Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-11-02 / 1145. szám

2 fiúdat Naplö Buda, 1933 no vein bér 2. létén fekszik. Ez a metális is megem­líti a Magna via határutat, amely „Fehéregyháza mellett keleti irányban veretett le." E dézsmafizetési peren ki viil még egy 151 (Vbo 1 szármázó ok­mány említi Álba Mariát. Ekkor ugyanis egy Tholvay Máté nevű birto­kos az óbudai új Pálos kolostor főol tárának szőlőt adományoz. Az új kolos­tort Mátyás király adta 1482-ban a Pálosoknak, — a Szép Juhászné mellett állott, de elpusztult — régi kolostor helyett. E Pálos templom főoltárát ugyanis az Alba Maria kápolna képez­te s a Tholvay-fóle adománylevél a romok rajzát is tartalmazza. Mommsen történetíró pedig megemlíti, hogy Jus- tinianus velencei orator 1413-ban Ma­gyarországon tett látogatásakor szin­tén látta a kápolnát. Még V. László­nak egy 1453. évi oklevelében is szó van a kápolnáról. Sajnos, a törörkök bevonulása után e Pálos kolostor sem kerülte el sorsát, a törökök fedúlták, istállónak használ­ták, fa tetejét eltüzelték és II. Szulej- mán 1526-ban fel is gyujtatta ezt a ke- gyeletes magyar helyet. Köveit pedig, mint fentebb említettük, később széjjel- hordták . . . Lássuk azonban, hogy a fenti okle­veleken kívül milyen anyagi nyomo­kat találunk. Mert bár több újabb tör­ténetiró, mint Salamos Ferenc, Mar- czali nem tartják Anonymus tudósítá­sait mindenben megbízhatóim:tk, de kétségtelen, hogy Anonymus e tekin­tetben helytálló topographiai adato­kat hagyott ránk,, mert hisz az ő korá­ban még Álba Maria eléggé épen áll­hatott. Csakhogy az a baj, hogy külön­böző kutatók ötféle helyen keresték ez alapon a forrás és a sir helyét. 1. Rupp Jakab 1868-ban megjelent: „Budapest története“ szerint Békásme­gyer—Rómaifürdőnél kerestet a sirt, de nem valószínű, hogy a jelzett for­rás a római forrás lenne, amelynek vize különben is a most feltárt Flórián téri katonai fürdőt táplálta. 2. Tholt Titusz volt budai ügyvéd szerint Árpád sírja ama vizmosta árok vonal közelében lehet, mely az óbudai volt Viktória (ma Bohn) téglagyár északi oldala mellett a bécsi útról észak- nyugati irányban a hegyre felvezet. A mai Farkastoroki úton ugyan tény­leg folyik egy szerény forrás vize, amely a Perényi úton ered s Tholt 1882-ben az ároktól északra, a „Papp József-féle szőlőben“ 7 láb hosszú s 3 láb széles X—XI. századból származó építményeket talált s falrészeket, vas­tárgyakat el is vitt Zsigmond u. 116. sz. alatt volt házába, de kérdés, hogy ez a „vörös feszület mellett fakadó hideg forrás“ az-e, amelyet az okmányok em­lítenek. 3. Sokkal nyomatékosabb az a nagy­fontosságú lelet, amikor a fentemlített Viktória téglagyár telkén, ahol 1860- ban már Thaly Kálmán is ásatott, 1876-ban egy középkori (de gótstilű!) templom és kolostor romjaira akadtak, ámelyekről Wekerlle László 1886-ban írt s ama véleményének adott kifeje­pMg! vizET Megrendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzenmél, I, Gel- lért rakpart 1. Tel.: 53-0-03. zést, hogy ezek voltak Álba Maria rom­jai, illetve az ezt magában foglaló Pa­los kolostoré. Römer Flóris az alap­rajzot 1885-ben rekonstruálta s úgy találta, hogy 41 m hosszú, 10—14 m széles egyhajós templom volt. A sánc tuariumban 6 csontvázat találtak, a melyekből 7 egymás mellett a déli ol­dalon, egy pedig előttük külön feküc a szentély közepén, arccal keletnek, k< porsót azonban nem találtak. A ten plomtól északra fedezték fel a kolostc omjait, amelyek 1869-ben még IX— öl magasak voltak, később azonban legnagyobb vandalizmussal széjjelron boltattak. Megbocsáthatatlan mulasztás tör. tént itt 50 évvel ezelőtt, amelynek következményeként most már na­gyon meg van nehezítve a kutatás. Vásárhelyi Géza tinnyei és dr. Vásár helyi Imre szomori (Komárom megye birtokosok még 1894-ben látták a ro mókát. Szerintük a templom fehé; mészkőből épült (ezért alba) tűz pusz tította el, égési jelek látszottak itt-ot s egy megolvadt harang maradványai A templomot még akkoriban kirabol| hatták, de még találtak ott egy hadi- bárdot, II. Lajos pénzeit, aranyláncot, függőt, amiket a munkások beadtak az óbudai hatóságoknak. (Hova lettek ezek?) Találtak egy kis arany orosz­dőhelyével. E forrás most egy textil­gyárat és malmot (régi Frankl Mühle s arról is nevezetes, hogy a föld mé­lyéből, valahol belekerült vadgeszte­nyéket szokott felszínére vetni. A for­rás ma a Közmunka Tanácsé. Itt is kérdés azonban, hogy ez-e az Anony­mus által említett kőmederrel biró for­rás? Vize ugyanis nem Etzelburg felé, hanem az óbudai református templom helyén állott régi római castrum, il­letve a Határ és vólt Viador utcák ál­tal képezett köralakú Királynévár (Kőnigsbergl) félé folyik, amelyet Anonymus Krónikájának 46-ik fejeze­tében: „Curzon (Csörsz) vár“ néven em­lít. Ez a vár tulajdonképpen Aquincum régi polgári lakóáságának körálakú amphiteatruma fölé épült, mert a ma isimért aquincumi kiásott cirkusn a katonaságé volt. Kár, hogy ez érdekes épülettömb fenntartására sem fordíta­nak gondot, de hisz ol^an gazdagok (?) vagyunk, hogy az ilyen csekélységek, (három egymásfölötti építkezés!) ná­lunk igazán „nem fontosak.“ Az évszá­zadok folyamán történt útépítések s a téglagyárak elbányászásai miatt per- sze nemcsak a régi Magna Via betor- kolási helye, hanem e patak folyósa is megváltozott s már a kőlapok sincsenek |helyükön, amelyek medrét valaha sze­gélyezték. Vannak azonban feljegyzé­sek arról, hogy mely derék óbudai pol- lárok annektálták annak idején a kő­lapokat saját részükre s azok részben ma is megvannak a Vörösvári út 3. és Vörösvári út 46. sz. házak udvarán, ahol e sorok Írója azokat teljes épség­ben látta s le is fotografálta. 5. Végül szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy a Remetehegy oldalá­ban van egy kis kápolna, amelynek ol­tára előtt, vaslappal lefedve, egy, ■ a „bennszülöttek“ által csodatevőnek mondott forrás fakad, amelynek vize szintén a Bécsi útra folyik ma le. Még a háború előtt a Bécsi útnak ezen az oldalán volt egy régi ház, amelynek falán egy nagy festmény látszott: he­gyen ülő remetét ábrázolt, egy forrás mellett kis kápolna tövében, amely azonban nem a mai kápolna képét mu­tatta. E régi ház falát már lebontottak, amikor a kép is megsemmisült, — saj­nos — pedig lehet, hogy talán ez örö­kítette meg Alba Maria s a' mellette levő régi forrás emlékét. 1 A főváros már 1877-ben elhatározta, hogy Árpád vezér sírhelyének tájára emléket állít. Ha a fentemlített romok­nak teljes feltárása sem vezetne ered­ményre, úgy e kenotaphiumot (sirnél- küli templomot) a Táborhegy szabá­lyozása s az óbudai új Dunahid felépí­téséig feltétlenül meg kell valósítani, hogy a honszerző fejedelem méltó em­léke egy további ezredéven át nyújtson bátorítást, újra naggyá váló nemzeté­nek! lánt is. (Az oroszlán Árpád címere volt!) A falakat később részben dina- mittal szétrobbantották, részben kiszed­ték, úgy hogy kő kövön nem maradt.“ A szentély helyén a IX öles sirgödör- ben hamura ágyazott csontvázakat részben a Spódium- gyárba vittéik, részben a filatori gátra töltésnek!! Kronstein Ferenc hajógyári tisztviselő még szintén látta a mintegy 4 coll vastag falakat. A legtöbb követ Szaut- ner Mátyás nevű óbudai ember vitte el, csákánnyal törve szét azokat, ház­építés céljaira 1881-ben. A volt tégla­gyári szárító legészakibb részén levő „új gépháznál egész lakosztályokat tártak fel, amelyeknek még ma is meg kell lenniök, mert a rombolást nem volt érdemes folytatni s így a föld alatt bizonyára úgy a belső rész, mint az országút felé eső részek még) érintetlenül megvannak! 4. Gömöri Havas Sándor: „Budapest régiségei“ c. művében a mai Schmidt kastély helyén véli Árpád sírját Ezt az épületet gr. Zichy Miklós óbu­dai földesúr építtette 1738-ban a Trini- táriusok részére, s lehet, hogy az épü­let egy már megvolt régebbi szentély az építés alkalmával szétdúlt romjai­nak felhasználásával készült. E felte­vést alátámasztja ama körülmény, hogy a fentemlített metalisokban jelzett for­rás távolsága megegyezik a Táborhegy alján ma is meglevő Árpád forrás ere­Jíem deficites üzem a áües Mi is leirtuk, de valahogy a köztu­datba ment át, mert a városházán, a közgyűlésen várospolitikusok cikkei­ben, beszédében állandóan mint „de­ficites vállalat“ mint „deficites üzem“ szerepel a Beszkárt. Legutóbb megjelent a Budai Napló­ban egy olyan elgondolás, mely föl­lendíthetné a Balaton forgalmát, ahol a Beszkárt bevált „kisszakasz* rendsze­rét szeretné meghonosítani munkatár­sunk s ezt azzal vezeti be, hogy .... „így állott még nemrég a főváros ki­tűnő közlekedési vállalata is, a Besz­kárt, folytonos ^deficittel küzdve „ . . Patz Sándor drj a Beszkárt igazgató­főmérnöke elgondolta a kisszakasz- rendszert és azt sikerült is az ellenvé­lemények dacára megvalósítani. Az ötlet életrevalónak bizonyult és alig púrhetes alkalmazása után már ja„ vult a heljrzet és: a forgalom megkétr szerező (jött . . ." Szakértők ezt kifogásolták és tagád- ták a „folytonos deficitet“, mert a Beszkárt nagy: összegeket szolgáltat be a városházának. Nehogy valami té­vedést vagy tévhitet dagasszunk való­sággá, illetékes helyen kerestünk meg­bízható1 információt, mely szerint a Beszkárt tiz éven át, amióta a buda­pesti villamosvasutakat átvette, soha­sem volt deficites vállalat, holott a legtöbb európai nagyváros közúti vas­útja már évek pta deficittel küzd. — Ellenkezőleg, a Beszkárt ezalatt a tiz év alatt — amint az a X. üzletévi je­lentésből is kitűnik — rekonstrukciós munkálatokra és új beruházásokra ösz- szesen közel ötvennégymillió pengőt fordított, a székesfővárosnak pedig több mint hatvankilencmillió pengő készpénzt szolgáltatott be. A bécsi köz­lekedési vállalat ugyancsak az elmúlt tíz év alatt több mint nyolcvan millió schilling deficitet gyűjtött össze. Ez talán eléggé smebeszökő és lényeges különbség. A Beszkárt éppen azért tért rá a kisszakasz-rendszerre, mert annak ellenére, hogy a villamostarifa az európai nagyvárosok között még min­dig Budapesten a legolcsóbb, az utas- forgalom az egyre súlyosbodó gazda­sági viszonyok miatt állandóan csök­kent s a vasút bevétele olyan mérték­ben apadt, hogy ezt pusztán belső ta­karékossági es racionalizálási intéz­kedésekkel (a fizetések ismételt, a köz- alkalmazottakénál jelentékenyen na- jfyöbtrmüryü' - -^YÍs&kkentésé, szigorú anyaggazdálkodás.) már nem lehetett ellensúlyozni, a Beszkárt pedig tovább­ra is fenn akarja tartani pénzügyi egyensúlyát. Ahhoz azonban, hogy az utasforgalom megtízszereződjék, nem a kisszakaszra, hanem legalább is Fáris vagy London lakosságára volna szük­ség. Ennek az értesülésnek az alapján szívesen igazítjuk helyre téves közlé­sünket, ahol munkatársunk talán épen azért említette föl az oly sokszor han­goztatott deficitet, hogy kiemelje a kisszakasz-rendszer bevált hatását. Jímikez még évek kellenek ... — Jfelenfoldi sirámok a íiuda Misóvárosi égifésűiét választmányi ülésén — A bekövetkezett ősz ismét élénkíti a társaskörök életét és a nyári szünet után e hó 21-én este rendezte elő vá­lasztmányi ülését a Buda Alsóvárosi Egyesület félelmetes agilitásáról ismert Gömöri Győző elnök vezetése alatt, aki beszá­molt a Kelenföldi Társaskör estjéről, amelyen a Budai Napló szerkesztőjét, 1 traág Belát ünnepelték 70-ik születés­napja alkalmából amire sokszorosan rászolgált azzal, hogy állandóan napi­renden tartja a Kelenföld sokféle sérel­met. Azután melegen megemlékezett Bányász László miniszteri tanácsosról kjneveztetése alkalmából. Szokásához híven áttért ezután a HÉV ügyére és fölemlítette, hogy Bódy László dr. ta­nácsnok annakidején tett ígéreteivel szemben egy hírlapi interjúban állító­lag kijelentette volna, miszerint ahhoz még évek kellenek, hogy a HÉV a város területén érvényés menetrend és tarifa szerint szállítsa a Kelenföld Alsóváros lakóit. Ezzel szemben rehabilitálta Bódyt, hivatkozva a levélre, amely sze­rint a Hévnek október 31-ére tervezett átvételekor asonna4 intézkedni fog az uj tarifa és menetrend ügyében, — amit a tagok köszönettel vettek tudo­másul. Áz ülés további folyamán Bukács Kalman indítványozta, hogy az egye­sület társaséletének élénkítésé érdeké­ben a tagok lehetőleg minden nap ka- szinószerű összejöveteleket rendezzenek a Lukács-féle vendéglőben lévő körhe- lyisegben. amit Gömöri Győző elnök is helyeselt, ha bár tapasztalata szerint a tagok bizonyos ellenszenvvel viseltet­nek a közügyek iránt, mert a közművek létesítése elviselhetetlen terheket ró a háztulajdonos tagokra. Ez nincs arány­ban a belvárossal, ahol 10 méteres fron­ton 5—6 emeletes, nagy jövedelmet biz­tosító bérház épül és csak annyit fizet, mint a kültelken az 50—60 méter fron­tos kis bérház. Ezen is változtatni kell. Üzleti könyveinek átszervezését, rendezését, mérleg készítését» óra-könyvelést véllal B. Marat Sándor 111., Nagyszombat ucca 4. 1. em. 15. Telefon: 51—8—23. Nőmet nyelvtanárnő elsőrangú erő, órákat keres. Szórakoz­tató, könnyű módszerrel tanít felnőt­teket ős gyerekeket, este a lakásán is. I, Németvölgyi út 2-b. I. 3. Longiner Josefa. GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógy intézet, Külön férfi és női osztály. A legmodeinebb berendezés. Szakképzett személyzet. Központi fűtést, használati melegvíztermelő-, viz- vezelék- és csatornázási beren- . -de zés eket készít Duska és Riedlmayer Budán, 11., Batthyány ucca 67. Telefon: 55—9—75. laridge I., Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. = Hangulat Tánc = szórakozás Konyha — élvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS Éhgyomorra 1Í44U) vizet gróf Mailáth József szálloda-bérház ZSIGMOND L. Rózsadombi Étterme Minden este tánc, szalon­zene. Vasárnap és ünnep nap ötórai tea, tánc. Starok zenekara “\l i ípl < 3 r\V n JUL la XI v u JLa éttermében: 1., Attila ncca BUTULLA jazz zenekara SANTA NELLY énekel és dirigál. TÁNC Asztalrendelés: 5?—8—85. Jók, tartósak, olcsók, elegánsak NÉMETH BÉLA budai cipészmester saját készftményü CIPŐI. II., Margit körút 56. „Vigyázzon" ne csalatkozzék 11 Disznótorost csak Siposóknól egyék 1.— pengő házias — Ízletes. Budán» III.. Lajos ucca 46. sz. Minden pénteken kürtöskalács ■ a. többi napokon túrós gombóc, jó magyaros csusza GERBER JÓZSEF BUDAPEST II., Szász Károly ucca 4. Telefon: 52—6—44. Csempe-faburkolás Köpadozafi-burkolás Bel- és külföldi csem­pe és padló-lapok Az elnök szerint a kaszinói élet fellen­dítése meghozná az egyesület rene­szánszát, mert a tagok nagyrésze elag­gott. elköltözött, elhunyt. Az indítvány további intézésére bizottságot küldöt­tek ki, amelynek tagjai: Mikola Géza, Bukács Kálmán, Haringás Károly és Szakmáry László. Ezzel szemben Nikola Géza kifejtette, hogy közművek értékesebbé teszik a telkeket azok nélkül most a Kelenföld némely részén, esős időben még a temp­lomba sem tudnak elmenni az emberek. Sürgette az utcák fásítását, a Sósfürdő környékének rendezését, mert világhíre dacára is le fog zülleni és követelte a sósfürdői rövid szárnyvasútnak a Bi- bicz telepig való meghosszabítását, ki­kövezve az odáig vezető utat is. Ezt he­lyeselte Mócsy László igazgató és Gö­möri elnök is. Schopp János viszont a városrészt két részre osztó vasúti töl­tés több helyen való alagútszerű áttö­rését követelte, ami összeíorrasztaná az elválasztott két részt és amihez Fabi- nyi Tihamér miniszter pártfogását kell megszerezni. Mikola Géza olvasta fel a pénztári jelentést, Szigethy Lajos pedig üdvözölte Gömöri Győző elnököt 30 éves házassági évfordulója alkalmá­ból. Az ülés végén újból kedvesen meg­emlékeztek lapunk szerkesztőjének szü­letésnapi évfordulója alkalmából, amit rí n 1 n nn n tv, aAfl nATi T 5. Remetehegyi forrás kápolna. 2. Az Árpád-forrás tava (Táborhegy alatt). 1. Az 'Árpád-forrás szegélykövei (III., Vörösvári út 46. sz. udvarán). 3. Az Árpád-forrás mai foglalata. 4. Királynéudvar-Kőnigsbergl (a Határ-úti kerek épülettömb).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents