Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-03-31 / 1117. szám

2 Budát Napló 1933. március 31. elnöke folytat a párt vezérkarával együtt. Rendkívül nehéz a helyzete Aozma Jenőnek, mert becsületes, jó­szándékait csak nehéz küzdelemmel tudja valóra váltani. De azért rendü­letlenül vállalja ezt a küzdelmet, ói is, a párt vezető tagjai is és azóta óri­ási a haladás a budai részen. Uj utak épülnek, sőt uj városrészek; högyA szinte irigyli tőlünk ezt Pest, pedig csak a regi bűnöket, mulasztásokat és hibákat teszik jóvá, abból az idő­ből, amikor minden Pestnek jutott és Buua mostoha sorsban élt. Pedig az éltető hegyilevegöt Pestnek Buda ad­ja, a föld melyén takadó kincseivel gyógyítja es a jövendő gazdasági elet biztos alapja is itt alakul ki, a fürdőváros es ezzel kapcsolatos idegenforgalom révén. Ezt biztosítja Budapest pompás látképe. Vannak tökéletesebben épült városok, de ilyen megkapó városképet sehol sem talál az idegen és ez teszi a világ első városává. Az így várható idegen- forgalmat élhetetlenségünk nem fej­lesztette olyan nagyarányú iparra, mint ahogy az sikerült kevesebb jo­gosultsággal a külföldi városoknak. Mi magunk sem méltányoltuk eléggé e város szépségeit és ha nem fej­lesztjük idegenforgalmunkat, akkor megérdemeljük sorsunkat. Kell, hogy város és állam meghozzak azt az áldozatot, amely végleg bizios tjá ez alapon a város jövendő jobb sorsát. Mert megjön ez a jobb jövő, ha biza­lommal támasztjuk alá azoknak a ve- 'etö egyéniségeknek a munkáját, a- kiket a budai polgárság állított e polgári párt és ezzel a főváros élére. Mind lelkesebben hallgatta a kö­zönség az elnök jóslásszerü szava­it és azok befejeztével hosszantartó lelkes Ovációban részesítette. A .Társaskör évi jelentését olvasta fel ezután Krivoss Árpád dr. fő­titkár, felsorolva az év összes ese­ményeit és meleg méltatásban része* sitette a társasesték előadóit. Ekkor lépett a terembe Knébel Miklós plé­bános, akit éljenzéssel fogadott a tár- I saság. ( Az elnök ezután köszönetét mon­dott a tisztikarnak a társaskör ér­dekében kifejtett lelkes tevékenysé­gért és külön köszönetét elnöktár­sának Hoór Tempis Móritz elnöknek, Szombathy Kálmán ügyv. elnöknek és Krivoss Árpád dr. főtitkárnak és a választmánynak, amihez a közgyű­lés szívesen hozzájárult. ’r Az elnöki elismerést Szombathy Kálmán köszönte meg és azt indít­ványozta, hogy a kör szavazzon kö­szönetét Kipka Ferencnek a bölcs ve­zetésért és hervadhatlan érdemeit jtgyzókönyvileg örökítsék meg. Taps es éljenzés kísérte az indítványt, amire Csohay Géza felolvasta pénz­tári jelentését és a számvizsgáló bi­zottság nevében Fuchs István ja­vasolta p.tnnak jóváhagyását és tu­domásulvételét, azt kérve, hogy Cso­hay Gézának köszönetét és elisme­rést szavazzon a közgyűlés, mely ezt az indítványt is elfogadta és a fel­mentvényt megadta. Ezután az 1933 évi költségirányzatot terjesztette elő Csohay főpénztáros, amit a közgyű­lés szintén elfogadott. A tárgysorozat szerint az elnök­ség választása következett volna, ezt megelőzőleg pzonban felszólalt Ká­dár Gusztáv és azt indítványozta^ hogy dr. Kipka Ferencet, úgy mint eddig közfelkiáltással egyhangúlag, válasszák meg elnöknek, amit fel­állással és éljenzéssel fogadott ei a közgyűlés, továbbá azt is mditvá-í nyozta, hogy Szombathy Kátmán el­nököt szintén közfelkiáltással vá­lasszák meg, amit a közgyűlés éljen­zéssel helyeselt és egyhangúlag vá­lasztotta meg a társelnököket is. Kipka Ferenc dr. még arra kérte a Jelenlevőket, hogy a kör társas- életét bensőségesebben kultiválják, mert ez türhetöbbé teszi a sorsun­kat és lelkes ováció közepette zárta le a közgyűlést. < A közgyűlést rövid választmányi ülés követte, amelyen megválasztot­ták a háznagynak ismét Oszoly Kál­mánt, akinek érdemeit Kipka méltat ta, főtitkárnak Knvoss Árpádot, ak.- nek érdemleges nagy munkájáért Öreg diákok uj budai egyesülete A budapesti Mátyás király reálgim­názium volt tanítványai március hó 12-én délelőtt alakuló közgyűlésre jöttek össze és megalakították az »Oreg Diák Egyesületet«. Makoldy Viktor tanar, korelnök üdvözölte a megjelenteket köztük 1 eveh Mihályt az intézet első igazgatóját és Nagy Kát dr.-t a mostanit, á tanári kart es a megjelent volt növendékeket, akik száznál többen vettek részt az ala­kuláson. Az egyesülés céljait Nagy Pál dr. és Makoldy Viktor ismertet­ték, amelyek az összetartás ér­zésének, a hazaszeretetnek ápo.ása a nemzeti kultúra mélyítése és a ta­nítványok erkölcsi es anyagi támoga­tása. Mindezek érdekében a gyűlé­seken leolvasásokat, előadásokat, ki­rándulásokat terveznek, az ifjúsági egyesületekben pályatételeket írnak ki, könyv és pénzjutalmakat oszta­nak ki, alapítványokat, ösztöndíjakat és más jóléti diákintézményeket lé­tesítenek. Az egyesület ny.lván;art,a az intézet volt tanárait és tanítvá­nyait, fölállítja a hősi halottak em­lékét, úgyszintén a volt tanárok em­Szombatliy mondott köszönetét, pénztárosnak Csohay Gézát, akinek Kipka Ferenc újból kifejezte elisme­rését, továbbá a régi gazdáikat, aki­ket külön-külön megéljeneztek, mű­ködésűkért pedig Hoór Tempis Mó­ritz indítványozta a jegyzőkönyvi kö­szönetét. Ügyész lett: Szuchy Lász­ló dr., könyvtáros: Major István, és orvos Dobák Ferenc dr., akinek a múltért mondott köszönetét Kipka Ferenc elnök, kérve a választmány tagjait, hogy a régi lelkesedéssel és kitartással dolgozzanak tovább, hogy így átvergődjünk a nehéz időkön. Társasvacsor követte a választmá­nyi ülést, amelyen Aigner Ottó he­lyettesítette a háznagyot, aki a Hegy­vidéki Társaskör közgyűlésére volt kénytelen elmenni és az ö nevében üdvözölte a vendégeket és éltette Kipka Ferenc elnököt, üdvözölve Hoór Tempis Móritzot és Knébel Miklós plébánost. A társasvacsora befejeztével Rip- ka Ferenc dr. elnök üdvözölte a meg­jelent hölgyeket és méltatta azt a nagy nemzeti szolgálatot, amit Kné­bel Miklós plébános az összeomlás után tett az országnak, amikor meg­mentette a magyar jövőt, a nyomor­gó gyermekeket és áthelyezte azokat Hollandiában és Belgiumban, am.re Knébel Miklós plébános vá aszóit rendkívül kedvesen, majd Hoór 1 em- pis Móritz köszöntötte Geszti An­dort az uj társelnököd amihez hoz­zájárult Kipka Ferenc is és am.t Gesz ti Andor egyszerű szóval köszönt meg. A társasest folyamán még felszólaltak: Bakonyi János, aiu Ripkát éltette, Vecseklői Ferenc Szitar Endre dr. és Szómba.hy Kálmán. lékét és ápolja sírjaikat. PályaválaíZt tási .ügyekben tanácsot ad az ifjú­ságnak. , ;i i g Az alakuló közgyüLs egyhangúlag a következői t.sztikart váasztTta meg: Tizteletbeli elnökök: Nagy Hal dr. és Teveli Mihály igazgatok. El­nök : Makoldy Viktor, ügyvezető elnök: T erplán Sándor, alemökök: Szigethy István dr. és Ugrón Imre. Főtitkár: Gesse Ottó, titkár: Kovács Géza dr. pénztárnok: Fáb.án János ellenőr: Albrecht Géza, ügyész: Gár­donyi István dr. főjegyző: Wawák Sándor, jegyző: Wawák Béla, szám­vizsgálók : Buttkai Peter dr., Luká- csy Sándor és Szentirmay Ottó. Számvizsg. pótiagok: Goldstein Mik­lós és ifj. Kakk Sándor dr. Az .ala­kuló közgyűlés > a Himnus ek éneklése jután .lelkes hangulatban ért véget, miután az elnök megköszönte a megjelenteknek, hogy az alakuló közgyűlésen részt fvettek. Az uj ala­kulás munkásságától sokat várnak Budán. CÍMFESTÖ T828—22* Első budai, legrégibb cimtáblafestészet VÁLI GÁBOR II, Iskola-utca 16 — A KERESZTÉNY NEMZETI LIGA 111. kér. osztályának legutób­bi [ülésén Topercer Ákos állam­titkár elnöklete alatt elhatározták dr. Gergelyi Ernő főv. tanácsjegyzö előadása a lapján, hogy a kerület sze­gényeinek 360 pengő értékű ingyen kenyeret osztanak. E nagy szociális tettével a kiválóan működő egyesü­lés példátadóan jár elöl a többi egye­sületek előtt. Majd Reise hl l Réw Sándor isk. igazgató a kétezer éves inultu Óbudáról adott érdekes törté­nelmi képet, rámutatva a jövő fejlő­dés hiányaira is városrendezési, hely- történeti, gazdasági és idegenfor­galmi szempontból. — BEM APÓ szobra nem a Döbrentei-térre kerül, ahogy azt e.e- detileg tervezték, hanem a Pálffy- térre, ahol a Beszkárt augusztusig lebontatja a kis parkban levő áteme- lőteíepet s jgy a szobrot ott szeptem­berben felállíthatják. — IFJÚSÁGI ELŐADÁSI ren­dezett nagy sikerrel a 111., Raktár-ut­cai isKoia. Beszedet mondott CicUiti Lajos igazgató es dr. ray Ado.íné tarntuno, (a,agy teiszcs mel.ett. Sän­ger Margit, Gamaut Jenőne, Ké­mény uona, Francoso Ricnard taní­tók telkes betanítása mellett a tanu­lóit kedves, hazafias erzéasei te.itett fiagyhatásu szmuaraboKat adtait elő sok tapsot aratva. — A BUDai TÉGLAGYÁRAK közül csak a mgybátony-Ujiaki vau luzemben, a többi az epiuteztst keuv lanyhuiasávai nein helyezi üzembe a gyaiat. tzzel tízezer munkás válik munkanélkülivé. — A /HADIROKKANT AK 1. kér. csoportjának legutóbbi ülésén Re be nyák István elnöklete aiatt liatszaz tag voit jelen es Kielégítő roKkanttórveny megalkotását kíván­ta. A lil. kér. csoport peuig közgyű­lésén Z b o r a y Sándor dr. elnöklete alatt, ű rendes tárgysorozat után a részleges tisztujitas sotán egyhangú­lag megválasztotta aiszemokneK a szövetségi országos elnökét, dr. vi­téz Arváttatvi IN agy Istvánt, tiszteletbeli társelnökke vnez Szom- bathy László es vitéz Lendváry György, társé.nőkké dr. Kálmán Sán­dor, aielnokke Komlos László, özv. Sukoly Ferdinándne, Borsitzky Jó­zsef es vitéz 1 ompa Béla, titkárrá dr. Simka Uyörgy.öt. — T AV ASZ BEKOslo.NXtVEL megindul az építkezések egész sora Buuán. Ez alkalommal felmvjuk az . jiittetöK és építészek figyelmét Obermeyer lámás (11., Filler-u 4.) fuvarozási építési és kertépí­tési anyagok beszerzési vállalatara, amelynek a Zugligetben saját kő­bányája van s igy árak tekinteté­ben is versenyképes. t ­— Az .ÓBUDAI ÁRPALy gimná­zium pompás formában levő diák­jai nyerték el a vízi póló kupát a pesti Eötvös reál tanulóival szem­ben. , Nyeremények uj m. klr. osztálysorsjátékban Az elérhető legnagyobb nyeremény: Aranypengo 900.000 Aranypengö 300.000 200.000 1oo.ooo| [ 5o.ooo 1 30.000 [ 125.0001 20.000| stb., stb., összesen közel 8 millió pengő készpénzben. 84,000 sorsjegy közül 42.000 biztosan nyor tehát a sorsjegyek fele nyer! Első húzás április 7-én kezdődik! Sorsjegyek hivatalos áron: Égési Fél Negyed | Nyolcad | 24P 12 P 6 P 3P az összes föelárusítóknál kaphatók. A betegségek egész sors így: az epekőbetegjség és epehólyagbán- talom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a has­ban és különösen a májban, köszvény, vesemedencebetegtségek, alkati kövérség stb. stb. eseteiben a HUNYADI JÁNOS keserüvíz biztosan megszünteti a székre­kedést, szabályozza a bélműködést, azt nemre és korra való tekintet nélkül min­denki kiváló eredménnyel használhatja. Az orvosok ezrei írják elő betegeiknek és a betegek tízezrei írnak róla elismerő nyilatkozatot. RÁNDULJON KI ZUGLIGETBE! A budai Hegyvidék ! legszebb része. ® A vlllamosvógállomásn&l. A 28 ÉVES KAISER VENDÉGLŐBEN JÓL EHET, IHAT. Cakomák és pofiárköszöntők Irta s a Budai Polgári Kör borgazda est­jén előadta: Benedek Sándor I. Lakomát rendezni és pohárköszön­tőket mondani régi társadalmi szo­kás. Már a pogány myihologia meg­emlékezik az istenek és istennők la­komáitól s a kereszténység elterjedé­sében kétségkívül tényezőt képeznek szeretetvendegségek. Adatok vannak arra, hogy a régi görögöknél és a rómaiaknál gyakoriak voltak a lako­mák és hogy a résztvevők egymást magvas pohárköszöntőkkel ünnepel­ték. Ezt a szokást hatalmasan kifej­lesztették a germánok, különösen ó- kori daliás énekeseik és középkori szerelmi dalnokaik, ak k verses üd­vözletek mellett öntötték az ingen belül a) meteort, a sokféle sörgyárt­mányt és a rajnai bort. A germán lakomákon szünet nélküli hangzott, hogy »ich steige Dir Eins«. Való­színű, hogy mi is tőlük tanultuk el ezt a szokást, mert régen, de még az én gyermekkoromban is, a szó­nok mindig »szállott« valakihez ilyen formán : »Uram, uram, méltóságos Fináczy Béla miniszteri tanácsos uram, szállók az úrhoz«. Ez bizony felhívás volt keringiőre s a felhívott fél rendszerint kötélnek állott és ő is megeresztett egy toastot. ., angol szokás ettől eltérőleg fej­lődött. Angliában még 150 év előtt is csak evés után és akkor kezdtek pohárköszöntőket mondani, mikor az asztalt elszedték és már az abroszt is elvitték. Manapság azonban evés közben szólítja fel egy erre kisze­melt egyén a vendégeket, hogy tölt­sék meg poharaikat, aztán a jelent­kező szónokot, hogy toastjat mondja el. A felhívó közeget az én német forrásom szerint, »Toastmaster«-nek nevezik. Ezt a szót én nem tudom Jól lefordítani, azért rábízom az én t. barátomra, dr. Zboray Gyu.ára, aki már nehány népesebb estély alkal­mával a Toastmaster szerepére elő­zékenyen vállalkozott. A történelem az ókor nagyjai kö­zül Sardanapál, Vitelius és Lukul­lus lakomáinak emlékezetét tartotta fenn, a mi őseink, a hunnok világ'-/ verő fejedelméről, Attiláról pedig azt jegyezte fel a 'história, hogy mig vendégei aranytálakból etiek, ő maga, megelégedett a fatállal. Abban az időben a méhsör volt az előkelő mák itala, az árpasört csak a szolgák fo­gyasztották. Ebbői megállapi.hatjuk, hogy Attila lakomáin is a méhsör foglalta el a főital rangját. A lakomáknak két nevezetes kap­csolata, vagy ha úgy tetszk, alkat­eleme van: a toast és az alkohol. Egyik sem női tulajdonság. Már a bibliában meg van írva, hogy »mulier facet in ecclesia«. Az alkohol pedig a női lélek hübáját teszi kockái a s eszményiségét lefokozza. Ezért iQen érdekesek azok a h stóriai jelensé­gek, melyek a nőknek a lakomákhoz való viszonyában jelentkeznek. A mithológiából tudjuk, hogy Ba- chusnak és üambnnusnak már voltak bachansnői. Egyiptom bűbájos ki­rálynője, Kleopatra pedig, Horatius szerint, nagy lakomákat adott Anto­nius tiszteletére, ahol együtt fogyasz­tották iá) ^mareot si nektárt. A Pha- raók hazájában a nőknek részt kel­lett venni az ivási lakomákban is, amit Thebe romjainak egy falfest­ménye b.zonyit. A régi Görögország hölgyei tudták becsülni a bort s e tekintetben csak a spártai nők ké­peztek kivételt. Ezért mondja a hí­res komikus Ant.phanes, hogy olyan^ vidékről kell házasodni, ahol bor nem terem. Rómában a királyok ide­jében a boriyáis a nőknek általában, á férfiaknak 35. éven alul tiltva volt. A köztársaság korában a nők csak édesített italokat ihattak. Amely nő bort ivott, attól a férjnek joga volt elválni s a legszigorúbb büntetést kellett kiállnia. Hl.nius szerint, Romu­lus egy férjet, ki részeges feleségét agyonverte, a büntetés alul felmen­tett. A szigorú Cató pedig megen­gedte a férfiaknak, hogy nőrokonai­kat megcsókolják s ily módon ellen­őrizhessék, hogy vájjon nem isznak-e alkoholt. A császárság ólait azután minden rendszabály felborult s a nők együtt dorbézoltak a férf akk. 1. Ha Montosquieunek hinni lehet, az ivás egyenes viszonyban van a hideg­gel és a klíma nedvességével. Ha valaki az egyenlitőtől észa .fele útnak indul, tapasztalhatja, hogy az ivás szenvedélye mindig nagyobb lesz s ha az egyenlítőtől déifcíé indul, az eset ugyanaz. Nyilvánvaló tehát, mert geográfiai igazság, hogy az ivókra Németország igen kedvező fekvéssel bir s ebből lehet megérteni a német nyelvnek azt a gazdagságát is, hogy az ittasság állapotára circa háromszáz kifejezés van. Persze nem hiányoznak itt a nagy ivók sem, akik között talán a legnagyobb rekordot érte cl lovag Sdhiwe.níchen, ki egy lengyel nemessel vivott ivóverseny- kor 20 üveg magyar bort s erre egy veder rajnait ivott meg. Igen jel­lemző, hogy ez az esemény egy fa­metszetben meg van örökítve s ezt ma is féltékenyen őrzik a motschel- vitzi kastélyban, zzel csak azt az ivá i bravúrt tudom összehlssonl tani, mely a múlt század elején Tolnában tör­tént, hifikor Bezerédi Istvánt követ­nek választották. Ekkor a többek kö­zött 600 választó kéi nap alatt 288 akó nemes bort ivott meg s az ösz- szes követválasztási költségek meg­haladták az 50.000 forintot. így van ez megirva Bezerédi Istvánnak a történelmi társulat által kiadott élet­rajzában. A viszonyokból folyt és fejlett ki (az a germán szokás, 'hogy az asszo­nyok is résztvettek a lakomákon s a kedves vendég serlegét a háziasz- szony töltötte meg és abból először maga ivott. Nem csupán a piros nyelvét mártotta be a serlegbe, de tényleg ivott s minél mélyebben né­zett a pohár fenekére, annál nagyobb volt a megtiszteltetés. Midőn a lon- gobárd k.rály Anthári, a bajor her­ceg leányát nőülvette, a fiatal me­nyecskét nevezte ki főpohárnokává1, hogy mindig az ő kézéből vehesse át a boros serleget. I A középkor századaiban a germán nők alkoholfogyasztásáról megdöb­bentő képet nyújtanak a következő adatok : Ausztria törvényt hozott, h gy p kjorcsmárosok férjes asszon nyoknak csak 12 luer erejeig hitelez­hetnek s| ennél többet a férj nem volt köteles megtéríteni. Az apácák is vi­dáman élhettek, mert napi fogyasztá­suk fejenkint 1 pint borban és 3 pint sörben volt megállapítva. Innét magyarázható meg, hogy bordalokat is írtak, amire XII. Benedek pápa maga adta meg a jó példát, ki köl- tőilegi is értékes bordalokat hagyott maga után. A -nemesi nevelő intéze­tekben és a fejedelmi udvaioknál ha­sonló bőkezűséggel volt megszabva a fejenkénti fogyasztás. így fl szász- gothai italfogyasztási udvari rende­let (Hoiirinkordfiung) szerint, min­den oidvari dáma naponként 7. pint sört fogyaszthatott. i Keleten a mohamedánoknál ter­mészetesen nem lehetett szó arról, hogy a lakomákon nők is résztve- hessenek vagy bort igyanak, ami eléggé megronthatta a lakomák han­gulatát. Ehhez járult az is, hogy a keleti népek igen gyorsan esznek. En olvastam egy arab lakoma le­írását, ahol 15 fogást tálaltak fel s a lakoma fél óráig tartott. A korán a, bort az ördög mjüvének nevezi és szigorúan tiltja. Persze minden fia­lom alól ki lehlet bújni. A korán tiltja a bort, die nem tiltja a rákit és azo­kat az alkohol-termékeket, melyek a próféta idejében még ismeretlenek voltak. Az effendik bosporusi villái­ban tehát ezeket itták. A konstanti­nápolyi diplomácai lakomákon pe­dig a francia pezsgőt elnevezték? pezsgőlimonádénak. — Körülbelül ez történi Amerikában is, ahol szesz- tilalom van, mely körül most ádáz küzdelem folyik. Igen érdekes jelen­ségek, hogy a szesztilalom alatt Ka- 1 formában a már majdnem egészen tönkrement bortermelés fe.Iendült és hogy az alkoholcsempészet a legelső kereseti források közé emelkedett. Az antialkoholizmus olyan régi, mint az alkoholfogyasztás, d'e eddig, nem ért el nagy eredményeket. Sta­tisztikai adatok szerint a korcsmáro- sojc s a szeszgyári és sörgyári alkal­mazottak halandósága 74 százalék­kal múlja felül a rendes halálozási átlagot. A magyar munkás ped g jö­vedelmének 18 százalékát adja ki szeszes italokra. Ennek dacára, min­dig akad ember, aki kimér és aki iszik. A korcsmárosság a régi szá­zadokban is keresett foglalkozás volt s a jó öreg budai korcsmárosoknak sejtelmük sincs arról, hogy őseik kö­zött papok is voltak. Pedig ezt ny.l- ván bizonyítja az 1279. évi budai zsinat, mely a papokra nézve két tilalomfát állított fel. Egyik az, hogy ne öltözködjenek v.lági ember mód­jára, a másik pedig az> hogy ne le* cvenek korcsmárosok. Reánk nézve érdékes az a történelmi feljegyzés, hogy Budapesten a török uralom bu­kása után Apczy István volt az első magyar tanító, alki öreg korában szintén k;orcsmáros lett s még 102 éves korában egy perben tanúsko­dott. Apczy uram tehát megcsufolta az általam felhozott statsztkai a.a- tokat. folyt. kov. cla'RIDGE I., Böszörményi-ut 28, Telefon: 510-64. és 670-3Q. Villamos és autóbusZmsgállóholy ZENE hangúiéit TÁNC ■=* szórakozás KONYHA = élvezet I Igazgat« I TACHLER LAJOS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents