Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-01-19 / 1154. szám

XXjüUévMIM^z. ELŐFIZETÉS Égy evre 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1934. január 19. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlés­nél 30 fül. Szövegsor ára 2 P. Ismentető közlemé­nyek megállapodás szerint. ■V hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. illinld hirdetőknek nagi kedmmíiy Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* aág, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA ' Szerkesztőség és kiadóhivatalt II, Batthyány u. 63 1 Telefoni 50*2-96. Hivatalos éráki délután 4—6-ig. Sorsdöntő napolt előtt áll fp Műd a­világ fürdő Az úgynevezett „fürdőváros” kérdé­se három évtizedes vajúdás után végre eljutott- odáig, hogy kiderül a külön- b'özö „társadalmi” megbeszélések stá­diumából a komoly megvalósulás dön­tő fóruma elé. A különböző társadalmi J egyesületek, testületek, szövetségek és más hasonló ártatlan tényezők football mérkőzéseiből a komoly tettek mezejé­re, ahol hatalmi tényezők, kormány és város kénytelenek végleg megoldani a megérett kérdést, amely adottságánál fogva magában rejti a gazdasági vál- ság megoldásának egyik módját1. Ezek a társadalmi egyesülések azzal a tény­kedésükkel, hogy a fürdőügy football- 3ával az utolsó - tiz év alatt állandó meccseket rendeztek s a nagyközönség minduntalan örömmel látta szállani ezt a felrúgott szines labdát, annyiban szolgálták a jó ügyet, hogy a közönség lassan megszokta, bevette, sőt meg is emésztette ezt a gondolatot és a közvé­lemény ma már hangosan követeli a megvalósítását. Pedig még címben is szerencsétlen, Volt, mert a „fürdőváros” szóhoz volt kötve,. pedig alig hiszem, hogy volna. Budapesten józan polgár, aki a ma­gyar székesfőváros nívóját egy Karls­bad nívójára akarná lesüllyeszteni. Ko­moly nemzet fővárosa még sem szál­lítható le egy „fürdőváros” nivójára.’ Budapest székesfővárosnak, a magyar; nemzet rezidenciájának lehet vala-1 mely része a ,kereskedelmi város”, ná- . lünk például a Lipótváros, — lehet i ^diákváros”, aminőnek például készül1 Kelenföldnek az a része, amely a Mű­egyetemmel határos, — lehet „mü- vészváros”, mint ahogy indult a volt Epreskert helyén épült Mesteriskola néven ismert festőtelep és készült az­zá fejleszteni azt a városrészt. Lehet gyárváros, aminővé fejlődik a Vágó­hídon túli rész a Külső Soroksári ut mentén, — lehet villaváros, amilyen a Rózsadomb és a vele kapcsolatos hegyvidék, —* lehet nyaralótelep, mint a Svábhegy és Zugliget, és végül — lehet fürdőváros is, mint amilyen most a budai Dunapart a Császárfürdőtől kezdve egész a Gellértfürdőig, tehát a budai oldal, — de nem lehet fürdővá­ros egész Budapest, beleszámítva a kő­bányai sertéstelepeket is. Nem lehet belevinni az európai köztudatba olyan szavakat, amiket a külföld sohasem fog megtanulni, mint amilyen volna „Budapest Fürdőváros,” hanem olyan rövid utón köztudatba átmenő nevet kell találnunk, amit a külföld hama­rosan megtanul, rögtön világköztudat- ba megy át, mint amilyen szónak ön­ként adódott: „Budabath.” Olyan elne­vezés, amely Budapesttel kezdődik, ma csak Bukarestnek használ,! amely­nek nevét jobban ismerik Párisban, mint Budapest névét s így a hozzánk gyógyulásra jövő idegen sok esetben Bukarestig meg sem állna. Tehát Budabath! Minden idegen­hangzása mellett a Bad, Bath fürdőt jelent, csaknem minden idegen nyelven és a magyar vonatkozást megadja neki a Buda szó, amely nyugaton hamar is­mertté válik a bath révén, — keleten pedig a Buda szó révén válik ismertté a báth, azaz fürdő. Ha be tudjuk vin­ni ezt a szót, mint Buda belső pálya­udvarának nevét a világ minden vasúti menetrendjébe, ami nem volna nehéz, ebben olyan világreklámot kapna a budai fürdő, amit megfizetni aligha tudnánk. Ha mindenáron fürdővárost kell, il­letve Budapestnek egyik részét fürdő­városnak kell elnevezni, akkor most nyilik rá alkalom, amikor a Nemzeti Stadion révén az egész világ szeme Budapestnek egyik pontja felé fordul és ez Budának történelmileg legismer­tebb része: — Akvinkum, a kétezer­esztendős római telep a maga hagyo­mányaival és romjaiban is még bizo­nyítható világnagyságával. Ez á felső medence meglévő forrásvizei, de né­hány mélyfúrás révén még feltárható újabb forrásai révén fürdővárosnak kiépíthető, lévén ennek levegője a leg­tisztább, mondhatnánk alpesi levegő, területe pedig érintetlen, alkalmas, vi­lágraszóló alkotásokra és berendezé­sekre. A társadalmi és más egyébb egyesü­letek és testületeknek számára, ame­lyek hivatásukat betöltötték azzal, hogy a kérdést ébrentartották, — most újabb feladat szolgálatára nyilik alka­lom és működésűket abban az irány­ban kell folytatniuk, hogy világkap­csolatokat teremtve, fürdő vendégeket hozzanak a város és az állam által vi­lágviszonylatban is elsőrendű világfür­dővé kifejlesztett Budabath-ra, mert a „fürdőváros” periódusa után, most már a „fürdőforgalomra” kerül sor, [ ezt kell előkészíteni, itt kell világpro­pagandát kifejteni. Ha tovább is a für­dőváros megalkotásával foglalkozná­nak e társadalmi alakulatok, annak na­gyon élősdi színezete volna. A „Hollós Mátyás Társaság”, amely minden öncél nékül, mint budai nagy céllal foglalkozik a fürdőforgalom esz­méjével, legközelebb ankétet hív össze, amely hivatva lesz a fürdőforgalom gondolatát belevinni- a társadalomba és ezzel uj lendületet adni a budai fürdő- ügynek, mint ahogy adta tiz év előtt az akkori ankéten Buda fürdőügyének országos felkarolásához. Hennyey Vilmos dr. a Szent Imre-téren. Buda világfürdő legismertebb része, sőt világfogaiom ma már a Szent-Gellértfürdő a maga nagy idegenforgalmával, itt közel kap­ná a színházat, de hasznára válna ez annak a nagy elgondolásnak is, amely a v|lág első ivókurás gyógyhelyévé véli kiépíteni a keserűvízforrások és a Sós- ítirdő telepét, mert ez is közel kapná ezt az uj Népszínházát. Az érdekelt vidékek, azoknak intéző­körei és elöljáróságai indítsák meg a mozgalmat, hogy ez az uj népszínház föltétlenül Budára kerüljön és állapod­janak meg egymás között, hogy e há­rom hely közül hová épüljön a Nép­színház. Viraág Béla. űz ni Népszínház épüljön Budán FeStámad a népszínmű Ä régi Nemzeti Színház hirtelenül történt lebontása, és a népszínmű el­fajulása hozta magával, hogy elvesz­tettük azt a színházat, amely tulajdon­képen a legmagyarabb színház volt, mert azt a hivatást tűzte eléje a ma­gyar nemzet, hogy a magyar faj jelleg­zetes, a nyugatitól eltérő, de nemesen magasabb egyéni jellemvonásait és faji különlegességét bizonyítsa művé­szi formákban. Erről a hivatásáról lecsusztatta az operett, amely azonban szintén lecsú­szott vele együtt és igénytelen kuplés revüvé vált. Most, hogy „divatba kezd jönni” Budapest és a magyar nemzet, azaz közelebb jutottunk a Nyugathoz, — mint különlegesség iránt érdeklődik is irántunk a Nyugat; de fölkeltettük magunk iránt a Kelet melegebb érdek­lődését is, — szükségünk van újból a népszínműre s igy fel kell építeni az uj Népszínházát. Budának tulajdonképen nincsen szín­háza. A régi Várszínház a kedélyes idők lejártával megszűnt a mi színhá­zunk lenni, a pestieknek sohasem kel­lett. Minden öreg budai emlékszik még azokra az időkre, amikor zsúfolásig megtelt Várszínházban, felvonás köz­ben tüsszentett valaki és az egész szín­ház a páholyokból, de még a karzat­ról is „jóegészséget” kívánt neki. Ezek a kedélyes idők elmúltak és ma, — amikor Buda fejlesztése, a für­dőüggyel kapcsolatosan nemcsak kizá­rólag budai érdek — hanem egész Bu­dapest nagy érdeke, minden kérdésnél számolnunk kell azzal, hogy Buda jö­vendő szerepét minél kedvesebbé te­gyük a világvendégek várása és ellá­tása szempontjából. Az a népvándorlásszerü mozgalom, amelyre Ringer Lajos dr. mutatott rá a múlt héten közölt vezércikkében, - megnyilvánul abban az özönlésben is, amely Pest lakosságát, az ottani füst és korom terhelt levegőről hajtja át Buda üdébb levegőjére, — megköve­teli, hogy ennek a közönségnek élet­szükségleteiről most már Budán is gon­doskodjunk és lehetővé tegyük, hogy ez a közönség megtaláljon itt mindent, ami a nehéz életet kedvesebbé tenné. Ilyen ma még a színház is, sokféle el­fajulása dacára. Herczeg Ferenc cikke rámutatott azokra az örvendetes jelenségekre, ame­lyek között — a szinte művészi töké­letességű formákban — nyilatkozott meg a magyar néplélek ösztönös virág­zása: „A fővárosi ember ’szeme ma már a külföld perspektívájából tudja néz­ni a népet és ha Budapestnek alkal­ma van reá, akkor érdeklődéssel és gyönyörűséggel élvezi a falu mű­vészi megnyilatkozásait. Emlékeze­tes a „Gyöngyös Bokréta” mély si­kere. Az érdeklődés, amely feléje fordult termékenyítő hatással van a nép mü.vészi hajlamaira. Egyes fal­vakban megint jobban megbecsülik az ősi viseletét, sok helyütt táncos és énekes csoportok alakulnak, nem egy faluban pompás és különös vi­rágzásokat hajt a színjátszó kedv. A kávéházi népszínmű örökébe a falusi népszínmű készül lépni.” Az ünnepelt nagy írónak ezt a meg­állapításait nem kerülheti el a székes­főváros, amely rendészeti szempontból elkövette azt a hibát, hogy egy tollvo­nással eltörülte Budapestnek egyik — a szemet lelket gyönyrködtető — folt­ját, amikor a mezőkövesdi hímzettet áruló asszonyokat eltiltotta a Népszín­ház lépcsőiről. Ezt jóvátenni nem nehéz dolog, de nagy feladat utat nyitni is­mét a magyar népszínműnek, amely újból kopogtat a városház kapuján és helyet kér. Ez a hely nem lehet másutt, mint Budán Az uj népszínházát Budán kell felépíteni, hogy az idevárt idegeinek készen találják és gyönyörködhessenek a turáni népek nagy népművészetében, sokszínű keleti poézisében, annak száz­féleképen megnyilatkozó szines virá­gaiban. Ha körülnézünk Budán, akkor három hely kínálkozik és ezek közül kell böl­csen kiválasztani azt, amelyik a leg­megfelelőbb. A budai fürdők három i észre oszlanak. Az egyik rész a felső háviurdők (Császár, Lukács és Király­fürdő) , amelyek mögött ott van a nagy kert város, a Rózsadomb és környéke, oda torkolik a Margithid és közel esik hozzá a Víziváros, a Krisztinaváros felső része és Újlak. Itt készen áll a színházépítésre alkalmas telek a Török utca és Zsigmond-utca sarkán. A szép- formájú színház városi jelleget adna ennek az egész környéknek. A másik hely volna a Döbrentei-tér vidéke, aho­va annak idején az uj, Nemzeti Szín­házat tervezték. Ha tényleg ide épülne az egészen elhibázott elgondolás szerint idetervezett „fürdőváros”, akkor ennek nagy szükségletét elégítené ki az ide épülő Népszínház. A harmadik hely a Kelenföldnek az a része, amely most van kiépülőben, a Horthy Miklós-ut és Fehérvári-ut találkozásának a helye, Hamis ábrándo- nagy tévedések — Kacagtató, de kétségbeejtő — Lassan majd közmondássá válik a magyar naivitás, amely készpénznek veszi azokat az udvarias sajtónyilatko­zatokat, amikben részesit bennünket kedvesen mindenki, aki itt járt, körül­nézett, fogadtuk, tejbe-vajba fürösEtöt- tük és aki hálája jeléül vállunkat vere­getve kijelenti, hogy „. . .a magya­rokkal igazságtalanság történt, a ma­gyarok ügyét meg kell oldani, stb., stb. . . Mi ezt szívesen hisszük és örömmel ringatjuk magunkat minden­féle téves ábrándokban, amit, alátá­maszt néhány angol képviselő magyar­barát cikke, néhány ittjárt uj ságiró nyilatkozata, sőt egy-két parlamenti felszólalás is. De ezzel aztán vége. Egé­szen vége ... És kezdődik újból az egész, megint jön valaki, megint udva­rias, mi megint elhisszük mindent, készpénznek vesszük és élünk ezekben a szeretetreméltó nagy tévedésekben, immár tizenhárom esztendeje, anélkül, hogy egy lépéssel is előbbre jutottunk volna. Most nézzük az érem másik oldalát. Világszerte ismert gyógyvizek a mi keseriiforrásáink és a világháború előtt azon az utón voltak ezek a forrá­sok, hogy nélkülözhetetlen, názigyógy- szerré válva, szabályozzák az emberiség elrontott gyomrát, tisztítsák a vérét és elhárítsák a fenyegető gutaütéseket. Nagy előnye ezeknek a keseiüvizeknek, hogy nem mesterségesen készült gyógyszerek, hanem természetadta, ele­ven gyógyszerek, telve jótékony bacil- iusoklcal és pótolhatatlanul egy edülállók a világon, magasan felette állva a karls- badi gyógyvíznek. Ezek közül legis­mertebb név a Hunyadi János-ról elne­vezett keserüviz, ami ugyan nein volt szerencsés gondolat, hogy az Európát megmentő, törökverő, nagy hadvezér: Hunyadi János nevéről nevezték el, de ha már megtörtént, bele kell nyugod­nunk és elfogadnunk azt a helyzetet, hogy e néven ismeri az egész világ­ismeri jobban, mint Magyarországot, mint a magyar- történelmet, mint an­nak hőseit és föltétlenül jobban, mint Budapestet. Élénken bizonyltja ezt ennek a ke- I serüvizvállalatnak az irattára és leve­lezése még a múlt esztendőben is, iga­zolva a mi állításunkat, mely szerint a Nyugat egyáltalában nem foglalkozik velünk behatóbban és még akkor is, amikor a nyugati ember bőréről és egészségéről van szó, — levelezése el­árulja, hogy fogalma sincs Magyaror­szágról és még annál kevesebb Buda­pestről. Egyelőre csak két levélboriték címzését közöljük itt: Städtische Kur- und Heilanstalt HUNY ADO JÁNOS Hongrie Österreich-Ungarn A inástik így szól : An die Städtische Heilanstalt HUNYADYANOS Ezek üzleti levelek, tehát gondja volt rá. a Jevlirónak, hogy tudomása szerint a legpontosabban címezze a le­velet és csak a magyar posta lelemé­nyességén múlt, hogy ezt az „amábilis konfúziót” mégis a rendes címre kézbe­sítette, de föltétlenül bizonyítja ea a két levélboriték azt az állításunkat, hogy kevesebbet tud rólunk a müveit Nyugat, mint amennyit mi tudunk — mondjuk — a csunguzokról, vagy akár­milyen ázsiai kóbor törzsről. Hála Istennek, ma már az országban nem egyedül állunk ezzel a vélemé­nyünkkel és kezd kiábrándulni ez a nemzet abból a látszólagos dajkálásból, amit olyan kedvesen igyekeznek föltün­tetni és elhitetni velünk. Egyelőre csak ennvit. D. P. Uj utak - uf A pilisi íjegyvidléK vasútja Föllendül Buda ésseaki medencéje Az egyik súlyosan és vétekesen el­hanyagolt, de nagy jövő előtt álló kör­nyék fellendítéséhez és százezrek kíván­ságának teljesítéséhez nyújt megoldási lehetőséget a Hév vonalaknak a Beszkárt részéről most történő átvétel. Szóbanforgó vonal a szentendrei Hév vonal, amelynek kiindulópontja a budai Pálffy tér és amely vonal összeköti Budapestet Aquimcummal, Rómaifür­dővel, az Aquincumi stranddal, a Hun- gáiiastranddal, a rómaifürdői és csil­laghegyi Dunaparttal, a Csillaghegyi Gyógyfürdővel végül a Pilisi he­gyekkel. A Hévnek ezen a vonalon eddig érvényben, volt díjszabása és üzempoMtikája súlyos károkat okozott a környék­beli lakosságnak, a fenti érdekeltségeknek, s végül Bu­dapest egész lakosságának. A tarifa túl magas, a közlekedés túl ritka, nagy te­rületek csak félórás gyaloglás árán ér­hetők el. A Hév vonalaknak a Beszkárt által történő átvétele módot nyújt arra, hogy ezen a súlyos bajon gyorsan, radi­kálisan és kicsiny áldozattal segíthes­sék. A Filatorigáttól északra fekvő kör­nyék súlyos és jogos panaszait csak egyetlenegy módon lehet orvosolni: a szentendrei Hév vonalat be kell kapcsolni a budapesti Beszkárt hálózatba, még pedig úgy üzejnileg, mint a me­netdij szabás tekintetében. A kérdés gyakorlati megoldása két részre oszt­ható és a szükséges munkálatok akár külön-külön, akár egyszerre elvégezhe­tők. Az első és legfontosabb tennivaló abból áll, hogy az óbudai Fő téren levő villamosvégállomás sínjei, amelyeknek nyomtávolsága azonos a Hév vonal nyomtávolságával, — meghosszabbitandók a Hév vonal Hajógyári állomásáig, amely távolság aligha haladja meg az 50 métert. Ezen a módon a városi vil­lamosok minden további befektetés, il­letve építkezés nélkül közlekedhetnének végig a szentendrei vonalon, akár Bé­kásmegyerig, akár pedig Szentendréig. A menetdijat Csillaghegyig, illetve Bé­kásmegyerig le kell szállítani 24 fillér­re, miután ma már ennél nayobb távol­ságra (Rákospalota, Megyer, Pest- szentlőrinc stb.) is 24 fillérért viszi el az utast a rendes Beszkárt villamos- Ehhez a közlekedési reformhoz: tehát semmi egyéb befektetés nem kell, miht egy körülbelül 50. méteres vonal épí­tése, amelynek költsége nem számot­tevő. Ezzel a reformmal azonban máris felszabadulna a Pálffy tér, a Lukács- és Császárfürdők előtti terület, a Csá­szárfürdő állomás előtti terület és felszabadulna az eddigi pHév-vonal egész pályateste a Pálffy tértől

Next

/
Thumbnails
Contents