Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-12-24 / 1151. szám

77 XXX. irt. 1151. sz. ELŐFIZETÉS Egy cviffc . , 24.— ;P Negyed évre . 6.— P Egyet szám 40 f. Egyesületek. «melyek nek hivatalos 1-aipjla.-, tagjai feláron kapják, Napló 1933. dec. 24. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 TO®. miagas sor egyszeri ■ közlés­nél 30 fill, Szövegsor ára , 2 P. Ismertető köziénél* íyek megállapodás. szerint.. \ hirdetés dijia mindenkor előre fizetendő. tllantó hirdetőknek úgy k*Ét(M*n Buda érdekeit a wároepolitika, közélet, közgazda* aég, téraadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal i II, Batthyány u. 63 Telefoni 50-2*96. Hivatalos órák a délután 4- 6*ig. Ösmagyar karácsonyi ének: j Dicsőség a mennyben az Istennek, Békesség a földön az embereknek. Az angyali seregek vígan igy énekelnek: Dicsőség, dicsőség Istennek! (Ax angyalok kara) hogy mi földönijáró, törékeny lelkit és testű emberek meglássuk aizit, a- mit ezer év ótat meglátni rém tud- tunfc, — megértsük aiztj almit meg­érteni nem bírtunk, — amit Te hiá­ba mutattál1 meg nekünk. lele szórtad ezt lói mi országun­kat drága kincsekkel', amelyekből fakad aiz emberi jólét, melyek meg­gyógyítják a hainyaitló lelkeket . és meggyógyítják ai romlott testeket. A világ minden népét veri a sors, lett légyen afet nagy, vagy ki­csiny, gazdag, vagy szegény, ha győzött ai nagy világtiusábain, vagy hal vesztett, — de megkímélted ezek­től á csapásoktól a magyart. Vilá­gók pusztulnak, a föld belseje föl­hányja' a: tüziét, romboló viharok söpörnek el városokat és falvakat étj árvizek öntik el a virágzó tája­kat, — csak a magyart kímélte, mert ■ testvérei pusztították. Most amikor legkisebbek va­gyunk. megáldottad ezt a; földet, megáldottad ezt a népet oly kiváló egyéniségekkel, akik be tudják töl­teni azt a hivatást, hogy kivezes­sék nemzetüket abból* ai hirárból, ahová belökött minket a művelt nyugat. Most gyújtsál világot Jézus, nyisd meg szemeinket, világítsd meg agyunkat, tedd fényessé ai lel­künket, nemessé a, szivünket, hogy meglássuk, megtaláljuk, . felfedez­zük mindazokat- a kincseket, vilá­gokat alkotó erőket, amelyek ki­vezetnek bennünket a sötétségből, kivezetnek újból arra a ragyogó út­ra, amelyen ezer és ezer év ótai ve­zetsz bennünket a legtávolabb ke­letről ai Kárpátok aljáig. le pedig drágái Nemzetem, bu­dai testvérem, hallgasd meg azok jcoszerii szavát, akik javadat akar­ják. Íme a szózatuk : és elcsodálkozott a fürdők gyógy- ] erején, azok természeti szépségein, nagy lelkesedéssel! karolta; fel azt az ideát, hogy mint az indiai vas­utak egészségügyi tanácsának elnö­ke, ideirányítjai a> betcy indusok fi­gyelmét. ahol a Kelet iránt szere­tettel viseltetnek. Ez érlelte meg benne azt a gondolatot, hogy a bu­dapesti mecsetépitő bizottság kezé­re járjon és Budapest érdekében hatalmas propagandát fejtsen ki. Ennek volt iaiz első lépése a Gül Balba albizottság létesítése. Gyűj­tést rendez, előadásokat tart Buda­pestről. amelyekhez a szükséges anyagot a főváros már rendelkezé­sére bocsátotta. A magyar mohame­dánok és azok főpapja, Husszein Hilmi erő® összeköttetései révén Indiából és Egyptomból ide fogják vonzani a hittestvéreket, növelve ezzel Buda idegenforgalmát. Remélem, hogy az előkelő indus társaság működése rövid időn belül érezteti majd hatását, amitől meg­erősödik a ma még fiatal! budai vai- lásközség és e .külföldi segítség ré­vén itthon is jobban megbecsülik hazafias munkáját, amellyel Buda­pest felé irányítja a gazdag Kele. figyelmét. Szívélyes üdvözlettel maradok híve Germamis Gyula Buda gyógyiló forrásait tol kell tárni! n Stadion sorsa — Óbuda! Irta: Ringer Lajos dr. Gyógyító források körül váro­sok fejlődtek, mert idegenforgal­mat teremt a gyógyító hatású víz. Nekünk a városunk már megvan. <le tuat .a; kiiwwet, almi csődét, hatású forrásainkban van. meg, nem hasz­náltuk ki eléggé. Budaipest idegen- forgalmának egyik leghatalmasabb vonzó ereje rejlik ezekben az áldofi területekben, amelyek a Csillag­hegytől Kelenföldig a legkülönbö­zőbb összetételű és igen sokféle be­tegséget gyógyító vizeket rejtenek. Ha teljes értékükben fel akarjuk használni őket. fel kell tárni még azokat is. melyek ezideig nem állnak a közönség rendelkezésére és olyan forráshálózatot lehet ezzel üzcnibe~helyezni, amelynek i nincsen párja, sehol a világon. A székesfővárosnak ezt nem szam­bád sem elmulasztani, sem halasz­tani. Az idegenforgalomnak rendkí­vüli megnövekedését várhaltjuk et­től és ezzel Budapest gazdasági fel­lendülését’. HUSZÁR ALADÁR dr. főpolgármester. A szent ügy Buda gyúgykincseinek kellő ki­aknázása iái inai nehéz gazdasági helyzetben nemcsak Buda szent ágyé, hanem az egész városé, sőt egész Magyarországé. Naigy gond­dal és idegfeszii'ő sürgősséggel kell megoldanunk ^ azt a kérdési, hogy Buda fürdőváros, völgy, ahogy vi­lág forgalmi nevén nevezhetjük: — Budat-Batth-ben, Buda belsejében építendő-e ki, vagy föl kell-e vin­nünk azt a budai hegyekbe és völ­gyekbe, odavezetve áldott forrásai­nak gyógyító erejű vizét. Már hol­nap meg kell alakítanunk a város­házán >ai kizárólag a fürdőügyekkel foglalkozó hivatalos sfservét, a leg­kiválóbb szakembereket állítva an­nak élére, úgy geológiai, mint or- vns-vegyészi szempontból, — hogy központot teremtsünk a fürdőügy­nek, amely össze köttetési keresne az egész világgal. Forróvizzel kell mielőbb fűtenünk Budát, hogy a távfűtés |bevezetésével füst es <ko­rommentessé tegyük Buda levegő­jét és úgy kell építkeznünk Budán, hogy még a kétszobás lakásoknál is az egyik szoba különbejáratú le­gyen s a fürdővendégeknek rendel­kezésére álljo.n Ez hozná meg a jö­vedelmet a polgárság számára, ez kötné iái betegeket Budához és szol­gálná a mi fejlett kézműiparunkat, és a kereskedők érdekeit. Parkot kell teremtenünk, még pedig világ­hírűén spép parkot a Vérmezőn és gyógysétányt a Dunaparton, mely a fürdőket egymással összekötné. Ezzel új életet teremtünk Budán, új jövedelmeket és ez hozná meg a budai polgárság jólétét. KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő. aki Hadinak fogadtál, reád, Bu- dun-ra tekint áhítattal most az egész kelet és nemcsak a lelki gyó­gyulást f. keresi nagy szénit je, Gül Babai sírjánál, hanem testi épsége megóvását, betegségben gyötrődő teste gyógyulását várja tőle. Kívá­nom, hogy az az egy igaz Isten, hi­tem szerint Allah segítsen meg mn- gyiur testvér nemzet mostani nehéz l^l-l í.e^ec “en lehetetlen, hogy no váljék, valóra az, amit buzgó imá­val kér az Egek Urától 400 millió mohamedán hitü keleti testvéred. Amikor mindenki elhagyott, akkor távoli Indiában megmozdulnak, a a-tdán ValI'% fagyjad, hogy elebb jussanak hozzád lelkileg a tailálj ős testvérnem­zeteK jóságos gondoskodásában. Az osLitlfí!? szeréay imám mellé nők in, 'ZJ^' a “W“ mohamedá nők imádsága, hogy ismét az a fé C°v“ydiék főtted, ma­ívvfta ml/6*?1’ amilyen fé­ll™ Snkeieréves múltad. Ke­leten kél fali számunkra a nap és Áldott Buda áldást osztó egyik sugara az a le­vél its, amelyet at keletet járó, nem­zetek barátságát szövő tudós, Ger- manus Gyula irt reménysugárként hozzátok, magyarok. Olvassátok ! HUSSZEIN HILMI budai nagymufti. Germanus Gyula az alábbi levelet Intézte Husszein Hilmi budai nagymuftihoz: Igen- tisztelt Uraim ! örömmel értesítem, hogy Sir Hassán Suhraoordi, a kalkuttái egyetem rektora megalakította In­diában a ..Gül Baba“ Bizottság in­diai alosztályát. E bizottság főtag­jai, egyelőre Sir Abdul Karim Ghaz- iiavi, az indiai államtanács tagja, miniszter — Sir Alkbail Hejdari, a haidarabadi kormány pénzügy­minisztere, — Sir Mohamed Ikbal, a londoni kerekasptalkonferencián az indiai mohamedánok képviselője stb. Suhravaxdi, aki Budapesten járt liiabent sua, fata ... a1 nagy alkotások közös sorsa la végzet, amely a magyar nemzeti stadiont Óbudának szántba és rendelte. Emlékezünk, hogy Budapest volt al­polgármesterének utolsó aktája a Stadion helyének a rákos! rendezőnél, a mélynél mélyebb gödrökön vialó kijelölése és fel­ajánlása volt. Emlékezünk, hogy n „Sport- I Dinich" ,a polgármester szobájából ki­jőve, az örvendetes hirt azonnal szerte telefonálta a „Stadion-váró" vezető egyé­niségeknek. Amikor aztán a T híradásra szemlét tartottak, au heiyaziaoa*- Hányjában való számításnál is kitűnt, hogy a felajánlott helynek nincsenek közművei, mines köz­lekedési lehetősége, a gödrök feltöltésc és -a környezet rendbehozása a legjobb telkek árának összegét is jóval megha­ladja', emellett iái levegője fertőzött és fekvésének — lévén tipikus „kültelek“ — hiányzik az oly nagy értékű —. mert meg nem szerezhető — történelmi jellege és dunaimenti fekvésé, amit pedig nekünk, magyaroknak politikai helyzetünknél fogva mindig keresnünk, kimutatnunk « hangsúlyoznunk kell. Nagyemlékű „sportmesterünk“, gróf Klebelsberg, a sokak szemében túlzott sjzámu és méretű kultui alkotásoktól re­mélte a magyar tudás és a magyar virtus konjunktúrájának elérkezését. „Készen álluni, hai jön a mi időnk" ez ai jelszó volt leolvasható az 5 alkotásainak moles- eirőL Közoktatásunk és országos testneve­lésünk mostani vezetője, Hóm an Bálint miniszter, történettudós, akit a magyar történet élő szelleme emelt magasra', nyi­latkozataiban máris hitet tett amellett, hogy elődje nyomán a sportot nemesítő és erősítő nemzetnevelő tényezőnek be­csüli, amely eddigi csúcsteljesítményei­vel ai vüágvizsgákon, az olimpiászokon tesz lelki és testi erőnkről, európadnissá- gunkról tanúbizonyságot. A miagyar sport meglepő eredményei­vel már régen kiérdemelte, hogy vala­mely legközelebbi turnusban, mint ven­déglátó — szerény, de önérzetes magyar gazda mutassa.1 be Stadionját, amire a sportunk megcsodált fejlődése végett is szükségünk van. Kelemen Kornél, a Testnevelési Ta­nács elnöke ,u lelkében hordja ai magyar nemzeti Stadion nagy ügyét és minden reményünk megvan arra, hogy a Stadion meglesz és pedig a maga helyén lesz meg a méltó nagyságban és m méltó eredeti kivitelben. Mert a Nemzeti Stadion a ma­gyar sportnak az, ami u zenének az Operaház, a képzőművészetnek aj Muze­um, Vagy az irodalombnak az Akadémia; már nem a tanulás és gyakorlás iskola- helye, hanem a nemzet teremtőerejének ős jellemének kőbc-hegybe szökkent vi­rágzásai.' A nemzeti géniusz ilyen remek, a világ szemére való. alkotásai képzelhe­tő-e másutt, mint az őt megillető legelső és legnemesebb helyén: a Duna és a budai hegység között elterülő síkon. A Stadion a Duna és Buda hegyei között nyert ügy! A Stadion a Duna és a budai hegysor nélkül örök hiba! Itt álljon a Nemzeti Stadion Óbudán, minit ennek a küzdelmekkel megszentelt földnek kathodraliaa, mint a nemzetben mennyi nemzet, erre a speciálisan' új, de szinte a kán-legendák „Csörsz-árkaira“ emlékeztető magyar és magyaros megol­dásra. így egyedül állana a) maga nemé­be: ni (még olcsóságban is) a magyar Sta­dion, amelynek gondolata immár a maga érési útján haliad a végzete: — óbudi' felé. Máris nagy vívmányt regisztrálhatunk azzal, hogy ai közszellem kiszorította a pestoldali kültelki lehetőséget és szinte kitéphetlemil meggyökeresítette az . Ó- budán építendő Stadion gondolatát, o* melynek részére meg tudta nyerni az öft­er ej ü SteindI ezéh elnökét, H ü I ti Dezsői tanárt és meg tudtál nyerni Ha rret Fe­rencet. a városfejlesztésnek hivatott .és hivatásos értőjét. A Stadion! helyének megválasztásában a végső döntés a kultuszminiszter kezé­ben van. Az óbudai Stadion híveinek tá­mogatásával tv közszellem meg fogjál ta­lálni a kultuszminiszter történelmi éráé: kéhez vezető szerencsés, utak A hegyek, oi Duna, « több ezer, áyes> kultúrát hordozó talaj, a. történelmi ke? rét, la nemzeti erő, a hozzáértők okos sza.va és a kitartó polgári jóazindék ate végzik, hogy a Stadion helyének megvár 1 osztásénál helyrehozhatlak elvétén-. ne essék I Az óbudai Sadionnal szemben kifogá­sul felhányják, hogy az Aranyhegy, ez a remek halom nehezen megközeUthetá. Birbauer Virgil szakéető számításai szerint a most meglévő forgalmi utakon és vizen, okos beosztás és kihasználás mellett egy óra alatt ISO ezer néző oda- vagy elszállítása lehetséges. Ám, mit fesz a magyar „végzés*, amely tolja a. magyar Stadiont az óbudai Arany hegy felé. Alig pattant ki ai Sánc-Stadion- -ötlete, máris olvassuk, hogy Újpest -városar és a szomszédos községek; a kormány• segít­ségét kérik az Újpest—-Óbuda közötti hid építéséhez. Ez a tervezett híd éppen az óbudai Stadionhoz vezet. Bizonyos, hogy az ób.udai Stadion-gon­dolata már nagyon erőt. Meghozza - Új­pestnek és a vármegyének a kért hidat. Sors bona, ... Balatoni akuárium, kilátótorony és a balatoni múzeum Keszthelyen: országos érdekek LendI Adolf dr. teroei Sorsának jobbrafordulását reméli most már mindenki Keszthelyen, amióta F a b i n y i Tihamér kereskedelmi mi­niszter a> balatoni idegenforgalom fej­lesztésének programjába foglalta e .sofcat- igérő kulturális intézménynek megsegí­tését. Sőt, mivelhogy Hónvn Bálint kultuszminiszterünk máris tekintélyes összeggel — 40.000 pengővel — támogat­ta az adósságba merült múzeumot és újabb nagy összeget ígért a. jövő évre, azért sokan azt hiszik, hogy a kormány állami múzeummá fogja átszervezni, an­nál is inkább, mert hiszen a vele egye­sítendő és szintién nagyértékú sümegi Éje r n jg y-mjií zjetu m máris állalmi tu­lajdon. Mindkét miniszternek megértő jóindu­latát ’ igen sokra becsülik ; szintúgy Rekovszky Iván keszthelyi képvise­lőnek közbenjárását, aki egy nem régen ott járt küldöttség élén, L o v ai s s y Sán­dor nyug. akadémiai igazgató, múzeumi elnökkel és Reischl Imre kormány- főtanácsos, városbíróval együtt behatóan tájékoztatták a minisztert a nagyszerű intézmény elszegényedésének okairól. —• L e n d I Adolf dr., hogy más döntő tényezők figyelmét felhívja; két hosz- iszu, alapos cikkben ismerteti terveit két újságban, hogy miképeu kép­zeli ő e kettős múzeumnak érté­kes és hozzáillő látván yosságokkal való kiegészítését, hogy ez a szó teljes értel­mében a balatoni idegenforgalom élén­kítésében hathatós vonzóerővel érvénye­süljön. Elsősorban a B a1 Haj t o n i Akvá­rium létesítését ajánüa, mégpedig azért e helyein, mert al múzeum palotájának néhány nagy termet magába foglaló, tar. jedelmes alsó földszintje van, ahol egyéb­ként száraz gyűjteményeket úgysem, he­lyezhetnének el. E, termeknek.külön be­járatot lehetne a múzeumi kertből .nyit­ni. Olyan magas helyiségek ezek, begy az akvárium berendezése hennök< jók .el­férne. Az újdonság jelentős értékével bí­ró akvárium helyiségeinek megszerzése tehát úgyszólván költségbe se,kerülne, A nagyközönség nagyon szerdtä a víz­ben élő állatoknak, különösen a sokféle fürge halaknak életmódját szemlélni.. Az itteni akvárium medencéiben! —■ Lnnél elgondolása szerint niyölé-tiz nagymére­tű és néhány közepes, még kisebb n vég­táblás víztartó medence megfelelné a-cél­nak — különösen az amúgy is nevezete balatoni halfajokat lehetne beutmtütpi- Például, a külföldön névről ismert jós mindenütt kivánt fogast nemcsak egyes fejlődési példányokban, mint egy. vagy kétéves süllőt lehetne az érdek­lődők szeme elé állítani, hanem a..- veié vetekedő és kárára gyarapodó k ö s*ü$l- 1 ő t, ennek életmódját, Htérő kifejlődé­se menteiéül szintén lehetne itt elevenén ismertetni. Eddig a jobbmódiír ’közönség a fogast és.a süllőt;-meg-az Oroszország­ból idehozott kősüllőt csak az előkelőbb vendéglők, tálain látta; mégpedig lefor­rázva, vagy roston sülve —- az akvárium­ban majd, mint- leselkedő; vagy, mint ide-oda surranó raölóhalakai fogja''éhe­ket szemmel követhetni, ahogyan a*í- ap­róbbakon. folytonosan űzik. Hasonló bemutatásra.' kerülnének a többi halfajok, meg a rákok; sőt, a víz­ben található apróságok is, melygki kö­zött a Balaton -specialitása, a gyógyító hatással báró édesvízi szivacsfaj különö­sen kiemelendő. — Lendl mindazt Jézus! gyújts világot! élő, halhatatlan és immár elismert rend- fdkn „magyar virtus“ tüneményes palo­tája. . Birbaiuer Virgil dr. építésznek jutott r< a sorstól a hivatás, hogy felfedezze és ki- s‘ jelölje a magyar Stadion igazi helyét az Vf óbudai sikoni ai szént-hegyek lábánál,, a 1£ Duna két ágának összefolyásánál, a nap- ’ fényre került többezer esztendős kultúra csodás maradványai, az elrejtett Árpád- sl sírja és a közel jövőben kipattanó Árpád ri emlék közötti a1 pogány osan saját „ma­gyarok Istenéinek akaratából. Birbauer építész a hegyek ölelő haj- e latára tervezi a magyar és magyaros 0 Sáne-Stadion-t. c Uj megoldás, új szó ! A jelentékeny alkotások végtelen so- t rában a legerősebb propaganda ereje an- * nak van, amely valami individuális jel­leggel mutatkozik. i Birbauer elgondolása szerint a ma- s gyár Stadion karzatait nem egyenes vo- s nalu. sokmiUiióbaí kerülő betonépitkezés- ( nek tervezi, hanem 100—150.000 néző be- < fogadására, részben feltorlaszolt, részben ai hegy hajtásból kivájt sánc-építményt < Szemt bizonyos, hogy egy ilyen halai- | más „sánc-stadion“-ria. felfigyelne viala-

Next

/
Thumbnails
Contents