Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-06-01 / 1084. szám

XXIX, évf 1084. sz. ELŐFIZETÉS: Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai f é 1 á r o n kapják Budai Napló Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy mim. nagee sói. egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor éra 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő ilMllliMM najy kllyiiiliy 1932. JUNIUS I FELELŐS SZERKESZTŐ, VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kladöHIvatal: Budán, I., Bors-u. 24 Telefont Aut. 502—96. Hivatalos órák: délután 4-6-ig A magyar sors tragikuma, hogy egy emberöltő idejében három olyan hullámzáson ment át ez a nem­zet, amely végzetes hatással volt sorsára. A szabadságharcot követő Bach- korszak idején annyira elszegénye­dett az ország, hogy, — nem tréfa — a Lánchídnál összegyűlő krajcárokra volt szüksége a pénzügyminiszternek, hogy azzal a minisztérium napi költ­ségeit fedezze. Senki sem hitte volna, hogy 30 év múlva Magyarország pénzügyminisz­terének 180 ezer aranykoronája lesz tartalékban és a monarchiának az aranyvalutát fogja ajánlani,, ami csak az osztrák pénzügyminiszter pénzte­lenségén múlt. A millenium évében Magyarország Középeurópa leggazdagabb állama .volt. Dús és boldog. Az országban nem volt ember, aki éhezett. És ha akkor valaki azt merte volna mondani, hogy 40 év múlva a fővárosnak 150 ezer ingyenebédet keli naponkint ki­osztania, nehogy az emberek éhen haljanak, azt futóbolondként az elme­gyógyintézetbe vitték yolna. Végiigéitem mind a három korsza­kot. 11a optimista volnék, azt kellene mondanom, hogy 30 év múlva ismét gazdag állam leszünk, — ha pesszi­mista volnék, azt mondhatnám, hogy egyszer kiheverhette a nemzet az el­szegényedést, de másodszor — nem. Rajongója vagyok a magyar nemzet nagy hivatásának, mely kiséri ezt a nemzetet sokezred év óta, végig egész Ázsián, Európán át, — mely végzet- szerű hivatását a Keletről elhozta Európába, szembeállította két ízben a kelettel, a faj testvérével, hogy meg­védje saját vérén a Nyugatot, ahon­nan nem kapott semmit, de soha sem­mi mást, csak megaláztatást. El kel­lett jönnie a nagy világromlásnak, hogy ez a nemzet észbekapjon , hogy ráeszméljen a nyugat hálátlanságára, rádöbbenjen arra, hogy Nyugat felöl nem várhat semmit. Hitvány népek közt élve, halálra Ítélte a nyugat, hogy örökségén osztozzanak azok, akik eddig sehol sem voltak. A keletről mondott szavaim hány ember lelkében nyitották meg az el­zárt ős-ösztönöket, hány ember lelké­ben vert visszhangot a kelet szava! Az emberölő nyugati gépkulturán kívül mit adott nekünk a Nyugat? A legszigorúbb számadás szerint — semmit. A Taurus hegyszakadékában sziklába vésett, Gellérthegy nagyságú dombormű bizonyítja, hogy ötezer év előtt az Ur városából származott csiz­S3 BjZOlj JBA3BIU Si:ilIS3ll>j SBIU adta a nyugatnak a föld- és gyümölcs­művelést, hozta a búzakalászt és a szőllőt, amit térdenállva fogadott a nyomorult Nyugat. Hálából most ránk tiportatta az oláh bocskort. Tibeti őskönyvek bizonyítják, hogy 4—5 ezer év előtt mi magyarok már fejlett családi életet éltünk, fejlett kultúránk és szervezett hadseregünk .volt, amikor a germánok és gallusok még barlanglakok .voltak, családról, kultúráról fogalmuk sem volt. Most kultúrálatlan népek martalé­kául dobták sokezer éves kultúránkat De nem csoda, hisz magunk sem becsültük meg. Már az iskolában az ezeréves magyar nemzetről oktattuk ki fiainkat, elhallgatva előttük sokezer éves dicső múltúnkat. Ha a Kelet száz és ezer' kútforrása nem őrizné régi hírünket, el is feledtük volna. Eszményiesen keleti lelkületűnket, egész lelkivilágunkat megcsúfolva, a nyugati kultúra dicséretére, követé­sére szorított minket az iskola, a világnézet és a kóros divat, azt a hi­teles tudatot keltve bennünk, hogy onnan jön a kultúra. Pedig még szá­molni is mi tanítottuk a nyugatot. Nincs nép Európában, amelynek a húszra önálló szava volna, mind a kettesből csinálta, holott a magyar harminc is ős-szó, abból az ezt meg­előző időből, amikor Európában a né­pek kínnal számoltak ötig. Olvasni, számolni, építkezni, földet mívelni tőlünk tanult a Nyugat, amely jíépkulturája érdekében ránk hozta a divat őrületét, amely szerint rút az ma, ami egy év előtt még szép volt. hozta azért, hogy gépalkotta rongya, portékája kelendőbb legyen. Ukanyám ősmagyar viselete szép volt 150 év előtt és tőle örökölt ruhájában dí­szelgett édesanyám. De mindig szép volt. A mi lélekemelő fehér gyászunk he­lyett hozta az undok feketét. Még né­hány ősmagyar falu fehérben gyászol, ahogy teszik keleti testvéreink. A mi délibábos lelkünk sohasem fog tudni beletörődni a Nyugat skatulyá­zott rendszerébe, a sáros földön járó eszménytelenségébe,;— és ahogy min­den vallás keletről jött, minden hit, minden íelsőbbrendű lelki bizakodás, amely bennünk is él. — el kell botla- nunk a nyugati gépkultura minden földi vakondtúrásában. Minden em­beröltőben elbukunk, hogy a második­ban ismét felemelkedjünk. Jöhetnek újabb világkatasztrófák, pusztulhatnak egész nemzetségek, mi felkelünk a Kelet minden hivó sza­vára, mert él bennünk az alkotó őserő, amit magunkkal hoztunk az emberiség bölcsőiéből, a turáni mezőkről, Ur vá­rosából s ez túléli a korán megvénült Európa pusztulását. Ez a hit él ma bennem, él néhá- nyunkban, élni fog az egész nemzet­ben, hogy ismét naggyá tegye a ma- | gyárt. J (V. B.) Magyar asszony a diplomácia szolgálatában Irta: Dr. Vákár P. Arthur A szürke, mindennapi élet ködös forga­tagában jólesik figyelni olyanokat, akik nem törtető önérdekből, hanem szomorú jelenünk vifiaszltalásájért járják az élet útjait, hogy az életutakon segítségre, vi­gasztalásra legyenek koruknak, nemzetük­nek. Minél szomorúbb egy korszak el- esettsége, minél inkább megsokasodnak a kálváriás utak, amelyeket a kortársaknak járniok kell, annál elismerésre méltóbb az, ha többen' és "többen veszik magukra má­sokért az élet keresztjét s ha minél többen lesznek másokért a közért, a robotoló élet munkásai. Mint ahogy az általános embe­riségnek vannak könnyfakasztó esemé­nyei, amelyek mellett érzéktelenül elha­ladnunk nem szabad, ugyanázonképpen á magyar nemzetnek is volt és van tragé­diája, amelynek gyászfátyolát hordozni kötelességünk, de a gyászfátyol lassú, idejében való ielgöngyölése is feladataink közé tartozik. Történelmünk legnagyobb gyásza: Tria­non. A Mohi-pusztán, a Majtényi-síkon, Aradon nagy magyar tragédiák lettek a történelem részeivé. Trianon: láncolata és összesége a nagy magyar tragédiáknak! Akik ezt a tragédiát nemcsak gyászfátyo­los busongással kisérik és siratják, de azért feláldoztak mindent, amit tudás és kötelesség nyújt és parancsol, azok, mind, mind a jelen becsülését s a jövendő hálá­ját érdemlik meg. Férfiak és asszonyok egyaránt... És minél nagyobb területen és minél szélesebb körben tevékenykednek azok, akiknek tevékenysége a nemzet birtokál­lományát öregbíti, a számukra kijáró csodálat és tisztelet annál nagyobb, na­gyobb, mint napkeltekor és naplemente­kor az árnyék... Budapest, Róma, London, Newyork és újból Budapest... Egy magyar asszony stációi ezek. Stációk, — a magyar ügy szolgálatában. Bethlen Margit grófnő, csodálatos tehet­séggel megáldva, mint magyar asszony, politikai s diplomáciai adottságok mellett állott magyar népe szolgálatába. Az, hogy grófnő és egy nagy államférfiú élettársa, aki mellet nem vonhatta ki magát az ese­mények zajlásából és forgatagából, az, csak zsámolyt rakott a kiváló képességű magyar írónő Iába alá, de, hogy az. embe­rileg elérhető legnagyobb figyelemig és magasságokig emelkedhetett, az tisztán és kizárólag, az ő szellemi és lelkitulajdon­ságának eredője. Amikor tollforgató ember Bethlen Margit grófnőről ír, nem tud szabadulni a latin klasszikus hatása alól, amely dithirambusában egyszerre „éne­kelte a fegyvert és férfiúi"... Az ürökvárosban a toll és kardforgató Mussolini 1csodálta és értékelte azt a szel­lemet, amelyet Bethlen Margit grófnő ma­gyar nagyasszonyi milliőben vitt magával, hogy amikor az új reneszánszát élé olasz­magyar barátság a két nemzet ,két nagy fián keresztül megpecséteffetik, akkor, — magyar asszony göngyölítse össze azt a pergamentet, amelyre az olasz testvéri­ség', — a magyar jövendőt jegyezte fel. „Magyarországnak helye van a nap alatt." A nemes Lord — világot bejáró üzenetét, — könnyező magyar milliók úgy fogadták, mint viharzó tenger utasai a világítótorony biztató fényét. Amikor Bethlen Margit grófnő Londonban az angol ujságfeiedelemnél, a toll patríciusánál megjelent, hogy egy elárvult nemzet há­láját tolmácsolja, szokatlan verőfényben pompázott a Themse mindkét partja, mert egy magyar asszony nemes keresetlen- ségjgel fűzte szorosabbra azt a megértést, amely két klasszikus .nemzet élettörténe­tén keresztül oly gyakorta revelálódott. I A tradíciók után az Uj-Világ volt annak I a csodásán tehetséges asszonynak műkő- j dési területe. Az Uj-Világot megnyerni az Ó-Világ számára s a minden népek és nemzetek hazáját figyelemre hangolni egy kis, elárvult nép szenvedései iránt: e finoman cizellált diplomáciai siker egy mugyar asszonynak futott osztályrészéül. Bethlen 'Margit grófnő amerikai útját a magyar Annalesekbe leljegyezni köteles­ség^ mert az amerikai magyarok — a szivükbe jegyezték be. . A kultumemzetek tfti, a mindéin né­pek arisztokratái meglátogatták Magyar- országot. Az impressziók lovagjai, a Pen- Klub alkotmánya szerint kongresszusra gyűltek össze Budapesten. Mint ahogy a dobogón, a rivaldák előtt, a tökéletes si­ker jegyében jelent meg és számolt be tengerentúli útjáról Bethlen Margit gróf­nő, hogy örök élményt nyújtson mind­azoknak, akik hallgathatták: úgy ez a magyar asszony örök élményt nyújtott minden nemzetek Íróinak, akik csodálták azt a maroknyi magyar népet, amelynek asszonyai oly biztonsággal és bájjal verik a szeretet bilincseibe azokat, akik — viszonzásul — a szellem szabadságával, a toll erejével segítenek majd leszedni a magyar népre rakott bilincseket... A magyar asszony, Bethlen Margit gróf­nő, ezeken a stációkon — megmérhetetlen szolgálatokat végzett a magyar ügy ja­vára. A történelmi idők távlatából a törté­nelmi korok szereplői, mint naplementekor az árnyék, megnagyobbodva tekintenek felénk, az utókor vizsgálódó gyermekeire. Minél nagyobb távlatból, minél magasabb piedesztálról néznek az utókorra a múlt nagyságai, az ő nagyságuk annál na­gyobb, ami emberi tökéletlenségünk annál kirívóbb. , ,jI Rio de Janeiróra, a gyönyörűséges dél­amerikai város pálmaligetes tengerpartjá­ra, az árkádos sziklák félelmetes magas­ságából, egy fenséges emberi alkotás te­kint alá. Kitárt karokkal, mint egy gigan­tikus méretű feszület tekint alá a mérhe­tetlen tengerre Krisztus szobra. Ennek a szobornak varázslatos szemléleténél érti meg az ember, mit jelentett az, amikor az Ur a háborgó hullámokon reszkető apos­tolokhoz beszélt: Mit féltek kicsinyhitíiek? Úgy áll ott a sziklaóriás peremén a kőből faragott Ur Jézus, mint a múlt idők szel­lemóriása az utókor epigonjai fölött. Minél távolabb van tólünk Jean d'Ar,c, Zrinyi Ilona, minél több évszázad patinája lepi be az Árpádok, a Hollós Mátyások, a Napóleonok korát, annál jobban nő a csodálat az utókor gyermekeiben a múlt iránt, nő a csodálat, — mint naplemente­kor az árnyék... A szürke, mindennapi élet ködös forgatagában, jól esik figyelni olyanokat, akik szomorú jelenünk vigasz­talásáért járják az élet útjait. Q kincsetrejto magyar föCdrőt nyilatkozik folytatólag Dr. Pávai Vájná Ferenc fögeológus, löbányatanácsos Néhai Zsigmondy Vilmosnak sike­rült bebizonyítania az 54 év előtt be­fejezett városligeti kúttai, hogy a du- namenti thermális vonaltól befelé, az Alföld felé, meg lehet találni a budai természetes1 hőforrások vizének meg­felelő magas hőmérsékletű vizeket, sőt már neki/ is kereken 12° C-szal ma­gasabb hőmérsékletűt sikerült felszínre hoznia az alföldi harmadkon meden­cének itt báziséit alkotó dolomit és a medencét kitöltő harmadkori üledékek határán. A Zsigmondy Vilmos és má­sok által fúrt távolabbi langyos vizű alföldi kutak azt bizonyították, hogy az alföldi medence mélyén nagy terü­leten kereshetjük a városligeti kút­hoz hasonló forróságú vizet. 1926-ban a hajdnszoboszlói redőboltozaton meg is találtuk az állami földgázkutató fúrásban, iparilag felhasználható föld­gázzal együtt, 1080 m mélység körül. Utána Szegeden a fürdőnél 940 m mélyről 52 fok C meleg kifolyóvizet fúrt meg a város, Karcagon az 1225 m mély fúrás alsó részéből már a vá­rosligetinél másfél fokkal magasabb, 75 és fél fokos forró víz szökött fel, ott a legmélyebb szintre lebocsátott hő­mérők 86 és fél fok C hőséget regisz­tráltak. A szolnoki fürdő kutjából 56 fok C forró víz ömlik ki 872 m mély­ségből, újabban a debreceni fúrásból 900—1000 m körüli mélységből tört fel szintén 70 fok C körüli hőmérsék­letű gázos víz. A hajduszoboszlói ll-ik fúrásban 1400 m mélység alatt már 100 fokon felüli fenékhőmérsékletet ér­tünk el, amely az átfúrt kőzetek mi neműségétől függően 2032 m mélysé­gig 127 és fél fok C talajhőmérsékletig emelkedett föl, ahol még mindig ilyen tulhevitett hőfokon thermális vizet adó homokréteget találtunk. Ezek a példák fényesen igazolják, hogy az Alföld bázisán levő kőzetekben rtnzeteg mennyiségű forró, sőt fülbe- viteti, földgázos ásványvíz van, amely gázok segítségével az Alföld gyűrődésein és peremi repedésein megközelíti, sőt el is éri a felszínt. Ez a nagymennyiségű forró víz fő­képpen az alföldi medencét kitöltő 2000—3000 m vastag harmadkori víz­dús tengeri és tavi üledék tömörülésé­vel kiszoruló felmelegedett víz, amit emberi mértékkel mért igen hosszú ideig táplál még az alföldi medence fenekén levő, las­sanként elmerült hegységek erősen fel­melegedett bydratízált kőzeteinek forró izzadmánya. Forró vizeink aszerint, hogy azokban a kőzetekben, amelyeken áthaladnak, milyen ásványos anyagokat tudnak feloldani. sósak, jódosak, brómosak, vagy ké­nesek, illetve különösebb ásványos alkatré­szeket nem tartalmazók, s így a leg­különbözőbb gyógyfürdők létesítésére adnak alkalmat. 55 fokon felül minden esetben hőenergiát képviselnek s mert a redőzéseken földgázzal együtt talál­juk, a furáspk olcsó földgáz energia­forrásul is szolgálnak. (Hajduszo boszló, Karcag, Debrecen.) Ez utóbbi látszólag a fürdővárost nem érinti, pedig éppen a fordítottja áll fenn! Budapest erősen füstös, kormos, po­ros város s ezen a „fürdőváros“ érdekében ha­mar és gyökeresen változtatni kell. Nemcsak a főváros északi oldalán lévő — tehát szélirányban fekvő — gyárakat kell a déli oldal felé telepíteni, hanem gondoskodni kell arról, hogy a kormozó, füstölő, hamuszóró széntü­zelést a belső területeken legalább re­dukáljuk, de főleg csökkentsük külkereskedelmi mérlegünket erősen passzívvá tevő külföldi szénbehoza­talunkat. Évente legalább 30 millió pengőt ki­tevő a gázszén behozatalunk. Zsigmpndy ^Vilmos már majdnem 60 év előtt olyan gázt gyűjtött össze a városligeti fúrás 600 m alatti szintjé­ből, amely 31—48% metángázt, földgázt tartal­mazott. A háború előtt az őrszentmiklóá Vi- ciántelepen egy vízkereső fúrásból öles lánggal égő földgáz tört fel, ma­gában a községben egy másik 400 mé­teres fúrásban pedig konyhasós vizet és megint meggyujtható földgázt fúr­tak meg. Még sósabb jódos-gázos vizet vizsgáltam meg újabban a Cse­pel sziget mellett. Ezek a tények be­bizonyították, hogy az oligocén ten­ger sós-agyagos kőzetei a földgáz anyakőzeteként szolgálnak Budapest környékén s a rádium-thóriumos, ké­nes, keserüsós fürdővizeken kivüi a közeli környéken sós-jóáos vizű tűr­tök létesítése is küszöbön van. Kezd kibontakozni „Budapest fürdővárosának, mint a legkülönbözőbb gyógyvizű fürdőhely­nek. ..4i igazi fürdőváros jellege. Budapest a múlt évben kereken 100 millió köbméter világítő gázt fo­gyasztott. Karcagon volt egy gázkutató forrás, amelyik napi 180.000 köbméter föld­gázt eruptált, percenkint 60 köbmé­ter melegvíz társaságában. Ez a gáz és vízszinttáj elszerencsétlenedett, de megmutatta magát. Két ilyen produk- ciójú gázos' kút évi 131 millió köbméter földgázt szol­gáltathatna, majdnem kétszer olyan ftttőértékű földgázból, mint a mesterséges vilá­gítógáz, s ezzel évi 30 milliós szénár kiadást lehetne megtakarítania a fővárosnak. A hajléktalan iskola — Mi lesz a Mátyás király reálgimnáziummal — Rohamlépésekkel közeledik az iskolai év vége. A szülők vizsga előtti aggodal­mát most még növeli a 11. kerületi Mátyás Király Reálgimnázium jövő évi bizonyta­lan elhelyezése. Az illetékes körök ez ügyben még nem döntöttek, — szerencsére, mert ennek a reálgimnáziumnak vagy azon a helyen kell maradnia, ahol most van, vagy on­nan legfeljebb néhány száz lépésnyire szabad ú] hajlékot kapnia. Semmikép sem keltene a szülők között megnyugvást az a kombináció, hogy a Ferenc József Inté­zetben a délutáni órákban kettőtől hétig tartassanak az előadások és pedig azok­ban a termekben, ahol nyolctő) egyig már más osztályok használták el a levegőt, ami közegészségellenes. Tiltakoznék a polgárság az ellen is, hogy a több, mint 700 tanulöiú iskolát megszüntessék, a diákokat és tanárokat beolvasszák vagy szélnek eresszék. A második kerület zsidó vallású gyermekeit ez súlyos csapásként érné, mert sem a Rákóciánumba sem a Ferenc József inté­zetbe nem iratkozhatnak be. A Verböczi reálgimnázium túlzsúfolt s így Pestre kényszerítenék ezeket. Bár évtizedek óta megszokták és meg­szerették a Csalogány utcában a tanitó- nőképzö intézetet s a budaiak nem szíve­sen látnák, hogy azt Budáról elvigyék, de I lehetne neki Budán még sok más helyet szorítani, iskolai négyszöggé kiépíteni a négy utca közé eső háztömböt s akkor a Mátyás Király Reálgimnázium bevonul­hatna a képző helyére. Maradhatna azonban az intézet a jelen­legi helyén is, a Jurányi utcában. A ba­rakkok mellett volt ugyanis egy szép telke Méhn Antal építésznek, aki többször ajánlotta fel a fővárosnak, az államnak, hogy a két telken építse fel a modern reálközépiskolát. De elutasították. Erre Méhn Antal emelt ott egy háromemeletes bérházat, amelynek lakói sokat panasz­kodtak a Mátyás király reálgimnáziumból felszálló elviselhetetlen füst miatt. Pa­nasszal fordultak a székesfővároshoz, mire a Székesfőváros az államnak fel­mondta a bérletet. Alig 15—20 ezer pen­gőbe kerülne az iskolának modern gőzfű­tésre való átalakítása és még néhány ezer pengőbe a betonozása, a munkálatok pe­dig a háromhónapos nyári szünet alatt elvégezhetők. Sok szülő panaszolkodik, hogy teljesen bizonytalanságban van az elemi iskola negyedik osztályát az idén végző fiainak jövő évi Iskoláztatása miatt, mert június 15-én mindenütt megindulnak a beha­tások. & e,.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents