Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-08-10 / 1133. szám

Budai Napló Buda, 1933 augusztus Starok zenekara éttermében és lerraszán NALCSINER DARVAS ZSUZSA JONNY FLEMMING néger dobos kMEGYERY BUTTULA 'CHONKA ULLHANN pótolják magukat s a helyett, (hogy millióknak termelnének elérhető áron, — keveseknek termelnek — méregdrágán. __ . Ez a rövidlátó gazdasági politika egyaránt sújtja az ország minden egyes polgárát és az államot, mely utóbbi a több fogyasztásból várható kincstári jövedelemnek növelésével idővel adómérséklést vihetne kérész- tül, ami végeredményben a termelé­sen könnyítene s ezáltal nemcsak a lakosság fogyasztóképességét növel­né, hanem ennek folyományaként a megnövekedőit keresletnek megfele­lően új munkaalkalmakat teremtene. Árletörést mindenek előttfy hogy fogyasztót termelhessünk! A kor­mánynak megvan a hatalma, hogy létérdekét veszélyeztető s csak par­tikuláris érdekeket szolgáló kizsák­mányoló törekvések letöressenek. A kereskedelemügyi miniszter a helyzet józan felismerésében árvizs­gálóbizottságot kreált, melynek in­dokolt esetekben az árletörés a hiva­tása. Megindult a munka, azonban lassú az üteme — de ismerve a miniszter agilitását, meg van a remény, hogy ott, ahol nem látnak tisztán — az állam és a lakosság érdekeinek meg­védése céljából erősebb dioptriájú szemüvegek használatát fogja elő­írni! Steinberg Albert. * A magyar-orosz gazdasági kapcso­latok megteremtése érdekében tárgya­lások indultak. A csere-megállapodás elé a kormány nem gördít akadályt. Az oroszok fát, szenet, aszbesztet szál­lítanának, mi pedig szalonnát és ha­sított sertést. Tíz vezető vállalat közül nyolc vál­lalat 10 és félmillió nyereséget jelent. Az Általános Kőszén 4.7 m-, a Salgó­tarjáni 1.10 m-, Tröszt 1J0 m-, a Vasut- forgalmi 0.4 m-, a Szikra 0.4 m-, a Nagy- bátonyi 0.3 m-, a Pamutipar 0.3 m-, a Weiss Manfréd Művek 0.2 millió pengő nyereséget ért el. * A tőke inkább földbirtokokban ke­res most elhelyezkedést. Az építkezés is ősszel jobban megindul, mert a 30 évi adómentesség 1934 jun. végén jár le. Később a kormány csak 15 évi adó- mentességet fog adni. * Négymillió hektóliteren felüli lesz ezidén a bortermés, amit a gazdák Svájcba, Ausztriába és Lengyelország­ba szeretnének exportálni. * Sókutatás céljára a kormány 320 ezer pengőt állított be a költségvetés­be, mert az Alföld peremén és a Tisza felső vidékén sótelepekre lehet számi- tani. * Szigorú tantiem leszállítást hajtott végre a polgármester a kisipari hitel­intézetnél. A közel jövőben revízió alá veszik a Községi Takarékpénztár tisz­teletdíjait is. * Búzavásárló és Értékesítő Szindi­kátus néven búzakartel létesül. Ez fog­ja jövőre összevásárolni hazánk egész búzafeleslegét s azután belföldön és külföldön értékesíti. * 293 millió lírát vett be Olaszország a múlt évben virágokból. * A „Stillhalte“ megállapodást au­gusztus elsején felmondjak, pedig csak jövő év márciusában járt volna le — számolva a rövidlejáratú hitelek vég­leges rendezésének lehetőségével. * Fantasztikus haszonnal dolgozik az ecetkagtel <a szeszmonopolium védő­bástyája mögött. * A textilpiacon a közelmúlt 10 szá­zalékos áremelés után újabb drágulást hoznak a gyárak. * A jégkartel felemelte az árakat. Csak a fővárosi jéggyár nem csatlako­zott a megállapodáshoz. * Uj foglalkozási ág született meg: á tejszincsempészés, amelynek apja az iszonyatos drágaság. * A budapesti házak nyers bérjöve­delme 36 millióval csökkent ez évben. *A Szt. Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. a múlt évben 1163 P veszteséggel zárta mérlegét. A „szanálás“ tehát úgy­látszik sikeres lebonyolítást nyert. — Rakovszky Iván volt belügyminiszter működése a vállalat élén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A kedvező eredmény elérésében Rakovszky Iván oldala mellett nagy része van kitűnő munkatársának, Keblovszky Lajos mi­niszteri tanácsosnak is. * A Lukácsfürdő kedvező üzletéve, Budapest-főváros megvalósulása felé határozott lépést jelent az a nagyará­nyú terjeszkedés, amelyet a Moktár ér­dekeltségéhez tartozó Szent Lukács­fürdő Rt. fejt ki Porzsolt Béla m. kir. kormányfőtanácsos, a részvénytársa­ság ügyvezető-jalelnöke irányításával. A fürdő — az üzemi költségek levonása után — 156.049.— pengőt jövedelmezett míg a kimutatott tiszta nyereség 73.254.— pengő volt. * A Kisipari Hitelintézet évi jelen­tésében közli, hogy 13J. millió pengőt fordított kihelyezésekre. Az Orsz. Mag-y. Ipari Jelzálogintézet évi jelentése szerint idáig 22.923.633 P értékű jelzálogkölcsönt bocsátott dol­lár értékben a hazai iparvállalatok ren­delkezésére. Az intézet tiszta jövedel­me az elmúlt esztendőben 90 ezer 859 P-t tett ki, míg a bruttó bevétele 363.068 P-t ért el. A mérleg adataiból kitűnik, hogy az intézetet kedvezőtlen ipari konjunktúra ellenére sem érte veszte­ség és az anuitások pontosan befolytak. * A MFTR egyszerre négyévi mérle­gét teszi most közzé. A vállalat tudva­lévőén 1928. óta nem publikálta zár­számadásait, amíg az állami szubven­ció ügye nem nyert rendezést. Az 1932- es évzáró mérleg adatai arról győznek meg, hogy a MFTR rentabilitását csak az államsegély további növelése bizto­síthatja. Amíg ugyanis az összes kiadá­sok tizmillió pengőt tettek ki, az üz­leti bevételek csak 7 és félmillió pen­gőre rúgnak, amit az államsegély J épen csakhogy a bruttó kiadások össze-l gére egészít ki. A vállalat hitelezőinek tétele 43.247.109.— pengő követelései pe­dig 6,632.467.— pengővel szerepelnek a mérlegben. Az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt. igazgatósága a napokban tart­ja mérlegmegállapító ülését. A válla lat a lezárt üzletévre részvényenkint — 100 pengő névérték mellett — 10 pen­gő osztalékot fog fizetni, vagyis ugyan­annyit, mint tavaly. * A Bauxit Trust A.-G., Zürich igaz­gatósága megállapította az 1933 január hó 31-ével lezárt üzletév mérlegét és a folyó évi július hó 31-én Zürichben megtartandó közgyűlésnek indítvá­nyozni fogja, hogy az 50.028.42 svájci frankkal kimutatott tiszta nyereség a múlt évi 267.241.12 svájci frankot ki­tevő nyereségáthozattal együtt, össze­sen tehát 317.269.54 svájci frank új számlára vitessék át Trieszti Általános Biztosító Társulat tavalyi mérlege méltó azokhoz a tra­díciókhoz, amelyek ezt a 101 esztendős előkelő olasz biztosítót a múltban is mindig jellemezték. A társaság aktívu­mainak végösszege 1930-ban meghalad­ta az 1.73 milliárd lírát, 1931-ben 1.82 milliárdra rúgott, a múlt év végén pe­dig elérte az 1.98 milliárd lírát. A ma­gyar aktívumok végösszege 19.66 mil­lió pengő, amelyből 5.25 millió pengő érték az értékpapírokra, 4.62 millió pengő az ingatlanokra, 4.04 millió pen­gő kötvénykölcsönökre, 2.27 millió pen­gő a képviseleteknél levő künnlévősé- gekre, a többi pedig készpénzre és be­tétekre esik. Magyar-Francia Biztosító múlt évi mérlege 61.919 P tiszta nyereséggel zá­rult (az előző évi nyereségáthozat be­számításával), amelyből részvényen- Ikint 1.5 pengőt fordít az intézet oszta­nék fizetésére. A Pénzintézeti Biztosító 200.000 P részvénytőke mellett a házbiztosításnál 7658 P, az életbiztosításnál pedig 7320 P tiszta nyereséget ért el. Az egész tiszta nyereség tehát 14.978 P, azaz 7 százalékon felüli rentabilitás mutatko­zik. Kik voltak a honfoglalók A „török“ elmélet. Irta: Gálocsy Árpád. Nem is olyan valószínűtlen, hogy Ma­gyarország területén a honfoglalás előtt is magyarok laktak. De talán ér­demes lesz ezt is vizsgálni, hogy mi­lyen nemzetiségű is volt hát honfog­laló Árpádnak népe? Erre nézve először a tagadásokat ve­gyük elő. Áz egyik rész ugyanis azt mondja, hogy a hunokkal Árpád népé­nek semmi atyafisága nem volt, mert a hunok török nép volt, a magyarok pedig finn-ugorok. Viszont a másik csoport azért tagadja az atyafiságot, mert Árpád népe volt török, a hunok pedig ugrok, akik nem tévesztendők össze az ugorokkal. Ezt a bujósdijáté- kot igazán kár lenne tovább tárgyalni, mert ma már hála Istennek legalább a hun-magyar rokonságot tagadni nem merik. Hosszú hadakozás vezetett el ehhez az eredményhez. A rokonság ta­gadásának kora nem tartott negyven évig sem. összes hagyományaink, a leg­régibb külföldi feljegyzések, a króni­kák mind a rokonságot hirdették. Egy rosszakaratú német történésznek kellett jönni, Röschelnek, a magyar-hun ro­konság tagadásával a múlt század vége felé, hogy a mi történettudósainknál is divatba hozza a hun-atyafiság tagadá­sát. A honfoglalók magyarságát tagadók most már a rokonságot nem tagadva, mindkét fajt töröknek nyilvánítva, at­tól még mindig nem akarnak tágítani, bogy a honfoglalók ne törökök lenné­nek. Állításaik alapja az 1-200 török szóegyeztetés és az, hogy a bizánci írók Árpád népét turkoknak nevezik. A szó­egyeztetés még nyelvileg sem jelent sokat, mert annyi közös szót bármely más szomszéd nemzettel is ki lehet mu­tatni; a turk elnevezés magában véve még kevesebbet jelent, mert hiszen ma a Balkánon minden idegenre válogatás nélkül svába elnevezés járja. Lehetsé­ges, hogy abban az időben Bizáncban minden turánt turk gyűjtőnévvel tisz­teltek meg. Keresni kellene tehát azt, hogy a turkoknak nevezett honfogla­lók milyen nyelven beszéltek! Csodálatos, hogy erre a döntő bizony­ságot a török fajelmélet hívei nem ta­lálták meg, pedig ott ékeskedik a ma­gyar szent koronán, ahol az alsó, Du- kász császártól származó részen II. Gé­za király képe mellett ott díszeleg a ,,turkok fejedel/me“ jelző. Tehát a Keleten nemcsak Árpád népét, de a XII. századbeli magyarokat || lurkóknak nevezik, noha az már kétségbe nem vonható, hogy ebben az időben már a magyarokat az egész nyugati világ a mai nevén ismerte és nevezte, és hogy azok a turkok, akiken II. Géza uralkodott, nem törökül, de tisztán magyarul beszéltek. Az tehát bizonyos, hogy Dukász császár magya­rul beszélő embereket nevezett törökök­nek, a turk szó tehát semmiesetre sem jelenthet csak olyan népet, amely tő­rökül beszél. Amely megállapítás ter­mészetesen még távolról sem zárja ki a magyar-török fajrokonságot. Tóth Jenő dr. tanúság tétele. A magyar korona tanuságtétele azon­ban csak azt dönti el, hogy a XII. szá­zadban a magyar nyelvet beszélő népet nevezték a bizánciak turkoknak, hogy azonban a „honfoglaló turkok" is már magyarul beszéltek volna, azt csak va- lószinűsíti, de nem bizonyítja. Most már azonban erre is van döntő bizonyí­tékunk. Az időközben már elhunyt Tóth Jenő dr. éveket töltött Keletindiában és ott nemcsak a. könyv- és oklevéltá­rakban kutatott sikeresen, de bejárva Északindiának azt a részét is, amely Kr. születése előtt sok-sok századon keresz­tül egészen a VII. századig hun biro­dalom volt s ahol a lakosság magát ma is áííw-ivadéknak nevezi. Hat évi fáradtságos kutatás eredményeként több mint 2000 szavunkat tudta a kelet­indiai népek szavaival egyeztetni és több mint 2000 törzs-, család-, egyéni-, helység-, hegy-, folyónevet szedett ösz- sze Felsőindiából, amelyeknek mása Magyarországon ma is feltalálható. Káprázatos láthatárt nyit meg ez a szógyűjtemény, nemcsak a hun-magyar azonosság kétségtelenné tételére, de arra is, hogy Árpád honfoglaló hun- magyarjai milyen nyelven kellett, hogy beszéljenek. Tóth Jenő kutatásai kimutatják, hogy ott a messze keleten ma is hasz­nálatosak a honfoglaló vezéreink, tör­zseink nevei. Ott találjuk a kimutatás­ban Attila és testvére, Buda nevét, mel­lette a Baján, Kund, Ond, Tas, Borsa, Ete, Tárcái, Zoárd, Leh, Botond, — Ár­pád fia — Taks neveit, de a későbbi Koppány és Vata hőseink neveit is. Megtaláljuk a Hun, Kun, Jász, Avar nemzetneveket, utóbbit minden ma­gyarországi változásával, mint Abar, Sabar, Sabir. Ott van a Magyar, Meger, de ott van a Bulgár és Kabar név is. Az Anonymus szerinti 108 honfoglaló nemzetség közül ott találjuk a gyűjte­ményben a Kürt, Meger, Csák, Nyék, Tarján, Jenő, Dönti neveket. Aztán ma is élő családnevek másait, mint Bánó, Kazi, Zics, Csicsó, Szecsuán, Csáki, Ma- róti, Tordi, Karoli, Berend, Bátori, Ga- ra, Bódi, Boda, Mádi, Barta, Néva, Ta­li, Szalai, Sós, Cziráki, Gál, Gálái, Tót- valkó, Dobó, Lidó, Vai. A nyelvre, me­lyet valamikor Felsőindiában beszél­tek, még jellemzőbbek a következő családnevek: Kádár, Bátorig Kónya, Balog, Réti, Halmai, Molha, Bundáé, Bodor, Bakó, Ludas, Vas, Vágó. A férfinevek közül a Tar, Lassú, Dar­vas nevek, a nőinevek közül Rózla, Tóni. Bibi, Szuka, Biri, Kasi, Kalli, Tóti és Sarballa. Bámulatos egyezést találunk a he­gyek neveinél is. Megtaláljuk ott a Tátrát, ott van a Mátra, Hargitacsur, Karancs, aztán a Bihar (még egy Biha­ri családnévben is.) Egyéb magyar­hangzású hegynevek Mike, Bak­fal, Lapos. Folyóink közül a Garam, Sajó, Maros stb. Végtelenül tanulságosak a városok és községek nevei, mint Hunvár, Kun­vár, Sárvár, Daruvár, Bácsvár, Szág- vár, Macsivára, Kacsvár, Ságvár, Bé- lavár, Szalavár, Fülesvár. — Aztán Ugra, Zám, Csata, Vadashadi, Várad, Kula, Telek, Rohó, Lőcs, Mór, Rada- kund, (Radegundt) Jákó, Budaiess, Pentele, AbránKorlát, Sinkedd, Had, Kas, Luddan, Bag, Mánd, Bond, Jásó, Bán, Nori, Nak, — Bakta, Rád, Barana, Vasad, Vág, Banvas, Kúria, Dabas, Balaj, Torna, Varga, Sár, Edéién, Pósa, Pete, Horti, Rika, Sárkán, Ajnás, Vár- ked, Badin Dudva, Káta, Sávoli, Káka, Mohi, Tiba, Arvalász, Tsók. Nyilvánvaló, hogy ennyi szóegyezés véletlen nem lehet. És ebből más követ­keztetést képtelenség levonni, mint a hun-magyar népazonosságot és azt, hogy Árpád honfoglaló népe is magyar volt. Vagyis a IX. században nem történt más, minthogy a mai Magyarország, Moldva, Havasföld és talán még Be- szarábiára is kiterjedő és nyugatra a mai Ausztriába is átnyúló avar biro­dalom Nagy Károly által való szétve- retése után újra legységes állammá alakultak az eddig különféle nemzeti­ségi nevek alatt szereplő magyarok, egységes nemzetté forrottak össze. Társasvillák Budapest Riviéráién! A hatholdas BATTHYÁNY ősparknál; a Horthy Mik­lót ut és Gellért-fürdő köz­vetlen közelében két tár­sasvillát építünk 2-3-4-5 szobás, /hallos, páratlanul értékes, önálló telekköny­vezési! öröklakásokkal a Mészöly u. 5. és 7. sz. alatt, továbbá tetszésszerinti, fel­tűnő olcsó ikervillákat a MANYOKI út 7. sz. parkí­rozott telken. 4 szobás lakrészek már 28.000 P-éri Értékálló, fényesen jöve­delmező befektetés; Pros­pektus! Gellérthegy déli lejtőjénél, a Tarczali utcában, általunk elsőrendű kivitelben! megépített két 4 szobás, összkomfortos, re­mekszép, adómentes VILLA potom 36.000 P-jével ELADÓ. A Balatoni Riviérán Csopak—Alsóörs között,, a Balaton legnagyobb! jövő­jű, legszebb részén (szén­savas, alkalikus, vasas gyógyforrások, legolcsóbb megélhetési) :ölcsó„ féláru építkezés, télen is lakható, masszív lakóházak 2500 P- ért. (Telkek 900 P-ért.) „CENIRU M” Házépítő Vállalat I, Horthy Miklós út 15. sz. Telefon: Automata: 69-3-01. Ikervilla felerésze 240 négyszögöles telekkel Pasaréti úton méltányos áron eladó. Felvilágosítás: Kerekes Barna­bás építészmérnöknél, IX, Ráday ucca 22. Telefon: 85-3-54. Pasaréten por, ködmentes helyen 220 négyszögöles telek 2 szobás családi házzal telekárban 14.000 pengőért el­adó. Felvilágosítás: Adamitz és Nagy bádogosok, H, Halász ucca 2. Pasaréti úton autóbusz végállomás­nál egy 3 és egy 8 szobás villa eladó. LAKAS. Ménesi úton épülő társasvillában el­különített két szoba hallos, azonkívül egy és háromszobás öröklakások kap­hatók. A lakások ára kerttel, mosó-, szárító- és vasalóhelyiséggel, közmű­vekkel, nagyméretű, levegős szobák­kal a legminimálisabb: 2 szoba, hallos lakás 15.000 pengő. Ugyanitt egy ha­sonló helyiségekkel építendő családi­ház 30.000 pengővel többe kerül! Bő­vebbet: Telefon 52-3-71. Gyönyörű 4 szobás villalakás loggiá­val, erkéllyel, etage-fűtéssel, villamos és autóbusz-megállónál november else­jére kiadó. Érdeklődés a házmesternél. II, Budakeszi út 1/d, vagy telefonon 55-0-35. 2—3—4—5 szobás hallos öröklakások luxus kivitelben, központi fűtés, me­legvízellátással az Attila ucca 95—99. számú társasházban olcsón eladók, esetleg bérbeadók. Közelebbit: Stilus építő rt. irodájában, I, Attila ucca 95. Telefon: 55-8-36. 3 és 2 szobás hallos, Vérmezőre néző modern lakás augusztusra kiadó. Ugyanitt erkélyes garszón-lakás. Ér­deklődés a házfelügyelőnél. L Logodi ucca 63, vagy telefonon: 55-0-35. Krisztinavárosban zaj és pormentes napsütéses- hegyilevegőjű 2 szobás és 3—4 szobás hallos erkélyes összkom­fort.08 .. uJl. lakások azonnal kiadók. Gyönyörű kilasással a budai hegyol- dalra. eUes villamos-, 4-es autóin™» megállóknál közvetlenül. Győri út 24 Tolefon: 53-4-20. ut .JfaI6om<»dern bérházban luxuskivi­fülk’ós2 l»t°'bai ha1108 és 1 szobn háló­=V?,ka!ok n°vember 1-ére kiadók. Évrillri«a'mán,te,r melIett- Káplár u. 7. Érdeklődés a helyszínen. Főlépcsőházi bejárattal 1-2-3-4-5 szo- nas legmodernebb lakás Budapest Ieir­7 t^elyéu kiadó‘ Bővebbet teiatonon 52-7-80. Üzlethelyiségek kiadók. Bővebb fel- vUagosítás I, Naphegy ucca 21. szám lelefon: Aut. 52-7-80. Olcsó áron eladó a Rózsadombon, Törökvész úton, 263 öles kézműves te­lek. Cím a kiadóhivatalban. Tel.: 50-2-96. Mindenfajta megtervez és vállal PRINNER EDE építési vállalkozó 1.» Orbánhegyi út 14. Telefon: 53-1-16. Krisch Fekete lános tetőfedőmester Budán, I., Karolina út 16. Telefon: 69—5 — 59. Szentképek szenzációs olcsó árban. Képkeretezés ablaküvegezés versenyképes árban. PERGE MÁTYÁS Budán, ll.B Mária tér 3. sz. Telefon. 54-7—96. HálvHácl Minden szakmabeli ügyben f IlMa ■ forduljon a régi jóhirü céghez Béres Márton Vlllatulaldonosok kerti útjaikat csakis a szilárd, fagyálló kőlapokkal burkoljak. Szállítja : Obermeyer Tamás 11.. Fillér ucca 4. Telefon : 57—7—58. Wp FÜRDŐKÁD, kályha, mosdó stb. szabott áron HUBERT, Liszt Ferenc tér 4. Telefon: 22—2—67. Első budai, legrégibb cimtáblafestészet VÁLI GÁBOR. II, Iskola ucca 16. Alapítási év: 1895. 6 ÓRÁN BELÜL elintéz minden VIZ —GÁZ szerelést CSIHÁK bádogos, II.. Csaba ucca 3. sz. Pacsirta vendéglő Kw# Kútvölgyi út 18. Uj Szent János Kórház felső végénél. Pompás kert. — Nagyszerű konyha. Naponta cigányzene. Tulajdonos: Wendl István. Budai Általános Takarékpénztár Részvénytársaság Budán, II., Fö ucca 9. Elfogad kamatoztatásra takarék- és folyószámlabetéteket. Lekötött betétek után megállapo­dás szerint magas kamatot térí­tünk. Akár venni, akár eladni őbajt In­gatlant, forduljon bizalommal újonnan bevezetett ingatlan osz­tályunkhoz Mindennemű bank- és takarék- pénztári ügyben készséggel ál­lunk rendelkezésére. Sale deposit Élvezetes Ruzlcska Pál kenyere és péksüteménye Gyár: I, Morvát ucca 29 Uj fiók: II, Margit körút 103 Laptulajdonos: VIRAÁG ÉS TÁRSA. Kiadásért felel: Viraág Béla. Szerkesztő: Dr. LÁSZLÓ ZOLTÁN. Merkantil-nyomda (Havas Ödön), Budapest, VIII, Hunyadi ucca 43. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents