Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-02-24 / 1074. szám
y(j)4, éV* 1074, ax ! L ö F I Z e TÉS: jjgy étre . . 24.*— P ^tegyed évre ... öl— P gjjyes szwi 40 fittér. Egyesületek, ameh-ak fteJc hivatali»» lapja — jakjai f éUr on kapják Btjefa érdeke» a várospolitika, közgazdaság, tár- gadalom, művészet és sport terén szolgáló újság 1932 PfeBft- HÓ 24 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy mim. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó btrfttflhwk nagy Mívennéoj A kelenföldi választás ahogy előre jósolták — sehogy sem tudta kiváltani a nagyközönség érdeklődését, amit megért mindenki, aki a Kelenföld és Lágymányos különös helyzetét ismeri, az ottani községi ieladalokkal tisztában van és tudja azt, hogy az ott folyó politika mimeli Pestet és a Kelenföldön is „pesti“ politikát csinálnak. Oly visszás ez a kelenföldi polgárnak, ahogy visszás érzéseket keltene mindnyájunknál, ha a pesti városházán világpolitikát in tanulnának. Nem mintha nem próbálkozna vele az inter- nackmále, sőt bek nem esne néha az egész közgyűlés, amit szánalmas mosoly kísér a józan polgárság ajakán. Mosolyra is késztető, Kelenföldön is, ahol a legrendszertelenebb építkezés folyik és talán csak a Lenke utat oldották meg szépészeti szempontból is helyesen. Nem kell az olvasónak mást tennie, mint a következő hírt elolvasnia, amely „Kelenföld hibái" címen követi ezt a tudósítást Elfogulatlan belső városi tekintély mond abban véleményt a Kelenföldről. Ha ehhez még hozzáfűzzük, hogy sem a Hév-vtX,. sem a Beszkárt-tal nem tudtak dűlőre jutni a kelenföldi politikusok. — hogy a kiállítás területét sem tudták eddig biztosítani, rendeztetni és ott legalább a szebb jövendő látszatát elővarázsolni, — akkor bizonyára mindenki megérti o választó-közönség közönyét a községi politikával szemben. Bn da-Alsóvárosi Egyesület még folytat kétségbeesett küzdelmet útépítésért, csatornázásért, világításért, közlekedésért és hasonló magától értetődő ■— dolgokért a többiek már igen belefáradtak a meddő küzdelembe. '■ Látszik is az eredményen. , Mandátumhoz jutottak: — Barla- Szabó József (Egys, Közs. Polg. Párt, í— 930. szavazat) — Kossaika János, Szentgály Antalné, Nemes-Nagy Mihály, K. Császár Ferepc (Kér. Közs. Párt — 4136), — Bechtler Péter, Miliők Sándor (Szoc.-detn. Párt — 2169), — Draskóczy László (Kér. Ellenz. — 1770), — vlté2 Martsekényi Imre (Fr.- harcos Párt — 1152), dr. Kabakovits József (Szabadelvű Párt — 882 szav.). Nemzeti Dem. Párt 584 szavazattal lemaradt Nem változott semmi, kár volt az emócióért. • De nem fog változni Kelenföldön más téren sem más, minthogy tovább romlik a Sósfürdé, amelynek áldott vize világhírre méltó már azért is, mert az asszonyok egészségét adja vissza, menti, tartja. Es nem épül fel az új híd tengelyében a Kelenföldi sugárút, amely Buda-Alsó városnak lüktető életere, hatalmas közlekedési vonala. De közelebb vinné a megvalósuláshoz a keserűvízforrások révén megteremthető vikigfürdő ivókúráját a Dobogó domh mögötti öcsödl völgyben. A városrendezés is egymásután^ követi cl hibáit és túlságosan külvárosi módon kezeli ezt a nagyrahivatott városrészt Erre nézve közöljük a legújabb tanulmány idevágó részét: Hosszasan lehetne beszélni azokról a hibákról is, melyeket a rohamos fejlődésben lévő Lágymányos táján tapasztalhatunk, — írja tanulmányában dr. Gaitinu Frigyes, a város tisztánlátó tanácsnoka. — Az itteni nagy. utak, utcák, szinte kivétel nélkül mogorvák, barátságtalanok. A fák még kicsinyek, sok helyen nem is fejlődnek kellőleg, úgyhogy monoton, szürke kép tárul elénk, amerre csak nézünk. Pedig a Boráros téri híd igen fontos terű- I letté fogja emelni ezeket a részeket. Kár, hogy ez is nem az esztétika jegyében indult el és fejlődik. Az elmaradhatatlan tűzfalak már jelzik, hogy Budapest építkezik a Kelenföld fele'... A Villányi itt I ®P’es t rcs2ém pedig folyik az örök bakul k s?rozata: kedves, a Gellérthegy lába alá illő, néhol igen sikerült villák, rokonszenves családi házak mellé hat-hét emeletes óriások telepednek, beláthatatlan időre tönkretérve itt is a városképet Az ember igazán kétségbeesik! Hát nálunk sohasem érik meg annyira az érzék a városszépítés iránt, hogy előre lássanak? Hogy idején számot vessenek a tájjal, a terepviszonyokkal, a háttérrel, a városrész karakterével, rendeltetésével, hogy előre elképzeljék, megrajzolják, modcllí- rózzák, milyen is lesz majd a gyerekkorból felserdülő férfikorba kerülő utca? Ha előre meg nem állapítják új utcák, terek iótcsítésekor, hogy milyen lesz, milyenné kell lenni egy utcának, akkor aztán ne I kapkodjunk a fejünkhöz, mikor az épít-1 tetőit, magánosok éy az építész urak jóvoltából szörnyszülöttek támadnak. Ez Kelenföld!! j L. Z. Tipyetmeztetés a táuotőót! „Magyarország örök gálával tartozik Bet01en-nek" — Írja a „Ti me s" — ■ kinyilatkoztatása annak, hogy Bethlen István a békekötést követő súlyos és sötét években erős és bátor kézzel vezette az ország ügyeit. Már pedig | a békekötés 13.-ik esztendejében nem hogy enyhültek volna a viszonyok, ellenkezőleg, világszerte súlyosbodtak. A világgazdaság leromlásának csak ama kormányok és államférfiak az okozói,akik erőtlenek voltak ahhoz, hogy a békeszerződéseiket reparálják s ezzel a régi, kipróbált gazdasági formákat évszázados pozícióikba visszahelyezzék. Ha pedig a „Times“-en keresztül ^z angol közvélemény a nemzet „örök háláidra“ érdemesnek tartja Bethlen István munkáját, akkor a nemzet meg kell hogy hallgassa az angol közvélemény; ítéletét. Nem adhat hitelt az álprófétáknak, akik csak azért gáncsolják és kritizálják, mert liatalmas képességével, hatalmas külföldi barátaival és összeköttetéseivel útját állja a politikai vicinális dilettantizmus felelősségnélküli próbálkozásainak, amely csak az emberhez méltatlan gyűlölködést s nem a lelkiélet egyik legszebb ékességét, a hálaérzetet tartja az öncélú nemzeti élet kútiorrá sónak. nek ma nincs nagyobb gondjuk, mint a bridgeI A közmunkák szünetelnek, a munkanélküliek száma ijesztően szaporodik, a tisztviselők kezdenek éhen- halni, a kereskedők csődbe mennek, az Iparosok tönkremennek, a válla kozák már régen tönkre mentek és mindezen azzal akarnak segíteni, hogy lelkes felhívásban — bridzselnt Invitálják a tagokat. Ezzel aztán kint vagyunk az összes vizekből! Éljen és virágozzék a bridge! Éljen a bridge-párt! Az új korszak klasszikus népei közé sorolhatjuk a dicső angol népet s éppen ezért, az angol közvélemény időről-időre történő megnyilvánulásait nyugodtan vehetjük zsinór- mértékűi. A „Times“, Anglia egyik legtekintélyesebb sajtóorgamuna. Az angol közvélemény szócsövének tekinthető. A „Times“ írja, rendes évi közgazdasági szemléje során, hogy Bethlen István gróf kormányzatának ideje, a magyar közgazdasági élet fontos korszakának tekinthető. Magyarország, — írja a „Times“ —, örök hálával tartozik neki, a bátor és bölcs vezetésért, amellyel az országot, a békekötést követő súlyos és sötét éveiben az élet és az erősödés útjára vezette. JVUnden elismerő szó, támogatás, jól esik nekünk, akik valóban súlyos körülmények között építgetjük nemzeti életünk új alapjait és fclülépítményelt s jól esik, ha olyan helyről kapunk őszinte szót és nyilt kritikát, ahonnan a dicséret és elismerő szó ép oly jól esik és felemel, mint a nemes kritika. A gyarló emberi élet megnyilvánulásai közben a sodródó élet forgatagában, alig számíthatunk örök hálára, hiszen a múlandó és forgandó élet sokszor teret enged az emberi gyarlóságból táplálkozó gyűlölködésnek. Apponyi Albert gróf egy életen keresztül szolgálta nemzete ügyét — legutóbb is Genfben a világ csodálatát terelte a magyar nemzet felé, — s még ezekután is többször volt kitéve annak, hogy hálátlanságot és méltatlan kritikát kellett egyesek részéről elszenvednie. Akkor, amikor az angol közvéleménynek Bethlen István személye iránt, — immár nem először történt elismerő megnyilatkozását olvassuk, ebből a tényből Bethlen István értékében állandó államférfiul működésének, a külföld részéről történt. újabb honorálását vehetjük tudomásul és jelenthetjük. Az emberi gondolkozást és érzést — igaz — nem lehet uniformizálni, de az emberi elfogultsággal, a politikai gyűlölködéssel ős a sötét lelkiismeretlenséggel szemben szükséges reámutatnunk a tényekre. Exért hivatkozhatunk a Times-eri keresztül az angol közvélemény újabb megnyilatkozására 8 ezért kell reá mutatnunk arra, hogy a gazdasági válság, amely az egész világon általánossá lett még az olyan államférfiak státusát Is megingatta és méltat!hb- kritikával kísérte, mint amilyenek a különböző európai államok vezéroolitikusai és államférfim voltak. Éppen az a körülmény, hogy a gazdasági válság nyomasztó szenvedése és nyűge alól nem szabadulhatott egy állam sem, ez a körülmény igazolja azt hogy a békeszerződések árán teremtett új gazdasági rend a világgazdaság csődjét készítette elő s Igazolja, hogy ez alól a teher álól nem szabadulhatott egyetlen állam sem. Az emberek szívesen veszik ki részüket a mások sikeréből, de ép olyan gyorsasággal vonulnak félre onnan, ahol valamely okból a sikertelenség kopogtat az ajtókon. A világgazdasági krizis független volt a vezérpolitikusok és államférfiak emberi tevékenységétől s a gazdasági leromlás oka: az új gazdasági rend volt. Az a megbomlott gazdasági rend, amely a békeszerződéseken keresztül a bizalmatlanság és az elzárkózás politikáját inaugurálta. Hiú pártpolitikai erőlködés a világgazdasági válságért az egyes államok kormányait okolni. Egyetlen helyes megoldás és diagnózis az volna, ha az európai kormányok beismernék és deklarálnák azt hogy a gazdasági krizis oka a békeszerződésekből folyó beteg gazdasági rend. A „Times“ közleménye, Nagy jövő j vár mégis a magyar idegenforgalomra, 1 mert lehetetlen, hogy a képviselőhöz és a lelsőhdz kiválasztott tagjai, az 1 idegenforgalmi közös bizottság ne találja meg e legújabb nemzetközi ipar — Fremdenverkehrs-Industrie — helyes útját, irányát, vezéreszmélt Oly sok kiváló ember foglalkozik ezzel, csak éppen közös nevezője nincsen, Mintahogy megvolna az idegenforgalom is, csak éppen az alapvető intézmények, vagy talán csak Intézkedések hiányzanak, amelyek lehetővé tennék a nemzetközi érintkezést. Az idegen- forgalmi kérdés ma már a parlament és a székesfőváros egyik fontos kérdése, és ha a sok személyes támadásvédekezés fölmenti az ezzel való foglalkozás alól a vezérlő közéleti szereplőket, — talán megalakul végre a magyar fürdőügy és idegenforgalom kulcsa: — a fenrkomisszió! A szerdai esíéről valami téves fogalmak kerültek forgalomba, mintha az ezeken az estéken találkozó társaság új párt alakításának gondolatával foglalkoznék, pedig ez estéken olyan önálló, független polgárok találkoznak Buda minden kerületéből, akik a mai zavaros politikai viszonyok között —tájékozódást keresnek és Szívesen meghallgatják a társasvacsorákon megjelenő kibontakozást szintén kereső közéleti szereplőket. Ez egyáltalán nem jelent még sem pártalakltást, sem ■ pártbontást és csak a mai várandós közéletben vélik egyesek, hogy ez új párt- alakításhoz vezet. Most szerdán, e.hó 24-én szintén illusztris vendégek vesznek részt a társasvacsorán és bizonyára új gondolatok vetődnek fel úgy az országos, mint a helyi politikának helyes irányba való beállítása érdekében. Jbridzsztjünk, mert ma éppenséggel semmi más bajunk, semmi más hiányunk nincs, minthogy bridzselnt nem tudunk eléggé. Ezt kell megtanulni és akkor boldog lesz a magyar, boldogul a budai polgár. Hát — szó ami szó — csak éppen ez hiányzott. A hdzbérilnk ugyan nincs kifizetve, az adóval tartozunk még, a villanyt részietekben fizetjük, a fűszeres vár, a szabó hiába vár, a suszter már nem is vár, a tejes nem hoz tejet, a szenes nem küld már sze net és a szemetes hiába csenget reg gél: — nincs szemét, mert azzal fűtünk. Ez mind nem baj. ha bridzse lünk. A bridge, csak a bridge! Kapitális gondolat! Ez került a pártpolitika tengelyébe. Óbudán lecsúszhatnak a hegyről a szegény emberek házai, a Farkasréten öt utcát ettek már meg a halottak, a Margit-körúton két ház építése maradt félbe, az óbudai hidat nem építik, a gyógyforrások vize százmillió Ifterszámban folyik hiába a Dunába, az idegenforgalom az Ibusz jóvoltából szünetel és üresen állanak a szállodák, — az mind eltörpül melletted, óh bridge! Pártoknak, pdrtkörökIzlám a kereszténységért Európai kulturbotrányt képező spanyolországi kathollkus cgyházüldözés ellen a magyar országgyűlés képviselői felekezeti és pártkülönbség nélkül, ä szociáldemokraták kivételével, HUNYADY PERENC GRÓF indítványára, állást foglaltak. Ehhez, a lelkiismereti szabadságot és demokráciát tisztelő eljáráshoz csatlakozott a mcs- hammedánság nevében Hosszéin Hllml effendi budai nagymufti Is; nyilt levele, amelyet Hanyddy Ferenc grófhoz tfité- zett, az iziám tcderánciájának, szabadság- szereteténok és minden vallást tisztelő felfogásának valóságos kulturdokumen tárnát képezi. A levél, amely mindenütt őszinte meglepetést keltett, túlmegy az ország határain is és összébb vonja mindazokat, akik az egy igaz Istent imádják és nem kémek abból a méregből, amelyet Moszkva ont a világra. Hunyady Ferenc gróf február bó 164 kelettel az alábbi levelet Intézte a budai nagymuftihoz: „Méltóságos Nagymufti! - Folyó hó 12-1 kedves leveléért, amelyben a Magyarországon élő mohammedán vallású hívek csatlakozását jelentette be a spanyol egyházüldözéssel szemben kifejezést adó akcióhoz, _ fogadta : hálás köszönetéin nyilvánítását. Nekünk katolikusoknak Igazán jól esik, hogy mindenféle egy Istent hivő felekezetekhez tartozó testvéreink Ily példás szeretettel foglalnak állást spanyolországi üldöztetésükkel szemben. Méltóságod levelét az egyházi lapok szerkesztőségének is megküldöm és remélem, hogy ők erről a levélről majd hasábjaikon meg fognak emlékezni. Hálás köszönetéin megismételve, Igaz nagyrabecsüléssel vagyok tisztelő híve: Hunyady Ferenc Egy délután a budai multinál Irta: Móricz Pál Regényes emlékekkel teljes, a hős moszlim katonák, bosnyák szabadság- hősök vérétől beharmatozott hosszú életűt az, — amíg az öreg Ferenc József (az egész bosnyák földön oly legendás, népszerű „Franye Joszip“) liő bosztta-krupai polgármesterének: Duties Mahmnd Aga bosnyák bégnek Husszein Mtírtii. fiából kecskeméti ilte- .tősésű magyar állampolgár lett... Az brefé Pefcnc Józsefnek rrteg Kellett nat- ttla, temérdek jó katonának el kellett pusztulnia, a hatalmas kettős császári cs királyi birodalomnak darabokra kellett szakadnia, a büszke, rettenthetetlen bosnyák népnek a véreskezű ősi szerb ellenség vasigájába kellett hajolnia, a forradalmi szörnyű viharokban az apostoli királyi uralkodójához mindhalálig bű Durícs Mahmud Aga bosnyák polgármesternek kérlelhetetlen ellenséges kezektől meg kellett semmisülnie. s a rablóknak dobott njrngat- magyarországi drága csonkért: Sopronunkért is a regés időkbe ülő harcot nieg kellett vívni: — míg Durics Husz- szein Hílmi effendi, magyar honpolgári esküt (évsén, elnyerte és kiérdemelte az ő mtndenkepen tiszteletreméltó és megható kecskeméti illetőségét a Trianonban égető tűzre ítélt és átok alá helyezett e szörnyű boldogtalan, kimondhatatlanul szenvedő cson- ka-Magy aro rszágön... Ez az élet, ez a sors. a Husszein Hilmi effendi élete, a Husszein Hilmi budai mufti sorsa, trianoni szenvedő élet, trianoni átkos sors! Hazáját elveszítette, az ősök hajlékától pedig per- itélettel száműzték. Durics Husszein Hilmi effendi most 44 éves, szélesváilú, atléta termetű ember. Klasszikus arcéin, barna szemű feje illőn koronázza a katonás törzset. A fekete császárkabáton ragyogó na- dikitüntetés sorozat nélkül is katonás az egész megjelenése. Higgadt minden mozdulata. Megfontolt, szabatos minden szava. Egész megjelenésén ki érzik, hogy népe, fajtája vezetőjének nevelték, s a küzdelmes életében is csakugyan ilyen maradt mindmáig. Elhárítja, hogy ,.bég“-nek szólítsam. _Az édesapám az volt! — Jól magyarul mondja mindezt. — Engem az effendi megszólítás illet meg! — Itt egyidejűleg tisztázzuk, hogy elfendik a főiskolát, egyetemet végzett moszh- mek, az „imám“ név a lelkész, a paro-1 kus ,a plébános, a „mufti" pedig a kerület főpapja, mondjuk püspök fogai* mának felel meg a muzulmánoknál. Husszein Hilmi ii középiskolát Szara- jövóbm végezte s a lelkészi képesítését a kairói egyetemen szerezte meg. Állami szolgálatát a trebmyci „seriátusi biróstigndr kezdette, mint bíró ság i gyakornok, — jegyzőféle. Ez a bíróság mohammedán egyházi bíróság, s házassági, jogi, örökségl, s mo- hammedánoknak egymás közötti birtokpereiben ítélkezik. Ferenc József népszerű uralkodása idején eme bíróság kisebb tisztviselőit az államkormányzat, a felsőbb bírákat maga a „császár", az uralkodó nevezte ki... Majd a szerajevój Országos Múzeumnál, éppen a keleti osztálynál, tiszt- viselősködött, közben a 2. bosnyák gyalogezrednél Grácban az egyéves önkéntesi esztendejét is leszolgálta H. Hilmi. Igen nagy, s azóta még gyarapítóit nyelvtudásával már akkor kitűnt. Az összes délszláv nyelveket beszéli, törve az .orosz nyelvet beszél keveset albánul, jól magyarul, tatárul, tökéletesen törökül, arabul, perzsául és németül... A háború kitörése előtt a szeralevői Reisz al nlema-nzk volt titkára, s bár mint lelkészt nem kötelezték. önkéntesen, fegyverre! harcba ment az ősi ellenség ellen... A világháborúnak még nem minden része van feltárva. A bosnyák ezredeink csodás hősiessége elismert. 1914-ben ám odalent a regényes görbeországban még az ősi nemesi felkelés is hadba állott. A gazdag, büszke bosnyák bégek ezrednyi, zászlóaljnyi badcsó- pörtokban vezették felfegyverzett népüket, mozJim testvéreiket a szerb ellenség ellen; mint a híres Meslcs Adam Aga bég, dúsgazdag nagybirtokos, bankár, tartománygyűlési képviselő, politikai vezér, aki — legénységének napi 3 pengő lénungot fizetvén — egészen felruházott, felszerelt inozlim ezredet vezetett a szerbek ellen, úgyhogy három hónap alatt soronkívül főhadnaggyá léptették elő. A visegrádi polgármester Turdkovics Nairn bég, Teszkeredzsics Szulejmán Basics, Sahim Pasics, Fadü Pastes és még sok más előkelő birtokos bég famíliák zászlóaljnyi és kisebb csapatokkal vetették magukat a gyűlölt szerbre. Husszein Hilmi a Filippovlcs Jakul Bég, bég cs. és klr. kapitány, reguláris bosnyák ezredben gemischte battajtonjának (vegyes zászlóalj, mozlim és katolikus bosnyákok együtt) lett az önkéntese, s Uvácznál (szandzsák határon) megsebesült A szarajevói kórházban kapta meg a tartalékos tábori imámi kinevezését Még szeretett volna otthon maradni, de a „Reisz ul ulema“ másként rendelkezett: — Fiam, neked a háborúskodó testvéreink között van a helyed! Husszein Hilmi első szolgálati beosztása Bécsben volt A hadbavonult seregeknél mintegy 120—140 muzulmán katonai lelkész közül Husszein Hilmi volt az egyik. A „Verordnung^ Blatt“ 1918. évi október 1-i számában jelent meg a kinevezése tényleges katonai főimómmá (őrnagyi .rang), amit azonban a kitört forradalom miatt már nem sokáig viselhetett. Husszein Hilmi bosnyákjalval a harcokból kivette részét. Az orosz fronton, Qaliciában és az olasz frontön harcoltak. 1916-ban török csapatokkal is együtt harcoltak Dzsavid basa vezérlete alatt. Bécsi1 szolgálati ideje alatt a „Militär Kommando“-hoz volt beosztva, s mint: „K- u. K. Militär- Imam, Leiter der Islamitischen Seelsorge in Wien“ hivatalos megbízatással működött A Therezianambán, a XIV. ker&letbeli kadettlskolában, a Wiener Neustadt-j Akadémián, a St. Pölten-i katonai iskolában Is tanított, mint hitoktató és nyelvtanár; mert itt mindenütt voltak muzulmán növendékek, nemcsak bosnyákok, hanem albánok, törökök, egyptomiak, arabok is... A Bécsben, Prágában, Brünnben, Qrácban állomásozó bosnyák csapatok imámjai Is Durics H. Hllml effendi felügyelete alá tartoztak. Bár az ösz- szeotnlás után tiszti ellátást javadalmat többé már nem kapott Bécsben maradt a Reisz ul ulema parancsára, hogy ne hagyja el az osztrák földet, ameddig ott egyetlen bosnyák van. Másrészt vissza sem mehetett szülőhazájába, mert nem tette le, nem is akarta letenni a szerbeknek a ■— bü- ségeskűt. Közben Bécsben megnősült 1919-ben az előkelő rokonságú Hindy-Szabó Idát, a volt magyar nemes testőr alezredes Hindy-Szabó Elek leányát vette nőül, Akkor Bécben gazdag
