Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-03-22 / 1116. szám

XXX. évf. 1116 sz. ELÖF iZETÉS Egy évre . . 24. — P Negyed évre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesülelek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai filáron kapják 1003 .március 12 HIRDETÉSEK Egy Hasáb száléi. 1 m/m' magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor áré 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Alludt tlrditUunk nagt kedvezmény Buda érdekelt a várospolitikai közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdéin, I. Bors-u. 24 Telefon; Aut. 602-96. Hivatalos órát ki délután 4-6 lg Az örök Március Irta: Juhász Jenő dr, gazd. főtan. Minden nepnek és minden kornak meg volt a maga tavaszünnepe, egy pap, a melyen megünnepeltek a ter­meszét erőinek újra zsenaiüjéséí, a (tá­ját ifjúságukat és élet vágyaikat. NeKiünk is van egy ilyen tavaszün- nepünk. De migi a régi pogányok tavasziünnepeiken csak a természet lerőinek ujraébredését s a saját iv.ej- i üknek tavaszi pezsdüiéoéi, élet vá­gyaikat ünnepeltek, a mj nemzeti ta­vaszünnepünk nem a természetnek es a testnek, hanem , ; , a nemzeti élet feltámadásá­nak és mindig visszatérői szent Megújulásának az ö- roműnnepe. t Es csodálatos, az időinek mindent megártó múlása, az azóta elmúlott 84 esztendő, nem változta tote a mi tavaszünnepünk elevenségén és ha­tóerején. Mi is történt hát voltaké^en .akkor, a mikor 1848 március ,lo-eni Petőfi Sándor, Jókai Mór és a márciust if­jak félre tolva a cenzúra szabályait, a túláradó fiatal lélek elszántságával es tettrekészségével megje.é.itek Länderer és Hecicenast nyomdájában s kinyomtatták a 12 pontot hes a Nemzeti Dalt. A történetíró tárgyilagos szürke- ' seggel igy mondja el a nap eseme­n>'eit: V. I tí;iP J tLj . A 48-iki forradalmi hullám egesz Európában a városi lakosságot öntöt­te el- : \ ,j 'i III|' iv J A pesti diákság, jurátusok és a fi­atal irók, akiket mint a »Fiatal Ma­gyarságot ismertünk meg, már e- íeg politikai ,érüekl|ö|désséi binak, hogy Pest számára követeljék a sze­repet. — Petőfi nemi bécsi tárgyalá­sokat és azok nyomán jóváhagyott) átalakulást akart, hanem, az emüeú méltóságnak emberi Szempontok­tól szabadult megbecsülésével ,vi áa- íorradalm;at yárt a márciusi levegőr tÖl. , . H' l i' | ; A bécsi forradalom hírére március 15-én délelőtt Petőfi és Jókai tün­tető körmenetet (Vezettek, ennek so­rán kinyomtatták a »Mit kíván a magyar nemzet?« címen, 12 pontba szeaett kívánságaikat, melyek lénye­gükben megegyeztek az országgyű­lés javaslataival, továbbá i-etófi »Nemzeti dalát«. Délután a vayosf tanács jelenlétiben népgyülesen aiá-, írták a 12 pontot, a Közöseiül fenn­tartására Kottenbiller Lipót alpolgár­mester elnöklete alatt a iiataioknól bizottmányt alakítottak s .Táncsics Mihályt, a népirót, mjint a sajtósza­badság mártirjiát kiszabadítottak fog­ságából. De Kérdezem: Jókat Mór, Petőfi, Degié, Vasváry, Irinyi és tár­saiknak a császári hatalomfmal szem- beszáló fiatalos vakmerősége, vagy, a liberális világforracialom; eredmé­nyeinek Magyarországon való siet­tetése elég lett volna-e arra, hogy március idusát a magyar nemzet egy el nem múló örokjös ünnepévé avassa? A lelkem azt feleli, hogy nem. Ezt a napot a magyar rie;mz,et szárnál a nem a márciusi fiatalság, má,rtirom- ságot is vállalni kész merész lendü­lete és nem a nap liberális íorrada.- mi eredményei tették elmulhatat- lanná. i r v i t Hisz nemcsak .Magyarországnak, de minden európai országnak meg­volt a maga liberális forradalma, és hol vagyunk már azoktól az időjétől a mikor a liberális életszemlélet alap­tételei képezték a népek politikai ideálját? Az élet robog előre a .maga utjain s a márciusi események, mint a liber' rális gazdasági és társadalmi beren­dezkedés alapkövei, elvesztették je­lentőségűiét. A liberalizmus eszmé­lt túlhaladta, elkoptatta az élet, és a szabadság, egyenlőség és testvéri­ség jegyében elerőtlenedett. A dezorganizált világ itt is,' ott is a szigorú szervezettség újabb korlá­tái jitán kiált. Egyre többen valljuk hogy az egyéni szabadság gondola- tónak a fegyelem fölő helyezne meg­szüntette a közérdek tiszteletét, ur á! tette az önzést a közösség] magasabb Céljai felett és sok helyen végzetesen. aláásta a politikai erkölcsöket Nézzünk körüli a világon, — néz­zünk Olaszország, Németország, vagy az Egyesült Államok felé. Miképen lehetséges tehát, hogy mi árva magyarok ezen a napon még­is ünnepeim tudunk, hogy a mi ün­neplésünk, dacára Bécs es a libeiá- lis életelvek teljes lehanyatlásának, mégis éló ünnep, az élet, az elindu­lás, a munkára és áldozatra készség, a jövőre3 való szent fogadalomtétel ünnepe tudott maradni. Íme a népek, — itt is, amott is (megtagadják a 4S-as idők eszmé- ! nyeit, uj intézményt keresnek a nép- kepviselet helyébe, egyetlen erős és bátor vezető után kiáltanak aki az. egyéni szabadság helyébe a fegyel­met, az egyéni célok helyébe a nem­zet kollektiv célját és akaratát helje- zi, — aki vezet és parancsol, — mint Mózes a zsidók felett £s ha körülnézünk a magunk há- zatáján, éreznünk kell, hogy mi is; túljutottunk azon, hogy az egyéni szabadság minden vonalon való Kor­látlan érvényesülésében lássuk a nemzeti szabaüság ideálját. Be kell vallanunk, hogy az élfori. gácsolt egyéni életek szabadsága he­lyett mi is a közös célokén'való önkéntes alárendelódés . áldozatát, a nemzeti akaratot, szctiorgác.oló pártharcok helyett pedig az egy e.ös akaratban megtestesülő nemzet cél­kitűzés tele vaio közös fegyelmezett menetelest áhutozzjOK. 1848 március io-e, nem 1848 111. 14-ének éjiele után kezaödött es .nem is 1848 ni.' lo-enek ej|ieiév'ei feje­ződött be. 1848 március idusa a magyar nemzet számára akkor kezdöuö.t^ a- j mikor a torok Jiánoruk es a .Rákóczi fele s/.abadságmrc után niegoéna.t, elvérzett, a császári nataljm jármá­ba szorított, latinul beszelő és lati­nul törvénykező Hungária földjen Berzsenyi es a testőnrok újra meg­szólaltatták a magyar nyelv szivekbe markoló tárogató szavat. A. rendi tagozatba töredezett sok­nyelvű Hungárgia alvó magyarja. Dugonics, a testőrirók, majd Kazin­czy és kortársai nyelvén kei esetül ráeszméltek- újra nemzeti jelen- valóságuknak nemzeti eihiva tottságuknak vitágos tudatára és a • magyarság nyeivtn keresztül íelie- deztek azt a mindnyájunkat e^y testbe kapcsoló kulturális, nye.v- beíi és verbell egységet, mely min­den magyart, urat és parasztot egy­formán es kivételek nélkül a kö^Oo magyar nemzeti célok rendűkben szolgálatara kötelez. Es a nyelvi és irodalmi kultu. ána.. (nagyszerű harcosai által uj hajnalt a ,e Emésztett inemjzet, l'ejisjniierve öne-< rejét, nem áll m,egj immár a, kultu.á- lis letet fagyogo továbblej lesztest­nél. Széchenyi és ko. társai hatalmas agitációjjUkkal, tüneményes . mun­kabírásukkal és tehetsegükkel ne­hány év alatt évtizedekkel (viszik e- lőre a nemzeti életet minden téren. Napok alatt életre hívjak és öncélútá teszik az ipart, a kereskeaelmet, a hiteléletet — már csak az összes ma­gyar erőknek a nagy nemzeti mun­kában való szent egységének meg­valósítása marad hátra. Ez volt a helyzet március 14 éjje­lén és, ha a magyarság nem készült volna fel évtizedeken át az elkövet­kezőkre, a márciusi ifjak cselekede­tei nem nyertek volna nagyobb je­lentőséget, mint egy talán elhamar­kodott és vakmerői tüntetés, márci­us idusa nem1 válhatott volna a ma­gyar (nemzet életének legjelentősebb fordulópontjává. Magyarország akkor, amikor a pá­risi forradalom egész Európában ki­érlelte a liberális átalakulást, — há­la a Dugonicsok, Berzsenyiek, Ka/ zinczyak és Széchenyiek előkészítő, nemzetnevelő munkájának, — mi t kész iés kialakult np^mizf.'ti itárgada-. lom állott az események zür-zavarái ban. Magyarországon a rendiség el­törlése, a liberális forradalom' nem qncél vojtj, ^(m a külföld szolgai] lemásolása, hanem az öncéluságát felismert nemzet jogokiban való ösz- szefogása, történelmi szükség. Itt a rendiség megszüntetése nem a ren­diség túlkapásai miatt volt elkerül­hetetlen, hanem azért, hogy a céljait felismert, céljaiban egységes magyar­ság, mint rendileg meg nem bontott egységes társadalom jtörhessen to­vább a saját történelmi elhivatottsá­gának megvalósítása fele. A márciusi ifjúság 48-ban nem Bécs ellen tüntetett és nem liberális torradalmat csinált. A márciusi ifjúság ezen a napon az elődei által újra megteremtett öncélú magyar nemzeti áltam meg­születését es élni akarását jelentette ki. Széchenyi a reá,politikus józansá­gával és óvatosságával néhány tv előtt még csak azt állapította meg; Magyarország nem volt, hanem lesz! Magyarország van! Számit! Emi és cselekedni akar! Ezt jelentette a márciusi ifjúság utolérhetetlenül bá­tor, szép és a nemzet életösztönébö. fakadó cselekedete, — ezt jelenti ne­künk, és ezért nem szűnik meg soha ennek a napnak ragyogó aktualitása. Es soha nem volt nagyobb szüksé­günk ennek a megújuló magyar nem­zeti (születésnapnak a megüni.epLsé- re, mint ma, amikor a Trianoni beke által szétszaggatott, megcsonkított magyarság nemzeti életének legne­hezebb napjait éli. Soha nem volt szükségünk annyi bátorságra, anny, elszántságra és önfeláldozásra, mint; ma, mert 48-ban a forrongó Európá­ban Roskadozó Ausztriával szemben a márciusi ifjúság, ma egy egész-vi­lág minden fegyverévei, hitványsál-, gaval és önzésével találja magát szemben a trianoni magyar. Es ezzel az uj rablánccal szemben mindaddig csak tüntetés marad minden március, amíg a Berzsenyiek Kazinczyak, Sztcnenyiek leikével nem végezzük el azt a hatalmas elő­készítést, a melynek talapzatáról uj értelmében is ellenállhatatlanná vá­lik a márciusi Szózat. Habok tovább nem leszünk I Stadion — Óbudán Mikor szerényebb sportéletü vá­rosok, mint külföldön Bécs vagy Bukarest, hazánkban meg Debrecen meg tudták építeni a maguk Stadi­onját, szinte a sporteleti eleimesség Alanyában volt, hogy a budapesti Stadionnak még csak a helyére sem tudunk rámutatni. Egyik jó érzékű volt alpolgármes­terünknek, Foikusházy Lajosnak u toiso bucsu-rendelkezese volt a Sta­dion heiyenek kijelölése a ráko.i erdőtelki dűlőn rekvö hepe-nup^s igazi kültelki jellegű göurok terü­leten. Mintha csak sebtében, igazi Való­sítás nélkül igyekezett voma a Sta­dion szükségességét dokumentálni azzal, hogy azt helyhez kötötte. Am mert a btauion nem ott van jjó helyen ahol epen ingyenes te- iek áll rendelkezésre, hanem ott követel helyet, ahol a Stadion leg­jobb helyre ker.üi, a feloktrojált he,y iiant semmi hajlandóság sem mu­tatkozott. Az ekként lefújt Stadion elhelye­zés nyomában megindult a kutatás) az igazi, a teljesen megfe.elo he y után. , i A Budai Napló oly sokszor be.a.t történeti érzékével több cikkben rá­mutatott arra, hogy a stadion he­lyet Óbudán kell keresni, a. főváros e nemes, történettel szaturált talaján, a mi • toiseges Dunánk mentén. Jozsel Ferencz dr. ő.ensége a buuapest-iüruőváros egyik üEsén a Stadionról szólva monuotta: »A Sta­dion századokra épül. A legmegfe­lelőbb helyen a legjobbat és legma- gasztosabbat kell teremtenünk, mert ha alkotásunk hibás helyen áll és kivitelben nem a legtökéleteseob, úgy az a (.nai (gyengeségünket örökíti és akkor az utokor joggal lógja mon­dani, hogy a Stadion a mi koiunk kőbe rakott hibája.« A Stadion nem szükségépüi.et, ha­nem parádés hely, vele az idegenek sportrajongó és világjáró tömegeit akarjuk iné vonzani; a Stadionon le­futó versenyek gála napok, ahol már a megjelenteknek fel- és elvonulása is emlekezetes ünnepség, akár csak egy operai díszelőadás alkalma. Fessék elképzelni az operaházat a Szvetenay-utcában, a Szent-Jobb kör­menet Kőbányán, a Stadiont a rá- kosi gödrök között! A Budai Napló cikkei meg is jelöl­ték a Stadion méltó helyét: a Duna mentén a Római-part és a Szent- Endrei ut közötti hatalmas beépítet­len sik területen két viz közé ékelve, mert a sportok között legnobilisabb evezős- és uszósportnak viz és újra csak viz kell. Ezt nyújtja a Duna és ezt ontja a Római-fürdő forrástava, az ő napi 160.000 H L. gyógyító langyos »ther- mál vizével. 1 i . A Dunát belekapcsolni a Stadionba hatalmas elgondolás. A Dunát mel­lőzve kihagyni belőle, le nem' veze­kelhető örök bűn. Fekvésénél fogva Budapest van hi­vatva arra, hogy a Duna fővárosa maradjon. 1 1 Hadd fogadja a hajók és idegen hajók sorát Budapest északi belépé- pésénél, a Római-partnál a nemzeti erőnk és sport virtusunk magyar ég­gel borított palotája: a magyar Nem­zeti Stadion. Ez a lelkesítő gondolat vezette a Római-lürdőielep Egyesület k v_ló müvesz-elnökét kézen .Kovács Lász­lót és Kricsíalussy Mihály ny. állam­titkárt, akik a btauion heiyenek vég­leges megállapítására hatalmas moz­galmat kezűtek, rámutatva a.ra, nogy mit kap a Stadion, ha a Duna menten epuinet és mit kap rcp.e- zentaio eronen a mi Dunánk es a Ifin fővárosunk, na az ünnepi ver­senyek felvonulásait egy meito du- namenti Stauion fogadja, 3U.uU0 du­nai evezős hurrái kozott. Örömmel regisztrálhatjuk, hogy a Stauionnak óoudai dunament. e.i.e- lyezesét a legnagyobb rokonszenv- ,vel fogadták a döntő tényezők is Ho- monnay .Tivadar, Kelemén AurD éi a többiek személyében. A Stadion heiyének me„álLpitá- sánái az első és az; utolsó, szó a kul­tuszminiszteré. A történelmi múlttal átitatott óbu­dai földet a jövendő megnyilvánu­lásának színhelyévé avathatja a tör* ténelem tudós tudója:. Homan Bá­lint Magyarország kuituszminúzte.e. A Stadion heiyenek megválasztása a történelem jegyében indul. A jel biztató! RINGER LAJOS dr. — TITOKZATOS FORRÁS az óbu­dai Arpádforrás, amely valami kü­lönös helyen eredhet, valahol a felszí-, nen járhat, hogy aztán isrrut eltűnjön a föld alá és telbukkan,njon a Bécsi- ut mellett ott, ahol a Vörösvá.i-ut torkol beléje. Azt vették észre ugjan- is sokan, akik megfigyelték, hogy tavasszal zöld héjba burkolt gesztéi nyék bukkannak elő a vízzel együtt, holott tavasszal ilyen gesztenye nenn létezik. Eleinte azt hitték, hogy paj­kos gyerekek dobálják a vízbe ezt a gesztenyét, de az elöljáróság körül­kerítette a forrást és be is fedette, ám minden tavasszal újból jelentke­zett az uj gesztenye. EzJ a körülmény; arra enged következtetni, hogy a fo.- rás valahol a hegyen túl, olyan he­lyen ikerül :á fölszinre, ahol belehúz­hat őszkor a zöld gesztenye és a pa­tak elraktározza valahol a hegyek mé lyén, valamlely barlangban, vagy viz- mosta helyen, ahonnan tavaszi ára­dások isimét belesodorják a forrás medrébe és igy kerülhet napfényre az ismert forráshelyen. A tudomány feladata volna ezt a titkot feltárni, mert ile'hétjséges, hogy a hegy belse­jében fakadó melegforrást hüti a be- leszivárgó patak vize, fiminek helyét! ha meg tudnák állapítani és ezt a ke­veredést megakadályozni, melegvizu forrás fakadna estleg Óbudán, ami ennek a forrásvíznek az értékét rend­kívül emelné. — KÖZVETLEN összeköttetést ke­res a Böszörményi-ut környékének polgársága a nyugati pályaud\ ar felé és ezt az ügyet magáévá tette az a »Hegyvidéki Asztaltársaság«, mely; mint a hegyvidéki »kerek asztal« ta­lálkozik rendszeresen minden pénte­ken este 6 és 8 óra között a »Ciaridge« vigadóban és célja a hegy­vidék ffejiőjd'epének társadalmi utoii való ápolása. Ennek az asztaltársa­ságnak ma már számos tagja van, általában olyan kiváló egyéniségei a hegyvidék polgárságának, akik tá­vol állanak a pártpolitikától és tár­sadalmi utón szolgálják ezt az ügyet, mint baráti társaság, amelynek elén, mint szervezők vitéz JUHASZ Je­nő dr. gazdasági főtanácsos és Pores István dr. állanak. Legutóbbi talál­kozásuk alkalmával a lovasegyesü et ügyével foglalkoztak, hogy annak Bu dán is állítsák fel valamely depandan- szát, amely egyesület most a Tatter- sallba költözik át. Ez ügyben meg- hiallgatták Zadhler Béla véleményét és megteszik a további lépéseket. — SOK A BAJ az uj szénatéri pia­con, ahol a vidéki árusok számara szűk helyet mért ki a város s igy ott mindig nagy a tolakodás, ami na­gyon elősegíti a zsebtolvajok mun­káját. Általános a panasz az árusok között, hogy a közönség szívesebben vásárolja a vidéki árusok kellően nem ellenőrizett, gondatlanul ke-, zeit, legtöbbször a tisztaságnak se­hogy. meg nem felelő áruját a földről, mint a piaci árusok tisztán kezelt jáiru- , ját a polcról. lA forgatom is nagyon megcsappant és azok az árusok, aki­ket eddig még a tisztviselők is iri­gyeltek, mert módjuk volt a teherau­tón kívül, még magánautót is tartani, ma már ezt sehogysem bírják, az au­tóikon nagy részben túl adtak és alig képesek a megcsappant forgatom ré­vén kötelezettségeiknek eleget tenni. Tabáni szak-ankét A fürdőváros és a Tabán ren­dezésének építészeti Jelentősége A Tabán rendezése főleg a s ak- egyesjiletekben keltett visszhangot. De csodálatos, hlogiy épen a technikus társadalmunk ezideig a nagy nyilvá­nosság előtt Hrtózküd-ti attól, hogy hozzászóljon ezen aktuális pr^bl -má­hoz a nagy nyilvánosság előtt. Az építészeti szakegyesületeKDen temér­dek szó esett már erről, felvetődött sok eszme — és vált magtalanná, csak azért, mert nem vállalkozott sen­ki arra, hogy kiemelje a négy fal közül, a hol elhangzott. Pedig az eszmenek megva.ósulá- sa elsősorban a mi érdekünk, hiszen mi, építészek fogjuk azt megvalósí­tani, másrészt ez a gondolat az, amely végre igazán a jövőért és mi­értünk, a fiatal épitésznemzedekért van s mely egyszer kenyeret is ad nekünk s igy tontos, hogy, ez a kér­dés ne érjen bennünket készület.énül. Magyarom .ágon a m.der.i fürdö- épitésnek történ.te nincsen, müegj e térni tanulmányom sorái pedig csak a legmin mái s.bbat h/ilotluc a gyógyüir.ő.í icrv.z senes .rá^e vei­ről. így rá vagyunk utalva külföldi példán tanulmányozására, amelyeket a mi viszonyainknak megfe.elően kell majd alkalmaznunk. Nagy feladat ez, amire már most kellene gondo.num, am kor még nincs végleges városren­dezési tervünk mely kötne bennünket nehogy uj »Eskü-tér« problémává le­gyen a későbbi nemzedékek számára. Ezért mielőtt megszületik a .Tabán, végső rendezése: SZÉLESKÖRŰ ANKÉT KE­RETÉBEN meg kellene minden problémát tár­gyalni, úgy hogy az orvostudomány balneológia idegen!jrgdam, a kö le- kedési ügy stb. szakfértiai a mérnék és épitészegyesületekkel karöltve e- gyetemesen szögezhessék le a zokat az irányelveket, amelyek sze­rint ez a szélesköiiü prog'ramm meg­valósítandó. Lépjünk ki javaslatainkkal, eszmé­inkkel a nagy nyilvánosság elé, és le­gyünk teljes erőnkkel azon, hogy e terv a legmegfelelőbb formában és a lehető legrövidebb idő alatt meg­valósuljon s kezdődjék meg — akár­milyen szerény keretek között is — a kenyeret jelentő építő munka. Ifj. CSEMEOl JÓZSEF, oki. építész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents