Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-04-11 / 1038. szám
Budai Napló Budapest, 1931 április 11. Ki mini vet, úgy arat, MAUTHNER magnál jobbat sehol sem kaphat! MAUTHNER ÖOÖN kedcíinl részvénytársaság Alapítási év 1874. Telefon: 463—65 8ÜR0ÖNYCIM: M A UT II IVE It E K, BUDAPEST. MAUTHNER MAG Központ: VII, Rottenbiller-u 33. Fióküzlet; IV, A Ferencrendlek Vetöburgonya Böbm-lélo legkorábbi sárga, legkorább irázsa, kifli és más Jeles fajok, szavatoltan fajtiszta, szelektált minőségben jutányosán kaphatók Kossuth Lajos-U. 4 ÚJ nagy főáriegyzók, mely növényárjegy- tempiomávai szemben. zéket Is tartalmaz, Ingyen és bérmenive. SZENT GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet és napffirdfi —■— Külön Idrli <s nffi osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet ___ zó az öreg tagok és lövészmesterek elkeseredését, 'kompromisszumos tárgyalásokat indított meg, amelyek szerint a választást most a kandidáló bizottság jelentése alapján ejtik ugyan meg, de a rövid időn belül összehívandó, alapszabálymódosító 'közgyűlés dönti el majd ezeket a vitás kérdéseket, amit addig higgadtan és nyugodtan letárgyalnak. Szolgálta a megoldást Pet- racsek Lajos ama kijelentése, hogy igyekszik rábírni majd a külföldön pihenő Kozma Jenő dr.-t az elnökség vállalására, ami csillapítókig hatott az egész társaságra. A megállapodás szerint addig is, amíg a távollévő Kozma Jenő ez ügyben nyilatkozik, az ellenzék a listáján dr. Lugmayer Józsefet jelöli mint főlövészmestert. A zárószámadások és a költségelőirányzat elfogadása és a felmentvény megadása után következett a VÁLASZTÁS, amply ismét kirobbantotta az elégedetlenséget, mert az elnök — talán jóhiszemű, — de sok félreértésre és félremagyarázásra alkalmat adó kijelentései újabb elkeseredést váltottak ki, aminek az volt a szomorú következménye, hogy a szavazás előtt többen eltávoztak, sokan tartózkodtak a szavazástól, a kiküldött szavazatellenőrző bizottság helyett újabb bizottságot delegált az elnök, ami ellen a most már egészen kialakult ellenzék a leghangosabban tiltakozott és kijelentette, hogy a választást megfellebbezi a belügyminiszterhez. Újabb tárgyalások indultak meg, amelyek eredménye megerősítette az előző tárgyalásokat, amivel annyira helyreállott a rend és nyugalom, hogy a közgyűlést folytatni lehetett. Az újból megnyitott közgyűlés már nyu- godtabban hallgatta végig Krüger Ernő jelentését a szavazás eredményéről és Stemád elnök enunciációit. Még némi zavart okozott az ifjúSzéchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (atrand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS ság intenzívebb bevonására vonatkoz indítvány, mely egy kissé zavaros volt éppen úgy, mint az első indítvány, mely a tisztviselők dotációjára vonatkozott. De végül ezt is elfogadtak azzal, hogy az alapszabálymódosito közgyűlés elé terjesztik. Lányi Lajos dr Alapi István, aki konstatálta mel- lőzését mint a szavazatMedőbizottság elnöke, továbbá Panka Károly Gábor dr felszólalása után, amely felszólalásokban sok volt a szatíra, keserűség és szemrehányás, főleg az ügyrend es a jegyzőkönyvek miatt, — valamivel csendesebb hangulatban zárta be a közgyűlést az elnök. A választás eredmenye, a tévesen kinyomatott lista szerint a kővetkező: Főlövészmester: Lovag Stemád István. Ügyvezető főlövészmester: ar. Babits’ Sándor. Helyettes fólövesz- mesterek: dr. Sztudinka Béla, Jelenek Antal, Hainiss Győző, Molnár J. Viktor, Bittner János, vitéz dr. Demeter Lénárd. — Tisztviselők: főtitkár: dr. Szilágyi Virgil; jegyző: Jakab Albert; főpénztáros: László Elemér; ellenőr: Zuna Béla; gazda: Buda Jenő; ügyész: dr. Sztundika Béla; H. gazda: Schafner György. — Számvizsgálóbizottság: Bartók Béla, Dietrich József, Gabriel Aladár. Lövészmesterek: Hettyey Ferenc, Durst Richard, Durst Frigyes, ifj. Patócs István, Jármai János. — Választmány: ifj. Sebesits József, Ambrus Lajos, Benedek Mihály, Bárczy Mihály, Győry Sándor, Gö- zsy Géza, Szent-Istvány Béla, Kende- rcssy Kálmán, Ráthonyi Zoltán, Sto- dolni János, Strinovich Ferenc, — Orvosok: dr. Barsy Jenő, dr. Horváth Mijbály, dr. Hortobágyi Béla, dr. Visy Károly, dr. Scholtz Brúnó. Céllövöldét a budai leventéknek Budára nézve követendő például szolgálhat az az értékes munka, amit a VH. kerületi testnevelési bizottság a kerületi leventék érdekében kifejt. Eperjessy István dr. székesfővárosi tanácsjegyző a „Vitéz Horthy Miklós VH. kerületi leventespoxt- telep története és leírása“ című most megjelent munkájában olvassak, hogy a VH. kerületi testnevelési bizottság feladatául tekintette, hogy a régi híres magyar lövészsportot régi fényében visszaállítsa és ezért elhatározta, hogy vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója 10 éves államfői jubileumának megörökítésére felépíti az ifjúság számára Magyarország legszebb és legmodernebb lőterét és a sporttelep már rendeltetésének átadatott. Eperjessy István dr., aki az építkezés munkájában a megindítástól annak befejezéséig rendkívül agilitással és tevékenységgel működött közre,.a sporttelep történetének ^leírását a magyar lövészsport dicsőségének megörökítésével kezdi meg. Leírja Pest legrégibb lövöldéit, kiemelve különösen a mai Lövölde-téren 1824- ben épült lőépületet, mely később az árvíznek esett áldozatul. Ez a lő- épület volt addig, amíg a Nemzeti Múzeum fel nem váltotta, Budapest legszebb épülete. A magyar lövészsport megbecsülését a múltban nemcsak a pompás épületek és lövöldék igazolták, hanem az a körülmény is, hogy a pesti lövöldéket Ferenc király, Ferdinánd fhg, József fhg nádor meglátogatták és versenyek alkalmával külföldi bécsi, prágai, brünni, tiroli lövészek is felkeresték, hogy a nemes versengésben részt vegyenek. Hamvasy István dr. kér. elöljáró nehéz küzdelem árán ezt a sporttelepet közadakozásból, több mint 100 ezer pengő költséggel, nem egészen egy év leforgása alatt létrehozta. Nekünk, itt Budán, szintén lenne számos olyan szükségletünk, ami sürgős megvalósításra vár. Négyesy-emlékkönyv. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság most ünnepelte elnökének, Négyesy László egyetemi tanárnak, a nagynevű iroda- lomtndósnak hetvenedik születésnapját. A társaság ebből az alkalomból PINTÉR JENŐ szerkesztésében gazdag tartalmú emlékkönyvet bocsátott közre. A tanulmányok címeinek felsorolása is tájékozást nyújt arról a minden mozzanatra kiterjedő gondosságról, mellyel az emlékkönyv munkatársai Négyesy László fél évszázadra terjedő munkásságát méltatták. Horváth János általánosan méltató sorai után Gulyás Pál egybeállítja Négyesy László életrajzának fontosabb adatait és munkáinak kimerítő cimjegyzékét. Ezután következnek az egyes érdekes és értékes cikkek, amelyek írói Alszeghy Zsolt, Bodies Ferenc, Baros Gyula, Borbély István, Brisits Frigyes, Császár Elemér, Császár Ernő, Dézsi Lajos, Farkas #yula, Gálos Rezső, Hankiss János, Horváth Cyrill, Kéky Lajos, Kristóf György, Morvay Győző, Pap Károly, Pintér Jenő, Pitroff Pál, Sajó Sándor, Sik Sándor, Szász Károly, Szárnyéi Ferenc, Tolnai Vilmos, Várdai Béla, Viszota Gyula, Zlinszky Aladár, Zolnai Béla és Zolt- vány Irén. Az emlékkönyv mind tartalmában, mind kiállításában elüt a hasonló megemlékezések megszokott formájától és az Egyetemi Nyomda nagy becsvággyal állította ki ezt a kötetet, amelynek megjelenése bizonyára elismerést fog szerezni a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak a tudományos közvéleményben. KELEHFÖLDI TÁRSASKÖR alakuló közgyűlésére jöttek össze nagyszámban a régi „Kelenföldi Társaskör“ tagjai és az új közigazgatási kerület lakói, akik Becsey Antalban és pártjában látják a jövőt. A kelenföldi református hitközség új épületében, I., Fehérváii-út 24. sz. a. lévő nagy terem megtelt áí§r- doklődőkkel, akik között nagyszámban voltak a Buda-Alsóvárosi Egyesület tagjai. A közgyűlést BECSEY ANTAL nyitotta meg, kifejezte az összefogás. és egyesülés fontosságát az új, Xl-ik kerület kialakulásának történelmi idején. Rámutatott a kerület szükségleteire, a remélhető nagy jövendőre, mely az új kerület lakóira vár, — részletezve mindazt, amit lapunk első oldalán közölt felhívásban elmondottak az összehívók. Fontosnak mondotta azt a kulturális törekvést, amelyet a Társaskör maga elé tűzött s végül üdvözölte a rokon- egyesületek kiküldötteit és a Budai Naplót, fölkérve a nagyszámban megjelent hölgyeket a taggyüjtésre. A nagy tekintélynek örvendő elnök szavait sűrű és lelkes éljen kísérte. Az üdvözlést elsőnek Fináczy Béla min. tan. köszönte meg és tolmácsolta a Budai Polgári Kör üdvözletét mint annak elnöke, aztán Gömöri Győző jelentette be a Buda-Alsóvá- rosi Egyesület testvéries köszöntését, — Viraág Béla pedig a Hollós Mátyás Társaság szíves közreműködését ajánlotta fel, amit éljenzéssel fogadott a közgyűlés közönsége. Rignád Béla bejelentette az eddig kieszközölt színházi kedvezményeket, ame- 1 lyek a 12 pengős évi tagsági díjat busásan megtérítik. Búcsúzásul az elnök bejelentette, hogy az új körhelyiséget május közepén nyitják meg társasvacsora keretében. Osztálysorsjegyet most vásároljon! Saját érdekében forduljon azonnai Shuts Dénes bankházhoz, Horthy Miklós-út 152. Tel.: LÁ 2—44. Szerencséje lesz, ha Skuts-sorsjegyet vesz! Sorsjegyek telefonon is megrendelhetők. Húzás április 17-én. HUNGÁRIA radium tartalmú, lithiumos gyógyforrás Budán, Erzsébethidnál IVÓ-KÚRA reggel 7 órától este 6 ig. = Szénsavval telítve! = HARMAT-VIZ! Ha jól akar vacsorázni és kellemesen szórakozni, keresse fel Budán, a Gróf Malldth József szállodabérházban, Eelety Károly-utca 0. szám, a 9-es és 17-es autóbuszok végállomásánál Zsigmondi László a Spolarich-éttermek volt Igazgatója éttermét ás hóuéházdt Bratve-Boys-Jaszx délután és este. MEGNYÍLT!--™“ Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzll Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a D UN A gősmosó- és kelmefestőgy á rha BUDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca S9 ÉS A KÖZPONT: VIII., Gólya-utca 43 ugyanott ruha-festést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Télefón- hivásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 BAGOLYVAR ÉTTEREM 11, MARGIT-KÖRÚT 20 ÚJ VEZETÉS — OLCSÓ ÁRAK ! VIDÁM ESTÉK DUNDUS MUZSIKÁL ÜJ VEZETÉS ! UJ KORSZAK! OLCSÓ ÉTKEZÉS! Esplanade ÉTTEREMBEN Esplanade szálló épülete. Lukács fürdővel szemben. la menü (leves, sült körettel, tészta) 1.60 pengő. IGAZ JÓ BOROK! Olcsó villásreggeli. — Esténként szalonzene. Külön termek bankettek, esküvőkre Budai szemtanú Budavár 1686-1 ostromáról Jiezhok ben Selaomao ben Moise Rabbi-Budai Siratója Copyright by Budai Napló. I. Alábbiakban Jiezhok ben Selaomao ben Moise budai tanító-Rabbi Budai Siralmas Éneke — a „Me- gillah Oveni“ ama részleteit közöljük, melyek a tudós férfiú közvetlen és tragikus megélésü, szemtanúi emlékeit tartalmazzák. Az 1686 szeptember 2-án este és éjjel a budai Szombathelyen, a „Jesró- éliták Ho»é“-jában, vagyis a budavári „Ghetto“-ban, a mai Ver- bőczi-utcában lefolyt szabad fosztogatást túlélte a Rabbi. Budáról Prágába került és ott írta meg világhírűvé lett Budai Siralmas Énekét. Ennek egy 18. századi kéziratát Kohn Sámuel dr. budapesti Főrabbi 1886-ban, Budavára visszavételének kétszázados évfordulóján kiállította és irodal- milag ismertette is. A Megillah héber szöveget 1895-ben Trierben kiadták egy oxfordi kézirat alapián. A Megillah eddig sem budai várostörténeti, sem az ostrom története szempontjából nincsen feldolgozva: a 17. századi török Hódoltság alatti budai zsidóság hitközségi élete szempontjából a tudós Kohn Sámuel dr. dolgozta fel azt. A Megillah egy az ostromot belülről, az ostromlott Budán megélt szemtanú leírása. Teljes szövegét e sorok írója számára Bichtmann Mózes dr. tanár és Kupferstein Jenő tanárjelölt urak voltak szívesek lefordítani. A szöveget — illetőleg annak egyes részeit: az ostromok vonatkozásaiban — legelőször a Budai Naplóban közöljük. A teljes szöveg és reávonatkozó magyarázataink külön kiadásban fognak megjelenni. A szöveg keleties, zsoltáros pár- huzamosságú, képies nyelvi szépségeit igyekeztünk visszaadni a maga formájában. Zsidó helyett jésroélitót, török helyett jésmoéli- tát írunk. E közlésünkkel az ostrom 250-ik éve fordulójának dolgát kívánjuk szolgálni. • A Megillah leírja, hogy 1677- ben milyen nagy bőség és jólét volt Budán. „Gond nélkül éltünk mint a zöldellő Olajfa és biztosságban és nyugodalomban éltünk. Mindenki — mint az írás mondja — „az ő szőllőtőkéje és-figefája árnyékában“ élt és senki sem háborgatott 'bennünket. Nem hihető el, ha elmondatik, milyen olcsó volt az ennivaló holmiknak budai ára. Mert egy font kövér ökörhbs négy krajezáron költ és a kövér ürü és kecske húsának fontja nyolc krajezáron költ. És ez a hús olyan volt, hogy pirossága nem látszatott meg az ő kövérjének fehérségétől. És nem lehet azt elmondani, milyen olcsó áron kőitek a külömbféle nagy halak is. És a borárosok a bornak pintjét két császári garason mérték és akinek bor sajtolására való prés volt az ő házában, annak bora pintje legfeljebb három vagy négy krajezáron tellett ki. A külömbféle gyümölcsök és édes holmiegymásságok olcsóságát unja elmondani az elbeszélő szája.“ A Megillah ezután elmondja Tököli Fejedelem felkelése történetét, a nógrádi Csonka Béggel való szövetkezését, bukását és „Jesmoél Országába“ való hurcol- tatását. Elmondja, hogy 1682-ben nagy és riasztó, balságost jósló csodák estek Budán. „Mert fényes nappal sok ezernyi temérdekségü külömbféle szinü és hangú, soha nem látott madarak repültek be a Várba és kiszorították onnan az ott régen fészkelő madarakat. És senkit nem bántottak ezek a madarak, de mégis ráborult a félelem mindenkire, mert idegen volt ezeknek a madaraknak hangjok és senki nem hallott Budán ahhoz hasonlót. És a budai régi madarak elrepültek fészkeikből és azokat elfoglalták az idegen madarak. Ez történt az Ümak 1682-ik Esztendejében Tisri hónapjában. De az előző esztendőben még különösebb csoda esett Budán, mert az összes folyóvizek, források és a Tuna vize másfél nap hosszat átokverés alá estek. És teli lettek kicsiny kígyókkal és skorpiókkal. És a ki korsaját megtöltötte a Tuna vizével, tele lett az -veres férgekhez hasonlatos kígyókkal és skorpiókkal. És két napon át mindenki utálkozott ebből a vizből inni.“ A „csoda“ a háborús Jel: az „idegen madár“ allegória Buda bukására. Bées 1683-i ostromának elbeszélése után a Megillah leírja, hogy amikor a török vereségének híre Budára elérkezett, „nagy félelem és reszketés, remegés és ijedelem borult rá a Városra. És Ros-Háso- noh Szent Napján is kénytelenek voltunk mi jésroéliták éppen úgy sütni és főzni egész napon át, mint a jésmóéliták. Azoknak számára sütöttünk, főztünk, akik mint menekülők voltak érkezen- dők Bées alól Budára. És jöttek a menekülő Jésmóéliták és előbb a Városon kívül táboroztak. És láttuk sebeiket és halálokat. És a budai hegyeken ott terültek el az éhezők, betegek és sebesültek, mert emberek és állatok tetemei úgy feküdtek ott, mint trágya a mezőn. És az ő rothadásuknak bü- zössége az Égig szállott fel. És akik bejöttek a Városba és kenyeret kértek és még a rabszolgák kenyerét is elkérték. És azután megérkezett a Nagy Vezér is és rósz és boszús volt az ő kedve, mert éppen hogy csak életét mentette meg.“ Bevilaqua-Borsody Béla. FÜRDŐI radioaktiv I hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA Figyeljen törv. védett védjegyünkre és ne feledje el, hogy a ábrájú védjeggyel ellátott, avagy a beöntött domború „MÄVAG“ szócskával bíró különböző gép- gyártmányaink, acél- és vasöntvé- nyeink stb. céljainak a legmesszebb- menően megfelelnek és érdekeit £$£^£3 tökéletesen kielégítik Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak Budapest, X., Kőbányai-út 21 éa porcellén-árukban OAl LAJOS Budin II., Széna-tér 7 vuN TlaitvlielM nagy ArkadvasméQrbaii részesülnek Kedvező fizetési feltétel