Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-01-01 / 1069. szám

T Í.J ^X4K évf-W9 M ELÖFI Zß^f É S: h a Egv é'VT'ÍV' evre 24. 6.­ggyes s»srr> 40 «Uér. Egyesületiek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai féliron kapják Budai >932. JAN. HÓ 1. H IR DETÉSEK: Egy hisíb széles, egy m/m. maga» tor, egyszeri közlésénél 90 F. Szö­vegsor éra 2P. Közgazdasági köz- Lemcqyek megsiUpodés szériát. A hirdetések dija hinduikor előre fi ceten tfő AitiittMrCDCkfttt u|] kilviiffiéiy FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁQ LA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-u.24 Telefon: Aut. 502 96. Hivatalos érák: délután 4-6-lg Német statisztikák bizonyítják, hogy abban a gazdag országban 80.000 em­ber kezében 35 milliárd vagyon van, - ellenben 60 millió embernek nincsen semmije. A magyar kormány birtoká­ban olyan lista van, mely szerint ná­lunk . 281 olyan egyén él a nagybirto­koson kívül, akinek 800.000 pengőnél nagyobb évi jövedelme van. Sehol a világon nincsen olyan részvénytársa­ság," amelynek két vezérigazgatója volna, csak Magyarországon. Rikitó ellentét, hogy nálunk kartelszerű ér­dekeltségek elnökségét tudományos korifeusok töltik be. Végtelenségig lehetne folytatni eze­ket a, szinte gyilkos hatású ellentéte­ket, amelyek beteg gazdasági életünk megjavulását teszik lehetetlenné. Mit várjunk egy olyan 33-as bizottságtól, amelynek tagjai részvénytársaságok és inás vállalatok sokszáz igazgatósági helyet töltik be. Ezekről az urakról igazán nem mondható» hogy érdekte­lenek és bizonyára nem ott keresik a helyzet megoldását, ahol az szemmal- láthatóan is adódik. Az egyik napilap „tisztviselői“ mel­lékletén olvassuk, hogy a kormány az illetmények újabb leszállítására készül, ezúttal az aktiv tisztviselőknél. Más­részt erősen tartja magát az a hír, hogy a részvényjog reformját félre­teszik, és az összeférhetetlenségi kér­dést bizonytalan időre elhalasztják. Ha ezek a hírek igazak, úgy azt bi­zonyítják, hogy még a kormány sem tud megküzdeni azokkal a tényezők­kel, amelyek a háború után Magyar- országon elhatalmasodtak és amelyek megakadályozzák, hogy a jog, az igaz­ság és a keresztény Szeretet mesgyé- j,én a demokratikus fejlődés útjára térhessünk. A kormány feje maga a puritánság és az ország sorsának ve­zetését megértés és a tömegeken való segíteni készség jegyében vette át, A nemzetközi gazdasági válság megoldása egyre húzódik és semmiféle kilátás nincsen a sürgős végleges ren­dezésre addig, amíg csak a győztes államok meg nem barátkoznak a re­vízió gondolatával, a reparációs ter­hek lényeges * csökkentésével és ter­mészetellenes politikai határok kiigazí­tásával. Meg kell szüntetni a túlzott fegyverkezést mert az államháztartá­sok deficitjének ez a végső oka. A ki­józanodás azonban útban van és ha a jobb belátás bekövetkezik, helyreáll a nemzetközi gazdasági megnyugvás. Ezzel megoldást nyer a magyar vál­ság is. Addig is a magyar állam ház­tartását át kell segítenünk a válság átmeneti állapotán, — nagy arányok­ban és nem kicsinyes elgondolással. A tisztviselők és nyugdíjasok illetmé­nyének csökkentése teljesen alkalmat­lan törekvés. Széles rétegek fogyasztó­képességét gyöngíti le és lerontja az ipar és kereskedelem adózó képessé­gét. Ellenben rendkívül fontos a rész­vényjog reformja, és okvetlenül szük­séges az összeférhetetlenség szigorí­tása. Ez kizárná a visszaéléseket és megnyugtatná a tömegeket. Lehetet­lenné tenné a kulissza mögötti befo­lyások érvényesülését, amelyekkel a kormány holnap már nem lesz képes megbirkózni. Sietni kell a milliós jö­vedelmek erős megadóztatásával, meg­kezdve azt progresszív, alapon a száz­ezer pengős jövedelmeknél, 30—~5Qj százalékig. A. tisztviselők egy része már fizét 30% adót A nyugdíjasok és tisztviselők fizetéséből megtakarított 3—6 millió nem segít, ellenben a nagy jövedelmek erős megadóztatása csak­nem száz, esetleg többszáz milliót je­lentene az állam számára. Ez azonnal segítene a válságon. Gyilkos ellentét az is, hogy a ke­nyér, amely magyar lisztből készül, Qsehországbau olcsóbb, mint nálunk. A kőszén termelése métermázsánkint 103 fillér nálunk, a kőszén ára, 6.40 pengő, .logos, a porosz szén kitiltása, dp büntetésre szolgál rá az, aki a si­lányabb minőségű magyar szenet sok­száz százalék haszonnal hozza piacra. A karteltörvény erre módot nyújt. _ .'•Az.- álláshalmozások megszüntetésé­vé! kenyérhez jut a fiatalság. Fiatal jogtudorok, mint viUajnoskalauzok, ok­leveles mérnökök, mint műszerészek tengődnek. Meg kell oldani ^ felesle­ges hatósági üzemek kérdését, hogy levegőhöz jusson a kereskedő és ipa­ros. Ezek az üzemek öncélokká fajul­tak, nem szabályozzák az árakat. cs a protekciós elhelyezkedés kígyófész­kei. Zátonyra jutott a Megvár _ Állam- vgsuti Gépgyár és most a Boráros téri híd építésének injekciójával akarják kiemelni óriási költséggel, holott a hídépítés csak csekély részben enyhíti a muntanélküliséget. Beteg terv volt a HÉV megváltása, mely szintén olyan természetű, hogy a munkanélküliség nem enyhült volna tőié. Helyre kell állítani a vezetésre hi­vatottak tekintélyét és ismét gulaalak- , , ^építeni a hivatalok státusát. Meg kell szüntetni azt a lealázóan visszás állapotot, hogy a méltóságos miniszteri tanácsos „előszobaszolgála­tot“ teljesítsen, ahelyett, hogy fontos közigazgatási ág élén álljon. Régebben így volt, csakhogy ez a régi nyugdíjas kisebb nyugdíjban részesül, mint az, akit. a háború után nyugdíjaztak. A mostoha körülmények miatt elő nem lépett tisztviselőt megfelelő pótlékkal kell kárpótolni, mert, sajnos, vannak olyan titkári rangban levők, akik 18-20 év óta állanak ebben a rangban. A ma­gas tisztviselők régen díjazás nélkül végezték a külön munkát, most nagy mellékjövedelmeik vannak és mellettük a kis tisztviselő valósággal nyomorog. Sürgős a választójog reformja, az ajánlás és listarendszer eltörlése, a titkosság, nehogy ismét szürke isme­retlenek kerüljenek az országliázba elismert, érdemdús nagyságok helyett. Szinte úgy tetszik, hogy nálunk ki­haltak a magasztos és nemes magyar erenyek. Amikor &• milliomos Ford bajba került Amerikában, munkásai egy heti bérükről mondottak le, hogy gazdájukat kisegítsék a bajból. Német­országban a munkások napi egy-egy órai túlidőt ajánlottak fel, hogy az állam megfelelhessen reparációs köte­lezettségeinek. Nálunk a múltban Kos­suth Lajos hívó szavára százezer em­ber és pénzben milliók gyűltek össze, hogy megvívhassa a haza a független­ségi harcát. Most nem a szegény embereken, nem a tömegeken, hanem azon a kis­számú gazdagon múlik a haza meg­mentése és ezeknek kötelessége, hogy mindnyájunkat átsegítsék a mai ne­héz helyzeten. Ha nem teszik önként, rá kell őket kényszeríteni. Ha alkot­mányos úton nem lehet, ha az önzet­len, puritán, segíteni kész alkotmányos kormány erre nem képes, akkor jöjjön a diktatúra. Jöjjön ideiglenesen, ahogy a külföldi példák mutatják, de jöjjön erős kézzel és mentse meg az országot. Nem egyedül állok felfogásommal. Sokan és mind többen vagyunk itt Budán, akik visszakívánják a tiszta közéletet; — mind többen, akik az ilyenirányú önzetlen munkálkodásra készségesen állunk csatasorba a hiva­tott vezérek szavára. Az úf hidak építése érdekében, azzal a hírrel szemben, hogy az ingatlanforgalom a minimumra csökkent s így az átíratást illetékből hat hónap alatt csak 18.000 pengő folyt be a hídépítési alapra — dr. Barla- Szabó József főorvos igazgató és szkfv. biz. tag kimutatja a hivatalos adatokból, hogy február első hetében az adás-vételes ingatlanok forgalma 75 esetben £207:600 pengőt tett ki. február 3. hetében 98 átírás­nál 298.420 pengőt, majd czidötől szeptem­ber elejéig általában havonkint 1—iK mil­lió pengő érték közt mozgott, ezzel szem­ben szeptember közepétől hetenkint elérte a 2,000.000 pengős forgalmat sőt november első hetében 4,000.000 pengőt, november második hetében ismét 2,000.000 pengő ér­téket képviselt az ingatlanok forgalma. Ebből következik az, hogy ha a főváros június 1-töl november 15-ig csak 18.000 pengő ingatlaaátirisi illetéket vett be tény­leg, úgy ez ügy kezelése körül valami súlyos hibának kell lenni. Mivel szeptem­ber eleje óta a heti ingatlanforgalom 2,000.000 pengő körül van, így a hidalapi hozzájárulás hetenkint eléri az 50.000 pen­gőt Tehát már most havonkint 200.000 pengő utalható át a hídépítési alapnak, a tervezett havi 170.000 pengő helyett. Ezzel a fővárosi- tanács lény,- sen enyhítője lesz a mai munkanélkülis- n X mert hi­szen havi 25 munkanapra f pengő díjazást véve fel, a havi a n2ős alaphozzájárulásból nap I nun­kást lehet foglalkoztatni. Ez pedig már számottevő _om. Az izlám Budán foudapest~furdőuáros Rinder Hajos dr. Mint a gyönge diákkal a tanárja, úgy velünk a gazdasági sors hányszor íratja le ezt a szót, hogy „Budapest — fürdőváros“; büntetésül, mert a szó­ban rejlő országboldogító és főváros­mentő gondolat leckéjét nem tudtuk. Most megint rójjük ezt a szót, le­het megint csak üresen, büntetésül, ir­katölteléknek. Fővárosunk gazdasági ügyosztálya ——. aiweréi -a üirrslők fartozSrak — ki­látszik, ambicionálja, hogy a „fürdő­város“ körül mozgás legyen, ha nem is idegen — legalább akta-forgalom­mal. Erre mutat az a terve, hogy a fürdők városi gazdálkodását váltsa fel a magánkezelés, amit azután egy évtized múlva újból visszaváltson a köz, a Margit-sziget módjára. Ezt a szelet Jelzik a beérkezett für­dőbérleti ajánlatok. Ebben a légvonat­ban kérdjük az ügyosztályt, tudatá­ban van-e annak, hogy a „Fürdővá­ros“ gondolatát nem viszi előbbre sem az afféle átcsoportosítás, sem kezelé­si átformálás, mert a „Budapest fürdő­város“ egy arra született eljövendő polgármesternek, egy szerencsésen ezen kérdésre fundált többségi párt­nak, egy speciálisan ennek a kérdés­nek megoldására kreált minisztérium­nak és erre hivatott miniszterének vagy diktátorának és így magának, valamelyik nagy gazdasági értékű kormánynak, szóval az egész ország­nak programmja. Nézetünk szerint az ügyosztálynak nem az ilyen gazdálkodási patience játék a feladata, hanem igenis a „Bu­dapest — fürdőváros“ név alatt ismert goliát Programm megvalósításának előkészítése. Ha ezt vállalja és eredményt mu­tat fel, a fürdőváros népének hálája el nem marad. A Fürdőváros Programm legelső megállapítása legyen az a — szinte a természettől adott —■ vonal, ame­lyen a jövő fürdői, egymásba, a Du­nába és a Dunamenti hegysorba fo­gódzva, délen a speciális női-sós für­dőn, feljebb a Szent Gellért, a Rudas- és Rác-, a Király, a Szent Lukács és Császár és az ezekkel együttes meg­oldást váró Margitsziget fürdőkön át, a Hungária-hid vonalába kerülő Schmidt-féle Attila parkkal és az erre támaszkodó nemzetközi munkás gyógyhellyel, majd keletre hajolva a főváros week-end-szerű, döbbenetes arányú telepéül hivatott Római-fürdőn át a sport és strand életet szolgáló Római-parton — elhelyezkednek. A fürdővonal megállapítása után egy szabad látkörű hydrologussal, megfe­lelő fúrások útján — az ügyosztály főleg a mai természetes feltörő he­lyeken határoztassa meg a várható vízmennyiséget, annak hőfokát és összetételét es íuiion ezzel släpot szäk* értő orvosainknak, annak megállapí­tására, hogy Budapest — fürdőváros mennyi és milyen gyógyvizekkel fog rendelkezni és mekkora fürdőtelepe­ket fog elbírni. , , Amíg ez a fürdővonal es ez a íor- ráskataszter megállapítva nincs, a fürdŐprogramm megrögzítésére gon­dolni sem lehet, de viszont addig a most megtevő technikai és admim&Z" tratív adottságokat bolygatni sem szabad. Caveant consules* nehogy a „Bu­dapest fürdőváros" gondolatából sar- jadozó, példátlanul álló lehetőségeket ügyosztályi törpe, vagy falusias alko­tások maguk alá temessék és meg­fojtsák! Ne markolja az ügyosztály azt, amit fogni képtelen. Már a római idődből a világ or- szágútja iriellett feli'^niiK _ és ezen az i ntoff- lehév ewetwftrtfwfc'*. ént' FSlnt ft» alapítani. Annyi bizonyos, hogy a mai há- borus-béke megszűntével a világ be­tegei új orientációk szerint fognak gyógyulás céljából elhelyezkedni és az is bizonyos, hogy ebben az orien­tációban fővárosunk fekvésével, kul­turális és tudományos felkészültségé­vel, orvosi karával, a gyógyászat or- vosságos kincseit jelentő héwízeivel, gyógytényezőivel, fürdő kategóriáinak imponáló sokaságával és majdan mo­dernségével és az ezen alapuló alkal­mazkodással, népességének jó kedé­lyével és rátermettségével — a leg­kedvezőbb esélyek mellett veheti fel a versenyt bármely régi, vagy új für­dőhellyel, úgy, hogy ez az óriási vá- rosprogramm bármelyik hozzáértő vál­lalkozó szemében a biztos rentabili­tást ígéri. És ez a lényeg! Buda Bath — állomás vagy ahogy magyarul mondanák, Buda- világtiirdő állomás a Déli vasul, vagy ahogy most mondjuk Duna—Száva—Adria vasút, ahonnan most az ide befutó gyors­vonatokat a MÁV el alarja vinni a Keleti pályaudvarra, hogy így a dunántúli és az olasz forgalmat áttereljf Pestre. E hírre Buda egyik hűséges fia és szerelmese, Sógor József építőmester felhívta a figyel­münket arra, hogy itt Buda forgalma és a közgazdasági észszerflség ellen készül valami. A Délivasutat jóm volna szabad degradálni, hanem a Dunántúl egész for­galmát ide kellene terelni. A Keleti p. u. a Dunántúl forgalmának a tömegétől any- nyira távol esik, hogy a Délivasuttal fel sem vehet a versenyt. A kelenföldi állo­más forgalma azt bizonyltja, hogy a MÁV dunántúli forgalma itt végződik, hiába mondják a Keletit végálomásnak. Ne té­vesszen meg bennünket az a körülmény, hogy az utasok egy jó része már a Keletin biztosit magának ülőhíiyet a kelenföldi utasroham ellen. A Délivasut mai végál­lomása 18 kin-rel rövidp meg a Dunán­túl forgalmát a város szivéig. Fontos té­nyező ez a mai takarékossági jelszavak idején, ami által ténylegesen is lehet vala­mit megtakarítani. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Budának létérdeke a Délivasut forgalma. Budapest fürdővárosnak is érdeke a kényelmesen rövid közlekedés. Nem kell attól félni, hogy a külföldi vendég nem fogja látni az újabban átépített Rákóczi utat. A vének tanácsa. A magyar izlám-fele- | kezet ügyeit az 1916. évi XVII. t-c. alap­ján intéző, Gül Babáról elnevezett budai független magyar autonom vallásközség medzslisze (vének tanácsa, konvent) de­cember havában rendkívüli ülést tartott az Esplanade szállodában, melyet a budai mufti távoltétében Mustafa aga korelnök vezetett. A medzslisz egyhangúlag meg­szavazta Husszein Hilmi effendi lelkész, budai mufti számára a magyar izlám kö­rül kifejtett és a külföldi mohamedán test­vérek Által is elismert nagy érdemeinek jutalmazásául, a „nagy mufti“ méltóságá­nak adományozását. Elfogadta továbbá a nagymufti által írt magyarnyelvű „Iszlám hittan" című könyvét a mohamedán tanu-l lók vallásoktatási tankönyvéül. Tudomásul] vette a nagymutti által a külföldi muzul­mán fejedelmekhez és vallásfőkhöz irt jelentéseket és a beérkezett válaszokat. Tudomásul vette az 1932. évre készített Gül Baba zarándoklatok programraiát és a „Collegium islamiticum“ alapszabályter­vezetét. Abdul Lalii efiendi egyetemi lektor, török makredzsi, nem fogadta el budai kádivá való megválasztását, amit. a medzslisz sajnálattal vett tudomásul. Jóvá­hagyta továbbá a vakufgondnokság (evkat­fákircá j«tem£8«4, ,^xlfflf-SÍS!®i£ j^ÄZ 1932-es zarándokévre a ’„hadzs" (zarándok­lat) adót is megállapította. A medzslisz . egyhangúlag Hozzájárult az intézkedések­hez. Allah áldását kérve a gyülekezetre, a korelnök berekesztette az ülést és in­tézkedett, hogy a jegyzőkönyv egy hite­lesített példánya a városházára, egy pe­dig a kultuszminiszter úrhoz küldessék el tudomásulvétel végett. Mozlim előkelőségek Budán. A mo­hamedánok ezidei Ramazán böjtje január 8-án kezdődik. A megnyitó esti istentiszteletet Husszein Hilmi ef- fendi budai nagymufti fogja megtarta­ni imámok segédletével Gül Baba sír­jánál. Ha esetleg a zord időjárás nem engedné az istentiszteletnek Gül Ba­bánál való megtartását, akkor az Esplanade szálló külön dísztermében folytatják le az ünnepséget. Érről a nagymufti hivatala idejében értesíti a sajtó útján az érdeklődő nagyközön­séget. Idejövetelüket a Ramazán ün­nepre megígérték többek között: Oz­mán Rhagib pasa, Szulejmán Garvani seik, Hajroullah Bey, több tatár és’ kurd előkelőség, valamint a Balkán számos mohamedán előkelősége, így az emigrációban élő Gvozdovich pasa, GUI baba zarándokai 1932*ben. A buda nagymufti hivatalához, valamint a mohamedán-magyar kulturkomitéhez érkező és eddig érkezett jelentésekből megállapítható, hogy az 1932-ik esz­tendő, mint az izlám szent éve, úgy Mekkába, mint Jeruzsálembe és Bu­dára az igazhívő moszlimek nagy tö­megeit vonzza zarándoklatra. Mekká­ban a szent, hadzs kezdete péntekre esik, ami ritka esemény, Jeruzsálem­ben folytatni fogják az elnapolt pán- izlamita kongresszust, a kalifaválasz­tás Ramazán utánra lett elhalasztva, Budán Gül Baba születésének 250-ik évfordulója, tehát olyan nagy vallás- történelmi események, amelyek egy- egy évszázadban szoktak csak előfor­dulni. Innét a szokatlan nagy érdek­lődés az izlám világában, ami bizo­nyos fokig a gazdasági és politikai kérdéseket is háttérbe szorítja. Észak- Boszniából egy 500 zarándokból álló csoport jelentkezett a februári (rama­zán utáni) zarándoklatra, míg Mace­donia, Montenegro és a Hercegovina vidékéről egy kétezer tagú szervezet jelentette be érkezését tavaszra Gül Babához. Albániából szintén száz za­rándok jön május elsejére, akik egy­ben gazdasági tanulmányújukat is egybekapcsolják a zarándoklattal. — A budai idegenforgalom nagy lendü­letet vehet az új esztendőben. A német mohamedán polgárokat most szervezik a magyar muzulmánok példájá­ra. Németországban olyan helyeken, ahol nagyobb számmal élnek muzulmánok Ber­lin, Hamburg, Bréma. Lipcse), megalakít­ják a magvar izlám-felekezet alkotmá­nyának alapulvételével és a GUI Baba vallásközség mintájára a német izlám- vallásközségeket. A megjelelő imámokat (lelkészeket) a budai nagymufti fogja a német és osztrák vallásközségekhcz ki­rendelni, mert történelmi jogon a budai nagyimrfti iurisdictlóia Eszaknyugat-Euró- pára is letérjed. így a magyarság legalább az izlám révén és Gül Baba által kap­csolódik bele a nagy izlámba, míg, sajnos, idehaza még mindig teljes desinteressf- ment-nal kezelik a hatóságok a külpoliti­kai. revíziós és idegenforgalmi szempont­ból is oly fontos kérdést, melyért csak a Budai Napló harcot rendületlenül. „Iszlám Hittan.“ Csinos és érdekes kis iüzet hagyta el karácsonyra a sajtót fenti címen. A mű szerzője: Imam Husszein Hil­mi effendi. budai mufti. Egyházhatósági jóváhagyással HadzSi Mellemét Dzsemit- luddin effendi, v. b. t. t, réisz ul uletna látta el. Kiadója: Kókai Lajos, az ismért fővárosi könyvkereskedő. A nyomdai ki­állítás Hornydnszky cégét dicséri. Kap­ható minden könyvkereskedésben, ' ára 1 pengő 20 fillér. Hézagpótló mű a magyar vallási irodalomban. Az első iszlanfiti (mohamedán) katekizmus, magyar nyel­ven. Világos és magyaros stílusa, könnyű nyelvezete és kerekded beosztása révén nMBcs*k min* tenfe^kurv. de- nwH érdeke* olvasmány is ajánlható. Megismerjük be­lőle Mohamed vallásának lényégét, és hiányzik belőle minden teoJógái szörszát- hasogatás, más vallásuakkal szemben való poléma vagy a prozelita-fogdosás. Mindén sorából a más vallásuak felfogásának tisztelete, a kölcsönös megbecsülés, sze­retet és türelem látszik ki. Akik eddig nem tudták, hogy mi az iszlám, mint vallás, e könyv elolvasása után tisztában lesznek Mohamed vallásának lényegével. HUSSZEIN HILMI effendi nagymufti e hó közepén Albániába utazik izlám kul- turpropaganda körútra és onnét a bolgár kormány meghívására Bulgáriába, hogy az ottani mohamedánokat, akik a kallfá- tus megszűnése óta a budai nagymufti történelmi jogon feléledt iurisdictioja alá tartoznak, megszervezze. Albánia - és Bulgária tudnak idegenforgalmat propa­gálni. Pártélet Budán Az ünnepi hangulat háttérbe szorította a politikát. Főleg azt a malomalatti, ki­csinyes politizálást, amely most vált úr­rá minden párton és országos, nemzeti nagy kérdések helyett aprólékos, szemé­lyes ügyekkel foglalkozik. A pártvezérek oligareha magaslatról in­tézik a pártügyeket, valami diktatórikus felsőbbséggel és teljesen kizárják a párt- irányításból a független elemeket. Vala­hol zárt ajtók mögött, négyszemközti tt intéződik el minden és ez növeli a párt­tagok elkedvetlenedését. A szerdai esték társaságának egyik, sarkalatos célja, hogy alkotmányos életet vigyen a pártok vezetésébe. Ezeken az estéken különféle pártokhoz tartozó, job­ban mondva tartozott, független egyéni­ségek vesznek részt, akik elítélő szemmel nézik a „konc-hívek" fölényeskedéséit, akik, •— mint a vatikáni svájci gárda — hideg ridegen végzik testőrségi szolgála­tukat ős alabárddal vernek vissza .min­den, a közérdekeket önzetlenül szolgáló, önálló véleményt Beteg lesz itt Budán minden párt élete, ha oda be nem eresztik a tiszta levegőt jelentő polgári közvéleményt Az ünnepek alatt a pártvezérek nem igen mutatkoztak a pártkörökben, többen itthon sem voltak s a jó példát követték az. alvezérek is. A népség, katonaság pe­dig hamar összeveszett. Pártösszejövetelt hivatalosan talán egye­dül csak a Friedrich-párt rendezett Óbu­dán a törzsvendéglőben, abol Hüttl Tiva­dar, a porcellángyáros, a lelkes pártvezér e héten is megtartotta a szokásos össze­jövetelt. Különben a pártszorosokbau minden csendes..,. Boldogabb évben boldog Budái! Buda árdokelt a várospolitika, közgazdaság, tár- I eadalom, művészet ás sport terén szolgáld újság I Gyilkos ellentétek Hennyey Vilmos dr

Next

/
Thumbnails
Contents