Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-01-23 / 1071. szám

Budapest, 1932. január 23. SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ <R A C F 0 R D ő) Erőséé radioaktív és radiumolonot tartalmazó természetes 42* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és Ogy úri-gőzfürdővel, valamint kő­ét kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel " felszerelve. Egész éven át nyitva. Az uj uzsora törvény BÁRDOS GYÖRGY dr. elóadáaa A Gazdaságvédelmi Társaság január 15-iki értekezletén báró Skerletz Iván v. b. 11. ny. horvát bán, elnök megnyi­tó szavai után dr. Bárdos György ügyvéd tartott előadást a képviselő­házhoz benyújtott és tárgyalásra elő­készített uzsorajavaslatról. Rámutatott arra, hogy igen nagy jogbizonytalan­ságot. fog eredményezni az, hogy nem­csak a kölcsönnyújtásnál, hanem bár­mely ügyleten alapuló szolgáltatásból lolyóan megállapítható lesz az uzsora vétsége. A szorult helyzet, könnyelmű­ség, értelmi gyengeség, tapasztalatlan­ság, függő helyzet, vagy az elfoglalt bizalmi állás Igen tág fogalmak az ügy­letek kötésénél, mert a rosszhiszemű értelmezés a szorult helyzetet megál­lapíthatja például az operáló orvossal szemben álló betegnél a letartoztatás-l ban levő gyanúsítottnál az ügyvéddel szemben, könnyelműséget találhat va­lakinél, aki az ingatlanát eladja és ké­sőbb jobb helyzetbe kerülve az ügy­letet meg teljesen kiszámíthatatlan és a visszaélésekre számtalan lehetőséget I biztosit. Tapasztalatlanságot vitathat! az építtető az építésszel szemben, ha arra hivatkozik, hogy sohasem építke­zett még és így avatatlan abban és így tovább. Az alaptalan perek — esetleg szegényjogon — igen nagy ká­rokat okozhatnak és végezetül az ügy­letkötések biztonságát veszélyeztetik. Az eddigi jogszabályok teljes védel­met nyújtottak minden kizsákmányo­lással szemben és így külön kodi- tikációra semmi szükség sincs. Az uzsora magánjogi következményei el­lentétben állanak a magánjog eddigi egész fejlődésével, mert még a va/o- sággal nyújtott szolgáltatás visszakö­vetelésének is csak méltányosságból lesz helye. Rendkívül sérelmes a for­galomra a tervezetnek a kizsákmá­nyoló ügyletekre vonatkozó rendelke­zése. Itt ugyanis lehetővé válik az előbb felsorolt eseteken felül az értelmi gyen­geség fennforgása esetén is az ügylet hatálytalanítása, úgy, hogy most már a szerződések megkötésénél elmeor­vosok igénybevételére lesz szükség, nem is beszélve arról, hogy az ügy­véd és az ügyletnek megfelelő szakér­tő egyenesen nélkülözhetetlen lesz. A legnagyobb sérelmeket okozhatja a ja­vaslat azon rendelkezése, mely visz- szaható erőt akar adni azon követelé­sekre is, mely uzsorás szerződésen alapulván, teljesítését a törvény ha­tályba lépése után követelik. Rámuta­tott Bárdos György arra, hogy a gaz­dasági élet betegségeit törvényekkel gyógyítani nem lehet, mert a gyógy­szer még jobban kimélyíti a betegsé­get, megszüntetvén még azt a kis for­galmat is az ügyletkötések terén, mely a nehéz helyzetben fennmaradt. Végül a hitelsértési javaslat azon intézkedé­sével foglalkozott, mely a hitelezők kvóta szerinti többségére akarja bízni a bűn és a magáninditvány jogát. ^ Ez ellenkezik a vádrendszerre felépített perrendtartással és a gyakorlatban alig vihető keresztül. Dr. Bárdos György érdekes előadását báró Skerlecz Iván elnök meleg szavakban köszönte meg és teljes elismerését fejezte ki az elő­adónak igen nagy tárgyi ismeretekre valló, mélyenszántó fejtegetéseiért, majd kiemelte, hogy a visszaerőt a ja­vaslatból minden esetre eliminálni kel­lene. A megindult vitában Lugmayen József, Tóth József, Szántó Albert, Radványi László egyéb sérelmes in­tézkedésekkel foglalkoztak. Dr. Bo-\ ronkay István kir. ügyész az uzsora­javaslatot a mai gazdasági helyzet kö­vetkezményeképpen szükségesnek látja. kurrenciát csinál nekik azzal, hagy maga a gyár is kicsinyben adatja el a haris­nyáit a maga „Pók’-árúbázaiban, melyek­nek a maga tőkeerejével olyan hathatós reklámot is csinál, aminőre a jelenlegi gazdasági viszonyok közt sínylődő keres­kedők a legritkább esetben képesek. Csak növelte a felzúdulást annak a híre, hogy a Guttmann és Fekete R. T., az ed­dig elért sikerek nyomán, lényegesen meg akarja szaporítani a fővárosban minden­felé a Pók-árúházakat, vagyis az a szán­déka, hogy konkurenciájával még nagyobb mértékben lecsökkentse a kereskedők for­galmát. Emiatt indítottak meg erőteljes akciót kereskedők, akik a harisnyagyár állandó vevői, hogy vagy szüntesse be haladék­talanul a Pók-árúházakban a maga gyárt­mányainak árusítását, vagy pedig ők szűnnek meg a gyár megrendelői lenni. Nagy az érdeklődés az iránt, hogy mi lesz ennek a háborúságnak a vége. A Guttmann és Felelete R. T., melynek az akció már tudomására jutott, — érte­sülésünk szerint, — máris elejtette azt a tervét, hogy megszaporítsa a Pók-árú- házak számát s így elejtette azt a szándé­kát is, hogy Budán létesítsen egy ilyen nagyszabású árúházat A kútfúrás titkaiból Igazságok — eredmények Aligha volt rá eset Magyarországon, hogy vidéki város, mégha akkora is, mint Debrecen városa egy tudós „jóslására" százezer pengőt kockáztatott volna meg, mint ahogy azt éppen Debrecen tette, ami­kor neves geológusok határozott tudomá­nyos — kétségbevonhatatlannak látszó tncgájjapításjti. kijelentései és határozott tiltakozása ellenére az országosan ismert- nevű geológust dr. Pávai Vájná Ferenc föbányátanácsos jóslásnak minősített meg­állapításai alapján elhatározta, hogy 100.000 pengő befektetéssel kutat fúr Debrecenben. Ez eleinte eredménytelennek látszott, de most megjött a hir a boldog Debrecenből, hc®y kitűnő hatású jódos, brómos meleg forrásvizet ont magából az új kút. Egyik legutóbbi számunkban Budának azt az óhaját tolmácsoltuk, hogy Föld­tani Intézet igazgatószékébe Pávai Vájná Ferenc dr. főgeológust kellene meghívni, I aki most, mint a Pénzügyminisztérium fő- j bányatanácsosa különben is oda van be- I osztva. Valószínűleg az elhunyt Böckli I Hugó kívánságára, aki benne legjelesebb tanítványát becsülte. Amikor Budának ezt I a kívánságát tolmácsoltuk, nem számol-1 tunk azzal az amábilis konfúzióval, amely- lyel most a magyar közélet kártyáit ke­verik a tröszt és kartel kezek s így való­színű, hogy ennek az intézetnek az élére, vagy az olajtrösztnek, vagy a szénkartel- nek kebelbeli embere kerül. Az állva járó gerinces emberek ma nehezen viszik va­lamire, mert a gazdasági hatalmak előtt okvetlenül hasra kell feküdnie annak, aki ma Magyarországon boldogulni akar. A forráskutató és mélykutakat fúró zseni nem jut kenyérhez, mert például Budapest székesfőváros gyógyforrásszabértője — opálbányász. A mélyfurrások története, mintegy hat­van évvel ezelőtt kezdődött Magyarorszá­gon, amikor e téren az első zseni Zsig- mohdy három forróvizű kutat fúrt: — a Városligetben, a Margitszigeten és Har­kányban. Egy fél század múlt el, amikor Pávai Vájná Ferenc dr.-t adta nekünk a sors, aki azóta hat ilyen forró mélykutat nyitott meg: — Hajdúszoboszlón, Karcza- gon. Szegeden, Debrecenben, Hévízen és Szolnokon. Eltekintve tudományos kutatá­saitól, korszakalkotó megállapításaitól, ez Olyan teljesítmény, amely igazán hivatottá tenné a Földtani Intézet igazgatói széké­nek betöltésére. Csakhogy az a rendszer, amit Páva Vájná követ nem alkalmas az Ilyen hivatalos érvényesülésre. Elsősorban, keményveretü magyarsága, másodsorban az. hogy távol tartja magát minden tröszt­től. mert idegeneknek tartja azokat és végül is nem hordja elég magasan a fejét és nem büszke másra, mint arra, ha ott ta­lál értéket, ahol más nem talált. A debreceni mélyfúrásból feltört a sós- lódos gyógyvíz, a forró víz és földgáz. Debrecen is megcsinálhatja a maga gyógy­fürdőjét Néhány év. hat év alatt öt he­lyen fakadt föl az Alföld különböző helyén a magyar föld kincse a hőforrás és föld­gáz. Amikor annyi sok eredménytelen fúrást csináltak már ebben az országban s különöser a régi nagyban, hány ilyen ezer méteres s még annál is mélyebb lyukat fúrtak a földbe, aminek árából semmi sem térült meg, akadt végre egy istenáldotta tehetség, akinek már csak egy fúrása várandós még: a lillafüredi. Amikor 1925. novemberében feltört a hajduszoboszlói forróvizes földgáz s el­kezdtek fürödni és gyógyulni a betegek a patakként elfolyó forró vízben, minden alföldi város hasonló kutat kérvényezett az államtól Szeged maga fúrta meg a kútját a kiapadt kutú fürdője mellett ott, ahol Pávai Vájná Ferenc főgeológus jelölte ki a helyet Szolnok az ő véleménye ellenére furdalt baj is lett belőle, nem akart fel­jönni a víz, amikor azután Pávait hívták le a nagyon beteg fúráshoz, reámutatott a homokrétegre, amelyet régen, egy fél­évvel előbb keresztülfúrtak, abban volt a forró víz és gáz, de fúrás közben nem vették észre. Hajdúszoboszlón két kút ontja már az ország legforróbb gyógyvizét, a földgázá­val nagy villanytelepet fűtenck s e®y má­sik gyár is épül reá, ott sürítni fogják a földgázt. Karcag és Debrecen 100—100.000 pengő­vel járultak hozzá a fúrási költségekhez, csak mielőbb legyen nekik is szoboszlói kútjuk. — Soha még geológus ilyen ál­dozatkészséget nem tudott elérni I Karca­gon egész forró patakban folyik el drága ingyen fűtőanyag s a földgáza is megy- me,gy a semmiségbe. Nincsen pénz, hogy az Ingyen energiákat kihasználjuk, csak a drágákra futja nálunk! Debrecenben már fúrtak egyszer majd­nem ezer méter mélyen víz után, de nem találták meg. Most Pávai Vájná ellenfelei kórusban írtak és adtak elő nagy fejtege­téseket, bizonyítva, hogy Debrecen pénze elveszett, hogy fiaskóval végződött a fú­rás, de egy ember rendületlenül hitt végig a jó eredményben — bármikor kérdeztük — a fúrás helyének a megjelölője, a mi geológusunk, Buda geológusa P. V. F. Neki most ott Debrecenben is igaza volt s bizonyos, hogy Lillafüreden is megtalálja azt a gyógyvizet, ami nélkül bebizonyo­sodott, hogy sohasem fog kifizetődő vál­lalkozássá válni az a drága nagy Palota­szálló. Vájjon miért, kiknek az érdekében nem engedik dolgozni? Mert nem engedik ezt a kivételes magyar tehetséget. Re­méljük, most már Debrecen után másképen lesz s nem kell felfedjük a magyar büro­kráciának az ezekkel a dolgokkal kapcso­latos elfajulásait is. Kereskedők akciója a GFB harisnyagyár ellen A fővárosi kereskedők körében akció indult me® a Guttmann és Fekete R. T. harisnyagyára ellen, melynek telepe az óbudai Vihar utcában van. A gyár, mely a maga nemében egyike a legnagyobbaknak Magyarországon, a GFB márkájú harisnyákat hozza forgalom­ba és széles vevőkörre tett szert Nemrég a gyár Budapest több helyén megalapította a „Pók‘‘-árúházakat, me­lyekben a maga gyártmányait áTúsíttatja detailban. Ez az oka annak, hogy a kereskedők megnehezteltek a Guttmann és Fekete gyárra. Megengedhetetlennek mondják, hogy az a vállalat, melyből ők dotall-árú- sítás céljaira szerzik be az árújukat kon­Farsang A Budai Katolikus Kör 30 éves jubileu­mi bálját február 1-én rendezi székháza alapja javára a Pálffy-téri dísztermében és összes helyiségeiben, József Ferenc kir. herceg és Anna k5r. hercegasszony leg­főbb védnöksége alatt Az a megértő tá­mogatás, amelyben a budai politikai, köz­ségi és katolikus társadalmi előkelőségek soraiból felkért háziasszonyok a rendezö- ésg munkáját részesítik, máris elegendő biztosítékot nyújt arra, hogy az idei bál erkölcsi és anyagi sikere az előző évieket is túl fogja szárnyalni. A báliroda minden este 6-tól 8-ig tart hivatalos órákat (te­lefon: 543—36) és figyelmesen intézi el a beérkező meghívó-igényléseket és szupé- asztal előjegyzéseket. Műsoros táncestélyt rendez Guth Fe­renc-dr. elöljáró tajiácsnok elnöklete alatt működő, II. Kerületi Általános Közjóté­konysági Egyesület 1932. év február hó 3-án este fél 9 órai kezdettel a Budai Vi­gadóban (II. Corvin-tér). A rendező bi­zottság Pénzes Mihály dr. ügyvéddel az élén, lázasan dolgozik az estély megren­dezésén. Figyelemmel arra, hogy az Egye­sület a legtökéletesebb jótékony műkö­dést fejti ki és így a II. kerület szegényei és azok szomorú sorsa a legjobb kezek­ben van, már előreláthatólag sikerül az er- crkölcsi és anyagi sikert a „Házi asszo­nyok“ .• áldozatkészségével biztosítani. A házi asszonyok között találjuk a II. kerü­let színét-javát, akik maguk is nagy buz­galommal segédkeznek, a széles körű ér­deklődés felkeltésében. A rendezőség jó érzékét dicséri egyébként az elsőrendűen összeállított művészi műsor is. Közre fog­nak működni: Boros Géza a Teréz-körúti színpad ismert humoristája, Bastius Mária zongoraművésznő, Rostaházy Ágnes ope- raiénekesnő, Szász IjLta táncművésznő, Mo- csányi és Lakos európai hírű zenehumoris­ták. Szentiványi Kálmán konferál. Sycambria jótékonycélú, zártkörű ál­arcos felmezestélye február hó 1-én .a Budai Vigadóban, | Bocskai táncmulatság. A budai társa­dalom színe-java jelent meg a Budai Pol­gári Lövészegyesület Marczibányi-téri székházában, január 16-án, a budai Toldy Ferenc reáliskola Jl. Bocskai cserkész- csapat által rendezett jól sikerült táncmu­latságon. A táncot Veres Jóska cigányze­nekarának muzsikájára a lágymányos „Bocskai csárdás“ ütemeire kezdték meg. Majd a cigányzenekarral felváltva a Zene- művészeti Főiskola növendékeiből alakult jazz-band hangjai mellett a legjobb han­gulatban folyt a tánc s csak a kora reg­gel órákban ért véget. A táncmulatság tiszta jövedelmét a" két csapat táborozási felszerelésére fordítják. Zártkörű táncestélyt rendez a 4. számú B. I. K. cserkészcsapat tisztikara és a 4-ö. sz. B .1. K. Szent György öregcserkész­csapat által a táborozás alap javáTa Argay János, Borsitzky Imre dr., Dax Albert dr., Horchler Heinrich, Huszti József, Márton Lajos, Méhes Gyula dr., Péch Béla, Tájber Tibor, Téry Tivadar dr., Tholt József dr. fővédnöksége alatt, január 30-án esti 9 órai kezdettel a Budai Polgári Lövész Egyesület Marcibányi-téri székháza ösz- szes termeiben. Személyjegy 2.50 pengő. Táncosjegy 1.20 pengő. Szalay István jazz- band ja muzsikál. A túlzsúfolt farsangi sze­zonra való tekintettel: a január hó 17-ére tervezett második ismerkedési estélyünket nem tartjuk meg, hogy ezáltal kedves ven­dégeinket ne foglaljuk le a rövid báli sze­zonban. A zugligeti szegények javára február 1-én d. U. 6 órakor a Vikár-villa halijában rendezendő hangversenyen közreműköd­nek: Székely Júlia, Huszár Elemér zugli­geti lelkész, Zipcrnovszky Fülöpke, Méray Horváth Károly, Laurisin Lajos az opera­ház tagja és Laurisin Miklós, a zenemű­vészeti főiskola tanára. Konferál: vitéz Vadkerty Jenő dr. 1 A Bikíke a budai iparos- és kereskedő- ifiak kulturegyesülete január 30-án, Rlpka Ferenc főpolgármester díszelnöksége és Kozma Jenő dr. orszgy. képviselő fővéd­nöksége mellett, a Budai Társaskör helyi­ségében táncestélyt rendez, az egyesület könyvtáralapja javára. Álarcos jelmez-estélyt rendeznek feb­ruár 6-án a Budai Vigadó helyiségeiben Vogl Imre tanítványai. Két teaestét rendez a budai Szent Imre- kollégium, szokásos bálja helyett az idei farsangban a Oellért-szálló márványter­mében, még pedig panuár 27-én és február 7-én. A Keresztény Társaskör Óbudán febr. 6.-án farsang utolsó szombatján rendezi hagyományos jelmezestjét a Korona-Vi­gadóban. A 4. sz. Budai Ifjúsági Kongregációk cserkész csapata az idei farsangban is megrendezi szokásos évi táncestélyét, ja­nuár hó 30-án, a Budapesti Polgári Lö­vész Egyesület (II. kerület, Marcibányi-tér 6. sz.) székházának összes helyiségében. A táncestélyre meghívók igényelhetők. Illetve kérhetők a Rendezőség tagjainál, azonkívül postán, vagy telefonon a kö­vetkező címen: B. I. K. tápcestély rende­zősége. II. Marcibányi-tér 6. sz. B.P.L.E. Telefonon: Aut. 523—57. alatt hétköznap, d. u. 4—6 óra között. Táncestélyt rendez a Budai Társaskör helyiségében január hó 30-án este 9 óra­kor a Budai Iparos és Kereskedő ifjak kul­turegyesülete. llj tánctanfolyamot nyit a Budai Katoli­kus Kör Vogl Imre vezetése alatt a köri tagok és családtagjaik számára és tartal­ma 10 hét, a tandíj pedig 10.— pengő. — A csütörtöki teaesték mind nagyobb kör­ben vonzzák a tagokat. A könyvtárt is szokatlanul sokan veszik ez idén igénybe. Tánctanfolyam. A Városmajor környéké­nek előkelő lakossága régen nélkülözi a szalontáncok szakszerű tanításával foglal­kozó tanfolyamot és ifjúsága eddig kény­telen volt távolabb fekvő tánciskolákat lá­togatni. E hiány pótlására dr. Dénes Valé­ria Orkesztikai intézete, meghívott szakta­nár vezetésével szalontánc-tanfolyamot nyitott, Krisztina-körűt 59. sz. alatti he­lyiségében, ahol a tanfolyam iránt érdek­lődni lehet. Telefon: 552—91. SZENT Qetíért gyógyfürdő Vlzgyógylntézet, hullám- ás r>apfürcjg Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet Zenei élet AZ UJ MAGYAR ZENEEGYESÜLET 20 éves szünet után feltámadt poraiból és újból helyt adott az ifjú magyar komponis­táknak. Balabán Imre bevezetője után Bar­tók Béla, Ádám Jenő, Farkas Ferenc, Szabó Jenő szerzeményeit adták elő: Waldbaaer- Kerpely vonósnégyes, Hannover György és a kitűnő Kadosa Pál. Különösen Bartók 2 hegedűre írt szvitje tetszett, melynek majd minden tételét meg ujrázták. Egy biz­tos: 20 éves szünetet nem tartanak többé. Hallottunk a koíizervatívek részéről egy­két bús sóhajt. SAUER EMIL. Ha az idő vasfoga meg is fogta „ad personam" ezt az indusarcú zenetitánt, művészetén makulányi csorbát sem ejtett. Ifjú hévvel és poézissel, fiata­los temperamentummal, ragyogó techniká­val szédületes iramban, fáradhatatlanul játszotta végig grandiózus műsorát. A zsüfott vigadó ámulattal hallgatta és él­vezte a klasszikus stílust,’ melyet Beetho­ven Rondojában s különösen Brahms In- termezzojában domborított ki. Műsorán még Chopin, Liszt, Haydn és saját ragyogó műveit szólaltatta meg a nemes művészet jegyében. Tombolva ünnepelték. WALTER RUMMEL amerikai zongora­művész a Vigadóban mutatkozott be. Ér­tékes, komoly muzsikus. Játéka Ízléses, bár nem gyújtó hatású. Stílus tekintetében kissé önkényeskedő. így Beethoven op. 110. szonátáját nagyon kiszínezte, viszont Chopin valcerokat tudatosan lassít. Nagy­szerű dinamikája Liszt sziszifuszi munkát igénylő Funerailles, Au lac de Walenstadt műveiben érvényesült. Az elismerő tapso­kat ráadással, többek között Wagner— Liszt: Waküren Rittel köszönte meg. DOHNÁNYI ERNŐ zongoraestje. Kevés házai művészünknek van meg a maga stabil közönsége. Do'nnányi minden hang­versenyén ott találjuk az ismerős arcokat. kik ünnepélyes csendben, templomi áhítat­tal hallgatják Beethoven egyik legkonzse- niálisabb interpretátorának tökéletes, ne­mesen előkelő játékát. Nem tudunk újat mondani „noxaea- zöüá vbg mbnbgdb bbb mondani. Nagyszerű volt. KENTNER LAJOS fiatal zenészgárdánk egyik kétségtelenül legkiválóbb tagja, ki­nek Masszikus zenei tudása már régen át­lagon felül lá.óImNhgean al éké mm lagon felül álló. Nem hangzatos sikerekre törekvő, vagy reflektáló művész. Műsorán, melyen kizárólag Beethovent ölelte magá­hoz, azok az alkotások szerepeltek, me­lyek ritkán hallhatók, de amelyekben való elmélyedés, a legnagyobb zenei intelligen­ciát és a legtisztább stilus érzékiét követeli Kentner a Hanunérklavier szonáta fensé­gét tökéletesen érezte át és juttatta kife­jezésre. Olyan zenei teljesítmény volt ez, mely örömmel és megnyugvással tölti el a hozzáértő hallgatóságot. Kentner valóban hivatott, hogy a magyar művészetet a vi­lág előtt képviselje. SZEDŐ MIKLÓS kiváló Urai tenoristánk vasárnap rendezte önálló dal és ária est- télyét. Kitűnő diszpozícióban, pompásan hatott nemes csengésű hangja. Technikája, kultúrája elsőrangú. Jéles művészünknek az Operaházban van a helye. Reméljük, *tt fogjuk hallani. Az estélyen a kormányzóné is megjelent. TIBOLDI JÓZSEF DALAI most jelentek meg a Rózsavölgyi és Társa cég kiadásá­ban. Tiboldi József egyike azoknak a ze­neszerzőinknek, aki mesteri példáját adja annak, hogy miképen kell a népköltészet valóban értékes termékeit művészileg meg­zenésíteni s azokat az elkallódástól nem­zeti kultúránk számára megmenteni. Maller Imre. Kedves zene minden este a Cs ászárfürdő éttermében SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET tiJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Fereacrendiek templomával szemben, FIÓK1: 1., Krisztina-körút 0-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel: 341-26 UJ VEZETÉS Szeifert-Kávéház MARGIT-KÖRÚT « ZS1GMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye estóakint ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok, Figyel mos kiszolgálta _____TilLi Tlhaméry Kálmán______ SZ ÉKESFŐVÁROSI mn AUTÓBUSZÜZEM AUTÓBUSZOK A NAGYKÖRÚTON hogy A Székesfővárosi Autóbuszüzem értesíti a m. t. utazóközönséget, f. évi január hó 25-től kezdődően a Boráros-tér és Lipót-körut (Pannonia-utca) között a NAGYKÖRÚTON át 12-es jelzéssel autóbuszjáratokat indít AZ AUTÓBUSZOK MEGÁLLÓHELYEI: a Júzsef-körúton az ErzsÉbet-körűtan a Teréz-körúton a Lipít-körfitan a Práter-utcánál a József-utcánál a Népszínház-utcánál a Dohány-utcánál a Wesselényi-utcánál az Andrássy-utnál (Oktogon) a Nyugati pályaudvarnál a Koháry-utcánál Szakaszbeosztás: I. szakasz Boráros-tér—Wesselcnyi-utca II. ,. Práter-utca.-Aodrsssy-út [Oktogon] ül. DoHany-utca-Pannonia-utca Az autóbuszok 2—5 perces időközökben közlekednek és a Boráros-térrol 7'00 órakot a Pannónia-utcától 7*00 a Boráros-tórről .10*00 a Pannónia-utcától 10*00 A viteldíjak azonosak a többi vonalakon érvényben levő vifeldíjakkal. Budapest, 1932. január hó 19-én. _____________A SZÉKESFŐVÁROSI AUTÓBUSZÜZEM IGAZGATÓSÁGA az első kocsi: az utolsó kocsi:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents