Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-04-22 / 1039. szám
XXVIII. évfolyam. 1039. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre^ 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szeriesztd.ég és kiaddhivatal; I.,Bors-utca24. Délután 5—7-ig. Telelőn: 502—96. Felelős szerkesztő; V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1931* április 22, BETHLEN ISTVÁN Erdélyországért minden magyarországi magyar szíve fáj. Er- délyországot minden magyar ember szereti. Az „erdélyi politika“ a magyar világ megteremtése óta „magyar politika“. Bethlen István most elmúlt tíz esztendeje a mi számunkra valahogy mindennek a kivonatát jelenti. Míg őt látjuk a magyar főzetni a magyar politika útját. A Behlen István feladata egy forrongó Európában úgy irányítani a magyar vért és erőt, hogy adott pillanatban ott álljunk, azon a helyen, ahonnan az új magyar világ sarkait vissza emelhetjük a régi helyére. Egyszer azt írtuk, hogy Briand Pán-Európáját hallva, eszünkbe jut Zrinyinknek hatallitika élén, az a meggyőződésünk, hogy Erdély nem halt meg a mi számunkra. Amikor Szent István Magyar- országának nyugati felén a német császár volt az úr, a magyar erő Erdélyben szerveződött. Most, hogy Erdélyben idegen uralom van — természetes, hogy a magyar erő ebben a Csonka Hazában szervezkedik. Nem mimikri életre, hanem az újkori magyarság egyeteme által — amire századok óta alig volt példa — egyhangúlag elfogadott integiritási politikára — amiről Bethlen oly keveset beszél. Ügy van vele ő is, mint az igazán szerelmes ember: — nem beszél Róla, de minden idegszála, minden gondolata Vele van. Olykor egy-egy mondat, olykor egy- egy tekintet, egy-egy sóhajtás, ami mind Róla és Érte születik. Érezzük, tudjuk, hogy ez így van. így ítéltük meg, amidőn itt nálunk Budán zászlót bontott a magyar társadalom egységéért és ebből a szemszögből ítéljük meg minden külföldi útját. Az erdélyi politika valahogy kipolitizálta innen a törököt, hosszú időre a németet, hát a magyar politika, amelyet erdélyiek is „csinálnak“, ne tudna megbirkózni a viszonylag kisebb feladatokkal? Az ősök feladata két megszervezett világhatalom céljai között vemas müve a magyar erő céltudatosságának megmentéséről, amit a török áfiumról Írott volt. Csináljanak rendet a nagyot akarók azok között, akik az Uralon innen és túl kísérlik meg egy új világnak, a „vörös emberiségnek“ a diadalát, de addig, amíg az őskontinensek jelentős része a „falanszter jegyében“ „dumping“-öl, addig ne akarjanak minket abba az igába hajtani, amely a mai állapotokat akarja állandósítani. Bethlen István tíz év alatt elhozta a magyar mezőkre az olasz és angol napsugarat, hisszük, hogy ezek a mi vetésünket érlelik és meggyőződésünk, hogy ez a vetés a kultúr-emberiség magtárait tölti meg. Nyolcmillió itthoni magyar több kedvvel végzett munkája által és négymillió magyar velünk együtt érző reménységével. Szózata az országhoz — világ- esemény ! Nem a tíz év alatt készült 400 törvény a fontos ebben az amúgyis agyonregulázott világban, hanem a magyar lélek megmentése, a magyar bizodalom és reménység felélesztése — és' Bethlen ezeket vitte előre. Ezért becses nekünk ez a tíz esztendő, ezért örülünk az örven- dezőkkel és ezért nézzük az ő lépéseit a féltő szeretet bizalmával és aggódásával. Abban a sziklaszilárd meggyőződésben köszöntjük őt az új évtized kezdetekor, hogy még az ö vezetése mellett elérjük azt a pontot, ahonnan miként Álmos ősvezérünk megmutatta elődeink számára az ígéret földjét, ő is. meg fogja tudni mutatni, merre kell indítanunk a magyar seregeket, hogy elhozzál: magunk és fiaink számára az / „erdélyi bárányok“ arany-gyapját: a magyar igazság érvényre jutását. Budának Mátyás király tradícióin élő polgársága ezekben a gondolatokban övezi minden sze- retetével az óvatos, de annál bátrabb vezért: Bethlen Istvánt. Szilágyi Károly. /I flirdöügy nyílt sebei Fürdővárosi anRét a Budai Társaskörben — VeszérssónoKoR Buda legégetőbb kérdését, a gyógyforrások kellő kihasználását már hét évvel ezelőtt tette magáévá a Hollós Mátyás Társaság indítványára a BUDAI TÁRSASKÖR és megrendezték közösen Ripka I Ferenc dr. elnöklete alatt azt az ankétot, mely megindítója volt sok folyamatnak e nagy cél érdekében. | Most is ezt szolgálják a Hollós Mátyás Társaság tagjai, akiknek vezetőszerepük van a Budai Társaskörben és teljes erővel igyekeznek közelebb hozni a megvalósuláshoz, a megoldáshoz ezt a kérdést. Hetekre terjedő és minden csütörtökön este ismétlődő vitaestét rendez a Budai Társaskör dr. Hoór Tempis Bíórttz elnöklete alatt és mint előadó Kapcza Imre szerepel, akinek legutóbb egyik érdekes füzete jelent meg erről a kérdésről, maga után vonva Po- lakovits Zsigmond szintén füzetalakban megjelent értekezését és ezzel kapcsolatosan számos cikket a napi — és a szaksajtóban. Az első vitaestét e hó 16-án este rendezte a Társaskör és meglepő nagy számban jelentek meg ott ennek a kérdésnek vezető egyéniségei, érdekeltek és a kérdés barátai. Hoór Tempis Móritz dr. egyetemi tanár üdvözölte az idegenforgalom hivatott tényezőit: Szviezsényi Zoltán dr.-t, Miklós Elemér dr.-t, Bársony Oszkárt, Zilahy Dezsőt, Zübriczky József dr.-t és Tábori Koméit és kérte szíves támogatásukat, hogy eredményt érhessenek el e vitaestéken. Utána Kapcza Imre előadó utalt rá, hogy a fürdőügy és idegenforgalom kérdése ma általánossá vált vágyakozás, de nincs meg a kellő harmónia és együttműködése az egy célt szolgáló, különféle szaktestületekben. Ezt a harmóniát van hivatva megteremteni a most kezdődő ankét. Elsőnek Dr. SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN lépett az emelvényre és az egész kérdést felölelő, ismertető, tájékoztató előadást tartott a fürdőügyről és az azzal kapcsolatos idegenforgalotnról. Szerinte a különféle gyógyforrások verhetetlen előnyt biztosítanak^ Budapestnek a nyugat többi fürdővárosával szemben. Csakhogy, sajnos, nálunk valami fordított helyzet és viszony zavarja meg a fejlődést es a városrendező tervekkel szemben ^ is meg kell védeni a fürdőket. A Gellérthegy rendezése szintén csak egy lelkes vízvezetéki mérnöknek köszön- I hető, aki a vadvizek lecsapolására kapott pénzt a fővárostól és ezzel a pénzzel parkírozta, rendezte a. Gellérthegyet. Gyógyforrásszakértój e nincs a városnak és a Gellértheggyel kapcsolatos kérdésekben egy ideiglenesen alkalmazott opálbanyász volt a város szakértője. A gyógyvizeket se vizsgálják állandóan, mint más fürdővárosban és a Margitsziget forrásának foglalása sivár és elhagyatott. Pedig Budapest „komplett fürdőváros”. Rámutat még sok mindenféle hiányra, főleg arra, hogy nincs Cur- cotnissiója Budapestnek, ami nélkül nehéz a külföldi propagandát eredményesen lebonyolítani. A fürdőügyet a legrészletesebben ismertető akadémikus előadás után az elnök üdvözölte KOVÁCSHÁZY VILMOS új városi tanácsnokot, akit a fürdőügy iránti szeretet szintén idevonzott. A szószékre ezután MIKLÓS ELEMÉR dr. lépett és kimentette Tormay Géza dr. államtitkárt, aki meleg üdvözletét küldte az ankétnek. Majd kifejtette, hogy az idegenforgalom két pilléren nyugszik, a propagandán és a beruházáson, amit idegen példákkal igazol. A szükséges beruházás 15—20 millió pengő, amely összeggel a fürdőváros észszerűen fejleszthető és megoldható. Az érdeklődő hallgatóság ezt a beszédet is nagy elismeréssel fogadta. A következő szónok BÁRSONY OSZKÁR volt, aki Budapest idegenforgalmát . ismertetve, rámutatott arra, hogy öt év alatt kb. 30%-kal apadt az idegen- forgalmunk. Az idegenforgalom két fontos részből áll: a belföldi és a külföldi forgalomból. A belföldi fontos az ipar és kereskedelem szempontjából. Hivatkozik Ausztria és Jugoszlávia példájára és hibáztatja a mi közvéleményünket, amely nem tudta kellő nyomatékkai követelni ennek megteremtését. Beszédét azzal fejezte be, hogy a most kínálkozó alkalmat ne szalasszuk el, mert a népek utazási kedve oly nagy, aminőt eddig még nem tapasztaltak. Kedvesen megtapsolták ezt a közvetlen beszédet. Utána ZILAHY DEZSŐ, az Idegenforgalmi Hivatalnak vezetője fejtette ki nézeteit és azzal a kijelentéssel kezdte, hogy a jó újságot a közönség csinálja, a jó idegenforgalmat pedig szintén a közvélemény. Szerepet szeretne cserélni a hallgatósággal, mert szerinte a célt jobban megközelítené, ha a közönség mondaná el óhajtásait az idegenforgalom hivatott tényezői előtt. Utal Lipcse város példájára, ahol az egész polgárság egyöntetűen az idegenforgalmat szolgálja világhírű vásárai révén. Szeretné, ha az Örömvölgy-utcában is éreznék az idegenforgalmat, amit úgy értelmezett, hogy az ottlakó taxisoffőr, akkor inna meg egy pohár borral többet az ottani vendéglőben és vásárolna fejkendőt a feleségének a lakása melletti boltban, ha a Belvárosban lebonyolított idegenforgalom révén több borravalóhoz, jobb keresethez jutna. Minket budaiakat kedvesen lepett meg az a kijelentése, hogy az idegenforgalomhoz Budának van legtöbb joga, mert tulajdonképpen Buda a magja minden idegenforgalomnak. Már IV. Béla király teremtett itt idegenforgalmat, amikor megadta Budának az árumegállítás jogát. Nyugat ipara itt cserélt a Kelet nyers terményeivel és a cserélők megfürödtek a budai hévvizekben. Ezt kellene újra feleleveníteni. Sűrű taps honorálta Zilahy kedves szavait. Mint utolsó szónok TÁBORI KORNÉL szerkesztő lépett a pódiumra és joggal tett szemrehányást a polgárságnak, hogy nem hívja Budapestre sem a belföldi sem a külföldi ismerőseit, mégpedig azért, mert a budapesti polgár indolens a várossal szemben# de nem is ismeri Budapestet. Felsorolt egy csomó olyan dolgot, ami föltétlenül érdekelné az idegent, mint például a múzeumbeli Goethe-szoba, mert Weimáron kívül sehol sincs ilyen emléke Goethének. Szerinte itt van az ismeretlen Buda, pedig minden budainak meg kellene tanulni Buda leckéjét, mindazt, ami itt érdekes, vagy értékes és látnivaló. Mintha égy "érdékes cikket olvasott I volna az ember, úgy hatott Tábori i Kornél beszéde és meg is tapsolták érte. Az előadóknak Hoór Tempis elnök köszönte meg az értékes fejtegetéseket és azzal fejezte be az első vitaestét, hogy rámutatott Budapestnek számos olyan különlegességeire, amelyek egyedül állanak az egész világon és azokról külön előadásban fog megemlékezni. Kapcza Imre előadó bejelentette, hogy április hó 23-án, csütörtökön este fél 7 órakor folytatják a vitát és felolvasta azok neveit, akik eddig előadásra jelentkeztek. A vitát társasvacsora követte, amelyen Oszoly Kálmán trvht. biz. tag megemlékezett mindazokról, akik ezt az ügyet szolgálják és külön kiemelte a BUDAI NAPLŐ és szerkesztője érdemeit, aki egy negyed század óta küzd lankadatlanul ezért az eszméért és megvüágította, ismertette, tárgyalta ennek a városmentő eszmének minden részletét, minden árnyalatát, megteremtve lapjában a budai fürdőügy lexikonát. Panaszol a Svábhegy A Svábhegyi Egyesület közgyűlése — Méltányosságot kérnek a várostól A budai hegyvidék koronázatlan fejedelme, a Svábhegy rügy- fakadáskor szokta összehívni a maga birodalma országgyűlését, amit polgári nyelven úgy hívnak, hogy a Svábhegyi Egyesület közgyűlése. Ma ennek a birodalomnak korlátlan hatalmú ura BÖDY TIVADAR dr. Budapest volt nagyérdemű polgármestere, akinek uralma alatt különös virágzásnak indult ez a klimatikus gyógyhely, amelyért méltán irigyel bennünket az egész világ. Itt áll Budapest fölött, alig 20 percnyire a város szívétől, túl annak füstjén, mintha a Jóisten is arra teremtette volna, hogy ennek a városnak az üdülőhelye, klimatikus fürdője legyen. Micsoda óriási küzdelmébe került Bódy Tivadar elnöknek, hogy ezt a tudatot a Városházán is ébren- tartsa, a kormánynál is érvényei sítse és — ha sikereket ért el, — ezt csak az ő polgármesteri nagy múltjának köszönheti a Svábhegy. Mert a város nem egészen úgy kezeli ezt a hegyet és általában a budai hegyvidéket, mint klimatikus fürdőhelyet, hanem azzal a mértékkel mér az ottani nyaralóknak, villáknak, mint amellyel mér az Andrássy-úti háztulajdonosoknak, vagy a Belvárosnak. Ezidei közgyűlését e hó 13-án rendezte, amelyen azonban Bódy Tivadar nem vehetett részt, mert hivatalos ügyek hirtelen Becsbe szólították és az elnöklésben GLÜCKSTHAL SAMU dr. kormányfőtanácsos, a Felsőház tagja helyettesítette. A közgyűlést választmányi ülés előzte meg, amelyen Mikus István főpénztáros előterjesztette a zárszámadást és a mérlegszámlát, amiket a számvizsgálóbizottság rendben talált és ajánlja a felmentés megadását. A költségvetési előirányzatot a folyó esztendőre Bercsényi Antal ny.