Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-09-14 / 1138. szám
Budát Napló Buda, 1933 szeptember 14. ha az Óbudára 8 óra 17 perckor érkező esztergomi vonatnak 8 óra 18 perckor csatlakozása volna Buda-Császárfürdő felé, mert ide már 8 óra 40 perckor érkeznék, a Törvényházig pedig innen villamoson 10 perc alatt könnyen eljut. Akinek nincs pénze autótaxira, de lekésni nem akar a tárgyalásról, az Esztergomból 6 óra 48 perc helyett már 5 óra 23 perckor kénytelen indulni és minthogy nincsen Buda-Császár fürdőhöz szoktatva, sőt attól rendszeresen élszoktatták, megint csak a pesti Nyugati pályaudvarig vált jegyet, hogy mór 7 óra 35 perckor Budapesten legyen és jusson elég ideje átjönni a budai Törvényházba. Igaz, kiszállhatna az esztergomi vonatból már Óbudán, ahová a vonat 6 óra 52 perckor érke- I zik, de I Óbudán 22 percig kell várakoznia, amig onnan a buda-császárfiirdői kocsik végre elindulnak Buda-Császárfürdő felé, ezekkel 7 óra 37 perckor végre eléri Buda-Császárfürdőt, azután pedig bandukolhat szanaszét 1 óra 53 percig Budán, amig 9 órás tárgyalása megkezdődik, ami főleg a hideg évszakokban igen kétes mulatság még egy vidékinek is. Ha délelőtt II órára végez ügyével a Tör vény házban, már délután 1 óra 39 perckor ismét Esztergomban lehet, ha pedig ügyének tárgyalása tovább tart, úgy délután 4 óra 3 perekor. Esztergomba ugyanis Budapestről délelőtt 11 óra 35 perckor és délután 2 óra 25 perckor is indul vonat. Esztergomot azonban Buda- Császárfürdőről egyik vonattal sem érheti el, mert egyik vonatnak sincsen csatlakozása Óbudán Buda-Császárfürdő felől; így tehát kénytelen az esztergomi utas Buda-Császárfürdőt elkerülni és a pesti Nyugati pályaudvarról indulni, holott egy 11 óra 43 perckor, illetve egy 2 óra 23 perckor induló bu- da-császórfürdői szerelvényen Óbudán kényelmesen elérné a budapest-eszter- jgomi vonatokat. \Az esztergominak így maradna ideje, hogy akár a Császárfürdő, akár a Lukácsfürdő uszodájában megfürödjék, Budán megebédeljen és pénzét a kellemesre és hasznosra költse, nem pedig a feleslegesen hosszabb út költségtöbbletére; Budáról Esztergomba a budai ügyvédnek, de kiszálláskor a budai bitónak, ügyésznek, jegyzőnek is sokszor ki kell utaznia. Minthogy Esztergomban is gyakran már reggel 9 órakor kezdődnek a tárgyalások és a pályaudvar nagyjában 15 percnyire van a járásbíróságtól, Budapestről a vonatnak Esztergomba már 8 óra 45 perckor kellene érkeznie. Sajnos, az első vonat Budapestről csak 9 órakor érkezik oda. Ez a vonat 6 óra 56 perckor indul a Nyugati pályaudvarról, Buda- C sászár fürdőről már 6 óra 43 perckor, tehát 13 perccel előbb indulnak az óbudai kocsik és Óbudára már 7 óra 5 perckor érnek, az esztergomi vonat azonban osak 7 óra 29 perckor indul tovább Óbudáról; a jó budaiaknak tehát o 13 perccel korábbi induláson felül Óbudán még 24 percig kell várához- niok a Pestről jövő esztergomi vonat indulásáig. Ha a Nyugati pályaudvarról már 6 óra 41 perckor indulna az esztergomi vonat, úgy már 7 óra 13 perckor volna Óbudán, 8 óra 45 perckor pedig már Esztergomban; az Óbudáról 7 óra 14 perckor induló vonathoz csak 7 óra 13 perckor kellene befutnia a buda-császárfürdői szerelvénynek, melynek buda-császárfürdői indulása így 6 óra 51 perckor eshetnék 6 óra 43 perc helyett; Buda-C sászár fürdőről 8 perecéi később indulhatnának a budaiak ' Esztergom felé és ott mégis 15 perccel előbb érkezhetnének meg. Esztergom ból délután 1 óra 1 perckor indul visz sza a vonat Budapestre; a vonatnak Óbudán nincs csatlakozása Buda-Császárfürdő felé, tehát a Nyugati pályaudvarig kelj utaznia annak a budainak is, aki óra 50 perckor már Buda-Császárfür dőn lehetne, ugyanakkor, amikor 2 óra 50 perckor még csak a Nyugati pályaudvarra ér vonatjával. A fenti néhány adat is eléggé mutatja, hogy nemcsak az idegenforgalom, de a mindennapi élet terén is oly közös közlekedési érdekei vannak Buda és Esztergom közönségének, amelyeket csak úgy j lehet kellően érvényesíteni és kielégíteni, ha Buda-Császárfürdő egész közlekedési rendszerét más alapokra fektetve, igyekszünk gyökeresen Buda-Császárfürdőt mostani kültelki- ségéből kiemelni és Buda északi fürdő- csoportjának közlekedési központjává fejleszteni. Olcsóbb lebet az autóbusz üzemegyszerűsítés révén X. Irta: Liszka Károly tanácsos. x. Vannak karakterisztikus jelenségek, melyek azt bizonyítják, hogy a Besz- kárt-nál nem nagyon lehet szimpatikus alz autóbuszüzcnn és hogy mennyire szerelmes a Beszkárt vezetősége a maga villamosüzemű közlekedési vállalatába, holott az új rendszer, talán közszempontból célszerűbbnek mutatkoznék. Lehet, hogy az eddigi beruházások hasznosításának és értékállóságuk meg védésének a célzata is ösztönző hatást gyakorolt e felfogás (kialakulásánál, de hisz egy átmenetnélküli ugrásszerű átalakulás nem is volna ily nagy befektetést igénylő üzemnél kívánatos. Én magam is annak a hangsúlyozásával készítettem a vonalvezetés előbb ismertetett tervezetét, hogy az lehetőleg a villamosüzem érdekeinek nagyobb sérelme nélkül képezzen átmenetet a gyorsabb közlekedési lehetőségeket nyújtó, praktikusabb üzemrendszerre. Igen nagy értékek feküsznek — jól tudom — a villamosvállalat műszaki és forgalmi berendezéseiben és ezeket idő előtt, vagyis még használható állapotukban ‘megsemmisíteni^ nemzetgazdasági szempontból is per- horreszkálandó hibás lépés volna. A régi beruházásokat ki kell használni a lehetőség határáig, amennyiben azok- )nak üzembentartása közgazdasági szempontból különlegesebb! hátrányokat nem rejt magában, de ily elavult típusokból újakat, főleg ha azok nagyobb költségeket igényelnének, többé nem célszerű beszerezni, sem üzemük érdekében nagyobb befektetéseket eszközölni. Elgondolásom megvilágítására fel kell röviden sorolnom a Beszkárt által az utóbbi időben a villamosvasút üzet mébe befektetett invesztíciók értékét, szembeállítva azokat a közeli jövő befektetési előirányzataival és az autóbuszüzemnek már előbb is részletezett szerény kívánalmaival. Ugyancsak Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettesnek az 1932. üzletévről készült jelentéséből veszem az adatokat: A Beszkárt 10.éves fennállása alatt teljesített beruházásai voltak: 23 km vágányhossz építése új vonalak részére, 224.3 km vágányhossz felújítása, 120 drb új személyszállító-kocsi bevásárlása, 75 drb egyéb jármű építése, az összes régi kocsik újjáépítése, melyek száma ujságközlemények szerint 1500 drb, 7.7 km régi kábel kicserélése, 178 km új kábel fektetése. 84 elektromos 'válótállító-készülék beépítése, 139 drb járdasziget létesítése, több üvegfalú várócsarnok emelése és 100 új villamos koosimótor beépítése. Ezeknek a beruházásoknak pénzbeli értéke a következő összegekben lett kimutatva: 20 millió rekontsrukciós munkálatokra, 33 millió új beruházásokra, 3 millió a fogaskerekű vasút villamosítására, ez összesen: 56 millió pengő. Ebből esik egy évre 5.6 millió, mely összegből a 600.000 pengőt normális évi üzemkonzerváló kiadásokra leszámítva, felesleges túlkiadás gyanánt mutatkozik évenkint P 5.000.000. Tudjuk, hogy a személyforgalom 1932-ben az 1931. évihez képest 12 százalékkal, a legjobb eredményt felmutatott 1928. évihez képest pedig 22.5 százalékkal csökkent. A fogaskerekű vasútra 1932-ben P 164.000 fizetett rá a vállalat, az 1933. év első negyedében osak 54 millió volt az utasok száma, tehát a visszaesés 5 es fel millió, az egész évi utasforgalomra átszámítva pedig! 22 millió volt. Ennek dacára a villamosüzemek lapjelentések szerint 12 új vonallal való kiterjesztése határozatott el mely terv első részlete gyanánt a Bcszkárt-nál mór a közel jövőben esz- közlendő befektetések cimén előirányozta tott: a zuglói vonal kiépítésére 200.600 1 a káposztásmegyeri vonal meghosszabbítására ......... 160/100 P a ró mai-fürdői vonal kiépítésére .......I...........|........ 609.000 P a f arkasréti vonal felső szakaszára vágánykettőzés cimén .................................. 250.000 P a fe lsővezetékek átalakítására ........................ 400.000 § öss zesen: ................. 1.610..000 P Eze kből — mondjuk — feltétlenül szükségesnek minősíthető a felsővezetékek átalakítására kontemplált 400.0CO P beruházás, ellenben a zuglói, káposztásmegyeri, római-fürdői és farkasréti vonalakra szánt 1.210.000 P költségbefektetés mind feleslegessé válnék, ha az általam említett autóbuszjáratokat megindítanák.: Különleges kiadásként szerepel az idei költségvetésben a HÉV rendbehozatalára legsürgősebben igényelt 1.100.000 és az autóbuszüzemnek 10 drb Diesel-motor beszerzésére kiutalt 1.400.000 P. Üzemi nézőpontból tehát tagadhatatlanul szépen vannak csoportosítva az üzemi jelentés számadatai, de a közlekedés megjavulása után már türelmetlenül áhítozó nagyközönség érdekének szemszögéből nézve, azok mást is mutatnak. Vagyis: Fentiek szerint felszabadulna pillanatnyilag: a központi palota építésének elhalasz tása címén V ..................... J/MOjOOO P és a meglévő villamos-üzemi hálózat és berendezés további kiegészítésétől évenkint elvonható mostani résziéi 5.000.000 P, amelynek egyik alrészletét a tervbevett villamos-üzemi új beruSOMAI FÜRDŐ ÓBUDA AKVINKUM k é s ő a i\eso őszig POMPÁS STRAND Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektoliter rádloaktiv thermálvíz A szentendrei HÉV vasútnak a MFT R hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása húzásokból felszabaduló 1.210.000 pengő is képezhetné vagyis összesen 6.000 000 P mely összeg megindulásának bőségesen eiegendő volna a megnagyobbítandó autóbuszhalózatnak fenti értelemben való beszervezésére. E célra talán még az egyéb üzemi költségek csoportjából is lehet számottevő összegeket elvonni, mert hogy mennyire túlméretezett volt az adminisztrációs költségek tétele eddig, azt egjobban igazolja, hogy| ugyanazon üzem-menet keretében a személyi és dologi kiadások összege az 1931. évhez mérten 3.5 millióval, az 1930. évhez viszonyítva pedig 8.5 millióval volt csökkenthető. Érdemes volna tehát azt is bonckés alá fogni, hogy hol mutatkozik benne még a megtakarítás lehetősége? Royal Tylernek, a népszövetség magyarországi megbízottjának, az 1932— 33. költségvetési évről szóló legutóbbi jelentésében ugyanis a bírálati vélemény és megszívlelendő jó tanács foglaltatik, miszerint „a pénzügyi terhek további csökkentését tartja szükségesnek, különösen a helyi hatóságok és az állam által támogatott vállalatok kiadásai terén“ — és ez így, minden közületi adminisztrációra egyenlően vonatkozik, — nyilván tehát a székesfőváros vállalatainak üzemeire is! BuJnl Polgáron Keressétek fel a szekszárdi borospincét! Szekszárdi bikavér . . iterje —«SO Sötét kadarka ..... „ —«60 Asztali fehér.................... „ —-0O Ormos magyar „Vermouth“ „ 1-00 Budára ötliteres rendelést haza szállítunk! Magyar üdvözletlel NokCtü Sondor üzletvezető Budapesti Vili, József ucca 19- sí. Telefon s 32-0-63. Nincsen párja a szekszárdi bornak A borospince ékességei: Hagyományos pompájú magyar óin- cellérdiszítmények. címerek, magyar koszöntő-rig mu sok. Nemes és olcsó szekszárdi fajborok I Borkóstoló poharazással I Minden látogató a szekszárdi szőlőhegyek történetéről szóló emlékfüzetet kap I Éhgyomorra naponta igyék egy pohár IjytáUj vizet Fürdői levél — Gróf Vay Sándor hátrahagyott tárcája — bára. Vannak fényes éttermei, kávé- házai, remek villák — de legkevesebb • benne a tengeri fürdő jelleg. Nincs plage-a. De még egy csöpp homokja se. Kövek veszik körül a fürdőt és a talaj is csupa kavics, aztán meg akár Budapesten volnánk — az Erzsébet téren. Lovrana szép, nyugalmas. Talán egy kicsit nagyon is csöndes. Cur- musick nincs, ami valóságos áldás a sok muzsikatol meggyötört fülnek. Előszeretettel üdülnek itt bécsi és budapesti zenekritikusok. A tengeri fürdőket leszámítva meg legdivatosabb a Tátra. Köztük a sok | Füred, Alsó, meg Uj, meg rhurzo, meg Igló, meg mit tudom én meg mi mindenféle Füred. Valami nagyon . sohase vonzott sem a hegy, sem a hűvös levegő, azért is nagyon keveset láttam még — szégyenemre bevallom — a Tátrából. A felvidéken jártam sokat, de inkább Trencsén, Nyitra, meg Liptó megyében, ahol egyszer Fenyőházán töltöttem egy hetet. De az eső meg a hideg innen is elkergettek. Nyitrá- ban Pöstyént szeretem, noha hál* istennek nem bánt a köszvény. Szives barátom ott a tulajdonos, akinél nyaranta rendszerint töltök néhány napot. Pöstyén meg Herkules fürdő különben a két legeurópaibb jellegű magyar fürdő. A világ minden tájáról van ott vendég. Mikor júniusban Pöstyénben i jartam, ott volt Wallwitz gróf, á német császár főudvarmestere, Oroszországból egy Kadziwill herceg és van der Hoewen báróné, egy németalföldi fiatal- asszony. Párád, a Károlyi grófok fürdője, paradicsoma a Cser hát-mik, ma egészen modem hely, hajdan 'híres du- haj fészke a Józsa Gyuri kompániájának. Híres a felvidéken . Józsi bácsi Csorba tó-ja. Gyöngye a Tátrának, aki csak ott járt, a legnagyobb elragadtatással emlékezik róla. Józsi bácsi, Szentiványi Józsefről, azt mondják ő az utolsó várúr, aki remek fürdőjében egész társaságokat vendégel meg. Fényesen traktálía meg egyszer az itt járt francia írókat, gyakran látta vendégül József főherceg családját s egy alkalommal pazar fénynyel várta magát a királyt is. Ezt a látogatást egy tragikus eset akadá- lvozta meg, amely gyászba borította a” birodalmat. Erzsébet királyné halála. Akkor a Fremdenblatt-ban írtam is egy cikket Csorbáról, a szentivá- nyiakról. Ki is szedték már, mikor jött a genfi távirat. Nyomban szét- szórattak a szedést. Gyászkeret jött a helyére. A szentiványiakról szóló részt később lefordítottam magyarra és mikor Sajó-Gömörön meghalt Szentiványi Miklós, valamelyik magyar lap közölte. Bácskában híres a paliosi tó — annak a temérdek kenyértermő, vir- tusos országnak egyetlen __ fürdője. Annyi fürdő különben talán sehol sincs, mint nálunk. Minden vármegyébe jut egy-kettő. Olyanok is vannak, amelyekről csak a benszülöttek tudnak. Én nem fedezem fel őket, nehogy valaki fürdőreklámok írásával gyanúsítson. Talán ezért is fii- rödtem jó magam az idén is a tengerbe, mert Okeanosz-n&k nem kell reklám. Kedves ő Pli-nius óta minden poétás embernek — és lesz mind az idők végéig. Budapest Székes- főváros Gázmüvei értesítése a főváros közönségéhez Értesítjük a nb. fogyasztóközönséget, hogy a gázfogyasztás hozzáférhetőbbé tétele érdekében f. é. szeptember 1-től az alább felsorolt szerelési és átírási díjakat lényegesen mérsékeltük és pedig az 5, 10, 20, 30 és 50 lángú nedves gázmérőknek, továbbá a 2, 4 és 8 köbméteres száraz gázmérődnek cca 7.—, 10.50 és 17.50 P-s szerelési díját egységesen öl pengőre szállítottuk le, A 80, 100 és 200 lángú nedves gázmérőknél, továbbá a 15 és 30 köbméteres száraz gázmérőknél csak a tényleges munkabéreket számítjuk fel. A gázmérők üzembahelyezési és átírási díját az eddigi 2.10 P-ről egy pengőre mérsékeltük. A gáztűzhelyek 4.20 pengős, sütők, főzök és vasalók 2.90 pengős szerelési díját egységesen egy pengőben állapítottuk meg. A bérleti gázkészülékek üzembehe- lyezési és átírási díja az eddigi 2.10 pengő helyett egy pengő Amennyiben a bérleti készülékek átírása vagy üzembehelyezése a gazmerővel egyidejűleg történik, úgy a bérleti készülékek átírása vagy tizembe- helyezése díjtalan. Budapest Székesfőváros Gázmüvei iiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin tott, hogy patkókat csinált az ottani kovácsműhelyben, meg föllovagolt a Hirschensponung sziklára. Az olyan^ gavallért, aki megjárta Spaa-t, valósággal megbámultók a XVIII. század vége felé s nemcsak ruháit, de minden lépését is utánozták az itthonmaradtak. A. mai, csupa ideg emberek, leginkább a tenger mellé igyekeznek. Aki teheti messze tengerre megy, akinek az erszénye vagy az ideje nem engedi a nagyobb túrákat, az megelégszik az Adriá-val. A legérdekesebb tengeri fürdők egyike Diéppe. Közel van Párishoz, meg Angliához is. Különösen júliusban és augusztusban folyik ott rendkívül szines élet, úgy a kikötőben, mint a plage-on, mely szürkés fövényével mint óriási sarló terjed ki a palaise-k között. E meredek, szédítsen magas sziklafalak határt szabva a tengernek, körülővezik egész Nor- mandiát s fönn a tetőn bársonyos rétek és almaerdők vannak. Kedves fürdőhelye az Északi-tengernek Norderney. Heine ott írta az örökszép Nordsee cyclust, de még divatosabbak Helgoland és Scbwe- ningen. Miután legközelebb van, tőlünk legtöbben keresik föl az Adriát. Kezdve Abbáziától a velencei Lidóig mindenütt magyarokra bukkanunk. Abbázia tagadhatatlanul a leg- putzosabb. Itt még a vizbe is toilette- be mennek az urak és hölgyek, még harisnyát is húz némelyik és piros szalaggal szalmapapucsot köt a láFürdőlevelet ma már nem ír senki. Az ötvenes esztendőben pedig ez volt nyári clou-ja a néhai való jó Hölgy futár-mik. Nagy írói portentumok, Dobsa Lajos, Pompéry János írtak fürdőleyeleket, mégpedig a Császár- fürdőből. Aki csak elegáns embernek tartotta magát, el nem maradt volna a platánok alól. Az akkori idők két legszebb lánya Bajza Lenke meg Batthyány Emma voltak a bálkirálynők. A fürdő bérlője, Szekrényessy József rendkívül agilitással, ízléssel gyűjtötte itt össze a főváros szocié- tását, amely akkor úgyszólván egy családott alkotott. írtak Párádról, meg írtak Bala- tonfüredről, nagy körülményességgel mondva el, ki érkezett meg, mit játszottak a színházban és melyik leánynak minő ruhája volt az Anna- bálon. A lapok kapva-kapták a fürdői leveleken, ma borzadnak tőlük a szerkesztők. Legföljebb akkor adnak ki fürdő-levelet, ha Mikszáth Kálmán írná. Reklámnak bélyegezték már napjainkban szegény fürdői litteraturát s bármilyen tárgyilagosan írjon is valaki, valamelyik fürdőről, keresik azt a bizonyos lólábat. Hajdan csak igen előkelő urak jártak fürdőzni. Még Mária-Terézia királyné sem ment tovább Badennél. Itt használta a hé-Vizet és megvan írva róla, hogy igen szeretett a török muzsika hangzatai ■ mellett fu/rödni. Nagy Péter muszka cár valamikor járt Karlsbadban, s ott azzal mulaí éj SZENT m iGeilerT I GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyintézet, I hullám- és napfürdő I Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. I
