Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-01-13 / 1070. szám
Botfái Napló 1932 január 1.3 Istentisztelet után a közönség átvonult a díszesen terített éttermekbe, ahol nyolc- vanterítékes társasvacsorát rendezett a mohammedán-magyar kulturbizottság, amelyen az első felköszöntőt arabs nyelven Husszein Hilmi nagymufti mondotta Horthy Miklós kormányzóra, — Medriczky Andor dr. tanácsi fogalmazó török nyelven a megjelent mohammedán hívőket s vendégeket éltette, — Ábid aga magyar nyelven tett hitet a magyarság, integritás és haza mellett, majd — Viraág Béla szerkesztő mutatott rá arra a nagy jövőre, amelynek megnyitója volt ez az egyszerű mozlim ünnep, színesen rajzolva meg ennek a jövendőnek a képét és a várható idegenforgalmat, amely egyúttal Buda nagy jövője. — Pávai Vaina Ferenc bányafőtanácsos a | Gül Baba és muzulmán mozgalom megte- j rcmtőjét, Buda érdekeinek faradhatatlan I harcosát: Viraág Bélát éltette, — Max János alezredes pedig német nyelven Anina Hanum kaukázusból származó, de magyar honpolgárhoz feleségül jött mohammedán hölgyet és az idegen mohammedán vendégeket köszöntötte. Szünetekben R. Kotdnyi Nelly zongoraművésznő szórakoztatta mesteri játékával a társaságot, amely csak a hajnali órákban oszlott széjjel. — Az ünnepen és a társasvacsorán résztvettek, mint vendégek: Amina Hanum, Er. Max Márga, Quckler Gyuláné. H. Kotányi Nelly, Viraág Béláné, dr. Halász Aladárné, dr. Stein Sándorné, Eppler Anna, Max János alezredes, Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár, Celigi báró, Pavlas tábornok, báró Eperjessy Árpád, dr. Folly József, dr. Müller Ottó , dr. Buda- házy László, Suppinegr Ferenc, Tarczal V. Margittay Richárd, Szánthó Albert, Bárdos György, dr. Morelli József, a bolgár muzulmánok küldöttsége és vezetője, Rezulovics bey és nagy számban a mohammedán hívők. Ä zenét az ismert orosz balalajka zenekar szolgáltatta. * A sikerült Ramazán ünnep és társasest I alkalmából az I. kerületi Iparoskör elnöks'ége a kővetkező táviratot Intézte lapunk szerkesztőjéhez : „Budának izlám szent hellyé történt emelésével küzdelmes munkásságod első nagyjelentőségű eredményét érte el. Ebből az alkalomból üdvözöl és a további munkádhoz erőt és jó egészséget kíván az I. Kér. Iparoskor. Pártélet Budán A legtöbb párt még mindig a képviselő- választások utófájdalmaival birkózik. A mai választási rendszer pedig) oly egyszerű és főképen kizárja azt, hogy költségekbe verjék magukat a jelöltek, vagy a pártok. Amint a választás napját kitűzik, a pártok átveszik az ajánlási iveket és a párthívek gyűjtik az ajánlásokat — lelkesedéssel Amikor együtt van a kellő számú ajánló, —beadják. A párt indul, a közönség titkosan leszavaz s amely pártra a szükséges szavazatokat leadták, az annyi mandátumhoz jut, ahányszor a kvóta benne van a szavazatok számában. Ugye egyszerű? Hol van itt költség? Ha akarna is költeni jelöltjeiért és érdekében a párt, még akkor sem költhet. nyében is, elősegítvén azt a békés, barátságos, felebaráti szereteten nyugvó viszonyt, amely a helybeli felekezetek) között fennáll és dicsősége ennek a kerületnek. Méltóságodnak meg van az felemelő tudata, miszerint jótéteményeivel nemcsak szociális missziót teljesft, de egyben erkölcsileg is erősíti a lelkeket, mert ápolja a megértést, a kölscönös megbecsülést, a haaz és vallás iránti szeretetet, akik különböző rítus szerint imádják az Istent. Adja a mindenható, hogy Méltóságod szívjósága nyomán a szegények és szű- kölkodők szivéből fakadó minden áldás ’ valóra váljék. Midőn még bátrak vagyunk megemlíteni, hogy a kiosztás Méltóságod nemes intenciói szerint fog történni és csak az igazán rászorulók részesülnek segélyben, maradtunk Méltóságod kegyes pártfogását a jövőre is kérve kiváló tiszteletünk nyilvání- távolítottak és a fővárosi múzeumban hc- a fent felsorolt aláírások. CLmí ősforrásaink CL budai kegyuidék kincsei Garády Sándor tanulmánya Itt főleg három forrásról lehet szó. Első a Béla király forrása, amelynek eredeti neve „Király-forrás*4 volt, a mai Béla király úton a gr. Andrássy és br. Harkányi villa közelében. Erről érdemesnek tartom, hogy kissé bővebben emlékezzünk meg. Schams, sőt még Háuffler is Királykútnak nevezi. Ez utóbbi állítja, hogy vizét Mátyás király idejében csöveken a várba vezették és szerinte a forrásházikó belsejének stílusa Is Mátyás idejére emlékeztet. Mai állapotában, legalább a külsejét tekintve, az elhanyagolt házikó stílusáról nem igen lehet beszélni. Belsejét nem volt módomban megszemlélni. Ajtónyílását újabban készült egyszerű vasrács zárja el. Egyedüli dísze az ajtaja fölött levő vörös márványtábla, a következő felirattal: BÉLA KIRÁLY KUTA Állíttató c jelkővet KOICS PÁL. H. ÜGYVÉD 1847-beli június 12. napja emlékéül, melyen sz. k. BUDA ns. fővárosa e kegyes és magyar néven kihirdetteté. Előtte terebélyes juharfa és szivattyús kút, amelyről nem tudom, vájjon nem a forrás vize táplálja-e? Az úttól kissé félreeső fekvése és elhanyagolt volta miatt, azt hiszem, a legtöbben észre sem - veszik. Pedig szintén megérdemelné a stilszerfi helyreállítást és környékiének rendezését. A Svábküt a Szervita kunyhó közelében, attól északnyugatra volt. Az Istenhegyi útnak legutóbb történt szabályozása alkalmával tűnt el. t A harmadik a legjobban ismert „Orvos", „Doktor", „Nádor“- vagy „Város-kútja". Itt tulajdonképen két forrásház van. Az egyik, a följebb fekvő, az ugyancsak ismert román-kori ablakdísszel, amelyet nem régen — értékes voltára tekintettel — eltávolítottak és. a fővárosi múzeumban. helyeztek el. • Erről az ablakdíszről az a hiedelem járja, hogy a fönnebb már említett Szt. Lőrinc pálos kolostor romjaiból hozták oda. Ez azonban a két hely közt levő elég nagy távolság (légvonalban majdnem 4 km) és a közvetlen útösszeköttetés hiánya, de az ablakdísz stílusa miatt is, nagyon valószínűtlen. Ha e forrás vagy kút környékét, mielőtt a Béla király I úton a forráshoz érnénk1, megtekintjük, észrevesszük, hogy ez az út a forrás előtt két ágra szakad, majd ismét egyesül. A két ágra szakadt út közötti sziget fákkal, bokrokkal benőtt kiemelkedő halom. Talaját jobban szemügyre véve, azt csupa mészkő-,. közben itt-ott táglatörmelékkel boritottnak látjuk. Ügy véljük, hogy épületromokat rejt. Hátha ezek ama kolostor maradványai, amelyekről az előbb említett budai polgár | megemlékezik? Ez esetben a forrásház ablakdísze e romokkal lehet összefüggésben. Mindenesetre közelebb fekvő magyarázat lenne, mint az eddigi és érdemes is lenne róla meggyőződni. E három forrás táplálta friss üdítő forrásvízzel a Várban, a mai előljárósági épület előtt, valamint a Ferenciek, („Fran- cisklaner Plätzl*, ma már beépített terecske, a belügyminisztérium épületének egy réAz utófájdalmak közé tartozik a „citrom rendszerrel" járó sok apró kellemetlenség. A választás előtt és a választás alatt túlságosan kifacsarják a citromokat és vlasztás után egyszerűen elhajítják. Néhány hónnappal a választás után rettenetesen felszaporodik a mind savanyúbban ide-oda guruló, kifacsart és elhajított citromok száma és a diadalmas pártvezérek már nem is igen tudnak lépni, hogy ilyen citromokba ne lépjenek. Az ilyen citromok olyan savanyúságot terjesztenek, hogy még a magasabb levegörétegek is savanyú szagúak. Most ilyen savanyú a levegő. Óbuda nyomora Nagyarányú mentőakció Buday-Goldberger Leó a szegényekért A múlt század végén még senkisem hitte volna, hogy Óbuda jómódú polgárásága olyan rettenetes gazdasági lejtőre kerül és olyan mélységbe fog zuhanni, aminőben ma van. Ezt a nagy nyomorúságot nem a mai gazdasági válság okozta, hanem az ötven év óta folyó, elhibázott városi gazdálkodás jutatta ezt a derék, érdemes polgárságot ebbe a nyomorúságos helyzetbe, ötven év előtt a legtöbb óbudai polgárnak szőlője volt a hegyen és szérüs kertje a Filatorigáton túl. Minden szérüskertben vaalmi szellős nyári lakás állott, ahol a család a nyarat töltötte és őszkor a szüretet fönt a hegyen a szőllőben. Kedves, vidám, boldog éelt folyt itt, amikor aztán a féreg kezdte megrágni a szőllőt, amely lassan kipusztult és ma már a világhírű óbudai boroknak nyoma sincs, egy cseppje sem terem. A híd hiánya oly messzetolta Pesttől Óbudát, hogy föltétlenül el kellett sorvadnia gazdasági életének, amit előmozdított a villamosvasút és a helyiérdekű, mert az Óbudán bevásárló vidék így eljuthatott Budapest belső részeibe és ott vásárol. A gazdag, szőlőbirtokos gazdák lassankint tönkrementek, eladták belső házaikat és legnagyobb része ma már télen is kint lakik a szérüskerti nyaralóban és legtöbbje gyári munkás a Váci-úti gyárakban. A régi jómód csak a szőllő és földműves egyesület báljain mutatkozik még, fájó emlékeket keltegetve, amikor a gondosan megőrzött családi ékszerek és a nagyanyától maradt selyemruhák díszében jelennek meg ezek a családok, bizonyítva a régi jólétet, a régi módot. Másnap aztán kezdődik újból a rongyos nyomorúság. Most aztán betetézte az egészet a gazdasági válság. Munkaalkalom nincs és a legtöbb család küzd az éhséggel és a tél hidegével. Ezen igyekszik segíteni most az a nagyarányú nyomorenyhítő mozgalom, amelynek élén BUDAY GOLDBERGER LEÓ DR. áll, mint a budai gazdasági élet vezérembere. Budai gyára révén alkalma volt belátni ebbe a nyomorba és önként, saját emberszeretö szíve sugallatát követve, felajánlott 15.000 pengő értékben, szénben, fában, ruhában, cipőben, sőt cipőtalpban is, — segítséget a nyomorral megküzdeni nemtudó családok számára. Minderről egy érdekes okmány tanúskodik, amely alá csodálatos egyetértésben felekezeti különbség nélkül került az óbudai plébánia, az újlaki plébánia, a református és evangélikus lelkészi hivatal, valamint az óbudai izraelita hitközség elöljáróságának pecsétje, — Sagmüller József, Pálffy Lajos, Kontra Aladár, Mór Henrik és Kemény Lajos aláírásával, az alábbi köszönőlevél aláírásaképen: „Méltóságos dr. Budai Goldberger, Leó ur m. kir. kormányfőtanácsos Budapest. Méltóságos Urunk! Tisztelettel alulírottak, akik Méltóságod felhívására folyó hó 30-án a III. kér. Elöljáró elnöklete alatt megtartott értekezleten részt vettünk, mélyen meghatva járulunk Méltóságod b. színe elé, hogy az emberszeretet nevében hálás köszönetét mondjunk! Méltóságodnak azért a nagylelkű elhatározásáért, miszerint Óbuda ínségesei részére nagyértékű segélyt nyújtani kegyes lesz. Az a nemeskeblű jótékonysági tradíció, amely Méltóságod nagynevű családjában mindenkor meg volt és amely nagybecsű Házát e tekintetben is kiválóvá tette az iparvállalatok sorában, méltó megnyilatkozást nyer Méltóságod eme áldozatkész tészei áll rajta) az iskola és a Dísz téren állott közkutakat. Itt a történelmi igazság kedvéért meg kiéli említenem, hogy ismét téves állítás, mintha e vízvezetéket 1780-ban Tumler Henrik mérnök készítette volna. Az Orvos-kút újból fölfedezésének érdeme Everling Eberhard törzsorvos, a vízvezeték megépítéséé pedig Körsehen- steiner Konrád jezsuita atya nevéhez fűződik. Tumler csak a bővítés, javítás, tisztogatás munkáját végezte. Bél Mátyás írja a vízvezetékről a következőket: „Evvel a (víz) hiánnyal a tanács előrelátása szembe- szállott: amikor a vízvezeték építésével állandó forrást vezetett a városba. Elein- tén, míg a város ügyeit a kamara intézte, sokáig a legköltségesebb munkával, hiábavaló kísérletekkel fáradoztak; kétségen- kívül voltak, akiki saját hasznuk kedvéért magukat a vízépítésben járatosaknak hazudták; mígnem 1718-ban Körschensteincr Konrád jezsuita testvér a dolgot szerencsésen nyélbe ütötte.“ „A forrás a várostól, ha az utak kerülőit méred, két óra járásnyira van.“ ö mondja egyúttal a városháza előtti kútról, amelyik az első és — hosszabb ideig — az egyedüli volt: hogy Loyolai szt. Ignác ünnepe előestéjén adván először vizet, a kútra a szent szobrát helyezték. Ügy ő, mint Miller János Ferdinánd megadja egyúttal, hogy milyen volt a vezeték? A kettő között eltérések vannak, de miután Miller adatai későbbi keletűek, továbbá Buda város tisztviselője lévén, azokat közvetlen forrásból szerezhette és így megbízhatóbbaknak látszanak, ez utóbbiakat közöljük. Eszerint a vizet 20 öl hosszúságban boltozott csatornában, 688 ölre facsövekben és 1414 ölre ólomcsövekben vezették a várba. Ez kereken 4 km hosszúságnak, vagyis az Orvos- vagy Város-kúttól az Istenhegyi úton, Enyedi utcán és folytatásában a déli vasúton és Vérmezőn keresztül a várbeli: Szt. Háromság térig térképen lemért távolságnak felel me®. A városháza előtt álló kúton valóban loyolai szt. Ignác szobra állott, amelyet később, pajzsán Buda főváros címerét hordó, Minerva vagy Pallas Athenae szobrával cseréltek föl. Ez utóbbi szobor mostanában az előljárósági épület sarkának hangulatos dísze. Az előbbi szobor hollétéről eddig semmit sem tudunk. Forrásokról és kutakról lévén szó, meg- említendőnek tartom még, hogy a Béla király úthoz csatlakozó Csermely úton levő 9. sz. villa előtt forrás, a 11.1 sz. előtt, valamint a 13—15. számú telek, illetve villa előtt egy-egy kút van, jeléül annak, hogy még most sem olyan teljesen vízUJ VEZETÉS Szeifert-Kávéház MARGIT-KÖRÚT és ZSIGMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye •sténkint ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok, Figyelmes kiszolgálás _____Túl.! Tlhaméry Kálmán SZ ENT Qe Ctért gyógyfürdő Vizgy ógy 1 ntézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet szegény a Svábhegy és környéke, mint azt sokan hiszik. Századokkal előbb ezek a kutak talán források voltak. Hiszen tudjuk, hogy a vizek1 szintje az idők folyamán mind mélyebbre süllyed. Csak egy kis sarkot kérek Irta: Laczó Viktor dr. Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy nem az ár és a pénz a fontos, az már csak aztán jön, hanem az értékek és ezeknek különbőzéségei. Mert nemcsak más dolog az értéktelenség, amelyért fizetünk s amelyet emiatt — balgán — értéknek néeünk, hanem maguk között az igazi értékek között is van százezerféle fokozat és változás. A legnevezetesebb fokozatok pedig mindenesetre a tűnő és az állandó értékek. Senki sem vonhatja kétségbe, hoay egészen más érték a cigaretta, a mozi, a színház, a zenehallgatás, a kirándulás, az utazás, amelyek mind néhány pillanatnyi, vagy néhány napi élvezettel járnak s azután eltűnnek és egészen más érték a kövezet a ház, a ruha, a festmény, a szőnyeg, az ékszer, a szerszám, a bútor a híd, vasút, erdő vagy fürdőváros, amelyek évtizedekre, évszázadokra szólnak. Ha szegény embernek tíz pengőt ajándékozok, mindenesetre bizonyos kellemes meleget érzek a szívem körül, de az délutánra már el is múlik; ha pedig tíz pengőért az íróasztalomra egy dísztárgyat veszek, azt talán még utódaim is használják. Ha a tisztviselőktől levont milliókat munkanélküliek segélyezésére adják ki, egészen más értéket szereznek velük, mint ha a budai hidak építésére fordítják. De ne feledjük el, hogy az úgynevezett állandó értekék te folytonos változásoknak vannak kitéve. Bármilyen érték számomra értéktelenséggé válik abban a pillanatban, amikor kész vagyok túladni rajta.A Amíg az értékelésnek csak egyetlen vékony ‘szála fűz is valamely tárgyhoz-, addig azt nem adom oda semmiért; csak amikor már más dolognak értékelése ezt a szálat is eltépte, történhetik meg az úgynevezett csere. Valójában ugyanis ez nem csere, legalább is nem az én szememben, hanem egy harmadik néző szemében, aki . azt . látja, hogy A megszerzi B tárgyát ugyanabban a pillanatban, amikor B megszerzi A tárgyát. Az én szememben azonban nem történik! más, mint hogy eleltem azt a tárgyat, amelyet B értékel s én most nem értékelek, hogy megkapjam ' azt a tárgyat, amelyet B elejt, de én értékelek. Mondjuk, hogy van egy kiló s'zínara- nyam, amelyet csak azért tartogatok, hogy odaadhassam annak, aki értékeli, s megkapjam tőle azt, amit majd én értékelek. El tudok képzelni egy pillanatot, amikor a kiló aranyat egy darab kenyérért s egy pohár friss vízért is odaadnám. Mert az aranyba beleharapni nem tudok), de a kenyérrel és a vízzel életemet mentem meg. SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R Á C F Ü R O Ő) Erősen radioaktív és rádium elemet tartalmazó természetes 42* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel ' ' felszerelve. Egész éven át nyitva. Qaydn egyházi zenéjéről Q fiaydn-centenaárium athaCmóbó A zeneművészet fejlődése azáltal, hogy évtizedeken keresztül a templom volt a rendszeres nyilvános zenekultusz egyetlen színhelye, elhatározó befolyás alatt állott. Minden nagyobb templomban már a középkorban énekiskolák voltak, a templomi kórusok tagjai buzgó zeneszerzői tevékenységet fejtettek ki és a 15. század elejétől a 19. század küszöbéig majdnem minden számottevő mester orgonajátékos, karénkes, vagy karmester volt. Csak az állandó operaüzem és hangversenyvállalatok keletkezésével veszítette el a templom a muzsikus részére szociális jelentőségét Sokan, akik világhíresekké lettek, a szó szoros értelmében inasokként kezdték zenei pályafutásukat. Haydn József az ő zenei diákéveit a bécsi Szt. István-dóm karházában töltötte és ezért idejekorán a legbensőbben megbarátkozott az egyházi zenei gyakorlattal. Amikor 1761-ben Kismartonban a kiváló müszerető Esterházy Miklós herceg zenekarának igazgatóájul szerződtette, eleinte az egyházi zenével nem volt semmi dolga, amikor azonban hivatali kartársa!, G. I. Werner meghalt, az egyházi zene vezetése is az ő ügykörébe került. Mindazonáltal Haydn a zeneművészetnek ebben az ágában nem sokat produkált. Az isteni tiszteletnek korlátozását és egyszerűsítését célzó, II. József által életbeléptetett reform Haydnnek művészi tekintetben bilincseket rakott a kezére és ezzel gátolta alkotási kedvét. Míg Mozart az ő kenyéradója, Hieronymus salzburgi hercegérsek intenciói értelmében az u. n. „Missa brevist“, a rövid misét ápolta, addig Haydn 1782-től fogva nagy ünnepek részére a „Missa! solemnist“, az ünnepélyes nagymisét komponálta, ahol az ő gazdag dallambösége széles formákban akadálytalanul kibontakozhatott. Amikor II. Lipót trónralépésé- vel megint visszatértek az ünnepélyes isteni tisztelethez, Haydn részére is bekövetkezett a misekomponálás korszaka. II. Miklós, az ezidőtájt uralkodódó Esterházy herceg nagy előszeretetet tanúsított az egyházi zene iránt, az énekesi személyzet eléggé erőteljes és kitünően szervezett és művészi tekintetben meglehetősen teljesítőképes lévén, Haydnnek alkalma nyílt sokoldalú tapasztalatokat szereznie a! hangszerelés terén. Haydn részére ekként minden külső előfeltétel a lehető legkedvezőbb volt és így mint tökéletesen kiérett, alkotóerejének magaslatán álló művész 1796-ban olyan területre lépett, amelytől 14 esztendőn keresztül távol kellett maradnia. Éppen ez az időköz volt az ő Két angolországj útja és az | művészi kifejlődése miatt egész életében a leg- jelentőségteljesebb időszak. Mintha sietni akart volna a mulasztottakat pótolni, 1796-ban két nagy misét irt. A politikai látóhatárt akkoriban sötét felhőzet árnyékolta be. Napoleon győzelmesen törtetett előre Bécs felé. A bécsi önkéntes! hadtestet mozgósították és a zeneművészetet is hazafias célok szolgálatába állították, ameny- nyiben a hangversenyek után befolyt bevételeket katonai célokra fordították. A „híres Haydn karmester“ nem egy szimfóniájának újból kipróbálták a vonzóerejét és a fiatal Beethoven is hozzájárult némileg ehhez a hazafias művészüzemhez egyik szerzeményével. Ebben az izgalmas korszokban irta Haydn a „Missa in tempore belli“-t, a háborús időknek szánt misét. A kiváló mester finom intencióval vetett számot ezzel a körülménnyel. Az „Ag- nus“-ban a nagyobb tompa és halk ütéseivel, amelyek szólószerűleg lépnek ki a többi hangszer közül, meg akarta érzékíteni a csapattestek közeledését. Éppen ez a hely adta meg a későbbi „Nagydob-mise“ megjelöléshez az impulzust. .Haydn azonban még érthetőbbé lesz: a trombiták és a kürtök egy háborús fanfárja vezti be a „Dona nobis pacem“-et (Adj nekünk békét). Ez alatt azonban nemcsak a lelki békét kell érteni, hanem a>külső békét is, Beethoven a „Doná“-t az ő „Missa solemnis“-ében a „belső és külső békéért való könyörgés“ gyanánt kívánja értelmeztetni. Avégből hogy ezt a felfogást hangsúlyozza tanítójának epizódját a „Nagydob-misé“-ből példaképül véve, a halhatatlan mester szintén harcias hangokat pendített meg. Talán Beethoven 1796-ban Bécsben hallotta tanítója művét. A „Missa in tempore belli“ volt egyébként az egyetlen Haydn nagymiséi közül, melynek első eredeti bemutatóját Bécsben tartották meg. A misét 1796. december 26-án maga Haydn vezényelte a Piaristák templomában „a józsefvárosi külvárosban rengeteg ember, az előkelőbb osztályoknak is ösz- szesereglése mellett.“ Emellett ez a sok helyen igen komoly tónust megütő zene egy rendkívül istenfélő ember tollából eredt, aki részére Isten volt minden, tehát művészi dolgoknak is a kezdete és a vége, aki nagyobb műveinek a kéziratait mindig az „Ur nevében“ kezdte és „Dicsértessék a Jézus Krisztus!“- sal végezte. Haydn részére a Teremtő és a vallás nem volt probléma, szerzeményei az ő szemében csakis az isteni Erő magasztalásai voltak és tehát Istennek ajánlvák. Haydn az ő misekompozicióiban változatlanul hü maradt az ő művészi meggyőződéseihez. A nagy oratóriumok befejezése után a mise volt az egyetlen terrénum, amelyet még kultivált. Az 1802-ben nagy fáradtsággal befejezett „Harmónia-rnisé“-vel lezárult az ő életműve. Haydn különös büszkeséggel legeltette szemeit az ő egyházi művein; ezek nemcsak misékből állottak, hanem a kisebb egyházi opusok egész légiójából. August Wilhelm lílland, a hírneves színész, aki 1801-ben vendégszerepeit Bécsben, egy Haydnnál tett látogatásáról szóló kimerítő jelentésében kiemeli, hogy az akkoriban közel 70 esztendős mester ragyogó szemekkel és nagy élénkséggel emlékezett meg az ő egyházi zenéjéről és emellett olyan elevenséget tanúsított és olyan élénk gesztusokkal kisérte beszédét, hogy az ember azt hihette: a félrevonult mester megint zenekara élén áll. Haydn élete müvében a hat nagymise fontos alkatrészként jelentkezik, nemcsupán művészi értékük miatt, hanem ezenfelül az ő, Beethovenre gyakorolt befolyásuk miatt is, aki két miséjében, éppúgy, mint a vonósnégyesben és a szimfóniában a tanítójától alkotott formákat átveszi, grandiózus módon fokozni és elmélyített tartalommal kitölteni tudja. Haydn az utolsó nagymiséket hagyomány szerint Esterházy hercegné névünnepére írta; ez a névnap egyébként Beethoven első miséjének megkomponálására is alkalmat adott. Amint látjuk; a zenetörténelemben is „ kis okok $zülik néha a nagy hatásokat,“ Fligl József.
