Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-03-12 / 1076. szám

Budapest, 1932. március 12. BnBal Hanlá király-fürdő fpKBtte 1536-Mn K&Rft HU8TATA budai basa. Budán, II., FO-utca 84. si. ír ff|l#ÍIQ szénsavas oáiront. szénsavas AQ luniio moszot* szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalma zó hévviz koszvény« csúz-, bőr- és csontboteg- segek, fémmérgozés, máj-,lep-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: __________Juókúra. Em lékeimből Egy rózsadombi gesztenyefasorban Tipegett két picike cipő. A 'tengernyi sok gesztenyevirág közt Napsugárcsók kacagott elő. A kisfiú a sok fehér sziromra Feltekint, s felujjong édesen: _„Nézd apuskám, mennyi rengeteg sok Pa ttogatott kukoricaszem.“ Egy este meg a csillagokat nézi, Két nagy szemét apjára emeli: —. „Ugy-e apuskám, o^a fenn az égen, Azok' mind Istenke szemei.“ A kis clpőcske ma már negyvenkettes, S a kisfiú vén diák ma már. De most is, ha lelke Istennel beszél, Tekintete a csillagokba' jár. Bernolák Jenő. Személyi hírek BENEDEK SÁNDOR, a Közigazgatósági Bíróság másodelnökének borgazdaestje a Pénteki Borgazda Társaságban c hó 18-án lesz. WOLFF KÁROLY, a keresztény köz­ségi párt vezére megbetegedett, s így a krisztinavárosi plébánost-jelölő gyűlést bizonytalan időre elhalasztotta dr. Ripka Ferenc főpolgármester. KEMÉNY H. FERENC dr.-t a „Gesell­schaft der Freunde Weimars“ tiszteletbeli tagjává választotta és meghívta a Wei- mars-ban tartandó Qocthe-centenárium ünnepségekre, hogy ez alkalommal, mint a költő magyar fordítója és kiváló isme­rője Qoethe tanulmányát ismertesse. ANDRÉKA KÁROLY főkapitányhelyet­test jelölik első helyen Budapest főkapi­tányi méltóságára. PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főbánya­tanácsos súlyos lázzal küzd napok óta. GEQUS DÁNIEL ny. főkápitányhelyét- tcs, író, a Hollós Mátyás Társaság itlusz- 4ris " tagja, rendkívül érdekes előadást tar­tott e hó 5-én a „Pápaiak Budapesti Köre" által a Metropol szállóban rendezett es­tén, ahol lelkesen ünnepelték az előadást követő társasvacsorán. LUGMAYER JÓZSEF dr. borestjén a pénteki borgazda-társaságnak rendkívül értékes, a magántulajdon szentségére vo­natkozó előadását maga vezette be a bor­gazda s ehhez szóltak hozzá: Szombathy Kálmán, Gidró László dr., Szilágyi Károly, Zboray Gyula dr., Viraág Béla és mind­annyian kedvesen ünnepelték a népszerű borgazdát. SÓVÁRY EMIL Qanzgyári igazgató he­teken át Angliában tartózkodott hivatalo­san és e napokban hazatérve, újból át­vette hivatalának vezetését. SZITÁR ENDRE tart előadást „Beetho­ven" címen c hó 24-én este 7 órakor a Budai Társaskörben. Almási BALOGH PÁL zongoraművész aratott nagy sikert a Közgazd. Egyetem Zencköróbcn e hó 6-án. A szerdai kerek-asztal tagjai e hó 16-án este 8 órakor talál­koznak társasvacsorára a Császárfürdö „Hollós Mátyás" termében, ahol a für­dők forgalmának emelése érdekében előterjesztett indítványt vitatják meg. Kedves zene minden este a Cs ászárfürdő éttermében BUDAI TÁRSASKÖR saját dísztermében rendezi e hó 17-én este fél 7 órakor műsoros MÁRCIUSI ÜNNEPÉT, ahol az önnepi beszédet Szombathy Kálmán a Társaskör és a Budai Egys. Párt iigyv. elnöke mondja. ELJEGYZÉSI KÁRTYÁK, ízléses kiállí­tásban, a Budai Napló nyomdájában. I.. Bors u. 24. Tel.: 502—96. ___________ Any ák Napja. A külföldön, különösen Németországban és Hollandiában -már rég­óta meghonosodott az a kedves ünnepség, amelyet minden esztendőben május hó­napjának második vasárnapján az édes­anya tiszteletének szentelnek. Az „Anyák Napjának megvalósítására hazánkban is társadalmi mozgalom indult, amelyet a „Virágos Budapset — Virágos Magyar- ország“ Barátainak Társasága kezdemé­nyezett. Szerdán este a Közgazdasági Egyetemen nagyszámban összejött kö­zönség részvételével alakult az „Anyák Napja Nagybizottsága“. A Nagybizottság elnökéül Darvas Ferenc dr. m. kir. gazda­sági főtanácsost választották meg és el­határozták, hogy már ebben az esztendő­ben megünneplik az „Anyák Napját.“ Sipöcz polgármester szózata. Budapest székesfőváros gyermeknyaraltatási akciója “ * "f“*" a fövAros közönségének s a vidék lakosságának áldozatkészsége révén sokezer szegénysorsú, gyenge is- ko ásgyermeket üdiiltetett. Az egyre nö­vekedő nemzet- és világgazdasági válság fővárosunk szegény népének hírhedt nyo­morát kétségbeejtő arányokban fokozta. Az Ínség az iskolásgyermckek általános egészségi állapotát olyannyira aláásta hogy közülük egyre több és több szorul egészségének mielőbbi helyreállítására. Bar a főváros a legteljesebb' mértékben atérzl a gyermekvédelem magasztos cél­jait s legelső kötelességének tartja a pusz­tuló gyermektömeg egészségi és szociális bajainak orvoslását, mégsem képes érde­kükben ercjet meghaladó áldozatot hozni, mivel leszállftott költségvetése ellenére tetems összegeket kell a munkanélküliség és a nyomor enyhítésére fordítania. A Jószívű vidékhez fordul most a sajtóhoz intézett felhívásában és azt kéri, hogy azt a nyomorult, a vidék tiszta levegőiére szorult 15 ezer fővárosi gyereket vegye a szünidőre magához és ezt a jóságot a főváros azzal viszonozza, hogy ugyan­annyi egészséges vidéki gyereket lát el a saját költségén, nyáron át. Tehetős magá­nosokhoz, uradalmokhoz, községekhez fordul kérő szavával és aki e viszonylat kos jótéteményre hajlandó, írja ezt meg Budapest polgármesterének. LORGNONOK Zibrinyinél, I., Roham u. 1. A várbeliek, gyűlése,- A „Budai Egy­séges Polgári Párt" várbeli szervezeté­nek népes értekezlete e hó 4-én este volt a Balta-féle vendéglő helyiségében, ame­lyen a várbeli szervezet vezetői teljes számban résztvettek. Gyurmáim Jenő dr. a várbeli szervezet elnöke meleg szavak­kal üdvözölte a megjelenteket. Szombathy Kálmán, a Budai Egységes Polgári Párt iigyv. elnöke foglalkozott a párt ügyével s rámutatott annak fontoságára, hogy a pártösszetartás egyik legfőbb eszköze az, ha a bizottsági tagok minél többet jelen­nek meg a párt híveinek körében. Utána Krivoss Árpád tartott nagyobbszabású beszámoló beszédet a községi életről és a bizottsági tagoknak múlt évi munkásságá­ról. Fclszólalak még Oszoly Kálmán, Máthé István és Tóth Gábor bizottsági tagok, akiknek megállapításait a hallgató­ság nagy tetszéssel fogadta. Keömley Lóránt miniszteri tanácsos meleg szavak­kal tolmácsolta a vári szervezet hűségét és ragaszkodását dr. Ripka Ferenc fő- polgármeter és a Budai Egységes Köz­ségi Polgári Párt vezéréhez, dr. Kozma Jenőhöz. Szuchy László dr., Mikler Gusz­táv dr., Wéber Sándor dr., Kovácsházy István, Halva Sándor és Rebnydk István beszédeikben melegen ünnepelték Szom­bathy Kálmán ügyvezető elnököt és a megjelent bizottsági tagokat és biztosítot­ták, őket a legteljesebb ragaszkodásukról és munkakészségükröl. FOTÓCIKKEK Zibrinyinél, 1., Roham u. 1. Gyász. Nagynevű építész családot ért súlyos gyász, hogy elhunyt Lechner Tibor dr. bölcsész tudor, állami főgimnáziumi tanár, Középiskolai Tanárok Nemzeti szö­vetségének és a Kát. Középiskolák Ta­náregyesületének iazgatósági tagja, a M. Történelmi Társulatnak, a Kisfaludy Tár­saságnak, a Mazy. Irodalomtörténeti, Földrajzi és Filozófia Társaságok, az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat stb. alapító tagja életének 55-ik évében. E hó 9-én délután temették a Kerepesi- temető halottasházából a családi sírbolt* ban a gyászoló közönség nagy részvéte mellett. Gyászolják Zemplényi, Wonaszek, Liska, Unger, Hömpfncr családok, köztük Lechner Jenő dr. az európai hírű építész- tanár. Március Idusát ünnepli a III. kér. Egye­sült Polgári Társaskör választmánya már­cius hó 15-én 7 órakor, amit társasvacsoTa követ. Budai korkép a múlt század első feléből az a kedves levél, amellyel Schlosser Fcrdinánd ny. déli vasúti h. igazgató kereste fel a Budai Napló szerkesztőségét. Sok érdekes cikke jelent meg annak idején a „Buda és vi­déke" című lapban. A levél érdemes írója éppen a levélírás napján érte meg szüle­tésének 76-ik évfordulóját és mint kis fiú látta a déli vasút állomásának építé­sét. Ebből a korból írja a következőket: „...Az akkori viszonyok ecsetelésére fölemlítem itt, hogy a mai Krisztina-téri patika helyén, Zwiezak mészárszéke előtt évtizedeken át ült egy Gruberné nevű kofa, aki ugyanazon naptól kezdve, mikor a város elöljárósága kirendelte a csőszö­ket, augusztus vége felé, a mi híres szöl- lőinkbc — máris árult szögűt... Még pe­dig milyent! Olyan „Hőnigler" ma csak­ugyan már nem terem. Volt akkor „Sil­berweiß“, „Langstängler“, „Muskateller“, „Ochsenaugen“, „Scbmeckige“, „Grob- weiss" — de nem ismertük a „Chasse­last.“ És egy ilyen mézédcs nagy fürt ára volt: 1 mondva egy krajcár. Zwiezak mellett volt Bérűnek lisztes háza. Echt budai polgár. Kicsit nyers, de gavallérosan szórta a pénzt a szintén gazdag Paszinger, Stütz, Popovits házi urakkal. Több pezsgőt ittak, mint én vizet életemben. Itták pedig a legjobbnevű „Krisztinavárosi Sőrcsarnokban“ ,mely a Zwiezak sarokkal és az Arénával szem­közt, az Ördögárok mellett elterjedt nagy kertben feküdt és amelynek tulajdonos- nője Doleschalné felvehette volna a ver­senyt bármely ország -mai szépségével. Nem hiába töltötték ott a közelében az urak szabad idejüket. így kis folt csak annyiban esett c minden vendégétől úgy­szólván imádott asszonyra, hogy — gyer­meke nem lévén — egyik szép napon ott hagyta hozzá nem illett pocakos férjét és megszökött Vácra egy — vasúti ka­lauzzal." Húsvéti tojások íme csokoládéból Várom a négyest Muki, a drága kis Muki, az én hatéves kisöcsém, ma nálam ebédelt s hogy most lehanyatlóban a nap, hát szépen megfogom a kezecskéjét és elindulok vele a Széli Kálmán téri villamos megállóhely felé. Ott bevárjuk a négyes kocsit, arra fel­ülünk s én a kis Mukit elviszem haza a szüleihez, a József körútra. Hát várjuk a négyest... Szép téli nap van. A jégpályán vígan korcsolyáznak höl­gyek, urak és harsog a zene. De hogy harsog! Az egész nagy tér betelik a it uzsikaszóval. Nagy érdeklődve nézzük az iringálókat és hallgatjuk a zenét. És állunk és várjuk a négyest... « Egyszerre csak feltűnik nekem, hogy nagy lett a csönd és már senkise korcso­lyázik. Ejnye, hát mi történt? A kis- Muki pedig azt mondja: — Milyen kellemes virágillatot hoz a szellő a budai hegyek felől! Az ám, ni! A nagy várakozásban észre se vettem, hogy tavasz lett, a fák meg- lombosodtak és melegen süt a nap. Csak fogom a kezénél Mukit és várjuk és várjuk a négyest... * És csak állunk és csak várunk... A fák kizöldülnek, aztán megint hervad a virág, sárgul a levél. S mi még mindig várunk. Egyszerre csak megszólal mellettem egy mély, öblös férfihang: — Ejnye, hát meddig kell várni arra a négyesre? Csodálkozva kutatom, ki szól? Hát a kezénél fogok egy felnőtt embert, akinek bajsza, szakálla van. Nini, a kis Muki egészen megférfiasodott, amióta várunk! És csak állunk és várunk... Várjuk a négyest... Sváb Idegenforgalmi utcanevek. Gallina Fri­gyes dr. tanácsnok pompás írásai, ame- ’> lyckkel Budapest utcáinak hódol, — de j egyúttal vádol, dícsér és gáncsol, biztat is, de föltétlenül felkelti a várost vezető ! emberben az érdeklődést e fontos kérdés i iránt, bírta rá egyik olvasónkat az alábbi levél megírására: — Nincs szükség egy Üstökös utcá-ra, helyette „Abdui Aziz szultán-kalifa" nevét kaphatná, aki 1873-ban az ő hívőivel, 40 hajóval zarándokolt Budára, de nem len­ne fölösleges egy-egy utcát és teret, Mohammed prófétáról, Mekkáról, Medi­náról, Jeruzsálemről elnevezni. Ezt a kis figyelmet az izlám nagyonis észrevenné. A magyar apostoli király egyben „Jeru­zsálem királya", tehát a jogcím is meg­van, Géza király pedig (Árpád őse), Turkia királya is mohamtnedán volt. Nemsokára újból kivilágítják a Gellért­hegyet, Várat, Halászbástyát, Anna tem­plomot, ilyen idegenforgalmi célra néhány reflektort megérdemelne a Gül Baba el­hanyagolt helye is, no meg aztán a Mar­git hídnál, Török és Mecset utcánál egy­két oszlopot, mely a mind számosabban érkező muzulmán utasokat irányítaná, hisz a főváros lakosságának kilencvenöt százaléka se tudja, mi az a Gül Baba és hol van? Abdurrahman, az utolsó budai ba­sának emlékművét, aki a Bécsi kapu közelében hősi halált halt, s amelyet a Szabó testvérek áldozatkészsége ré­vén a Hadimuzeum állít, május hó közepén leplezik le. Gyász. Lörincze Jenő gyógyszerész I. hó 6-án 49 éves korában elhunyt. Teme­tése 8-án volt a Farkasréti temető halot­tasházából a roknok, barátok és tisztvise­lők nagy részvéte mellett. Kérek egy cigarettát — Székely Vladimír dr. előadása — Az ilyen bejelentés, vagy meghívó min­dig nagy közönséget jelent, még a mai sovány időben is és megtelt a „Budai Társaskör" nagyterme is előkelő közön­séggel e hó 10-én esté, amely hálásan tapsolt az előadó Székely Vladimir dr. a „Hollós Mátyás Társaság“ illusztris tag­jának, sok ötletességgcl, érdekes adatok­kal és zamatos humorral átszőtt előadá­sának. A Floridából 440 év előtt érkezett első dohánymagból kelt és gyógyszernek használt dohánypalántától kezdve a do­hány, a dohányzás, a burnót minden fá­zisán át — máig tartó történetét át- és átszőtte szellemes idézetekkel, kacagtató adomákkal, nem kímélve a dohányzó höl­gyeket és azokat, akik férjeiket a dohány­zástól eltiltották, _ pedig ott ült mellette sz épasszony felesége, aki megbocsátóan bólintgatott és — kacagott. Kacagott, mint a többiek, ami az előadó számára a leg­szebb siker. Az előadást Hoot Tempis Móric dr. el­nök vezette be, üdvözölve a hölgyvendé­geket. Az előadás után Oszoly Kálmán tiltakozott az ellen, hogy csak az asszo­nyok tilalma szoktatja le a férjeiket a dohányzásról és a saját példájára hivat­kozott, — Okottcsányi Kuthy Dezső dr. sok érdekes adatot sorolt fel a dohányzás mellett a saját orvosi prakszisából és ki­jelentette, hogy nagy különbség van a nikotin és az alkohol hatása között, mert az előbbi kiheverhető, de az alkohol rom­bolása nem hozható helyre. A mindig ér­dekes felszólalót — Faller Mihály követte, aki szellemesen vette pártfogásába a nem­dohányzókat s ahogy bevallotta ő azért mondott le a dohányzásról, mert egy szép asszony kioktatta, hogy a nemdohányzó csókja édesebb. E sziporkázó felszólalások hatása alatt perdült táncra a fiatalság és letette a mesteri vizsgát a Rumba-táncból daliás Bakonyi János, az amatőr tánc­művész, a körben szokatlan jazz-zene mellett. MENYASSZONY képek Blahosnál, Fő u. 18 A Budai Kathollkus Kör II. böjti estje e j hó 17-én, csütörtökön lesz pontosan 3é7 órai kezdettel a Pálffy téri dísztermében. Egyik aktuális és érdekes műsorszáma Ágoston Géza dr. székesfővárosi árva­széki elnök saját felvételeinek vetített ké­peivel kísért előadása a Szentföldről. Az ezt követő hangverseny-műsoron Bozóky Magda a Városi Színház énekmüvésznője, Hálák J. Albert a Budai Zeneakadémia tanára, Türkössy Antal gordonkaművész, Antal Sándor hegedűművész és Wilhelmus Henry zongoraművész szerepelnek. Belépő­díj nincs. Ruhatári díj jés műsor 50 fillér. Vendégeket szívesen látnak. PENGŐ adagonkint na­ponta élő halból készül Halászlé! HAJAS ÉTTEREM I., Krisztin «-körút 61. 1 Nász. özv. Holub Józsefné Petényi Anna és Balázs István e hó 6-án, a Szent Domonkos rendi plébánia templomban há­zasságot kötöttek. LÁTCSÖVEK Zibrinyinél, I„ Roham utca 1. RaVaSz cukrász -vw cukrAszEszalon Érdekes Magyar nyelvemlékek a Hochfelder Qáspár: Postilla super evangelia etc. Nürbemgben 1496-ban kiadott művéhez csatolt latin magyar feljegyzései közt. A könyv a gyön­gyösi könyvtáré. Jelenleg P. Kaizer Nándornál, a Ferencrendi tudós atyá­nál van, aki a következőket jegyezte ki számunkra: Jdwezlegh ergalmassagnak Annya Maria eleth edessegh ees rriy remen- segonk ydvezlegh The hozzad ohay- tonk ewanak zam kyweteth fyay the hozzad óhajtónk fohazkodwan ees syrwaft ez syralorhriak welgeben. No azerth my zozolonk nemes Azzononk Züz Maria. Az the irgalmassagos ze- meydeth my reyank theroyrhyed ees az aldoth iezusth a thze mehednek gymolthyeth mynekonk ez zam ky- wethesnek wtanna megh motassadh o kegyelmes o edességes Zyz Maria legh my értőnk ezedeze zenth fyad- nak elethe halalonknak ydein mos- tanys ogy thegy bodogh Zyz Maria. (46. 1. b.) Urunk Cristusyesusban thyzthelende atthyaim: ez egynéhány zamos zenth ygeken mely igeken el kezdem atthya- satoknak elethe az predikachyoth: ez képén wadnak az o Botho zerint walo magyarsagy mukalkogyal my képén az Cristus yesusnak yo wythezt. (16. 1. b.) Cristus fel thamada my bynonketh ely mosa az o aldoth werevel kyth my erthonk kyontha azerth myees halath agywnk atthya Istennek megh emlekezonk. Merth mink Bynesek valank mely- lyerth az nagy halai raytwnk el ha- talmazek themleceben foglalwan azerth my e Cristus fel thamada ne- kwnk ydwessegonkre es fel thamada- sawal nekonk hoza elethet azért my es jalat agywnk atthio (így) harmych három ezthendeygh thesteth vyssele ez felden zydalmaths halalwal embery nemzeteth meghwaltha Az keresztfán hogy fyge fogadasth then az tolway- nak byzon mondom ez napon velem leez paradycyomban azért my es ke­gyes zyz maria the menyey zep rosa zyzen zyle wrwnkerth ky mynket yd- wezoythe o kegyes o kegelmes Jesus Cristus ergalmaz. (37. 1. a.) Ci pő? csak Zi~Ca márka Budán kizárólag L, HoriQy Miklós-út 41. sz. Rózsadombon, 9-cs autóbusz megállónál | 302 öles telek 22 méteres utcai fronttal eladó. Gyász. Id. Hörcher Márton születésének 70-ik évfordulóján, 50 évi boldog házasság után e hó 11-én éjjel elhunyt, és e hó 12-én délután temették a farkasréti temető halottasházából nagy gyászoló közönség jelenlétében. Müteremkiáilítást rendez vitéz Bayor- Bayer Ágost festőművész I., Horthy Mik­lós út 10—12., V. 2. (Lift) szám alatti mű­termében márc. 12—23-ig d. e. 11—d. u. 6 óráig. Telefon: 58—4—19. GYERMEKKÉPEK Blahosnál, Fő utca 18. A 12-es autóbusz a Margit körút és Királyhegy utca sarkáig közlekedik március 14-től kezdve s így a Nagy­körút közvetlen összeköttetést kap a Rózsadombbal és Fő utcával a 9-es reláció révén. A Délivasutig járatva a kocsikat, az 5-ös, 16-os, 14-es és 3-as kocsikat is keresztezné. Gülbaba-hegy volt a Józsefhegy neve Garády Sándornak „Egy budai polgár feljegyzései" című röpiratából vesszük az alábbi érdekes megállapífásokat: Az óbudai József-hegy elnevezés uiabb keletű, a török hódoltság utáni közvetlen következő időszakból ered és a törökök (mohammedánok) azt Gitt Baba hegyének nevezték. A föl jegyzés 1706-ból való. Pray György kéziratainak átvizsgálása során talált rá Garády az érdekes feljegyzésekre. (Egyetemi kotr. folio 53. p. 235.) — „Jo­sephs Perg hat vor díszen (diesen) den Namben (Namen) gehabt Gulbeba hig (Gül Baba hegye.)“ Gül Baba hegye alatt a mai Rózsadomb értendő, valószínűleg a Szemlőhegyet is beleértették. A Fontana és Iuvigny-féie térképen csak a mai Rózsadombnak van neve: „Leiden­hügel“, vagyis „Szenvedések dombja“. A mohammedán világ törökösen: „Mihnet depeszi“-nek nevezte, ami a fentebbi el­nevezéssel egyértelmű. A „Rózsadomb" elnevezés eredetét is homály burkolja. Gerlóczy Gyula és Du- lácska Géza Budapestről szóló, 1879-ben megjelent munkájában még Kálvária-hegy­nek nevezi. A hivatalos elnevezés mind a mai napig Rézmáidülö. Ez a név Döbren- tey-töl származik. Az 1847. évi június hó U-iki tanácsülés jegyzőkönyve az elneve­zést a következőkép indokolja: „Rézmál — az eddig volt Kálvária és Kőbánya helyett — nem azért, mert ehe­lyett Gül Baba „Rózsa atya" a hires török dervisnek síremléke most is jelzi, hanem mert ezen elnevezés, mely rózsahegyet jelent, már egy 1394-ben kelt oklevélben is feltalálható imigyen: „Magistratus Cit- tis Budáé de vinea in territoreo Suo Réz­mál vendita, fassionales edit. (Fejér Cod. Dipl. XII. 252. 1.)“ Érdekesek a Gellérthegyről szóló fel­jegyzések is: „A Gellérthegy neve azelőtt is az volt Eredete közismert. Itt csak a lehető teljesség kedvéért emlitiük meg. hogy a középkorban a Gellérthegyet „Mons Pestiensis“-nek, Pesti-hegynek is hívták. Erről okirat is tanúskodik. A törökök Gürsz-Eliasz (Gergeles) bdírí-nak, Gürsz Eliász Baba dombiának, továbbá István király várának is nevezték. Gürsz Eliász Baba GUI Baba kortársa, a mevludl dervisek kolostorfőnöke volt. Igen Jótékony, szociális érzésű, arab szár­mazású muzulmán szerzetes, aki bebaran­golta a háborúsújtotta vidékéket és vi­gasztalta az árvákat, özvegyeket, rokkan­takat. Segített mindenkin, akár moszllm, akár nazráni (keresztény) volt, aki rászo­rult a támogatásra. Sok kegyes történetet őrzött meg róla a moszlim hagyomány és sok moszlim iró szerint nagyobb szentje az iszlámnak, mint Gül Baba. Jeltelen sír­ban pihen a budai iszlám-kalifátus törté­nelmének ez a kiváló alakja, akinek cso­dáiról legendák szólnak. Jámbor moszlt- mek évszázadokon az ő sfrhantiáboz Is ép úgy zarándokoltak, mint GUI Babához, főleg azonban Indiából jöttek igen sokan, köztük indiai fejedelmek is, akik előtt Gürsz Eliász Baba neve ma ép oly szent­hangzású és vonzó, mint évszázadokkal ezelőtt. Sírhelye a közeli Budaörs teme­tőjében van. A szerk. FÉNYKÉPEK Blahosnál, II., Fő utca 18. í* i; Igazi budai hangulat |6 borok, ponpás konyha, ostánkiot sra onzens a vendéglőben a „101”-hez Krlsztina-körút 101 A magyar gyász térképe. Mint sport­embernek — írja nekünk dr. Perger Fe­renc ügyvéd, a „Magyar Evezős Szövet­ség" elnöke — gyakran van alkalmam a világ minden részéből hazánk és szép fő­városunk megismerése céljából hozzánk ellátogató külföldiekkel érintkezni és a főváros egyéb látnivalói megtekintése után sor kerül a Szabadság térre és az ott felállított irredenta szobrokra. Itt felvi­lágosítjuk az iegeneket arról, hogy hogyan darabolták szét a nemzet testét-lelkét, jobb megértés végett azt Is megmondjuk, hogy hány négyzetkilométer területet ra­boltak el tőlünk és hogy hány millió ma­gyar szenved idegen rabságban. A szóval elmondott milliós számok és méreteknél azonban sokkal mélyebb és maradandóbb nyomot hagyna az idegen emlékezetében, ha szemlé.tetöleg mutathatnánk be neki az ezeréves és a trianoni Magyarország kö­zötti különbséget. Ez a célt az én elgon­dolásom szerint legjobban szolgálná, ha a Szabadság térnek az ország zászlója és az irredenta szobrok között lévő virág­ágyás köröndiének közepében Nagy-Ma- gyarországot és az elszakított részeket feltüntető térképet, hasonlót a már for­galomban lévő irredenta levelezőlapokéhoz, helyeznénk el olyképen, hogy az este is transzparens világítás útján látható volna. A in. kir. Hadimuzeumot május hó végén, valószínűleg a török emlékün­nepen, ünnepélyesen megnyitják. Keserüvizek törnek fel nemcsak Buda déli, hanem északi részén is és ezek a sósvizek megtámadják a csa­tornák cement burkolatát A főváros most keresi az anyagot, amely ellen- állóképes. Érdekes, hogy eddig a ke- serűviz csak mint átszűrendő talajvíz zserepelt és gyűlt össze a kutakban, — de legújabban a hegyvidéken talál­tak állandóan csurgó keserüvíz forrást. 33 éves cégi Keimet estest, vegy tisztítást csak szakemberrel végeztessen REICHER II..TÉGI.A-U9 a BU DÜKENDE turcsa konosirular I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents