Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-05-22 / 1124. szám

2 fitiűál líaplö 1933 május 22 I ’ tán állva, a legnagyobb találékonysággal és szakszerűséggel végzik föladataikat, noha állandóan a legnagyobb nehézségekkel kell meg­küzdeniök az anyagi eszközök hiá­nyában. Az Idegenforgalmi Tanács, a Székes- fővárosi Idenforgalmi Hivatal, az Ibusz, az Idegenforgalmi Szövetség s a Keres- kedelmi Kamara idegenforgalmi osztálya nagy hozzáértéssel és lelkes agilitással teljeü.ik feladatukat, a magyarok Világ- kongresszusi szervezete pedig a külföldi magyar egyesületekkel fenntartott össze­köttetései révén s zolgálja propagandán­kat. Különös elismeréssel kell/ itt kiemel­nem a M. kir. Államvasutak vezetőségé­nek az idegenforgalom érdekében kifejtett működését. A mi MÁV-unk bölcs elő­relátással ismerte föl ennek, ,a kérdésnek nagy közgazdasági jelentőségét, teljes mértékben tudott alkalmazkodni az ide­genforgalmi tényezők 'célkitűzéseihez a ©» a 'tevékenysége nagy eredménnyel szol­gálja idegenforgalmunkat. Itt említem meg a filléres- és cserevonatok rendsze­rének bevezetését. A MÁV-nak ez a sok szemben merésznek látszó, de az ered­mények által ma már teljesen igazolt kezdeményezése a múlt évben 203 fillé­res gyorsvonatot indított 221.773 utas­sal. Ebből Budapestnek 60 vonat jutott 55ÍÖ00 utassal. Ugyancsak tavály decem­ber 18-ig 31 cserevonat érkezett Buda­pestre különféle országokból 17.332 utas­sal^ Meg kell említenem azt a nagyjelen­tőségű akciót, melyet a MÁV a^IBUSz utján végez egyes napilapokkal egyetér­tőn, immár öt-hat országban a csere-, illetve különvonatok szervezésével. Olyan területeket hódítanak meg Budapest ide­genforgalma szempontjából, amelyek ed­dig reszten vagy egészben) kiaknázatlanok voltak. Nagy elismerés illeti meg ezértÉ Az Estlapok és a Pesti Hirlap szerkesz­tőségeit. Az előbbi kelet felől, az utóbbi pedig nyugat felól vágott uj csapásokat idegenforgalmunknak. A cserevonatok gazdasági jelentőségei szempontjából csak egy mozzanatot kívá­nok megemlíteni: amikor az első román1 területre vitt cserevonat 960 utasa .Er­délybe érkezett, közülök csak 16 utas kért szállodai lakást, a többi mind ro­konoknál és ismerősöknél helyezkedett el. Ezzel szemben a Romániából (Regát-ból) rérkezett kétszer annyi utas kivétel nél­kül szállodában helyezkedett el Budapes­ten s összevásárolták egyes divatáruüzle­tek java készletét. Jj, .Világos, hogy az idegenéi glaiom ér­dekében a legnagyobb prop anda is ki- I fiietődik, mert eltekintve | siól az anyagi] e.edauéuytől, amire az rámutattam, megbecsülhetetlen az£íií érték, me­lyet hazánknak és fővárosunknak az idegenek által való megismerése je- ' lent! Gondoljuk el, milyen másként alakul­hatott volna sorsunk, ha idegenforgal­munk rendszeres kiépítése már a háború előtt megkezdődik és a Trianon szerzői ismerték volna a magyar viszonyokat, a magyar népet. Mert hiszen ennek« a tragikus szerződésnek szerkesztői szám­talanszor hangoztatták, hogy nem ismer­ték Magyarország kultúráját és - hely­rajzi viszonyait. Es mégis elkedvetlene- déssel kell még ma is az idegenforga­lom exponenseinek látni a megértésnek azt a hiányát, mely idegenforgalmunk lejlesztésének tempóját lefékezi. Az imént jelzett anyagi nehézségeken kivül még mindig küzdenünk kell a vizumdijak fenn­tartása ellen. Valóban érthetetlen az a merev állás­pont, mellyel e tekintetben a kormány részéről találkozunk, ámbár valamennyi érdekképviselet állandóan kérelmezi en- ;nek a kínai falnak! a lebontását. Semmi- képen sem tudja a külföldi utas* meg­érteni, hogy miért kell neki külön be­lépődijat f.zetni, ha Magyarország hatá­rát át akarja lépni. Az pedig komikumszámba megy, hogy minél hosszabb időt akar itt tölteni, annál többet kell fizetnie. Az amerikai utas pl. beutazási vizűmért 12 pengőt, átutazás esetén 6 pengőt, tartós vizűmért 60 pengőt köteles lefizetni. De nincs ed alól se a francia, se a lengyel, se áz‘ angol, se a román vagy jugoszláv stb. utas mentesítve. Ezek valamivel keve­sebbet f zetnek ugyan, dé' mégis fizetniük kell. Én magam tavaly nyáron láttam á főváros bécsi idegenforgalmi irodájában, amikor egy Budapest után* érdeklődő ame­rikai a vizumdij hallat tára kijelentette, hogy lemond budapesti útjáról, noha az Őt tájékoztató tisztviselő és útbaigazító minden tekintetben kezére akart járni és | megkímélni őt’^ájtóí, hogy a vizumki- állitásra 1 vagy11* i "és fél óráig várakoz­zék a magyar követségen. Amikor megkérdeztem a tisztviselőtói, hogy gyakori-e á&^Hyéö eset, azt mon­dotta, hogy azííéij^TCQár az Ötödik érdek­lődő mondott lér eüÄiatt Budapest megte­kintéséről. A Gömbös körhíáuy, mely a Nemze i Munkaterv 63Ük ^útjában nagy súlyt helyez az idegeníóírgalom fejlesz* éséie is, föltétlenül leszedi ztíajd róla ezeket a béklyókat. ■■ s,. -p . Hanyatló telekárak A Zugligeti Egyesület ülése. BUDAPEST RIVIÉRÁJÁN, a Gellértlürdőnél, a hat- holdas ősparkkal szemben, a Mányoki-út 7. sz. alatt 3 darab 4—6 szobás olcsó önálló villát a Mészöly-u. 7. st. remek, fásitott telken újabb társasvillát építünk 3—4 szobás, jutá­nyos (ixáru öröklakásokkal. Végül olcsó öröklakás­akciónk keretében a Lenke- ut és Fadrusz-u. sarkán sasház at 1 —4 szobás öröklakásokkal, 5000 P-ős jutalommal I U,1]tálán prospektus I „C E N T R vj M« Házépítő Vállalat Horthy Milós-út 15. (Tel.693.01) A felületes ember az ő vasárnapi hangulataiban átrándul néha a budai hegyek közé, de ott is csak a megszo­kott utakon jár a közismert helyeket keresi és nem tud elmélyedni a Zugliget mélységes szépségeinek gyönyörködésébe, amelynél változatosabb szépségekkel ren­delkező hegyvidéki részlete alig van Budának. A kellő méltánylás hiányát érzik a Zug­ligetiek, akik már szerelmesei e tájnak és azt óhajtánák, hogy minden buda­pesti ember olyan szeretettel viseltessék a Zugliget iránt, mint ők. Ezt a kiván- ságot tükrözted vissza minden alkalom­mal a Zugligeti Egyesület ülése, ahol a legaprólékosabb részletekig foglalkoznak e nagyrahivatott városrész jelenével és jövőjével. Legutóbb e hó 13-án rendezte ilyen társas összejövetelét a Zugligeti Egye­sület a Szarvas vendéglőben, amely tör­ténelmi emlékű fürdő helyén épült, ahol még a múlt század elején kénes hő­forrásból táplálkozó gyógyfürdő állott, állí­tólag 70 szobából álló szállodával. Nyomtalanul tűnt el, mint ahogy elkó- dorgott a vize is, amelyre most néha rábukkannak házalapozó munkások, Az ülést Manninger Vilmos dr. a nagynevű professzor nyitotta meg, mint az egyesület elnöke és melegen üdvözölte a körben megjelent tanácsnok-elöljárót Spannbeiger Alajost, mint aki a kerület minden mozzanata iránt őszinte szere­tettel érdeklődik. Bejelentette egyúttal, hogy az egyesület június hónapra tervezi ezévi közgyűlését, Oszoly Kálmán ny. igazgató, városi biz. tag, az egyesületnek ügyvezető elnöke szólalt föl ezután és beszámolt az útépítési szabályrendelet módosításáról, — a Kútvölgyi-út középső részének már folyamatban lévő építéséről és arról, hogy az út alsó részének épí­tésére már kiirták a versenytárgyalást. Be­jelentette, hogy áz Ányos-úti gyalogjárót már építik, úgy szintén a Dániei-út lép­csős lejáratát. Természetes, hogy az ügy- buzgó elnököt megéljenezték. Általános figyelem között szólalt föl SPANNBERGER ALAJOS dr. akinek egyéni szeretetreméltósága is köz­kedveltté tenné a személyét, de az a meleg érdeklődéi* ; amellyel a kerület minden ügye iránt viseltetik fokozza ezt a hatást. Ki is jétantette, hogy szívesen meghallgatja az óhajokat, örömmel segít, mert eleget akar tenni az elöljáró tisztsé­géhez fűződő kötelezettségnek. A mai nehéz életet türhttőbbé teszi a barátságos társasélet és megkönnyíti a kitűzött célok megközelítését. Lelkes ováció hozott jelentette ki, hogy mindig szívesen all a polgárság rendelkezésére. Wláddrczy\ József dr. az egyesület nagy agilitásé titkára a kisszakasz ügyéről és annak ügyéről és annak beosztásásarol referált, melegen üdvözölve vitéz Kozma Jenőt, aki most töltötte be házasságának 15. évét. Radoss Gusztáv dr. műegye­temi tanár panaszolta el ezután a közle­kedési kálviriáját a Zugligettől a Mű­egyetemig, amely. • utat azelőtt egy rövid félóra alatt tett meg, most azonban egy óra is kevés, ami naponkint számítva a négyszeri utazást négy órát jelent naponkint. Az ülés egyik legkomolyabb panaszai BerlfOOicS Árpád tette szóvá a 22-es autóbusszal kapcsolatosan, mert ez dek- ralálta Zugligetet külső területté. Ez még a telkek árában is ki­fejezésre jütott, amelyek értéke azelőtt egyenlH volt a pasaréti tekékkel. A Pasarétnek azonban meg volt ' a pátrónusa Kozma Jenőben és ma az 5-ös autóbusz révén ott a telkek mégegyszer olyán értékesek. (Megéljenezték Kozma Jenőt) És Oszoly sietve bejelentette, hogy a BART hát­rányos szerződését föltétlenül revízió alá veszik. Dr. Entele Ferenc postatanácsos az egyesület pénztárosa és Radoss Gusz­táv dr. felszólalása után Ambrus Manó szkfi mérnök világította meg szakszerűen a zugligeti közlekedés kérdését és azt •ajánlotta, hogy a székesfővároshoz készülő beadványát ez' ügyben' szakértők vélemé­nyével támassza ,alá az egyesület, Az ülés befejeztével a társaság még hosszabb ideig együtt maradt és megvitatta a mó­dokat, hogy mi úton lehetne fokozni a Zugliget vonzóerejét a főváros közönsé­gével szemben. egységre törekszik a Kelenföldi is. Vasutasok, munkások nagyülésén kimondották a csatlakozást. Budának minden részén nehezen vi­selik a gazdasági élet leromlását, min­den részén sinylik a város bevételei­nek csökkenése révén a fejlődésben bekövetkezett lassú tempót és úgy az üzemeknél bekövetkezett fizetésreduk­ciók és a megélhetést nehezítő többi körülmény hozta össze azt a nagy­gyűlést, amely Horthy Miklós-út 152. sz. alatt lévő Járányi vendéglőben volt e hó 15.-én, ahol ■ megjelentek a BESZKRT főműhelyének alkalmazót-, tai és munkásai, de megjelentek a környék lakósai, a kelenföld-lágymá- nyosi munkáscsoport és e vidék ház- felügyelőinek szakcsoportja is, mint a Házfelügyelők Országos Szövetsé­gének tagja, de részt vettek a gyűlé­sen úgy a Buda Alsóvárosi Egyesület, mint a Kelenföldi Polgári Kör vezető tagjai s az érdeklődők sorában ott voltak egyes iskolák tanítói és a tár­sadalom minden régtegének képviselői. A gyűlést DEVECICS MIHÁLY műszaki főtanácsos nyitotta meg és megrajzolta a mai nyomorúságos korkép keretén belül a közúti vasút kedves múltját, annak demokratikus berendezését és mai ne­héz helyzetét, mely sok embert meg­fosztott kenyerétől, leszállította a fi­zetéseket és még uj adókat is róttak ki ezen felül, ahogy azt az állam mai súlyos helyzete megköveteli. Sok ér­dekes hasonlat, beállítás és megszivle- lésre méltó tanács útbaigazítás után arra kérte a megjelenteket, hogy se­gítséget ne a szélsőségekhez való csat­lakozásban keressenek, mert ez ve­szedelembe visz, forradalmakra vezet, hanem kövessék Kozma Jenő dr., Petracsek Lajos képviselőket, akik beigazolták azt, hogy mindig kész har­cosai a szegény ember érdekeinek. A népszerű főtanácsost lelkesen meg­éljenezték. Domer Gyula min.- tan. városi biz. tag szólalt fel ezután kijelentve, hogy ő nemcsak a választások előtt jön el a választók közzé, hanem rendszere­resen keresi őket, hogy megismerje polgártársai óhajait. Meggyőződése, hogy a helyzet javulását csakis a pol­gári egység, az összefogás biztosíthatja. Épen ezért álljunk tömegesen a ve­zérek mögé, mert az adja meg nekik a hatalmat. Devécics elnök megkö­szönte a lelkes beszédét és üdvözölte az akkor érkező Szombathy Kálmánt a Polgári Egység pártjának budai ügyvezető elnökét." Egyúttal felkérte Viraág Bélát lájrank szerkesztőjét, hogy fejtse ki a maga nézeteit, aki az ősmagyar múltat kapcsolta a jelen­hez és abból merit hitet, bizalmat a nemzet jövője számára, amit sokan hálásan megköszöntek. SZOMBATHY KÁLMÁN szólalt fel ezután és tolmácsolta Kozma Jenő és PetracBek' Lajos üdvözletét, kimentve elmaradásukat. Üdvözölte a lelkes polgárokat, akik, fáradtan munka után eljöttek, hogy előbbre vigyék a közügyet. Az összójövetel céljait ismer­tetve. rámutatot Kozma Jenő dr. ér­demeire, aki Budáról sarjadt ki. Rá­mutatott arra, hogy ez a szó polgár* osztálykülönbséget jelent, holott mind­nyájan ennek a nemzetnek és ennek a hazának vagyunk egyforma munká­sai, Egyformán szavazunk a válasz­tásnál és egyformán adózunk. A mun­kás és a polgár közötti különbséget kiélesitik a lázitók. (Taps.) Üdvözölte a megjelenteket és kérte, hogy a ve­zetők iránt bizalommal viseltessenek, mert csak igy szerezhetnek jobb jövőt utódaik számára, ßzombathy Kálmán ügyvezető elnököt lelkes ünneplésben részesítették a jelenlévők. Felszólalt még Halnék. Gyula munkavezető, aki azt hangoztatta, hogy a nagy nemzeti egység megteremtéséből ki kell vennie a részét a munkásságnak is. Gömöri Győző a Buda Alsóváros Egyesület elnöke nagy elismeréssel adózott Szom­bathy Kálmának, Mikola Géza felhozta, Trianont, amely ezt a gazdasági vál­ságot hozta ránk s amelynek évfor­dulójától néhány hét választ el, azt kí­vánja, hogy ez legyen az utolso év­forduló. Utána Florkiooicz József a Kelenföld-Lágymányosi munkáscsoport vezetője örömmel jelentette be, hogy a Kozmapárt Fejér János közbenjárá­sára három hét alatt 16 ember szá-. mára szerzett munkát. Ulmer Ágoston a Kelenföldi Társaskör ügyvezető el­nöke mutatott rá a különbségre, mely szerint a Polgári Egységes Párt emelni kívánja a munkást, nem úgy mint a kommunizmus, amely mindenkit le­rántott a legalacsonyabb sorba. Befe­jezésül Szigethy Lajos hívta föl a meg­jelent magyar testvéreket, hogy a sö­tét magyar éjszakában fogjuk meg egymás kezét és kövessük Gömböst, Kozma Jenőt és mint a budai párt- szervezet vezetőjét Szombathy Kálmánt, hogy igy megérjük a magyar hajnal­hasadást, az uj Nagymagyarországot! Zajos taps és Devecics elnök záró szavai után a gyűlés lelkes hangulat­ban ért véget. BALÁZS vandéglö Specialitások • Rántott csirke, dampf nudli* Hűvösvölgy _yégáMom4s_/Vy/fof/ is csukott teraszok. — Naponta ciginytene I IJCRUm^YULA »A Vörös Postakocsi« megállottj a szür­külő budai hajnalban egyi tabáni kiskocs­ma előtt. Bánatvájiné (egykori ünne­pelt színművésznő) hirtelen felriadt Al­miból. Kitekintett ablakán: ott lépdelt el ű szűk utcán a négy fekete 16 s mö­götte a Postakocsi. Kocsis nem ült a bakján s a 16 körme nem csattogott a Holdvilág ucca macskafejes kövezetén és nyikorgótól kérték. »Jesszusom I« — monda Bánatváriné — mert öt is, a ta­báni kiskorcsmát is, a »Vörös Postako­csit is Krúdy Gyula irta. »Jesszusom!«— úgymond Bánatváriné (egykori szinmü- müvésznő) mert néma és »halálos sejte­lem fogta meg. »Valaki meghalt e perc­ben!« monda és vacogó foggal bujt visz- sza dunyhája alá e reggelen, melynek vé­dőszentje Pongrácz, a Fagyos. Valóban egy csendes, vén óbudai házban utol­sót lobbant egy hitelbe vett gyertya» s: Flórián a vén kandúr settenkedve bujt el a pincegádorban, a vén kocsmalegé- gények ijedten remegtek meg. Valahol a Nyírségen elkésett vadludak hosszút, pa­naszosat rikoltottak, a podtaloni^ Városház tornyán egy idős varjú rá szólt »Kárl« A késmárki posztós céh tornyáról egy másik .varjú visszafelelt: »Kárl« Kár«! A rég “eltűnt budai ' Szarvaskávéhá2ban égy rég éltünt függöny szárnya' megrendült. | Szinbád az Álomhaj03 e percben beleült a Vörös Postakocsiba, mély elindult az égi tabán felé. Krúdy Gyula meghalt és minden, a régi, úri, magyan, z félmult időkből való és álombéli, a romantika éa a halálbá révülő életentuli, amit irt, e pillanatban valóban csod'aálommá vált, irodalomtörté­netivé vált. Életté vált. Mert Krúdy Gyu­la, mig élt, nem élt, hiszen önönmagát i|i ő irta. Nem ő irta S.inbádot, az Álom- hajó Tegnapi Ködlovagját, hanem S.inháJ irta őt. Mig élt nemi élt s m őst, hogy —mint mondják — meghalt, örökké fog élni. Addig fog élni, míg élni, fognak magya­rok, akik azt fogják érezni, hogy ő v olt a régi magyar élet legcsodálatosabb han­gon énekelő Lantosa, akik érezni fogják, hogy számukra több, mint; Turgenyeff az orosz számára. Akik érezni fogják, hogy a Nyírség csodálatosabb világ, mint a Gascogne és a Provence és hogy Krúdy Gyulát csak önnönmagáva! lehet mérni, mert még Gny de Maupassantnal sem lehet összemérni. Élni fog,. amíg lesznekl magyarok, akik a jól könyöklő, csörtető tehetségtélen, nagy é.etben sikert aratóktól az ő határ­talan magyar tehetségét nem fogják el­választani, mint értő szemül szitás páraszt a silány pelyvát választja el az acélos búzától. Élni fog, amíg örök művészet marad a magyar toll nyomán kelő báráz- dából nőtt betűk kalásza. Élni fog, a mig Buda állni fog, amig lesznek budai alkonyatok,, ifjú lányok, szex elmék, mig egy vén tégla megmarad a vén budai házakból, míg Budán nyilni fog a hal vány ka és az oleander virágá. Alig budai harangok kongani fognak s mig Hold fog járni a budai mennyég sötétkék bakacsók'n firmamentumán. Nem álmok lovagja volt, hanem abszo- 1 t iró, aki éle ét Írásában élte ki. Férfias volt, szép, gyönyörű szál' magyar ur volt szegénységében, életében és halálában. Életét betűvé irta. A Nyírségből jött és a vén Budán találta meg aíAmultakt a régi módit, az elmenőt. Budai lelkű volt, Budáé volt és Budáé 60. M. dir. Államisorsjáték! 17.000 nyeremény 250.000 ar. P értékbe n j/Í.NYEREMÉNY: 40 000 arany pengő Nyeremények ; 20.000 ar. pengő 10.000 „ 2-szcr 5.000 „ n 4-szer 2.500 „ n 6-szor 2.000 i, „ 10-szer 1.000 „ „ és még több nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki. Húzás junius hó 8-án Egész 3.- ar. P Fél 1.50 ar. P Kapható minden főárusitónál, bankban, sorsjegy- árusítónál és dohánytőzsdében. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesíti a m. kir. Pénzügyigazgatóság Bpeat V. Szalay-u. I0 marad. Egy tabáni utcát róla kell elne- vezn.e azoknak, akiknek szániárft e város költője volt. Nagyobb költő volt Buda számára, mint Villon és Gringoire vagy Anatole Franca Páris számára. 1897-ben a Fővárosi Lapokban-ban je­lent meg legelső, fiatalkori regénye. Ro-sz kis regény volt\még, de hallatlanul tehetséges' irót mutatott.. Viraág Béla bátyánk, a Fővárosi Lapok'akkori főszer­kesztője felismerte az alig 19 éves ifjú oroszlánkörmeit és leközölte a regényt. Ma — az egykori! ifjú Nekrologosza jele- ‘ueqútdBj jura ojzsajj.iozs, Ss.iö ze 3am ura a Budai Naplóban. Drága Gyula bátyánk 1 Buda számára nem baltái meg. A. tavaszba boruló Buda köszönt és feléd küldi) majd oleandervirá- gai illatát. Minden budai pohár szelle­medre köszönt toros poharat és nevedet emlegeti, mint ez az ázsiai mezőkön máig szokás a török-tatár atyafiságnál: Atyád­fiáinál. __ Bev llaqud Borsody Béla AUGUSZT-PAVILLON CUKRÁSZDA ÉS ÉTTEREM ujáalakitva és a legkényesebb igényeknek meg* felelően berendezve megnyílt. Délben és este kitűnő francia-magyar konyha. - Naponta délután és este jazz és cigány-zenekar. - Elismerten ki­fogástalan kiszolgálás, társas összejövetelekre, bankettekre, estélyekre, esküvőkre és iskolai évzáró ünnepélyekre külön termek, fedett terrasz - Bridge. Otar ok zenekara a Bellevue BEN MÁLCSINER DARVAS ZSUZSA JONNY FLEMMING néger dobos MEGYERY BUTTULA CHONKA ULLMANN- MŰKEDVELŐI SZ1NIELÖADÁST rendez május hó 27-én a II. kér. Ált. Közjótékonysági Egyesület javára a »Bu­dai Katholikus Legényegyesület« II., Fő­utca 68. és színre kerül »Érik a buzaka- lász« című énekes vígjáték, amelyet Ga­rami litván rendez és zenével kiséri Szö­rény Józzefné. — SÖFFÖR TANFOLYAM nyílik meg leszállított tandijakkal a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben május hó 22- én este fél 7 órakor. VIII., Józ.scf- körut 6 szám. Beírás naponta d. e. 9— 1 óra között. Hol az igazi jó budai nyár? a Hűvösvölgyi VADASKERTBEN mindent megtalál! Elsőrendű konyha - Kitűnő botok Naponta délután es este JAZZ ÉS TÁNC Minden időben friss halászlé I NE SAJNÁLJA A lAbait I PÁR PERCES SÉTA A Marglthldtól A RÓZSADOMBI N A R D A I VENDÉGLŐ, II. kér. KÚT-UTCA 18. sz. Halászléje KÁRPÓTOLJA A RÖVID QYALOGÚTÉRT. ÉPÍTKEZÉSI és KERTÉPÍTÉSI ANYAGOKAT OLCSÓN SZÁLLÍT OBERMEYER TAMÁS FUVAROZÓ VÁLLALATA II.,FILLÉR-UTCA 4. Saját kő-, sóder- éa homokbánya fel Dnfiai Prtlnárnk I Okvetlenül tekintsétek meg SZEKSZÁRDI BORPINCE Mlíti.it . TAVASZI VÁSÁR élelmlszer-pavlllonjában Szekszárdi bikavér . • literje —.80 Sötét kadarka ............................. —.80 Asz tali fehér............................. ■—.80 Ormo s, magyar „Vermouth*4 „ 1.20 Budára Ötliteres rendelést haza szállítunkI Magyarüdvözlettel FBkBtB Sándor üzletvezető •gyominyoa pompájú magyar vlncallÁrdlazltmények, C I m e r • k* magyar köszöntö-rigmusok, Tolnai menyecskék, nemes ás öle»* szekszárdi borok! Minden látogató a szekszárdi szőlő­hegyek történetéről szóló emlék­füzetst kép 1 BUDAPEST, VII., József-ucca 19, szám. * * * Telefon ; 32—0—63

Next

/
Thumbnails
Contents