Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-10-03 / 1097. szám
XXIX, évf. 1097 sz. Et ÖMZETÉS Egy évre . . 24. — P (Negyedévre 6. — P Egyes Márrt 40 fillér. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja tagjai . féldron 1932 október 3. HIRDETÉSEK ■ Egy haeáb széles, l m m magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések d ij a mindenkor előre fizetendő Állanúú hímeteknek nagy kedvezmény Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár- sadalom, művészet és sport térért szolgáló ujség FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I. Bors-u. 34 Telefon; Au*. 502-96. Hivatalos érák: délután 4-6 ig Mi lesz velünk ? sóhajtja a magára maradt budai polgár ismételten most, a kormányválság idején, amikor szó van a magyar nemzet mindenféle tagozódásáról, osztályáról, érdekközösségéről, csak épen a polgárságról nincsen szó. Előtérbe kerül a nagyipar, a pénzvilág, a nagygazda. és a kisgazda, előkerül mindenfele új és mar régen elkopott cím, csak a polgári elem patinás, állam- fenntartó jogcíme nem kerül szóba. Amikor a kisgazdákról van szó, - csodálatos, módon — sohasem az a tiszteletreméltó földbirtokososztály jut az eszembe, amelynek sorában vannak ügyvédek, bírák, tisztviselők, tanárok, kereskedők, gyárosok, szóval az ország intelligenciája, amely szereti a földet, de ríem bálványozza, — ragaszkodik a földhöz, sokszor ősi jusson' az ura, de nem a rabja. Hiába, amikor azt a kisgazda szót hallom, mindig az a kicsinyes önző, kismű- veltségű paraszt jut az eszembe .akinek egészen más a hivatása, mint a politika. Nem jó vele kísérletezni. A múlt század közepén, amikor a szabadságharc leküzdése után a bécsi kormányok- a Qesamtmonarchie jegyében éltek, valami népparlament félét hívtak össze Bécsbe, ahol még bukovinai parasztok is megjelentek. Éöyjfdl idő'múlva már bele akartak beszélni Becs város ügyeibe. Ez aztán kiábrándította az osztrák kormányt■.is... Tudjuk saját történetünkből, hogy Dózsa György keresztes hadakat gyűjtött az országban és a zászlója alá sereglett negyvenezer paraszt végül megostroniolta itt Budán a hercegprímás palotáját. A kisgazda előtérbejutása egész olyan, mintha az iparosságról volna szó és annak reprezentánsaként — pont a csizmadiákat emlegetnék. Hisz a csizmadiák is derék emberek bizonyára, de ha a kézműiparosságról van; s'zö, mért'vigyenek ott vézérszerepef '"é&éti A csizmadiák, —.nem tudom. Nálunk a Városoknak már nagyon megnyirbálták az autonómiáját. A polgárság é várainak, köztük első helyén Budapestnek belső ügyeibe már erŐ- ‘sen beleavatkozik a kormány s ennek révén az országgyűlés. Már most igazán nincs másra szükségünk, hogy ma, amikor énnek a világvárosnak a maga nagy adminisztrációjában oly kiváló vezérkara van n főpolgármestertől, polgármestereken és tanácsnokokon át lé' a föjgyzői és fógahnazói karig, oly erős támasza, mint a tanács s ezek a nehéz gazdasági helyzet dacára meg tudták tartani ennek a városnak világvárosi ' nívóját, megoldották a szociális és humánus követelések kérdéseit méltóan, minden anyagi romlás'' nélkül, —még gondo- ' latnak is elrettentő, hogy a csajág- röcSögei pógár, ahogy ezek a kisgazdák, a valóságos kisgazdák önmagukat nevezik, — beleszólhasson ennek a városnak a belső ügyeibe. A soha fürdeni 'nem szokott emberek intézzék a város fürdőügyét; —a szomszéd községbe is ritkán átlátogatók irányítsák az idegenforgalmat, — no, ebből igazán nem kérünk. Támadás ez a polgárság minden érdeke ellen. . Az ilyen támadás ellen a polgárság nincs is megszervezve. Nincs- is tulajdonkénen pártja, talán az egyetlen hely, amely tisztán’ polgári alapon áll és ól, a Polgári Egység Klubja az Akadémia-utcában és talán az a néhány Egységes Párti kaszinó Budán. Ezeket kell kiépíteni, szeles pol- • gári alapon. Itt kell még intenzívebben megszervezni a polgárságot. Ami eddig történt, az nagyrészt ösztönszerűen folyt, talán Kozma Jenő pregnánsan I polgári egyéniségének köszönhető, aki elsőnek jutott tudatára annak, hogy a polgárságot egységbe kell tömöríteni ! és a fölszinre vetett eszme ösztönszé- rüen egybesereglett tábort állított mő- I géje. A magyar sors. kivételes hatal- 1 i mat adott ezzel Kozma Jenő kezébe s j i ha van rá hivatottsága, — és^ mi hisz-1 ! szüli, hogy van —; megfordíthatja a | hanyatló, elbukó magyarság sorsát. ! Majd ha ez a polgári tábor meglátja, I hogy mesterségesen állítják vele szembe a kisgazdákat és azokat az ű rovására) terhére, kárára dédelgetik, vele akarják megfizettetni a paraszt elmáradottságát-,1 primitiv gazdálkodását csökönyös ragaszkodását a régen ! csődött -’mondott gazdálkodási rend- j szeréhez; — ’ akkor mégis észre kap a I polgár 'ós kezet fogva a gondolkozó, a világgazdaságoit figyelő intelligens földbirtokos osztállyal, átalakítja, más alapokra fekteti a kisgazdáknak ezt az elavult, esődötmondó gazdálkodását. A magyar, gabonatermelés a régi arányokban meghalt. Gabonát csak annyit terhelhetünk, amennyi itthon fedezi a szükségletet. Ide., se behozni, se kivinni gabonát neip kell. Az árát szabályozhatja az . állam. De át. kell, térni a kertgazdaságra. föl kell használni a föld belsejében készen álló forróvizet, amivel intjük a nagy üvegliázakaí, és előállítjuk a szükséges energiagát. A feltárt jódos- brornos,. lúllievített gyógyforrások ide- vonzzák az északi hideg országok reumás betegeit, azokat finom főzelékekkel,, kitűnő magyar gyümölccsel kell ojlcsón ellátnunk és .fusson ki az or-, szagból ezenkívül mindennap ezer vaoggn korai főzelékkel, primőrökkel, az üvegllázakbán télen is óriási meny-' nyiségekben termelt ^primőrökkel, lássa el egész Európái, amely ina kapva- kíjpna ezeken. A kisgazda pedig, az ügy,es. paraszt, íj fátgyűlölő paraszt vedeljen át, kertésszé, termeljen gyümölcsöt, gombát, virágot, főzeléket és rögtön megszűnik a nyomor. A nagybirtok tegye ezt nagyban. Es ismét boldog lesz a magyar. Néni párt kell nekünk, hanem a meglévő termégzetadta kincsek kihasználása., Ez az áldott magyar föld kínálja kínoséit. Debrecenben, a kopár Hortobágyon százezer köbméter gázt vetett ki,vakulj magyar! — világítható .vele. Debrecen városa és az egész megye. A többi ottani fúrásból ötszász vaggon sót, pompás, jódos, brómos konyhasót lehet kitermelni. Két kézzel dobja felénk az áldást a jó Isten, de mi inkáhb egymást marjuk és uszítjuk a parasztot a polgár ellen. Végzetes játék lehet! Dubonal Pál. Az uj magyar kormány HORTHY MIKLÓS Kormányzó úr Üfőméltösaga GÖMBÖS GYULA de- zignált miniszterelnök előterjesztésére kinevezte az uj kormányt, amely a következőképen alakult: Miniszterelnök és honvédelmi miniszter GÖMBÖS GYULA külügy-miniszter PUKY ENDRE pénzügy-miniszter: 1MRÉDY BÉLA vallás és közoktatásügyi miniszter: HÓMAN BÁLINT igazságügy-miniszter LÁZÁR ANDOR öe/ügy-miniszter KERESZTES-F1SCHER FERENC földmivelésügyi miniszter KÁLLAY IfllKLÖS kereskedelmügyi miniszter FABINYI TIHAMÉR Budapest jövője Harrer Ferenc dr. előterjesztése Ez az, ügyirat tartalomban és irányban messzire eltér a megszokott sablonos előterjesztéstől, mert föléje emelkedve, már könyvet jelent és pedig valóságos küszöb-könyvet, amelyről uj ajtó nyílik Budapest jövője felé, meglepően széles láthatárra. A benne felhalmozott rengeteg tudomány,, a, biztos, és évtizedekre rögzített megállapítások, a logikus következtetések, a tárgyilagos bírálatok és a jóságos vezérlet során éltető meleg záporként hull belőle az újszerű, a merész, szinte az álommal határos és jóleső j— mert vigasztaló — elgondolások sorozata; és ha akadna, aki egy hivatalos előterjesztésben nem találja helyénvalónak még a realitásukkal vemhes álmokat sem, azt elintézzük azzal az egyszerű igazsággal hogy: minden nagy alkotásnak előbb álomnak kellett lennie. A mesterien kapcsolódó logikával összeszövőd könyv rendjét és rendszerét — akarva nem akarva — össze kellett kuszálnunk, mert minket, a Budai Naplót, Budapest városfejlesztése kérdésében városunk természetadta tagoltságánál fogva, csakis a budai oldal egyéni vonatkozása és szálai érdekelnek. A síkon fekvő pesti oldalnak is meg vasnak a, régi alkotásai és. elhelyezkedésük, a régi szabályozások vagy szabályozatlanságuk adottságai, amik a haladó és javító korral követelt változtatásokra várnak, ezekhez azonban elegendők: a normális szakértő intelligenciája, vonalzója és körzője és a metropolisok elhelyezkedésére és berendezésére irányadó szakirodalom sablonjai. Budán ellenben a Duna,, a Dunával karöltve húzódó hegyek és liegysorok és a hegyek méhében tárolt természeti rejtett kincsek elhelyezkedése a hozzá közeledőtől olyan tulajdonságokat illetve ezeknek a tulajdonságoknak olyan amalgámiáját követeli, amilyet a sors yagy a szerencse .csak nagyritkán juttat egy-ogy nagy városnak., Dj-. Harrer Ferencen, az óbudai polgármester fián, a volt polgármesteren Budapestünk minden lehető és lehetetlen problémája átszíirődött, ő, mint Buda szülöttje, gyerekkora óta barangolva, ösmeri szülőhelye minden zegét zjugát, hegyét-völgyét, erdejét-gyepét: ő"a tájalkotók finom értőj'e, a Duna szerelme, a föld alatt rejtőző titokzatos források meghitt bizalmasa, a realitás és józanság megtestesülése, „vates“ is, aki a jövőbe lát és ’tornak dolgozik, és afelé lendít és irányt mutat. Ilyen tulajdonságok teszik az igazi városszabályzót, aki pedig ilyen magas és mély-értékű tulajdonságok nélkül yaló, az csak a körök ,és egyenes vonalak iskolás rovója és legtöbbször a táji szépségek szétrombolja, természeti kincsek elíöldelője, hegyeknek gyilkosa és a „regulierungsmo.rd“-ok önelégült elkövetője lehet. Az előttünk fekvő könyvet részleteiben, sajna, nem (ismertetjük, mert ez túlmegy a hírlapi lehetőségen; csak rámutathatunk annak különös jelentőségére, ami abban mutatkozik, hogy a megnyitott ajtón keresztül előre nézve 4- bátorságot, kapnak az elmék, szivek es szándékok ahhoz, hogy városunk mai lesújtó áldatlan helyzetében ne röstel- jék a, csIiR'a realitásnak ismert dr. Harrer nyomán előre törve, foglalkozni Buda csodás jövőjével, ami ma még sokak szemében csak lekicsinylendö álom. aminek pedig lennie kell, hogy azután hittel é's munkával valósággá váljék. * Az előterjesztés’’ egymást követő értékesnél értékesebb mondanivalóit vezérszavak alá csoportosítja, ami megkönnyíti a legkülönfélébb szempontból; való hozzászólást. Ezúttal csak a bennünket legközelebbről érdeklő „fürdőváros problémákéhoz kívánunk szólani, „Mielőtt a iiirdővárosi problémákkal városépítési szempontból foglalkozunk, a legilletékescbb és pedig a hivatalos tényezők részéről választ kell kapnunk a következő kérdésekre: Mi Budapest balneologiai jelentősége, tekintettel gyógyforrásai értékére (ha-1 z°i és • nemzetközi viszonylatban), töld rajzé fekvése, nagyvárosi jellegére és a fürdők városára való kialakítási lehetőségeire? Mi ehhez képest a Bu- dapest-íürdőváros elgondolásának józanul megállapítható kerete?" Szerző "nyitva hagyta a kérdést, hogy a kezdeményezésnél ki, vagy kik legyenek a döntő hivatásos tényezők. Szerény nézetünk szerint a fürdőváros előmunkálatainak elrendelésére, irányítására és összefoglalására egyetlen hivatott tényező a Polgármester, aknek módjában áll ügyosztályt, alpolgármestert és esetleg kebelbeli alkalmas szakértőt delegálni és a költségvetés keretében a költségek fedezéséről gondoskodni. 1 Annyi megállapítható, hogy a közgyűlésen keresztül megnyilvánuló közvélemény már is kívánja a budai forrásokban és a budai hegyvidékben rejlő hatalmas, alig felbecsülhető értékek gazdasági kihasználását, ami a polgárság sokaságának - az elveszettek helyébe —’ uj kereseti és életlehetőségeket biztosít. Ezek áz előmunkálatok pedig jelentik a próbafúrásokat annak megállapítására, hogy mennyi és milyen összetételű és hőfokú vizek felhozására számíthatunk, s hogy orvosszakértőink a felhozandó thermál-vizeket milyen gyógyhatásúnknak ítélik. Fürdőhely létesítésének további követelményei — a gyógyhatású vizeken kívül - 1. a szerencsés földrajzi fekvés, 2. a gyógyhelynek megfelelő zöldterületi hinterland, 3. a meglevő v. megszerzendő kulturberendezések (színházak, koncértek, múzeumok, lóversenyek, stadion stb.), 4. a helyi lakosság vendéglátó készsége, urbanitása és mindezeknek kétségkívül kedvező megállapítása esetén annak üzleti érzékkel való elbírálása, hogy (nemzetközi fürdőhelyről lévén szó), a népeket most uraló vonzalom és idegenkedés szem előtt tartásával az alkotandó gyógyhely milyen tápláló területekre számíthat, az egyre könnyebbé váló és egyre gyarapodó világforgalom mellett. A felsorolt követelmények meglévő- sége biztosíték arra, hogy Budapest fürdőváros a gyógyulást keresők olyan tömegeit fogja vonzani — még téli időn is, :— mert hiszen a téli hónapokban legintenzívebben élő nagyvárosra van rákapcsolva — hogy a legnagyobb méretű és mértékű lürdöbelektetés is rentabxlisnek fog bizonyulni, annál is inkább, mert a tapasztalat úgy mutatja, hogy a világ betegei uj orientációk szerint keresik a nekik gyógyhatásra leginkább megfelelő gyógyhelyeket. A Nyugat felkeresi Budapest fürdővárost keleti vonásaiért, amik kisejthetők; a Kelet pedig nyugati színvonaláért, ami látható <és érezhető. Meg nem éfdemelt kesferves sorsunkban a népek sorsa, a nagyvilág felé bizalommal fordulhatunk meglepően nagyszerű tájba helyezendő, gyógyulást sugárzó fürdőalkotással, amelyre egy nagyértelmü és nagylelkű ember hivatalosan határozott és bizakodó kézzel rámutat. Ringer Lajos dr. Isméi a dudva Ez a téma olyan kifogyhatatlan, mint maga a dudva. A hozzánk érkezett levelek hosszú sora bizonyítja, hogy ez sok embernek fáj. Van olyan, akinek minden cseresznyéjét megette a kerten kívüli dudvában tenyésző sokféle hernyó és féreg. Van, aki álmatlan éjszakákat tölt a kertje kerítése mellett és seprővel sepri vissza a tömegestől betóduló bogarakat és hernyókat. Van, aki elkeseredésében eladta potom áron a villáját, amelyet húsz esztendős lemondás és nélkülözés révén szerzett meg, hogy öregségére itt meghúzódjék. Ez a hegyvidékiek panasza és minden levélnek az a vége, hogy őt a hivatalosan termelt dudva pusztítja,frontja, zaklatja, kínozza. A külső részeken rettentően elszaporodott a dudva. Egyáltalán nem irtja a város a dudvát ott, alig) közterületen, tehát a város tulajdonában terem. Azt .írja, egyik panaszkodó, hogy . az egész irtás abból áll, hogy néha lekaszálják ezt a féreg és hernyótermelő giz-gazt, hogy aztán annál bujábban tenyésszék. Ez tehát nem elég. A dudvát irtani kell és föl ásni a területet, ahol jelentkezik, kiszedui a gyökereit ék cl kell rendezni, simítani, egyengetni á területet és végül rendes fűmaggal bevetni. Ha ez megtörtént, rá kell bízni az egyes villa és telektulajdonosokra, hogy a telküket érintő területet tartsák rendben. Azok majd vigyáznak rá, hogy ott a dudva el ne szaporodjék ismét. A hegyvidéket tehát csak egyszer kellene végig irtani és ezt a munkát 'elvégezné Budán kerüietenkint 20 éhező ember, potom pénzért, egy év alatt. Áldás fakadna e munka nyomán. Pompás gyümölcsöt kapnánk onnan. Holott tpost mindéi) alma, minden körte férges. Á városnak pedig joga volna szigorral követelni a féregírtást, hä maga is jó példával járna' elöl é megadná á lehetőséget is. így rendbe jönjié a hegyvidék. A város belső részén, főleg az üres; ’beépítést váró telkekén, terem búsásan a dudva. de é?ek á telkek egyuttdl tilos szemétlerakodó helyek és sok helyen pótolják ä nyilvános illemhelyeket Tehát ve- szedemesek, férgesek és büdösek. Ezt szigorúan végrehajtott rendelettel, á rendőrség igénybevételével intézheti el a város. Ilyen telekkel tele vannak a külvárosok, de a belső részeken is Van elég. A Kelenföld együk legszébb pontja a Szent Imre herceg szobrát őrző térségi Nagyon kedves dolog Volna, ha hivatalból nézné meg az illetékes ügyosztály a Fehérvári-ut és Horthy. Miklás-út egy befutásánál' alakult üres telket, amelynek egy’lk részét, a térre nézőt valárrti Ócska deszkakerítés' takarja. Egyik rondább, mint a másik. Azaz, hogy épen egymáshoz illik az ócska deszkakerítés és az utálatos dudvás, piszkos fér. Ezt a szennygödröt okvetlenül és sürgősen föl keil tölteni. Ilyen is van sok, ,még ,,a Fő-utca mentén is., A vár közvetlen környéke, a bástyafalak aljai csupa dudva és a Halászbástyához épcnséggel nem illő, elhanyagolt deszka-léckerítéssel van tele. Nem épületes látvány , az idegenék számára. De szomorúan látja ezt a Budavárát látogató magyar is. Rendelettel ez is elintézhető. Ezeknek a belső részeknek a dudva mentes, rendezése, gyepesítése már a városi kertészet körébe tartozik. De oda tartoznak föltétlenül a parkok és a parkírozott utcák. Óriási költséggel megépítették az Attila utcát, fásították is és most a gyalogjárda széle dudvásodik ott, ahol a fák állanak. Hát ez aztán igazán falusi dolog. Nem tudjuk elképzelni, hogy a város zsugoriságán múlnék ez és megtagadná azt a néhány napszámost a kertészettől, akik ezt rendben tartanák. Az Attila-utat„ Krisztina-körutat és a többi eldudvásodott utcákat, tereket és utakat. Egészen a kertészet ügykörébe tartoznak a parkok, sok szépet produkált itt a kertészet, de ennek a sok szépnek a nagy szemölcse a Városmajor. Itt nem lehet kifogás az, hogy nincs rá pénz: kell, hogy Jegyen. i Ennek a szépen indult parknak az eleié lés a vége szép. Egyik oldala is szép, de túl; nyomórészben mégis csak dudvás, rendezetlen terület. Ez így nem maradhat! A rendezés költsége oly jelenyésző osz- szég, ami egy Világváros költségvetésében jeftfáltaláii-nem jöhet számításba. Ezt a ke‘ írület. is elintézhetné; Most uj' templom épül ilyen elhagyott térségen és mire fölépül, ptt ál maiid1 a sivatagban, dudva között. Ha tényleg a kertészeti hivatalon és nem (pénztelenségen múlik ez," ükkor Sürgősen altaljon ki számára a város pénzt, mert ezzel tartozik a ,város a zországnak, a hírnévnek és a polgárainak, j A Városmajor Buda egyik legnagyobb belső parkja. | Nekünk jut az alja szobor dolgában is, mint ahogy nekünk jutott ü nürnbergi és nz angol szobor, amiket csak azért tettek Budára, hogy eldugják. Ami szoborállítás* rá alkalmas terünk volna, oda valami olyan került, amit csak Budán raknak a tér kö- teepére kirakatba. Ilyen "a „Széli Kálmán“; ftér (még a névé' fs csak Budán volt lehetséges) a legforgalmasabb terek egyike, de
