmond tér melletti „Velence * csónak­ház Dunapartján. A víz most igen ala­csony s a szárazra került homokzátonyo­kon kisebb-nagyobb kődarabok százai látszanak. Ezek között fel keltette figyel­mét egy kb. 30 cm. magas és 20 cm át­mérőjű hengeralakú kőtömb, mely gya­korlott archeológiái szemnek mindjárt el­árulta, hogy alakját emberi kéz formál­ta. Közelebbi megszemlélés után kiderült, hogy a véletlen egy igen ritka és érdekes kökorszakbeli emléket hozott nap­fényre. A kőtömb ugyanis nem más, : mint egy őskori kőfaragó mesternek tőkéje, amely­ből épen kőbaltát akart kifaragni. A ko- tuskó felső végén a kőbaltának több mint fele már ki van faragva a kőből, a nyél számára szolgáló lyuk helye is ki van már jelölve, de úgy látszik, a mestert va­lami megzavarhatta, mert a munkát ab­bahagyta. A kőtőke alsó része derékszög­ben le van faragva, mert úgy látszik, egy lefiirészelt fatörzsre volt a kőtömb ráerősitve, könnyebb megmunkálhatás vé­gett. Erre vall az is, hogy a kőtömb kö­zepén köröskörűi mély bevágás látható, mely bizonyára ama kötelékek nyoma, amelyekkel a kőtömb a fatörzshöz volt rögzítve, Múzeumba kívánkozó lelet ez annál is inkább, mert ép és törött kőbal­ta ugyan elég van muzeumainkban, de ilyen féligkész, munkaközben abbahagyott balta-relief a legnagyobb ritkaságok kö­zé tartozik. Ezenkívül a budai Dunapart adott — főleg római emlékekből — nagy­számú leletet. A kökorszakbeli ember budai megtelepedését jelző hasonló lele­tek azonban már sokkal ritkábbak s azért ezúton hívjuk fel rá az illetékes körök figyelmét. (M. R. or.) FOTÓCIKKEK Zibrinyinél I.. Attila utca 8 A francia követség Budára, II. Fő utca 17. alá költözött. Telefonszáma: 51-6-80. Szent István király útja lesz a Horthy Miklós híd folytatása, amely 80—100 méter szélesen a Budafoki útba torkolik. Onnan azután sugárszerúen több út in­dul majd Buda különböző részeibe. Egy közvetlen, igen széles út fog vezetni a kelenföldi pályaudvarhoz, amely Ferenc­város lakóinak juttat a Keleti pályaud­varnál sokkal közelebb fekvő pályaud­vart. A Lenke út és Szent Imre herceg útja már annakidején úgy tűzettek ki, hogy megfelelő szélességű ütőerői legye­nek a Boráros téri hídról szétáradó for­galomnak. Sirámokkal teltek az ürömi hegyvi­dék lakosai, a kiknek nincsen egyebük, mint — gyönyörű kilátásuk, Csakhogy ez egyelőre hozzáférhetetlen. Nincs közieke. désük, se vizük, se világításuk, — tele­fonról, postáról, rendőrről nem is szólva. Reménykedtek abban is, hogy az Aranya hegyre épül a stadjon a mi közelebb hozta volna ezt n vidéket a városhoz, de ettől is elestek. Rajtuk is segítene — Nagy-Budapest. Az új lakbérszabályzat november 1-én 9em lép életbe. KOCZE ANTAL külföldről visszatért zenekarával egész té­len naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL ©OOOOOOCXD0G)OOO0OOOQOG©CXDOG Mányi-Konyha I. KIRÁLYHÁGÓ UTCA 2. Nagy családi menu 1.50 Mónii 1.80 Minden menu 4 fogásos Díjtalan házhozszállítás OOOO0O0OO00OOO0OOOOOOOOO0ÓC O0O0OOO0OOOOOOOO0O0OOOOOOOOQ KISKŐRÖSI SZŐLŐGAZDASÁG TERMELŐI BQRMÉRÉSE II. Margit körút 64/b Tornáid njtnö.ég! Tormától Araki Kizárólag utcán át 1 Házhoz szállítás I ©OOOGGOO0OOOOO0OO0O000O00OoS MEGNYÍLT 0. KOVÁCS JÁNOS DROGISTA ILLDTSZERTÁRA ÉS HÁZTARTÁSI ÜZLETE Budapest, l„ Krisztina körút 89. de még szebb EBäffiS! lesz, ha Ön szép ___ özv . ILLYÉS SÁNDORNÉ HÖLGY és URIFODRÁSZ üzletét látogatja II. VÉRMEZŐ UT 14. szám VáRFOK UlCfl SAROK TELEFON. 50 — 2—17 Tartós ondoJá/is géppel és gép nélkül. Festés, szőkítés. Egyéni trixurák modell után. 10 százalék engedmény, ha hivatkozik a Budai Naplóra i i SCHRÄPLER HALÁSZLÉ FOGALOM! III. LAJOS-UTCA 27 I HANGULATOS SCHRAMMELZENE az Aruk minősége ELSŐRENDŰ | az Arak O E C S Ó K.5 a kiszolgálás FIGYELMES SIKLÓS DIVATHÁZBAN —— ,-----------——H— I XI. HORTHY MIKLÓS VT 14 TELEFON: 50-3-43 LEGSZEBB MEGLEPETÉS A VIRÄG Gellért Virágház ból XI. HORTHY MIKLÓS-UT 11 13. ÉDES ÁLMA LESZ KOBLINGER PAPLAN ALATT KOBLINGER MAT RÁCOKÉ I. UGOCSA-UTCR 12. PAPLANÜZLET Javítás — újjáalakítás 1 ■CSÁSZÁRFÜRDŰ HŰI ISZAPFÜRDŐIÉ megaagyobbitva és modernül átala­kítva, valamint az újonnan létesített I V Ó K. U T a nagy gyógyudvar ívócsarnokában egész napon át a közönség rendelkezésére áll. jammsmstammiimwamsMaHm--------CÍM FESTŐ El s í b'jdr/1, legrégibb dmléblaíesléazel ■Ali OÄJMJSU n, MAwta acca W. AlaptUmt éri 1096. Fpdsáo 45 fokos lBBO-bna KARA budai basa. Búdén. Hm Fő uoon 84. SS. szénsavas nátront, szénsavas maszet. szénsavas klómét- rlumot, magnéziu­mot tartalmazó hévvlz köszvtiny, osóz. bőr- ás csontbetogsőgek. fé mmérgezés. m*!-. opt>, méh-, hógyhóly agbántölinaKs •* morhuii/t és alhazi pangés ellen. KdtdfQr/dök I agdsz napon at. OAnfOi-döki févfiiaknak reggel 5-b nőknek hétköznap d .. 1-T- Ivőkdra J

Next

/
Thumbnails
Contents