Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-02-25 / 1113. szám
XXX, évf. 1113 sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesüleleli, amelyeknek hivatalos, lapja — tagjai féláron kapják 1933 február 25 HIRDETÉSEK Egy hasáb szóles» l m/m magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó hirdetőknek nagy kedvez né i Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VSRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos érék: délután 4-6 lg A politikától ma már távol álló, régebben magas állami tisztségeket betöltő, á diplomáciában is emlékezetes sikerrel működő közéleti egyéniség mondja nekünk: ...és mégis megmozdítható ez a tetszhalott helyzet, ez a befagyott gazdasági állapot, ez a zátonyra került magyar hajó. Külföldről nem várhat segítséget ez az ország és kénytelen a maga értékei révén, azok okos felhasználásával új életfolyamatot indítani, új vérkeringést, amely mozgásra késztet, mert a mozgás az élet, a tespedés a halál. , |, ^|; ■>.' ..i Nemzeti kölcsön A nemzeti vagyont képezik a birtokok, a házak és az ipari vállalatok. A magyar állam törvényhozás útján jogot szerez arra, hogy minden házra és birtokra — az ipari és kereskedelmi vállalatokat egyelőre nem véve számításba — nemzeti kölcsönt vehet fel de nem pengőben, hanem állami utalványokban, tehát önmagától. Első sorban a félmilliónál értékesebb házakra és ötezer holdat meghaladó birtokokra, — ötven százalék erejéig. Ennek a kölcsönnek a fele az állam pénztárába folynék, a másik tele a háztulajdonost, illetve földbirtokost illeti. Az állam 2, esetleg 3 százalék kamatot fizet a kölcsön után. A kölcsön lebonyolítására kibocsátott 10, 50, 100, 500, 1000 és eestleg- nagyobb összegekre szóló, a szokásos papírpénztől eltérő külsejű állami vagy „kincstári utalványok szolgálnának, amelyeket köteles elfogadni pengő helyett minden adóhivatal, minden állami, megyei vagy községi pénztár, ha illeték befizetésről van szó, továbbá minden hivatalos jellegű pénzintézet, de elfogadhatja minden magánfél is, minden bank, minden kereskedő és iparos, hogy bizonyos közterheit ezzel fizethesse. A háztulajdonos és földbirtokos fizetheti vele adóját, illetékeit és fel kell használnia azoknak a munkáknak a díjazására, amelyek e tervvel kapcsolatosan terhelik, ahogy arról alább szó lesz. Az állam húsz év alatt törleszti ezt a tartozást, illetve von be évenkint 5%-ot ezekből a kincstári utalványokból, de a törlesztést csak öt év múlva kezdi el, ami tehát 75 évet venne igénybe, amikor alábbi munkatervét befejezte. A föld kincsei A magyar föld mérhetetlen hőenergiákkal rendelkezik, amit valószínűleg nagymennyiségű földgáz kísér. Minden kölcsönnel megterhelt föld- birtokos, az átvett félkölcsönnel azonnal megkezdi a mély fúrásokat, hogy kellő forróvíz álljon rendelkezésre. A termelt víz fele a földbirtokost illeti, a másik fele a közbirtokosságot- Ugyan így a földgáz is. Mindezt az állam kezeli. Újfajta termelés Minden iskolában, az elemitől kezdve az egyetemekig, minden diák megtanulja egy éven belül a főzelékfélék termelését, — de megtanulja minden 200 pengő havi nyugdijat élvező nyugdíjas és a családja. Az állam néhányezer kertésztanítót képez ki, hogy senki út- jnutatás, kioktatás nélkül az új termelési mód terén ne maradjon. Országos parcellázás Az állam rögtön megindítja az országos parcellázást, és 2—3 holdas telkekre osztja a ma parlagon heverő, vagy terméketlen földeket. A telkeken 2—3 szobás lakóházakat épít és üvegházakat, ahol a főzelék, zöldség, gyümölcs és virágtermelés folyna szakadatlanul az egész éven át. Az ingyenes fűtőanyagot a melegházakhoz és a lakáshoz szolgáltatnák a mélyfúrások révén feltárt hőforrások, amelyek útján villamosság is termelhető és látná el világítással az új modern farmtelepeket. Ä nyugdíj-kérdés Tehát fűtené és világítaná csaknem ingyen. Minden nyugdíjas az átvételtől számítva egy évig még húzná a nyugdíját azontúl tulajdonába menne út a telep, amely biztosítaná jobb megélhetését. óriási tehertételtől szabadulna meg így az ország, a kis nyugdíjasok ellátásával. Ma 13—15 hold jó termőföld kell alihoz, hogy a földműves családjával megéljen, adóját fizethesse és tartozását törleszthesse. Így megélhetne 2—3 holdból, mintahogy a német, francia és angol primörtermelők egy holdból megélnek és autón járnak. Csakhogy külföldön drága szénnel tűtik a melegházakat, viszont mi ingyen, melegvízzel fűtenénk, ami 50 százalékkal olcsóbbá tenné a termelés költségeit. Ezzel a világversenyben első helyre kerülne a magyar főzelékféle, a primőr, a virág és az így termelt gyümölcs, főleg az eper és a gomba. Magyarországon 37 féle ehető és kitűnő ízű gomba_ terem. Gyümölcsünk a világ legízesebb gyümölcse. Az új farmokon baromfit, selyem- hernyót, méheket, házinyiüat tenyésztenének, sertést hizlalnának s így a házi szükségleten kívül, ebből is ! jutna exportra. Uj gyógyforrások A föld mélyéből feltörő forróvíz sokféle gyógyforrást is szolgáltatna. amivel minden betegséget lehetne gyógyítani, elsősorban az emberiség legkínzóbb nyavalyáját, a reumát. Az északi népek e rémét gyógyíta- , nánk, az általuk e gyógyforrások mellé épített kórházakban és szanatóriumokban, amihez ingyen, vagy nagyon olcsón adnánk telket és — olcsón adnánk a főzelékeket, finom primőröket, gyümölcsöt és könnyű húst. Meg a bort. Külföldiek özönlése Néhány év alatt itt százával épülne kórház és szanatórium és óriási volna az ott elhelyezett száz- és százezer beteg fogyasztása. Az északi népek ma úgyis a főzelékfélékre fektetik a fősúlyt és csökkentik a húsevést. Az új farmok osak a hőforrások közelében alakulhatnának, vagy na- } gyobb városok mellett. Olcsóbb élet A nagyvárosok, elsősorban Budapest, de a többi megyei székhely is a hőforrásokat fűtésre és villany- nyá átalakítva világításra és közlekedésre használnák, nagy hasznára a lakosságnak. A háztulajdonosok pedig a kapott kölcsönből fölszerelnék a házakat a melegvízfűtés berendezésével, ami számunkra új jövedelmet jelentene, mert a költségek törlesztése után, a lakó által e címen fizetett bér már nagyrészt tiszta jövedelem volna. Az otthoni fűtés költsége ezzel 75 százalékkal olcsóbbá válna. A háztulajdonosok éppeh úgy, minta földbirtokosok, a kapott Kölcsönből fizetnék a hozzájárulást a mély fúrások és a vezetékek elkészítésének költségeihez, amely kölcsönt igénybe vehetné a kisebb házak tulajdonosa is, jelentkezve ily kölcsönért, hogy a maga házában is felállíthassa a melegvízfűtés berendezését. A jelentkező földgázt világítás és ipari célokra használnák fel a városok, megyék, állam és nagy- birtokosok, — de a hőforrások vizével olcsón állítanák elő a villamos energiát, ami nagyon olcsóvá tenné a világítást, közlekedést és az ipari termelést. íViunkaaikaimaK Olcsóbb volna az élet az egész vonalon és lehetővé tenné a más ipari és kereskedelmi cikkekben a fogyasztást. ■ -id Rendkívül sok munkaalkalmat nyújtana minden iparág számára, ami fokozná a kereskedelmi forgalom nyagyarányú emelkedését. Módot adna sok új szükséges állás, alkalmaztatás, napszám és más jövedelmi források létesítésére. Uj monopólium A gabonatermelés, mint állami monopólium volna kezelendő, akárcsak a dohánytermelés. Nem produkálna az ország több gabonát, mint amennyi itthon elfogy megállapított árak. mellett, bebiztosítaná a gabonatermelő jövedelmet. L)e bevitel e téren nem volna és a legszükségesebb élelmicikk, a kenyér tőzsdei spekuláció tárgyát nem képezhetné. Az állami, illetve az új kincstári utalványokról külön könyvet tartozik vezetni a kölcsönt élvező, nehogy az a külföldre szivárogjon és spekulációkra nyújtson alkalmat. A mindennapi forgalmat továbbra is a meglévő pengő-pénzzel bonyolítanák le és csak az azontúl folyó állami, megyei és községi belső forgalom: adó, illeték, az állam által kijelölt és e célra alkamas fizetések lebonyolítására szolgálna 25 évig a kincstári utalvány, mely öt év múlva napról-napra fogyna és húsz év alatt végképpen kikerülne a forgalomból, mert akkor már nem is lesz arra szükség és ezzel a kölcsön is véget érne, anélkül, hogy bárki kárát val- laná. • Lejegyeztem úgy, ahogy jóakaró, bölcs barátom elmondotta. Ezen a kereten változtatni nem volna szabad, mert így komoly és teljesen egész. A részletekben, a kivitelben, a technikájában meg keli hallgatni a szakértőket. A komoly és nem a kinevezett szakértőket. Szükség lesz bizonyos állami szállításokra, mert az első időben e kincstári utalványokjkall bizonyos, államilag e célra kiválasztott vagy kijelölt helyeken lehessen a létfenntartáshoz szükséges cikkeket vásárolni. Erre alkalmasak az állami tá- mogtásban részesülő iparvállalatok szövetkezetek és kerskedelmi intézmények, amelyeket e címen terhelne egy negyedszázadon át ez a nemzeti belső kölcsön. Az igazság ez életrevaló tervben az, hogy a magunk erejére utallva, a magunk értékei alapján kell magunkon segíteni. Az egész kölcsönt az állam törlesztené, pedig csak a felét kapta, de a másik fele is közmunkákba volna fektetve, vagy. vállalkozások révén fejlesztené, élénkítené a forgalmat. Minden illetékes tényezőnek foglalkoznia kell ezzel, mert e terv révén ez a zátonyra jutott magyar hajó talán..-. mégis elindítható. Viraág Béla. Az Elet minisztere A mai gazdasági helyzet elsősorban , a gazdasági problémák megoldását követeli. A gazdasági regenerálódás nem maradhat a nemzetközi gazdasági helyzet tehetetlen függvénye. Tudatos munkával, az erők helyes csoportosításával, a termelő lehetőségek ki- I használásával még a mai nehéz időkben is útját állíthatnék a leromlásnak, sőt sok területen útat nyithatnánk a javulásnak. A cél csak úgy érhető el, ha mindent elkövetünk termelésünk zavartalan menete érdekében és minden akadályt elhárítunk az útból, amely az országban rejlő gazdasági erők ' szabad kibontakozását gátolják. A „gazdasági világválság mellett azonban sokkal mélyebb és fontosabb a lelki és erkölcsi válság! Átmenetileg első sorban ez a kérdés megoldása a legsürgősebb, mivel az angol Burke szerint: „a gyökeres változáshoz több ember kell, mint amennyi egy emberöltőtől kitelik. Több ember és több szellem." A gazdasági politika elsősorban a gazdasági megfontolások és csak másodsorban a fiskális szempontok figyelembevételével irányitandók. Az államok és osztályok élete a gazdasági és szociális szerkezet egészséges, egyenletes üzemképességén nyugszik. Ez az elgondolás nyilvánult meg Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter legutóbbi parlamenti beszédében, amikor a közüzemek leépítésével kapcsolatban kijelentette, „hogy az élet minisztere akar lenni, éppen ezért száz és száz munkás kezet nem dobhat ki az utcára.“ A gyakorlati élet alapos ismerője a miniszter, aki tudatában van annak, hogy az állam gazdasági fellendülésének nem a javak felhalmozása, hanem a termelő munka és kereskedelmi forgalom volt mindenkori kút- forrása. Leroy-Beaulieu kitünően fejtegeti egy helyen, hogy a nagy pénzzavarok sohasem a háború alatt éreztetik hatásukat, hanem mindig a békekötés után, — likvidálás és a rendes polgári élethez való visszatérés pillanatában Ezért elengedhetetlen fontosságú, hogy politikus, vagy államférfi irányítja a gazdasági tárcákat. Andrássy Gyula gróf szerint „más a politikus, más az államférfiül Aki tudja a hatalmat megszerezni, aki tudja a hatalmat megvédeni, aki tudja a hatalmat jól és jóra felhasználni: — az államférfi. Akiben pedig a három kvalitás közül nincsen meg az egyik, vagy másik: az — csak politikus!" Fabinyiban erélye, a gyakorlati élet alapos ismerete, célkitűzése a három kvalitás egyesítését remélteti. Steinberg Albert. A városi polgárságot védi a Polgári Egység Pártja Kozma Jenő dr. küzdelme a városházán és az országgyűlésen Döntő beigazolást nyert az az elgondolás, 'hogy az évek hosszú sora óta különös előnyben részesülő vidékkel szemben a nagyobb terhet viselő városi polgárság érdekei csak úgy védhetők meg, ha ezt a polgárságot egységes táborba lehet összefogni és ezt valósította meg KOZMA JENŐ DR. Buda országgyűlési képviselője, amikor megalkotta a ,,Polgári Egység Pártiát“ és annak központot is létesített az Akadémia iijeai Polgári Egység Klubjában. Az egyetlen képviselő volt, aki a képviselőház e hí> 23-án tartott ülésén tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a főváros és az államhatalom szemben- áliana egymással és a főváros nem teljesítené kötelességét. Vannak akik ki akarják élesíteni a főváros és a falu között felmerülő differenciákat, holott ő és minden városi képviselő tisztában van azzal, hogy a főváros is megsínyli, ha bajba kerül a falu. Budapest főváros a maga részéről páratlanul nagy áldozatok, árán igyekszik ezt a jóviszonyt ápolni és tavaly 27 millió, pengő inségadót fizetet be, amiből csak 7 milliót kapott vissza. Nagy részt vidékről beözönlöttek részére naponkint 70 ezer ingyenebédet osztat ki a város, 25 millió pengő értékben tart fenn felsőbb iskolákat, kórházakat, ahol nemcsak budapestiek tanulnak és ápoltatnak, hanem nagyrészben vidékiek is. Leszállította a borfogyajsztás adóját, ami segítette a vidéket, de csökkentette a város jövedelmét. Olyan megterhelések ezek, amelyek újabb nagyobb terheket rónak ismét a városi polgárságra és ő, aki városi képviselő, kénytelen tiltakozni az ellen, ‘hogy a főváros emiatt emelje a városi polgárságot sújtó terheket. Az állam nem tudja fizetni a főváros követeléseit, amelyek jogosak és megállapítottak s így a fővárost nem szabad megvádolni azzal, hogy kitér a vidék és a mezőgazdaság felsegitése elől. Kozma Jenő e beszédét a Házban nem tapsolták meg, de annál lelkesebben tapsol neki az egész város polgársága és bizonyára a vidéki városok lakossága is. Beszéde alkalmából lapunk munkatársa bővebb magyarázatokat kért dr. Kozma Jenőtől a vidéki és városi lakosság viszonyáról. Kozma Jenő dr. kifejtette, hogy már alig viselhető el az a másodrangú szerep, amely a városi lakosságnak jut a vidékkel szemben. Az 1876-ban hozott törvény alapján kibocsátott záloglevelek között is különbség van, mert a mezőgazdasági hiteleknél a kamat és annuitás lecsökkenti 5%-ra, viszont a városi lakosság nagyobb annuitást fizet. A lakások felszabadítása is súlyos helyzetet teremtett, mert a háztulajdonos igyekszik ezt a lakójára áthárítani, mert az annak idején épült 1000 pengős szoba alapon tudta fizetni az amorJEzációt és kamatát, de ma ez a szoba csak 400—500 pengőt fizet. Ügyvédeknél, orvosoknál ezek a házak képezték az özvegy , nyugdíját és ilymó- don ezt nem védjük meg. A házbér jövedelem lefelé megy, de az adókivetés a régi Jövedelem alapján történik, azért szükséges volna, hogy a házbér összeírás havonkint, vagy negyedévenkint történne. A hitelviszonyokról pedig kérdésünkre kijelentette, hogy elsőrangú kérdés a hitelbizonytalanság megszüntetése. A kincstári jegyek kibocsátása burkolt infláció, de szükség van rá, mert a pénzhiány miatt minden elértéktelenedik. Mindennek az értéke csökken, csak a tartozás nem csökken. A tartozás ki van szögezve a ialra, mint egy denevér. Ezt kell kiegyensúlyozni, mert mindenütt fizetésképtelenség áll be. A kereskedőknek egymással szemben levő tartozása okozza a fizetésképtelenséget és 100 esztendős cégeknek egymásután való bukását. Még az iijúság kérdésére tettünk fel kérdést, mely szerinte aggodalomra ad okot, mert túl lassan intézik. Ilyen a száz gyakornoki állás kérdése a Városházán, amit még szeptemberben elhatároztak és most február végén sincs megoldva, pedig fontos, hogy az ifjúság mielőbb Íróasztalhoz kerüljön, bármily csekély fizetéssel, hogy megmutathassa mit tud és ki lehessen válogatni közülük a közigazgatási szolgálatra alkalmasokat. Bent a Házban új viharok törtek ki és az érdekes interjú megszakadt. Dubonai Pál
