Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-10-12 / 1142. szám
HE35HH XXX. évf. 1142. sz. ELŐFIZETÉS Egy évre • . . 21— P Negyed évre . . 6.— P Egyes szám 40 fül. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja, — tagjai féláron kapják 1933 október 12. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mfm magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja mindenkor előre fizetendő. Allantfő^hlrdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ : VIRAÁG BÉLA Szerkesztőségés kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. A budai öntudatot kelteget jük immár harminc éve. Ma már fölébredt, de egy negyedszázad előtt a budai ember Pestre járt - bámulni. Ott tanulta a divatot, a modort és még azt is elhitte az artézi fürdő építésekor, hogy a fürdőváros tulajdonképpen Pesten lesz, a Városligetben'. Olyan alárendelt, megtűrt, minden apró figyelmet hálás elragadtatással fogadó, másodrendű polgár volt a budai. Semmiféle bizalommal nem volt önmaga és ősi városa iránt. Nem hitte, hogy valaha is Pest nyomába léphet. Minden rongy értékesebb volt, ha Pestről hozta. Minden inei-finci pesti politikus imponált neki, politikai nagyság volt és talán abból az időből datálódik, hogy hivatásos, rátermett budai politikusok Pesten kezdték pályafutásukat, mert Budán nem lehettek próféták. De úgy iis volt. A Víziváros felső részén, az országúton még elvétve is alig állott valami rozoga emeletes ház, amikor Pesten már épült a Su- gár-fút. Amikor Pesten lebontották a márványoszlopos Diana-fürdőt a Fürdő-utca sarkán, akkor Budán a legszebb fürdő a Császár-fürdő volt. A pesti korzóval szemben Budán, háttal állt minden ócska ház a Dunának. Olyan nagyon ócska volt ez a város, hogy az elegáns pestiek a Hűvösvölgy külső részén építették fel villáikat, nehogy Budához tartozónak vélje azokat valaki. Fiatal embereknek kellett jönniök, akiket öreg fiskálisok ugrattak azzal a biztatással, hogy követeljenek Buda számára is Vigadót, parkokat, közlekedést, utakat. Titkon pedig a markukba nevettek, hogy neki vitték a fiatalokat a pesti falnak.^ A Gellérthegy déli sarkánál, a Sós-fürdőnél véget ért a város. A fürdő mögött vadregényes hegyoldalon mandulafá'k virágoztak a Pestről átjött szerelmes párok, a pázsiton ülve ették a kiflit. De a Dunáig, a vasúti hídig mocsaras, gödrös, barátságtalanul puszta volt itt a világ. A Gellért alján örömtanyák, hátborzongató gyilkosságok bűmfanyái. Mindezt a Gellért-fürdő terve változtatta meg és betetőzte a fejlődést az új Ferenc József hid. A budai ember még akkor sem bízott benne és idegennek nézte az ott kisarjadó várost, Pestnek folytatását. Belső Buda terjedését, fejlődését gátolta a sok temető, aminek betetőzése volt a farkasréti 'klimatikus temető, amely, mint az éhes farkas falta föl a Németvölgyi út mentén bátortalanul kialakuló utcákat, apró, szegényes házikóikkal. De a fiatalok már ököldöngetés- sel kezdték követelni a budai Du- napart kiépítését. Abban már része volt Kozma Jenőnek is. A Dunapar- tot meg is kapták, aszfaltosán, szélesen, csak éppen dunai forgalmat nem kaptak hozzá. A főutcai öreg malom fuvarosai képviselték a Mar- git-rakpdrt forgalmáig Aszfaltját forróra sütötte reggeltől-estig a nap, hogy aztán estére kigőzölje azt magából. Nem volt, ma sincs abból öröme senkinek. Ma már a Víziváros patrónusa, Kozma Jenő is foglalkozik a rakpart egyetlen megoldási módjával, —• annak parkírozásával. Ha sikerült neki megoldani a Pasarét kérdését — igaz, hogy negyedszázados munkával — és betemetni a fejlődést gátló téglavető veszedelmes gödreit, megállítani felette a csúszandó hegyet és parkká átformálni a Iszemben álló vízivárosi temetőt, — megteremti a parkos Dunapartot is mindenki örömére. A Pasarét váratlan fejlődése is még a hiányos budai öntudat bizonyítéka. Apró családi villáknak szánták és hatalmas erővel kizúdult oda a város, pompás, többemeletes bérvillákkal. Egy-kettőre elvész kertes jellege annak a vidéknek, hogy helyet adjon a világvárosnak. Nem olyan nagy baj ez, ahogy a pasarétiek hiszik. Jogot követel a Szép völgy is. Eddig romantikus völgy, rejtett barlangokkal, ezentúl a Hűvösvölgy párja, ahogy az ottani érdekeltség most megválasztott elnöke, Lugma- yer József tervezi. Kozma táborának oszlopos tagja, a vezér támogatásával megindul a Szépvölgy beépítése, modern villákkal, a fulladó pestiek számára. Az új hid átalakítja Óbudát, ha addig össze nem omolnak az alábányászott begyek. Ma megközelíthetlen a Mátyás-hegy tetején tervszerűen kiépült 300 holdas park, a város legszebb ligetje kétszáz méter magas fensikon. És egyszeribe megtelik a budai felső medence Csillaghegyig, minit ahogy megtelt a kelenföldi medence is. Ma a politika is visszafordult Budára. Hűségesebb a népe — egykét „hergelaufen“ kivételéivel — jobban megbecsüli a vezéreit, akik a budai földből sarjadtak ki. És halasabb. Csak még egy kissé vakarni kell azt a budai öntudatot és a filoxera hiába rágta le a szőlőnket, — lesz még Budán szőlő, lágy kenyérrel. Iv. b.) Csak Buda és nem Budapest legyen a magyar főváros neve Sok vitára adott már alkalmat az a gondolat, amelyet Seéli Sándor dr. vetett föl a Budai Naplóban, hogy a Bukaresttel való kellemetlen összetévesztés és más fontos okok miatt Budapest térjen vissza, a régi nevéhez és a neve legyen egyszerűen csak — Buda. Erről még a török, a holland, német és az angol lapok is közöltek hirt, itthon is sokan tetszéssel fogadták, (íe eztsn a téren kezdeményezés még nem történt. Most arról értesít bennünket levélben Széli Sándor, hogy főleg Keleten keltett viszhangot ez a terv és neki alkalma volt találkoznia a bá- riai maharadzsával, aki szintén rokonszenvesen fogadta ezt a gondolatot és az alábbi sorokat vezette be a Szent Gellért szálló könyvébe: Budán, 1933 szeptember 4—8. A fővárosi (Gellért szálló) Gundel-éttermének elsőrangú konyháját valóban igen élveztük. örömmel hallottuk, hogy a magyar főváros neve: Buda, indiai név, Attila fivérének neve, ami öreg embert jelent. Kár, hogy ezt a nevet később megváltoztatták. Nagyon tetszik nekünk ez a név és nagyon tetszik nekünk ez a keleti nép itt ebben a nyugati országban. Ranjitsinji s. k. őfensége Ranjitsinji Shree Sir, Devgad-Baria uralkodója. 16 tagú kíséretével. A Kelettel való kapcsolatunk kiépítésének fontosságát immár belátta minden hivatalos tényező és már töröknyelvü „Útmutató“ is jelent meg, amelyre nagy szükség is volt, sőt úgy tudjuk, hogy most arab azután pedig perzsa nyelven jelenik meg ilyen idegenvezető kalauz. Már Kelet meghódítása (érdekében is szükség volna arra, hogy Budapest nevét egyszerűen Buda névre változtassuk, mert a keletieket is föltétlenül megtéveszti a közbüleső Bukarest. Lehet, hogy a Pest-et ők is Peszt-nek mondják, ami szintén nem rokonszenvet keltő szó, mert pestist jelent. A Buda szónak, amint a maharadzsa is írja, keleten az az értelme, hogy öreg = öreg ember s így egy a keleten is tisztelt szó kerülne, — mint városnév — forgalomba. Minden új terv, új elgondolás eleinte idegenkedéssel találkozik és bizonyára sok ember különösnek találja, hogy a már megszokott Budapest névről lefaragjuk a Pestet. A magyar konzervatizmus itt azonban dilemma elé kerül, mert Buda a régibb, Budapest az új név. Igaz, hogy itthon vérré vált mar és még a megváltoztatás esetén is a most élő generáció Budapestet fog mondani, mégis meg kellene csinálni ezt a névváltoztatást, főleg most, amikor Európa érdeklődése Miigyarország felé fordult és érdeklődik annak fővárosa iránt, ahogy azt a fokozódó idegenforgalom is bizonyítja. Akármilyen különösen hangzik is, ezt a névmagyarosítást el kell intéznünk mielőbb .és ezért tegyük jelszavunkká, — legalább itt Budán, — hogy legyen Budapest ezentúl — Buda. -yf Nem jól van így! Bizalmas megbeszélések folynak már két hete az illetékes minisztériumok és a pesti petőfitérii, görög-jkeleiti görög egyház vezetősége között, hogy a har- minoezernél nagyobb számú görögkeleti magyarok (nem szerbek és oláhok) végre püspököt kapjanak. Mivel magyarokról van szó — nem magyar pap személye kerül megint előtérbe, mint rendesen, hanem idegen^ nemzetiségű, . magyarul nem tudó, nem magyar állampolgárságú lelkészt emlegetnek első helyen. Ha igaz a kuliszabeszéd, akkor görögkeleti magyar püspöknek a petőfi- téri görög-keleti-górög egyház Kló-, fács nevű, cseh nemzetiségű görögkeleti lelkész van kiszemelve, aki csak ideiglenesen van ott alkalmazva. Az Abdul Latif eset megismétlődését fogjuk megélni görög-keleti kiadásban? Uraim, Magyarországon vagyunk és nem Prágában! Ki lesz a győri püspök? A nagynevű Fetser Antal győri püspök halálával megüresedett püspöki székre már megAmikor értesültem a nagy reumapropagandánk kialakulásáról, a többnyelvű reuma-hangjátókról a rádión, a reuma-kórház konklávéjáról stb„ feltettem magamban, hogy ezzel mindjárt párhuzamosan akciót hirdetek a budapesti gyógyforrások vizeinek fokozottabb igénybevételét oélzándó — ivókúrák formájában. Nem szerénytelen hasbeszélés, csak regisztrálom, hogy ez évben már négy helyütt álltam ki a fórumra — bár nem vagyok belső, a fürdőknél foglalkozó ember jelenleg, tehát csak egész magándiligenciából — bizonyítván a mi gyógyforrásaink ivógyógymódjának hasznát és értékét. Ezt persze nem én, nem a Fürdőváros Egyesület vagy a Hollós Mátyás Társaság találta ki, mindenki értesült róla, aki kissé is informálódott e bőséges hévvizek múltjáról, hogy azelőtt is itták, mint „orvos“- vagy „jayas“-vizeket és kútjaikat „esorgók“-nak mondta a nép. De jóhiszeműen szupponáltam azt, hogy ha a reumás gypgyhatást hirdető propaganda kialakulásához és céleléréséhez 1900-on felüli esztendők szükségeltettek, úgy illik a lelkes és ügyszerető fürdőorvoshoz, ha minél előbb elkezd irkáini, agitálni az ivókúrák klinikai kiépítése érdekében is és nem várja be a közel kétezerév leteltét, mint amikorra bizton meglesz a Reumakutató Intézet és Kórház Budán! Fájdalom leírni, de tényekre alapítom, hogy vezető specialistáink némelyike még nem is figyelt fel az új hidrogeológiai felfogások törvényszerűségeire, a gyógyvizek biokémiai behatására, az ionok, kozmikus és rádioaktiv tényezők néha csaknem természetfölötti befolyására, ami az évezredes empíria magyarázatául szolgálhat: — hogy ezek a vizek miért gyógyítanak néha — minden gyógyszerrel is dacoló — bajokat. Egy balneológiái interpellációmra az elnöklő nagyszellemű tudós professzor kijelentette, hogy ő biz megbuktatta volna az orvosjelöltet a szigorlaton, aki a budai gyógyforrások elemzését nem Ismerte volna, — mégis le kell szögeznem minden enyhítő körülmény betudásával, hogy bizony külön propaganda-ismertető vagy friss prospektus nélkül sem az orvos, sem a laikus nem tájékozódhat az utóbbi években feltárt gyógyvizek értékéről, őszintén leírom, hogy ember legyen, aki pl. a Királyfürdő vízanalízisét prospektusából meg akarná érteni, amikor abban még indultak a kombinációk. Értesülésünk szerint a jelöltek között első helyen régi újságíró kollégánk: — Túri Béla praelátus-kanonok, országgyűlési képviselő, a „Nemzeti Újság“ főszerkesztője áll, második helyen Luttor Ferenc dr.-t, a vatikáni magyar követség udi- toreját, volt balatonfüredi plébánost és harmadik helyen Ernszt Sándor dr. volt népjóléti minisztert emlegetik. Luttor és Ernszt is régi újságírók. Óriási új barlangot fedeztek fel véletlenül a főváros területén, még pedig a Ferenchegy délnyugati oldalán elvonuló Törökvész úton, ahol csatornát építenek. Az ott dolgozó munkások körjülbejlül négy méter mélységben üreget találtak, amelyről kiderült, hogy az egy barlangnak a nyílása, amiről jelentést is tettek. Keszler Hubert mérnök, a „Magyar Barlangkutatók Társulatáénak tagja, aki ismert barlangkutató, leszállt az üregbe és legnagyobb meglepetésére 300 méternél hosszabb barlangot talált, amelynek hátsó részében hatalmas, a 25 métert is elérő magas csarnokok vannak és csaknem a föld felszínéig emelkednek. Föltehető azonban, hogy a barlangnak folytatása is van. Keszler mérnök jelentést terjesztett be a főváros hatóságaihoz, mert véleménye szerint a barlang nagy érdeklődésre számító, természeti kincs és feltárása nemcsak tudományos szempontból fontos, de idegenforgalmi szempontból is különleges attrakciója lesz Budának. egy öszterreicher-féle elemzés 'található — ha jól tudom 1781-ből —. ahol a vegyületek uncia-súlyban vannak megadva. A mai értelmiség1 ezt a szót csak egy operett refrénjeként ismeri. Igenis, mindenekelőtt szükséges jó, élénk, alapos hazai, belső propaganda! Sajnos, erre az szokott a válasz lenni: — Nincs pénz! Erről nevezték el e választ stereotipnak! Hiszen ha valaminő átcsoportosítással az idegenforgalom kiadásait rendeznék, volna lehetőség egy-két nyomtatvány kiadására, felvilágosító röpiratok terjesztésére, kóstolónak, filléres fürdőnapok stb. stb. megrendezésére. Valóságos orvosi proMég nagyon az osztrák soldatesta uralma alatt állott a Szent Gellért - hegy, amikor a Rácváros lakossága kezdte beépíteni északi lejtőjét mind magasabbra és magasabbra. A világvárosi fejlődés útján haladó Budapest már kész uecákat, körülkerített telkeket talált a Gellérthegyen és eleinte kevés súlyt helyezett azok rendezésére, mert éppen katonai jellege miatt csak kevesen és ritkán jártak a Gellérthegyre. Ma ez a fürdőváros közvetlen közelben fekvő magaslati üdülőhelye és —-a legfelsőbb úton, a Hegyalja úton a pompás villák egész sora áll. Pedig nehezen megközelíthető hely volt, mert a Csend ucca oly meredeken torkol a Hegyalja útba, hogy kocsival, fuvarral alig lehetett megközelíteni. A Hadnagy ucca se volt alkalmas a teherhordó kocsik számára, de még az autó is nehezen tudott felmenni rajta. Ezért vált szükségessé az Erzsébet hídtól kiinduló Szerpentin út kiépítése és — hogy tranzverzális úttá váljék — a Hegy alja út és Csend ucca találkozásánál, ennek a két útnak a teljes átépítése, ami rendkívüli mérnöki munkát igényelt és óriási sziklatömegek elhordását tette szükségessé. Király Kálmán tanácsnokban jóbarátra talált Buda, aki igyekszik jóvátenni a múlt hibáit és mulasztásait és főfeladatának tekinti, hogy a pagandistákat kellene útra bocsátani egyes orvosainkhoz, míg az összesség figyelmét orvosegyesületi előadásokkal. ismeretterjesztő kultúr filmekkel lehetne hazai és fővárosi gyógyértéke- ink tényleges támogatására fellelkesíteni. Ne tagadjuk, orvosi karunk bizonyos nemtörődömséggel — ez még enyhe kifejezés — nézi a gyógyforrások körüli mozgalmakat. Hiszen van úgy néha, hogy komikus is a meglevő számtalan, egymást inkább kontrakarirozó, mint összemüködő Tanács, Hivatal, Egyesület és Társaskör szóviharzása, egyesek különvéleményei, felszólamlásai és dolgozatai által felkavart „Fürdővárosi“ káosz! Itt mielőbb egységesíteni kell — úgy az idegenforgalmi, mint a fürdővárosi ügyeket. Karlsbadban pl. a Kurkomis- sió s élén egy agilis orvos intézi a fürdő propaganda-ügyeit, nem utolsó sorban az évente megrendezett világhírű orvosi továbbképző kongresszusokat, ahol nemzetközi ' balneológus-tudósok adnak elő. Minő könnyedséggel megrendezhető ez Budapesten is, Keleti Orvoskongresszus alakjában itt, ahol annyi professzor áll rendelkezésre. Reméljük ugyanis, hogy tényleg rendelkezésre fognak állani és tudományos tekintélyükkel támogatják a gyógyvizek higiéniás és nemzetgazdasági jelentőségének kialakítását. Nem hinném, hogy bármelyik szaktekintély ma is még egyszerű melegvíznek tekintené gyógyforrásaink vizét. Erről különben egy, az Idegenforgalmi Könyvtár legközelebbi számaként megjelenő brosúrában bővebben is szó lesz. Most csak annyit, ha netán e vizek egyszerű melegvizek szintjén tartanának is, kérdem: mennyivel különbek az ugyanily jellegű külföldi „Wildbadok“, amelyek felvirágoztatásukat mégis azoknak a magyar vendégeknek köszönhetik, akiket magyar orvosok küldenek ki ama külföldi „melegvizekhez“!? Nagy kárt okoztak a fővárosnak az óbudai téglagyárak, mert rendszertelen agyagbányászásaik miatt bekövetkezhető hegyesuszamlás magakadályozása és a talajvíz elvezetése érdekében a főváros 38.000 pengőt kitevő munkálatokat kénytelen végeztetni. A Bécsi úti házak mögött gyűl össze a talajvíz és földcsuszamlások veszélyeztetik az új bérházakat. A földművelésügyi miniszter nem a veszedelmet előidéző téglagyárakat, hanem a fővárost kötelezte a munkálatok elvégzésére, valószínűleg azért, mert elsősorban a főváros érdekeit védik meg ezzel és bíróság dönti el majd, hogy a téglagyárak mily mértékben kötelezhetők kártérítésre. budai hegyvidéket széles, nagy utakon tegye hozzáférhetővé. Az „Egységes Polgári Községi Párt“ elnöke, Kozma Jenő dr. átfogó nagy tervezete a budai hegyvidék föllendítése érdekében így megértő támogatással találkozik hivatalos helyen is. A Csend ucca leásása és a Hegy- alja út nivellálása oly rendkívüli feladatot rótt az útépítő vállalatra, amire régi útépítő vállalataink aligha volnának berendezve s így a még néhány év előtt alakult „Magyar Útépítő Rt.u (MURT) ajánlata volt a legkedvezőbb és egyúttal a legmegbízhatóbb. Svájci tőkével alakult vállalat ez, de kizárólag magyar mérnököknek és munkásoknak ad kenyeret. Egyike Magyarország legszakszerűbben és tőkeerősen megalkotott útépítővállalata ez, mely azonban csak az utolsó évben vállalt Budapesten is útépítést. Eddig csak állami útépítéssel foglalkozott és építette a Balaton felé vezető topeka utakat, amelyek révén még az itt járt idegenek is dicsérettel illették a magyar útépítést. Budapesten vállalt munkáit az a híre előzte meg, hogy az állami utakat az országban közmegelégedésre építette. A fővárosban először a József hegyi utat• építették a Rózsadombon, azután a Remetehegyen a Remetehegyi utat, amely munkák szinten erősebb teljesítményt köveSürgős a belső propaganda! — Hiányzik a gyógyforrások elemzése — — Budán rendezzék a keleti orvosok kongresszusát — Nemes J. György dr. Rendezik a Gellérthegyet — Király Kálmán tanácsnok építi az utakat — — Ezer köbméter sziklát hordtak el a Hegyalja és Csend uccáből — I i I i I
