Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-02-04 / 1110. szám

a Budai Napló Budapnl, Vtii. február 4. 45 fOkOS KIRÁLY-FÜRDŐ Épített! 1SSHM KARA HUSTAFA budit tan. Budán, II., Fő-utca 84. az. szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnatriumot és magnéziumot tartalmazó hóvvlz kószvény, csűz-, bőr- és csontbeteg- ségek, (émmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: 2-7­Juó/kúra. iránti érdeklődés: ha már a jövőt nem bírjuk kikutatni, kutassuk ki a múltat! Nekünk is vannak tudósaink, kik a mai szegényes körülményeink között feltárták nekünk azon népeknek lakóhelyét, életük­höz szükséges eszközeiket és sok egyebet, kik itt a mi földünkön jártak-keltek. Örök hála legyen érte Hampel Józsefnek, Tor­ma Károlynak, Kuzsinszky Bálintnak, Nagy Lajosnak és többi archeológusunk­nak. A felületes észlelőt is meglepi az, hogy bármennyiT változott a világ két ezred­év alatt, lényegében véve sok minden már ekkor is megvolt Láttuk, hogy a régi ró­maiaknak meg voltak várszerűen kiépített erődítményeik, mint Aquinkum, volt fel­fegyverzett, vértezett gyalogos és lovas katonaságuk. Volt színházuk, voltak strandfürdőik, fürdőmedencéik és központi fűtésük. Voltak mesterembereik: az ácsok, kőművesek, fazekasok szerszámjait megta láttuk. Voltak kétkerekű lovas kocsijaik formájuk kevéssé eltért ugyan a mienktől Kedves olvasóim megtanulhatták — ha eddig nem tudták volna — hogy a parfü­möt, pudert, rúzst, manikűrkészletet, haj- sütőpálcikál&t és egyéb kozmetikai esz­közt az ókori római asszonyok nemcsak használták, hanem annyira szerették, hogy még a sírba Is magukkal vitték. Pénzt is vittek magukkal a másvilágba, sejt még hamisított arany pénzt is. A pénzhamisí­tás sem volt eszerint ismeretlen fogalom, szóval semmi sem uj a nap alatt. Végtelenül örvendenék, ha rövid leírá­sommal sikerülne kedves olvasóim figyel­mét ez érdekes vidékre irányítani, amely­nek kövei évezredes múltról beszélnek. A tuberkulózis leküzdésére leghatáso­sabb eszköznek a dispanser-ok bizo nyúltak, ezért a székesfőváros is, hogy e szomorú és nagy emberáldozatot köve­telő betegség ellen komolyan harcba szálljon, megfelelő dispanser-hálózat ki­építésére törekedett. Már 1917-ben a VI. kér. Dévai-utcában felépítette az első tüdőbeteggondozó intézetét. Ezt a minta­szerű központi intézetet követte a III. kér. Szentendrei-uti és a X. kér. Mázsa­téri tüdőgondozó létesítése. 1921-ben a főváros átvette az államtól a VIII. kér. Kis templom-utcai tüdőbteggondozó-intéize- tet, majd 1928-ban két uj tüdőgondozó is megnyílt, az I. kér. Pauler-utcai és a IX. kér. Mester-utcai, 1929-ben pedig a VII. Újvidék-utcai intézetet adták át ren­deltetésének. Az 1931. évben is két uj tüdőgondozó épült, egyik az I. kér. Kö­körcsin-utcában, a másik pedig a VII. kerületben, a Rózsák terén. A székesfőváros védekező programijá­nak befejezéséül most elkészült a Tölgy­fa-utcai tizedik uj tüdőbeteggondozó-in- tézet is. Az uj épületet Almás! Balogh Loránd okL építész tervezte s az általános ter- 1 veket a polgármester X. (közegészségi) és XIII. (magasépítési) ügyosztályok, — a tisztifőorvos és a tüdőbeteggondozó­intézetek igazgató-főorvosának bevoná­sával és meghallgatásával ugyancsak ő készítette el végleges kivitelezés cél- jaira. Az építkezés 1931. év tavaszán indult meg s ugyanezen év végén befejezést is nyert, míg az intézet teljes műszaki be­rendezése és orvosi felszerelése csak egy évvel későbben készült el, nehogy a sok költséget jelentő berendezést és felszerelést az épület esetleges nedves- j sége hátrányosan érintse. Az eredeti elgondolás szerint — de az évek hosszú során át szerzett tapasztala­tok alapján is — átlag minden százezer lakosra kell számítani egy gondozó-inté­zetet, a most megnyiló tizedik intézettel a tüdőbeteggondozás hálózata a székes­főváros mostani lakottságának megfele­lően teljesen kiépült. A dlspanserek forgalmának állandó emelekedése igazolja azt a hatalmas, nagy munkát, amelyet a gondozó-intéze­Rsü Posta Betegsegélyző és az Államvasutak delegáltjai. Scholtz Kornél dr. államtit­kár elnökölt az értekezleten és dr. Dal- mady Zoltán professzor tartott előadást a kérdésről. Jelmezes álarcos t'áncéistélyt rendez február hó 11-én szombaton este 9 órai kezdettel a Budai Társaskör helyiségé­ben a Budai Iparosok és Kereskedők Kui- turegyesülete, amelynek védnökei dr. j Ripka Ferenc és dr. Kozma Jenő. A nagy- | szabásúnak Ígérkező eestélyhez meghívó­ra igényt tartók forduljanak I„ Városma­jor-utca 59. szám alatt a BIKIKE rende­zőségéhez, este 8—10 óra között. Elhanyagolt ut károsodó polgárok Előtérbe került most a Gellérthegy, mint a fürdőváros oly tényezője, amelyet a természet fölkínált ennek a városnak közvetlenül legjelentősebb gyógyforrásai mellett, mint magaslati gyógyhelyet, mely kedvesen illeszkedik bele a hétköz­napi életbe. A székesfőváros is fölismerte ennek a hegynek a nagy fontosságát, mint gyógy tényezőiét és ma már beleke­rült a város gondviselésének tengelyébe. Uj utak épülnek, uj parkok, amelyek ezt a hegyet bekapcsolják az alvizi fürdők körzetébe és maga a hegyet lakó .polgár­ság is tudatára ébredt annak, hogy válto­zott helyzettel áll szemben és igyekszik annak előnyeit kihasználni. Földes Mór igazgató tette szóvá fenti címen lapunk utján a Somlói-ntnak teljes egészében való kiépítését, melyre nézve LIBER ENDRE h. polgármester az alábbi helyreigazító sorok közlésére kérte fel lapunkat: ......A cikk azt panaszolja, hogy a S omlói-utnak utolsó szakasza, mely a Mihály-utcától a Hegyalja­utig terjed s melynek hossza csu­pán 50 m., nincs kiépítve és ig.y a Somlói-ut a székesfőváros által a közelmúltban megépített Transver- zális úttal nincs közvetlen össze­köttetésben. A cikkíró szerint ez az útszakasz fillérekért volna megépít­hető. Ezzel szemben a következők állapíthatók meeg: Az útszakasz hossza nem 50 m.. hanem 200 m. Mivel az altalaj sziklá, — megépí- I tése folyóméterenként előrelátható­an 400 pengőbe, összesen pedig 80.000 pengőbe kerülne, amely ösz- szegre fedezed nem áll rendelke­zésre. Ehhez járul még, hogy az utterület ma még nem is közterü- I let, az ingatlantulajdonosok nem hajlandók azt a fővárosnak ingyen átengedni, tehát még költséges ki- saíátitósra is volna szükség. Llber Endre, h. polgárjmester. Megkerestük ez ügyben Liber Endre h. polgármestert, aki nagy szeretettel nyi­latkozott a Gellérthegyről, annak nagy szerepéről a fürdőváros ügyében, aki maga is érzi, hogy sok mindenfélét kell még a Gellérthegyen kiépíteni, és őszin­tén sajnálja, hogy erre fedezete a fővá­rosnak eezidőszerint nincsen. A Gellért­hegy kérdését állandóan napirenden tart­ja és ha küzdelemmel is, de igyekszik az ottlakó polgárság érdekeit kielégíteni, szolgálva ezzel a Gellérthegy fejlődését. vő kosárba bedobhatják. így az izzadtság I nem marad a hőkamrában. Azután meg minek a 70%-os kamra be­járatán az a felírás, hogy „a benttartóz- kodás életveszélyes"? Ha ilyen veszé­lyes, akkor ne engedjenek be senkit, ha pedig nem, akkor minek a fölirás? Talán úgy lenne helyesebb, hogy a „hosszabb ben ttartózkodás életveszélyes. Menjünk a nagymedencéhez. Látjuk, hogy míg itt csak néhány fürdőző fürdik, addig a kisebb 29 és 24 fokos meden- I cékben zsúfolva ülnek az emberek. Nem lehetne-e a forrásvizet két kisebb meden­cébe ereszteni, a nagy medencébe pedig a 28 fokosat, amelyet a közönség legjobban szerelt és amelyben leghosszabb ideig szokott tartózkodni? A nagy medence I oszlopai alján levő köpőcsészék úgy tűn­nek föl, mintha igen célszerűen lennének elhelyezve. A tény pedig az, — magam láttam, hogy sokan nem találnak bele a magasból a csészébe, a köpet amellé mellé hull, amit azután a Jcüocscsanó viz a me­dencébe sodor. Cészerű lenne ezeket a csészéket 120—150 centiméter magasság­ban az oszlopokra helyezni. Persze egy kissé stílszerűen. A melegfürdői kúrához feltétlenül hoz­zátartozik a fürdőzés utáni pihenés. Csak­hogy az erre szolgáló fekvőhely kevés. Ezen úgy lehetne segíteni, hogy a tus­kamrát és a mellette levő hidegvíz meden­ce helyiségét, amelyeket amúgy sem használ senki — kellene szárító és tyuk- szemvágó helyiséggé átalakítani és az igy felszabadult helyiségekben a fekvőhelyek számát szaporítani. A pihenőben nincsen asztal, nincsen új­ság (egy-két kimustrált ócska külföldi lapon kívül) nincsen levélpapír, levelező­lap. Holott a pihenők szívesen olvasnának, I levelet imának vagy emlékül egy-egy levelezőlapot küldenének ismerőseiknek A telefon fönt van az emeleten. Ha | valakit hívnak, bizony nagyon kellemet­len neki a vízből oda fölszaladni. Azt, vagy mellékállomását le kellene helyezni a pihenőbe, hogy a fürdőzők pihenés közben kényelmesen telefonálhassanak. Ha Budapestből fürdővárost akarnak i csinálni, ha azt akarjuk, hogy az idege­nek itt magukat jól érezzék, akkor nem j lenne szabad ilyen és ehhez hasonló hl- j ányokat tűrni, mert a külföldi bizony hoz- ! zá van_ szokva otthon a legteljesebb ké­nyelemhez. Udvarhely) K. Imre. Utcán át olcsóbban méri közismert mi­nőségű borait az óbudai Raab -István bor­ház uj budai fiókja I„ Horthy Miklós-ut 14. alatt, ahová Raabék átültették azt a I különleges, patriárkális szokást, hogy az ételfogyasztást vendégeik számára nem teszi kötelezővé, lianem mindenki zsebé­ben hozhatja magával az ennivalót és csak & bort rendeli hozzá. GYERMEKKÉPEK Blahosnál, Fö-u. 18. Boldog budai békebeli hangulatot vará­zsol elénk e két szó: „Budai Kispipa“. Valamikor a hires vendéglősök között is egyike volt a legfelko popabbaknak. A bekövetkezett súlyos időkben tulajdono- .. sai gyakran váltakoztak, ugylátszik, csak kísérleteztek vele, mert a helyiség nem tudott zöldágra vergődni. Pedig helyte- I len az a felfogás, hogy ma a közönségnek nincsen pénze szórakozásra, ellenkező­leg éppen ma akar mindenki felejteni és a közönség ama rétegének, amely a Kis- pipát látogatta valamikor, még ma is van pénze. A helytelen vezetés azonban el­szoktatta törzsközönségét. Most Tret- hahn Frici, a Budai Vigadónak és a Csil­laghegyi Strandfürdő vendéglőjének hosz- szú időn át volt főpincére és a „Haen" aranyszoba volt mixere vette át és 30 éves szakmai tapasztalatai felhasználá­sával iparkodik visszaállítani a „Budai Kispipa“ régi hirnevét. Reméljük, hogy ez sikerülni is fog neki. IGYUNK „HARMATI-VIZET! Megrendelhető a székesfővárosi Ásvány, vlzüzemnél I., Ge'lért‘rakpart 1. Telelőn: 53—0—03, A lerombolt Tabánon csak százhatvan ház áll, de amint egy kiürül, azt Is azon­nal lebontják. A legutóbbi lebontások foly­tán két tabáni utca teljesen el is tűnt a színéről. A régi házakból a lakókat rész­ben más városi házakba telepítették át, részben pedig 50—200 pengős költözkö- dési segélyt, illetve végkielégítést utal­tak ki számukra, hogy másutt kereshes­senek lakást. A házak lebontása után nyomban hozzáfognak a uj u‘cák kisza­básához, a közmüvek elkészítéséhez. En­nek előfeltétele azonban az, hogy akkorra i városrendezési ügyosztály teljesen ké­szen legyen az idejétmúlt tabáni város­CLquita CLdfer Ctdeftna a m. kir. Oporaház és a Városi Színház volt énekmüvésznője T A N I T: Urai oporaszerepeket, dalt, be]- cantot, coloraturát VALL AL: tehetséges kezdőket I. Gellérttiefjy-ütca 1. II. 12. $2. ______ Tel. 509-83. d, u. 2—4-ig rendezési te rvek korszerű és praktikus módosításával. SZÉCSI SZŰCS UJ SZALONJA BELVÁROS, PILVAX-KÖZ 6. tek évek óta kifejtenek és egyúttal bi­zonyítja azt is, hogy az intézetek mo­dern berendezésiildcel és kiváló orvosi felkészültségükkel a tüdővész elleni küz­delmek leghatalmasabb tényezőivé lettek. Az intézet építését Zilahy Balogh Gyula építőmester végezte azzal a pre­cizitással, amely minden munkáját jel­lemzi s amely egy ilyen speciális rendel­tetésű épületnél különösen fontos volt. Csépay Jenő mérnök (IV. kér. Kossuth Lajos-utca 8. szám.) készítette az épület teljes csatornázási-, vizvezetéki- és egészségügyi berendezését Csépay Jenőnek nem az az első ilynemű mun­kája, az Alkotás-utcai IX. "honvédkórház berendezését Is ő tervezte és készítette, amellett nagyon sok magán- és bérház csatornázásának és vízvezetékének be­rendezését ő végezte. e (O. S.) Buda, 1933. febr. 3. Helyes utón. Krack Elemér dr. ügyvéd­től kaptuk az alábbi levelet: — Becses lapod legutóbbi számában — téves érte­sülésed folytán — azt írtad, hogy én a „Budapesti Zugligeti Egyesület“ Januári értekezletén a Kutvölgyi-ut csatornázásá­nak olcsóvá tételét sürgettem. Ellenkező­leg éppen azt jelentettem örömmel, hogy a székesfővárosi mérnöki hivatalban azt az örvendetes értesülést nyertem, misze­rint a Kutvölgyi-ut középső szakaszán nem kell csatornát végigfektetni, hanem a Zalai-ut csatornája ki fog épülni egé­szen a Kutvölgyi-ut széléig, és nekünk elég lesz, ha innen a Kutvölgyi-uton át egy 30 cm. széles magáncsatornát készít­tetünk, ami alig kerül valamibe, _ és ebb e belekapcsolhatók mindazon telkek, amelyek magasabban feküsznek, mint a keresztcsatorna. így most már a Kutvöl­gyi-ut az összes közmüvekkel el van lát­va, csak az alsó szerpentin ut kiépítését várjuk szorongva, de bízva a Kozma Jenó dr. áldott kezében, az autóbusz megindu­lását Is nagyon várjuk. Mindenesetere nagyon kérjük a D.r Krivoss Árpád szi­ves, hathatós támogatását is, mint az első kerület vezető egyéniségének jóin­dulatát. Mindenki meg lehet győződve arról, hogy ezen az útvonalon az autó­busz nyári forgalma ugyancsak kifizeti magát, mert hiszen a Béla király-uti vil­lák, a Fácán, a Disznófő és ezek környé­ke nagy forgalmat biztosítana. Légy szi­ves helyesbbíteni a korábbi cikket. Nagy férfi ing és harisnya vásárt rendez e héten a SZÉNATÉRI ÁRUHÁZ II. Vérmaxö-ut 4. sí. alatt Győződjön m*g Jóság&ról és oolcsóságéról. Olcsóbbá tette a lUrdőt az egyesített fővárosi fürdőüzemek vezetősége,, a für­dők forgalmának emelése érdekében. Ja­nuár 15-én már életbe léptették az olcsó jegytarifát. A Gellért és Széchenyi gyógyfürdőknél olyan olcsó jegytipust hoztak forgalomba, amely a gőz- vagy kőfürdő kétszeri igénybevételére jogo­sít és e kettős jegy ára 3 pengő. A fürdő- j vendég ezzel a jegygyei úgy a Gellért-, mint a Széchnyi fürdőt igénybeveheti. A Rudos-fürőnél is nagyarányú árleszállí- i tás lépett életbe. Az eddig 2 pengős für­dőárakat 1.40 pengőre szállították le. A jelentős árredukcióra való tekintettel a Rudas-fürdőbe egyéb kedvezményes je­gyeket többé nem adnak ki, a már meg­váltott kedvezményes jegyek január 31-ig | voltak felhasználhatók. A III. kér. Katolikus Kör az újlaki kul- tufházban február 1-én kitünően sikerült táncestét rendezett. ESKÜVŐI KÉPEK Blahosnál, Fő'u. 18. Építőművészed kiállítást rendez a Bu­dai Szépművészeti Társulat a Budai Klub Pálffy-tér 5. alatti helyiségeiben. A ki­állítást ünnépélyes keretek között feb­ruár 19-én délelőtt 11 órakor nyitják meg. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat „Hogyan rendezzük be lakásun­kat" kiállítása megtekinthető naponta 9— 7-ig, vasárnap és ünnepnapokon d. ö. 10— 2-ig. Belépődíj 40 fillér. Technológia, VIII., József-krt 6. sz. FÉNYKÉPEZŐGÉPEK Zibrinyinél, At- tlla-utca 8. A reumakórház létesítésének régen va­júdó problémája most végre megoldást nyer, mert az idén megkezdik a kórház építkezését. Ebben a kérdésben február 1-én megbeszélést tartottak az illetékes hatóságok. Az ankéton resztvettek a MABI, az OTI, a Fővárosi SsgítŐalap, a RaVaSz cukrász L KRISZTINA-KfiRÚT is Telefont 002-34. CUKRÁSZ SZALON Kényelmet a fürdőkben Néhány szó a Rudasfürdöről j ■ A budai fürdők uj központi Igazgatót j kaptak Bániaky Géza szmélyében, aki ed- | ! dig mintaszerűen vezette a Szent Gellért- I fürdőt s igy szolgálatot vélünk neki te- | hetni, ha a Rudas-fürdő egynémely hiá­nyaira a szives figyelmét felhívjuk. A Rudas-fürdő egyik értékes tényezője | Budapest fürdővárosnak és az idegenfor- I ga lomnak. Radioaktív vize, a törökök ál­tal épített, más történelmi beccsel biró medencéje, célszerű berendezései révén I kedvelt fürdője volt ez már a múltban is nemcsak a főváros közönségének, hanem I az itt megforduló idegeneknek is. Hiba lenne tehát, ha az itt található és könnyű­szerrel pótolható hiányok fölött csak úgy egyszerűen eltekintenénk. Megva­gyunk győződve arról, hogy az uj igazga­tóság szeretettel fog azon munkálkodni, hogy ezek a hiányok rövidesen megszűn­jenek. Kezdjük a gőzfürdő legbelsőbb részében a közkedvelt száraz hőkamrákon. Hát ké­rem, ott szinte kiállhatatlan a bűz. Ez ab­ból adódik, hogy az ott tartózkodók a tes­tükről lefolyó izzadtságot fakésekkel csapkodják a gyékényre, sokszor nem kímélve a mellettük izzadókat sem. En­nek elpárolgása okozza azután a bűzt. Ezen könnyen úgy lehetne segíteni, hogy a hőkamrák bejáratánál törlő kendők ál­lanának a fürdőzők rendelkezésére, ame­lyekkel testüket letörölhetik s a kendőt az • célra szolgáló s az előkamrában le­Százaiékos kedvezményt ad mindenki­nek az Engenthaller és Nrid keztyüüzem, aki vásárlásánál a Budai. Naplóra hivat­kozik. A két törekvő fiatalember Budapest legelőkelőbb keztyiiüzemeiben tanulta ki a szakmát és keztyüinek minősége és szabása minden igényi kielégít, áraik pe­dig feltétlenül versenyképesek. Üzle­teik II., Margit-krt 15. és Krisztina-ktt 32. se. alatt vannak. Saját érdekében hivat­kozzék tehát a Budai Naplóra, „Ctarídge." kávéház, étterem, bridge és táncszalon január 25-én, szerdán délután megnyilt * a régóta várt megnyitás sikere bebizo­nyította, hogy a .Claridge" valóban hé­zagpótló szórakozó helye a Németvölgy és környéke uri közönségének. A hol- tonusu, ragyogó termekben a legfigyel­mesebb kiszolgálás mellett a legkitűnőbb ételeket és italokat nyújtják a vendégek­nek valóban szolid árakon. Az olvasni óhajtók a kávézóban, a kártyakedvelők az intim bridgeteremben, a táncoskedvti- eek a nagyszerű zenekar jazzmuzsikájára a „kékteremben“ találják meg szórako­zásukat. Az öttagú zenekart külön kell kiemel­nünk. Laky Dezső zenekarvezető külföl­dön a legelőkelőbb helyeken működött, a zenekar tagjai: Bartkó Rudi, a amburgi Trocadero zenekarának közismert első szakszofonistája, Négyesi Gyula, az el­sőrangú hegedűs, Müller Tibor zongora- művész és Fonó Frigyes dobos, hármon i- kás. Mindnyájan bejárták egész Európát és mindenütt dicsőséget szereztek a ma­gyar névnek. A „Claridge" központi melegyizfütési berendezését Tóth Imre és társa cég (V., Katona József-utca 3.) készítette a múlt­jához méltó tökéletes megoldással. Az 1895. óta fennálló vállalat e munkája csak növeli annak eddig is jó hirnevét, amelyet e . téren évtizedeken át kivívott. A múlt év folyamán nagyon sok magán­villa és bérpalota fürdőberendezésének tervezése és kivitelezése .mellett a cég építtette a Szent Imre herceg-uti Szent Margit leányltceum központi fűtését, a Bertalan-utca és Horthy Miklós-út sar­kán épült hatalmas társasház etagefüté- sét és a Beac lágymányosi sporttelepé­nek központi fűtését. A régi budai Ceisel és Elíscher festő ée tapétázóvállalat végezte a festési mun­kákat. A cégről felesleges dicséretet mon­dani, iszen az egész fővárosban ismerik Ízléses, tartós munkái révén. KOPFMANN JÁNOS EGYETLEN BUDAI CUKORKAGYÁRA 1., Krisztina-körút 91. 11., Margit-körút 36. Élvezetes RUZCSKA PÁL kenyér és péksüteménye Gyár: I., Horvát utaa 29. Uj íiók: II.. Margit körút 103. TÉLI SZALÁMI SÍELŐK, TURISTÁK számára a LEGTÁPLALOBB élelmiszer . QQ SCHMIEDL-GYÁR BUDAI FIÓKJAIBAN: Horthy Miklo«-ut 33. II., Margit-körot 5/a. VELENCEGÁRDONY f üred a Velencei tónál, vasútállomás mellett, Budapesttől 1 órányira. Eli®8* séges fekvésű, magaslati s partmneti vlll&tolkok □-öleiiKe 3-t6l. Havi lefizetés P 10.-től. Nagy homokos 4trandl für­dő jogi Nyári és téli sporthelyI Villanyvilágítás 1 Jé i vóvizl Jo uta Olcsó házak égett téglából már P 300-tól. M intanazaK a telepeinken megtekinthetők. ingyen autóbusz t*lokvev8k részére • velencei tóhoz ée viasza minden vasár és Qnnspnsp délelőtt 9, délután 3 minden kedd. csütörtök, szombaton délután 3 órakor I ndul S Városi Irodáiéi (Horthy Mikléa-kortér 3| b. Telefon; 694-33) Kérjen PropsktUBtl Az élet halál-harc uj vára — A Tölgyfa-utcai uj tüdőbeteggondoző Az u] tüdőgondozó Budán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents