Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-04-15 / 1119. szám

Budát Napló ! I i 1933. Április 15. KIRÁLY-FÜRDŐ (ritt, 1S5HM KASA MUSTAFA tlftl MN. Budán. II,. Fö-uAca 84. »z. gr fnlynfl mw» aitioiit. 4ü TuKUS Uómiuiumot ___________ ét magnéziumot tar talmazó hévvlz köszvéoy. c»űz-, bor- és csontbeteg- ••gok, íémmérgazéi, máj-Jép-, méh-, húgyhőlyagbántalmak, gyomoihurut és slhssi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon ál rx «dn/tAi/. férfiaknak .... reggel 5 I. Gőzfürdők. njknek hétköznap d. «• 2 7. Juókúra óriási módon fejlődött, évente száz­ezernyi tömeget mozgató sportélet, a csónakok ezreit őrző garázsok. Evek ia itt rendezett szabadevezős verse­rek. A Kaszás-rét nomád területével emben itt a bevezetett villanyvilá­gítás, gázhasználat, vízvezeték, csator­názás. Pompásan kiépített utak. Szó­val itt minden készen van! Csak ép­pen a remek gyógyvízből fejleszthető világhírű fürdőépítkezés és a Stadion építkezése hiányzik. Még egy gyönyörű terv is megva­lósítható lenne itt: a Stadiont körül­vevő botanikus kert, melegvízzel fű­tött Uvegházaival, vizi nimfával be­népesített romantikus tavacskáival, ápolt sétaútjaival. Egv csodaszép üdülőkért, mint a London fölötti Themseparton létesült pompás nö­vénykert, a Kew-garden. Egy nagy baja van mindenesetre a Rómaifürdőtelep vezetőinek: ■ Nem értenek eléggé a reklám-dob veréséhez. Pedig a régi jó magyar közmondás is azt tartja; „Néma gye­reknek az anyja sem érti a szavát.“ Érdekes budai vonatkozások a pesti uj Zsidó-muzeumban Irta: Maraiítay Ricßard dr. A pesti izr. hitközség) az uj, Hő­sök Temploma melletti helyiségben, ez év elején múzeumot rendezett be, amelyben összegyűjtötte a zsi­dók magyarorzági szereplésére vo­natkozó emlékeket. .Természetesen igen sok közöttük a budai szárma­zású relikvia, melyek Buda kultúr­történetére nézve is fontossággal bírnak s megtekintésre igen érdeme­sek : a történelem levegőjét érezzük e termekben... . ,' ‘.V I Így a Budán talált legrégibb, 127ö-ból származó zsidó sírkő . azt mutatja, hogy a /zsidók első letele­pülése a 'Varban a tatárjárás után roiient, b,ár -vjanuak meg a római idokooi szármázó íajido fogadalmi köveit is. czxdooen p, zsidonegyed a gyéren lakott Várhegy, aKKor.oan .ujnegy árkos, szakadeKOS Jcözepen^ a inai Dísztér es Szentgyörgy-té.r melyen, valamint Józser lonerceg pa­lotája táján aüoti. Itt volt a .egré- gibu Zsiuo-utca s a Knsztina-va os ieie nezo kaput is Zsidokapunak; invtak, a uiszter neve pedig, vicus babban, bzombatnely volt. c, zsiuo- negyed temetője a mai Nyári .Szín­házzal szemben, a Fauler-utca tájé­kán volt; ímien es a tohercegi pa­lota keltjéből kerültek e>ó. á_ leg­régibb sirKOV.ek, melyeit most a mu- zeuinoan latnatok, A IntKözségnek zsinagógája is volt, melyet z.sig- monu Király a zsidoknaK in agy La­jos altai való elüzetése után — az i_gynaz giyozeiméneK je.eui _—_ká- poniava Alakított át, mely bzt. Isi- vau kápolna néven még ma is meg WMV • , . I l". ; a I _j a I V. szazad végjén a zsidók is­mét visszaköltözhettek a V^rba, de most jtnálr más Helyen épült fel a gh/etto (és pedjig a Budai Krónika szerint a Bécsi (akkor »Szombati«) kaipu táján; a mai Werbőczy-utca volt a zsidó utca, úgyszintén a mai Iskola-térnél kezdődő rortuna-utca az Uj zsidó-utca. Ebből az időből szár­mazó sírkövek az Erzsébet leányli- ceum kertjéből kerültek elő. Itt a zsidók egeszen a tötök időkig 'há­borítatlanul éltek, sőt van egy érde­kes pecsétienyomat Mendel Jakab nevű, Mátyás kiijály korabeli zsidó prefektustól (1490), aki mint zsidó- Diró külön palotában lakott. Ez idő­ben A ^zsinagóga a Bécsikapu tér« közelében, vaiosznuiieg a mai ag. ev. templom helyén állott. A ,t)örökök a Vár bevételekor a zsidókat hajóra rakva, Szaionikiba és iWiddinbe deportálták s később az uj zsidó telepesen: mar a mai Vízivá­rosba, a unna partjára húzódtak »e. A mai Maikovits ivan-utca neve még 1714-ben Z-sidó-utca volt, temetöjuK a Városmajor táján ieküut, mig a zsi­nagóga heiye ma már ismeretien. A Var Visszaiuglaiasa után a zsidó te­mető sukoveu taijavitasra, házépí­tésié jiasznáitak s a naiaszoastya,- ban lévő kis muzeum íu aaraoot oyiz ib.eioluk, j Mária i erézia 1746-ban ismét ki­tiltotta Bucijáról a zsidókat, mue azok grot ZLicny reterne oouuai ioidesast- szonynak a múzeumban levő »ved- lev.eie« alapjan umiuan, a mai La-' jós-utcában leiejpeuteK meg. 1 u né­pes 'nukozseg aianuit, meiy äz íazo- as (evejkben a meg ma is tennano az egész tájon. Semmisein fájt a különös térfiúnak, csak az, hogy száműztek íróasz­tala mellől. Hogy éppen akkor kelleti letennie a tollat, mikor gondolatainak virág esője ró­zsaszínűvé varázsolta a papírost, amikor fájó szivének legpirosabb és legforróbb vércsepp- jeit akarta ráhullatni a szürke árkusokra... A szegény vándorlegénynek gonosz cim­borája a tél. Előbb ráfagyasztja mellére az inget, aztán kimelcgíti a tesjtét s a jeges ruha úgy csapkodja lázas bőrét, mint a hi­deg rézkolomp a juhocska mqleg gyapját. A sovány férfi vézna, behorpadt mellébe is befurakodott a hideg szél és sziszegve kú­szott rajta végig, mint a kígyó. A vándor azt hitte, hogy mihamar falut ér, de keserűen csalódott. A falu tornya, mit messziről látni Vélt, gémeskut rúdja volt, melyen didergő Varjak gubbaszkodtak. Sötét volt már egészen s a szél úgy kacagott a tarlón, mint egykor Lear királyban, mely színjátékot e férfiú még Dombóváron látta vándorkomédiásoktól elő- adva. SzmhaZ4., Színház,4. E gyönyörű szó inelegseget árasztott hidegtől reszkető testébe. Mintha bűvös muzsikaszó csendült volna a hóviharbanA sok millió hópehely, njintha tneggyüladt volna és görögtüzzel égő apró lámpák loboglak volna a lábai előtt.,. Szín­ház, színház... E tündén szó felcsllingelte fejében a már megdermedt gondolatokat... A közelben tapsot hallott feldübörögni s va­laki mintha babérkoszorút dobott volna fe­léje..; i összerezzent. A gyilkos szél egy csomó havat vágott az arcaba. Aztán elsötétült körülötte minden. ? 1? Tfí“"“í 11 Ü| Ilii hogy mcle- feebb zónába került, mert alig érzett hideget, Ahogyan tekintete a magasba tévedt, boldo- gan látta, hogy a hófelhők már eltűntek az égről, mert felülről két hatalmas csillag ra. gyogott feléje. Aztán rettenetes üvöltést hal­lott felzengeni az éjszakában. Mikor rémü­letéből jhiagához (tért, forró, bűzös lehelet csapott az arcába s a két zöld csillag oda- fenn vérbeborult és forogni kezdett A különös férfiú most már tudta, hová került o vendégségbe. Farkasverembe zuhant s az a két csillag nem a mennyboltról fagya, gott reá, hanem egy éhes ordas pofájáról. Egy pillanatra mégis azt hitte, hogy álmo- dik, de hamarosan megbizonyosodott afelől hogy nem, Morpheus isten incselkedik vele, mert a liómezök csöndjét másodszor is meg­törte az ordas' borzasztó üvöltése. Mintha valaki az ég kárpitját szakította volna vé­gig: jajgatott, sikoltott a förtelmes hang, az­tán bőgve, vonítva, ájultan hullott széjjel a téli éjszakában ,. . A vándornak úgy tetszett, hogy évtize­dek múltak el, míg végre pitymallam kezdett, A hófelhők alá tüzet rakott a hajnal s ez a tűz az ordast is elűzte a farkasverem szé­léről. A két véres csillag kilobbant az egyre növekvő világosságban és morogva, fogcsat­togtatva, vonítva takarodott el a gyáva fene- vad. Mert gyávának kellett lennie, gondolta a különös férfiig ha ép bőrrel menekülhetett előle. Vagy talán nem is gyáva volt az a far­kas csak becsületből nem ette meg öt, mert tudta, hogy ő még a farkasnál is éhesebb... Botja segítségével kimászott a veremből s tovább vanszorgott. Minden porcikája égett, fájt, remegett. Ködben úszott előtte minden, mintha valaki tejjel öntötte volna le az egész világot. 1 , Hirtelen megállt és fülelni kezdett, Ha­rangszót vél hallani. Vízióktól lázas agya úgy. zúgott, mint a megriasztott méhraj. Azt hitte megint, hogy álmodik. Am a harangszó tisztán búgott a levegőben. Tehát falunak kellett a közelben lenni most már mégis, Kékre dermedt kezei már alig bírták meg ^markolni a botot. Ajkain a világ legirtóza­tosabb tűzvésze tombolt: az éhség. A torkába is leszaladt e láng s a gyomrában, már mág­lyaként lobogott. Meggyorsította lépteit, de lábai már oly nehezek voltak, mint a vas- tuskók. Megbotlott valamiben. Fáradtan le­hajolt, hogy megnézze, mi hever lábai előtt? Egy nagy rongyos erszényt vett fel a föld­ről. A bátyus zsidók szoktak ilyent hordani. A különös férfiú sohasem volt bolondja a pénznek, de most lélekzetét visszafojtva ta­pogatta meg a zsíros erszényt. Reszkető új­jakkal nyitotta széjje* s tartalmán mohón vizsgálgatta. Tizenhárom krajcár volt a piszkos erszény ben. Háromszor is megolvasta a pénzt és vi­gyorogva csörgette meg az erszényt. Aztán mégegyszer megfeszítette minden erejét s megindult a falu felé. Ez a tizenhárom krajcár mentette meg az éhhaláltól a különös férfiút. Ez a tizenhárom templomot építette és pedig; az egy­korú metszet szerint oly fénnyel, hogy József nádor minden külföldi vendégnek, még Metternichnek is megmutatta. Ez időből fennmaradt egy XIV. századbeli remekmívű ezüstkancsó lés tál, mélyet a zsidók hódolatuk jeléül József nádornak ajánlották! fel s az még! ma is az'új­szülött fenségek keresztelésére szol­gál ... A régi óbudai hitközség ezüst kegyszereiből igen spk látható a múzeumban. A »kalapos király« 1783- ban (szabald letelepedési jogol adott a zsidóknak az egész országban s így a budai első, második ék har­madik kerület után már a pesti kerü­letekben is lakhattak. Ez időből már számos, igen érdekes okmány van a múzeumban : II. József felhívása a zsidókhoz, hogy vegyenek fel lehe­tőleg német hangzású családnevet, a- budai udvari kamara nyugtái _ és könyvkivonatai, fizetési felszólításai ,a zsidók által fizetendő türelmi adók­ról, zgidők folyamodványai Budán való letelepedési engedély ir4nt ég ■sok (más. ; f' j | ■ .,! Igen jérdekes a szabadságharc ide­jéből Windischgratz Alfréd császári hadvezér !li849- febr. 1 Tón kiadott felhívása, melyben óva inti a budai zsidókat, hogy »a felségsértő és hon­védelmi bizottmánnyal való egyetér­téstől tartózkodjon«, mert tudomá­sára jutott, hogy a »pártütök« által többnyire épen ők használtatják ma­gukat kjémekül és hadiszállítókul! Ugylátszik azonban e felhívásnak nem Volt sok foganatja, mert a sza­badságharc leveretése után bosszú­ból Haynau szintén ott látható hir­detményében, Óbuda zsidó lakóira külön, természetben szolgáltatandó hadisarcot vetett ki. . Érdekesek mgg a Várbeli kir. egyetemi nyomdának az 1820-as évekből származó zsidóbetüs nyom­datermékei is, amelyek között zsi- dóbiblia, kalendárium és sok más bébernyelvü nyomtatvány akad. Ugyancsak e, még akkor Budán szé­kelő egyetem avatta 1782-ben orvos­doktorrá az első zsidót, Österreicher Józsefet, ki a budai hőforrásokról szóló németnyelvű művében elsőnek vetette fel „Buda fürdőváros“ eszméjét s később Balatonfiired megalapítója is lett. E művének egy példánya a múzeum egyik üvegszekrényében szin­tén látható. clÁRIDGE I., Böszörményi-ut 28, Telefon; 510-64. és 570-30. Villamos és autóbuszmegállóhely ZENE = Hangulat TÁNC ‘ * szórakozás KONYHA=*,veMt Igazgató i TACHLER LAJOS JÁNOS A Műemlékek Örs/.. Bizottsága most szá­molt be ötéves működéséről,/-amelyben ki­emeli, hogy restaurálta a várbeli Szenthá­romság-szobrot, ellenőrizte az óbudai Szent­háromság-szobor, helyreállítását, irányítóén résatvett a krisztinavárosi és a budai gör. kath. templomok víztelenítési munkáinál, az óbudai flóriántéri romai nagyfűtő feltárásá­nál és az óbudai Zichy,*kastély helyreállítá­sánál, a régi országoíTevéltár nagytermé­nek visszaállításánál. Zuhanásra kész hegyek Akiknek háza alól kibányászták a földet Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség Közgyűlése A jó reménység jegyében tolyt le az (juuuai Hegyyiüeis bzuveiseg huszadik évi renues közgyűlésé e nu d-an, amikor szi­lagyi Karoly emuit meleg szavakkal üd­vözölte a Közgyűlés tagjait, röviden össze­foglalva az elmúlt esztendőben teljesíteti munkát. S z e r v e y ’ György íötiutar ter­jesztette be ezután évi jelentését, melyben foglalkozott a szövetség két évtizedes mun­kaprogramjával és ineűáita a jubilaris köz­gyűlés jelentőseget, amelyben nem külsősé­gekben, hanem bensőséges érzéssel ünnepli a szövetség az elért eredményeket, további fokozott munkára hívva töl a tagokat, mely áldozatkészséget luvan, de meghozza a jobb jövőt, amelynek jöttét várja minden magyar. Jelentéseden ' kegyelettel emléke­zett meg a szövetség-elhunyt tagjairól, akik között első helyen állanak Platthy György és Jakab Dezső, továbbá id. Jankó vies Sán­dor, aki a szövetségnek egyik legrégibb és bátor harcosa volt. Felsorolta a két évtized alatt elért eredményedet a városrendezés, szabályozás, útépítés, világítás és vízellá­tás terén, amiket most; a gazdasági helyzet némileg bénít. -■ .... krajcár tette lehetővé, hogy Pestre jutha­tott a Nemzeti Színházig, hogy bekopoghatott Szigligeti színigazgató úr ajtaján s hogy hal­kan, de büszkén megszólalhatott előtte: — Tóth Ede vagyok s elhoztam a „Falu •Se uagy a Végzet Az uum nova visz? Eléd 1 Az álmom elküldöm Néked! Könnyes a szemem? Miattad, Az első fájdalmat Te adtad. Mosolygok? Álmodom Véled, A léptem kit követ? Téged 1 A dalom kinek szól? NékedI A sóhajom merre száll? FelédI Minden Tőled, Általad vagy Érted, Te vagy a Kezdet és Te vagy a Végzet.., Lángos (Langseh) Éva. ‘VauasszaC, ősszel- •. Hajdan, mikor még pelyhedzett szárnyam, J övömet néztem, figyeltem, láttam. Száz színben fürdött álmodó lelkem, Száz dallal csengett, zengett köröttem S remélőn mentem egyre előbbre, Mind beljebb, beljebb távol jövőbe. De ma, mikor már hull-hull a toliam, Úgy visszasírnám a múltat, múltam, Úgy újra szőném eloszló álmom, Újra színezném fakó világom, S úgy visszamennék álmodni újra Csalódott szívvel, vissza, vissza a —múltba.. Rock Gyula. K aÜQCLbogár Nézd a betyár Pityuját, Hogy teteti a mulyát. Bár, akiért lobog már Csak egy „katica-bogárti” Mert pirulva ezt mondta Mikor látták, hogy lopva „Katicákat” firkál már: Csak elmaradt a „bogár”. Mátyás Diák. A jelentést követő vitában szóba kerüli, hogy a Közmunkák Tanácsa a Nagybátony Újlaki Rt-ot eltiltotta a további bányászás- tól ott, ahol ez a közérdeket és a magánér­deket veszélyezteti. Egyúttal kötelezte a részvénytársaságot, hogy a mélységbe sza­kadt közútakat építse fel és a hegyi terüle­tek csúszása elé emeljen gátakat. Az e té­ren elkövetett mulasztásokért a 111. ker- előljáró kétezer pengő birsaggal sulytotta a Nagybátony Újlaki téglagyárat A közgyűlés további folyamán beterjesz­tették a zárszámadást és a költségvetést, amit elfogadtak és a felmentvényt megad­ták. Betöltötték a tisztikar hiányzó tisztsé­geit Is. Az indítványok során szólásra emelkedett Lugmayer József dr- kormányfötanácsos és a tagok nevében köszöntötte a húszesz­tendős szövetség elnökét SZILAGYI KÁROLYT, Budapesti nemzetközi Vásár BnmHHHHBnmRn Május 6—15. Több mint ezer gyáros és Iparos kiállító ❖ Tömegáruk * Minő­ségi cikkek •> Magyar mezőgaz­dasági exportáruk bemutátó|a Exportüzlet pengő ellenében. Nagyszabású divat* felvonulások ••• Kozmetikai kiállítás ••• Repülőgép kiállítás •> Bélyegkiállitás és belyegtőzsdo ••• Telepítési és épitkezésí kiállítás V Mintatanya v Öntözés, fásítás Baromfi és apróáliat kiállítás v Borcsoport *v Kisipari galéria Ház ipari csoport Nagyszabású utazási-, vizűm-, szórakozási- és gyógyászati kedvezmé" nyék a vásárigazolványok alap­ján május Utol 20-ig Vásár Igazolvány ós felvilágosítás kap­hatói Budapesten a vásárirodánál, Alkotmány, u. 8, vidéken és külföldön • vásár tb képviseleteinél és a menetjegyirodákban aki erős célkitűzéssel, bölcs előrelátással és nagy eréllyel vezette a szövetséget. Vele együtt köszöntötte hűséges fégyvertársát, a szövetség tevékeny főtitkárát Szervey Györgyöt. Mindkettőjüket hosszasan élje­nezték és ezzel a közgyűlés véget ért. A közgyűlésen jelen voltak: Altmann An­dor, Buday Gyula, Bartos Dezső, Bre- zovszky Emil dr., Bartal János, Brand Izsó, Baradlay János dr., Gécs János, özv- Grusz Józsefné, Hanzel Mihály, Habermann Osz­kár, Kemény Lajos, Köröskényi Gyula, Laubál Károly dr., Lugmayer József dr., Löwenrosen Károly, Lóránd Elemér, Mik­lós Géza, Nemesszeghy Jenő, özv. Pálmay Károlyné, Perlmutter Samu, Rupp István, Reiner Hugó, Scheuer József, Schaffer Ist­ván dr., Szervei György, Szilágyi Károly, Teliér Gyula és Wellin János szövetségi tagok. — Távolmaradásukat kimentették Andréka Károly és Karczag Vilmos. Termelő kertvárosokat a budai hegyvidéken Budapesti Gazdálkodók és Kertészkedók Egyesülete nagy érdeklődés mellett rendezte meg április ho 2-án d. e. a varosháza tanács­termében a A.-ik juüiláris tisztújító közgyű­lését. I'utcbt Győző dr. elnök beszámolójából nagyszerűen bontakozott ki az a rendkívül ér­tékes tevékenység, mit a tagok érdekében tíz éven át kifejtett. Szőke Gyula dr. főrendiházi tag, az egyesület ügyésze, mint vérbeli gazda, élénken ecsetelte a budapesti gazdálkodók sú­lyos helyzetét. Lugmayer. József dr. Purcbl Győző érdemeit méltatta s köszönte meg az egyesület érdekében kifejtett munkásságát März Károly az egyesület társelnöke adott értékes eszméket utravalóul az újonnan meg­választandó elnökségnek. Tölgyes/ Árpád dr. a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kiküldöttje beszélt a gazdasérelmekről. A tisztújtítás során az egyesület központi elnö­kévé egyhangú lelkesedéssel Ssibinkils György alezredest, budai gazdát, a farkasréti körzet eddigi elnökét választották meg. Társelnök dr. Nagy Ferenc földmiv. osztálytanácsos. Ügyészi tisztséget újból dr. Szőke Gyula ügyvéd, főrendházi tag tölti be. A rákosfalvai, kőbányai, józsefvárosi, fe­rencvárosi, kelenföldi, őrmezei, óbudai, far­kasréti körzetek és a virágkedvelők csoportjá­ból 2—2 választmányi tagot választottak a központi választmányba. Purébl Győzőt örö­kös díszelnökké, März Károly társelnököt és Lugmayer- József eddigi ügyvezető 'elnököt tiszteletbeli elnökké választották meg. Huszár Aladár dr. főpolgármestert pedig Szibinkits György elnök általános tetszéssel fogadott előterjesztésére, közfelkiáltással az egyesület tiszteletbeli elnökévé választották meg. Befe­jezésül az újonnan megválasztott elnök köz­vetlen szavakkal köszönte meg a bizalmat, s rövid programbeszédébeil értékes munkater­vét ismertette. Minket budaiakat különösen, érdekel, hogy a farkasréti körzetében már évek óta megin­dított és jól bevált növényvédelmi tevékeny­séget, egységes minőségi gyümölcstermesztés gyakorlati megvalósítását és a legszebb kér. tek közötti versengést egész Budára ki akarja terjeszteni s ezzel termelő kertvárosokat, farmelepeket visz a budai hegyvidékre. H 7.) OLCSÓBB MINT PESTEN SZABÓKELLÉKÜZLET II., ZSIGMOND-UTCA 3. Tulajdonos: ROSNER LÁSZLÓ TELEFON 526—22 CÍMFESTŐ Első budai* legrégibb cimtáblafestészel VÁLI GÁBOR II, Iskola-utca 16 Kályhás! JJ*" ,“kn,boli iíTben I., Logodi-u. 19. Telefon: 530-33 dúljon a régi jóhím céghez Béres Márton Pozsonyi étterem I., Krisztina-körút 10. sz. POMPÁS TERRASZA megnyílt. Elsőrendű konyha. Kitűnő borok. Frissen csapolt Szent István sörök. Tulajdonos: Pados József Szekszárdi Borpince aszskszárdl borvidék tormelölnek borkimérés*: Vll.i JÓZSEF-UTCA19. a világhírű szekszárdi bikavér literje —.80 sötét kadarka ......................................... —.60 asztali fehér ......... —.60 Budaiaknak öt lltaras rendelését díj­talanul házhoz szállítja Telefon; 92-0-63: FEKETE SÁNDOR üzletvezető. Ezt a bort itta Vitéz Háry János, mert A szekszárdi Bikavér Orvosságnál Többet ér» Aki issza Holtig él,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents