Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-10-27 / 1144. szám

2 Budát Napfű Buda, 1933 október 27. vöt jósol Budapestnek, mint fürdővá­rosnak. A jelenvoltak lelkesen megélje­nezték a főherceg bevezető szavait. Ezután Szviezsényi Zoltán min. tan. terjesztette a közgyűlés elé évi jelenté­sét, amelyben utalt arra, hogy az elmúlt 10 esztendő tulajdonképpen a felvilá­gosítás munkája volt és eredménye, hogy a fürdőváros gondolata ma már nem jelszó, hanem valóság. Minden illetékes tényező felkarolta ezt, ami messzemenő fejlődésre nyújt alkalmat. Ismertette az egyes gyógyfürdők fej­lődését',, megemlékezett az előadókról az egyesület által rendezett estéken és ajás helyeken, megköszönte mindazok­nak, akik anyagilag is segítették a Fürdőváros Egyesületet, nagy elisme­réssel emlékezett meg Légrády Ottóról, aki a „Pesti Hírlap“ cserevonatai ré­vén rendkívüli módon szolgálta a für­dőváros érdekeit. Nagy propaganda ' volt a budai fürdők számára a dzsem­bori, de köszönet illeti e téren a ma­gyar sajtót is, mely híven szolgálta a fürdőváros ügyét. Elismeréssel szólt Ripka Ferenc dr. volt főpolgármester, Liber Endre polgármester-helyettes és Kovácsházy Vilmos tanácsnok műkö­déséről, e téren külön megemlítve, hogy Kovácsházy Vilmos most írja ha­talmas munkáját, mely a fürdőváros értékes tanulmánya lesz. A minden részletre kiterjedő jelentést József Fe­renc királyi herceg elnök köszönte meg Szviezsényi Zoltánnak és felkérte egy- óttal Huszár Aladár főpolgármestert, hogy előadását kezdje meg. Huszár Aladár főpolgármester meg­köszönte a főherceg elismerő szavait és áttért azokra a gondolatokra, amelyek filmszerűen peregnek a szeme előtt, amikor a fürdőváros tervével foglalko­zik. Budapest divatba kezd jönni, egye­lőre mint exotikum. Sajnos, a kiván­csiak csak futóvendégek, nekünk pedig hosszan itt tartózkodó fürdővendégekre van szükségünk. Az a bűnünk, hogy ezt eddig nem tudtuk elérni istenadta ter­mészeti kincseinket kihasználni, pedig a Gellérthegy ma gyönyörű hely, méltó központja az egész fürdőváros tervé­nek, az őt körülvevő gyógyforrásokkal együtt. A fürdővárost egységes elgon­dolás keretében kell kiépíteni, általá­nos nagy terv szerint, mert a részlet- megoldások nehezítik a helyzetet. A Tabán kérdése Is csak így oldható meg. A legfontosabb kérdés a fürdőt<jrvény mielőbbi kiadása és a gyógyhelyi bi­zottság megalakítása. A fürdőközpontot képeznék az alhévizéfürdők, aminek előfeltétele a Rudasfürdő modern föl­építése. Külön csoport a felhévizi für­dők, amelyek közül a Margitsziget es a Lukácsfürdő szép, fejlettek, de a Csá­szárfürdő elmaradott. Ezeknek még a környéke is szomorú, ezt rendezgetni és parkoztatni kell. Itt volna helyén a reumakórház. A fürdőváros érdekében Pesten is sokat kell megcsinálni, többek^ között felemlítette a villamosvasutak áthelye­zését a dunakorzókról, a dunapartok kiszélesítésének szükségességét és eze­ken a partokon a hajók rakodásának teljes beszüntetését az ezzel járó zaj és füst miatt, egyetlen egy személyhajó­állomással a Vigadó előtt. A fővárost kereskedelmi centrummá is ki kell fejleszteni a csepeli kikötő révén, kiépítve ezzel szemben a lan­gyosvizű téli kikötőt, fölépítve a szük­séges kiállítási csarnokokat. Balvélemény» hogy Budapest túl nagy vízfeje ennek az országnak, de a szellemi nívót még sem szállíthatjuk le. Nem a fej nagy, hanem a test ki­csiny és ezt kell megnagyobbítani, amit meg is érdemel Európától ez a nagy­szerű nemzet. Ezért küzd ő is, ez az életcélja, egyetlen gondolata. A lelkes beszédet, amely szózatszerűen hangzott el a fürdőváros közgyűlésén, hosszasan és lelkesen megéljenezték a jelenvoltak és az elnöklő főherceg lel­kes szóval meg is köszönte. Zárószavai- ban a főherceg Tabánról mondott ér­tékes és érdekes elgondolásokat s az­zal fejezte be, hogy a közgyűlés tárgy- sorozatának zárópontja: Pulay Ervin dr. bécsi professzor előadása a budai gyógyvizekről, akinek az anyagcsere- hántalmak gyógyítása terén nagy gyógysikerei vannak és korszakalkotó felfedezéseket tett ez irányban. Elő­adását lapunk más helyén ismertetjük. A nagy tetszéssel fogadott előadás után társasvacsorárq vonultak le a megjelentek a Gellórt-szálló pompás éttermeibe, ahol ünnepelték a Palatínus család közszeretetben álló utódát, József Ferenc kir. herceget és az elő­adókat. Egész Dunántúlon pagy rokonszenwel találkozott a Budai Napló október 19-én megje­lent vezércikke — írja nekünk la­punk egyik régi olvasója — ICeszt- ■, helyről: „A cikknek minden sora arany- igazság, mely belenyilallott a dunán­túli magyarság, szivébe és azt meg­értették nemcsak az egyes vezetősé­gek, de a legkisebb ember is, hisz a dunántúli sajtó maga is a legna­gyobb rokoiLszenvtvel registrálja a Budai Napló tervét. A Dunántúlnak, mely trianoni csonka hazánk tagadhatatlanul leg­értékesebb része, sohasem volt sem egységes politikai, sem egységes társadalmi vezetése. A Dunántúl mindenkor szervezetlenül állott szemben a nagy problémákkal és azért mérhetetlen természeti kincseit nem is tudta kiaknázni.. Végre meg­értettük mi dunántúliak is, hogy a Dunántúl tulajdonképpeni fővárosa ős Budavára, ahonnét a kiegyezésig irányították a magyar faj és nem­zet sorsát. De egyideig elhidegítet- tek bennünket Budától és Budát el­zárták mesterségesen a Dunántúl­tól, mint ahogy a Balatonról is meg­feledkeztek, de^ Viraág Béla cikke felrázta a dunántúli közvéleményt. Buda a mi tulajdonképpeni fővá­rosunk, ahonnét egységesen kell irá­nyítani a dunántúli forgalmat, a budai fürdők és a Balaton ügyét, hogy egy nagy egységes elgondolás­ban megvalósuljon végre a nagy nemzeti egység, gazdaságilag, poli­tikailag és társadalmilag is, mely nélkül haladás és feltámadás nem képzelhető. A dunántúli vármegyék természetszerűleg rá vannak utalva Budára és (viszont) Buda is csak úgy tud naggyá és azzá lenni, ami a múltban volt, 'ha társadalmilag szerves összefüggésbe kerül a Du­nántúllal. A politikai szervezkedés sohasem tudja az embereket melegebb össze­tart ózandóságba hozni, miért is az egyetlen helyes forma: a nagy tár­sadalmi összefogás, amely minden érdeket kielégíteni képes. Megrendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzemnél, I, Gel- lért rakpart 1, Tel,: 53-0-03. A magyar gyakorlati élet szükség­letei a kaszinóformát mindig sze-' rették és nem égy országos, sőt vi­lágprobléma megoldása nem a poli­tika testületéiben, hanem éppen a kaszinókban dőlt el. A nagy Széche­nyi a Nemzeti Kaszinóban szer­vezte meg társadalmilag az ország szellemi értékeit, későbben az Orszá­gos Kaszinó is hasonló elgondolás­sal lépett a nyilvánosság terére és ma — tényleg társadalmi szükség- szerűség, hogy a Dunántúli Kaszinó is megalakuljon. Bölcsen írja a Budai Napló, hogy mik lennének adott céljai ennek a hatalmas társa­dalmi szervezetnek, így elsősorban is milliós fővárosunk hyaraltatáhi problémájának megoldása. A Dunán­túl vadromantikus vidékei teljesen ismeretlenek a fővárosi publikum előtt. A Balaton és környéke a Ba- konnyal, a Somlóval, Kemenesaljá­val és a Lesence-völgyévél ép olyan ismeretlenek, mint a csodaszép Mecsek, Sopron és Kőszeg vidéke és a Drávamenti határvidék. Itt mindenütt a maguk természetadta szépségeivel csodálatos üdülő-nya­raló és gyógyhelyek lehetnének, ha kioktatnák a falu népét az idegen- forgalomról, megépítenék az autó- utakat és gyors, olcsó vasúti, autó­busz, hajó, vagy esetleg légi közle­kedést teremtene az állam, mert ezek nélkül modern idegenforgalom, nya­ralás, üdülés és pihenés el sem kép­zelhető. Divatba jönne a Dunántúl, benépesedne a Balaton vidéke a tá­voli kelet és közeli nyugat turistái­val, betegeivel és esetleges letelepü­lőivel is. De a magyar ember is el­jönne az Alföld rónáiról, hogy meg­keresse a Dunántúl hegyvidékeit és így megteremtett idegenforgalmat növelné az üdülést kereső betegek forgalma is, akik ős Budának hévi­zein felgyógyulva, utókurára a Balaton partjára, a Bakony erdősé­geibe, vagy a Mecsek hegyvidékiére vonulnának. Azonban mindezt nem politikai, de társadalmi úton kell megszervez­ni, aminek keresztülvitelére tény­leg a legalkalmasabb a Dunántúli Kaszinó létesítése, amelynek hiva­talból tagjai lehetnének az összes dunántúli főispánok és alispánok, polgármesterek és főszolgabirák, fürdőigazgatók és orvosok és a du­nántúli sajtó tagjai. Jól írja Viraág Béla, hogy egy az utazó egészséges emberek révén nagy családdá kellene átalakulnia az egész Dunántúlnak, ami egyben a kormány terveit is szolgálná és társadalmilag csinálná meg a nem­zeti egységet, amit politikailag úgy isem lehet*: egyhamar megcsinálni. Ezt a vállalkozást az egész Dunántúl rokonszenve kiséri és várja az első lépést, hogy a kaszinó életre keljen. Hogy azonban a magyar lassúság, a bürokratikus nehézségek es a túl­sók fölösleges gondolkodás csirájá­ban el ne fojtsa ezt a nagyszerű tei vet, nekünk dunántúliaknak is lenne ehhez az elgondoláshoz egy indítvá­nyunk. Ott a Budai Vigadó<, amely ennek a célnak megfelelne és Buda vezérkaszinója, a Budai Polgári Kör vállahatná olyképpen a. meg­oldást, hogy hamarosan megtalálja a módját és megteremti a fentebb vázolt programúinak megfeleloleg az egész Dunántúlt magához olglo Dunántúli kaszinót és fölkarolja vezércéljai közé sorolja azokat a társadalmi intézményeket,, amelyek a Dunántúllal foglalkoznak, 1111 n‘ amilyen nagyhivatású, nagynevű a „Dunántúli Közművelődési Egyesü­let.“ A Budai Napló felvetette azt az eszmét, hogy Kosma Jenőt, Buda vezérpolitikusát, állítsák az élre, mint akinek a politikában és^ a köz­életben is országos jelentősege vám s aki maga is dunántúli földbirto­kos és így minden idegszálaval hoz­zá van kötve a dunántúli röghoz. Bizonyos, hogy Kozma Jenő szemé­lye a Dunántúlon is szimpatikus és alkalmas arra, hogy ezt az elgon­dolást rövidesen életképessé tegye. Mi dunántúliak továbbra is figye­lemmel fogjuk kisérni ezt a kitűnő elgondolást és az első hivó szóra valamennyien összefogva, meg fo­gunk jelenni Budán, hogy megte­remtsük Budáról kiindulva a nagy dunántúli összefogást. Addig is hálásan kös2Únjük ^ a Budai Napló jubiláns szerkesztőjé­nek emberfeletti; küzdelmét a Du­nántúl jövője érdekében. Keszthely, 1933 oki. 21. Dunántúli. Fürdőglosszák — Bécsi tudós gyógyvizeinkről. ­Még talán sohasem mondott oly el­ismerő szavakat, mint a Budapest- Fürdőváros Egyesület okt, 22-én tar­tott közgyűlésének előadójaként szere­pelt Pulay Erwin bécsi docens, a ne­ves bőrgyógyász és balneológ'ns. Elő­adása nem annyira a laikus nagykö­zönségnek szólt, mint inkább orvosok részére tűnt fel abszolút becsesnek. Kü­lönös örömére szolgálhatott azoknak, akik nem győzték; eleget hangoztatni, hogy a gyógyvizek 2000 éves „csodála­tos“ eredményei komoly tudományos magyarázat létjogosultságával bírnak. A balneológiái tudományos megisme­rései csak most vannak tényleges ki­alakulásukban. Mióta a biológia Schade és mások, a magyar Korányi stb. bú- várlatai nyomán oly sarkalatos fordu­latot nyert a fizikális kémia eredmé­nyeivel, ezek az eredmények a fürdő- gyógytan hatásvizsgálataira is rányom­ták bélyegüket. Egymásután jelent­keznek az új vizsgál alainjk eredmé*- nyei, amelyek a fürdők külső és belső hatásmechanizmusát új szemszögből igazolják. Sejtések és feltételezések bi­zonyulnak valóaknak a bőr permeabili- tására (áthatolhatóságára) nézve, mi­után a gyógyvizek nem sóik de u. n. elektromos részeik, az ionok útján fej­tik ki rendkivüli fontos direkt- és táv­hatásaikat. A viz mennyisége, hőfoka a szervezet vizanyagosereforgalmában I és hőreguláeiójában, az ionok az ás­ványi anyagcsereforgalomban, hormo­nok és fermentek ingere stb. útján oly befolyással bírnak, melyek talán a gyógyszerek gyógyhatásait is felülr múlják (kozmikus- radiológiai előnyeik folytán). A csodákat tudományosan megértető élettani és biokémiai ma­gyarázatok képezték a gerincét az ala­pos felkészültségű, modern balneológiái tudásban pompázó előadásnak, amely­nek végén érkeztünk el ahhoz az őszinte bírálathoz), amely bennünkat budapesti fürdőorvosokat leginkább érdekelt. A kiváló balneofiziológus őszinte csodálattal emlékezett meg gyógyvizeinkről^ amelyek szerinte is — mint többen már régen állítjuk — nem egyetlen bajra, a rheumatizmusra lejthetik ki áldásos gyógyhatásúkat, de individuálisan megvizsgálva a beteget, minden bajra más és más gyógyvíz előirhatásával, az orvosi karnak olyan világhírű reprezentánsai útján, mint Korányi, Radnay (hozzátehetjük Dal- mady, bilkey Pap, Benczúr és mások), egyedülállóak a világon. De szerinte sem elég a gyógyvizek jelenlétében bízni és avval megelégedni, hanem, amint jelen sorok írója is egyik e lap­ban megjelent cikkében hirdette, a vizek gyógyhatusának klinikai kutatá­sával foglalkozó, az egyes betegé gyógyviztoleranciájál kivizsgáló állo­más létesítésével ország-világ előtt tu­dományosan is bizonyítani bőséges for­rásaink gyógyító erejét. Figyelmezte­tünk e helyről, hogy tnemcsak a reuma kórház és kutatóintézet létesítése sür­gős, de egy a belbajok és bőrbajok ha­tását kutató osztály és amely leghe­lyesebben a Rudas-fürdő adoptálandó egyik szárnyán, az értékes gyógyfor­rások közelében laboratóriummal és néhány kórággyal felszerelten a vizek gyógyhatásúnak klinikai ellenőrzésé­vel fog foglalkozni. Addig sem hirdet­ném a rádión egyesegyedül Budapes­tet, mint a rheumások városát, mert ez nem fedi a valóságot, de nem is elég balneológ*iailag„ sőt idegenforgalmi szempontból sem, mert nyugaton is vannak rheuma-mekkák, de olyan vi­lágfürdő, amely univerzális gyógyha­tásúnak bizonyult, — mint ahogy Pulay e hitünkben mindjobban meg­erősített minket — csak egy lesz s az — Budapest! Nemes J. Gy. dr. HÍMEM Karátsonyi Jenő gróf elhunytéról kegyeletesen emlékezett meg a „Hollós Mátyás Társaság“, amelynek díszel­nöke volt és megalakulásakor ezüst díszserleggel tisztelte meg a társasá­got. Az elhunytban nagy név viselője tért meg őseihez. Perczel Béla síremlékét, melyhez a sírkövet Sipőcz Jenő polgármester ajándékozta, november hóban állítja fel a „Virányos Kútvölgyi Egyesület“. Az ünnepi beszédet Oszoly Kálmán el­nök mondja. Ezredemlékünnepét üli november hó 4-én deielótt léi 10 órakor a 1 ovarosi Alkalmazottak Nemzeti özövetsége a józsefvárosi templomban, azutan meg­koszorúzza a Névtelen Hős emieket es este bajtársi vacsorát rendez Vili, Ma­ria ucca 10. szám alatt, ahol a szobor- bizottság hölgy bizottságát választjuk meg. Jelentkezest kér Spannberger Ala­jos elöljáró, telefon GU-8-60. Gyász. Dr. Gulden Richárdné szinai Szinay Magda e hó 25-én 23 éves korá­ban, boldog házasságának 4-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt és 27-én délután fél 4 órakor helyezték örök nyugalomra a farkasréti temetőben. Gyászolják férjén és fián kívül a Szi­nay, Teodorovics, Gulden, Zechmeister, Galantay, Tóth és Röszler családok.-Két budai leány, Jeszenák Erzsébet, Jesznák Zsigmondié, lapunk kiadóhi­vatali tisztviselőnőjének leánya a Ju­rányi uceai felsőkereskedelmi iskola végzett növendéke és Oeges Erzsébet a Szent Gellért iskola növendéke nyertek az első díjakat négy másik társukkal együtt a gyorsírásban és levelezésben az „Ursz. Keresk. és ip. Szövetség“ iV. Országos Tanulmányi Versenyen, 150 pályázó közül. A Krisztinavárosban kezdte negyed­század előtt Kodnár Dömötör, aki be­csületes kereskedői akcióval közismert­té és kedveltté tette nevét egész Bu­dán. A kezdetben egészen kis fűszer­üzletet céltudatos munkával, lankadat­lan szorgalommal állandóan fejlesztette s most, 25 év után, I, Attila u. 25. sz. alá, saját házába költözött, ahol hatal­mas nyagyvárosi fűszer- és csemege- áruházát rendezett be. A Kodnár-eég volt az első, amely a háború után spe­ciális cikkeket vezetett be s a Kodnár- féle méz és lúgkő valóságos fogalomma vált. A Kútvölgyi útnak azt a részét, amely az út mentén épült tisztviselő- telep mellett halad el, a „Kútvölgyi Egyesület“ sürgetésére Király Kálmán tanácsnok ideiglenesen rendbehozatja még az ősz folyamán. 25 éves múlt áll a közismert lágymá­nyosi Szabó Endre cukrászda mögött, amely most modernül berendezett új helyiségébe, I, Horthy Miklós út 33. szám alá költözött. A cukrászdának külön ízléses uzsonnázó-helyisége van, ahol a budai úri családok a legjobb sü­teményt kapják. A trollybus e hó 3-án, Károly napján indul meg Óbudán, hogy a temető köz­lekedését lebonyolítsa. Orvosi rendelő nyílt meg rákbete­gek számára I., Székely Bertalan ueca 10. I. 20. sz. .alatt, a Köröndnél. Külünbejáratú, feltétlenül tiszta, világos nagy szoba bútorozva vagy anélkül,^ egy vagy két személy részé­re kiadó. Iy Horthy Miklós út 32. III. 4. Telefon: 68-3-57. Jók, tartósak, olcsók, elegánsak NÉMETH BÉLA budai cipészmester saját készítményei CIPŐI. II., Margit körút 56. GYÓGYFÜRDŐ Vlzgyógy intézet, Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Központ! fűtési, használati melegvíztermelő-, víz­vezeték- és csatornázási beren­dezéseket készít Duska és Riedlmayer Budán, 11., Batthyány ucca 67. Telefon: 55—9-75. I.9 Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. £6116 = hangulat Tánc — szórakozás Konyha = élvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS GERBER JÓZSEF BUDAPEST II., Szász Károly ucca 4. Telefon: 52—6—44. Csempe-faburkolás Köpadozaü-burkolás Bel- és külföldi csem­pe és padló-lapok Éhgyomorra naponta igyék egy pohár Üzleti könyveinek átszervezését, rendezését, mérleg készítését» óra-könyvelést vállal B. Karai Sándor 111., Nagyszombat ucca 4. 1. em. 15. Telefon: 51—8—23. „Vigyázzon“ ne csalatkozzék 11 Disznótorost csak Slposéknál egyék 1.— pengő házias — ízletes. Budán, III., Lajos ucca 46. sz. Minden pénteken kürtöskalács a többi napokon túrós gombóc, jó magyaros csusza Starok zenekara I ff-1 ^ ri Ll, hí éttermében: 1.. Attila ncca BUTULLA Jazz zenekara SANTA NELLY énekel és dirigál. TÁNC Asztalrendelés: 5?—8—85. ___ Óbu da-Ujlak! Takarékpénztár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, III, Lajos u. 148. sz. Telefon: 62-4-57. Betéteket elfogad könyvecskékre és folyószámlára a legmagasabb kamatozás mellett. Kölcsönöket folyósít váltóra, folyószámlára, értékpapírokra a legelőnyösebb feltételek mellett. S vábhegyi ^ za na tórium subalpin (430 m) diétás gyógyintézet mér napi 16.— pengőért legtökélete­sebb szanatóriumi ellátást nyújt 5—6-8Zori étkezéssel, vízkárával együtt gróf Mailáth József szálloda-bérház ZSIGMOND L. Rózsadombi Étterme Minden este tánc, szalon- *®ne. Vasárnap és ünnep­nap ötórai tea, tánc. ■ —--------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents