Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-09-14 / 1138. szám

Buda, 1933 szeptember 14. Budai Napló 3 45 fokos Építette 1556-ban KARA MUSZTAFA budai basa. Budán, II., Fő ucca 84. sz. szénsavas nátront, szénsavas meszel, szénsavas klórnát- I riumot, magnéziu- _J mot tartalmazó n e v v I z köszvény, csúz, bőr- és csontbefegségek. fémmérgezés, máj-, ép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyo­morhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5j—1, nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúra Személyi hírek FABINYI TIHAMÉR dr. kereske­delmi miniszter vállalta a Budapesten összeülő III. Nemzetközi Kézimunka­ipari Kongresszus védnökségét. KOZMA JENŐ dr. országgyűlési kép­viselő e hó végéig nagyrészt birtokán tartózkodik és csak rendkívüli esetek­ben jön be Budára, PETRACSEK LAJOS dr. ország- gyűlési képviselő egészségi állapota még mindig súlyos és környezete kény­telen volt őt szanatóriumba helyezni el, mert orvosai tífuszt konstatáltak, mely azonban gondos kezelés mellett biztosan gyógyítható. FÖRSTER JENŐ báró a Waggon- Lits magyarországi központjainak ve­zérigazgatója vállalja az Ibusz ügyve­zető alelnöki tisztségét. FARKAS LAJOS dr., az I. kerület h. elöljárója e hó 2-án Ausztriába uta­zott, ahol a hegyvidéki építkezést és te­lekrendezést tanulmányozza. Szabad­sága további részét Érden tölti. BOLDOGH ÁGOSTON főigazgató szabadságát turista úton tölti az oszt­rák alpesekben. SZÁNTAY ISTVÁN Máv főintézőt, a kelenföldi állomás főnökét a közélet terén teljesített érdemes szolgálataiért a Signum Laudisrszal tüntette ki a kormányzó. LÁSZLÓ BÉLÁT, á magyar Illatszer- kereskedők Országos Egyesületének társelnökét érdemeinek elismeréséül kormánytanácsossá nevezte ki a kor­mányzó. Vay Sándor grófot, az elhunyt írót Eévtizedes b'SrStság ffr/ifV lapunk szer­kesztőjéhez, akinek állandó munkatársa volt úgy a Telefon Hírmondónál, mint pedig a Fővárosi Lapok-nál, A Budai Napló megindításakor írta a most kö­zölt tárcát, mely régi emlékek közé sodródott és csak most, a szerkesztőség költözködésekor került ismét elő. A Budai Társaskör, amely az őszi évszak beköszöntésével ismét a régi lüktető társasélet színhelye lesz, már rendezkedik és várja az első tárases­tét. Krivoss Árpád dr., hogy minél na­gyobb buzgalommal élhessen főtitkári tisztségének, lemondott a t. b. alelnök- ségről, viszont Petracsek Lajos ország- gyűlési képviselőt beválasztották az al- elnökök közé. A társaskör vezetősége így alakult ki a legutóbbi közgyűlésen: — Elnök: Ripka Ferenc dr. udv. taná­csos, ny. főpolgármester, — társelnö­kök: Ziegler Géza, dr. Hoór Tempis Móric, Fejér József, Geszti Andor. Az alelnökök: dr. Baránszky Gyula, dr. Hennyey Vilmos, Hubert Vilmos, Kap- cza Imre, Kádár Gusztáv, dr. O. Kuthy Dezső, dr. Petracsek Lajos, Zboray Já­nos. — A tiszteletbeli alelnökök sorá­ban ott vannak többek között: dr. Bal­thazar Zoltán, dr. Csorna Kálmán, Fal­ler Mihály, dr. Hank József, Ivanich Ferenc, Hereg Lajos, Kadnár Károly, Keömley Nándor, dr. Langsch József, Oszoly Kálmán és Székely Vladimir, — főtitkár: Szombathy Kálmán és a háznagy Oszoly Kálmán a törvényha­tósági bizottság tagja. Évadnyitó társasvacsoráját e hó 15-én este 8 órakor rendezi a „Hegyvidéki Asztaltársaság“ a Claridge-étteremben abból az örvendetes alkalomból, hogy az Asztaltársaság tagjainak száma már elérte a százat. E vacsorán külön elő­adás nem lesz. — Rendes heti összejö­veteleiket minden pénteken délután 6 és 8 óra között rendezik a Claridge ét­termek kávéházi termében, hol külön asztal áll a társaság rendelkezésére. A társasvacsorákat minden hónap első pénteken rendezik és ezeken a vacsorá­kon előadás és hozzászólás is lesz. Ezeket a vacsorákat a Claridge étter­mek emeleti külön helyiségében este 8 órakor tartják meg. Első előadással kapcsolt vacsora október 6-án lesz. Valóságos j j T — kedves berendezésével a kelenföldi vendéglői között IIIKlCS GYULA VENDÉGLŐJE I., Bórtfai-u. 25. — Telefon: 69-2-09. Kitűnő konyha. — Polgári árak. — Válogatott borfajták. Buda-Alsó városi Egyesület helyisége Víkend a Margitszigeten, a leg­szebb hétvégi program. Szombat délutántól hétfő reggelig teljes el­látás fürdőkkel együtt egy személy­nek P 20.—, két személynek P 35.—. Egyágyas szobák már napi P 3.50- tői, kétágyasak P 5-től. Katalin királynő sírja. Mátyás ki­rály első nejét, Pobjebrad Katalint 1464-ben, a Zsigmond király által ala­pított budai kis káptalan és prépost- ság Szent Zsigmond templomában te­mették el. Ez a templom Budavára legutolsó középkori egyháza volt, szemben a Szent Jánosról elnevezett kolostorral, a mai honvédelmi minisz­tériumi épület déli felének a helyén. Budavár visszavételekor a Szent Zsig­mond templom is összeomlott, de rom­jait csak 1767-ben hordták el. Amikor a Szent György teret 1826-ban rendez­ték, a Szent Zsigmond templom alap­falait is felszaggatták. Ekkor gondo­san falazott sírban női csontvázra ta­láltak, amelynek gazdag díszítésű kön­töse már szétmálléban volt. A sírt a feltáráskor kifosztották s így csak sejtjük, hogy itt. Katalin királynő holtteste feküdt. Nászképek Blahosnál, II, Fő u. IS. A hullámfürdő forgalma, mely a jú­liusi esős időben nagyon lecsökkent, az augusztusi nagy melegben ismét emel­kedett és mintegy 50 százalékkal ja­vult. FELHÍVÁS Tisztelettel felkérjük mindazo­kat, akik a „Budai Almanach“ szá­mára a szükséges fényképeket és adatokat még nem küldöttek be, hogy azokat sürgősen hozzánkjuttat­ni szíveskedjenek, mert az anyagot sürgősen fel kell dolgoznunk, mi­vel a „Budai Almanach“ ez év no­vember hó végére megjelenik. A „Budai Almanach“ szerkesztősége. Gyász. Gönye László, az ihászi—mar- caltői katonai csikótelep nyug. főinté- zőjo életének 79-ik évében szeptember hó 7-én elhunyt Pápán és. e hó 10-én te­mették nagy részvét mellett. Bővítik a budai vízmüvet. A kincs­tár és a főváros között létrejött az elvi megállapodás, hogy a város átveszi a szentendrei szigeti koronauradalmi er­dőt s így az ősz folyamán hozzáfoghat­nak az új kutak fúrásához. A budai vízmű kibővítési munkája előrelátható­lag négy évig fog tartani úgy, hogy azt 1937-ben fogják átadni rendelteté­sének. Szemüvegek Zibrinyinél I., Attila u. 8. Megújítandó a remeklés. Az iparosok továbbképzéséről mondott a keszthelyi iparoskongresszuson Orel Géza dr. ke­reskedelmi főigazgató nagyszabású be­szédet, nyolc pontban fejtegetve a to­vábbképzés szükségességét és azt, hogy voltakép az iparostovábbképzés min­den időben megvolt, amit legjobban bizonyít a céhrendszer. Háromévi vándorlásra voltak kötelezve a segé­dek, s csak vándorkönyvvel lehettek önálló iparosokká. Javasolta Orel Géza a kongresszuson ingyenes továbbkép­zőtanfolyamok felállítását olyan segé­dek részére, akik tanonciskolái kötele­zettségüknek nem tettek eleget. Java­solta kétéves tanfolyamok felállítását azok részére, akik haladni akarnak vagy akik önálló iparágat kívánnak folytatni. Javasolta továbbá, hogy a mestertanfolyamok tárgyai közé ve­gyék fel feltétlenül a céhrendszer ide­jében annyira bevált remeklést. A mes­ter szót elméleti vizsgával elérni talán mégsem lehet. Orel Géza dr. felhívja a kongresszus figyelmét a külföldi és belföldi csereintézményre, amelyet a Földművelésügyi minisztérium oly szé­pen oldott meg. Házassága harmincadik évfordulóját ünnepli szeptember 17-én szűkebb csa­ládi körben Gömöri Győző, Buda-Al- sóváros Egyesület közszeretetben álló, népszerű, ügyvezető elnöke. Ez alka­lommal közöljük a sajtó alatt álló „Budai 'Almanach“-ból Gömöri Győző életrajzát. A „Budai Almanach“ nem rideg lexikonnak készül, hanem azok­nak a budai polgároknak és intézmé­nyeknek megörökítője lesz a jövő szá­mára, akik Mátyás király városa jobb jövőjének megalapozásához, ha csak egy téglával is, hozzájárultak. Hű tük­rét adja a „Mai Budának“ és a köz ér­dekében dolgozó budai egyéniségeknek. GÖMÖRI GYŐZŐ a Hazai Általános Biztosító igazgatója, Buda-Alsóváros! Egyesület ügyvezető elnöke és alapító tagja, a Kelenföldi Társaskör társelnöke, aki hivatali ál­lásán és a családján kívül minden ide­jét Buda-Alsóvárosnak szenteli. Nem­csak gyakorlatilag, hanem a napilapok hasábjain és a Budai Naplóban is fog­lalkozik a városrész fejlesztése érdeké­ben. Óriási energiájának, céltudatos munkájának sokat köszönhet az a vá­rosrész, amely a kelenföldi vasúti töl­tésen túl, a Bártfai utcát és összes mel­S vábhegyi ^ sanatorium subalpin (430 m) diétás gyógyintéze- mér napi 16.— pengőért legtökéletet sebb szanatóriumi ellátást nyúlt 5—6-szori étkezéssel, vizkúrával együtt lékutcáit magában foglalja és amely­nek nevét is ő adta, élénken tiltakozva mindenkor a „Lágymányos“ név ellen. Az általa megindított és vezetett küz­delem eredménye e városrészben az utak, gyalogjárók, csatorna, vízveze­ték, gáz- és villanyvilágítás megépí­tése, valamint az utcák fásítása, ezen­kívül legfőbb tevékenysége hosszú évek óta a Fehérvári úti villamosközlekedés megjavítására irányult. Személyes tár­gyalásai a Hév vezetőivel a vonatok némi sűrítését eredményezték, de a vi­teldíj . leszállítása terén csak most vár eredményt. Gömöri Győző csüggedetle- nül folytatja a harcot ez új városrész érdekében és bízva nagynevű segítő­társaiban, reméli, hogy a Fehérvári úti közlekedés minden tekintetben ki­elégíti majd Buda-Alsóváros polgárai­nak igényeit s a közlekedési kérdés közmegelégedésre való megoldása az építkezések rohamos fejlődését vonja maga után. Gömöri Győző önzetlen munkájának és rokonszenves egyénisé­gének a legnagyobb elismerést nyúj­totta Buda lakossága, amikor nemré- ■giben leánya esküvőjén a város min­den társadalmi rétege megjelenésével bizonyította az iránta és családja iránt érzett meleg ragaszkodását. Gerő Sándor. Népművelési előadások Óbudán. A múlt évi nagysikerű előadássorozat után, amelyen vagy 150 halgató vett részt, az idén a következő népművelési előadásokat rendezik a III, Kiskorona u. 10. sz. alatt levő helyiségben: Gyors­írótanfolyam (Polgár Gy. Ödön dr.); Méhészet, baromfitenyésztés, gazdasági enciklopédia (Sulyok Zoltán); Gyü­mölcstermesztés, virágkertészet, kony­hakertészet (Guláosy Béla); Jogi elő­adások (Bossányi Domonkos dr.); An­golnyelvi tanfolyam (Szöllőssy István); Testgyakorlás férfiak részére (Kovách Ferenc); Népi hímzések (Georgi Ilona); A női ruha szabásrajza (Halász An­na); Nemzetgazdaságtan (Teliér Gyu­la). Az egyes előadásokra Kovács Gyula polgári iskolai tanárnál lehet jelent­kezni. RAVASZ cukrász I.. Krisztina körút 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON 400 család, ezer lélek: jut kenyérhez Óbudán a volt „Kartonnyomó gyár“ óbudai telepén, ahol évekig tartó kény­szerű szünet után szeptember 11-én új­ból megindult a termelő munka. Buda közönsége örömmel üdvözli a gyár ké­ményeinek égre szálló füstjét, örömmel hallgatja a gépek zakatolását, mint a munka himnuszát. A tőke lélektana a keresni akarás, de ma minden befekte­tés nagy rizikóval jár, mert a fogyasz­tási válság, valamint a termelők közötti gáncsoskodó tendencia próbára teszi még a legkiválóbb gyári szakemberek idegzetét is. Elismerés illeti tehát szur- dai Szurday Róbert kormányfőtaná­csost, a „Magyar Pamutipar“ elnök- igazgatóját azért, hogy a budai Kar­tonnyomó gyárat üzembe helyezte. De elismerés illeti Weisberger Ferenc igaz­gató-mérnök személyét is, aki töretlen agilitással küzdötte ki a gyár üzembe- belyezését. Weisberger Ferenc igazgató- mérnök külföldi vonatkozásban is ki­váló szakember hírében áll és így min­den remény meg van arra, hogy a ve­zetése alá került Kartonnyomó gyárat rövidesen a magyar gyáripar jelentős tényezőjévé emeli s egyben fokozni tudja a munkalehetőséget is, amelyben ezidőszerint 400 család részesül Bu­dán. (sz. m.) Családi képek Blahosnál, II, Fő n. 18. A fűtési szezon közeledésével fontos, hogy központi fűtőberendezését jókar­ba hozassa. Az esetleges javítási költ­ségek sokszorosan megtérülnek a hi­bátlanul működő berendezéssel elért megtakarítás révén. Forduljon a leg­nagyobb bizalommal DUSKA ÉS RIEDLMAYER központi ffitőberen- dező vállalathoz, II, BATTHYÁNY U. 67-69, akik évtizedes tapasztalatuk­nál fogva a legjobbat nyújtják önnek. Számos budai bérház és villa nagysze­rűen működő központi- és etage-fűtése bizonyítéka ennek. Bezsúfolt öröklakás helyett társuljon ikerház épí­téséhez, mert ugyanazon árban hatszázas telken a Pasarét mentén, az Slös autóbusz végállomásánál építhet. Telefon; 87-7-64 Tarsasvacsorat rendez a Budapest- Zugligeti Egyesület e hó 15-én, pénte­ken, este 8 órakor a Klóze-féle ven­déglő (Zugligeti út 10. sz.) külön helyi­ségében. A meghívót aláírták mint el­nök Manninger Vilmos dr. egyetemi tanár, mint üv. elnök Oszoly Kálmán törv. biz. tag és Wladárczyk József dr. főorvos, mint főtitkár. Fotócikkek Zibrinyinél, I., Attila u. 8. Javító és érettségi vizsgálatok az I— IV. kerületi felsőkereskedelmi iskolák növendékei részére az idei évben az I. kerületi Márvány uecai felsőkereske­delmi fiúiskolában lesznek. Az érett­ségi írásbeli vizsgák e hó 14-én kezdőd­nek, a szóbeli vizsgálatok pedig 26-án. Jelentkezni lehet minden nap. Vihar Bnda fölött címen történelmi tárgyú regényt írt Szentgyörgyi Sán­dor, az I. kér. elöljáróság műszaki tisztviselője. A könyv leírja a török uralom utolsó napjait Budán és a „Konyvbarátok Szövetsége“ 1932. évi ifjúsági regénypályázatán 86 pályázó közül az első díjat nyerte. Gyermekképek Blahosnál, II, Fő n. 18. A gyufa feltalálójának, Irinyi Já­nosnak, aki a berlini és bécsi egyete­men tanulta a kémiát és 1840-ben gyu­fagyárat alapított Pesten, majd 1868— 72-ben „árvaszolgabiró“ volt Biharban és azután haláláig a debreceni István- malom igazgatója, az I. kér. Iparoskor, Korányi Márton elnök kezdeménye­zésére Budán szobrot kivan állíttatni és egy teret a nagy feltalálóról elne­vezni. Hézagpótló hivatást tölt be az újon­nan engedélyezett rózsadombi gyógy­szertár, amelyet Zárda utca 34. szám alatti modernül, a higiénia minden vívmányával berendezett helyiségei­ben szeptember 16-án, szombaton dél­előtt 11 órakor tekint meg a hivatalos iridge l.i Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. = hangulat Tánc — szórakozás Konyha = ólvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS vizET Megrendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzemnél, I, (jel­iért rakpart 1. Tel.: 53-0-03. bizottság, amelyben részt vesznek az elöljáróság részéről Vezér Károly dr. elöljáróhelyettes, a tisztiorvos és a mér­nöki hivatal, azonkívül Rogátsy Kál­mán gyógyszerész, az új gyógyszertár tulajdonosa, aki ez alkalomra meghív­ta Kozma Jenő dr.-t, a kerület ország­gyűlési képviselőjét, Gaál Endre dr. volt államtitkárt, a Gyógyszerész Egye­sület elnökét és llovszky János városi bizotsági tagot is. Rogátsy Kálmán gyógyszerész, akinek 10 évig volt Nagy-Kikindán gyógyszertára és 20 évig Pesten drogériája, kiváló szak­ember, aki most budai lakos lesz és re­méljük, hogy részt vesz Buda közéle­tében is. Szofíafárás Gül Baba sírjánál 1877-ben Téves az a széliében elterjedt balhie­delem, hogy Gül Baba tiirbéjét csak, szegény, rongyos dervisek látogatták. Zarándokoltak ide ezek is, de főpapok, magasrangú katonai és állami méltó­ságokok is ellátogattak ide. Ezt bizo­nyítja az úgynevezett „szoftajárás“ 1877-ben, amely nemcsak a török-ma­gyar rokonszenvnek megnyilvánulása volt, hanem igen jelentős nemzetközi politikai eseményként foglalkozott vele az egész európai sajté. Az 1876-78-iki orosz-török háború ide­jén a monarchia külpolitikája .kimon­dottan oroszbarát volt s itt szembeke­rült a magyar nemzet közvéleményé­vel. A magyarok s főként a magyar ifjúság szive minden rokonszenvével a törökök felé fordult abban a pillanat­ban, amikor a minden oroszok cárja hadat üzent a török testvérnépnek. Az a cár, akinek atyja 1849-ben letiporta a magyar szabadságharcot. Az egész országban törökbarát ifjúsági egyesü­letek alakultak, a tagok állandóan fezt viseltek és „szofták“-nak nevezték ma­gukat. „Szofta“ diákot jelent s a török nemzeti mozgalmak is a diákság, a szofták köréből indult ki. A budapesti egyetemi ifjúság 1876 október 20-án egyértelműleg kimondot­ta, hogy fáklyás zenével tiszteli meg a török főkonzult, felhívást intéz a főis­kolák hallgatóihoz, hogy a török sebe­sültek számára pénzt, a magyar höl­gyek pedig tépést adjanak. Tisza Kál­mán igyekezett az ifjúságot leszerelni és amikor szép szóval nem ért célhoz, egyszerűen betiltotta fáklyás zenét. E hatalmi szóra az ifjúság utcai tünteté­sekkel válaszolt, mire rendörattak volt a viszonválasz. Tisza ép az ellenkező­jét érte el ezzel, mert az egyetemi ifjú ság most már elhatározta, hogy dísz- kardot visz konstantinápolyba a győz­tes török fővezérnek Abdul Kerim ba­sának. 1877 január 4-én indult el a bu­dai délivasuti pályaudvarról a dísz­kardot vivő küldöttség, melyet Kon­stantinápolyban nagyszerűen fogadtak, ünnepélyesen átadták a díszkardot Abdul Kerimnek, a szultán is fogadta a magyar ifjakat és az egész európai sajtó heteken át foglalkozott úgy ezzel, mint e látogatást viszonzó török kül­döttséggel. Még ugyanezen év májusában nagy ünnepségek közt zajlott le a török kül­döttség budapesti látogatása. A szofta-mozgalom hatása alatt a pesti argot „szoftákok“-nak nevezte el a török vendégeket, kik 1877 május 2-án Gül Baba sírjához is elzarándokoltak, mely a Horváth-család kertjében állott teljes díszben. A törökök koszorút és feliratos táblát, tariohot vittel oda, Szulejinán sejk kettős imát mondott s a szentnek sírjából földet vitt el emlé­kül. Három héttel a „szoftajárás“ után Szejjd Ahmed arab sejk, a mekkai me­cset őre jött el a G ül Baba sírját meg­látogatni és két gepárdot hozott aján­dékba a pesti állatkertnek. Mindezekről a konstantinápolyi la­pok bő tudósításokat közöltek s mind sűrűbbek lettek a zarándoklások és a műemlékek orsz. bizottsága meg is bízta Steindl Imre műegyetemi tanárt a budai török emlékek és építmények fölvételével és lerajzolásával, (m. b.) Svábhegyi sirámok Alig tudom türtőztetni felháborodá­somat, pedig egyházi ügyről lévén szó, sokat illik eltűrni az embernek. Mint múltkor jeleztem, megtudtam idegenek­től, hogy mikor van mise a svábhegyi templomban. Elmentem a fél 9 órás va­sárnapi kismisére és gyönyörűséggel szemléltem, mily zsúfolt a templom és mily intenzív az Isten keresés, mily nagy az áldozók száma. Hallottam, hogy a nagymisén oly sokan vannak, hogy a hívők fele a templom előtt hall­gatja a misét és prédikációt. Hát ez természetes is. A sok nyomorúság kö­zelebb vitte az embereket a templom­hoz. a jó Istenhez, kitől egyedül vár­hatják ma sorsuk jobbrafordulását. Fgy fiatal pap mondta a misét, aki mise után kijelentette, hogy mivel az oltárt renoválják, jövő héten mise nem lesz. Ez volt az első pofon, mely felhá­borított. Hátba a gyógyszertárat reno­válják. gyógyszert egy hétig nem ad­nak?! Hát tessék korábban misézni, mi­kor még a munkát nem kezdték meg. De sokkal jobban elszomorított a követ­kező tényálladék. A templomon plakát hirdeti, hogy a délutáni istentisztelet (litánia) 3 órákor van. Messze úton, he­IL gyen-völgyön át (erről külön írok még), lemondva a délutáni sziesztáról, elmen­tem a litániára. A templom nyitva volt, a sekrestye nyitva volt, de se pap, se sekrestyés nem volt sehol. Hát ez mit! Ennyire vagyunk?! Se szó, se beszéd, figyelmeztetés, kimentés nélkül egysze­rűen nem tartanak litániát?! Hát ak­kor miért van kiírva, hogy igenis, tar­tunk 3 órakor! Megdöbbentő ez a nem­törődömség ott, ahol a hívek hő vá­gya zsúfolásig tömi meg a templomot. Hisz vasárnap van (szeptember 10). A pap egyetlen nagy munkanapja. Még iskola sincsen, tehát nincs semmi ok arra, hogy elmaradjon a délutáni szer­tartás. Megnéztem, hol lakik a pap. Hát szemben a templommal. Ezzel kapcsolatban sürgősen — még most nem késő! — felhívjuk Budapest székesfővárost e fontos helyről, hogy a Költő utca és a Diana utca között, a templommal szemben, ahol most egy új házat akarnak emelni, legalább egy gyalogutat nyisson, sajátítson ki. Az egész alsó vidék mindig itt járt át — ezen a nagy régi telken — a templom-

Next

/
Thumbnails
Contents