Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-04-30 / 1121. szám

XXX, évf. 1121 sx. ELÖF IZETÉS Egy évre . . 24. — P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai félúton kapják Budai Napló 1983 áprlil« 3 0 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, l m/m magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor elére fizetendő Állandó Mrditflutk nagy kedvezmény Buda érdekelt a. várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség Ab kiadóhivatal: Búdéin, I, Bors-u. 24 Telefont Aut 502-66. Hivatalos óráik: délután 4-6 lg Fürdőügyi vezérprogramm Újabb részletek — Sziklakért lesz a Gellért­hegy, telve magyar virágokkal — Kell a játékkaszinó I — Bánlaky Géza előadása — Sokat beszéltek már eddig isi a fürdőváros ügyéről, alilgi múlt ej hó­nap, hét vagy nap, hogy különféle forumpkon ne ;fterült volna szóba a fürdőügyi A lelkiismeret minket is furdal, mért mintegy 30 éve mi is siókat és Sokszor irtunk erről és valamikor az vo'l't a délulnk, és kí­vánságunk, 'hioigiy {erről a témáról sokat beszjéljenek. A sok ,szó rostára hullott s az alja, ajz üréisejn iáithullott a rostán. Az eszmék tisztultak és most, hogy a páratlanul sikérjült fürdőügyi ki­állítás grandiózusán Keleink állította balneológiái kincseinket ebben a vi­lágszép keretben mér pozitív for- mlákat ölt az elgondolás^ Most, ki hő 25-én végre olyan fürdőlváros programlnot ’ kaptunk, amiely Vámoss-y Zoltán dr. elnök kijelentése sZerint is, mentes minden fantáziától, reális és meg kell való­sítani: ) Az előadó asztalhoz ült BÁNLAKY GÉZA a szkfőMárosi fürdő özeim központi vezérigazgatója és szellemesen utalt arra a iplakátszerü képre, mely, a ki­állítást látogató közönséget fogadja, amelyen az egyik hordár e|gy kis koffert, ,a másik pedig hatalmas, >nagy utazó ijádájt cipel. A , kis, kok fér, a {tjáiiunk megforduló idegenek* révén njöklünk jfatott haszon, — a (nagy koffer pedlijg az a 35 milliót kitevő kár, amit a magyar közönség visz ki külföldre. Ezen kell segíteni. ( 'Budapest forgalma d|ölptő a may gyár idegenforgalom'baln és' ennek az arányszámát kell feljavítani, a mi ' niem oly 'nehéz, mert Budapest ide­genforgalma a két rósz gazdasági .év daqára sem Csökkent. Csak a be­utazásit ine'hlezitő intézkedéseket kell megszüntetni, vizűm és más, — és módot kell keresni, hogy az ide- jlöivő idegen miinél tovább itt marad­jon. A bízóin,yos időszakokra korlá­tolt, d|e .páratlan természeti szépsé­gek dnellett a balneológiái értéke- • két kell jól kihasználni, hogy itthon inaradjlon a magyar. így hamar meg­szűnik a |35 milliós passiva. Rámutatott a fürdőváros gondo­latának fejlődésére Bárcizy Istvántól Jótesef Ferenc főhercegig és Harrer Ferencig és ismertette a városren­dező bizottság j'av'asíatait. Alkalmas hely, hogy a rheumások télen-nyá- ron 'itt gyógyulhassanak. Az egész főváros nem lehet fürdőváros de egyes részei; mint fürdőváros ré­szek kialakíthatók. E javaslatok 3 féle gyógyforrást ismernek; a lcese- rüvizeket, amelyek' kivitele ma is két millió értéket képvisel, — a thei- malis vizek és a langyos források, A »Romaifürdő« a vizisport nagy­arányú fejlesztésére hivatott. Elítélte a .'jelszavakat, hogy itt Karlsbad, Qastteiin stb. létesüljön, a mi felesleges, nem kelt, hanem épül­jön ki Budapest fürdőváros. (Helye­sebben: Buda Batíh) A fjürldőkólrh|á|z sürgős. építése a kiindulópont, 'hogy a gyógyvizek ha­tása tudományosan megállapitassék, Szívesen járulnak a különféle társa­dalmi ,és betegbiztosító intézetek e tervhez, hogy egy 250 ágyas fürdő- korhláz mielőbb felépüljön. A fürdők hivatása szerint a következő: a Szent '(Jeliért fürdő az előkelő viliágé, r. a Rudas a polgároké, a Szent Imre (Riá'cz) a járóbete­geké. Ezek mellé épülne a kisebb klini­kai jellegű kórház. A Lukács- és Császárfürdő marad­na régi rejndszer mellett és melléjük épülne a nagy fürdőkórtnáz. Azufáln felsorolta a különféle hi­bákat, a (miken sürgősen segíteni kell. A különféle vásárokat áttenni, a dunapartot rendezni, az ásványviz- lüzemet áthelyezni, a Rudas kazán­házat sürgősen lebontani, helyébe A töröklök által épített jellegzetes kupolákat mint a Rudas- és Király­fürdőét, okvetlenül meg kell men­teni éts ,minden gyógyforrást ivókú­rára alkalmassá1 'kell tenni. Betetőzné a’z egészet a Széchenyi fürdő 'szállodájának építése a város­ligetben, a honnan a primitiv bódé­kat la vurstliból máshová kell áthe­lyezni, környékét rendezni, és a víz­hiány pótlására, elsősorban a strand­fürdő részére, uj'abb mélyfúrással uj forró furials,t myitni. Akkor nem- kell majd a budapesti íheumásokat szalicillal etetni a kór­házakban és hévízre vagy külföldre küldeni őket fürdő kúrára. Rövid tudósítás keretében nem fér meg az régész programm s igy csak kiragadott részeket adhatunk, ame­lyek mégis megvilágítják az egységes nagy fürdőprogrammot, (v. 6.) Air, el-őaldjíWb al-á,támasztja, PÁVAI VÁJNÁ FERENC előadása ugyancsak a »fürdőügyi kiálli- tás«-sal kapdsdiü.tosan, amelyet a »Nép­egészségügyi MrueumU előudló termében mondo.tt -dl április hó, 21-éu azt bi_onyit- va, ’ hogy újabb fúrások révén rendkívül qmel'hebjüjk a Luciái gy.ógyfortál ok értékét lami feltétlenül szolgálja Buda-fürdőváiO: ügyét. i ‘, Uj gyógyforrások Az előadó ,i(eánruba,tott éppen, az .általa telepített mélyfúrásokban ép a lietveo- nyolcVaínas .évejkbom Zsigmondy Vilmos által Ivégzeitt f|urálsok ban hazánkban fel­színre hozott flojrfó ásványos vizek tanul­sága a!apján, {hogy gondosain telepített és méliyep|íte,tt fúrásokkal a régi gyógy­források vepzé'.yezte,tése nélkül azok kö­zelében id 1 diet uh forróbb,, sőt jobb ÖsisZeftétellü és hatékonyabb gyógyvizű ku­takat csinálni. Eb által aj (régi fürdők balnejologiiai és ivókúra értéke fokozha­tó, mint legutóbb a Kudasfiirdő eseté­ben is, a hol három uj kutat fúrva uj fopíóbb, fcénejseibib és minden eddigi hazai forrásnál rádiumosabb gyógyvize­kéit .tájrtajk fel.1 De nemcsak a régen- isine|rt ásvápyvizforrásolk me£le,tt, hanem aiz Alföld ás- Dunántúl belsejében is szunnyadnak előbb nein is gojn'dolt gyógy­vizek igy éppen az előadó geológiai reá- nrutatásai a/áPpju furtták meg a hajdu- sz'oboszl'ói , elégedi,' kafezagi és deb­receni stb. legforróbb (56, 74, 78 fokos) sós-jódos-br.om tcir.ta'mlu hatalmas gyógy­erejü béwizekeb. Az előajdtó kifejtene, hogy az Alföldön, de a Dhinántul sok helyén Is átlag egymástól biuszl kilómé­ter .távolságban meg van a lehetősége ilyen hőforrások felkuta,fásának, mert azok a magyar harmadkon medeblce be lyén elsüllyedt hegység melyben folhe- vülő vizes kőnóteánejk ásványos izzad- mányai. Ezejdkal a mélyben 100 fokot is mégha'adó forrővizekkel égyütít ipari­lag felírni [Zn1,ál bakó ftöd-áffáa jön föl t fttijásokból s azft már íled használják Haj dadzoboszlőn és Döbdejcenben s másfél^ is. De maga az1 65—78 fokos viz if fűtőanyag, aminek aZ üvegházi növényier- mesztésnpl fogjuk nagy, hasznát látni, Nincs kizárva,, hogy egyes nagyon ked­vező helyeken éppen gőz aljakjában fog­hatják meg ezeket a forróvibOkfet min)- Toskkanjáiban, Kadforniában, és Alaskáh? ahol már van teamé zetes gőibáp-yáBzat; A magyár föld eddig elrejtett kintesei- vei éh uj energiájával fogjál uj éleltrei a régi giazld'agsiálgot, régi dicsőségeit — fe­jezte be fejtiegietéseit az előadó. Ivókúra Budán — Nemes J- György előadása — A budai gyógyforrások kétezer éve is- miarit gyógyító energiájukat nemcsak kül­ső, fürdőhasZnJá'at u|tján fejtik ki, de itör,téne!mi tények és emlékek egészl sora bizonyítja, hogy eílőd'eink, különö en q nagy fürdök'uttuszlt űző törökök idejé­ben már ivókuiázitak is Budán. A nagy angol glo-betnoibter, Edwárd Bröwue könyvében ultal ana, amidőn a budai » T a o t e 11 i « a ma|i Király fürdőben járt 1668-ban, olt gyógyvizet iVó törö­köt; (is léitlott. A H -úngária via foglalatai if tökök eredetű lehet, erre már Hegyéi- Gyula is hivvAkazik 188(kban megje­lent könyvében, de állítja még régebben Linzhauepy al pierjtbi löbliche Universi­tät neves orv,os,tanóra 1837-ben) megje­lent és még ma isi kftünőf kutforrájsul' al- kalmaZba'tió könyvébeP, »Die warmen Heilquellen der Haupt,'iádt Ofan«. Ist- vánfi Miklósra (1662) és Millerre (1760) hivatkozik,, akik a je enlegi Budát fürdő fejlett mójr leírtak egy, »nevezetes« kisebb forrás«-1, amely mellé S o k o 1 i pasa derviskoloptort (de emelt — s amely minden valószinlüség szerint a mai un- gária folyás Kei alakja lehetett. Ez n törökvé z n,t|án 1 etfetaol.őflött, de uj a Ibirt hallunk róla Hegyei prospektuséból, A Br u ok bad • (Brückenbad) néven szereplői mai Budasfürdő épülete mellett a minap lebontott Igazgatósági épület helyén állhatott még az ETzsébet-hid fennállása előtt egy öklön szálló, amely­nek ab első dunai hajócskák tis .teletére »Rropalleh-szlállÓ!' volt al zengjzeites njeve. Ennek udVaViáfa égést, a hegyhez épített kőkookafal előtt emelt »Hungária« szo­bor platt folytott al Hungária forrrás vize, ugyjis szólt a fali felirat: Hun­gária forrás. Hiába magasztalta azonban p( .jeles prospektus a vizet, melynek lithium,tartalmát még alt omsi forrásénál is különbnek tartotta': tud­juk, mily sokat jelent egy gyógyforrás miliője a kurá&Ök szempontjából, igy ejoMek ai beálló »Wein n. Bier« felira- itokkál ékes stállócbkának udvarán sem igen boldogulj!; a gyégtyviBJ fellendülése tüdő- .torok- bőr- és szembajokat is. De ami a legfőbb és hmltj a legjobban nél­külöztünk eddig: az éppen saját orvosa» inknak agitációja, propagandája. Vágy nem, — vagy félreismerték a vizekben rejlő gyógyerőt és az annak kihaszná­lásában. rejtőző városga.dasági kincset b» lőtt már századok óta »orvos- és javas,* vizekének hívták elődeik e kénes, me­szes gyógyvizekéit, melyek ha nem is pótolhatnak ként, vagy minden gyógy­szert, de olyan biokémiai ingerek és gyógyeszközöknek bizonyulnak, melyek még kozmikus és rádiói ogikus (»vitami- nizált») előnyeinél fogva is számos gyógy­szeren túltesznek és sok betegség eseté­Eiragadíta a pálmáit a budai Császár­fürdő hegemmoniája előle. Még a sza­badságharc előtt és- azóta is ő tartotta a. rekordot ivtóosamokávaf, diétás étke­zőjével, sétányaival és zenéjével, ame­lyek, ne -tpgadijuk, psyahikus u.ton is elő­segítik a győgylmód jó és .tartás hatál­yát. Mikor Zsigmiondy, az Artézi kutat a Zseni kitartásával megfúrta, ajz első kút ,m(ég p mjai D.ólibáb-u,tca) végén ál­lott, álból ‘gyermekkorunkban játszadoz­ván tje ÍE,o|k bácsit — néniít láttunk korsóval, vizjes puttonnyal kijárni »Ilo- navizet« inni. Akkor az,tán ott is meg­kezdődött a »kultúrál«, a purifikálás, el­vitték a vjoshlögrét, aztán magát a kutat is a [Wejmgrubpr mögé és ma dacára q- pompás I ividctsajraoknaik, sem bírjál 50 év előtti frekvenciáját elérni. Hol van a Széchenyi fürdő ivógyágymódjának mé­rete (al Hungária forrás- évi másfélmil­liós polrárszámáholz 11. A budai gyógyvizek múltja 20000 éves.. Jelene azonban csak 111 A »fürdőváros« eszmekor zátsz'ajálnak kibontása, a Hun­gária ivóolsar'nok megépítése, a Gel- lért-hegyáljai Árpád- és- Bákódzi forrás- osoport művészi kiképzése» a Hormat- viz hájromnegyédmillió pengős évi ho.a- má, az Ásványvi: üzem 20 gépkocsiparkja és a HJöbbi, ennek a roppOn.t rövid időnek sokszínű derűs alkotása. De a budai ivógyégymód jövője méj nagyobb projekcióiba11 vrelti előre gigan­tikus képét. Csak al Budals-fürdől előtt az elmúlt lh6napoldba(n fur,t bárom ui kút nagy kén- és még gazdagabb rá­dium emanalciós, sőt szinriádium e emzéi, sének frappáns leletére hívjuk fel a fi- gyelmetl A belső betegségek egész rajá­ban lehet májd' sikerrel alkalmazni — orvosi előírásra — ezeket a gyógyvize- ke|ti, amelyeknek! bősége kimeri,t)hetetlan, gyógyereje újabb -— és rríjabb meg'epete- sekét .tartogat. Nem elég azonban né­hány buzgó embernek lelket* apostolsága* minden budai polgár ismerje és hirdessü, hogy a rhdumás betegségeken is ,tul I gyógyitnak vizeink a bél- gyomor- vese­ben mindörökre nélkülözhetetlenek ma­radnak 1 I Rövid kivonatokban ezeket mondotta 1 I I NEMES J. GYÖRGY ‘ i : v. fürdőorvos a Hollós Mé>tyás Társaság e Kó 24-én rendfezet»t elóadlóe^jén a Szent Gellérf. szállodában, nagy és előkelő közönség előtt. Hennyey Vilmos dir. államtit­kár elnök melegen megköszönte neki e/jt az úttörő, értékes tanulmányt, mely uj távlatokat nyit a budjai, világfürdő szá­mára És biztosiitaná annak világhírét. A hallgatóság ledloesen ünnepelte az. előadót if i Némethy Béla dr.: Az egyetlen út u. Csodálatos jelensége a mai idők­nek az is, hogy a magyar társadalom állandóan összetéveszti magát a hiva­talos kormányhatalommal. Minden józan gondolkozást! ember tudja, hogy a kormányhatalom nem hir­detheti nyíltan az irredentát, mert hiszen neki figyelemmel kell lennie a nemzetközi helyzetre, arra a hivatalos kapcsolatra, amellyel a kül­földi államokkal van. Ez azonban nem áll la kjöiZvéileiményre. ; ; A közvéleménynek mindig töb­bet kell kérnie és követelnie mint a hivatalos hatalomnak, mert a társadalomnak kell ébren tar­tania a nagy nemzeti ideálokat. Hi­szen ez nemcsak hogy nem nehezíti a kormány helyzetét, hanem még megkönnyíti, mert hiva.tkazni tud mérsékelt követeléseinél egy önérze­tes és forrongó nemzeti közvéle­ményre, amelyet ő fékezni és mérsé­kelni akar. A hivatalos kormányha­talom alkudozhat, de a társadalom nem. A társadalom nem lehet a »revíziós«, hanem csak az integer Magyarország álláspontján. És a megdöbbentő jelenség, hogy a mai társadalom csodaváró kénye.- mes felfogását mé,g a nemzeti iro­dalom is segíti. Ziíahy Lajos szerint úgy érhetjük el az integer Magyar- országot, ha a vezérkari tiszt asz­talossá lesz, a mérnök pedig villa­moskalauz. Jól mondta Milotay Ist­ván, hogy ha egy osztály leszáll hiva­tása színvonaláról, ha kénytelen d'e- klaszifikálni magát, ez nem jelent­het egy nemzetre újjászületést.! Amikor mi a férfias propagandát hirdetjük, elsősorban a magyar in­telligenciára gondolunk, amely a leg­többet veszítette az ország feldara­bolásával. * A munkanélküliség lehet álta­lános világjlelenség, de a magyar középosztály re tenetes nyomora és munkanélkülisége a legszoro­sabb összefüggésben áll a fel­vidék, Erdély és a Bánát elvesz­tésével. Az állami és a magántisztviselők tízezrei kapnának munkát, kenyeret és hivatást ezeken a magyar terü­leteken. Ennek az intelligenciának tehát nem .lehet hivatása- a »józan­nak« nevezett pacifista álbölcselkedé? és a »kaiand'oiu-politikáíól való irtó­zás. Ennek az intelligenciának kell élére állania az irredentának és meg­győzni az egész magyar népet, hogy a véráldózat rizikóját felajánló elszántság nélkül nincs és soha sem lesz egész Magyarország s igy sohasem következhetik el a jólét és megelégedés. A kisgazda osztályban nincs meg az' 'aiz erős nemzeti öntudat, amely az értelmiségi rétegekre nézve oly elviselhetetlenné teszi a régi Magyar- ország összeomlását. De ettől elte­kintve, hogy mit jelent az ország há- romneigyedriésziének elvesztése az in­telligenciára n ézve, azt szemléltetőén dokumentálja a1 székesfővárosi sta'- tisztikai hivatalnak egyik nem régen megjelent munkája, amely szerint több mint nyolcezer diplomás ember él csak itt Budápesten állás és minden kereset nélkül a legnagyobb nyomorban. Az uccaseprők között négy doktori diplomával és ötvenhárom érettségi bizonyítvánnyal tisztítja az uccákat. A pénzügyőri karban hatvanhárom pénzügyőrnek van doktori diplomája. Ennek az intelligenciának kell te­hát meggyőzni az egész ország népét arról az egyszerű igazságról, hogy CsonkamagyarországOt , , ,i konszolidálni nem lehet s amiképpen a süllyedő hajóról a mentőcsónakba ugrani nem »kalan­dos« vállalkozás, hanem az egyetlen logikus cselekedet az élet megmenté­sére, ugyanúgy nem »kalandor«-po- litika készülődni arra a nagy leszá­molásra, amely egyedül vezet a ma­gyar államiság és a magyarság megv- mentésére. Az az érzésünk^ hogy a konszolidáció nagyhangú hir­detése sem szolgál já az in­tegritást. Ezzel csak megerősítjük azt a téves hitet, amelyet a kisántánt hirdet urbi et orbi, hogy Keleteurópa jelenlegi rendje sokkal jobb és sokkal igazsá­gosabb, mint a háború előtti állapot s a jelenlegi Magyarország is rendel­kezik az életképességnek és fejlődés­nek életfeltételeivel. A történelem eseményei azt igazol­ják, hogy nehéz időkben elszánt és? cselekvő emberek nélkül nincsenek nagy eredmények. Nincs Kossuth I Szégyentől szabadította meg a nemzetet Kossuth Lajos 1848. augusztusában, amikor arról volt szó. hogy negyvenezer rosszul felfegyver- zett horvát szerezsán masírozzon be Buda várába. Jól mondja Pethp Sándor, maga me.lett Károlyi Gábor gróf megállapítására is hivatkozva, hogy ha Kossuth Lajos 1848 nyarán nem megy bele a fegyveres ellenállás »kalandos« vállalkozásába s Görgey Artúr vissza nem veri az ő nemzet­őr újoncaival, ezt a hadsereget Európa gunykacajával intéződött vol­na el az egész függetlenségi moz­galom. Sajnos. 1919 augusztusában nekünk nem volt Kossuth Lajosunk, aki a fegyveres ellenállás »kalandos« esz­közével megakadályozta volna az oláh hadak bevonulását s az! otszág teljes kirablását. És nem volt 1918 októberében sem. amikor egy század1 magyar bakával lehetett volna elin­tézni a »lógós«-ok őszirózsás forra­dalmát. És ezt a gunykacajt meg­kaptuk Belgrádban a francia tábor­nok ajkairól: »Ilyen mélyre süllyedtek önök?«... Az ifjúság kérdése Mi lesz 'azzal a nemzettel, amely­nek fiatalsága még diplomájának megszerzése után is, annak dacára hogy nem tud itt álláshoz és fog­lalkozáshoz jutni, nem az ország el­rablóit területeinek mind'en áron való felszabadítására gondol, ahol, minden nemzeti ideáltól eltekintve, az érvé­nyesülés, a felemelkedés és az aU kotás lehetősége vár reá, hanem az u. n. »belső konszolidáció«-nak, ennek! az országcsonknak alapjára helyezke­dik? Mi történik itt, amikor politi­kusaink közül is nagyon sokan, az egyenes ut megmutatása, az egyete- mes nagy nemzeti ideálok hangsúlyo­zása helyett szociális és gazdasági reformok követelésére biztatják ezt a fiatalságot s a Inagyi összefogás1 és egység megteremtése helyett az egyik társadalmi ‘ osztályt a másik ellen izgatják? ’ , Ez a fiatalság s ezzel együtt az e.helyezkedet.ek százai és ezrei nem szégyenük kijelenteni, hogy gyengék vagyunk, nincs fegyverünk! 1 i (Végiéi a IJöivöi számban.)! parkot építeni és megalkotni a táv­fűtést. i A Gellértheggyel hosszabban fog­lalkozott, szerepe: — sziklakért, telve magyar vi­liággal. Meg kell épitelni a liftet a hegyre, mégpedig az északi oldalon1 a R'ácz- fürdő flelől éjs, a Citadellát grandió- , zus kurZáliá átalakítani. A hegy lá­bánál meig kell teremteni a Gellért- től a Liánehidig a fürdősétányt és a kocsiforgalmat Ileviinni a kiszélesí­tett alsó rakpartra, * A pesti Vigadó, mely nagyrészt kihasználatlan. volna a fürdőközpont- ahol azért hangversenyeket lehetne rendezni, de engedélyezni kell szi­gorú ellenőrzéssel a játékkaszinót is az épületben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents