Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-04-22 / 1120. szám
XXX, évf. 1120 sz. 1933 Április 22r E LÖ F I ZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesületeit, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai féldron kapják HIRDETÉSEK Egy hasáb széles. I m/m nagss sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor elére fizetendő AllaadA tlrlitnuk nagy kiüli tail) Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáié újság A megváltó — kard A megváltás nagy ünnepén sokan; kerestük a magyar nemzet megvál- váltásának módiját, kerestük az utat amelyen közelebb !jlutn|ájnk a megváltáshoz, amely nemcsak a nemzetet mentené meg, 'de fölmentene minden igaz magyar lelket a sorvasztó kétségek, az őrjítő vergődések alól és valami reménysugárt engedne áttörni a nyugati népek közömbösségének ködén iát, amelyben több erőt látnánk, mint a diplomaták elröppenő szavában. |; j Az ünnep csendjében nézegetem a halomra gyűlt különféle Írásokat,i röpiratokat, alkalmi füzeteket és találom közijük Némethy Béla d'r. röp- irafát, amelynekajz a ríme: Az egyetlen |Ut! (Címlapján Bethlen István egyik hat év előtti beszédének rövid idézete van Jjlelmomdatul odanyomtatva, amelyben azt mondja a volt miniszterelnök: »Csak az a (nemzet tarthatja meg függetlenségét, amely még a túlerővel szemben is, ha kell és elkerülhetetlen, kardot ráüt és kockáztatja éledét.« i A telkemet megfogta ez a gondolat és elolvastam a nem eléggé szerencsésen kezdődő ' röpiratot, amely azonban a második oldalon már lángoló betűkkel örök igazságokat éget a magyar léitekbe, vért forral és ökölbe szorítja a magyar ember markát, kezét, mintha kardot rántana. A szerző szives engedelmével itt adom kivonatban a röpirat első részét, hogy én is segítsek utat törni a magyar igazságnak. A szerkesztő. Az egyetlen út (Röpirat — 1933) Irta: Némethy Béla dr, A keresztény , hivők százezrei a magyar honfoglalás idején, amikor az ezredik évben, a várva-viart nagy esemény, Krisztus második eljövetele, nem következett el, felhagytak a passzív reménykedéssel, a terméketlen pietizmust hatalmas szellemű mozgalom, reális törekvés és aktivitás váltotta fel, amelynek céljá az egyetemes keresztény' egyház kiépítése, a viliági kormányzatoknak egyházi befolyás alá juttatása és a pogány népek megtérítése lett. A jajveszékelő »pacifista« kereszténységet a pán- c élba öltözött csáklyás szentek váltják fel, akik fegyverrel védik meg és diadalmasan terjesztik a krisztusi hitet. A csodavárás Nálunk egy, évtizedes hiábavaló siránkozás, egy évtizedes nyomor és szenvedés után s em jött meg a telkeknek ez az átalakulása, a reális valóság felismerése, inálunk még mindig magától jövő 1 békés revízióról beszélnek, amelyet az a bizonyos népszövetség, vagy egy ismeretien erő, egy misztikus hataiom, talán az a bizonyos »nagy nyugati nemzetek szimpátiája« fog végrehajtani anélkül, hogy ezért nekünk munkát, pénzt és vert keltene áldoznunk. Nálunk meg mindig nem jött el az a valaki, akinek einiszi végre ez a siránkozó, revíziót váró, magyar közvélemény, hogy csak mi magunk szüntethetjük meg a trianoni'határokat s a tőlünk elszakított, mindinkájbb pusztuló véreinkkel csak úgy egyesülhetünk, csak úgy menthetjük meg őket s velük együtt önmagunkat is a biztos haláltól, ha elkergetjük azokat, akik az ország kétharmadrészét birtokukba vették s magyar testvéreinket leigázta!« és »kisebbségi« népétemmé tették. A középkori »pacifista« jajveszékeléshez hasonlít a trianoni »átkos« békének .szakadatlan, az unalomig való emlegetése. Nem mi voKurm okai az pirszág széjjelesésének, — nem a cseh, oi|áh és szerb hódítás^, hanem — Trianon! Csodálatos valami a (magyar közvéleménynek ez az egyhangú és elég kényelmes megállapítása! De hát'hol volt még Trianon, amikor a cseh legiónisták a felvidéket, a bocskoros oi|á|h hadosztályok Erdélyt, sőt a 'Duna-Tiszia kőzet, a szerb szuronyok pedig a Délvidéket birtokukba vették? Miért mondjuk, miért hirdetjük tehát, hogy 1 rianon volt minden bajnak és szerencsétlenségnek az,okozója? Az akkori idők hitvány magyar kormányzata, eltekintve a vörösök felvidéki oííenzivájától, — nem védte meg fegyveresen/ az ország területét, hanem jóformán behívta, betessékelte ezeket a hódítókat. Miért nem kergettük el ezt az áruló kormányzatot úgy, ahogy a török nép Kemál pasa élén 'elkergette a konstantinápolyi kormányt és széjjeltépte a török nemzetgyűlés által már el is fogadott békeszerződést? Fegyveres hódítás Miért beszélünk mindig a tegnapról, amikor ennek a szerencsétlen lúgynek volt egy fegnapelőttje, amelyből a tegnap: a trianoni békediktátum természetesen és logikusan kör ,vetkezett? Miért nem ismeri el férfiasán a magyar közvélemény, hogy itt igenis fegyveres hódítással álluntc szemben? És mit vártunk mi tulajdonképpen az ellenséges nagyhatalmak tnanoni tanácsától:' Azt, nogy kiparancsolja a magyar területekről az utódállamok fegyveres erejét? Es ha neiaiántán nem eiégi gyorsan teljesítik ezt a pa-. rancsot ezek, ide kuidik az angol,, francia és amerikai hadosztályokat,' a jól bevált tankokkal együtt, hogy helyettünk kiverjék a betolakodókai, az ő — szövetségeseiket?! fMinket pedig mindezek után felkérnek, hogy kegyeskedjünk visszasé- 1 táini Pozsonyba, Kassára, Kolozsvárra, Nagyváradra és bzabadkára? Hát ez bizony elég kényelmes és szép lett'volna! Több mint tiz esztendő hitegetései1 után szabacfre nekünk a pacifista bölcsességekkel elkábitott és felrevezen tett, az ideges rémitgetésekkel megfélemlített magyar társadalomnak tudomására hozni, hogy nem a nianoni békeszerződés vette lel tőlünk az ország háromnegyedtészét, hanem az a tény, hogy nem védtük meg az ezeréves magyar földiét.? „Fait accompli“ Trianonban csak írásba foglalták azt, (amit a valóságban már végrehajtottak rajtunk, ha nem engeatünk volna bei lue senkit, akkor ezt foglalták volna .írásba. Lehet, hogy egy kis diplomáciai jegyzék váltás, egy kis huzavona, egy kis. komolytalan legyvercsörtetcs után, cl; végül mégis csak a lények elöti (hajoltak volna meg abban az esetben is. Békét revízió? A Népszövetség utján békés tárgyalások eredményeként s o h a sem erheb el a magyar nép a trianoni béke revíziójába Az Egyezségokmány 19 §-a ugyanis, amely ,a békeszerződesek revíziójáról szól, semmiféle egyenes intéz kedést sem tartalmaz a revízió végrehajtására. Magyarország — amint ezt Uesztessy üyula világosan kimutatta, — eszerint az Egyezségokmány szerint csak úgy és akkor remélheti a békeszerzöues revízióját a népszövetségtől, ha erre vonatkozólag már előbb megegyezett Szerbiával, Romániával, Csehországgal, Fran ciaországgai, Ujzélanudal, Nikaragu- áival, Sziáminál és a tnanoni békte- szierződést aláirt mind a negyven I hatalommal. A Népszövetség csak egyet tart érvényesnek, neki csak egy imponálhat: a befejezett tény! Mint ahogy befejezett tényt teremtett Csehország, Románia és Szerbia a mi ősi földünkön, amilyet a békeszerződést ratillkáló török nemzetgyűlés által halálra ítélt »lázadó« Kemál pasa. teremtett Kislázsiábán, vagy amelyel Sopronban pedig i mi hajtottunk végre! A magyar integritási politika, ha eredményt akar elérni, csak erre^ a »fait accomplira« készülhet, csak ebben bizhat, csak erre építheti FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség ős kladóhlvatali Búdéin, I, Bors-u. 24 Telefont Aut 502-06. Hivatalos óráki délután 4-6 lg A „háborús veszély“ Amikor a proletárdiktatúra utáni időkben még itt voltak és működtek a küllöldi missziók, az idegen hatalmaknak ezek a képviselői bizalmas körben többször reámutattak a legnagyobb nehézségre, hogy az utódállamok mindegyike már az igényelt magyar területek birtokában van, s még ha kedvező döntés is lenne résziünkre, onnan ki nem vonulnálak. .— Nekem, — mondotta egy alkalommal Romanelll ezreues — csak ez a teieionkagylö áll a rendelkezésemre, nekem nincs itt katonaságom, hogy érvényt szerezzek az igazságnak és a nemzetközi jognak. ,! Arra a kérdésiünkre, hogy mi tenne, ha mi fegyveres erővel szorítanánk ki innen a megszállókat, ezek a külföldi katonatisztek egyértelmüleg azt telelték egész nyiltan, hogy a nyugati államok tettlegesen, tégy veres erővei, ebbe.a harcba nem avatkoznának, mert nekik ez a kérdés nem olyan) fontos, hogy verál- dozatot hozzanak érte. Az igazi és önérzetes propaganda első fettétele annak nyili és lérfias hangsúlyozása, hogy a tnanoni bőr- tonne zart, kiéheztetett magyar nép, régi területeinek' visszaszerzése érne- kénén, a fegyveres döntéstől sem riad vissza, nem hódol a pacifista eszméknek s a kétsegbe- eses pótolja átmeneti késaületlensé- gét. Az eirablott területekhez való ragaszkodása és á ketsegbeesés erőt ad neki a legnehezebb íeladatok elvégzésére s igenis készülődik arra a nagy leszámolásra, amelyből nem vönhatja itt ki magát senki sem. A nagy titok 1 Csak ez a hang és csak ez az elszántság, imponálhat a külföldön. Pékár Gyula ny. miniszter, mint a turáni .társaság elnöke, annak legutóbbi ülésén előkelő közönség előtt érdekes előadás keretéiben ismertette Attila 434-ben történt trónraiéptének 1500 éves évfordulójával kapcsolatban tervezett ünnepségedet, bejelenteti te, hogy Magyarorszag Kormányzójával és Musztaia Kern át pasával folytatott tárgyalásai alapján az 193.6. évben, amikon előreláthatólag kedvezőbb lesz a világpolitikai és 'gazdasági hely? zet budápesien, a tőrok, bOigar, finn, észt, tatár, japán, és indó- szittya nemzeted bevonásával, turáni Kultur Világkongresszust rendezünk a! tudomány s a rokoni szeretet és tiszteiét jegyében, minden politikai és vallási szempont kizárásával. Ugyanez időben lesz az óbudai uj Dunahid alapkőletétele is és a Margitsziget északi csúcsára egy hatalmas Attila szobor kerül, amelynek szikiatalapzatát a turáni né-, pék kormányai — mintegy jelképül — adományozzák. PÉKÁR GYULA méltatta ezután Attila világtörténelmi jelentőségét, melyet egyébként legközelebb megjelenő, erről szóló regényében is teldolgozott. Az őskez- qetre visszatérve elmondotta, hogy a kinai legenda szerint az Égnek 2 fia volt: Kien-fu, a sárga és ian-hq a fehér. »Eényózike« (aranyszarvas) kinai hercegnőt a Gobi sivatagban elrabolta az »Aranyfarkas« (hun zászlók jele) isi igy került a két nép közeli rokonságba. Három hun birodalom keletkezett: a 'kieiletti, a kaukázusi, és a1 nyugati, mely Akvinkumtól a üobrudsáig terjedt. Balambér hun fejedelem (Jsin-től "(Kína), Te-csin-ig (Kóma) akarta kiterjeszteni a hun birodalom határait. Attilát (a név jelentése; atyuska, nem pedig Volga- menti) n agybátyja Roff, akinek székhelye a mai fiszaroffon volt, tuszuj adta Rómába, ahol az ifjú mégis-, merte a korhadó Nyugat- és Kelet? római birodalmak gyenge alapjait, s elhatározta, hogy annak helyén -Ravenna és jBizáncz teljes elpusztításával uj Jiazát fog adni a népvándorlás friss erejlü népeinek. Atyjánál^. Musidzsuknak (jelentése: kaláris) hantért csak egy vezethet eredményre és csak egy vezethet revízióra: a »háborús veszély«, amelyet annak a bizonyos »Egyezségokmánynak« 19. §-a is megállapít. Három évvel ezelőtt pattant ki a nagy titok, hogy a Lengyelország ellen irányuló bolsevista veszedelem idején Franciaország hivatalos ajánlatot tett a magyar kormánynak Nyit- ra, Léva, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Szatmár, Nagyvárad, Ara/d, 'Szabadka és Zombor visszaadására s Franciaország kész tvolt százezer főnyi magyar hadsereget felszerelni az orosz szovjet ellen. Bz volt a Paleologue-akta. amely világosan kimutatta, hogy a háborús veszély .az az egyetlen ok, amellyel a békeszerződések revíziója szóba jöhet. Lendvay Istvánnak az az önérzetes és kétségbeesett fenyegetése, hogy az integer Magyarország érdekében, ha más nem segít, parolát adunk minden ördögnek, az azóta elmúlt tizenkét év alatt csak egyszer, egyetlenegyszer következett be. Winoisch- graetz herceg és Nádosy Imre leadták ezt a parolát az ördögnek. Reménytelen ; és kétségbeesett kísérletük nem, sikerült, mint ahogy nem is sikerülhetett. De nem igaz, hogy ártottak vele a nagy gondolatnak. Az egész világ tudomást szerzett ebből a tényből, hogy vannak még iit a Kárpátoktól övezett kis, területen mindenre elszánt, kétségbeesettférfiak, akik híveket és követőket is taiákbatnaK s minden pacifista siiánkozás és minden, a békés szándékot bizonyító eskü- dlözés dacára lehet itt beszélni »háborús veszélyről«. (Folytatjuk.) lála után, bátyját, Budát félretólva, magához ragadta a hatalmat (Jor- nandes történetíró; ezt a Kr. u. 434—| 437 évekre teszi) s mindjárt hozzáfogott e hatalmas terv kiviteléhez melyhez képest Nagy Sándor, Caesar vagy Napoleon elgondolásai is eltörpülnek. Diplomáciai levelezése Kínától egész Svédországig terjedt. Összeszedve a főként germánoknak mondott népvándor.áskori törzseket, megkezdte győzelmes .előnyomulását Nyugat tele. Eközben 1 heodorich (Detre, aki a Keszthely melletti Fe- nékpuisztán levő castrumban született) keietí gotjai és longobardjai tettek a későbbi lombardiai italok ősei, a germán frankokat Galliába szorította s így lettek a franciák ősei. (1), sőt Angliáiba is ő kergette az angolszász törzseket, tehát a mai Európa kialakulásának alapjait ő vetette meg. Ezt különben kiváló francia és angol történetírók, mint T hierry, Brion es Lamb is elismerik. A catalauni csatát Attila (nem vesztette el, mert ő zsákmánnyal vonult el, mig Aetíus (egyébként legjobb'gyermekkori pajtása) a császárral együtt menekülés- szemen hagyta el a csatateret, amely a mostani világháborúban is döntői jelentőségre emelkedett. Rómát pedig alvezéreinek unszolása dacára azért n em dúlta fel, mert úgy mint Napoleojn, ö is kedvenc fiának, Ir- náknak szánta a »Roi de Rome« méltóságát s azonkívül e város, mint egykori szerelmének Honoriának, a császár leányának szülőhelye is, kedL ves volt >neki. Halála után 50 fia 150.000 emberrel Erd^-Szászhalom- batta között egymásra tört, a nem hun anyától származó fiuk legyőzték a hun fiákat, Ellák a (»világ ura«), elesett, írnák1,(a »kisfejedelem«) és Csaba (jelentése: »alkinály«) elmenekültek Dobrudsáiba. Attila székhelye* mely a, Jászberény melletti Kerekhalmon (helyesen Kerkahalmon, felesége Kerka, Réka neve után) lehetett, elpusztult, gigászi terve összeomlott és sírját sem ismerjük... Kétségtelen azonban, hogy Árpáid1 is Attilának leszármazottja, volt s Anonymus- nak errevonatkoző állítása nem »fecsegés«. i i ; l i Végezetül az előadó még utalt arra az erős nacionalista áramlatra, mely ma az európai népeknél nemcsak horizontális, de Vertikális irányban is (észlelhető s egyes helyeken még nem létező ősök tiszteletéhez is vezet, tehát mennyivel több joggal kell nekünk kiépítenünk azt a nagy nemzeti erőt; mely a múlt hagyományain alapuló öntudatból ered. Ennek kapcsán a megrovás hangján emlékezett meg egy napilapról, amely láp a hun rokonság mai tulhangos emlegetését aggályosnak tartja politikai szempontokból. A hun rokonságot elitéig! újság közleményei szerint az a gondolatmenet, hogy a hun névnek Európában még mindig igen rossz hangzása van, s a franciák a világháborúban a (»bösche« mellett, a «hun» elnevezéssel tisztelték a németeket A magyarság ezeréves kulturmun- kájávai nagynehezen tudta csak kivívni a myugateurópai polgárjogot s Jgy nem keltene ji agyon emlegetni e rokonságot, mint ahogy pl. a németek sem nagyon dicsekszenek »vandál« őseikkel. Ugyanez egyébként Hegedűs Lóránt nézete is. A választási rendszer uj irányú reformjára mutatott rá a képviselőhöz pénzügyi bizottságának e hó 19-én tartott ülésén , KOZMA JENŐ dr. Buda országgyűlési képviselője, a Polgári egység pártjának elnöke, amikor kijelentette, hogy a titkos választás alapján ált. Kozma Jepjőről tudott dolog, (hogy npgyon meggondolt, aa éle.:efc ismerő, gyakorib-tá észjárású politikus, aki soha könnyelműen nem dobott jelszót a közélet po'ipndjárh és feltétlenül áll az a.föülbejvése, (hogy a képviselőnek szeretettel és ügybuzgalommal kell foglalkoznia választóinak ügyeivel, mert ily esetben a titkos választás nemzeti szempontból népi veszélyes!. A kérdést feltétlenül behatóan tanulmányozta a nagy horderejű kijelenlté/sS előtt és bizonyára meg van a tervezete a választói jogosultság szükséges reformjához, amely ezt a választási rendszert megelőzné, mindenesetre nagy szerepet szánva a hazaifis fiatalságnak, amelynek elhelyezkedését nyomatékosan megsürgette. Beszédében elismeito az ősi törzsrendszerből származott és ki-> fejlődött magyar közigazgatás nemzeti ere jét és hazafias megbízhatóságát, amelyet1 most u,tólag elismer az elszakított on szágrészek nemzetiségi lakóssága is — és alkalmasnak véli arra, hogy az uj választási rendszert előkészítse a nemzeti felsőbbség csorbítása nélkül. Tiurcsa etQondotás mindaz, amit a nagyközönség most kénytelen bevenni előadásokban, cikkekben és röpiratokban a — tabáni fürdőváros központról. Mindenek előtt tisztában kell lennünk azzal, bogy a világlürdőnejk mondott nagy üzemnek csak egyik kirakó ablaka a 'labán. Szerencsés a fekvése, mert egy, darab Bunapart a kiindulási pontja, amely a iüidíőváros című idegenforgalmi üzem szépen kiépített saroktornyához vezet. Ez a saroktorony a Gellérthegy, és a vele kapcsolatos Naphegy. De nagy tévedés* ha valaki abban a hitben él és álmodik a fürdőváros remekbe alkotott képéről, hogy mindaz, amit fürdő-, városnak, fürdőközpontjnak s más ilyen fürdő néven elképzelt alkot ásnak neveznek, — elfér a Tabánon. Buda bath a jövő nagy fürdővárosa, legalább is akkora térületet igényel, aminő a Tabán, a Gellérthegy, északi oldala, a Naphegy, a Krisztinaváros, benne a Hjorváthkert, a Vérmező és n* Németvölgyi-at két oldalán e)terülő, a Svábhegytől a Már- tonbegyig terjedő városrész. Ezt a területet kell alkalmassá tenni arra, hogy abban a különböző szállodák!,, kórházak, gyógyhelyek, fürdők, üdülőtelepek egy világhírűén szép park a Vérmezőn, egy, festőileg kiképezett lejtő a Mártonhegy és Svábhegy között elférjen, aminek első feltétele az, hogy a Délivasutnak a mai helyén való, mindenek felett alkalmatlan elhelyézésén segítsünk. Sógor József építész pompás elgondolása, hogy ért) a pályaudvart táljuk vissza a Gellérthegyig, odáig, ahoi az alagútból jön ki és o tt épitsük feji a nagy, a modern a világlürdőnek megfelelő pályaudvart. Ezzel csaknem zárt medencét kapnánk, amely kedvesen lejtene a Várhegy nyugati oldalától az Istenhegy, Orbánhegy* Mártonhegy aljáig. Szükség volna itt egy zseniális elgondolása szabályozási tervre, amely .előreláthatólag keresztül vi< Értő és nagy ligetek és parkok révén A túrán világünnep Attila, a világ ura 434-ben vagy 437-ben lépett trónra Emlékének méltó megünneplésére túrén világkongresszust rendezünk Budán
