Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-01-19 / 1154. szám
XXjüUévMIM^z. ELŐFIZETÉS Égy evre 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1934. január 19. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlésnél 30 fül. Szövegsor ára 2 P. Ismentető közlemények megállapodás szerint. ■V hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. illinld hirdetőknek nagi kedmmíiy Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* aág, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA ' Szerkesztőség és kiadóhivatalt II, Batthyány u. 63 1 Telefoni 50*2-96. Hivatalos éráki délután 4—6-ig. Sorsdöntő napolt előtt áll fp Műd avilág fürdő Az úgynevezett „fürdőváros” kérdése három évtizedes vajúdás után végre eljutott- odáig, hogy kiderül a külön- b'özö „társadalmi” megbeszélések stádiumából a komoly megvalósulás döntő fóruma elé. A különböző társadalmi J egyesületek, testületek, szövetségek és más hasonló ártatlan tényezők football mérkőzéseiből a komoly tettek mezejére, ahol hatalmi tényezők, kormány és város kénytelenek végleg megoldani a megérett kérdést, amely adottságánál fogva magában rejti a gazdasági vál- ság megoldásának egyik módját1. Ezek a társadalmi egyesülések azzal a ténykedésükkel, hogy a fürdőügy football- 3ával az utolsó - tiz év alatt állandó meccseket rendeztek s a nagyközönség minduntalan örömmel látta szállani ezt a felrúgott szines labdát, annyiban szolgálták a jó ügyet, hogy a közönség lassan megszokta, bevette, sőt meg is emésztette ezt a gondolatot és a közvélemény ma már hangosan követeli a megvalósítását. Pedig még címben is szerencsétlen, Volt, mert a „fürdőváros” szóhoz volt kötve,. pedig alig hiszem, hogy volna. Budapesten józan polgár, aki a magyar székesfőváros nívóját egy Karlsbad nívójára akarná lesüllyeszteni. Komoly nemzet fővárosa még sem szállítható le egy „fürdőváros” nivójára.’ Budapest székesfővárosnak, a magyar; nemzet rezidenciájának lehet vala-1 mely része a ,kereskedelmi város”, ná- . lünk például a Lipótváros, — lehet i ^diákváros”, aminőnek például készül1 Kelenföldnek az a része, amely a Műegyetemmel határos, — lehet „mü- vészváros”, mint ahogy indult a volt Epreskert helyén épült Mesteriskola néven ismert festőtelep és készült azzá fejleszteni azt a városrészt. Lehet gyárváros, aminővé fejlődik a Vágóhídon túli rész a Külső Soroksári ut mentén, — lehet villaváros, amilyen a Rózsadomb és a vele kapcsolatos hegyvidék, —* lehet nyaralótelep, mint a Svábhegy és Zugliget, és végül — lehet fürdőváros is, mint amilyen most a budai Dunapart a Császárfürdőtől kezdve egész a Gellértfürdőig, tehát a budai oldal, — de nem lehet fürdőváros egész Budapest, beleszámítva a kőbányai sertéstelepeket is. Nem lehet belevinni az európai köztudatba olyan szavakat, amiket a külföld sohasem fog megtanulni, mint amilyen volna „Budapest Fürdőváros,” hanem olyan rövid utón köztudatba átmenő nevet kell találnunk, amit a külföld hamarosan megtanul, rögtön világköztudat- ba megy át, mint amilyen szónak önként adódott: „Budabath.” Olyan elnevezés, amely Budapesttel kezdődik, ma csak Bukarestnek használ,! amelynek nevét jobban ismerik Párisban, mint Budapest névét s így a hozzánk gyógyulásra jövő idegen sok esetben Bukarestig meg sem állna. Tehát Budabath! Minden idegenhangzása mellett a Bad, Bath fürdőt jelent, csaknem minden idegen nyelven és a magyar vonatkozást megadja neki a Buda szó, amely nyugaton hamar ismertté válik a bath révén, — keleten pedig a Buda szó révén válik ismertté a báth, azaz fürdő. Ha be tudjuk vinni ezt a szót, mint Buda belső pályaudvarának nevét a világ minden vasúti menetrendjébe, ami nem volna nehéz, ebben olyan világreklámot kapna a budai fürdő, amit megfizetni aligha tudnánk. Ha mindenáron fürdővárost kell, illetve Budapestnek egyik részét fürdővárosnak kell elnevezni, akkor most nyilik rá alkalom, amikor a Nemzeti Stadion révén az egész világ szeme Budapestnek egyik pontja felé fordul és ez Budának történelmileg legismertebb része: — Akvinkum, a kétezeresztendős római telep a maga hagyományaival és romjaiban is még bizonyítható világnagyságával. Ez á felső medence meglévő forrásvizei, de néhány mélyfúrás révén még feltárható újabb forrásai révén fürdővárosnak kiépíthető, lévén ennek levegője a legtisztább, mondhatnánk alpesi levegő, területe pedig érintetlen, alkalmas, világraszóló alkotásokra és berendezésekre. A társadalmi és más egyébb egyesületek és testületeknek számára, amelyek hivatásukat betöltötték azzal, hogy a kérdést ébrentartották, — most újabb feladat szolgálatára nyilik alkalom és működésűket abban az irányban kell folytatniuk, hogy világkapcsolatokat teremtve, fürdő vendégeket hozzanak a város és az állam által világviszonylatban is elsőrendű világfürdővé kifejlesztett Budabath-ra, mert a „fürdőváros” periódusa után, most már a „fürdőforgalomra” kerül sor, [ ezt kell előkészíteni, itt kell világpropagandát kifejteni. Ha tovább is a fürdőváros megalkotásával foglalkoznának e társadalmi alakulatok, annak nagyon élősdi színezete volna. A „Hollós Mátyás Társaság”, amely minden öncél nékül, mint budai nagy céllal foglalkozik a fürdőforgalom eszméjével, legközelebb ankétet hív össze, amely hivatva lesz a fürdőforgalom gondolatát belevinni- a társadalomba és ezzel uj lendületet adni a budai fürdő- ügynek, mint ahogy adta tiz év előtt az akkori ankéten Buda fürdőügyének országos felkarolásához. Hennyey Vilmos dr. a Szent Imre-téren. Buda világfürdő legismertebb része, sőt világfogaiom ma már a Szent-Gellértfürdő a maga nagy idegenforgalmával, itt közel kapná a színházat, de hasznára válna ez annak a nagy elgondolásnak is, amely a v|lág első ivókurás gyógyhelyévé véli kiépíteni a keserűvízforrások és a Sós- ítirdő telepét, mert ez is közel kapná ezt az uj Népszínházát. Az érdekelt vidékek, azoknak intézőkörei és elöljáróságai indítsák meg a mozgalmat, hogy ez az uj népszínház föltétlenül Budára kerüljön és állapodjanak meg egymás között, hogy e három hely közül hová épüljön a Népszínház. Viraág Béla. űz ni Népszínház épüljön Budán FeStámad a népszínmű Ä régi Nemzeti Színház hirtelenül történt lebontása, és a népszínmű elfajulása hozta magával, hogy elvesztettük azt a színházat, amely tulajdonképen a legmagyarabb színház volt, mert azt a hivatást tűzte eléje a magyar nemzet, hogy a magyar faj jellegzetes, a nyugatitól eltérő, de nemesen magasabb egyéni jellemvonásait és faji különlegességét bizonyítsa művészi formákban. Erről a hivatásáról lecsusztatta az operett, amely azonban szintén lecsúszott vele együtt és igénytelen kuplés revüvé vált. Most, hogy „divatba kezd jönni” Budapest és a magyar nemzet, azaz közelebb jutottunk a Nyugathoz, — mint különlegesség iránt érdeklődik is irántunk a Nyugat; de fölkeltettük magunk iránt a Kelet melegebb érdeklődését is, — szükségünk van újból a népszínműre s igy fel kell építeni az uj Népszínházát. Budának tulajdonképen nincsen színháza. A régi Várszínház a kedélyes idők lejártával megszűnt a mi színházunk lenni, a pestieknek sohasem kellett. Minden öreg budai emlékszik még azokra az időkre, amikor zsúfolásig megtelt Várszínházban, felvonás közben tüsszentett valaki és az egész színház a páholyokból, de még a karzatról is „jóegészséget” kívánt neki. Ezek a kedélyes idők elmúltak és ma, — amikor Buda fejlesztése, a fürdőüggyel kapcsolatosan nemcsak kizárólag budai érdek — hanem egész Budapest nagy érdeke, minden kérdésnél számolnunk kell azzal, hogy Buda jövendő szerepét minél kedvesebbé tegyük a világvendégek várása és ellátása szempontjából. Az a népvándorlásszerü mozgalom, amelyre Ringer Lajos dr. mutatott rá a múlt héten közölt vezércikkében, - megnyilvánul abban az özönlésben is, amely Pest lakosságát, az ottani füst és korom terhelt levegőről hajtja át Buda üdébb levegőjére, — megköveteli, hogy ennek a közönségnek életszükségleteiről most már Budán is gondoskodjunk és lehetővé tegyük, hogy ez a közönség megtaláljon itt mindent, ami a nehéz életet kedvesebbé tenné. Ilyen ma még a színház is, sokféle elfajulása dacára. Herczeg Ferenc cikke rámutatott azokra az örvendetes jelenségekre, amelyek között — a szinte művészi tökéletességű formákban — nyilatkozott meg a magyar néplélek ösztönös virágzása: „A fővárosi ember ’szeme ma már a külföld perspektívájából tudja nézni a népet és ha Budapestnek alkalma van reá, akkor érdeklődéssel és gyönyörűséggel élvezi a falu művészi megnyilatkozásait. Emlékezetes a „Gyöngyös Bokréta” mély sikere. Az érdeklődés, amely feléje fordult termékenyítő hatással van a nép mü.vészi hajlamaira. Egyes falvakban megint jobban megbecsülik az ősi viseletét, sok helyütt táncos és énekes csoportok alakulnak, nem egy faluban pompás és különös virágzásokat hajt a színjátszó kedv. A kávéházi népszínmű örökébe a falusi népszínmű készül lépni.” Az ünnepelt nagy írónak ezt a megállapításait nem kerülheti el a székesfőváros, amely rendészeti szempontból elkövette azt a hibát, hogy egy tollvonással eltörülte Budapestnek egyik — a szemet lelket gyönyrködtető — foltját, amikor a mezőkövesdi hímzettet áruló asszonyokat eltiltotta a Népszínház lépcsőiről. Ezt jóvátenni nem nehéz dolog, de nagy feladat utat nyitni ismét a magyar népszínműnek, amely újból kopogtat a városház kapuján és helyet kér. Ez a hely nem lehet másutt, mint Budán Az uj népszínházát Budán kell felépíteni, hogy az idevárt idegeinek készen találják és gyönyörködhessenek a turáni népek nagy népművészetében, sokszínű keleti poézisében, annak százféleképen megnyilatkozó szines virágaiban. Ha körülnézünk Budán, akkor három hely kínálkozik és ezek közül kell bölcsen kiválasztani azt, amelyik a legmegfelelőbb. A budai fürdők három i észre oszlanak. Az egyik rész a felső háviurdők (Császár, Lukács és Királyfürdő) , amelyek mögött ott van a nagy kert város, a Rózsadomb és környéke, oda torkolik a Margithid és közel esik hozzá a Víziváros, a Krisztinaváros felső része és Újlak. Itt készen áll a színházépítésre alkalmas telek a Török utca és Zsigmond-utca sarkán. A szép- formájú színház városi jelleget adna ennek az egész környéknek. A másik hely volna a Döbrentei-tér vidéke, ahova annak idején az uj, Nemzeti Színházat tervezték. Ha tényleg ide épülne az egészen elhibázott elgondolás szerint idetervezett „fürdőváros”, akkor ennek nagy szükségletét elégítené ki az ide épülő Népszínház. A harmadik hely a Kelenföldnek az a része, amely most van kiépülőben, a Horthy Miklós-ut és Fehérvári-ut találkozásának a helye, Hamis ábrándo- nagy tévedések — Kacagtató, de kétségbeejtő — Lassan majd közmondássá válik a magyar naivitás, amely készpénznek veszi azokat az udvarias sajtónyilatkozatokat, amikben részesit bennünket kedvesen mindenki, aki itt járt, körülnézett, fogadtuk, tejbe-vajba fürösEtöt- tük és aki hálája jeléül vállunkat veregetve kijelenti, hogy „. . .a magyarokkal igazságtalanság történt, a magyarok ügyét meg kell oldani, stb., stb. . . Mi ezt szívesen hisszük és örömmel ringatjuk magunkat mindenféle téves ábrándokban, amit, alátámaszt néhány angol képviselő magyarbarát cikke, néhány ittjárt uj ságiró nyilatkozata, sőt egy-két parlamenti felszólalás is. De ezzel aztán vége. Egészen vége ... És kezdődik újból az egész, megint jön valaki, megint udvarias, mi megint elhisszük mindent, készpénznek vesszük és élünk ezekben a szeretetreméltó nagy tévedésekben, immár tizenhárom esztendeje, anélkül, hogy egy lépéssel is előbbre jutottunk volna. Most nézzük az érem másik oldalát. Világszerte ismert gyógyvizek a mi keseriiforrásáink és a világháború előtt azon az utón voltak ezek a források, hogy nélkülözhetetlen, názigyógy- szerré válva, szabályozzák az emberiség elrontott gyomrát, tisztítsák a vérét és elhárítsák a fenyegető gutaütéseket. Nagy előnye ezeknek a keseiüvizeknek, hogy nem mesterségesen készült gyógyszerek, hanem természetadta, eleven gyógyszerek, telve jótékony bacil- iusoklcal és pótolhatatlanul egy edülállók a világon, magasan felette állva a karls- badi gyógyvíznek. Ezek közül legismertebb név a Hunyadi János-ról elnevezett keserüviz, ami ugyan nein volt szerencsés gondolat, hogy az Európát megmentő, törökverő, nagy hadvezér: Hunyadi János nevéről nevezték el, de ha már megtörtént, bele kell nyugodnunk és elfogadnunk azt a helyzetet, hogy e néven ismeri az egész világismeri jobban, mint Magyarországot, mint a magyar- történelmet, mint annak hőseit és föltétlenül jobban, mint Budapestet. Élénken bizonyltja ezt ennek a ke- I serüvizvállalatnak az irattára és levelezése még a múlt esztendőben is, igazolva a mi állításunkat, mely szerint a Nyugat egyáltalában nem foglalkozik velünk behatóbban és még akkor is, amikor a nyugati ember bőréről és egészségéről van szó, — levelezése elárulja, hogy fogalma sincs Magyarországról és még annál kevesebb Budapestről. Egyelőre csak két levélboriték címzését közöljük itt: Städtische Kur- und Heilanstalt HUNY ADO JÁNOS Hongrie Österreich-Ungarn A inástik így szól : An die Städtische Heilanstalt HUNYADYANOS Ezek üzleti levelek, tehát gondja volt rá. a Jevlirónak, hogy tudomása szerint a legpontosabban címezze a levelet és csak a magyar posta leleményességén múlt, hogy ezt az „amábilis konfúziót” mégis a rendes címre kézbesítette, de föltétlenül bizonyítja ea a két levélboriték azt az állításunkat, hogy kevesebbet tud rólunk a müveit Nyugat, mint amennyit mi tudunk — mondjuk — a csunguzokról, vagy akármilyen ázsiai kóbor törzsről. Hála Istennek, ma már az országban nem egyedül állunk ezzel a véleményünkkel és kezd kiábrándulni ez a nemzet abból a látszólagos dajkálásból, amit olyan kedvesen igyekeznek föltüntetni és elhitetni velünk. Egyelőre csak ennvit. D. P. Uj utak - uf A pilisi íjegyvidléK vasútja Föllendül Buda ésseaki medencéje Az egyik súlyosan és vétekesen elhanyagolt, de nagy jövő előtt álló környék fellendítéséhez és százezrek kívánságának teljesítéséhez nyújt megoldási lehetőséget a Hév vonalaknak a Beszkárt részéről most történő átvétel. Szóbanforgó vonal a szentendrei Hév vonal, amelynek kiindulópontja a budai Pálffy tér és amely vonal összeköti Budapestet Aquimcummal, Rómaifürdővel, az Aquincumi stranddal, a Hun- gáiiastranddal, a rómaifürdői és csillaghegyi Dunaparttal, a Csillaghegyi Gyógyfürdővel végül a Pilisi hegyekkel. A Hévnek ezen a vonalon eddig érvényben, volt díjszabása és üzempoMtikája súlyos károkat okozott a környékbeli lakosságnak, a fenti érdekeltségeknek, s végül Budapest egész lakosságának. A tarifa túl magas, a közlekedés túl ritka, nagy területek csak félórás gyaloglás árán érhetők el. A Hév vonalaknak a Beszkárt által történő átvétele módot nyújt arra, hogy ezen a súlyos bajon gyorsan, radikálisan és kicsiny áldozattal segíthessék. A Filatorigáttól északra fekvő környék súlyos és jogos panaszait csak egyetlenegy módon lehet orvosolni: a szentendrei Hév vonalat be kell kapcsolni a budapesti Beszkárt hálózatba, még pedig úgy üzejnileg, mint a menetdij szabás tekintetében. A kérdés gyakorlati megoldása két részre osztható és a szükséges munkálatok akár külön-külön, akár egyszerre elvégezhetők. Az első és legfontosabb tennivaló abból áll, hogy az óbudai Fő téren levő villamosvégállomás sínjei, amelyeknek nyomtávolsága azonos a Hév vonal nyomtávolságával, — meghosszabbitandók a Hév vonal Hajógyári állomásáig, amely távolság aligha haladja meg az 50 métert. Ezen a módon a városi villamosok minden további befektetés, illetve építkezés nélkül közlekedhetnének végig a szentendrei vonalon, akár Békásmegyerig, akár pedig Szentendréig. A menetdijat Csillaghegyig, illetve Békásmegyerig le kell szállítani 24 fillérre, miután ma már ennél nayobb távolságra (Rákospalota, Megyer, Pest- szentlőrinc stb.) is 24 fillérért viszi el az utast a rendes Beszkárt villamos- Ehhez a közlekedési reformhoz: tehát semmi egyéb befektetés nem kell, miht egy körülbelül 50. méteres vonal építése, amelynek költsége nem számottevő. Ezzel a reformmal azonban máris felszabadulna a Pálffy tér, a Lukács- és Császárfürdők előtti terület, a Császárfürdő állomás előtti terület és felszabadulna az eddigi pHév-vonal egész pályateste a Pálffy tértől
